Ide utaznék Pannonhalma

Általános leírás

A közelmúltban várossá lett település címere sűríti a múltat. Szent Márton alakja a címerképben azt is jelzi, hogy elnevezése újkori - Kazinczy Ferencnek köszönhető. Ezt megelőzően ugyanis Szentmárton volt a neve. A könyv és a szőlőfürt pedig az apátság teremtette két kultúrát köti a településhez. A régi név utal arra a feltételezésre - hagyományra, mely szerint Szent Márton nem Savariában (a mai Szombathelyen), hanem a Pannonhalma közelében lévő Sabariában született volna.

Az első bencés szerzetesek Géza fejedelem hívására 996-ban érkeztek magyar földre. Hamarosan lerakták alapjait kis missziós kápolnájuknak, miután megépítették földbe vájt, agyagba rakott vízmosta kövekből falazott, egyszerű szerzetesi celláikat. Az építkezés befejezését Géza már nem érte meg, a kis templomot István király idején, 1001-ben szentelték fel. A kolostor a XII. század elején leégett, majd 1137-ben helyreállították, kibővítették. A központi udvar (kerengő) körül szerveződő, szabályos kolostorépület a XIII. század első évtizedeiben keletkezett. Kiépítettségére következtehetünk abból, hogy 1241-ben az országot letaroló tatár hordák megtorpantak a kolostor falai előtt. 1594-1606 között a végvárrá lett kolostor hol a magyarok, hol a törökök kezén volt.

A török végleges kiűzése után megindulhatott a kolostor épületeinek rendbehozása. Különösen sokat fáradozott e téren Karner Egyed főapát, aki rendje fennállásának 700 éves jubileumára (1701-re) igyekezett eltüntetni a 150 éves török uralom pusztításának nyomait. 1722-1768 között energikus, szigorú főapát, Sajghó Benedek a győri karmelita templom építőjével, Witwer Márton Atanáz karmelita testvérrel felépíttette a ma is fennálló barokk épületeket. II. József, a kalapos király rendelete 1786-ban a többi szerzetesrenddel együtt a pannonhalmi Szent Benedek rendet is eltörölte. 1802-ben aztán a szétszórt bencések újra elfoglalhatták elhagyott kolostorukat. Az 1823-ban kezdődő építkezésekkel a hatalmas könyvtárépületnek és a templom klasszicista tornyának megalkotásával kialakult a kolostor mai formája. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság a UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.

Az 1940-es években épült a gimnázium és a kollégium épülete. Az apátság helyreállítása az 1000 éves évfordulóra valósult meg.

Az apátsági domb aljában elterülő települést 1965-ig Győrszentmártonnak nevezték. A határában lévő téglagyárban húzta meg magát 1944-ben az "erőltetett menet" során Radnóti Miklós költő. Közlekedés

A település megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrig, majd tovább déli irányban a 82-es úton, Écsnél lekanyarodunk délkeletre; vasúton: a Veszprém-Győr vonalon.