Ide utaznék Ráckeve

Általános leírás

Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke elnevezésű település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említ okirat.
A település első virágzása a szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása elől. A várost ekkor kezdték Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-Keve (rác="szerb)" nevet kapta. A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt, fontos központtá vált.
A XVI. század első felében a török hódítás a virágzó Ráckevét sem kerülte el. Szultáni birtokként a század második felében újra fellendül.
A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. Utódja, Skaricza Máté, Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is, a győztes törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építtette meg kastélyát.
A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve háromnemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. Leszármazottaik ma is Srpski Kovin, illetve Ratzenmarkt néven nevezik a települést.
Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság nagy része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később hatévi börtönre enyhítették.
A XIX. század második felében járási székhellyé lett. Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezredéves évforduló évében határozták el az új városháza építését, mely a régi helyén épült meg, szecessziós stílusban.
Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől. Az 1919-es rövid román megszállás alatt csaknem teljesen kifosztották a községet.
A második világháború újabb megpróbáltatásai után az 1970-es években, vízparti üdülőterületek épültek a Duna-ág mindkét partján. Meleg vizű strandfürdő létesült, s ekkor határozták el a Savoyai-kastély helyreállítását is. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza Ráckeve.
A HÉV megálló neve emlékeztet arra, hogy a város híres horgászparadicsoma, az Angyali-sziget itt osztja ketté a Duna-ágat - hosszan elnyúló, nádassal övezett, romantikus világával.
A város nevezetes visszatérő rendezvénye a Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében), valamint a szerb Nagyboldogasszony Templomi Búcsú (augusztus vége), s a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás.
A Szent István tér alatti Dunasoron működő "csónakos" piac önmagában is megragadó, ritka látványosság. Közlekedés

Az 51-es útról a hídon át, a 6-osról a lórévi komp segítségével, de természetesen Csepel-felől, vagy az M0-ásról lekanyarodva a szigeti gerincúton is elérhető a település. A Budapest-Vágóhídról idnuló HÉV-nek itt van a végállomása.