Érdekességek - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Érdekességek - Magazin

A rovat további hírei

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Óvakodj a tarantellától!
Nagy-Britanniában mindeddig a tarantellapókok kedvelt háziállatnak számítottak. Most azonban brit orvosok jó okot találtak arra, hogy óvjanak a tartásuktól. A liverpooli Alder Hey Gyermekkórház orvosai rájöttek, hogy a tarantellának valójában nem a szúrása igazán veszélyes- amelynek hatása akkora, mint egy darázscsípésé -, hanem az, hogy a pókok vészhelyzetben horgos végű szőrszálakat lőnek ki testükből. Amikor egy kilencéves kisfiú szeme begyulladt és bedagadt, csak hosszas vizsgálatok után derült ki, hogy ilyen szőrszálak kerültek a szemébe, s ott betokosodtak. A kisfiút szteroidok adagolásával négy hónap alatt sikerült meggyógyítani. Előfordulhat azonban, hogy az ingerlő szőrszálakat nem sikerül eltávolítani, s ebbe kisebb állatok bele is pusztulhatnak.A póktartók különösen a mexikói tarantulákat kedvelik, mivel igen tanulékonyak, de az orvosok szerint ennek a fajnak is veszélyesek a szőrszálai. Egyelőre azt javasolják a"gazdiknak", hogy csakis kesztyűben és védőszemüveggel közelítsenek kedvencükhöz.(Archives of Disease in Childhood)Forrás: É.T.

Életfontosságú szieszta
A mediterrán területeken mindenki tudja, hogy a legnagyobb melegben nem szabad dolgozni. A délelőtti és a délutáni műszak között alapos, többórás szünetet kell tartani. Ez a szokás nagyon-nagyon régi, messze az ember előtti időkbe nyúlik vissza.Kaliforniai kutatók megállapították, hogy a cianobaktériumok is felfüggesztik élettevékenységeiket a legnagyobb melegben. Vélhetően így védik magukat az ultraibolya sugárzás károsító hatásától, amely a déli órákban a legerősebb. Ilyenkor ugyanis a mutációk nagyobb valószínűséggel történnek, s ezek aztán tovább öröklődnének.A földtörténeti múltban, a prekambriumban (3,8 milliárd és 540 millió év között) még nem védte az életet az ózonpajzs. A kutatók tulajdonképpen arra keresték a választ, hogy az ózonréteg védelme nélkül hogyan tudtak az élőlények fennmaradni. A kérdés megválaszolásához háromféle cianobaktérium-telepet gyűjtöttek, majd ezeket zárt, átlátszó tasakokba helyezték, amely foszforizotópokat tartalmazott. A kísérlet során időről időre megmérték, hogy épül be a jelölt foszfor a gyepekbe.Mindhárom telep hasonlóan viselkedett: már kora reggel megindult az új DNS szintézise, majd a déli órákban leállt, délután pedig újraindult. A háromtól hat óráig terjedő szünetben csak a DNS szintézise állt meg, a fotoszintézis zavartalanul folyt tovább.A kutatók szerint akármilyen nagy katasztrófa történne is a Föld életében, ezeknek az egyszerű, ősi élőlényeknek jó esélyük lenne a túlélésre, mert meg tudják védeni magukat. És aztán minden kezdődhetne elölről?(New Scientist)Forrás: É.T.

Mentolos szúnyogok
Indiában egy új, olcsó módszert dolgoztak ki a szúnyogok terjesztette betegségek elleni védekezésre. A malária, a dengue láz, a fonalférgek közvetítette betegségek még ma is sok helyen tizedelik a lakosságot.A Delhiben dolgozó kutatócsoport a menta egy Indiában honos fajának (Mentha piperita) kivonatának hatását tanulmányozta három szúnyogfaj lárváján. Az Aedes aegypti, amely a dengue lázat terjeszti, az Anopheles stephensi, amely a maláriás megbetegedésekért felelős, a filariázis és a nyugat-nílusi láz kórokozója a Culex quinquefasciatus is hasonlóan reagált a kezelésre.A lárvák legalább 85 százaléka elpusztult egy napon belül, ha a víz felszínén négyzetméterenként 3 milliliternyi oldatot permeteztek ki. Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok, ha önkénteseket bekentek a mentaolajjal és azt nézték, hány szúnyog "csípi" meg őket.A kutatások most a menta rokonainak körében folyik tovább. Brit szakértők szerint túl sok növényre van szükség, lehet, hogy a hagyományos rovarirtókkal jobb eredményt lehetne elérni.(New Scientist)Forrás: É.T.

