Ide utaznék Mezőtúr

Általános leírás

Nevét valószínűleg a Túr folyóról kapta, ugyanis a Berettyó folyó az Árpád-korban a Túr nevet viselte. Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok is Túr alatt keltek át a Körösön, Szarvashalomnál.
A település első írásos emléke az 1205-1235 közötti időből származik. Nagy Lajos királytól kapott városi rangot 1378-ban. Az Anjou uralkodó több ízben megfordult itt, rá utal a város régi címere, az Anjou-liliom. A város fejlődését a középkorban a - Sárrét mocsarát kikerülő - kereskedelmi út befolyásolta. Mezőtúr ősi mezőváros, a túri vásárok már a XV. században híresek voltak. Fontos kereskedelmi útvonal vezetett át itt Erdély felé. Külföldi - főleg a Balkánról érkező kereskedők - gyakran látogatták a vásárokat, görög és örmény kalmárok, nyersbőrrel kereskedő zsidók is megfordultak itt. Elsősorban állatokat, gabonát, borokat kínáltak a vásárokon. A török hódoltság idején török katonák védték a vásárt, túri tőzsérek irányították a marhakereskedelmet.
Évszázadok óta jellemző volt itt a kézműipar. Csizmadiák, tímárok, fazekasok és szűcsök dolgoztak Mezőtúron, művészi fokra emelve a népi mesterségeket. A városban már a XVI. században dolgoztak fazekasok. A fazekascéhet 1782-ben újjászervezték. A mezőtúriak 1837-től kezdve foglalkoztak mázas edény készítésével. A kézműipari kerámia az 1880-90-es években élte virágkorát, amikor más fazekas központok már nem voltak olyan jelentősek. Ennek a kornak volt kiemelkedő alakja id. Badár Balázs, aki a túri fazekasságot nemzetközi hírűvé tette. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: Szolnokról indulva a 4-es úton, majd Törökszentmiklóson keresztül, a 46-os útra térve érjük el; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-Curtici vonalon.