Ide utaznék Visegrád

Általános leírás

Ősidők óta lakott település, ezt számos feltárt régészeti lelet bizonyít. Jelentősége a rómaiak uralma idején megnövekedett. Az Esztergomba vezető hadiút mentén az őrtornyok egész láncolatát hozták létre. A római kor virágzása és hanyatlása - majd a népvándorlás viharai után - a honfoglaló Árpád fejedelem fivérének, Kurszánnak volt a szállásbirtoka. Ekkor már Visegrádnak nevezték. Közlekedés

A település megközelíthető a 11. számú főúton, hajóval, és vasúton is: a Budapest-Szob vonalon Nagymarosig utazunk, onnan pedig révvel juthatunk át a Duna túlsó partján lévő városba. Ajánljuk

Fellegvár

Visegrád első vára a Sibrik-dombon épült fel, de a tatárjárás alatt elpusztult. Az invázió utáni várépítési mozgalom egyik első eredménye volt az új visegrádi vár, mely IV. Béla feleségének, Laszkarisz Mária bizánci császárlánynak a hozományából készült el. A későbbi korokban főként a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, de Luxemburgi Zsigmond idején is épültek újabb falövezetek. Az utolsó nagyobb átalakítást Hunyadi Mátyás végezte Visegrádon.
A vár, ahol az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát (Kottaner Jánosné innen rabolta el Erzsébet királyné megbízásából 1440-ben), ma több érdekes kiállításnak is helyet biztosít.
Megismerkedhetünk a vár történetével, megtekinthetjük az erődrendszer rekonsruált makettjét, és a korona történetét is bemutatják a múzeumban. Az egykori ellátó épületekben középkori kínzóeszközöket bemutató panoptikum található, az egykori palotaszárnyakban pedig vadászati és gazdálkodási kiállítás tekinthető meg.
A fellegvár közvetlen környezete is több látnivalót kínál, az ősmagyar sátortól a minigolfig, az íjászattól a vadasparkig.

A királyi palota

A Duna melletti lapályon Károly Róbert kezdte építeni a hatalmas palotát. Már a XV. század elején felújításra szorult. A legjelentősebb építkezésekre Mátyás idején került sor. Ekkor készült el a palota híres díszudvara a gótikus kerengővel és a reneszánsz erkélyfolyosóval. A díszudvar közepén állt a Herkules kút, melyhez hasonlót csak Itáliában lehetett találni. A királynak az "oroszlános udvar" mellett gőzfürdője volt, hideg, illetve meleg kádas medencékkel. A királyné számára külön palotaszárny épült, a déli oldalon. A két épületegyüttes között, egy felső teraszon állt a Szent György kápolna, melynek színes mázas tetőcserepei már messziről láthatóak voltak. A palotának komoly vízvezeték-, csatorna- és padlófűtésrendszerei, csodálatos kútjai voltak.
Ezt az egykori fényes világot igyekszik bemutatni a palotában több helyiségben újonnan megnyitott kiállítás. Tavasszal a palota ad otthont a visegrádi vitézi játékoknak.

Az alsó vár

A visegrádi alsó vár lakótornya, az úgynevezett Salamon-torony alaprajza Európában is egyedülálló, falainak vastagsága néhol a 8 métert is eléri, a torony magassága 31 méter. Az esztergom-budai útvonalat ellenőrző XIII. századi épület sok vihart vészelt át, de román stílusú ablakai közül több megmaradt a mai napig. A toronyban múzeum működik, Visegrád történelmét és a királyi palota gazdagságát bemutató tárlattal. A múzeum megtekintéséhez, megrendelés szerint középkori vitézi bemutató is tartozik.
Az alsó várhoz csatlakozó vízibástyán IV. Béla szobra áll.