Gombaínyenceknek!
Íme, egy jó hír azoknak, akik a húst legszívesebben a létfontosságú aminosavakban hasonlóan gazdag gombákkal cserélnék fel étrendjükben, ám a mai pénzszűkében ezt nem tehetik meg. Az igazán ízletes gombákat ugyanis a természetből gyűjtik be, s áruk akár a libamájéval is vetekedhet, így azok csupán az ínyencek vagy a gombához értő gyűjtők asztalára jutnak el, ráadásul nem egész évben."Megszelídítésük"-kel, azaz pincékben vagy üvegházakban való termesztésükkel ugyan időről időre megpróbálkoznak a kertészek, ám a legtöbb fajjal éppen azért nem boldogulnak, mert mikorrhizás kapcsolatban élnek környezetükkel: gombafonalaikból csak bizonyos fák, cserjék vagy fűfélék gyökerére rászövődve fejlődik termőtest. Márpedig a legízletesebb vadon termő gombák (a szarvasgombák, a tinóruk, a rókagombák s még sorolhatnánk) éppen ilyen kapcsolatban képesek csak elszaporodni.Nos, az ízes sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) immáron nem csupán az erdőből kerülhet a tányérunkra: a ropogós és fűszeres húsáért nagyra becsült fajt a kutatóknak most első ízben sikerült üvegházi körülmények közepette termeszteni. (A nyáron és kora ősszel termő gombát némely vidékünkön, például az Őrségben nyúlicagomba névvel illetik, de mondják még csibegombának is.- A szerk.) A természetben egyre ritkább fajból évente mintegy 200 000 tonnányit gyűjtenek be, főképp az öreg fenyvesekből, esetleg a sűrűbb, sötét bükkösökből. Ezt megfigyelve Eric Danell, az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és Francisco Camacho, az Oregoni Állami Egyetem tanára fenyőcsemetéken próbálta ki a rókagomba üvegházi termesztését. Első lépésben Danell steril kamrában beoltotta a rókagomba micéliumával* a fenyőmagoncokat, s csak tizenkét hét elteltével telepítette át azokat az üvegházba. Ezt követően tizenhat hónapot kellett várniuk ahhoz, hogy az első gombát leszedhessék.Tervük megvalósításához először - a természetből ellesve- idősebb fenyőfákkal próbálkoztak, ami számtalan technikai bonyodalmat okozott. Ráadásul azt tapasztalták, hogy a gomba hosszadalmasan, lassabban szaporodott el, mint vadon: kevés spórát hozott, s azok többsége életképtelen volt. Valójában maguk a fenyők sínylődtek, s ezt érezték lakótársaik, a rókagombák. A fiatal fenyőknek már inkább megfelelt az üvegház mint élettér, s a rájuk oltott rókagomba is jobban szaporodott. A kutatók leginkább a 3 évesnél fiatalabb fenyőmagoncokat ajánlják e célra. Az ínyencek viszont úgy tartják, hogy a termesztett gomba íze sohasem olyan tökéletes, mint a vadon termetté. Danell és Camacho most mégis azt reméli, hogy további, még ritkább gombafajokat is"megfoghatnak". Arról mindenesetre nem szól a tudósítás, hogy a legközelebbi rokonokat, a tölcséres rókagombát (C. tubaeformis) vagy a szürke rókagombát (C. cinereus) sikerült-e szaporítaniuk a kutatóknak.(Nature, New Scientist)Forrás: É.T.

