Ide utaznék Kiskunhalas

Általános leírás

Kiskunhalas a világhírű varrott csipke, a "szőlő- és bor városa", de rendelkezik csillagvizsgálóval és a magas jódtartalmú gyógyvizére épült, télen is üzemelő fedett termálfürdővel. A gyógyvízzé nyilvánított 48 C -fokos hévíz mozgásszervi panaszok, baleseti sérülések, ízületi betegségek, nőgyógyászati panaszok gyógyítására javasolt. Kiskunhalas kulturális értékeit bizonyítja, hogy itteni közgyűjtemény lett 1999-ben "Az Év múzeuma" és az "Év könyvtára". A város példamutató kapcsolataiért '99-ben Európa-diplomát kapott.
Halas környékét a Magyarországra 1246 körül betelepített hét kun nemzetség közül a Csertán nemzetség vette birtokába. Első írásos említése 1347-ből származik. A XV. század közepétől a Hunyadi család birtokolta. A hódoltság alatt elnéptelenedett. A török kiűzése után, az 1699-es összeíráskor az itt élők 68 százaléka a Dél-Dunántúlról érkezettnek vallotta magát. Az 1693-ban vésett városi pecsétben a körirat még három felfelé úszó halat övez. Az 1755-ből származó pecséten három keresztben egymásra tett halmon kiskun vitéz áll. Ez Kiskunhalas ma is használt címere.
A város a Kiskunság többi helységével együtt, a redemptió val (önmegváltás) nyerte vissza szabadalmas jogállását 1745. május 6-án. Halas 1754-ig a Kiskunság központja volt. Nyakas protestáns magatartása miatt ekkor elvesztette a kiskun kapitányság székhelyének rangját. A XVIII. század a szerény fejlődés korszaka volt. A XIX. század elején és a reformkorban tovább épült, fejlődött a város. Az 1848/49-es szabadságharcba több száz nemzetőrt, honvédet küldött a település. A kiegyezést követő közigazgatási változások során megszüntették a széttagolt Jászkunságot, és 1876-tól Halas városa a Kiskunsággal együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett. A kereskedelem és az árutermelés fejlődését elősegítette, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fővonalat 1882-ben Kiskunhalas érintésével építették meg. A XX. század elejétől egyre növekszik a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége. Országszerte ismert a Kiffer-körte és a halasi homoki bor.
Az I. világháború lelassította a város fejlődését, és több mint ezer hősi halottat vesztettek. A két világháború között burkolatot kaptak a legfontosabb utcák, elkészült a Csipkeház, iskolák épültek, bővült a kórház, megnyílt a sóstói és a fehértói strand. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: Kecskemét felől az 54-es úton Soltvadkertig, onnan dél felé az 53-as úton, vagy Szeged felől nyugati irányban indulva az 55-ös úton Kisszállás előtt rátérünk az 53-as útra északi irányban; vasúton: a Budapest-Tass-Kunszentmiklós-Kelebia, a Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas, a Bátaszék-Baja-Kiskunhalas vonalon.