Ide utaznék Kőszeg

Általános leírás

A város alapításának idejét (1263-1274) és az alapító személyeket (a Héder nemzetség Volfer ágából kivált Kőszegi család két tagja, II. Henrik és Iván nevű fia) jól ismerjük. Ide érkezésükkor már állt a Kwszug nevet viselő Felsővár az Óház-tetőn. A Kőszegi grófok azonban a hegység lábánál, a Gyöngyös-völgyben építették fel székhelyüket, erődítményüket, mely az Alsóvár nevet kapta. A várost magát Kőszegnek hívták. Uraik német telepeseket hívtak be, akiket a család egyik - Henz nevű - őse után hienceknek neveztek. A város ma is élő német neve: Güns.
A Kőszegiek uralmának (Anjou) Károly Róbert vetett véget 1327-ben, s rá egy évre királyi város lett a település. Az Anjou uralkodók alatt megerősítették a város védelmi rendszerét, kialakult a kettős városszerkezet, megszilárdult a város birtokhatára, a település bekapcsolódhatott a távolsági borkereskedelembe, jelentős kézműves és kereskedőréteg született.
1392-ben Garai Miklós nádor lett a 13 falut és a várost magába foglaló váruradalom birtokosa. Ő kezdeményezte a Szent Jakab-templom újjáépítését. A Garai korszak után, III. Frigyes uralkodása alatt került az uradalom, a vár és a város a Habsburgok kezére mintegy 200 esztendőre (1445-1648). Csak Mátyás királynak sikerült e zálogból rövid 7 évre (1483-1490) - Nyugat-Magyarországgal együtt - Kőszeget is visszavenni. Az 1491-es pozsonyi béke azonban visszaállította Kőszeg zálogstátusát.
A város legmarkánsabb történelmi szerepét az 1532. év török elleni harcaiban játszotta. Ezt követően még erősebb védelmi rendszer épült, és a város számos kiváltságot kapott. Kivételes harmincadkedvezmény birtokában vette ki részét az élőállat-kereskedelemből, és két országos vásárt is tartott.
A megerősödött polgárság a reformáció híve lett. A vár és a város bizonyos értelemben elkülönült, hisz például a vár birtokosai (Nádasdy Tamás és Széchyné Forgách Margit) a rendi felkelések oldalára álltak, a város pedig - Bécs bosszújától félve - ellenállt.
A magyar rendi országgyűlés kérésére III. Ferdinánd 1648-ban a szabad királyi városok közé emelte Kőszeget. A felerészt német, illetve magyar ajkú város részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bécs nem alkalmazott retorziót, de elérte a jezsuiták letelepítését. Ez a rend hívta életre 1677-ben a katolikus gimnáziumot. A protestáns hitélet központja 1681-1781 között a közeli Nemescsó lett.
A vár és az uradalom 1695-ben az Esterházyak hercegi ágának birtokába került, s ott is maradt 1931-ig. Kőszeg a Rákóczi-szabadságharcban a kuruc hadvezetés egyik legfontosabb erősségévé vált. A bukás utáni időszakban hosszú, békés fejlődés zajlott. Számos polgári és közintézmény létesült, fellendült a céhes ipar, terjedt a barokk ízlésvilág, melynek szellemében átépítették az Esterházy-várat és számos polgári házat.
A XIX. század első felének szolid polgári fejlődése után közlekedési vákuumba került a település. Ezen próbált enyhíteni 1883-ban a saját helyi érdekű vasút létrehozása. Létfontosságú bortermelő gazdálkodását a XX. század eleji filoxérajárvány tönkretette, a századfordulón mégis jelentős mértékben fejlődtek az idegenforgalmi szolgáltatások, hisz a Kőszegi-hegység fontos turisztikai célponttá vált.
A város a trianoni békeszerződés következtében elvesztette vonzáskörét és piacai legnagyobb részét. Bár a második világháború bombázásai megkímélték, az államhatárok lezárásával 1949-től intézményrendszerét visszafejlesztették. Számottevő ipar telepítésére nem is gondolhatott, néhány könnyűipari üzem működött csupán. A határátkelő építésével fellendült viszont az idegenforgalom, nagy lett a belföldi turizmus, és az 1970-es évektől az osztrák bevásárló turizmus. Fejlett kiskereskedelmi és idegenforgalmi hálózat (vendéglők, szállodák, borozók stb.) alakult ki.
Kőszeg várostörténeti múltja alapján három részre tagolódik. A városterjeszkedés a természet által behatároltan zajlott, hisz a Gyöngyös patak és a hegység közti térség volt a beépítésre a legalkalmasabb. A középkori belváros mellett a két meghatározó etnikum, a magyar és a német területileg is elkülönült, s így jött létre a déli, Magyar külváros (Ungermarkt) és az északi, a németek lakta Sziget vagy Deutsche Hóstad. város az építészeti örökség megőrzéséért 1978-ban Hild-díjat kapott.
A rendszerváltozás jelentősen megnövelte a település lehetőségeit. Közlekedés

A település megközelíthető: a 8-as úton Körmendig, onnan északi irányban a 86-os úton Szombathelyig, innen 22,4 km a 87-es úton, vasúton: a Szombathely-Kőszeg vonalon.