Vér(baj)vád: Kolumbusz ártatlan volt
Általában úgy véljük, hogy a szifiliszt Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be Amerikából az Óvilágba. Ez a feltételezés azon alapult, hogy az első egyértelműen azonosított vérbajjárvány 1493-ban söpört végig Európán. Ezt az elképzelést eddig is cáfolni látszottak egyes angliai, olasz és afrikai, az ókorból származó csontleletek, amelyek arra utaltak, hogy az elhunytak vérbajban szenvedhettek. Most pedig olyan perdöntő bizonyíték került napvilágra, amely egyszer s mindenkorra felmentheti az Újvilág felfedezőit a betegség első behurcolásának vádja alól. A franciaországi Var archeológiai kutatóintézetének munkatársai egy IV. századi várandós asszony maradványaiban egy magzat viszonylag ép csontvázára bukkantak, amelyben a csontok elváltozásai arra mutatnak, hogy az embrió szifiliszes fertőzésben szenvedett. A talált csontelváltozásokra ugyan többféle betegség is vezethet, de közülük egyedül a vérbaj adódhat át a méhben fejlődő magzatnak. A lelet tehát azt bizonyítja, hogy már jó ezer évvel Kolumbusz előtt is létezett ez a betegség Európában, sőt, többek szerint az az ókori görögök és rómaiak számára sem volt ismeretlen.Mindez azoknak az álláspontját erősíti, akik a betegséget afrikai eredetűnek gondolják. Szerintük a két kontinens közötti szoros kapcsolatoknak a Római Birodalom hanyatlása, majd bukása miatti megszakadása következtében tűnhetett el a betegség a középkori Európából. Ezen elmélet hívei szerint éppen a mórok kiűzetése az Ibériai-félszigetről, valamint a spanyol föld egységének helyreállítása (1492)- ami időben pontosan egybeesik Amerika felfedezésével - válthatta ki a betegség újbóli megjelenését. Azok vélekedését, akik szerint Amerika ártatlan ebben az ügyben, az is alátámasztja, hogy azok az amerikai csontvázleletek, amelyekre a korábbi gyanút alapozták, nem mutatják azokat a jellegzetes csontelváltozásokat, amelyek például a szifiliszesek fogain mutatkoznak.(Science et Vie)Forrás: É.T.

Dühöngő (elefánt) ifjúság
Egy dél-afrikai nemzeti park vadőrei a szó szoros értelmében széttrancsírozott fehér orrszarvúk tetemeire bukkantak. A vastagbőrűeket mintha óriási bárddal hasították volna szét, csontjaik összeaprítva, zsigereik kiontva hevertek a szavanna füvén. Ugyanakkor ékességük, az orrukat díszítő szarutülök sértetlen volt, ami kizárta, hogy vadorzók végeztek volna velük.A Johannesburgtól 250 kilométerre fekvő pilanesbergi parkban tavaly fiatal elefántbikák többször támadtak turistákra. Egy ízben egy dühös ormányos ronccsá zúzta egy látogató járművét, majd utolérte és halálra taposta a menekülő vezetőt. Pár hónappal később ismét támadott a"priuszos" állat, de akkor nem volt áldozat. A vezetőség mégis úgy döntött, kilöveti a kiszámíthatatlan elefántot. A hivatásos vadász lövése azonban nem végzett rögtön az állattal, amely végvonaglásában agyontiporta a szerencsétlen vadászt.Hónapokon át csak találgatták Pilanesbergben, mi okozhatja az elefántbikák váratlan agresszivitását. A rejtélyt végül alapos megfigyelés és némi kutatómunka oldotta meg. Kiderült, hogy a turistákat zargató állatok más módon is kilógnak a sorból: többször megfigyelték a vadőrök, amint fiatal elefántbikák megpróbáltak nőstény orrszarvúkkal párosodni. A természetesen sikertelenül próbálkozó állatok és a turistákat megtámadó egyedek egyaránt a Krüger Nemzeti Parkból származtak. Amikor kicsik voltak, családjuk állományritkítás áldozata lett: a csorda felnőtt állatait lelőtték, csak az elefántbébik életét kímélték meg. Az utóbbiakat áttelepítették Pilanesbergbe. Az elefántok itt árvákként nőttek föl, s nem részesültek az elefántcsorda bensőséges életének nevelő hatásában. Egyszerűen nem volt kitől megtanulniuk azokat a viselkedési formákat, amelyeket az idősebb elefánttehenek"sulykolnak" bele a kölykök fejébe. A hím állatokon 14-15 éves korban jelenik meg a nemi ösztön és a kirobbanó agresszivitás. Ekkor általában elhagyják a csordát, s csatlakoznak az idősebb, magányos bikákhoz, amelyek testi erejüket kihasználva kordában tartják a zabolátlan ifjoncokat. A Krüger Nemzeti Parkból érkezett kölykök ösztönei szociális gátlás nélkül fejlődtek ki. A fiatal bikák egy része, társaságot keresve, orrszarvúkhoz csapódott, s- megfelelő minta híján - a rinocérosznőstényeket vélte alkalmasnak szexuális ösztönei levezetésére. A törvényszerű kudarc pedig fokozott agresszivitást váltott ki belőlük.A pilanesbergi park vezetője, Gus van Dyk az év elején két anyaállatot hozatott, "akik" a magányosan csatangoló elefántkölykökből normális csordát alakítottak. Van Dyk azt tervezi, hogy a már "túlkoros" állatok számára néhány felnőtt bikát hozat a parkba, hogy "móresre" tanítsák a randalírozó ifjakat. Mint mondta, ők a dühöngő ifjoncok utolsó reménységei: ha nem szelídülnek meg, kilövés vár rájuk.(Der Spiegel)

