Ide utaznék Mohács

Általános leírás

Mohács térségében már az őskorban megtelepedett az ember, de először csak az árvízmentes környező dombokat szállta meg. Első okleveles említése 1093-ból való, amiből megtudhatjuk, hogy a falu lakói a püspök jobbágyai. Többségükben mezőgazdasági foglalkozásúak voltak, de szép számmal akadtak közöttük halászok is, akik nemcsak a Dunán folytattak halászatot, hanem a halastavakban is, melyeket az időszakosan elárasztott területeken alakítottak ki.
A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott. Feltehetően ezután vették körül falakkal a települést, ami nem jelentett feltétlenül kőfalakat. Amikor 1526-ban II. Lajos király seregével a török elé vonult, utolsó éjszakáját itt töltötte, a hagyomány szerint, a püspök házában. Itt írta meg nevezetes levelét, melyet így fejezett be: "cito, cito, citissime", azaz "sebesen, sebesen, nagyon sebesen", vagyis jöjjetek segíteni. A tragikus kimenetelű csata augusztus 29-én zajlott le a Mohács alatti síkságon Majs, Sátorhely, Udvar közelében, Kölkedtől délnyugatra. A túlerő győzött, a magyaroknak csaknem a fele elesett a csatában, a vezérek jó része is. A menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, s belefulladt a vízbe. A csata után a törökök felgyújtották ugyan a várost, de hamarosan újjáépítették. A palánkvár falait helyreállították, a várost közigazgatási központtá jelölték ki. A Dunán élénk hajóforgalom zajlott akkoriban is, és a város jelentősen fejlődött. Ebben az időben a magyarok egy része átköltözött a biztonságot jelentő szigetre. Sokan végleg ott is maradtak, létrehozva a túlparti települést, Kis-Mohácsot. A nagyharsányi csata (1687. augusztus 12.) után a törököt kiűzték Baranyából, ekkor Mohács is felszabadult.
A XVIII. században alakult ki ez a soknemzetiségű város. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek. A nemzetiségek a városban egymástól elkülönülve éltek. Önálló negyedekbe tömörültek a református magyarok, a katolikus magyarok, a sokácok, a szerbek és a németek is.
Mohács hosszú ideig rendezett tanácsú város volt, élénk kereskedelemmel és kisiparral. Az itt kikötő hajók áruit a mohácsi piacon értékesítették a kereskedők, ugyanakkor elszállították a város termékeit a távoli piacokra, így a fekete korsókat is. A Dunán át évente mintegy 400 ezer mohácsi fekete edény jutott el Szlavóniába és Bácskába. Az 1880-as években 116 korsós mester dolgozott a piaci igények kielégítéséért.
Mohács mindig a dunai forgalom egyik fontos helye volt. Az utasszállító és teherhajók itt "szeneltek". A szenet a pécsi bányákból szállították, kezdetben szekereken, később Pécs első vasútvonalán, amelyet Üszögpuszta és Mohács között 1854-ben nyitottak meg.
A város nagyobb arányú fejlődését a XIX. században a gőzhajózás jelentette. 1840 óta mezővárosi rangot élvezett. 1869-ben lakosainak száma meghaladta a 12 ezret, amikor Pécsett 25 ezer ember élt. 1871-ben városi címét nagyközségre minősítették vissza, s csak 1924-ben lett újra város. Ezután épülhetett fel több fontos középülete, így a fogadalmi templom és a városháza is. A jelentős építkezéseket segítette a mohácsi csata 400 éves évfordulójának megünneplése.
A II. világháború alatt a város komoly károkat szenvedett. Elpusztult 106 épülete és 365 ház is megsérült. 1945-ben ismét termelni kezdtek a korábbi gyárak, így a Selyemszövő gyár, az Öntöde, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat, a malom, s közben újabb üzemek létesültek, melyek közül a Farostlemezgyár máig kiemelkedő. Eredetileg itt akarták felépíteni az 1950-es években a Dunai Vasművet, de az akkoriban "ellenséges" Jugoszlávia miatt inkább Dunapentele (Sztálinváros) mellett döntöttek.
Nemcsak országosan, hanem határainkon túl is nagy érdeklődésre és részvételre számíthat a mohácsi busójárás, a télbúcsúztató, tavaszköszöntő farsangi ünnepség, amelyre az egész város apraja-nagyja készül. Közlekedés

A Duna folyó jobb oldali főága mellett fekvő település megközelíthető közúton: itt találkozik az 56., 57. számú főút valamint a Duna túloldaláról, Baja felől érkező főút; vonattal a Pécs-Mohács vonalon érhető el a település.