Szentendre - Magyarország - Iránytű - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Kapcsolódó cikkek

Jótékonysági akcióval egybekötött adventi készülődés a szentendrei Skanzenben
A karácsonyi ünnepkör - amely advent első napjától január 6-ig, vízkeresztig tart - bővelkedik a téli hagyományokban, szokásokban. Ezek elevenednek meg a szentendrei Skanzen adventi hétvégéin, ahol a vásárlásra ösztönző, forralt boroktól és gőzölgő kolbászoktól teli nyüzsgő vásárok helyett, meghitt közös családi együttlétekre: karácsonyi termőág és ajándék készítésére, betlehemezésre, valamint jótékonysági akcióra hívják a család apraja-nagyját.December 7-8-án és december 14-15-én minden a közös családi, karácsonyi készülődésről szól a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, ahol az ÖKO jegyében kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínálnak elfoglaltságot. Az adventi hétvégéken a szentendrei Skanzen idén először, hagyományteremtő szándékkal indítja útjára az Igazi ünnep legyen a karácsony! elnevezésű adventi gyűjtőakcióját a rászorulókért; a nagycsaládos és az idős emberekért. December 14-ig szeretettel várja a szép állapotban lévő tiszta játékokat, könyveket, ruhákat a Szentendre belvárosában található Skanzen-házba, vagy a múzeum bejárati épületében elhelyezett gyűjtőpontokba, ezzel segítve a Karitász csoport munkáját.Advent idején a római katolikus templomokban rorátékat, vagy más néven angyalmiséket tartanak hajnalban, ez idő tájt pedig régen falun megjelentek a kántálók, a szentcsalád-járók és a betlehemesek, amelyről az első leírás a 17. századból maradt fenn. A 19-20. századi betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes játéka áll, akik házilag készített, jászol vagy templom alakú betlehemet hordoznak magukkal és házról-házra járva énekelnek, bőséget, egészséget és termékenységet "varázsolnak" a házak lakóinak. Ezt a szép hagyományt eleveníti fel a Lajta Néptáncegyüttes, akinek tagjai december 7-8-án hédervári ás kunszigeti betlehemessel, bölcsőcskézéssel, és mendikálással várják az érdeklődőket. Régen falun egyes helyeken a karácsonyi asztalra a Kisjézuska kalácsa édesség került, ami egyszerű fonott, kerekre formált kalácstészta és a végtelenséget szimbolizálja. Ebből kóstolhatnak a látogatók a Hagyományos konyhában, akiket a fűtött kemencék pattogó tüze mellett az ünnepi édességen kívül fahéjas sült alma, és fűszeres gyógytea vár. Magyarországon az első karácsonyfa-állítás az 1820-as években, Brunszvik Terézhez - az első magyarországi óvoda megalapítójához- és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyjához kötődik. Ez a szokás először csak az arisztokrácia körében terjedt el, viszont az 1840-es évektől már a falusi embereknél is divatossá vált. A múzeumban a Lajta Néptáncegyüttes tagjai a vendégekkel együtt elkészítik a karácsonyfa elődjét, a termőágat, - a termékenység és az örök élet jelképét- amelyet a látogatók mézeskaláccsal, és maguk által készített szalmacsillaggal, csuhéangyallal, és aranydióval dekorálhatnak.A december 14-15-i adventi hétvégén téli csemegékkel, gyertyamártással, karácsonyi ajándék és szaloncukor készítésével várják az érdeklődőket.

Mesés napok a Skanzenben
Az Itthon vagy! Magyarország szeretlek! eseménysorozathoz a szentendrei Skanzen is csatlakozott, így a hétvégén a közelgő Szent Mihály és a Népmesék napjához kapcsolódóan egy mesés napon vehetnek részt a múzeumba látogatók. A két nap során az érdeklődők A tulipános láda kulcsa és Benedek Elek A szegény meg a gazdag legény történetein keresztül ismerik meg a népmesék bölcsességeit. Lesz hamuban sült pogácsa, tarisznya készítése, hétpróba és Meseszoba neves mesemondókkal.Szeptember 30-át - Benedek Elek születésnapja- a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére 2005 óta a Népmese napjaként tartják számon. A nap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a népmesékben rejlő bölcsességek és a népmese szeretetének továbbadományozására. A Népmese napjához legközelebbi hétvégén; szeptember 28-29-én a szentendrei Skanzen állandó kiállításait mesés helyszínekké varázsolják a szervezők és csatlakozva az Itthon vagy!Magyarország szeretlek! elnevezésű programsorozathoz, bárki ingyenesen látogathatja a múzeumot a két nap során. A mesék fonalait felgombolyítva az érdeklődők hetedhét országot bejárva barangolhatnak a múzeum egész területén, miközben érdekes kalandokba keverednek. A Meseszobában szombat délelőtt Kautzky Armand magyar színművész, szinkronszínész, 12:30-16:00 óráig Papp Kornélia hagyományőrző óvónő, vasárnap pedig egész nap Bumberák Maja a Népművészet Ifjú mestere tolmácsolásában ismerik meg kicsik és nagyok A szegény legény meg a gazdag legény, illetve A tulipános láda kulcsa történeteket. A legényekre izgalmas hétpróbák várnak, rátermettségüket ügyességi játékok egész sorában bizonyíthatják; így többek közt gólyalábasban, karikahajtásban és gúzsdobásban. A lurkók a saját maguk által szőtt tarisznyájukkal a nyakukban az irányt az Ásványrárói lakóház felé vehetik, ahol terményfelismerő játék után kézi malommal őrlik a pogácsa készítéséhez szükséges lisztet.A két nap során arra is fény derül, hogy a mesékben a szegény legénynek a hosszú vándorút előtt azért süti az édesanyja a pogácsáját, mert az eledel varázserővel bír, hiszen édesanyja összes szeretetével, hazai gabonából készíti, és az étel magába rejti szülőfaluja valamennyi emlékét, táplálja a fiút. A hosszú vándorút előtt mindenki erőt meríthet a finomságból, hiszen a konyhában az asztalon hamuban sült reform pogácsa illatozik répás és káposztás változatban. Szeptember 29-e, Szent Mihály napja jeles napként ismert; ilyenkor hajtották haza a legelőkről az állatokat és ehhez a naphoz kapcsolódik a pásztorok elszámoltatása, szegődtetése és a cselédfogadás is. Éppen ezért a hétvégén 11 és 13 órakor terelés bemutatót tartanak a tanyán, ahol kvízjáték keretében nyílik lehetőség közelebbről is megismerni a tanya lakóit. Érdemes figyelni arra is, hogy szeptember 29-én hogyan viselkednek a jószágok, hiszen régen a pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárására: úgy tartották, ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összebújtak, akkor hosszú, erős télre, ha nem bújtak össze, akkor enyhe télre kell számítani. A tulipános láda mesetúrán a kalandvágyó csemeték és szüleik a történetben fontos szerepet betöltő fonás kapcsán a kendermunkák bizonyos fázisait (tilolás, gerebenezés, fonás guzsalyról) maguk is kipróbálják. Ezen kívül lesz még ügyességi játék a kulcs elcsenéséhez kapcsolódóan, szerelmi bájital készítése levendulából és rózsaszirmokból. Úgy tartották, hogy a jó háziasszony becsukott szemmel is felismeri a háztartási eszközöket, így a leányoknak tapintás útján kell ráismerniük a régi háztartási tárgyakra. Azon látogatók között, akik mindkét mesetúra állomásait végigjárják és megszerzik az összes pecsétet; helyesen válaszolnak a találós kérdésekre, azok nyereményjátékban vesznek részt, amely során öt családi belépőjegyet lehet nyerni a szentendrei Skanzen Szent Márton Újborfesztivál és Libator rendezvényére.