Aranyásó hangyák
Megtalálták az aranyásó "hangyákat"?Egy francia kutató - aki két éve megtalálta a Mekong folyó forrását, tavaly pedig egy addig ismeretlen, igen apró és ősi pónilófajt fedezett fel Tibet egy eldugott zugában- most azt állítja, hogy megfejtette az aranyásó hangyák 2500 éves legendáját, amelyet Nagy Sándor és Nagy Szulejmán is hiába próbált megoldani.Michel Peissel szerint az "aranyásó hangyák" valójában mormoták, amelyek Pakisztán és India határvidékének egy vitatott hovatartozású területén élnek egy aranyport tartalmazó fekete homokban. Hérodotosz görög történetíró megemlékezett egy titokzatos vidék lakóiról, akiknek"a rókáknál nagyobb, de a kutyáknál kisebb hangyák" bányásszák az aranyat. A hangyák aranyát azóta is sokan keresték, de mindhiába.Peissel, a Himalája megszállott kutatója már régóta feltételezi, hogy az aranyásó hangyák földje a Karakorum hegység 3500 méter magasan fekvő baltisztáni fennsíkján lehet, de csak az idén sikerült engedélyt szereznie a pakisztáni kormánytól a zárt katonai körzet felkeresésére, ahol pakisztáni és indiai katonák néznek farkasszemet egymással, és vívnak időnként tűzpárbajt.Peissel azt állítja, hogy látta a mormotákat (Arctomys himalayanus) és megtalálta az aranytartalmú homokréteget 2 méterrel a felszín alatt. Az ősi Perzsiában "hegyi hangyák"-nak nevezett mormoták ebből a fekete homokrétegből kaparták ki a nemesfémet, amelyből szerinte az ott élő minárók 2500 évvel ezelőtt- és még a közelmúltban is - aranyékszereiket készítették.Peissel szerint felfedezése igazolja Hérodotoszt, és "véget vet a világtörténelem leghosszabb kincsvadászatának".(-j-)Forrás: É.T.

Kristályba faragott fényszobrok
A Stanford Egyetem és az IBM Kutatóközpont szakemberei létrehoztak egy olyan kijelzőt, amellyel valóban három dimenzióban tudnak megjeleníteni színes képeket.Az elv egyszerű: bizonyos atomok láthatatlan - tehát például infravörös -sugárzás hatására gerjesztődnek, majd az elnyelt sugárzást egy másik, látható hullámhosszon bocsátják ki. Ez a hétköznapilag is ismert fluoreszcencia jelensége. A kép "hordozója" ezútattal nem folyadékkristály szilárdtest, hanem egy hármas rétegződésű, kockacukor nagyságú nehézfém-fluorid üveg. Az egyes rétegekbe más és más, különböző színben fluoreszkáló szennyezőatomokat juttattak be. A lantanidák csoportjába tartozó elemek közül infravörös fényű megvilágítás hatására piros színben fluoreszkál a prazeodínium, zöldben az erbium és kékben a túlium. A pontos színárnyalatot az egymást keresztező infravörös lézersugarak megfelelő frekvenciakombinációival érik el. A képet az adott térbeli képpontok - a voxelek - másodpercenkénti harminc-hatvanszoros gerjesztésével hozzák létre a teljesen átlátszó kristályban. Így egy állandó, villódzásmentes, színhű, háromdimenziós kép keletkezik, amely bármilyen szögből torzításmentesen látható. Az eljárásból adódóan, térbeli élményhez természetesen, a virtuális háromdimenziós tévéközvetítésekhez szükséges szemüvegre sincs szükség.A találmány hátránya egyelőre az, hogy egységeit a kristály kisméretű, másrészt az óriási mennyiségű képinformáció nehezen dolgozható fel folyamatosan. Emiatt jelenleg még csak egyes orvosi területeken való szemléltetéshez, valamint a számítógépes tervezésben használható, színhű állóképek megjelenítésére van lehetőség. Az eddigi sikeres kísérletek során pedig még csak drótfigurákat (lásd képünket) és más egyszerű alakzatokat sikerült készíteni.(Physics Today)Forrás: É.T.

