Ide utaznék Makó

Általános leírás

Makón a kedvező marosi átkelőhelynél már honfoglaló őseink települést találtak Velnök (Vönek) néven, ami ószláv nyelven révészt jelent. A kereszténység felvétele idején Ajtony volt a Maros vidék ura, majd Csanád vezér felette aratott győzelme után a XVI. század közepéig a település a Csanád-nemzetség birtoka. A XIII. század második felétől a birtokos Makó bánról Makófalvának nevezték. Csak a török uralom alatt rövidül le neve Makóra, ami pogány eredetű utónév (jelentése turk nyelven: dicsőséges).
A XVI-XVII. században a török pusztításai ellenére a település mindig újjáépült, sőt - viszonylagos önállósága révén - a XVI. századra, a reformáció idejére esik szellemi kibontakozása. A török nem akadályozta az új hit terjedését. Abádi Benedek és Szegedi Kis István hitújító tevékenysége révén Makó református esperesi székhely lett. A város és környéke 1719-1848 között a csanádi püspökök tulajdona, ők telepítették be 1750 körül a görögkatolikus ruszinokat. 1730-ban Csanád megye székhelye lett. A XVIII. század utolsó évtizedében jelentős vallásos irodalmi életet él a város. Szikszai György nyitotta meg a sort, akinek "Keresztyényi Tanítások és Imádságok" című könyve 89. kiadásban 1975-ben jelent meg.
A XVIII. század végén honosodott meg e tájon a hagymatermesztés, ami a város gazdasági jólétét alapozta meg. A hagymát maguk a termelők értékesítették, de bekapcsolódtak az ún. cserések is, akik árujukat más árukért cserélték el. Bejárták a Bánátot, az Alföldet, Erdélyt, sőt a közvetítő kereskedelem révén Galíciába, Lengyelországba is eljutott a makói hagyma és zöldség.
Az első világháború sok áldozatot követelt Makó népétől. A trianoni békeszerződés következtében a város határszélre került. A nehéz gazdasági körülmények ellenére azonban pezsgő szellemi élet bontakozott ki. Az értelmiség legjobbjai a Justh Gyula vezette függetlenségi pártba tömörültek. Itt alakult meg a Nemzeti Parasztpárt 1930-ban. A II. világháború végén, 1944. szeptember 6-án Makó az első magyar város, amelyet bevettek a szovjet csapatok. Megyeszékhelyi szerepének elvesztését (1950) városközpontjának átépítésével és iparosítással kívánták ellensúlyozni. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Szegedig, onnan a 43-as úton kb. 30 km, Nagylak (román határ) felől a 43-as úton kb. 20 km., Hódmezővásárhely felől kb. 30 km; vasúton: a Békéscsaba-Kétegyháza-Mezőhegyes-Újszeged, a Szolnok-Hódmezővásárhely-Szolnok vonalon.