Ide utaznék Körmend

Általános leírás

Neve valószínűleg török eredetű, átkelőt, gázlót jelent. Körmend első okleveles említése 1238-ból való, de feltételezhető, hogy a település ennél jóval régebbi, hiszen már 1244-ben szabad királyi városi rangot kapott IV. Béla királytól.
A város jelentőségét növelte, hogy fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt. Az egyik út a délre, délnyugatra vezető, még a római időkben kialakult Borostyánkő út (a mai 86-os út nyomvonalán), a másik pedig a nyugatra, Grazba, Stájerországba vezető útvonal (a mai 8-as út).
Zsigmond király uralkodása idején az addigi királyi város földesúri kézbe került. A következő két évszázadban több tulajdonosa is volt. 1604-ben a Batthyány családé lett, ez a tény több mint három évszázadon keresztül meghatározta a város történetét.
Körmendtől délnyugatra torkollik a Rábába a Lugos patak
Batthyány Ferenc, a dunántúli seregek kapitánya 1604-ben a török elleni védelemre használta a várat, majd az erődöt az 1650-es évek elején egy olasz hadmérnök tervei alapján jelentősen átépítették. A város sohasem lett hódoltsági terület. Lipót császár 1703-ban kiadott, a magyar várakat leromboltató rendelete ellen sikeresen protestált Batthyány Ádám: a körmendi erősség elkerülte a felrobbantást. A Rákóczi-szabadságharc alatt kurucok és császáriak egyaránt fosztogatták a helységet, de ők is elálltak az erőd lerombolásától.
Különösen fontos dátum 1716, hiszen ettől az évtől kezdve Körmend a Batthyány-birtokok igazgatási központja lett. 1871-ben elveszítette városi rangját, bár továbbra is a környék közigazgatási központja, járási székhely maradt. Trianon után ide költözött vissza Batthyány-Strattmann László, a "szegények orvosa". A városi rangot csak több mint egy évszázaddal később, 1979-ben kapta vissza Körmend. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: a 8-as úton Vasvár után 14,7 km, észak-dél irányban a 86-as út megy át rajta; vasúton: a Szombathely-Szentgotthárd és a Zalalövő-Körmend vonalon.