Ide utaznék Pécsvárad

Általános leírás

A kisváros legjelesebb látnivalója a vár, az 1000. évben történt magyar államalapítás egyik emlékhelye. Az itteni monostor első apátja Asztrik volt, Szent István diplomatája, aki a koronát hozta el Rómából első királyunknak. István trónra lépése az 1000. év előtt történt azon a helyen, ahol a vár áll. Nevét is erről nyerte a település, amit 1212-ben írnak le Warad, 1316-ban Pécsvárad alakban. Szent István saját udvarházát adta át két kápolnával mintegy 40 faluval, 1136 háznéppel és egyéb gazdag javadalmazással a missziós bencéseknek. Az ő feladatuk volt, hogy keresztény hitre térítsék a magyarságot.
Szent István monostorát 1543 nyarán, a török közeledtére hagyták el a szerzetesek. A török hódoltság után a monostor romokban hevert. Csak sok pereskedés után állt helyre - igaz, csak 31 faluval - a pécsváradi uradalom, amelyet Mária Terézia 1778-ban a budai egyetem, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjének fönntartására rendelt. Közalapítványi Uradalom lett, 1793-tól a várban székelt a Pécsváradi Gazdasági Főtisztség, ahová a Dél-Dunántúl közalapítványi birtokai tartoztak. Az uradalomnál volt erdőfőtanácsos Kodolányi János író édesapja.
Az apátság és a vár régészeti feltárása 1958-ban kezdődött meg. A műemlékegyüttes 1988-ban, Szent István halálának és a pécsváradi monostortemplom felszentelésének 950. évfordulóján nyílt meg a közönség számára.
A település történetében, gazdasági fellendülésében jelentős esemény volt 1912-ben a Pécs-Bátaszék vasútvonal megnyitása. Nem sokára takarékpénztár alakult, sajtgyár épült, a legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon keresztül, 1948-ig mintegy 25 vízimalmot működtetett Pécsváradon.
Az első világháborúban 72 pécsváradi lakos esett el. 1921-ben ez a község is szerb fennhatóság alá került, a megszállás végeztével a helyi szerbség Jugoszláviába távozott. A II. világháború után Pécsvárad népe, társadalma alapvetően átrendeződött, kicserélődött. Mintegy 180 katonai és polgári személy vesztette életét a háborúban és a deportálásokban. Csaknem teljesen eltűnt a mintegy 150 fős helyi zsidóság.
Az 1953-ban megépült 6. számú főközlekedési útvonal újabb lendületet adott a település gazdasági életének. Új családi házak épültek, de Pécsvárad történelmi településrésze szinte érintetlen maradt.
A Dombay-tó környékén üdülőövezet alakult ki. 1962-ben gimnázium nyílt Pécsváradon. 1970 július 1-én nagyközséggé nyilvánították a települést, majd 1993-ban városi rangot kapott. A Pécsvárad - a közigazgatási átszervezések ellenére - mindig megőrizte központi szerepét. Közlekedés

A település megközelíthető a 6. számú főúton, vagy vonattal: a Pécs- Bátaszék vasútvonalon.