Ide utaznék Poroszló

Általános leírás

A Tisza jobb partjának ősi községe, már Anonymus említést tesz arról, hogy Árpád honfoglaló seregei itt táboroztak, a poroszlói Földvár alatt. Itt békült ki IV. Béla fiával V. Istvánnal. Régi időben királyi sólerakóhely volt. A XIII. és XIV. sz.-ban a Bana és Gyula nemzetség birta. 1445-ben mezővárosi rangot kapott. 1553-ban a település birtokosa Bornemissza Gergely egri várkapitány volt. A török időkben elpusztult a község bencés monostora, amit valószinüleg a Gyula-nemzetség alapított 1209 táján. Első ismert apátja János volt (1292). A monostor pusztulásakor elbontásra került az Árpád-korabeli templom is. A XIX. században birtokosai voltak a Károlyi, Pejacsevich és az Orczy családok. Poroszló legnagyobb földbirtokosa 1869 és 1944 között a Graefl család volt. A család gróf Széchenyi István hívására Németországból érkezett Magyarországra a Lánchíd építésekor.
Többféle vész is sújtotta a település lakóit. 1831-ben kolerajárvány, 1862-ben és 1874-ben tűzvész, és több árvíz is.
A Tisza-tó kapujaként emlegetett település mai életét elsősorban a tó közelsége határozza meg, elsősorban nyáron, de télen is nagyon sok turista választja úti céljának Poroszlót. Közlekedés

Az M3-as utópályáról Füzesabonynál letérve a 33-as úton érhetjük el a települést, de jöhetünk vonattal is: a Füzesabony-Debrecen vonalon vasútálllomása van a településnek.