Ide utaznék Noszvaj

Általános leírás

Az Eged-hegy déli oldalában feltárt és gazdag leletanyagot adó szkíta temetõ is bizonyság arra, hogy Noszvaj és környéke már a távoli múltban is különbözõ népek települése volt. A honfoglalás idején ezen a környéken szláv települési foltok voltak, a falu neve Neznay, Noznay is szláv személynévvel azonosítható. A legkorábbi írásos emlék a faluról egy 1248-ból származó oklevél, ami a települést villa episcopalisként (püspöki falu) említi. Noszvaj királyi birtok lehetett, majd azt követõen adományozás folytán a püspöké lett. Bár közigazgatásilag 1948-ig Borsod megye része volt, egészen a XVI. század második feléig - a török hódoltság kezdetéig - az egri püspökséghez, majd a felsõtárkányi karthauzi szerzetesekhez tartozott. Az 1552-es, egri vár elleni ostromot megelõzõen a török a város környéki falvakat, köztük Noszvajt is feldúlta és felégette.
Az egri vár hõsies megvédése és a török elvonulása után I. Ferdinánd a várvédõ Füghedy János birtokába adta Noszvajt. A Füghedyek nemcsak birtokosai a területnek, hanem itt is laktak. Egyes feltételezések szerint a mai kastély területén a Füghedyek létesítettek elõször kúriát, amelyet élõ sövénnyel vettek körül. Az 1680-as években egy gazdag török borkereskedõ fia a szultáni kincstártól örökáron megvette Almagyart és Noszvajt. Eger megvívása után a városban maradt, megkeresztelkedett, és felvette a Noszvaji Ferenc nevet. Utód nélküli halálával az egri házát és vagyonát a minorita rendre hagyományozta.
Az 1700-as évek elején már Bossányi Krisztina és elsõ férje, Szemere György Noszvaj birtokosai. A XVIII. század derekán bekövetkezett birtokosztás mindenféle tekintetben hátrányos és káros volt a község és lakosai számára. A falunak sok gazdája volt, a valóságban egy sem. 1782-ben gróf de la Motte Antal császári ezredes lett felesége révén a falu legnagyobb birtokosa.
A település az egri történelmi borvidék szerves része, ehhez minden szükséges feltétel adott: szõlõtermõ dûlõk, pincék, megfelelõ természeti adottságok.
A községtõl északra található Síkfõkút, a Kánya-patak festõi szépségû, völgyében helyezkedik el. Kedvelt kiránduló- és üdülõhely, az 1930-as években alakult ki, ekkor épült turistaháza is, amelyet az 1980-as években átépítettek, most vendégfogadóként mûködik. Itt található a Szent Imre-forrás és a két mesterségesen kialakított tó, ahol kellemes kikapcsolódást adhat a csónakázás, vízibiciklizés, horgászás. Nevének eredete nem tisztázott, talán egy forrásról kapta. Közlekedés

A település megközelíthetõ közúton: az M3-as autópálya felõl Eger városán át, vagy pedig Mezõkövesd felõl.