Ide utaznék Szerencs

Általános leírás

A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvező földrajzi fekvése következtében már az ősidőkben lakott terület volt. Szerencs első okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta. A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvő települést a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé. 1605-ben Rákóczi Zsigmond birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. Közlekedés

A 37-es úton fekszik a település, amelyre több fontos alsóbbrendű út is befut. Vasútállomásán megállnak a Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely, valamint a Budapest - Miskolc - Szerencs - Nyíregyháza vonal vonatai, és innen indul Hidasnémeti felé az abaúji vasútvonal. A Miskolc - Budapest IC-kel Interpici összeköttetése van. Ajánljuk

Minden év júniusában fontos gazdasági esemény a hegyaljai gazdanapok, és az augusztusban zajló Zempléni Művészeti Napoknak is fontos helyszíne a város.