Töltött galambok
Vannak férfiak, akiknek a teltkarcsú hölgyek, atöltött galambok tetszenek. Azt nem tudni, hogy a fiú galamboknak mi tetszik, de a hím pintyek párválasztáskor a jól táplált lányokat részesítik előnyben.A madarak párválasztásáról általában azt tartják, hogy a hímek igyekeznek minél több nősténnyel párosodni, mert így tudják a legtöbb utódot létrehozni, míg a nőstények alapos válogatás és megfontolás után választják ki azt az egyetlen hímet, amellyel frigyre lépnek. A nőstények szempontja ugyanis az, hogy az általuk világra hozott, adott számú utód a lehető legjobb genetikai állománnyal rendelkezzen. Egy nemrégiben elvégzett kísérlet során kiderült, hogy a hímek sem annyira csapodárok, és ők is megnézik kivel lépnek frigyre.Az ausztráliai zebrapintyek jól tarthatók fogságban, ezért viszonylag könnyű megfigyelni a szokásaikat. A glasgow-i egyetemen véletlenszerűen két csoportba osztották a nőstény madarakat. Az egyik csoport kölesen élt, a másik csoportnak tyúktojással dúsított kölest adtak. Két hétig tartott az elkülönítés, majd kalitkákba zártak egy-egy hímet két nősténnyel. Az egyik nőstény a kölesen tartott csoportba tartozott, a másik a fehérjedús táplálékon tartottba. A nőstények között szemmel látható eltérés nem volt, sem korban, sem súlyban, sem külső megjelenésükben nem különböztek egymástól.Ennek ellenére, a hímek mégis a második csoporthoz tartozó nőstényeknek udvaroltak és velük párosodtak az esetek 90 százalékában. Nem tudni, honnan tudták, de igaz, hogy a fehérjedús táplálékon tartott nőstények tojásaiból életképesebb utódok születnek. A kutatók feltételezik, hogy talán a madárból távozó ürülék szaga segített a hímeknek a párválasztásban.(New Scientist)Forrás: É.T.

Az eltűnt férfiasság nyomában
Valamikor azidők kezdetén még a hím madaraknak is volt nemi szervük, akárcsak az emlősöknek. Aztán ez valahogy elveszett az evolúció során. Ma a madarak alig 3 százalékának van hímvesszője. A biológusok régóta keresik az okot: miért veszett el a hím madarak férfiassága?Brit és kanadai kutatók furcsa választ adtak a kérdésre: azért nincs meg ez a szerv, mert a nőstények jobban kedvelik azokat az egyedeket, amelyeknek nincs nemi szervük. Napjainkban a legtöbb madár esetében a megtermékenyítés úgynevezettkloakális csók-kal megy végbe. A hím a saját kloákájából a nőstény kloákájának bemenetéhez juttatja a spermiumait tartalmazó váladékot, amely ott elraktározódik. A nőstény ezutánszabadon gazdálkodik vele: amikor petesejtek szabadulnak ki a petefészekből, a nőstény kloákájában feljebb hatolnak a spermiumok, s azok elvégzik a megtermékenyítést.Ontarióban két egyetem kutatói több madárfaj szaporodási szokásait vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a kevesebb tojást rakó madarak hímjei általában hímvessző nélküliek, míg a több tojást rakóknál többnyire megmaradt a hím nemi szev. A tojások létrehozása és lerakása a nőstény nagyon sok energiájába kerül, és a lehe-tő legrátermettebb utódokat szeretné létrehozni, ezértválogat. Minél kevesebb tojást rak, és ezek minél drágábbak, azaz minél több energiaráfordítást igényelnek a nősténytől, annál kevésbé hibázhat. Ilyen esetekben a hímeknek nincs olyan szervük, amely mélyen a nősténybe juttatná az örökítő anyagot. A kivételekhez, a hím nemi szervvel rendelkezőkhöz tartoznak többek között a struccok és bizonyos ludak. Bármilyen meglepő, ezek testtömegükhöz viszonyítva kis tojásokat tojnak, vagyis inkább megengedhetik maguknak, hogy hibázzanak.(Eddig tart a hír, a fordítót azonban nem hagyja nyugodni a kérdés: hogy is van ez az emlősökkel? Hiszen például az ember is nagy ráfordítással hoz létre kevés utódot: lehet, hogy jobb lenne, ha egyszerűsödne a férfiak anatómiája?)(New Scientist)

