Ide utaznék Telkibánya

Általános leírás

A középkori felső-magyarországi bányavárosok sorában az ötödik helyet foglalta el. Fellendülése az Anjouk idejére esik. Arany- és ezüstbányáinak gazdagsága miatt kapta Zsigmond császártól bányavárosi rangját, külön privilégiumokkal. Királyi birtokként nagy lendülettel fejlődött. Ebben az időben épült régi vára a mai református templom körül, melyről Bonfinius - Mátyás király történetírója - is megemlékezik. A XVI. században bekövetkezett hatalmas bányaszerencsétlenség miatt a bányászat évszázadokon át szünetelt, a település jelentősége megszűnt. Ebben a bizonyos Veresvíz-völgyi, rettenetes bányaomlásban a krónikák szerint 360 bányász vesztette életét. Tompa Mihály az eset kapcsán írta meg Verespatak című balladáját.
Mária Terézia idejében néhány bányát újraindítottak, majd a reformkori fejlesztések idején itt épült az ország első kőedénygyára, amit 1906-ban áttelepítettek Hollóházára. Ezek következtében Telkibányán csak az erdő és a mezőgazdaság jelentett további megélhetést. De a bányászkodás múltját ma is őrzik a bányabejáratok, az arany őrlő- és mosóhelyei, valamint a község belterületén található múzeum. Közlekedés

A Göncöt és Pálházát összekötő, hegyek közötti úton juthatunk el a településre.