Ide utaznék Kiskunfélegyháza

Általános leírás

Kiskunfélegyháza először Feledhaz néven Zsigmond király 1389-es oklevelében szerepel. Ekkor a király a középkori falut és a környékén lévő kun földek egy részét feleségének, Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt élőket királynői kunoknak tekintették. A mezővárosi rangot 1774-ben kapta meg a település.
A török terjeszkedése miatt a XVI. század folyamán a megmaradt lakosság elmenekült, a terület pusztává lett, csupán legelőként használták, 1643-ban Kecskemét bérelte. Ezt a hatalmas félegyházi pusztát azután 1743-44-ben az észak-déli népmozgás során először római katolikus jászsági magyarok népesítették újra. Félegyháza lakossága is részt vett a redemptió ban 1745-ben. Ide helyezték a Kiskun Kapitányság székhelyét 1753-ban, valamint a rab-ítélőszéket is Kiskunhalasról. Mária Teréziától mezővárosi rangot kaptak 1774-ben.
Az 1848-as forradalom követeléseit a helyi társadalom különböző rétegei eltérően fogadták, a honvédseregben kb. 300-an harcoltak, Kossuth Lajos is járt a városban, akinek emlékét azóta is ápolják. A megtorlás időszaka Haynau seregeinek 1849. VII. 28-i bevonulásával kezdődött, a fővezér az ótemplom plébániáján rendezte be főhadiszállását.

A helyi gazdasági tevékenység erejét mutatja, hogy céhbe tömörültek a szűcsök, szíjgyártók, nyergesek, csizmadiák, molnárok, mészárosok, és 1885-ben Holló József elnökletével ipartestület alakult. A lakosság nagy része mezőgazdasági termelésből élt, a szőlő- és gyümölcs- mellett a dohánytermesztés is meghonosodott. Híres volt a kiskunfélegyházi baromfi. Kiskunfélegyháza város saját területére 1887-ben alkotott szőlőhegyi szabályrendelete" megelőzte az első, 1894. évi hegyközségi törvényt. A kereskedők dolgát könnyebbé tette a várost érintő, 1854-ben megépült első vasútvonal.
Az 1900-as évek elejétől megerősödtek az oktatási intézmények, élénk társadalmi, kulturális élet folyt Kiskunfélegyházán. Helyi újságok jelentek meg, könyvnyomda alakult, a városi múzeum 1902-ben jött létre.
Az I. világháború ezernél több halottat “követelt" a várostól. A két világháború között - néhány középülettől és tanyasi iskolától eltekintve - alig gyarapodott a város. A II. világháború több mint 2700 életet követelt Félegyházától. A háború után jelentős társadalmi, gazdasági változások mentek végbe ezen a településen is.
Fedett uszoda, gyógy- és strandfürdő is működik itt. Termálvizét 1994-ben gyógyvízzé minősítették. Az itteni fürdőkúra a mozgásszervi betegségek idült szakaszában a gerinc és a perifériális ízületek kopásos elváltozásának kezelésére alkalmas. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az M5-ös autópályán, az 5-ös autóúton Kecskemét és Kistelek között, Szentes felől a 451-es úton; vasúton: Budapest-Cegléd-Szeged, a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét, az Orosháza-Kiskunfélegyháza, a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza vonalon.