Ide utaznék Székesfehérvár

Általános leírás

Székesfehérvár a Gaja-patak völgyében fekszik. A Bakony nyúlványai és a Velencei-hegység halmai övezik, távolabb a Vértes gerince látszik, területe dél felől az alföldi jellegű a Mezőföldhöz csatlakozik.
A honfoglalás után itt volt az uralkodó Árpád vezér törzsének szállásterülete, Géza nagyfejedelem pedig - a kedvező stratégiai jellemzők miatt - itt alakította ki uralkodói székhelyét. A történeti város nem volt olyan kiterjedt, mint a mai. A Sárvíz és a Gaja-patak megrekedt vizeiből kialakult mocsarak vették körül azt a négy kis szigetet, amelyen a város felépült. A mai belváros a szigetek egyike. Székesfehérvár, középkori nevén Alba Regia, az ország egyik legrégibb, leggazdagabb történelmű városa. Az államalapító István király székvárosa, a középkor során a magyar királyok koronázó és temetkezési helye volt.
Népességet tekintve ma az ország nyolcadik legnagyobb városa. Területe közel 171 négyzetkilométer, így a Dunántúl második legnagyobb kiterjedésű megyeszékhelye.
Székesfehérvár megyei jogú város egyúttal közigazgatási központ, Fejér megye székhelye, kulturális és gazdasági központja. Itt él a megye lakosságának közel 40 százaléka. Közlekedés

A város közúton és vasúton is minden irányból jól megközelíthető. Az M7-es főútvonalról három lejáró vezet a település központjába. Itt találkozik a Dunaújváros felé vezető 62. számú főút, a Sárbogárd irányába menő 62. számú, a Veszprémen át vezető 8. számű főút, valamint 81-es móri és a 811-es lovasberényi út. A vasútállomásról Budapest, Komárom, Szombathely, Tapolca, Nagykanizsa, Pusztaszabolcs és Sárbogárd felé indulnak vonatok.