Ide utaznék Orosháza

Általános leírás

Orosháza a dél-békési térség legfejlettebb városa. Fejlődését, mely az itt élő emberek híres szorgalmának és erejének köszönhető, a közelben feltárt földgázlelőhelyek nagymértékben elősegítették. A várost mezőgazdasága, fejlett élelmiszer- és üvegipara, a gyopárosi fürdő gyógyvize, valamint kitűnő baromfitermékei tették ismertté.
Orosháza neve 1466-ban tűnik föl egy oklevélben. Feltételezhető, hogy jóval korábban, még a tatárjárás előtt, ezen a területen volt Oros birtokos háza, körülvéve néhány család egyszerű hajlékával. A tatárok azonban teljesen elpusztították ezt a vidéket. A ma Orosházához tartozó Szentetornya városrészt 1456-ban Hunyadi János, majd felesége, Szilágyi Erzsébet birtokolta. Az 1500-as évek végén másodszor is elpusztították Orosházát, ezúttal a törökök, ezért közel másfél századon át nem volt itt élet.
1743-tól báró Harruckern Ferencé lett az apja által szerzett nagy kiterjedésű földbirtok, így Orosháza örököse is. A lakatlan területekre a Dunántúlról magyar lakosságot telepített. A Tolna megyei Zomba község szabad költözködésre jogosult magyar nemzetiségű, evangélikus lakosai közül 70 család megelégelte Dőry Ignác katolikus földesúr vallásellenességét, ezért Békés vármegyébe költöztek, szerződést kötöttek és Dénes Sándor tanító vezetésével 1744. április 24-én birtokba vették az orosházi pusztát.
Harruckern báró 1775-ös halála után a gróf Károlyi család tulajdona lett Orosháza. Az alapítás után 40 évvel a község lélekszáma elérte az 5000 főt, 100 év múlva 1844-ben már 10 ezer volt a népességszám.
Orosházát vasúti csomóponttá válása, mely az 1870-es Alföld-Fiume vasút Szeged-Békéscsaba vonalának megnyitásakor következett be, valamint piaci tradíciói indították el az urbanizáció útján. Az üvegipar mellett jelentős az agrárkereskedelme és az élelmiszeripara. Ezért válhatott Dél-Békés legnépesebb és legfejlettebb városává.
Az 1800-as évek végére, már olyan híres volt az orosházi kenyér, mint a makói hagyma, vagy a szegedi paprika. A dicsőség Gémes Ferencé, a szegény molnárlegényből lett nagy vállalkozóé volt. A történelmi Magyarország 57 városában volt önálló, általa irányított Gémes-féle orosházi kenyérsütöde. Talán 500 orosházi asszony sütötte a kenyeret szerte az országban.
Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, onnan a 451-es úton Szentesig, aztán délkelet felé, vagy Szeged felől a 47-es, Békéscsaba irányából szintén a 47-es úton; vasúton: a Mezőtúr-Orosháza-Mezőhegyes, a Békéscsaba-Szeged, a Kiskunfélegyháza-Orosháza vonalakon.