A palócok beköltöztek a skanzenba
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban ünnepélyesen megnyitották az európai uniós támogatással megvalósított fejlesztési program utolsó elemét, az Észak-magyarországi falu tájegységet. Ezzel az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt kulturális projektjei közül elsőként a Skanzen Örökség Program valósult meg. Az új tájegység a múzeumi bemutatás minden korábbinál szemléletesebb, közvetlenebb, interaktívabb módszereit alkalmazza, hogy a 21. század emberének is élő tapasztalatként adhassa át a Palócföld paraszti örökségét, egy a szükségben is leleményes vidék mindennapi tudását.Az Észak-magyarországi falu tájegység ünnepélyes átadása a szentendrei Skanzenben egy palócföldi lakodalom koreográfiáját követte, ágyvitellel, kikéréssel, vőféllyel és lakodalmi menettel. A játék szerint a múzeum látogatóit jelképező boldog Közönség Pesta e ceremónia révén nyerte el Palóc Böskét, a világszép új tájegységet.A Skanzen nyolcadik tájegysége az Ipoly és a Bodrog közötti, folyóktól szabdalt hegyvidéki terület, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Gömör 19-20. századi paraszti kultúráját, elsősorban építészetét és lakáskultúráját mutatja be. Főként a szegény és középparaszti rétegekre koncentrál, de megjeleníti a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életvitelét is. A tájegységben - a Skanzen eredeti küldetése szerint - többségükben az eredeti helyükön elbontott, majd a múzeumban újra felépített autentikus épületek állnak, amelyek belső tereiben, az enteriőrökben közel ötezer pontosan elrendezett műtárgy teszi megtapasztalhatóvá a falusi élet egykori eseményeit. Minden tárgyat aprólékos kutatás választott ki, mindegyiket személyes történetek hitelesítik.A látogatói élmény az új tájegységben minden érzékszervre kiterjed. A műtárgyakhoz itt 1.000 olyan demonstrációs tárgy társul, amelyeket a látogató kézbe vehet és kipróbálhat. A házakba betérő érdeklődő perkupai lakodalmas zenét vagy nógrádi dudaszót hallgathat, megrajzolhatja családfáját, megfigyelheti a disznóvágás, a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének mesterfogásait, de leheveredve próbára teheti a filkeházi ágyat, vagy a használatba vehető bútorok bármelyikét.

Több mint 2 milliárd forint a szentendrei skanzen fejlesztésére
Kiemelt projektként 2,222 milliárd forintos európai uniós és állami támogatásban részesül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (skanzen). Az erről szóló Skanzen Örökség Program szerződését, amelyet Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója és Lukovich Tamás, a Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója már aláírt, pénteken ünnepélyes körülmények között, újságírók előtt jegyezte ellen Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter.A Skanzen Örökség Program négy beruházást foglal magában. Az első keretében a skanzen az eddig meglévő hét tájegység mellé felépíti az észak-magyarországi falut, amely az Ipoly és a Hernád közötti észak-magyarországi palóc terület hagyományos népi építkezését és életmódját mutatja be. A második: új bejáratot kap a múzeum, amely a mezőhegyesi vasútállomás épületének eredeti tervek szerinti rekonstrukciója lesz. Az épület fogadórészében csomagmegőrzőt és pelenkázót, valamint új kiszolgáló helyiségeket is kialakítanak. A harmadik kiemelt beruházás keretében 2,4 kilométer hosszú, korhű skanzenvasút épül öt megállóval. A fejlesztés negyedik elemeként Nyitott Muzeológiai Műhely épül, amely nyilvános műhelyként, kiállítóhelyként és új oktatási színhelyként működik majd. A fejlesztések 2010. március 31-ig megvalósulnak.

Ide utaznék Szentendre