Ide utaznék Pásztó

Általános leírás

A vidék már a jégkortól lakott, melyet a környékbeli szántásokból gyűjthető pattintott kőszerszámok és az ún. "jobbágyi mamuttemető" bizonyít. A város neve valószínűleg a szláv paszth, azaz csődör szóból származik - ami azonban jelenthet pásztort is - vagy az iráni nyelvekből ered, amelyekben "tábor" értelemben használták.
Előfordult a város nevének említése Szakállas Pásztó alakban is: ezt az 1684-ben készített várospecséten látható, szakállas emberfő után kapta. A portré a kiváltságokat adományozó Zsigmond királyé.
A XVI. század közepén Pásztó fejlődését a török támadások vetették vissza. A város védelmére a cisztercita rendház körül kialakítottak ugyan egy földsáncokkal és palánkokkal védett erődítményt, de ez nem állt volna ellen egy nagyobb támadásnak. Emiatt a császári katonaság még 1551-ben felgyújtotta, a török pedig 1552 júliusában ellenállás nélkül foglalta el. A település ezután nem virágzott, de a mezővárosi kiváltságok megmaradtak, és a helybeli polgárokból választott önkormányzat is működött. A török kiűzése után a várost újjáépítették; a legnagyobb földbirtokos az idő tájt a ciszterci apátság volt. Az 1848/49-es szabadságharc idején 416 pásztói lakos lépett be a honvéd seregbe, de a hadjáratok elkerülték a várost.
Pásztó 1901-ben vesztette el városi rangját és vált nagyközséggé. A korábban virágzó szőlőkultúrát és borkereskedelmet tönkretette az 1800-as évek végén pusztító filoxérajárvány, az ipari fejlődéséhez pedig nem tudott alkalmazkodni a földművelésre épülő gazdaság. Pásztó az 1950-es közigazgatási rendezés után került Heves megyéből Nógrádba, a városi címet 1984-ben kapta vissza.
A várostól délre, Szurdokpüspöki felé esik a Muzsla üdülőterület. Az 1970-es évekig csak egy magányos, a XX. század legelején épített vadászkastély állt itt, azóta azonban nyaralók sokasága nőtt ki a földből. A Mátra lábánál, erdők alatt megbújó dűlő egyben a helyi szőlőtermelés fő területe.
A Pásztóhoz tartozó hasznosi városrész keleti szélén magasodik a tatárjárás után, a XIII-XIV. században épített Cserteri vár. Ugyancsak Pásztóhoz tartozik Mátrakeresztes. Mátrakeresztest a pásztói ciszterciták alapították az 1700-as évek második felében, akkoriban kezdetleges üveghuták is voltak itt. Közlekedés

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú útra, amely a város mellett halad el; vagy vasúton: a Hatvan-Somoskőújfalu vonalon.