Érdekességek - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

A rovat további hírei

Zebraszülők lettünk! Gyermekünk: Vandorabu!
Büszkén jelentjük be: boldog és odaadó szülők lettünk!Az Alapítvány a Budapesti Állatkertért jóvoltából örökbefogadtuk Vandorabut, a nemrég született bébi zebrát, aki 2001. február 14-én, Valentin napon látta meg a napvilágot. Azóta egészséges és szépen fejődik, mi pedig nagyon örülünk, hogy nyomon követhetjük növekedését és ezt ország-világgal meg is oszthatjuk.Íme néhány további kép a Budapesti Állat- és Növénykert népéről!

Nagyragadozók kis ketrecekben
Mikor Magyarország állatkertjeinek többsége épült, a vadállatok elhelyezésében még nem játszottak fontos szerepet az olyan ma már kikerülhetetlen szempontok, mint az állatok biológiai igényei, kényelme és természetes viselkedése. Bár az utolsó években ezek az állatkertek - köztük a második legrégebbi, az 1958-ban épült veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark - jelentős fejlődésen mentek keresztül, még mindenhol megtalálhatjuk a múlt eme sürgős változtatásra szoruló örökségét.Különösen a nagyragadozók és főemlősök vannak nehéz helyzetben, hiszen egy korszerű kifutó építése a komoly biztonsági berendezések miatt rendkívül költséges, és bár most már törvényerejű rendelet kötelezi az állatkerteket a változtatásra, a szűkös anyagi helyzet nem sok reményre jogosít fel. A rendelet viszont nem tér ki arra az esetre, ha az állatkert a határidőig (2003 márciusa) nem képes megfelelni a követelményeknek. Mi lesz az állatok sorsa? Jobb semmiképp, hiszen új állatkert nem tudja őket fogadni (az európai medvemenhelyek pl. 300-as várólistával rendelkeznek), így maradni fognak a régi helyükön. A beígért retorziók pedig éppen az állatkertek esélyeit csökkentik arra, hogy össze tudjanak gyűjteni annyi pénzt, hogy nekiálljanak új kifutók építéséhez.document.write('');Ezért fordulunk az állatszerető emberekhez, hogy segítsenek Dömének, Katának és társaiknak!Kérem támogassák alapítványunkat!KITTENBERGER ZOO ALAPÍTVÁNYVeszprém,Kittenberger K. u. 17Adószám: 19265496-1-19Számlaszám: 73200189-11102120

Mindenki a fedélzetre!
Az Állatkertben felszedte a horgonyt a Noé ARÉNA!2001. május 27-én, Gyermeknapon indult útjára ez a különleges bárka, a szokásoknak megfelelően egy üveg pezsgővel felavatva.Ez a világ első hajó-arénája:- az Állatkertben van és nem az állatkert van benne,- nem vizen úszik hanem egy 1200 négyzetméteres dombra épült, és nem dokkban, hanem a Pálmaház mellett,- színpadán naponta kétszer az "Állatok akcióban" vannak (tudomásunk szerint Noénál az utasok csak utaztak és nem szerepeltek),- 14 méteres az árbóca (nem törve lóg...),- orrán büszkén szárnyal Mónus béla hatalmas, 3 méteres szárnyfesztávú Főnixmadara, melyet a 40 méterre lévő tatból is megcsodálhatunk,- akár 350, sűrűbben még több gyermek fér el a fedélzeten, az állatokról, gördeszkákról és egyebekről nem is beszélve,- műsorszünetekben az ifjak egy 80 négyzetméternyi gördeszka-BMX-görkorcsolya pályán arénázhatnak (könyök és térdvédőt mindenki hozzon magával!),- 25 millió forintból épült az Ifjúsági és Sporminisztérium 17 milliós támogatásával,- a Gyermeknapon az avató ünnepség után folyamatosan programok szórakoztatták az egybegyűlt vén és kevésbé vén tengeri medvéket.NAVIGARE NECESSE EST!

Pünkösdi rózsa
Pünkösd idején borul virágba a pünkösdirózsa, az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. A pünkösdirózsa - vagy bazsarózsa - neve ellenére nem tartozik a rózsafélék családjába, ám illatos, sok szirmú virágának szépsége a rózsáéval vetekszik. A virág változatos színekben pompázik és édes illatot áraszt.Kevés helyen találkozhatunk vele. A Paeonia fajok családjába tartozó növény hazája Kína, ahol közel 2000 éve termesztik. Nevét a görög mitológia isteneit gyógyító orvosnak, Paion-nak köszönheti. Évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették. Gyökeréből készült kivonatával gyógyítottak sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát és egyéb betegségeket. Ez annál is meghökkentőbb, mivel a növény egésze mérgező, kivéve a tavasszal és ősszel kiásott gyökérgumókat.A pünkösdirózsa sok örömet szerez annak, aki az ültetésen túl megfelelően gondoskodik a neveléséről. Az egyik legszebben virágzó díszcserjénk, viszont nagyon igényes és kényes. Napfénykedvelő, ezért olyan helyre kell telepíteni a kertben, ahol fürödhet a napsugarakban. A fajok száma meghaladja a harmincat, de a nemesített és keresztezett fajták száma évről évre nő. Általában nyár végén kell elültetni. A legtöbb faj télálló, ám ha a fagyosszentek időszakában zord az időjárás, a fiatal pünkösdirózsa hajtásait be kell takarni. Csak türelmes ember telepítsen fás pünkösdirózsát, mert négy évbe is beletelik, míg teljes pompáját megmutatja a bokor. Nem kedveli, ha bolygatják, ezért a telepítés során olyan helyet kell számára választani, ahol kedvére terjeszkedhet.Az évelő, piros pünkösdi rózsa mindig is az egyik legkedveltebb falusi virág volt, és a városi kertekben is egyre gyakrabban találkozhatunk vele. Mutatós levelei és mélybordó, illatos virágai teszik jellegzetessé. A szimpla virágok közepén fejlődő sok sárga porzó az egyszerű virágokat is rendkívül mutatóssá teszi.Egyik legszebb hazai növényritkaságunk, a vad pünkösdirózsa, más néven a bánáti bazsarózsa. A feltűnő szépségű virág fokozott védelmét ritkasága és veszélyeztetettsége indokolja, ezért a termőhelyét is oltalom alá helyezték.Sokan - védettsége ellenére - ma is csokorba gyűjtik, sőt előfordul, hogy gyökerestül kiássák, kitépik, ami e - ritkasága és a hozzá fűződő népi hagyományok miatt is - különlegesen értékes növény kipusztulásához vezethet. Hajdanában az epilepsziában szenvedők tüneteinek enyhítésére, görcsoldóként használták.körti

Pálmaház - A dzsungel nyitott könyve
"négy a harmat kezdete óta be nem telhet sohasem:Krokodiltorok, keselyűgyomor, majomkéz és emberi szem." Kipling: A dzsungel könyve A Fővárosi Állat és Növénykert Pálmaháza 2000. október 30-án nyitotta meg kapuit, az 1912. május 20-i megnyitása óta immáron negyedszer. A hajdani szépségében pompázó, ám megújult, korszerű technikai háttérrel üzemelő épület egy valódi dzsungeltúra lehetőségét rejti.A Pálmaház történeteA századforduló táján minden valamire való nyugati nagyváros büszkélkedhetett trópusi növényeket bemutató üvegházzal.A városatyák Budapesten is úgy gondolták, hogy a Székesfőváros sem lehet meg Pálmaház nélkül, így tervbe vették egy grandiózus növényház megépítését. A tervezők, egy nyugat-európai tanulmányutat követően a -magyar Nizzát- kezdetben a Gellérthegyre, majd az Állatkert székesfővárosi kezekbe kerülése után az Állatkert legfestőibb területére, a Nagytó mellé álmodták meg. A Végh Gyula által tervezett üvegcsarnok és a hozzá csatlakozó hat oldalház Közép-Kelet-Európában máig a legnagyobb ilyen építmény. A botanikai terveket Räde Károly és Ilsemann Keresztély készítette.A Pálmaházban bemutatott fajok összetétele folyamatosan változott, az egyik oldalházat 1922-től terráriummá alakították át, a krokodilok pedig 1934-től kaptak helyet a nagytó felé eső félköríves csarnokban, a kávézó helyén. Az oldalházak közül az egyikben broméliák és orchideák, egy másikban pedig a kaktusz és szukkulens gyűjtemény kaptak helyet.A II. Világháború alatt a bombázások miatt az üvegházat beborító hatalmas üvegtáblák hamar betörtek, megsérült az acélszerkezet, sőt a krokodilmedencét fűtő termálvíz vezetékét is bombatalálat érte. Fűtés hiányában a növények többsége és az állatok mindegyike elpusztult. A krokodilok vízbe fagyott tetemét csak az ostrom után, tavasszal lehetett a medencéből kiemelni.A Pálmaház első újranyitására 1952. december 20-án, Rákosi Mátyás születésnapja alkalmából került sor, ekkor a főcsarnokot látogathatta a közönség, majd évente két-két oldalházat újítottak fel és népesítettek be.A műszaki állapot fokozatos romlása miatt a hetvenes évek elejétől a -bukósisakos évek- íródtak az épület történetébe. A lépten-nyomon beszakadó üvegtáblák és az elrozsdásodott, megsüllyedt vasszerkezet miatt az épületet 1976-ban ismét be kellett zárni. Néhány év tűzoltás-szerű renoválás után sikerült a Pálmaházat 1981-ben harmadszor is megnyitni, bár az elkövetkező évek sem lehettek zavartalanok, hiszen hol az egyik, hol a másik oldalház szorult kisebb-nagyobb tatarozásra. A tüneti kezelés azonban nem orvosolta a baj gyökerét, a teljes rekonstrukció elindítása halaszthatatlanná vált. A nyolcvanas évek második felében a BUVÁTI terveket készített a felújításra.1991 februárjában harmadszor is bezárta kapuit a Pálmaház és azóta - több mint 10 évig - folyamatosan zárva volt. A munkálatok olykor évekre is leálltak vagy forráshiány, vagy műszaki-tervezési problémák miatt. A kivitelezés során 1997-ig a teljes acélszerkezet megerősítették vagy kicserélték, szigetelték a teljes épületet, két oldalházat alámélyítettek és galériát építettek bennük, az egész üvegfelületet makrolonra cserélték és megkezdték az Akvárium bontási munkáit is. 1998-ban a Fővárosi Önkormányzat a rekonstrukció befejezéséhez 140 millió forinttal egészítette ki a költségvetést. Ennek nyomán az állatkert elkészíttette az Akvárium rekonstrukciójához szükséges építészeti kivitelezési és vízgépészeti terveket is, ám 1999 elejére kiderült, hogy azok megvalósítása a Pálmaház-Akvárium együttes rekonstrukciójához biztosított összeget is meghaladják. Így a Főváros a Pálmaház Akvárium nélküli rekonstrukciójának befejezése mellett döntött, sőt mi több, ésszerű kompromisszumok után a pálmaházi kivitelezés műszaki tartalmát is csökkentette. A biztosított 140 milliós pótköltségvetésből, az eredetileg elkülönített költségvetés maradványkeretéből és az Állatkert erre a célra elkülönített saját forrásából a rekonstrukció befejező szakasza 2000. júniusában újra elkezdődhetett, mely során elkészült a parabola csarnok nagy főfalának statikai megerősítése, a makrolon fedés, bádogozás, szigetelések, aljzatok, burkolatok, járófelületek, nyílászárók, fűtési, szabályozási rendszer, villanyszerelés befejezése, a légtechnika elkészítése, az épület 1 méteres környezetének rendezése.A zöld kincs "...a Legöregebb Varázsló elkészült minden dologgal. Először a Földdel készült el;azután a tengerrel; azután azt mondta az állatoknak, hogy előjöhetnek és játszadozhatnak."Kipling: Az elefántkölyök A trópusi erdők a földi élet legváltozatosabb élőhelyei, a biológiai változatosság kincstárai. Az esőerdőket méltán nevezik a Föld tüdejének, hiszen hatalmas felületükkel a légkör egyre emelkedő szén-dioxid szintjét csökkentik, helyette fotoszintézissel oxigént termelnek, sőt a szálló port is megkötik a levelek felületén. Időjárás-szabályozó tényezők, a bioszféra víz-körforgásában jelentős szerepük van. Ha eltűnnek az esőerdők a Föld színéről, hiányukban árvizek és aszályok pusztítanak. Ennek ellenére az ember irtja az erdőségeket, a veszteség napról napra felbecsülhetetlen, pedig a fakitermelés vagy az erdőégetés nyomán kialakított földekre sanyarú sors vár, termőrétegüket hamar elmossa az eső. Ahol néhány hónapja még áthatolhatatlan dzsungel lélegzett, ott most kopár, holdbéli tájra emlékeztető elhagyott földek próbálnak magukhoz térni reménytelenül.A Föld trópusi erdőségeiben már eddig is számtalan, az ember számára hihetetlenül fontos dologra bukkantunk, mint gyógyszerek alapanyagai (a délkelet-ázsiai kígyógyökér kivonatából pl. szív- és érrendszeri, emésztőszervi betegségek, sőt skizofrénia kezelésére alkalmas gyógyszert nyernek, egy madagaszkári gyomnövény pedig a fehérvérűség kezelésében segít), táplálékforrások ( számos haszonnövény a dzsungel mélyén élő növények nemesített változata, mint pl. a banán, ananász, kávé, amerikai mogyoró, vagy az ázsiai bankivatyúk háziasított változata), ipari nyersanyagok (mint pl. a gumi, a kaucsukfa nedvéből készül, vagy különleges fák, mint az ébenfa vagy a vörös mahagóni). És a titokzatos dzsungel még számtalan eddig fel nem fedezett kincset rejt.Első megnyitásakor a Pálmaház inkább fajok szisztematikus bemutatására törekedett és a maga nemében kiváló, sőt értékes gyűjteménynek adott otthont. Az ökológiai válság idején azonban az állatkerti bemutatás célja megváltozott. Megismertet, a tapasztalatokon keresztül tanít és ami a legfontosabb, olyan viselkedésmintákat mutat meg, amelyek segítségével a látogatók környezettudatos viselkedése erősödik. A megújult Pálmaház most a trópusi erdőkről szóló mesét mond el. A világ legfontosabb régióinak állat- és növényvilágát mutatja be. Az oldalházak egy-egy gazdag élővilágú terület faunájából és flórájából adnak ízelítőt földrajzi térségek szerint. "Isten veletek! Én most megyek a nagy zöldessárga, kövér Limpopo folyóhoz, melynek partja telis-tele sűrű fákkal, hogy megfigyeljem, mit eszik ebédre a krokodilus. "Kipling: Az elefántkölyök Tana - AfrikaA kelet-afrikai Tana rezervátum a területén kanyargó folyó után kapta a nevét. A nagycsarnokban futó bővizű patak partjain dús a vegetáció. Az esőerdőben kanyargó ösvényen -igazi- dzsungelben gyalogolhatunk. A 110 éves, 15 m magas főnixpálma társat kapott, így hosszú évek várakozása után talán kiderülhet, hogy milyen nemű. Szerencsés esetben a madarak ehetnek a nőnemű pálmán megjelenő datolyából is. A sejtelmes csendet mindenfelől a víz csobogása, a színes, dominánsan kék színű énekesmadarak dalolása, a szarvascsőrű madarak érdes hangja töri meg. Énektudásban és tehetségben a pettyes pálmarigó viszi a pálmát, dala fület gyönyörködtető. A J3 oldalházban a nílusi krokodil fiú csobban a medencébe.Khao Yai, Nusatenggara - Délkelet-ÁzsiaKhao Yai Thaiföld legrégebbi nemzeti parkja, Nusatenggara pedig Bali, Florest, Kelet-Timor és a Kis-Szunda szigetek maláj neve. A J1 oldalházban Lyle repülő kutyái lógnak kedvenc helyükön, az első tartóoszlop mellett. A tízfős, öt hímből és öt nőstényből álló denevércsapat főleg szürkületkor élénkül fel, ekkor keresgélik táplálékukat is mely gyümölcsökből áll. A bőrvitorlájukat maguk köré csavaró, fejjel lefelé lógó állatok érdeklődve szemlélik a látogatót, hiszen jól látnak. A nagyfrekvenciájú hangokra, így a mobiltelefonok használatakor is heves fülmozgatással válaszolnak, bár ők a kisdenevérektől eltérően nem ultrahangok kibocsátásával tájékozódnak. A B2 oldalházban a mézevő szivárványlóri csapat zajong, apró kínai fürjek, pagoda seregélyek, dayal-rigók és narancs majnák társaságában.Okefenokee, Chirripo - Közép- és Dél-AmerikaOkefenokee az Usá-ban fekvő mocsár, Chirripo pedig Costa Rica folyója, mely rövid út után a Karib-tengerbe ömlik. A nagycsarnok két vízesése felett zöldszárnyú arák üldögélnek és rikoltoznak. A B1 oldalházban a mississippi aligátor pár, a 60 éves nőstény Samu és a 40 esztendős hím Ali fürdőzik a mocsárban, szemes teknősök figyelik a tangarák, mot-motok hancúrozását. A páratartalom itt a legmagasabb, jóval 80 % felett van, az európai látogatónak fojtogató, a fülledt meleg szinte elviselhetetlen. A J2 oldalház bejáratánál a közönséges selyemmajmok ötfős fiúcsapata üdvözli a felfedezőket. Az oldalházban epifita növények, azaz orchideák és broméliák között tízféle lepke szárnyal. A Lepke-kertből már megismert fajok egy része és természetesen a zárt térhez jobban alkalmazkodó lassú röptű új fajok is csaponganak idebenn, egyik virágról a másikra, esetleg a friss gyümölcsökre szállva. Néhány hét múlva az apró kolibrik fantasztikus röptét is megleshetjük. Arubonite - A világArubonite a Kolombusz által felfedezett Hispanola folyója. A B3 oldalházban a nedves környezetben élő színesen csillogó nyílméreg békák, a szárazabb területeken előforduló hüllők, mint a rinocérosz leguán vagy az óriáskígyók terráriumai mellett floráriumok és inszektáriumok bűvölik el a szemet. Vagy éppen borzongatnak.Európai trópus a megfáradt utazónak A nagycsarnoktól bambuszfüggönnyel elválasztott, eredetileg kávézónak épült, majd krokodilházként működő kis félköríves csarnok ismét a régihez hasonló hangulatú, szecessziós kávézóval várja a vándort a rövid világkörüli útja után. Bár még ideiglenes berendezéssel nyílik meg a Pálmaházi Kávézó, a jövő évtől korhű bútorokkal és a hajdanihoz hasonló festői kilátású terasszal működik majd.A trópusok meghódításaTermészetesen a trópusokon élő emberek felismerték és használták is a forró égöv által kínált lehetőségeket. Az őshonos növények közül azokat, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak voltak gyűjtötték, nemesítették, azután termesztették is. A dzsungelbeli sétánk során találkozhatunk trópusi haszonnövényekkel is, mint a bors, az illatos fahéj, kaucsuk, kávé, kókusz, szegfűszeg vagy a bódító hatású bételdió.A Pálmaház látogatóit a szimat-dobozok segítik a játékos megismerésben.

Ata Allah - Az Isten ajándéka (Teve ABC)
A tömjén-kereskedők több ezer éve szelídítették meg a tevét, és arra tanították őket, hogy a hosszú, kimerítő utat Dél-Arábia és a Közép-Kelet északi részei között megtegyék. Így lett a teve asivatagi lakosok számára nélkülözhetetlen - a szállítás, az árnyék, atej, a hús, a gyapjú és a bőr elsődleges forrása.A fejlett technológiával rendelkező Szaúd-Arábiában ma már a beduinoknak sem olyan létfontosságú a teve, mint régen. A szállításban már nem játszik fő szerepet, inkább fajtiszta versenyállatnak használják, és a múlt szentimentális jelképét látják benne. De Afrika és Ázsia sokrészén a tevék még mindig húzzák az igát, hajtják a vízimalmot és kietlen, járhatatlan utakon szállítják az embereket és az árut.Hogy megköszönjük mindazt, amivel az arab teve hozzájárult a sivatag népeinek életéhez és a sivatagi tájak történelméhez, összeállítottunk egy átfogó teveábécét ennek a csodálatos teremtménynek a jellegzetes tulajdonságairól, testfelépítéséről és viselkedéséről.Ata Allah, Az Isten ajándékaAta Allah, Isten ajándéka: A Camelus dromedarius beduin neve. Egypúpú tevének vagy arab dromedárnak is hívják.Bőre: Öthónapos korában a tevék mellkasán és térdhajlatain vastag bütyökszerű pontok tűnnek fel. Ezek a bőrszerű foltok segítségével tudja megtartani a saját testsúlyát, amikor térdel, pihen és felkel.Eledele: A tevék 5-7 napot is kibírnak étel és ital nélkül, és a testsúlyuknak a negyedét is elveszíthetik anélkül, hogy ez kihatással lenne a normális funkcióikra. A tevék kedvenc eledele a datolya, a fű és a különböző magok, mint amilyen a búza és a zab, de egy kietlen tájon, ahol kevés az eledel megeszi a tüskés bokrot is, vagy bármit, amit talál - csontokat, magokat, száraz leveleket, vagy még a gazdája sátrát is!Eredete: A tudósok szerint a mai teve ősei 40 millió évvel ezelőtt éltek Észak-Amerikában, és onnan az alaszkai föld-hídon keresztül átjutottak Ázsiába, majd végül Afrikába. Ázsiában alakult ki a két, ma is ismert fő tevefajta: a dromedár és a kétpúpú, rövidebb lábú bactri teve.Élettartam: A 13 hónapig tartó terhességi időszak után, általában egy, ritkán két teveborjú jön világra. A borjúk a születésük utáni pár órában már járni tudnak, de öt éves korig az anyjuk közelében maradnak. Egy teve átlagosan 40 évet él, bár a málhás tevéket 25 év munka után többet nem dolgoztatják.Farka: A teve kötélhez hasonlító farka hosszabb, mint 50 cm.Füle: A tevének kicsi a füle, de éles a hallása - még akkor is, ha mint a szamár vagy a vadászkutya néha nem reagál a parancsra! A füle szőrrel van benőve, hogy védje a fülkagylót a homoktól és a portól.Gyorsaság: A lépésben haladó teve normális gyorsasága 5 kph; a teherrel megrakott teve pedig átlagban 40km-t tesz meg naponta. A versenytevék akár 20 kph is elérnek.Húsa: A legjobb tevehúst a fiatal hím tevék adják. Az arab konyha egyik csemegéjének számít, és egyre népszerűbb a sivatagos tájakon, ahol nehéz bárányt, marhát vagy kecskét tartani. Bár a tevehús eléggé rágós, íze a marhahúsra hasonlít.Lábak: Az erős izomzatú, hosszú, vékony lábak lehetővé teszik, hogy a teve hosszú ideig nehéz terhet cipeljen. A tevék 450 kiló terhet bírnak el, de leginkább ez csak 150 kilót tesz ki. A hattól nyolc hónapos munkaidőszak után a tevének pihennie kell, hogy visszanyerje erejét.Magassága: A teljesen kifejlett, felnőtt teve 1, 85m magas a vállánál és 2,15 m magas a púpjánál.Orra: A teve orrnyílásait nagy, izmos orrlyukak védik, amelyeket akarata szerint tudja kinyitni és becsukni. Az orr megrándításával a teve hűti a beáradó levegőt, és így lerakódik a kilélegzett levegő nedvessége is.Patája: A teve mindegyik lábán széles, egyenes, bőrszerű párna és két köröm van. Amikor a talajra helyezi a lábát, a párnák kiszélesednek, és megakadályozzák, hogy a lábak a homokba süllyedjenek. Párhuzamos lépéseket tesz, először az egyik oldalon levő lábaival lép, majd a másikon levőkkel. Ezek a mozdulatok a himbálódzó csónakra emlékeztetnek, valószínűleg innen kapta a teve a "sivatagi hajó" becenevet.Púp: A népszerű hit ellenére a tevék nem tárolnak vizet a púpjukban. Ez valójában egy zsírszövet-halom, és ebből szívja az energiát az állat, amikor nehéz táplálékhoz jutni. Amikor a teve ezt a zsírszövetet használja, akkor a púp lagymatag lesz és összezsugorodik. Ha a teve túl sok zsiradékot használ, a kicsire zsugorodott púp lekonyul, és a teve oldalára hajlik. Egy kis táplálék és pár napos pihenés után a púp visszaáll eredeti helyzetébe.Súlya: Egy nagy teve akár 700 kilós is lehet.Szája: A tevének nagy szája és 34 éles foga van. Ezek segítségével képes még a goromba, tüskés bokrokat is megenni, anélkül, hogy megsértse a száját, de ha szükség van rá, kitűnő fegyver a ragadozók ellen. A teve rágás nélkül nyeli le a táplálékot, majd felöklendezi ezt a meg nem emésztett ételt, és kérődzve rágja meg.Szeme: A tevének nagy, szelíd, őzike-szeme van. A homok és por ellen a két sor hosszú, kunkori szempilla nyújt védelmet, még a vastag és sűrű szemöldök a szúrós sivatagi naptól védi a teve szemét.Színe: A tevék színe magába foglalja a barna minden színárnyalatát, a krémszínűtől egészen a feketéig.Szőre: Tavasszal minden teve lehullajtja a szőrét, ami őszig újra kinő. A teveszőr világszerte keresett cikk, mivel kiváló minőségű bundákat, ruhakeféket, festőecseteket, valamint hagyományos beduin szőnyegeket és sátrakat készítenek belőle. Egy teve kb. 2,25 kiló szőrt hullajt le egy alkalommal.Teje: Sokkal táplálóbb, mint a tehéntej. Kevesebb a zsír-, és laktóz tartalma, káliumból, vasból és C-vitaminból viszont több van benne. Leginkább frissen isszák, a nehéz és édes, meleg, habzó folyadékot fokozatosan kedvelték meg a nyugati palotában. A legtöbb szaúd-arábiai teve nőstény, és a tejnyereség miatt tartják őket nyájban.Természete: Leginkább kiszámíthatatlan. Csökönyös, nehezen kezelhető állatnak tartják, aki köpködni és rúgni is szokott. A valóságban azonban jó-természetűnek, türelmesnek és intelligensnek ismerik. A nehéz teherrel a hátán felálló teve hörgése inkább egy súlyemelő erőlködésére emlékeztet, nem pedig a munka elleni nemtetszésének a kifejezője.Test-hőmérséklete: A tevék nem lihegnek, és nagyon keveset izzadnak. Az emberi test izzadni kezd, amikor a kinti hőmérséklet 37 °C, az ember normál testhőmérséklete fölé emelkedik, a tevének viszont egy egyedülálló test-hőérzékelője van: 6ºC-ig képes fokozni teste ellenálló-képességét, mielőtt izzadni kezdene. Ennek segítségével őrzi meg testének folyadékállományát, és elkerüli a felesleges vízveszteséget. Egyik emlős sem képes erre. Mivel a teve testhőmérséklete általában alacsonyabb a levegő hőmérsékleténél, a pihenő tevék azzal is védekeznek a hőség ellen, hogy szorosan egymásnak támaszkodnak.Víz: A tevének nagyon kevés vízre van szüksége, ha a rendszeres tápláléka lédús. Annak ellenére, hogy a tevék a súlyos vízveszteséget is elviselik, egy nagy állat 100 liter folyadékot megiszik tíz perc alatt. Ez a folyadékmennyiség egy másik emlőst megölné, de a teve egyedi metabolizmusa lehetővé teszi, hogy a vizet elraktározza a vérkeringésében.A teve képességeit évezredeken keresztül feljegyezték, és helye az emberiség történetében biztosítva van. De mivel a technikaifejlődés előrehaladásával a tevék egyre kevesebbet járulnak hozzá asivatagi élethez, a jelen és jövő generációk felellősége, hogy ez a gyönyörűállat a jövő világának szívében is jelentős helyet foglaljon el.Fordította: Bokor Beatrix

Árulkodó kézírás?
A grafológiáról - dióhéjban "A kézírás elárulja az embert, akár akarja, akár nem.A kézírás éppoly egyedi, mint a személyiség,és néha azt is felfedi, amit az eltakar..."Stefan Zweig Lehetséges-e néhány sor kézírásból megállapítani az azt leíró személy jellemét? Tükrözhetik-e a betűk írójuk érzelmeit, vágyait? Egyáltalán: mit lehet kiolvasni a kézírásból?Egyre gyakrabban halljuk a kifejezést: grafológia. Mit is értünk alatta? Talán az írásképelemzés szóösszetételfejezi ki a legérzékletesebben a fogalmat. Írásképelemzés: vagyis egy adott kézírásos minta (akár mérhető) grafikai sajátosságainak feltérképezése, ami általában lélektani végkövetkeztetések felé halad. Azt ismondhatnánk, hogy a grafológia egy a pszichológia által alkalmazott mérési módszerek, segédtesztek közül.Közmegítélése mégsem egységes. Tudomány? Áltudomány? Azt általában elfogadjuk, hogy a kézírás egyénre jellemző (nincs két tökéletesen egyforma kézírású ember, de a sajátunk is változik idővel), ebből egyenesen következik: egyfajta lenyomata személyiségünknek, valamint állapotunknak is. A köznapi életben aláírásunk hitelesít bennünket, igazolja személyazonosságunkat, akár egy ujjlenyomat. De hogy egy-egy betű, vonalvezetés stb. formájából személyiségjegyek lennének kiolvashatók? Vannak, akik "hisznek" a grafológiában, mások szkeptikusan fogadják az írásszakértői véleményeket, megint mások "hitelt adnak" azoknak, eredményeiket felhasználják, alkalmazzák. Azonban akár hiszünk a kézíráselemzésben, mint valami varázslatban, akár kételkedünk, akár tudományként ténylegesen is elfogadjuk módszereit, az minden esetre tény, hogy felhasználási területe folyamatosan bővül. Néhány példa: a kriminalisztika, a pszichiátria, vagy éppen az irodalomtörténet egyaránt jól hasznosíthatja ezt a segédeszközt, de akár egy munkakör betöltésére való rátermettségünk is mérhető egy célirányos írásvizsgálat révén.Már az ókorban is... - kezdhetnénk a grafológia történetének bemutatását. De hát valóban: amióta kézzel-írás létezik, azóta foglalkoztatja az embereket az is, miért más az egyik írás, mint a másik. A feltételezés szintén hamar megszületett, miszerint írás és jellem között kapcsolat lehet. Az i. sz.II. században Suetonius Tranquillus római történetíró A császárok élete című művében foglalkozik Octavius Augustus császár kézírásával, melyről megállapítja, hogy az szépen tükrözi takarékosságát - a császár ugyanis igen szűk szóközöket hagyott, és ahol csak tehette, néhány betűt még hozzátoldott a sorvégekhez.Európán kívül is számos írásbeliséggel rendelkező kultúrában (pl.: Kína) volt ismeretes személyiség és kézírás/kézjegy kapcsolata; kontinensünkön viszont az ókor után csak aXVII. században találkozunk újra a témához kapcsolható művekkel. A grafológiával mint tudományos módszerrel kapcsolatos első lépésnek egy 1622-ben megjelent könyvet tekintenek. Camillo Baldi orvosprofesszor jelentette meg ekkor Az ember szokásainak és tulajdonságainak megismerése a leveleiből című munkáját. Ezt hosszú ideig csupán kedvtelésből végzett íráselemzések, megfigyelések követték: sok hírességnek (pl.: Leibniz, WalterScott; Goethe) maradtak fenn rövidebb lélegzetű feljegyzései kézírások külső jegyeit illetően.1871 a grafológia történetének talán első igazán jelentős dátuma, amikor is egy francia abbé, Jean Hippolyte Michon kiadta A kézírás misztériuma és A grafológia rendszere című műveit. Ekkor született meg a "grafológia" szó, de ezt tartják a kézírás első valóban rendszeres vizsgálatának is. Az itt megszületett elméletek azonban még nem tarthatók eléggé megalapozottnak és tudományosnak, így hatását tekintve inkább Michon tanítványa, Jules Crepieux-Jamin tekinthető megalapozóként fontosabbnak. Az ő hatása mutatható ki az első grafológia-tankönyv megszerkesztésében is, amelyet Cesare Lombroso egyetemi orvosprofesszor állított össze, és amelyben zseniális emberek, elmebajosok valamint bűnözők írásjegyeivel foglalkozott.Magyarországon a tudomány bemutatkozása lényegében Románné Goldziher Klára 1925-ben megjelent Írás és jellem című munkájához köthető, amely többek között kiválóan ültette át a grafológiában használatos megjelöléseket nyelvünkre. 1930-ban pedig megalakult a Magyar Írástanulmányi Társaság, melynek célkitűzése volt az írásvizsgálatnak és társtudományágainak előadások és kiadványok útján történő ismertetése, népszerűsítése, fejlesztése.Hányadán is állunk tehát a grafológiával? Itthon ma még gyakran tekintenek ferde szemmel az írásképelemzésre, mondván, van benne valami ködös, valami homályos, valami bizonytalan. Pedig a szakember által végzett, módszeres, sokoldalú és átfogó írásképelemzés valóban tudományos tevékenység.Csakhogy olykor bizony még lehet találkozni "műkedvelők" (nevezzük most így őket) tolla alól kikerült, egészen elképesztő spekulációkkal is, amelyek eredményeként sajnos a közvélemény számára mégis a tenyérjóslással vagy az asztrológiával kerül egy polcra a grafológia.Ez egészen nyilvánvalóan káros a ténylegesen módszeres munka általános megítélésére nézve, így hát a következőkben azt tekintjük át, mivel védhető meg mégis a grafológia hitele, azaz mi teszi a szakavatott személy végezte íráselemzést valóban tudománnyá.Minden tudományos vizsgálat vagy mérés alaposan kidolgozott módszertannal rendelkezik, vagyis a vizsgálatot felépítő műveletek egymásutánja világosan meghatározott, valamint az egyes lépések egymást logikailag támogatva visznek az elérni kívánt végeredmény felé, amelynek legvégül szabatos formában kell megfogalmazódnia. (És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egyedül csak a valóban tudományos indíttatású kutatás számol etikai követelményekkel is!)Így van ez a ténylegesen tudományként fellépő grafológia esetében is. Itt az írásképelemzés szerepel tudományos vizsgálatként, amelynek lépéseit ebben az esetben röviden a következőkben vázolhatjuk fel:- mintavétel;- a vizsgálandó kézírásminta grafikai képének elemzése;- az elemzés eredményeinek értelmezése, megfeleltetése személyiségjegyekkel;- a megállapított jegyek összevetésével komplex személyiségkép megrajzolása.Az egyes lépések részletesebben tárgyalva több problémát is felvetnek. Ezekre minden esetben figyelnie kell a grafológusnak egy adott céllal végzett íráselemzéskor a minél nagyobb pontosság, hatékonyság, eredményesség és a szakszerűség érdekében.Mintavétel alkalmával mindenkor előzetesen rögzítik a vizsgált személy életkorát, nemét, foglalkozását, valamint hogy melyik kezét használja íráskor és hogy nincs-e az írást befolyásoló betegsége. Fontos az írásminta keletkezési körülményeinek lehetőség szerinti optimalizálása (zavaró körülmények kizárása). Íráselemzést szakember kizárólag az alany tudtával és beleegyezésével végez!A kézírás grafikus képének célirányos áttekintése, értékelése és feldolgozása több lépésben történik. A különböző szintű összetevőkre való felbontást az elhatárolt elemek mérhető, tapasztalatilag érzékelhető sajátosságainak rendszeres rögzítése követi. Számtalan tényező figyelembevételével rajzolódik ki egy kézírás képi megvalósulásának egyedisége: markáns vonások és tendenciák válnak láthatóvá.És hogy egyáltalán miféle tényezőket vizsgálhat a grafológus?Csak néhány ezek közül: tagoltság, arányok, ritmikusság, írástempó, a sorok irányítása, margók, sorköz, szóköz, betűkötés, betűnagyság, dőltség, ékezetek, írásjelek, vonalminőség és vonalvastagság, írásnyomaték - illetőleg ezek változásai, ingadozásai.Ezen összetevők sokféle rend szerint számba vehetők. Beszélhetünk például az íráskép különböző szintjeiről: a szöveg egészének írásképében szerepet játszik többek között a sortáv, a sorok iránya, a margók nagysága stb.; ezt követően vizsgálhatók a betűk közötti kapcsolatok (betűkötés); végül pedig az egyes betűk és részleteik, továbbá az írásjelek. Alkalmazása révén központi szerephez jut az írás zónákra történő felosztása is; alsó, középső és felső zónát különítenek el, ami szintén segítséget nyújt egy-egy jelenség helyhez kötéséhez. (A kis "a" betű pl. a középső zónát tölti be, míg a felső zónába felső hurkok és szárak nyúlnak át, mint a kis "h" betűé, az alsó zóna pedig ugyancsak hasonló módon áll fel.)Az íráskép grafikus jegyeinek áttekintése után lényegileg már csak egyetlen lépés marad hátra az elemzés folyamatában: a mintából megállapított jellegzetességek átfordítása személyiségalkotó jegyekké, végeredményében pedig egységes jellemrajzzá. Azonban talán éppen ez a legnehezebb, legösszetettebb lépés. A dolog ugyanis nem úgy áll, hogy létezik egy pontosan leírt kulcs, miszerint ez és ez ezt meg ezt jelenti és némi behelyettesítéssel már készen is lennénk.Bármilyen sematizálás, leszűkítés, vagy egy-egy elem önkényes kiragadása egysíkúvá, végül pedig eredménytelenné teheti az elemzést. Lehetőség szerint minél több összetevő együtthatása kerül értékelésre.A sajátosságokat összefüggéseikben vizsgálja a grafológus. Más és más környezetben akár ugyanaz a vonás is eltérő jelentéssel bírhat. Egy jellemrajz készítője tehát azáltal éri el íráselemzésének maximális pontosságát, hogy a meglévő jellegzetes jegyeket - akár többszörös átrendezés révén - megfelelően csoportosítva eljut bizonyos központi tendenciák felismeréséig, míg végül a domináns jegyeket kiemelve már adódik egy igen jól körülhatárolható pszichikai tulajdonságcsoport.Mostanra már láthatjuk: a grafológia objektív, mérhető paraméterekből indul ki, éspontosan kidolgozott módszerekkel dolgozik. A grafológia tehát nem hit kérdése, hitelességén alapuló alkalmazhatóságát talán nem kell tovább bizonygatnunk.Amit a grafológiai vizsgálat nem képes kimutatni:- az író személy nememinden kézírás hordoz a nemiségre utaló jegyeket, azonban mivel mindenki írásában jelen lehetnek az ellenkező nemre jellemző sajátosságok is (csupán azok aránya, mértéke eltérő), valójában sohasem létezhet egyértelműen besorolható kézírás; tehát nem létezik "női" kézírás, sem pedig "férfi" kézírás, csak olyan minták léteznek, amelyekben dominálnak a nőies, vagy éppen a férfias jegyek;- az író személy életkoraa kézírásos mintából kiindulva azért nem szabad életkorra vonatkozóan következtetést levonni, mert egy személy valódi, biológiai életkora és lelki kora jelentősen eltérhet egymástól;- az író személy külsődleges jegyeiegy írásmintában semmilyen jel sem utal a kézírást produkáló személy bőrszínére, hajszínére, testalkatára, nemére.Merre tovább?Az alábbiakban néhány, hazai kiadású grafológiai témájú könyvet próbálunk meg röviden bemutatni és ajánlani. A célunk: némi segítséget, útbaigazítást nyújtani azok számára, akik behatóbban kívánják megismerni a grafológia gyakorlatát. Dr. Agárdi Tamás: Grafológiáról mindenkinek (1984; szerzői kiadás)- talán a legmegfelelőbb könyv azok számára, akik még csak ismerkednek a grafológiával, azaz ideális bevezetésként;- a szerző könnyen követhető, olvasmányos, lényegre törő stílusban járja végig az írás és az írásképelemzés fontos elemeit, rövid áttekintést nyújt különböző lélektani tipológiákról, konkrét kézírásbeli motívumok jelentéseiről, majd néhány speciális esetet tárgyal (pl. balkezesség); legvégül pedig híres emberek önértékeléssel párosított írásmintáit találjuk. Csötörtök Csaba: Grafológia (1986; Gondolat Könyvkiadó)- alapvető, jól használható kézikönyv, amelyben a szerző tömör, de átfogó képet rajzol mind a grafológia megítéléséről, mind a tudomány történetéről, mind pedig egyes sajátosságok értelmezhetőségéről; a könyvet gazdag kézírásminta-gyűjtemény egészíti ki. Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk (1985; Magvető Könyvkiadó)- a szerzőnő történelmi személyiségek, tudósok és művészek írásmintáit elemzi; az egyes elemzéseket az adott személlyel szakterületén belül foglalkozó kutató (történész, irodalomtudós, stb.) véleménye, az íráselemzésről adott értékelése követi. A klasszikus grafológia kézikönyve (szerkesztők: Gál Péter, Miklós Judit; 1992; Grafológiai Intézet)- a kézikönyv első részében a kézírásban megjelenő formai jegyek igen tömör értékeléseit találhatjuk, ezeket a szerkesztők több szerző eredményeinek összevetéséből nyerték, és táblázatos formában is feldolgozták;- a könyv második felében a vonatkozó hazai szakirodalomból találunk szemelvényeket, kiemelt vázlatokat. Frits Cohen - Daniel Wander: Munkahelyi grafológia (ford.: Killik Mária; 1997; Magyar Könyvklub)- elsősorban a pályaalkalmassághoz, foglalkoztatáshoz kapcsolható kérdésekre koncentráló, kötetlenebb hangnemű, pszichikai tulajdonságcsoportokat is áttekintő szakkönyv. A grafológia kézikönyve (szerk.: Dr. Agárdi Tamás, Dr. Szidnai László; 1998; Grafológiai Intézet)- tankönyv jellegű, nagyobb terjedelmű munka, amely huszonhat szerző közreműködésével jött létre; az áttekinthetőséget megfelelő tagoltság és tömörség teszi lehetővé;- igen tág körű képet ad, hiszen igyekszik a lehető legtöbb háttéranyagot és határterületet (pl. kommunikációelmélet, pszichológia, fiziológia, stb.) érinteni és az írásvizsgálat szempontjából lényegileg leírni.- cp -

Fura tengeri lények: medúzák
Fura Tengeri Lények, avagy a tengerben fürdőzők mumusai a valóságban...Az ember az idők kezdete óta bizalmatlanul tekint a vizek mélyén lakó teremtményekre. Hatalmas szörnyek, embereket elnyelő bálnák, hajókat roppantó polipok, titokzatos félig szörny, félig gép lényekkel népesítettékbe az óceánok és tengerek vizeit. Ennek oka igen egyszerű, hiszen az ókortól kezdve, a hajókon és kikötőkben élő emberek termékeny képzeletében ismeretlen régió volt a víz alatti birodalom. Így hát a tenger veszélyekkel teli világában a magányos, kiszolgáltatott hajós eltúlzott félelmei, felületes tapasztalásai, megfigyelései szájról szájra terjedve elképesztőbbnél elképesztőbb lényeket, és azokról szóló történeteket szültek. Mióta a modern természet tudomány lehetőségeinek köszönhetően a tenger élővilágát egyre jobban megismerjük, sok legenda valóságtartalmára derült fény, kiderültek a félreértések.Mindannyian ismerjük az érzést, mikor a hűsítő vízbe lépve a lábunkhoz ér egy nyálkás, hideg valami.Vannak emberek akik egyenesen irtóznak a tengereket benépesítő " mindenféle ocsmányságok"-tól, sőt van akinek víziszonyát ezek a számunkra kevésbé ismert lények okozzák. Találkoztam emberekkel akik a 40°C-ban inkább a szálloda hideg vizű medencéjét használják, minthogy belemerészkednének a tenger, élőlényekkel teli vizébe..Persze akadnak olyanok is akik pontosan azért mennek a tenger közelébe nyaralni, mert fel akarják fedezni a víz alatti élet rejtelmeit, pénzt, időt, és fáradságot nem kímélve napokat utaznak hogy a kék birodalommegfelelő kapuján léphessenek be. Őket ugyanolyan kínosan érinti mikor olyan partszakaszt találnak ahol a turisták és fürdőzők kedvéért különböző módon kiirtották, sterilizálták a tengert, ami manapság egy üdülőövezet számára elengedhetetlen.Nézzük meg közelebbről milyen lények ezek amelyek ennyi undort ill. csodálatot váltanak ki belőlünk.Ha jobban belegondolunk, a legfinnyásabb, legfélénkebb fürdőző is szívesen nézi a televízióban a víz alatti világot bemutató természetfilmeket. Amit tehetünk az mindössze annyi ,hogy megmutatjuk, nem is olyan félelmetesek ezek az élőlények, sokszor jobban félnek tőlünk mint mi tőlük, illetve felhívjuk a figyelmet a valós veszélyekre, és azokra a dolgokra amikre oda kell figyelnünk. Így nyugodtan élvezhetjük azt a közeget is amelyben első hónapjait töltöttük,jobb barátságba kerülhetünk lakóival, és talán egyszer a félénkebbeknek is kedvük támad felkapni egy búvárszemüveget, és megismerkedni azokkal az "izékkel". A most induló rovatunk ezeket a lényeket szeretné bemutatni, esetleg megszerettetni...Sosem felejtem el, mikor 6 éves koromban a Fekete-tenger mellett üdültem, és a parti homokban egy áttetsző kocsonyás valamit piszkált egy nálam idősebb srác. Egyikünk sem tudta eldönteni mi az, ám egy arra fürdőzőasszonyság elmagyarázta, hogy semmi különös, csak egy nejlonzacskó tele vízzel, amiben valakinek az uzsonnamaradékai látszanak még. Ezt már akkor sem hittem el.A medúzák szinte minden tengerben megtalálhatók, bár akadnak szándékosan "medúzátlanított" partszakaszok, a finnyás fürdőzők számára.A csalánozók törzséhez tartozó állatok testének több mint 98%-át víz alkotja, rendkívül sok színben és formában léteznek. Tény, hogy az emberek általában nem szívesen tapintanak egy számukra idegen kocsonyástestű állatot, főleg ha nem biztosak abban, hogy rájuk mennyire veszélyes az az állat. A medúzák planktonnal, a nagyobb fajták esetleg kisebb rákocskákkal táplálkoznak oly módon, hogy karjaikkal vizet áramoltatnak testük fő része felé,amely egy korong alakú test, ebben található emésztőszervük , amely beszippantja és kiszűri a táplálékul szolgáló planktont.A félelmünk oka abban keresendő, hogy a medúzák csalánozók, csalánsejtekkel rendelkeznek, melyek segítségével képesek megbénítani apró áldozataikat.A medúzák három fő fajtája:1. Füles medúza Fehéres színű 10-40 cm átmérőjű. Négy patkó alakú fülszerűen hajlott ivarszerv, nem hallószerv, mint a neve alapján gondolnánk. Hosszan fodrozott karjainak száma négy.2. Szemölcsös medúza Korongszerű ernyője középen kidudorodik, sárgásbarna színét a benne élő moszatok okozzák. Nyolc karja van, de sokkal feltűnőbbek az ibolyaszínű, szemölcsökben végződő szájfüggelékek.Az Adria leggyakoribb medúzája, megfigyeltek már több kilométer hosszú és széles rajokat is. Átlagos átmérője 5-40 cm.3. Gyökérszájú medúza Áttetsző harang alakú ernyőjének átmérője olykor a 80 cm-t is meghaladja, Sajátos szerve a karok összenövésével kialakult szájcső, mely segítségével, nagyobb falatokkal is meg tudbirkózni. Az előző fajhoz hasonlóan nyolc, aránylag rövid karja van. Főleg az északi tengerektől a Fekete-tengerig található. Télen és tavasszal rajzik. Az Adriában az Isztriai-sziget környékén figyelték meg a legtöbbet. Emberre teljesen ártalmatlan.Néhány tanács:Bizony, vannak medúzák, amelyek képesek égető, viszketésszerű érzéssel járó csípést okozni. Felismerésükhöz szélesebb körű zoológiai ismeretekre lenne szükség, és általában nem áll rendelkezésre elegendőidő, hogy a csípés előtt megállapítsuk: veszélyes egyeddel van dolgunk. Az én tanácsom: kerüljük a sötétebb, piros - lila - bordó közepű medúzákat. Nem fognak üldözőbe venni.Ha egy medúzát szárazra viszünk, hamar elpusztul. Ha medúza csípett meg valakit és a felület vörös és duzzadt, keressünk fel orvost, aki hamar enyhíteni fogja a kellemetlen, ámde teljesen veszélytelen sérülésünket.Én úgy szoktam elkerülni a "medúzába úszást", hogy félig a víz alatt tartom a fejem, és búvárszemüveget viselek, így meglátom, és elkerülöm őket. Hacsak nem akarom közelebbről megfigyelni őket, amit igencsak ajánlok mindenkinek.Eleven

19 20 21 22 23 24 25 26 27 28