Majmok végnapjai
A Közép-Vietnamban és Laoszban élő tarka karcsúmajom (Pygathrix nemaeus) jövőjére igencsak kedvezőtlenül hatott a sokéves háborúskodás, különösen az élőhelyükön eközben szétpermetezett lombtalanító vegyszerek (közöttük a hírhedt agent orange). A háború idején 22 ezer négyzetkilométernyi erdő- és mezőgazdasági terület ment tönkre, és az ott duknak nevezett, 50-60 centiméteres termetű karcsúmajom vadászata is folytatódott, kétségessé téve az állat jövőjét. Ezért azIUCN a tarka karcsúmajmot a kipusztulással fenyegetett állatfajok közé sorolta.E főemlős állatkerti jövője is bizonytalanná vált. Túlságosan specializált táplálkozásmódja miatt különösen nehezen tartható. Szinte kizárólag lombtakarmánnyal él, és a téli hónapokban megoldhatatlan az ellátása. Nagyon válogatós, hiába kínálják tucatnyi gyümölcs- és zöldségfélével, étlapjának legalább a felét annak a tizennégy különféle fafajnak a leveleiből kell összeállítani, amelyekkel eredeti élőhelyén is táplálkozik. A fagyasztással tartósított galylyakból a téli hónapokra szükséges mennyiséget mélyhűtőben tárolni nem csekély feladat.Az 1960-as és az 1970-es években vadon befogott 126 példányból nem sikerült igazán erős és népes állatkerti állományt létrehozni. Számos európai állatkertből kipusztultak, máshonnan pedig a megmaradt példányokat a kaliforniai San Diegóba küldték. Ma Európában egyedül a félmajmok tenyésztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett kölni állatkertben található egy kisebb csapatuk, felvételünk is ott készült. Kép és szöveg: Kapocsy György Forrás: É.T.

Csiga a forró bádogtetőn
Mind több hír számol be a mágneses tér biológiai hatásairól. Íme, egy újabb adalék: brit kutatók kísérletei bizonyítják, hogy a jól megválasztott váltakozó mágneses tér a többszörösére növelheti a morfium hatásidejét. A kísérlet alanyai csigák (Cepea nemoralis) voltak. Az állatokat egy 40 Celsius-fokra felmelegített fémlapra helyezték, s azok, persze - a kiszáradástól félve -, igyekeztek minél gyorsabban (nem éppen "csigalassúsággal"!) elmenekülni a számukra forró, kellemetlen helyről. Amikor előzőleg morfiumot adagoltak nekik, a csigák így tovább bírták. De még nem volt vége a megpróbáltatásoknak! Különféle mágneses terekbe helyezték őket, s ekkor derült ki, hogy a megfelelő térben a morfium hatóideje a többszörösére nőtt. Kimutatták, hogy az eredmény főként a tér változásának frekvenciájától függ: minél alacsonyabb, annál tartósabb a hatás.(Science News)Forrás: É.T.

Tutenkamont meggyilkolták
Areformer fáraót, Ehnatont egy furcsa, a történészek számára a mai napigszinte ismeretlen egyén - még azon is vitatkoznak, hogy férfi volt-e, vagynő -, Szemenhkaré követte a trónon. Ő azonban rövid időn belül eltűnta történelem színpadáról. Az őt követő fáraó, Tutenkamon visszaállítottaaz Ehnaton által háttérbe szorított amon-papok uralmát (mint ahogy neve isjelzi), székhelyét is visszahelyezte Thébába. Ennél többet azonban nemtehetett, minthogy nem sokkal később, fiatalon, alig tizennyolc évesenmeghalt. Halálának a körülményeiről eddig nem sokat tudtunk, most azonbanBob Brier amerikai kutató azt állítja, hogy a fiatal fáraót meggyilkolták.A tudós pontról pontra megvizsgálta Tutenkamon koponyáját, s a röntgenfelvételenfelfedezte, hogy a koponyaalap be van törve. A sérülés helye kizárja, hogya fáraó véletlen baleset áldozata lett volna. Brier a felvételből azt ismegállapította, hogy Tutenkamon nem azonnal halt meg, hanem két hónapig mégszenvedett, s csak akkor tért meg isteneihez.(Science et Vie)Forrás: É.T.

