Ide utaznék Keszthely

Általános leírás

Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően sötét évek következtek a városra. A virágzó ipar és kereskedelem hanyatlásában döntő szerepet játszott, hogy az 1861-ben megnyitott Déli Vasút elkerülte a várost. A Balatonszentgyörgyre vezető szárnyvasút csak 1888-ban készült el. A kitörési lehetőséget Keszthely iskolavárosi jellegének erősítése és fürdővárossá fejlesztése jelentette. 1862-ben épült meg az első nyaraló, és ugyanezen évben nyílt meg (a szabadtéri színpad helyén) a város első kőszínháza. A belváros romantikus és eklektikus stílusban újult meg. A Festetics Tasziló nevéhez fűződő nagyszabású kastélybővítés során birtokcserével jutott a város a Balaton-part birtokába. A partrendezést és a feltöltést követően, a század utolsó évtizedében, megépült a szigetfürdő és a két ma is álló patinás szálló: a Hullám és a Balaton. A Helikon park keleti szélén kialakították az Erzsébet királyné útját, mellette az első világháborúig kiépült a villasor. Számos civil szerveződés jött létre. 1898-ban megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, a megye első múzeuma. A XX. század elején újra virágzó város volt, kedvelt nyaralóhely. Kiskeszthely 1925-ben egyesült Keszthellyel. A II. világháború nem okozott nagyobb pusztítást a városban.
Az 1950-es közigazgatási átszervezéssel Keszthely Veszprém megyéhez került, amely fejlesztési lehetőségeit a megyeszékhelyhez közelebb eső Balaton-partra, Balatonfüred és Tihany térségére ill. az ipari városokra koncentrálta. Az 1954-ben újra városi rangra emelt Keszthelyen alig történt fejlesztés. Ennek persze előnyei is vannak, hisz a belváros így nem esett áldozatul az 1960-as, 70-es évek városmodernizálási hullámának. 1970-ben a gazdasági főiskola egyetemi rangot kapott. A város és a környező Balaton-part 1979-ben került vissza Zala megyéhez.

Közlekedés

A 71-es úton, vagy vasúton, a Balatonszentgyörgy-Tapolca szárnyvonalon közelíthető meg a település.