Ide utaznék Szentes

Általános leírás

Szentes határában, főleg a Kurca-parton végzett ásatások bizonyítják, hogy a kőkor óta lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része telepedett itt le. Először 1332-ben említi oklevél, legrégibb ismert alakja: Scenthus, olvasva: Szentüs. Nevének eredetét a helyi legenda Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki Szentes megalapítója. Először 1564-ben említik mezővárosként.
A település lakossága a török megszállást túlélte, bár 1596-ban és 1693-ban hosszabb-rövidebb ideig a nádasokban keresett menedéket. 1720-ban királyi adománylevéllel Harruckern György birtoka lett, aki kedvezményes betelepítéssel gyarapította Szentes lakosságát. 1730-ban ismét mezőváros. Házasodás révén a Károlyi grófoké lett, tőlük 1836-ban váltotta meg magát; 1848-ban pedig rendezett tanácsú városi címet kapott.
Kossuth hívó szavára sokan álltak a szabadságharc zászlaja alá. 1849 februárjában itt volt Damjanich főhadiszállása. A kiegyezés után - az országban egyedülálló gesztussal - a város minden 48-as honvédnek házhelyet adományozott. Föld nélküli lakossága kubikosként vette ki részét a Tisza-szabályozásból. 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye. A XIX. század végén sokat fejlődött a város: 1886-ban megépült a vasútvonal Kunszentmárton, 1893-ban Hódmezővásárhely felé. A tiszai vasúti-közúti híd 1903-ban készült el.
Az I. világháborúban elesett mintegy ezer szentesi hős tiszteletére alakították ki a város északnyugati részén, a Kertvárosban a Hősök ligetét - minden elesett hős emlékére egy fát ültettek.
A két világháború között nagy volt a szegénység. Móricz Zsigmond 1935-ben járt Szentesen, s a látottakat Gyalogolni jó című művében örökítette meg: "... nincs állat, amelyik ezt a nyomort elbírná az emberen kívül...".
Napjainkra a termálkutakra alapozva a város körül virágzó zöldségtermesztés, virágkertészet alakult ki. Új lakótelepek épültek, az ősi település emlékét már csak a városmag őrzi, melyhez szervesen kapcsolódik a Kurcán túli, vadregényes Széchenyi-liget. Szentes határa, a Kurca, Tisza és Körös szabdalta táj a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma lett. A fűzfákkal szegélyezett partokon egyre-másra épülnek a modern hétvégi házak.
A város alá a 47-es úton érkezve, már messziről észrevehető a 240 méter magas, karcsú műsorszóró torony acéltűje. (A televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta legelőször.) A folyamatos műszaki fejlesztések eredményeképpen a Dél-Alföld nagy teljesítményű telekommunikációs szolgáltatója. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan nyugati irányban a 451-es úton Csongrád után 15 km; vasúton: a Szolnok-Hódmezővásárhely-Makó, és a Kiskunfélegyháza-Orosháza vonalon.