Kalciumtól izzik a medúza
Van néhány különleges medúza, amely bizonyos körülmények között képesvilágítani. Ilyen az Aequoria victoria is. Ez a kocsonyaszerű állat, ha testébena cölenterazin nevű kis molekula kálcium jelenlétében hozzákötődik egy másikfehérjéhez, valósággal "felizzik", fényleni kezd.A kutatók már régen megirigyelték a medúza ezen tulajdonságát, különösenazért, mert a kálcium sok anyagcserefolyamatban meghatározó szerepet játszik,és a jelenlétét vagy a hiányát könnyen észlelhetnék, ha a sejtek a kálciummennyiségét fényességükkel jeleznék. Elsősorban a magas vérnyomás és aszívbetegségek kórismézését és kezelését forradalmasíthatná a medúzátólellesett tudomány.Sajnos, a cölenterazin előállítása csöppet sem egyszerű, s eddig csakkis hatékonyságú, hosszú és drága eljárással tudtak valamennyit előállítanibelőle. A fő problémát a benzol- és a pirazingyűrű összekapcsolásajelentette. Most azonban, úgy tűnik, a londoni King College kutatójának,Keith Jonesnak végre sikerült egy gyors és hatékony módszert kidolgoznia. Afelfedezés lényege a megfelelő katalizátor kiválasztásában rejlik: palládiumjelenlétében három hét alatt elő lehet állítani a cölenterazint.A kutatók szabadalmi jogot kértek az eljárásra, de ez remélhetőleg nem hátráltatjaaz orvosi célú kutatások megkezdését.(New Scientist)Forrás: É.T.

