Ide utaznék Mezőkövesd

Általános leírás

A Matyóföld "fővárosa" a régészeti leletek alapján már a honfoglalást megelőző időkben is létezett. A feltehetően a tatárok által elpusztított falu neve 1275-ben is még "Terra Kuesd" azaz Kövesd föld formában, és nem lakott településként fordul elő egy oklevélben. A XIV. században a közeli Cserépvár birtoka, míg a XV. században már Diósgyőr várához tartozott. A Hunyadiakhoz több emlék is köti: 1456-ban Hunyadi János itt kötött békét a huszitákkal, 1464-ben Mátyás királytól mezővárosi (oppidum) rangot és számos kiváltságot kapott, címer- és pecséthasználattal. A Matyó nevet a szájhagyomány Mátyás király nevének becézett formájából eredezteti.
Az 1596-os mezőkeresztesi vesztett csata után a város sorsa megpecsételődött, rövid időre el is néptelenedett, ám a XVIII. század közepe táján már ismét jelentős település. Ekkor az ónodi helyett az egri járáshoz tartozott, de korábban szerzett kiváltságait elvesztette. 1806 márciusában a Napóleon elől menekített Szent Koronát egy éjszakán a mezőkövesdi plébánián őrizték. 1849-ben a kápolnai csata után itt gyülekező honvédsereg sikerrel ütközött meg Deyne osztrák tábornok csapataival.
1887-ben a mezővárosból nagyközség lett. A XX. század elején a nehéz gazdasági helyzetben 168-an vándoroltak ki Amerikába. A település a városi rangot csak 1973-ban kapta vissza.
Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik matyóknak. Színes népviseletükkel, sajátos népművészetükkel, hagyományaikkal különleges néprajzi egységet alkottak és alkotnak még ma is a katolikus matyók a környező települések protestáns népessége között. (Az ország más területein is matyóknak hívták a református környezetben szigetként megmaradt római katolikus népcsoportokat.) A jellegzetes matyó viselet és hímzés főleg a mezőkövesdi íróasszonyok (hímzésrajzolók) keze nyomán virágzott ki a XIX. század utolsó harmadától.
A legenda szerint egyszer egy matyó legényt elvitt az ördög. A menyasszonya könyörgött, adja vissza neki egyetlen kincsét. Az ördög feltételül szabta, hogy hozza tele a leány a kötényét virággal - télvíz idején! A leány telehímezte a kötényét rózsával, és visszakapta szerelmét. Azóta Matyóföldön nemcsak a leányok, hanem a legények is cifra kötényt hordanak az ördög ellen. A nagyobb programok is a matyó kultúra körül szerveződnek: a nemzetközi Matyóföldi Néptáncfesztivál (minden év augusztus első hétvégéjén), a Matyó vigasságok (ahol még látható a matyó lakodalmas) és a háromévente megrendezett Kisjankó Bori országos hímzőpályázat és kiállítás.
A városhoz tartozik a 3-as út melletti Zsóry fürdő. 1939-ben olajkutató talajfúrás során, csaknem 800 méter mélységből 72 Celsius-fokos, nagy kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, szabad szénsavat tartalmazó víz tört elő. A kutat Zsóry Lajos birtokán fúrták, és neve rajta maradt a fürdőn, amit 1983-ban gyógyfürdőnek nyilvánítottak. Közlekedés

Az M3-as autópályának a közelben van kijárata, a 3-as főút pedig áthalad a településen. De közvetlenül eljuthatunk ide Egerből vagy éppen Tiszafüredről is. Vasúton a Budapest - Miskolc vonal vonataival érkezhetünk a városba.