szálláshelyek Ide utaznék Budapest

Általános leírás

Cigányzene, csípős-paprikás Gulyás, csárdás és aranyló tokaji - a Magyarországra utazók többnyire ezzel az utazási irodák által kialakított sztereotip képpel érkeznek a Duna menti metropolisba, és nem is csalódnak várakozásukban. A cigányzenekarok valóban muzsikálnak, a nők valóban olyan temperamentumosak és szépek, mint ahogyan hírlik róluk, és a halászlé meg a Gulasch, azaz a pörkölt valóban olyan erős, hogy tűzként égeti az ember torkát. És hogy ennek ráadásul olyan város a színhelye, amely fekvését, szerkezetét tekintve vetekedhet Párizs eleganciájával, akkor a budapesti tartózkodás napjai egyetlen ünneppé olvadnak össze a látogató számára.
Régészeti leletek bizonysága szerint Budapest területén már a történelem előtti korban is éltek emberek. Az első név szerint ismert lakosok a kelta eraviscusok voltak, a rómaiak az 1. század végén értek el idáig. A mai Óbuda területén, Aquincumban alakították ki Pannonia tartomány fővárosát. E településen kívül Budapesten másutt is feltártak római kori épületmaradványokat. A rómaiak után a hunok, majd keleti gótok, longobárdok és avarok birtokolták ezt a vidéket, a honfoglalás után pedig a fejedelmi törzs egyik szálláshelye lett. A 13. század közepétől 1526-ig Buda volt az ország központja; erre az időre emlékeztetnek a főváros és a vár román és gót stílusú épületei, illetve épülettöredékei. 1541-től 1686-ig török kézen volt a város, e korból csupán néhány fürdő, sírkápolna és bástya maradt fenn. A 18. század nagyarányú építkezései számos barokk templommal, palotával, lakóházzal gazdagították városunkat, a 19. század első fele pedig klasszicista középületekkel, palotákkal. Ez az építészeti stílus hosszú időre meghatározta Buda és Pest arculat. 1873 - Buda, Pest és Óbuda egyesülésének dátuma -, az új korszak nyitányát jelentette az immár Budapest nevet viselő város életében.
Budapest alaprajza gyűrűs-sugaras elrendezésű (e tekintetben hasonlít Bécsre vagy Párizsra), de mind a budai, mint a pesti oldalon felismerhető a középkorban kialakult városmag szerkezete. A Várnegyed központja a Szentháromság tér (a közepén álló oszlopot a 18. század elején emelték), s a tér legnevezetesebb épülete az eredetileg a 13. század derekán épült, ám az idők folyamán többször átépített Mátyás-(Nagyboldogasszony-) templom. 1901-1902-ben emelték (Schulek Frigyes, a Mátyás-templom restaurátorának tervei alapján) Budapest másik jellegzetes épületegyüttesét, a neoromán stílusú Halászbástyát. A Duna túloldalán áll a 19. századi romantikus építészet egyik kimagasló alkotása, a Vigadó. A "kőbe faragott csárdásnak" nevezett épület impozáns bál- és hangversenytermet foglal magába. A 19. század utolsó negyede ajándékozta meg a fővárost Ybl Miklós nagyszerű alkotásával, az olasz reneszánsz stílusú Operaházzal, melynek nézőterén 1500-an foglalhatnak helyet. Budapest egyik legnagyobb terén, a Kossuth Lajos téren emelkedik a magyar állami élet központja, az Országház. 1885-ben kezdték el építeni Steindl Imre tervei szerint, s bár a millenniumi ülést 1896-ban már ott tartották, a Parlament teljesen csak 1906-ra készült el. A Millennium gondolata ihlette a Hősök terén felállított Ezredéves Emlékművet is: 1896-ban fogtak hozzá Zala György és Schickedanz Albert terveinek kivitelezéséhez. A hatalmas dísztér két oldalát lezáró múzeumépületeket (a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok) Schickedanz és Herczog Fülöp tervezte.
A Millenniumi emlékmű mögött híd vezet a Városligetbe. Budapest e szép sétakertjét (mely egyben arborétum is) 1817-ben kezdték telepíteni. Az 1900-as évek elején létesítették a neoklasszicista stílusú Széchenyi-fürdőt; első hévforrását azonban már 1878-ban feltárták. A gyógyító részlegeken kívül több strandmedencéje is van. Nagy látogatottságnak örvend a többi kitűnő vizű gyógy- és termál-, illetve strandfürdő is: a Király-, a Rác- és a Rudas-fürdő, melyeknek eredete a római, illetve a török időkbe nyúlik vissza. A Gellérthegy alatt, egészen közel a Dunához található a Rudas-fürdő. Már a törökök előtt is állt itt fürdő, melyet 1566-ban Mehmet Szokoli pasa építtetett újjá. A szecessziós stílus rajongói ne mulasszák el kipróbálni az oszlopokkal díszített elegáns Gellért-fürdőt, Budapest legendás fürdőkultúrájának e pompás templomát. A fürdőkben 123 forrás napi mintegy 70 millió liter /?!/ gyógyvizet szolgáltat. A vizek hőfoka 26-76 °C között mozog, összetételüktől függően különféle betegségek kezelésére alkalmasak.
S ha a Gellért-fürdő a fürdő- és uszodarajongók Mekkája, akkor a New York kávéház a régi, patinás kávéházak szerelmeseié: gazdag díszítése, színpompás mennyezetfestményei a legendás fin de siècle hangulatát idézik. Más, de nem kevésbé vonzó a modern Budapest hangulata: a Duna-korzó, a Váci utca, a Vörösmarty tér, a sétálóutcák és természetesen: a Margit-sziget.