Ide utaznék Kölesd

Általános leírás

A sajátos fekvésű és arculatú településen két tájegység határán: a Hegyhát és a Mezőföld találkozásánál fekszik. Nevét a tudomány a köles növénynévből eredezteti, a népi képzelet azonban még a múlt században is inkább az építkezéshez szükséges követ váró gazda történetét, a "kőleső" magyarázatot őrizte meg.
Kedvező földrajzi fekvése, éghajlati adottságai miatt már a neolitikum idejétől lakott település volt. A régészeti leletek azt mutatják, hogy a bronzkor embere csakúgy otthonra talált itt, mint később a kelták és a rómaiak.
Kölesdet az első oklevelek 1314-ben említik, középkori birtokosai között találhatjuk Zsigmond királyt is, aki 1397-ben két adriai szigetért adja cserébe többek között e birtokát a mesztegnyei Szerecsenyeknek, majd később hívének, Ozorai Pipónak adja.
A hódoltság után újra benépesülő Kölesd XVIII. századi gyors fejlődését elősegítette kedvező fekvése, a közlekedésben betöltött szerepe, céhekbe törömülő iparosságának megerősödése. Tekintélyének növekedéséhez politikai szerepe is hozzájárult. Többször tartottak megyegyűlést a ma is csak Kismegyeházának nevezett épületben, s 1778-ban felmerült a lehetősége annak, hogy a mezőváros lesz Tolna megye székhelye.
A következő esztendőben megszülető nemleges döntés a település sorsát is megpecsételte. Ezt követően nemcsak politikai szerepe csökkent, gazdasági stagnálás, majd lassú sorvadás következett. Közúti csomópont jellege mellett a Sió-Sárvíz szabályozásának befejezését (1826) követően átkelőhely szerepe is háttérbe szorult, a vasút is elkerülte.
Közigazgatásilag Kölesdhez tartozik Borjád. A néhány házból álló kis település felett a domboldalban egyedülálló ipari történelmi műemlék magasodik, egy sörétgyártó torony. Közlekedés

A 61-es és 6-os utat Paks és Pincehely között összekötő keresztúton, a 63-as út közelében fekszik a település.