Alapítvány a Budapesti Állatkert élő gyűjteményének támogatására
Székhely: 1146 Bp. Állatkerti krt. 6-12.Levelezési cím: 1371 Bp. Pf. 469.Telefon / Fax: 363-3701Adószám: 18008481- 1- 42Internet: http://www.allatkertialapitvany.hu e-mail: info@allatkertialapitvany.hu Az alapítvány neve:Alapítvány a Budapesti Állatkert Élő Gyűjteményének TámogatásáraSzékhelye: 1146 Bp., Állatkerti krt. 6-12.T/F: 363-3701A kuratórium elnöke: Szolnoki VeraAlapító: Dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójaVédnök: Gálvölgyi János, színművészA kuratórium titkára: Barta Lászlóné (Odette)Célok:Az alapítvány betegségmegelőző, gyógyító, rehabilitációs, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, kulturális, oktatási célok megvalásitását szolgálja. Egyrészt a köztudat formálásával- és a közérdeklődés ösztönzésével, másrészt a Budapest Főváros Állat- és Növénykertje saját fajtamegőrzési munkájának segítésével járul hozzá a nernzeti és nemzetközi természet, illetve fajtamegőrzési tevékenységéhez.Adománygyűjtés:Az alapítvány napi munkája az adománygyűjtés a Fővárosi Allat- és Növénykert lakóinak számára. Konkrétan az állatok takarmányozására, egyészségmegőrzésére, gyógyítására, kifutójuk bővítésére, korszerűsítésére fordítjuk, az adományokat. Adományával egy nemes ügyet szolgál.Magánszemélyek:Az örökbefogadás, lényege, hogy pénzadománnyal lehet támogatni az Állatkertet. Magánszemélyek örökbefogadása esetén a minimum támogatási összeg egy éves időtartamra: 3500.-Ft. A nevelőszülőnek köszönetképpen átnyújtunk egy díszes oklevelet, egy életrajzi lapot az "örökbefogadott" állat személyes adataival, egy alapítványi kitűzőt és egy meghívót az Állatkerti Nevelőszülők Találkozójára.Cégek:A minimum támogatási összeg cégek esetén 100.000.-Ft200.000.-Ft támogatás esetén a cég nevét és logoját közzétesszük az örökbefogadott állat kifutójánál.300.000.-Ft támogatás esetén az állat kifutójánál és az Állatkert főbejáratánál lévő főszponzori táblán is közzétesszük a cég nevét.1.000.000.-Ft támogatás esetén mind az állat kifutójánál, mind a főszponzori táblán közzétesszük a cég nevét, de egyedi nevelőszülő lesz, tehát az örökbefogadás egy éve alatt más cég nem fogadhatja örökbe a kiválasztott állatot.Tervek:Védett állatok bemutató parkja- tigriskifutó bővítése: A tervezett fejlesztés tartalma: a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi oltalom alatt álló parkjában a védett állatok bemutató parkjának bővítése, szinesitése, újabb állatfajok bemutatásával, az állattartó helyek felújitása, korszerűsitése, mely biztositja a megőrzött értékek továbbtartásának, bemutatásának lehetőségét, valamint az állatok megfelelő színvonalú tartását. Az új fajok, fajták bemutatásával teljesebbé válnak a gyűjtemények, mely az oktatási-ismeretterjesztési feladataink egyik feltétele.Tervek a jövőben:- Akvárium,- Nagyszikla felújítása, omlások miatt,- Kós-majomház és környékének felújitása,- Szavanna kifutó kialakítása,- Gazdasági udvar felújításaMegvalósult tervek:- Elefántház felújítása,- Megújult zsiráf kifutó,- Kisszikla kifutóinak, környékének, és belső terének felújítása,- Pálmaház megújulása,- Új kifutók kialakítása: Déi-Amerika ház és kifutó, majomkifutók felújításai,- Kiállítások: Természet ékszerei, Élet-Halál házHíres örökbefogadók- Demjén Rózsi és Rebecca - Gooffy és Hilda, sziamangok- Lang Györgyi - Hella, elefánt- Falus Mariann - Béla, barna medve- Lagzi Lajcsi - Zitta, elefánt, Csilla, leopárd, Jusztina, víziló- Pogány Judit, színművésznő - Arni, szakállas bagoly, Bence, vadmacska, Éjszakai ház lakói- Zalatnay Sarolta - Píppin, ormányos medve- Csala Zsuzsa, színművésznő - Snufi, házi szamár- Balázsi Panni - szalakóta- Hanzély Ákos - Jump!, babirussza- Bumeráng műsorvezetői: - Bochkor Gábor - Rita, kenguru - Boros Lajos - Roxána, kenguru - Voga János - Rokeby, kenguru- Csisztu Zsuzsa és Básty István - Sára, grizzly medve- R-Go együttes - Ingrid, teve- Alföld Róbert - kakaduAkciókHúsvéti nyuszi örökbefogadás: minden évben a nagyhéten minimum 1.000.-Ft támogatásért egy hónapra húsvéti nyuszit lehet képletesen örökbefogadni. Célunk, hogy ne vásároljanak fejletlen, anyjukról idejekorán leválasztott kölyöknyulakat. A nevelőszülőnek átnyújtunk egy díszes oklevelet és egy polaroid fotót készitünk a Bambi-házban található öt nyuszi közül kiválasztottal.Karácsonyi örökbefogadás: minden év december 1-től 23-ig a karácsonyi díszeket ölt a Bambi-ház, az örökbefogadói oklevél. 5.000.- Ft támogatástól az oklevél, életrajz, meghivó mellé egy színes képekkel illusztrált könyvet, vagy egy felnőtt állatkerti belépőjegyet adunk ajándékba minden kedves támogatónknak.Nevelőszülők TalálkozójaHagyományosan minden év aktóber első vasárnapján, az Állatok Világnapján rendezzük meg a Nevelőszülők Találkozóját. 11.00-kor a főbejárattal szemben kezdődik a találkozó megnyitója. Dr. Persányi Miklós főigazgató úr köszönti a nevelőszülőket és beszámol arról, hogy mire fordítottuk a befolyt adományokat. Híres örökbefogadók is elfogadják meghivásunkat, szívesen mesélnek arról, hogy miért támogatták Alapítványunkat.A megnyitó után egy állatkerti sétán vehetnek részt a nevelőszülők, ahol betekintést nyerhetnek a budapesti állatkert háttér életébe. A szakvezetők szívesen válaszolnak minden kérdésükre.Délután minden nevelőszülőnk találkozhat az örökbefogadott állatának gondozójával, ezt mi szülői értekezletnek hívjuk. Mindemelett állatbemutatók, fókashow, egyéb gyermekprogramok kedveskednek a látógatóknak.InfoAz Alapítvány elérhetőségei: Székhelye: Fővárosi Állat- és Növénykert területén (1146 Bp., Állatkerti krt. 6-12.) a Bambi-házban Szívesen állunk rendelkezésére hétköznapokon 10.00-16.00-ig, hétvégén 11.00-15.00-ig. T/F: 343 00 30 Internet: www.allatkertialapitvany.hu E-mail: info@allatkertialapitvany.hu Bankszámlaszám: Bank Austria Creditastalt Rt. 10900028-00000007-54600019

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: