Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Árulkodó kézírás?
A grafológiáról - dióhéjban "A kézírás elárulja az embert, akár akarja, akár nem.A kézírás éppoly egyedi, mint a személyiség,és néha azt is felfedi, amit az eltakar..."Stefan Zweig Lehetséges-e néhány sor kézírásból megállapítani az azt leíró személy jellemét? Tükrözhetik-e a betűk írójuk érzelmeit, vágyait? Egyáltalán: mit lehet kiolvasni a kézírásból?Egyre gyakrabban halljuk a kifejezést: grafológia. Mit is értünk alatta? Talán az írásképelemzés szóösszetételfejezi ki a legérzékletesebben a fogalmat. Írásképelemzés: vagyis egy adott kézírásos minta (akár mérhető) grafikai sajátosságainak feltérképezése, ami általában lélektani végkövetkeztetések felé halad. Azt ismondhatnánk, hogy a grafológia egy a pszichológia által alkalmazott mérési módszerek, segédtesztek közül.Közmegítélése mégsem egységes. Tudomány? Áltudomány? Azt általában elfogadjuk, hogy a kézírás egyénre jellemző (nincs két tökéletesen egyforma kézírású ember, de a sajátunk is változik idővel), ebből egyenesen következik: egyfajta lenyomata személyiségünknek, valamint állapotunknak is. A köznapi életben aláírásunk hitelesít bennünket, igazolja személyazonosságunkat, akár egy ujjlenyomat. De hogy egy-egy betű, vonalvezetés stb. formájából személyiségjegyek lennének kiolvashatók? Vannak, akik "hisznek" a grafológiában, mások szkeptikusan fogadják az írásszakértői véleményeket, megint mások "hitelt adnak" azoknak, eredményeiket felhasználják, alkalmazzák. Azonban akár hiszünk a kézíráselemzésben, mint valami varázslatban, akár kételkedünk, akár tudományként ténylegesen is elfogadjuk módszereit, az minden esetre tény, hogy felhasználási területe folyamatosan bővül. Néhány példa: a kriminalisztika, a pszichiátria, vagy éppen az irodalomtörténet egyaránt jól hasznosíthatja ezt a segédeszközt, de akár egy munkakör betöltésére való rátermettségünk is mérhető egy célirányos írásvizsgálat révén.Már az ókorban is... - kezdhetnénk a grafológia történetének bemutatását. De hát valóban: amióta kézzel-írás létezik, azóta foglalkoztatja az embereket az is, miért más az egyik írás, mint a másik. A feltételezés szintén hamar megszületett, miszerint írás és jellem között kapcsolat lehet. Az i. sz.II. században Suetonius Tranquillus római történetíró A császárok élete című művében foglalkozik Octavius Augustus császár kézírásával, melyről megállapítja, hogy az szépen tükrözi takarékosságát - a császár ugyanis igen szűk szóközöket hagyott, és ahol csak tehette, néhány betűt még hozzátoldott a sorvégekhez.Európán kívül is számos írásbeliséggel rendelkező kultúrában (pl.: Kína) volt ismeretes személyiség és kézírás/kézjegy kapcsolata; kontinensünkön viszont az ókor után csak aXVII. században találkozunk újra a témához kapcsolható művekkel. A grafológiával mint tudományos módszerrel kapcsolatos első lépésnek egy 1622-ben megjelent könyvet tekintenek. Camillo Baldi orvosprofesszor jelentette meg ekkor Az ember szokásainak és tulajdonságainak megismerése a leveleiből című munkáját. Ezt hosszú ideig csupán kedvtelésből végzett íráselemzések, megfigyelések követték: sok hírességnek (pl.: Leibniz, WalterScott; Goethe) maradtak fenn rövidebb lélegzetű feljegyzései kézírások külső jegyeit illetően.1871 a grafológia történetének talán első igazán jelentős dátuma, amikor is egy francia abbé, Jean Hippolyte Michon kiadta A kézírás misztériuma és A grafológia rendszere című műveit. Ekkor született meg a "grafológia" szó, de ezt tartják a kézírás első valóban rendszeres vizsgálatának is. Az itt megszületett elméletek azonban még nem tarthatók eléggé megalapozottnak és tudományosnak, így hatását tekintve inkább Michon tanítványa, Jules Crepieux-Jamin tekinthető megalapozóként fontosabbnak. Az ő hatása mutatható ki az első grafológia-tankönyv megszerkesztésében is, amelyet Cesare Lombroso egyetemi orvosprofesszor állított össze, és amelyben zseniális emberek, elmebajosok valamint bűnözők írásjegyeivel foglalkozott.Magyarországon a tudomány bemutatkozása lényegében Románné Goldziher Klára 1925-ben megjelent Írás és jellem című munkájához köthető, amely többek között kiválóan ültette át a grafológiában használatos megjelöléseket nyelvünkre. 1930-ban pedig megalakult a Magyar Írástanulmányi Társaság, melynek célkitűzése volt az írásvizsgálatnak és társtudományágainak előadások és kiadványok útján történő ismertetése, népszerűsítése, fejlesztése.Hányadán is állunk tehát a grafológiával? Itthon ma még gyakran tekintenek ferde szemmel az írásképelemzésre, mondván, van benne valami ködös, valami homályos, valami bizonytalan. Pedig a szakember által végzett, módszeres, sokoldalú és átfogó írásképelemzés valóban tudományos tevékenység.Csakhogy olykor bizony még lehet találkozni "műkedvelők" (nevezzük most így őket) tolla alól kikerült, egészen elképesztő spekulációkkal is, amelyek eredményeként sajnos a közvélemény számára mégis a tenyérjóslással vagy az asztrológiával kerül egy polcra a grafológia.Ez egészen nyilvánvalóan káros a ténylegesen módszeres munka általános megítélésére nézve, így hát a következőkben azt tekintjük át, mivel védhető meg mégis a grafológia hitele, azaz mi teszi a szakavatott személy végezte íráselemzést valóban tudománnyá.Minden tudományos vizsgálat vagy mérés alaposan kidolgozott módszertannal rendelkezik, vagyis a vizsgálatot felépítő műveletek egymásutánja világosan meghatározott, valamint az egyes lépések egymást logikailag támogatva visznek az elérni kívánt végeredmény felé, amelynek legvégül szabatos formában kell megfogalmazódnia. (És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egyedül csak a valóban tudományos indíttatású kutatás számol etikai követelményekkel is!)Így van ez a ténylegesen tudományként fellépő grafológia esetében is. Itt az írásképelemzés szerepel tudományos vizsgálatként, amelynek lépéseit ebben az esetben röviden a következőkben vázolhatjuk fel:- mintavétel;- a vizsgálandó kézírásminta grafikai képének elemzése;- az elemzés eredményeinek értelmezése, megfeleltetése személyiségjegyekkel;- a megállapított jegyek összevetésével komplex személyiségkép megrajzolása.Az egyes lépések részletesebben tárgyalva több problémát is felvetnek. Ezekre minden esetben figyelnie kell a grafológusnak egy adott céllal végzett íráselemzéskor a minél nagyobb pontosság, hatékonyság, eredményesség és a szakszerűség érdekében.Mintavétel alkalmával mindenkor előzetesen rögzítik a vizsgált személy életkorát, nemét, foglalkozását, valamint hogy melyik kezét használja íráskor és hogy nincs-e az írást befolyásoló betegsége. Fontos az írásminta keletkezési körülményeinek lehetőség szerinti optimalizálása (zavaró körülmények kizárása). Íráselemzést szakember kizárólag az alany tudtával és beleegyezésével végez!A kézírás grafikus képének célirányos áttekintése, értékelése és feldolgozása több lépésben történik. A különböző szintű összetevőkre való felbontást az elhatárolt elemek mérhető, tapasztalatilag érzékelhető sajátosságainak rendszeres rögzítése követi. Számtalan tényező figyelembevételével rajzolódik ki egy kézírás képi megvalósulásának egyedisége: markáns vonások és tendenciák válnak láthatóvá.És hogy egyáltalán miféle tényezőket vizsgálhat a grafológus?Csak néhány ezek közül: tagoltság, arányok, ritmikusság, írástempó, a sorok irányítása, margók, sorköz, szóköz, betűkötés, betűnagyság, dőltség, ékezetek, írásjelek, vonalminőség és vonalvastagság, írásnyomaték - illetőleg ezek változásai, ingadozásai.Ezen összetevők sokféle rend szerint számba vehetők. Beszélhetünk például az íráskép különböző szintjeiről: a szöveg egészének írásképében szerepet játszik többek között a sortáv, a sorok iránya, a margók nagysága stb.; ezt követően vizsgálhatók a betűk közötti kapcsolatok (betűkötés); végül pedig az egyes betűk és részleteik, továbbá az írásjelek. Alkalmazása révén központi szerephez jut az írás zónákra történő felosztása is; alsó, középső és felső zónát különítenek el, ami szintén segítséget nyújt egy-egy jelenség helyhez kötéséhez. (A kis "a" betű pl. a középső zónát tölti be, míg a felső zónába felső hurkok és szárak nyúlnak át, mint a kis "h" betűé, az alsó zóna pedig ugyancsak hasonló módon áll fel.)Az íráskép grafikus jegyeinek áttekintése után lényegileg már csak egyetlen lépés marad hátra az elemzés folyamatában: a mintából megállapított jellegzetességek átfordítása személyiségalkotó jegyekké, végeredményében pedig egységes jellemrajzzá. Azonban talán éppen ez a legnehezebb, legösszetettebb lépés. A dolog ugyanis nem úgy áll, hogy létezik egy pontosan leírt kulcs, miszerint ez és ez ezt meg ezt jelenti és némi behelyettesítéssel már készen is lennénk.Bármilyen sematizálás, leszűkítés, vagy egy-egy elem önkényes kiragadása egysíkúvá, végül pedig eredménytelenné teheti az elemzést. Lehetőség szerint minél több összetevő együtthatása kerül értékelésre.A sajátosságokat összefüggéseikben vizsgálja a grafológus. Más és más környezetben akár ugyanaz a vonás is eltérő jelentéssel bírhat. Egy jellemrajz készítője tehát azáltal éri el íráselemzésének maximális pontosságát, hogy a meglévő jellegzetes jegyeket - akár többszörös átrendezés révén - megfelelően csoportosítva eljut bizonyos központi tendenciák felismeréséig, míg végül a domináns jegyeket kiemelve már adódik egy igen jól körülhatárolható pszichikai tulajdonságcsoport.Mostanra már láthatjuk: a grafológia objektív, mérhető paraméterekből indul ki, éspontosan kidolgozott módszerekkel dolgozik. A grafológia tehát nem hit kérdése, hitelességén alapuló alkalmazhatóságát talán nem kell tovább bizonygatnunk.Amit a grafológiai vizsgálat nem képes kimutatni:- az író személy nememinden kézírás hordoz a nemiségre utaló jegyeket, azonban mivel mindenki írásában jelen lehetnek az ellenkező nemre jellemző sajátosságok is (csupán azok aránya, mértéke eltérő), valójában sohasem létezhet egyértelműen besorolható kézírás; tehát nem létezik "női" kézírás, sem pedig "férfi" kézírás, csak olyan minták léteznek, amelyekben dominálnak a nőies, vagy éppen a férfias jegyek;- az író személy életkoraa kézírásos mintából kiindulva azért nem szabad életkorra vonatkozóan következtetést levonni, mert egy személy valódi, biológiai életkora és lelki kora jelentősen eltérhet egymástól;- az író személy külsődleges jegyeiegy írásmintában semmilyen jel sem utal a kézírást produkáló személy bőrszínére, hajszínére, testalkatára, nemére.Merre tovább?Az alábbiakban néhány, hazai kiadású grafológiai témájú könyvet próbálunk meg röviden bemutatni és ajánlani. A célunk: némi segítséget, útbaigazítást nyújtani azok számára, akik behatóbban kívánják megismerni a grafológia gyakorlatát. Dr. Agárdi Tamás: Grafológiáról mindenkinek (1984; szerzői kiadás)- talán a legmegfelelőbb könyv azok számára, akik még csak ismerkednek a grafológiával, azaz ideális bevezetésként;- a szerző könnyen követhető, olvasmányos, lényegre törő stílusban járja végig az írás és az írásképelemzés fontos elemeit, rövid áttekintést nyújt különböző lélektani tipológiákról, konkrét kézírásbeli motívumok jelentéseiről, majd néhány speciális esetet tárgyal (pl. balkezesség); legvégül pedig híres emberek önértékeléssel párosított írásmintáit találjuk. Csötörtök Csaba: Grafológia (1986; Gondolat Könyvkiadó)- alapvető, jól használható kézikönyv, amelyben a szerző tömör, de átfogó képet rajzol mind a grafológia megítéléséről, mind a tudomány történetéről, mind pedig egyes sajátosságok értelmezhetőségéről; a könyvet gazdag kézírásminta-gyűjtemény egészíti ki. Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk (1985; Magvető Könyvkiadó)- a szerzőnő történelmi személyiségek, tudósok és művészek írásmintáit elemzi; az egyes elemzéseket az adott személlyel szakterületén belül foglalkozó kutató (történész, irodalomtudós, stb.) véleménye, az íráselemzésről adott értékelése követi. A klasszikus grafológia kézikönyve (szerkesztők: Gál Péter, Miklós Judit; 1992; Grafológiai Intézet)- a kézikönyv első részében a kézírásban megjelenő formai jegyek igen tömör értékeléseit találhatjuk, ezeket a szerkesztők több szerző eredményeinek összevetéséből nyerték, és táblázatos formában is feldolgozták;- a könyv második felében a vonatkozó hazai szakirodalomból találunk szemelvényeket, kiemelt vázlatokat. Frits Cohen - Daniel Wander: Munkahelyi grafológia (ford.: Killik Mária; 1997; Magyar Könyvklub)- elsősorban a pályaalkalmassághoz, foglalkoztatáshoz kapcsolható kérdésekre koncentráló, kötetlenebb hangnemű, pszichikai tulajdonságcsoportokat is áttekintő szakkönyv. A grafológia kézikönyve (szerk.: Dr. Agárdi Tamás, Dr. Szidnai László; 1998; Grafológiai Intézet)- tankönyv jellegű, nagyobb terjedelmű munka, amely huszonhat szerző közreműködésével jött létre; az áttekinthetőséget megfelelő tagoltság és tömörség teszi lehetővé;- igen tág körű képet ad, hiszen igyekszik a lehető legtöbb háttéranyagot és határterületet (pl. kommunikációelmélet, pszichológia, fiziológia, stb.) érinteni és az írásvizsgálat szempontjából lényegileg leírni.- cp -
Kenya
A világnak kevés tája kínál több természeti csodát, mint Kenya. Itt szabadon élnek mindazok a vadállatok, amelyekkel leginkább csak a tévében (és újabban egyre gyakrabban a sajtóban is) találkozhatunk. Sok évtizeden át ez a táj az európaiak vadászparadicsoma volt. Mára már az emberek megértették, hogy a fényképezőgéppel történő vadászathoz legalább annyi ügyességre van szükség, mint a fegyvereshez. Csak az orvvadászokat nehéz megfékezni.Az első kenyai látogatás csodálatos és emlékezetes lehet, mivel az ország természeti látványosságokban gazdag, éghajlata változatos. Meglehet, ma már nem az a nagyszerű vadon, amilyen az ötvenes években volt, amikor még a rezervátumokon kívül is vadak hatalmas csordái legelésztek. Kenya egyik legfőbb gondja a magas születési arányból származó óriási népszaporulat; emberek tömegei költöznek a városokba, és a hajdan egyszerű, szerény falvak valóságos urbanizált agglomerációkká duzzadtak. A hagyományos kenyai falusi-törzsi életmód alig egy évszázad leforgása alatt kifinomultan fejlett, modern kavargássá alakult át, maga Nairobi pedig peremvidéki településből modern, nyüzsgő, vonzó világvárossá változott. A főutcáján valaha vadakat űző, trópusi sisakos vadászok ma már a régmúlt legendái közé tartoznak. Olyan írók, mint a Volt egy farmom Afrikában szerzője, Karen Blixen, közeli betekintést nyújtanak az első európai telepesek által megismert Kenya hajdani életébe. Gazdag kereskedelmi lehetőségeinél és kedvező éghajlatánál fogva Kelet-Afrika szokatlanul vonzó paradicsom volt az európaiak számára a maga fejletlenségében és bőséges természeti kincseivel. Bár az akkori időkhöz képest Kenya óriási változáson ment keresztül, huszonnyolcmilliós népességétől függetlenül még ma is hatalmas és jórészt üres ország. Tekintélyes része érintetlen vadon, tájainak végtelen változatossága a forró, trópusi partvidéktől a hűvös, magas hegyvidéki területekig terjed. (Az itteni, az Egyenlítőhöz ilyen közeli hófödte hegycsúcsokról szóló első beszámolók egyenesen hihetetlennek tűntek a múlt századi emberek szemében. ) A legtöbb afrikai országtól eltérően Kenya egyszerre kínálja látogatóinak a két legvonzóbb lehetőséget: a változatos vadvilágot és az Indiaióceán partvidékének üdülőparadicsomát. A nevezetes vadasparkokban tett kirándulás (ma már viszonylagos) megpróbáltatásai után - hiszen a legtöbb szervezett szafarinak mintegy jelszava a fényűző kényelem - úszkálhatunk és búvárkodhatunk a Mombasa közelében lévő tengeri üdülőhelyeken, amelyekhez kitűnő vasúti összeköttetés szolgál Nairobiból. Ez a kirándulás rendszerint hozzátartozik az ajánlott komplex programokhoz.A fejlődőben lévő afrikai országok közül Kenya az egyik legdinamikusabb, ahol igen nagy figyelmet fordítanak az emberek kényelmére. Kenyában a lehetséges kalandok csodálatos keveréke áll rendelkezésünkre: lenyűgözően gazdag a vadvilág, emiatt szinte teljesen más világban érezhetjük magunkat, a nélkül hogy a körülmények elszigetelnének bennünket a valóságtól. A legkorszerűbbektől a legegyszerűbbekig terjedő szállodák igazi afrikai légkört árasztanak, a kenyaiak vendégszeretete és udvariassága pedig párját ritkítja. Mosolyuk és szívélyességük nagyban hozzájárul e nagyszerű és csodálatosan szép ország részéről megnyilvánuló meleg fogadtatáshoz.
Krisna útján - A Magasztos szózatát követve
Bár Magyarországon csak a 90-es évek eleje óta és tőlünk nyugatabbra is csupán a hatvanas évektől találkozhatunk Krisna-hívőkkel, vallási mozgalmuk valójában nem új keletű.A vallás hívei mozgalmukat az Indiában kialakult hinduizmus egyik ágából, a vaisnavizmusból (Visnu-hit) eredeztetik. Visnut (vagyis a 'megtartó' istent, akinek egyik "megtestesülése" Krisna) tisztelő közösségekről már az időszámításunk kezdete előtti időkből is tudunk, a 10. századból származó források pedig már India-szerte élénk vaisnava mozgalomról számolnak be. Főként Dél-Indiában örvendett igen nagy népszerűségnek ez a vallás: itt működtek az üzenetét hirdető korai nagy tanítómesterek (ácáryák) is, akiknek az anyagi és a lelki világról szóló tanaik nemzedékről nemzedékre öröklődtek.A virágkort a 15. század hozta meg, ekkor született Œri Caitanya Maháprabhu, akit Krisna legutóbbi inkarnációjaként (földi megjelenéseként) tisztelnek, és aki zenés, énekes felvonulásokat rendezve terjesztette a Krisna-tudatot, hirdette az Isten iránti önzetlen szeretetet (és ő ajánlotta a lelki megtisztulás és az önmegvalósítás útjaként a "Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna Krisna, Hare Hare / Hare Rama, Hare Rama, Rama Rama, Hare Hare" ima éneklését is).A modern Krisna-tudatú mozgalom szempontjából kiemelkedő évszám 1965, ugyanis ekkor érkezett az Amerikai Egyesült Államokba A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda, aki szellemi vezetőként a Krisna-tudat angol nyelvű terjesztésébe kezdett. Ezután alakult meg a vallási mozgalom világszervezete Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete néven (ISKCON - International Society for Krishna Consciousness), amely templomokat, iskolákat, farmközösségeket tart fenn a világ számos országában.A mozgalom tanai - hasonlóan a hinduizmus egészének bölcseleti rendszeréhez - a több ezer éves védikus irodalomra támaszkodnak, amelynek filozófiai alapműve a Bhagavad-gitá; külön ezen irányzat számára kiemelkedő jelentőségű még a Œrimad-Bhágavatam című eposz, valamint a vaisnava filozófiát is bemutató, költői formájú Caitanya-caritámrta.A vallás világszemléletének alapjait itt szintén a lélekvándorlás, valamint lelki és anyagi világ megkülönböztetése képezik. A 'Legfelsőbb Személy', azaz Krisna a lelki világot - az örök lét, a teljes tudás és a tökéletes boldogság birodalmát - képviseli, amelybe az anyagi világból a megtestesülések hosszú láncolatába vetett lélek önző és bűnös cselekedeteitől megszabadulva megtérhet.E megszabadulás, megtisztulás jegyében zajlik lényegében a hívő életvezetésének minden mozzanata, ez határozza meg a szokásokat: az öltözködést, az étkezést, a vallási gyakorlatokat, stb. is... (Például: a leborotvált fej az anyagi kívánságoktól való mentességet, míg a meghagyott hajtincs az egyetlen, Istenhez fűződő ragaszkodást szimbolizálja; a hívek nem fogyasztanak húst, halat, tojást, nem élnek kábító- és mámorítószerekkel - beleértve az alkoholt, a kávét és a cigarettát is -; fontos vallási gyakorlat a meditáció, amelynek célja a felszabadulás a szív megtisztítása által és amelynek alapját a fentebb idézett ima képezi - ezt egy rózsafüzérhez hasonló, száznyolc fagolyócskából álló imalánc japalánc szemein végighaladva ismételgetik mantrázás.)Hazánkban 1989 óta bejegyzett kisegyház a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége; a szervezet tevékenységét alapvetően az egyes közösségek fenntartása képezi (jelentős gyülekezeteket találhatunk Budapesten és Debrecenben, ahol templomban élő szerzetesi csoportok is működnek a külső hívőtáborok mellett), de jellemző még a könyvterjesztés, ételosztás a rászorulóknak; valamint egy kulturális központ és biofarm - a somogyvámosi Krisna-völgy - működtetése. A hazánkan is egyre jobban terjedő vallásalkapcsolatban kérdéseikre az alábbi címen kaphatnak választ: www.krisna.hu - cp -
Hinduizmus - Az örök törvény vallása
Az India területéről származó hinduizmus - a judaizmus mellett - a legrégibb, máig is élő vallás, amely négyezer éves múltra tekinthet vissza, és amelyet a hinduk szanátana dharmának, vagyis "az örök törvény vallásának" neveznek.A többi nagy világvallással ellentétben a hinduizmusnak nincs számon tartott alapítója. Gyökerei az Indus folyó völgyében, még az árja benyomulás (i. e. 18. sz.) előtt kialakult indiai kultúráig nyúlnak vissza. A papság (azaz: bráhmanok - innen a hinduizmus későbbi elnevezése: bráhmanizmus) igyekezett a betelepülő árják ősi vallását a térség őslakóinak vallásával egységes rendszerbe foglalni; általában elmondható viszont, hogy ilyen zártság nem jött létre, később is sokféle külső tant, kultikus elemet olvasztott magába a hinduizmus.A főbb isteneknek és istennőknek több alakjuk és elnevezésük is ismert; köreiket számos, korábbi mitológiákban szereplő, némileg alárendelt istenség egészíti ki; de démonok és szellemek is helyet kaptak a hitvilágban. Mindezek mellett a hinduizmusban fennmaradt a bálványimádás, valamint állatok (tehén, majmok), növények (lótusz), hegyek és folyók tisztelete is. A legfőbb istenek: Brahmá (az alkotó), Visnu (a megtartó; tíz "megtestesülése"avatárája van) és Siva (a pusztító-megújító). Ugyanakkor idővel kialakult a Világlélek fogalma is, amely szerint a mindenség egészét egyetlen örök, végtelen, változatlan és egységes szellemi létező alkotja, és a dolgok, élőlények csupán ennek különböző megjelenési formái.A hinduizmus szent nyelve a szanszkrit, szent könyvei a Védák (Brahmá kinyilatkoztatásai, himnuszok, szertartási szövegek) és az ezekhez kapcsolódó magyarázatok (upanisadok filozófiai tanítások, bráhmanák szertartásmagyarázó szövegek, áranjakák értelmezések). A hinduizmus irányzatainak legtöbbjében a Bhagavad-gitá a legfontosabb szent irat, amely költemény formájában foglalja össze a vallási élet alapjait és a társadalmi valóság egészét.A hinduk számára vallási és társadalmi élet elválaszthatatlan. A hitvilággal és a gyakorlattal szerves kapcsolatban van a kasztrendszer, a társadalmi és vallási rétegek hierarchikus felépülése. Az egyes ember hierarchiában elfoglalt helyét életmódjának erkölcsi és fizikai tisztaságának mértéke határozza meg. A legmagasabban találhatjuk a tanítók (papok, bráhmanák) rendjét, tagjai szellemi dolgokkal foglalkoznak, és óvják magukat a tisztátalanságoktól. Második rendként a harcosok (ksatriják) állnak, akik a társadalmi rend fenntartásáról gondoskodnak. Őket követi az állattenyésztőket, földművelőket, kereskedőket és iparosokat magában foglaló dolgozók rendje (vaisják). A hierarchia legalsó fokán a tisztátalan dolgokkal foglalkozók csoportjai állnak (sudrák és páriák).A hinduizmusban alapvető fontosságú a születés, halál, újjászületés állandó körforgásának és az önmagát folyton megújító világ örökkévalóságának tana (nincsen tehát kezdet és vég, sem pedig egyedi jelentőségű pillanat, hiszen állandóan minden letűnik, majd visszatér). Meghatározó továbbá az a hit, hogy minden emberi tettnek, gondolatnak következménye van, amelyet viselnie kell az egyénnek. Az előbbiekhez kapcsolódik a lélekvándorlás eszméje, amely szerint a lélek folyton más és más testben születik újjá, attól függően, hogy hogyan tartotta meg előző testetöltése idején rendjének szabályait; egy-egy megszületést követően azonban átjárás más rendbe nem lehetséges. A kasztrendszer megváltoztathatatlanságának központi tanát leginkább az előbbiek szilárdítják meg. Idővel viszont az egyén aszkézis útján megszabadulhat a folytonos újjászületések forgatagából, azaz elérheti a nirvána állapotát.Látható tehát, hogy maga a vallási rend igen sok téren határozzameg a mindennapi életet, (valamint a jogrendet is) és akkor még nem is tértünk ki részletesebben az étkezési szabályozásokra, azalkoholfogyasztás tilalmára, vagy a poligámiára, mégis jól látható, hogy a hinduizmus tipikus példája az olyan vallásoknak, amelyek nem egyszerűen a hit kereteit adják meg, hanem az élet egészére kiterjednek. Ma a hinduizmus területileg főként Indiára jellemző, ahol a lakosság 80 %-a (megközelítőleg 550 millió ember) hindu vallású, de számos más térségben - például Délnyugat-Afrikában, vagy Ázsia déli országaiban - is jelen van. A hinduizmus tanainak számos változata él egymás mellett, ugyanakkor elmondható, hogy ezek egyike sem törekszik kizárólagosságra, de a hinduizmus egészében sem térítő jellegű vallás.- cp -
Szimbólumok
Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt. Tudomásul vesszük jelenlétüket, üzeneteket fogadunk be általuk, ám legtöbbször talán anélkül, hogy a mélyebb rétegekre is felfigyelnénk.Pedig a szimbólum szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Jeleket életünk megannyi terén használunk. Egy egyszerű kép valamilyen jelentéssel társul, majd a jelekből rendszer áll össze (az írott és beszélt nyelv az egyik legelemibb példája az ilyen elven működő jelrendszereknek). Ilyenkor a minél jobb felismerhetőség, a minél egyszerűbb és egyértelműbb információátadás a cél, összességében ezt a folyamatot nevezhetjük kommunikációnak.Ugyanakkor létezik egy egészen másfajta, talán bonyolultabbnak látszó - mindenesetre más síkon zajló - használata is a jeleknek: ez a szimbolika. Ebben az esetben ugyanis más tartalmak megjelenítésére törekszik a jelképeket használó személy. A személyiség mélyebb érzései, az őt körülvevő világról alkotott benyomásai, szinte szellemiségének egésze alakul képpé. A jelkép kezelése mindezek mellett ösztönösebb tevékenység; az archaikus kultúrák spirituális életében egyfajta mélyebbről eredő, közvetlenül ki nem fejezhető, beleérzést is igénylő tudást jelenítenek meg segítségükkel.A színek és formák Az emberi gondolkodás a kezdetektől fogva ellentétes erők küzdelmét és egységbe olvadását látta a világ működésében. Az embert körülölelő, eleven természet szimbólumokon keresztül fedte fel önmaga lényegét, valamint működésének alapvető törvényeit a beavatottak számára.A szimbólumok egyszerű mértani alakzatokból és színekből építkeznek, amelyek viszont már maguk is rendelkeznek jelentésekkel. A kör - mint önmagába záródó végtelen vonal - az örökkévalóságot és a világ végtelenségét jelenítheti meg; a négyzet szabályosságával a világ rendjét, szilárdságát képezi le, a mindenséget alkotó négy elem (levegő, tűz, víz, föld) harmóniáját összegzi az ősi jelképrendszerekben; a csúcsával felfelé tekintő háromszög a tűz és a férfiasság, míg lefelé fordított párja a víz és a női elem megjelenítője. Általánosabban is elmondható, hogy a szimmetrikus, arányos formák nyugalmat, egyensúlyt képviselnek, a szabálytalanok viszont diszharmóniát, feszültséget sugallnak.A színek közvetlen módon keltenek bennünk érzelmeket, így nem csoda, hogy a szimbolikában is igen meghatározó a szerepük. A fehér a tisztaságot jelképezi, egyes kultúrákban viszont a halál, az élettelen (vértelen) test színe; a sárga anap és az arany színét mutatja fel, a hinduizmusban az igazság jelképe; a zöld a természet, az egészség és az újjászületés szimbóluma; a vörös az életerő, a tűz és a háború színe; a kék a vörös ellentéteként éppen a víz és a béke színe; a fekete kultúránkban a halálhoz kötődik, ám például az egyiptomiak számára az örök újjászületést jelképezi.A rózsa, mint Krisztus kiomló vére A kezdetben a természettel szoros egységben élő ember legelsőként az őt körülvevő természeti jelenségeknek, elemeknek - így például az állatoknak - tulajdonított szimbolikus jelentéstartalmakat. A megfigyelt tulajdonságok vagy viselkedésjegyek alapján mindegyik állathoz jelentés vagy jelentéscsoport kapcsolódott,- kialakult ezek tisztelete, majd az adott természeti nép mitológiájában és vallásában is megjelentek (gondolhatunk a totemizmusra vagy a sámánizmusra).Egészen nyilvánvalók ezek a jelentéstársítások ma is: a sas és a sólyom a világ felett uralkodó erő, valamint a mindent-látás szimbóluma; az oroszlán, a tigris, máshol a medve a hatalom, a bátorság és a (néha nyers) természeti erő megtestesítője; a ló vagy a szarvas a gyorsaság, a nemesség jelképe; a lepke az átalakulás, a halálból való újjászületés képét adja; a teknős megjelenése a világegyetem egészét (eget, földet, alvilágot) mutatja;- és még sokáig folytathatnánk.Néhány állatnak egészen összetett szimbolikája ismert, nézzük meg példaként a kígyóhoz kapcsolódót: a saját farkába harapó kígyó a kör alakját felvéve a végtelenséget, az újjászületést, a lét örök körforgását jeleníti meg; az egymásba tekeredő kígyók a világ szembenálló erőinek küzdelmét és az ebből eredő új erőt szimbolizálják; de tulajdonképpen a sárkányszerű mitológiai lényeknek is alkotója a kígyó.A növénymotívumok közül talán a fa a leggazdagabb jelentéshordozó. A természeti népek számára az életfát alkotja, amely a világ közepén helyezkedik el, és ott összeköti a két szférát: az eget és a földet (más felosztás alapján hármat: eget, földet és alvilágot). A fa gyökerei a földből táplálkoznak, míg lombja az ég felé törekszik, így biztosítva átjárót a világrészek között.Ismertek virágokhoz kötött jelképes jelentések is, csak néhányat nézzünk meg ezek közül! Rózsa: a kereszténységben a piros rózsa Krisztus keresztfára ömlő vérét jelenítheti meg, emellett jelképe a titoktartásnak is (a gyóntatószéket gyakran díszíti motívuma); általában is a fény és az élet jelképe. Krizantém: keleten az elmélkedés, a kitartás és az erényesség szimbóluma. Liliom: a fehér liliom a tisztaságot, az ártatlanságot jelképezi.A természeti ember jelképalkotása igen élénk képzelőerőről tanúskodik, és tegyük hozzá: az ember úgyszólván mindent jelképes jelentőségűvé lényegített át, amit csak maga körül fellelt. Így tehát megvan a maga jelképrendszere az ég-föld párnak, a Holdnak, a Napnak, a hegynek vagy a folyónak...Őseink világlátásának egyik legalapvetőbb eleme a természet tagolása: az embereket a termékeny földanya élteti, akit viszont az ég termékenyít meg eső által. A Hold és a Nap is két pólust alkot: változékonyság és állandóság, nő és férfi. A Nap központi jelentőségű a mitikus rendszerekben, az éltető fény forrásaként, a teremtő férfierő megjelenéseként tisztelték, amely ugyanakkor csak a Holddal állandó körforgásban léphet fel az égre. A Hold a Nap folytonosságával szemben a ciklikusságot jeleníti meg; viszont számos kultúrában a sors kijelölője és irányítója is.A hegy szimbolikája hasonló az életfáéhoz: égbe nyúló csúcsa a földről az istenek világába vezet át, a szellemi létbe való felemelkedésnek ad teret. A völgy valamiképpen ezzel szemben a földhöz való kötődést adja, de elsősorban mégsem negatív tartalommal, hanem inkább az éltető, oltalmazó termőföld jelentésében.Még néhány elemet kiragadva: igen szép és kiterjedt szimbolikával rendelkezik például a folyó fogalma. A folyó az életadó víz forrása, ugyanakkor az élet és a halál között húzódó választóvonal, olykor a lélek evilágot és túlvilágot összekötő útvonala. A hinduknál a megtisztulás szimbóluma, olyan közeg, amely képes lemosni minden bűnt, minden rosszat az emberi létezésről. Egészen más oldalról, de szintén a legösszetettebb jelképek közé tartozik az erdő képrendszere. Eredeti jelentése - mely szerint az erdő sűrű sötétjével bizonytalanságot, rendezetlenséget, szorongató összevisszaságot, sötét, irányíthatatlan burjánzást jelenít meg - még azokból az időkből származik, amikor az ember fáradságos munkával tette megművelhetővé a földet, ekkor az erdő ősképe szemben állt a művelt szántóföldek és rétek nyitottságával, rendezettségével. Később azonban jelentése ettől eltérő árnylatokat is kapott: az erdő egyfelől a megnyugvás, a béke, az érintetlen, oltalmazó (anya)természet szentélyévé lett; másfelől pedig az erdő sűrűjében való barangolás belső utak bejárásával, titkok feltárásával lett képszerűen rokon (a labirintus vagy a kert motívumával is érintkezve, amelyekről később még esik szó).Útvesztő és kert, meghívás egy belső utazásraNoha idővel az ember egyre távolabb került a természettől, szimbólumalkotó képessége egyáltalán nem csökkent, hanem kiterjedt a civilizáció által létrehozott elemekre is. A híd, a hajó, vagy a kert motívuma például ugyanolyan kiterjedt jelentéstartománnyal rendelkezhet, mint a természeti jelképek akármelyike.A híd két - különben egymástól elválasztott - világot köt össze. Szimbolizálhat átmenetet az életből a halálba, ébrenlétből álomba, a világiból az isteni térbe egy szellemi út során, azonban ingatagságával az út veszélyeit is megjelenítheti. Az ajtó hasonlóan átjárót képez két világ között, itt azonban a határpont más tulajdonsága kap hangsúlyt, az ajtó ugyanis olyan akadályt jelent két világ vagy világrész között, amelyen csak az tud áthatolni, aki kulccsal rendelkezik. Az ablak szimbóluma viszont eltér az előbbiektöl, éppen nyitottságot, átjárhatóságot nyújt: a templom ablakai beengedik az isteni fényt, így közvetítve Isten és hívő között. Ábrázolása általában is szemlélődést jelenít meg, amely lehet akár belső, önmagunkba irányuló pillantás és a világra való kitekintés is. A templom vagy a szentély a szellemi felemelkedés lehetőségének leképzése, ugyanakkor építészeti megjelenésében a világegyetem felépítését, a világmindenség jelképes szerkezetét adja; mindezek mellett menedékül is szolgál, biztonságot nyújt, akárcsak a ház, vagy a vár.A hajó a legkülönbözőbb formákban jelenhet meg a szimbolikában. A kereszténység számára Noé bárkája a legalapvetőbb példa, amely a hit általi üdvözülés képi megjelenítője. Általában a küzdelmes, de eredményes utazás eleme, amely lehetővé teszi a viharok átvészelését; csónakként, tutajként a "túlpartra" való biztonságos átkelést jelképezi.A kert szimbolikája is igen összetett. Képe egyfelől a szabad őstermészettel kerülhet szembe, mint emberi felügyelet alatt álló természet; ha gondozatlan, túlburjánzott formába megy át, kacskaringós, nehezen járható ösvényeivel rendezetlenségbe való visszahullást szimbolizál, melyben az ember eltévedve, magára hagyatva újra kiszolgáltatott helyzetbe kerül - ide kapcsolható a labirintus (útvesztő) szimbolikája is. Másfelől viszont mindezek mellett létezik pozitív elvont értelmezése is, amennyiben az emberi lélekkel azonosítjuk: az ápolás, elrendezés, gondozás igénye teszi érintkezővé a két világot; valamint a labirintussal rokonítható kert elágazó ösvényein bolyongva mégis megmarad a lehetőség, hogy felleljük a lélek igaz útját. A kert és a labirintus tehát a belső utazás képe is egyben, a belső kalandozásé, amelynek végeredményeként önmagunkra találunk.Kabbala - Felfedés és befogadásA szimbólumrendszer nem egyszerűen egymás mellé rendezett szimbólumok laza csoportja. Lényegesen több annál: egy ilyen - valóban összefüggő - rendszer megalkotása olyan gondolkodásra, szemléletre utal, amely a világot, vagy annak valamely terét különböző kapcsolódó elemek bonyolult, összetett rendszereként látja, és ugyanakkor kísérletet tesz az elemek közti viszonyok, kapcsolatok feltárására is. A gondolatrendszeren belül az egyes motívumoknak nem csak önmagukban vannak jelentéseik, hanem a többivel összefüggésben is. Egy szimbólumrendszer voltaképpen egy adott valóság egészének jelképekből megrajzolt atlasza, térképe, amelyben kapcsolódások egész hálózata rajzolódik ki.Fejlődésének egy adott pontján minden jelentős ősi kultúra megalkotta, kialakította saját ezoterikus, misztikus bölcseleti rendszerét. A világmindenségről szerzett tudás e tanok formájában állt az adott közösség rendelkezésére. A tudás lejegyzése és elrendezése jelek, jelképek gazdag, sokrétű rendszereivel valósult meg. Ezek megértése hosszas tanulmányozást, elmélyedést igényelt, amiben tanítóik segítették az újabb és újabb kiválasztottakat. Ezekben a misztikus rendszerekben általában az embernek és világának titkai, rejtett összefüggései tárultak fel, törvényszerűségeik a közösség egészét érintették; a misztikus, racionalitáson túli tapasztalat pedig generációról generációra szállt.A 2-3. századi misztikus hagyományokból származó és alapvetően a héber tradíción belül kifejlődött kabbala tipikus példája a misztikus, ezoterikus alapokon nyugvó bölcseleti rendszereknek. Egyaránt rendelkezik elméleti és gyakorlati elemekkel, és az egyén szellemi önkiteljesítése mellett alapvető célja a teremtett világ egészének, valamint magának a teremtésnek a megértése, rejtett összefüggéseinek értelmezése is.A héber 'kabbala' szó kettős jelentésű: egyrészt jelölhet felfedést, ami utal arra, hogy rendszerét tanulmányozva feltárul belső énünk; másrészt befogadást is jelenthet, ami abból a szemléletből ered, miszerint az ember magába fogadja, befogadja a bölcsességet.A kabbala tanításának középpontjában összetett szimbólumrendszerek állnak, amelyekről úgy tartják, hogy bennük a mindenség és Isten titkai tárulnak fel. A kabbalista ezen titkok kulcsait keresi meg. Itt lép be a számmisztika, ugyanis a kulcsokat a Szentírás tartalmazza, amelynek betűi számoknak felelnek meg. A héber ábécé betűinek konkrét számszerű megfeleltetései (gematria) különböző kombinációkat adnak ki, amelyekből a rendszer szabályainak ismeretében a beavatott rejtett összefüggéseket olvashat ki.Az egyik alapvető jelkép a teremtés rendjét megjelenítő szefira ('az Élet Fája'), amely geometrikus szerkezetével Isten jegyeit is felrajzolja, és igen sok más szimbólummal feleltethető meg. A benne megjelenő viszonyok a létezés bármely terére kiterjeszthetők, így válik ábrája a kabbalában olyan központi modellé, amellyel minden jelenség leírható és magyarázható.A tulajdonképpen a zsidó vallás misztikus irányzatát képező kabbala önálló írásos forrásokkal is rendelkezik: ilyen a Széfer Jecira ('Teremtés Könyve') és a Zóhár, amely több bibliai könyvhöz fűz misztikus magyarázatokat, értelmezéseket.Az elmélet síkján a kabbala abban segítheti a benne elmélyedőt, hogy felfogja a világmindenség szellemi dimenzióit; a gyakorlat szintjén pedig, hogy az ezekhez kötődő energiákat mágikus célokra használja.Tantra - kitárul az időn túli valóságTalán egészen másra irányul, de legalábbis más alapokon építkezik a tantra rendszere. A hinduizmus és a buddhizmus talaján kialakult, spirituális gyakorlatokat magában foglaló tan központi célja a lét energiáinak felszabadítása, és azok szellemivé való átalakítása.A tantra gyakorlója meditációk útján sorra felszabadítja lényének alkotó erőit, melyek a csakrákban - az emberi testben a létfontosságú szerveknél szabályosan, hierarchikusan elhelyezkedő láthatatlan erőközpontokban - összpontosulnak. A meditáló személy különböző jantrákat (vagy egyes területeken: mantrákat) - geometrikus szimbólumokból kialakított ábrákat - használ az elmélyedéshez. A bonyolult szerkezetű, körkörös elrendezésű ábrára koncentrálva a jógi végigjárja csakráinak hierarchikusan szerveződő rendszerét: előbb az alsóbb, ösztönerőket magában hordozó központokat, majd a mentális központokat. Végül a legfelsőbb szellemi központhoz jutnak az így összegyűjtött energiák, és megvalósul a tantra gyakorlatának központi célja, vagyis az az állapot, amelyben az idő érzékelhetetlenné válik, és kitárul az időn túli valóság.Sorsunk a csillagokbanElődeink világunkat megannyi - egymással kölcsönhatásban lévő - erő szövedékének látták, így az is érthető, hogy a mindenség elemei között az égitesteknek is befolyásoló erőket tulajdonítottak. Az asztrológia, vagyis a bolygók állásának értelmezésén alapuló jóslási rendszer az ókori Babilóniából indult útjára, idővel elterjedt az egész Közel-Keleten, majd Indiában és Kínában, - e területek mindegyikén sajátos, egyedi utakon fejlődött tovább.Az asztrológia tudománya Európában a hellenizmus korában indult virágzásnak; Ptolemaiosz, az i. sz. 1-2. században élt görög csillagász adta a csillagképeknek a ma ismert elnevezéseket. Ahogy egyre tökéletesebbé váltak az égitestek megfigyelésének módszerei, úgy gazdagodott a csillagjóslás rendszere is. A bolygók mozgásáról térképeket készítettek; a Nap és a bolygók által az égbolton bejárt (a csillagok mozgásához képest látszólag keskeny) sávot (zodiákust) pedig tizenkét részre osztották, amelyeknek az állatövi jegyeket feleltették meg. Azt figyelték meg továbbá, hogy az ember személyiségére kihat, hogy milyen időszakban jött a világra, majd fokozatosan kialakult az állatövi jegyeknek megfelelő személyiségtípusok leírása is. Ebből már kifejlődhetett az egyénre szabott horoszkópkészítés gyakorlata, amelynek alapjaiban többé-kevésbé a ma használatos forma is megfelel.A zodiákus jegyeit négy, egyenként három tagból álló csoportra osztják, amely csoportokhoz egy-egy meghatározott elem (tűz, víz, levegő, föld) tartozik. Az egyes elemek képviselte csoportokhoz bizonyos jellegzetességek is kapcsolódnak: a tűzjegyek (a Kos, az Oroszlán és a Nyilas) szülöttei energikus személyiségek; a vízjegyekben (a Halak, a Rák és a Skorpió) születetteket érzelmesség, erős intuitív képesség jellemzi; a levegőjegyűeket (a Vízöntő, az Ikrek és a Mérleg) az intellektualitás határozza meg; míg a földjegyűek (a Bak, a Bika és a Szűz) gyakorlatias jellemek. Ezen felül a tűz- és a levegőjegyek az extrovertált, kifelé irányuló típushoz tartoznak, a víz- és a földjegyek viszont introvertált, a belső élmények iránt fogékonyabb típusokat foglalnak magukban.Mi is az elemek alapján történő felosztás szerint vesszük a következőkben sorra az asztrológiai jegyeket.A zodiákus jegyeiA tűzjegyek Kos (március 21. - április 19.): kezdetleges állapotban lévő tűz; fogékony, mozgékony, lendületes, ám külső ráhatás nélkül fékevesztett és pusztító is lehet. Bátorság, elszántság, céltudatosság jellemzi a jegy szülötteit. Oroszlán (július 23. - augusztus 21.): féken tartott, egyenletes tűz, amelynek izzása erőt ad a közelében lévőknek is. Az oroszlán a méltóság, a büszkeség, a bátorság jelképe, az uralkodás megtestesítője. Nyilas (november 22. - december 21.): magában hordozza a másik kettő tűzjegy tulajdonságait, de letisztultabb formában. Jellemzi a Kos kezdeményezőkészsége, valamint az Oroszlán irányítói tehetsége, ami azonban a mások iránti végtelen nyitottsággal párosul.A vízjegyek Halak (február 20. - március 20.): érzelmes, érzékeny; sokat álmodozik, vonzódik a rejtélyes, titokzatos dolgokhoz. Szelídsége, jószívűsége olykor viszont sebezhetővé teheti a jegy képviselőjét. Rák (június 23. - július 23.): a Halakhoz hasonlóan érzelmes, gyengéd, de kevésbé sérülékeny. A felszabadultság, a temperamentumosság csakúgy jellemzője, mint a tisztánlátás és a megbízhatóság. Skorpió (október 23. - november 21.): a zodiákus legelmélyültebb és legérzelmesebb jegye. A gyakran visszahúzódó személyiséget képviselő Skorpió egyesíti magában a Rák és a Halak sok tulajdonságát: kitartás, tisztaság és intuíció jellemzi.A levegőjegyek Vízöntő (január 21. - február 19.): sokoldalúság, találékonyság, jó munkabírás, jószívűség, figyelmesség jellemzi; valójában a zodiákus legemberségesebb jegye. Segítőkész közösségi ember, aki mindezek ellenére zárkózott is lehet. Ikrek (május 22. - június 23.): az e jegyben születetteket mozgékonyság, változékonyság, szeszélyesség jellemezheti; bennük szélsőséges végletek is jól megférnek egymás mellett. Mérleg (szeptember 23. - október 22.): rend- és békeszerető, jellemében a tulajdonságok - így például intuíció és észelvűség - állandó kiegyensúlyozottsága igen hangsúlyos. Benne mindezek mellett a Vízöntő embersége és az Ikrek kíváncsisága is megtalálható.A földjegyek Bak (december 23. - január 19.): rendszerető, körültekintő; néha viszont konokság is jellemezheti. Visszahúzódó és borúlátó olykor; személyiségének ugyanakkor a gyakorlati érzék a meghatározó eleme, amely céltudatossággal párosulva a legkülönfélébb problémák megoldására teszi alkalmassá a jegy képviselőjét. Bika (április 20. - május 19.): lehet igen szenvedélyes és heves, máskor azonban megbízhatósága kerülhet előtérbe. Az elszántsághoz erős érzékiség is járulhat, amit csak természetéből adódó óvatossága tarthat némileg féken. Szűz (augusztus 22. - szeptember 22.): a szorgalom jegye. A Szűz-jellem igen kritikusan szemléli környezetét, az átalakítás igényével lép fel, elemző módon tárja fel a problémákat. Alkalmanként elutasító magatartása viszont konfliktusokhoz is vezethet; pozitív megnyilvánulásában azonban megbízhatóság, őszinteség jellemzi a jegyhez tartozó típust.Az asztrológia (európai) alapjait dióhéjban áttekintve is láthattuk, hogy "nyugati" kultúránk szintén rendelkezik kiterjedt, sokszínű szimbólumrendszerrel, amely ráadásul máig él és működik. Mindazonáltal még számos jelképekből építkező rendszert említhetnénk az alkímiától a különböző okkult és mágikus tanokig, amelyek valaha foglalkoztatták az embereket.A modern kor "racionális" világában persze a szimbólumoknak - mondhatnánk - már nincsen helyük, így leginkább a művészet és az álom tudattalanba olvadó terébe szorul vissza a jelképek hajdan kiterjedt rendszere. A művészet és az álom "alkotásaiban" azonban újra és újra lehetőséget kapnak, hogy eredeti állapotukban léphessenek elénk. Talán érdemes hát időről időre foglalkozni gazdag és titokzatos világukkal, amely mindig is része marad az emberi gondolkodásnak.- cp -
Konfucianizmus - Az ég törvénye alá rendelve
A konfucianizmus tulajdonképpen nem vallás (legalábbis a szó számunkra megszokott értelmében), hanem a jellegzetesen kínai világszemléleti rendszer, az univerzizmus része, egyik összetevője.Összefoglalóan univerzizmusként nevezik meg az európai vallástörténeti, kultúrtörténeti munkákban a kínai kultúrkörben honos sokszínű, átfogó, mindenre kiterjedő filozófiai és részben vallásos gondolatrendszerek együttesét. Ennek legfontosabb alkotói a taoizmus, amely több vallásos elemet hordoz, és a lét "belső" - szellemi, lelki, érzelmi - oldalaival kapcsolatos tanokat foglalja magában; valamint a konfucianizmus, amely a "külső", azaz társadalmi, közösségi, politikai, családi életre vonatkozó szemléletet tartalmazza.A bölcseleti rendszer alapjainak lefektetését Konfuciusznak (Kung-fu-ce), az i. e. 6-5. században élt kínai filozófusnak tulajdonítják. Ő maga valójában nem foglalta írásba tanításait, azokat követői, tanítványai jegyezték fel, ezek gyűjteménye maradt ránk 'Beszélgetések és mondások' (Lun-jü) címmel.A konfuciánus életszemlélet központi eleme, hogy az egyénnek törekednie kell az "ég törvényének" való megfelelésre, ez kötelesség, ugyanakkor a boldogsághoz vezető egyetlen út is egyben. Az ég törvénye tulajdonképpen egy felsőbb, mindent elrendező szellemi elv, amely meghatározza a dolgok menetét éppúgy, mint az emberi viszonyokat. Amennyiben az emberiség - önző vágyait követve - ellenszegül az ég törvényének, háborúk és természeti csapások támadnak: a világmindenség egésze összezavarodik. Ha azonban az emberek e mindent átfogó törvénynek megfelelően élnek, a társadalom szilárd, a gazdaság virágzó és a közösség egyes tagjai is boldogok.Konfuciusz példamutatása és tanításai alapján az ideális - "nemes" - ember mindig derűs, nyugodt, "szelíd de mégis méltóságteljes, tiszteletet parancsoló, de mégsem indulatos, tisztelettudó és mégis öntudatos"; továbbá az eszményi ember mentes az előítéletektől, a makacsságtól és nem önző; jóindulattal van az idegenekhez, családszerető, hű az állam rendjéhez...A konfuciánus erkölcsi rendszer alapelveit - amelyek voltaképp ma is a kínai erkölcs és viselkedés elemi részét képezik - a következő elemekben lehetne összefoglalni:- Hsziao: engedelmesség, tisztelet a szülők, ősök, feljebbvalók iránt;- Ji: igazságosság - kötelességtudás a felettesekkel, méltányosság az alárendeltekkel szemben;- Li: szertartásosság - az erkölcsi normák és a társadalmi rend alapjául szolgáló ősi törvények (szokásjog) megtartása;- Zsen: emberiesség - együttérzés, önzetlenség - az emberek közti kapcsolatok ideális formájának szimbóluma.Láttuk tehát, hogy a konfucianizmust leginkább erkölcsi, morális tanításnak tarthatjuk, amelynek tanai sohasem váltak kimondottan vallási tételekké, kérdései nem hitkérdések voltak, mozgalmában nem szerzetesek, vagy papok vettek részt, csupán Konfuciusz már-már vallásosnak mindható tisztelete alakult ki idővel. A konfucianizmus tehát inkább életszemlélet, amely viszont a mai napig alapjaiban határozza meg a kínai gondolkodásmódot, világlátást.- cp -
Iszlám - Harmadikként a közös bölcsőben
A 600-as évek elején, Mohamed próféta fellépésével megszületett iszlám a legfiatalabb világvallás, amely hagyományosan az arab világ sajátja, azonban térítő jellegénél fogva a történelem során számos más kultúrkörre is kiterjesztette befolyását. Az arab 'iszlám' szó Isten akaratába való belenyugvást, odaadást, engedelmességet jelent. Az egyistenhívő mohamedán vallás lényegében sok ponton érintkezik a zsidó-keresztény hittételekkel, ám önmagát azok megkoronázásának, "az egyedül igaz Isten" hitének, az "egyedül igaz hitnek" tartja.Mohamed (Muhammad, vagyis a Magasztalt) 570 körül született a nyugat-arábiai Mekkában (ma: Szaúd-Arábia területén). Kereskedőként tett utazásai során találkozott a kereszténység néhány tanával, melyek hatására vallási kérdésekkel kezdett behatóbban foglalkozni, elvonulva kereste a szellemi megismerés lehetőségeit. A muzulmán hagyomány szerint negyvenévesen egy Mekkához közeli barlangba vonult, ahol is isteni kinyilatkoztatásban volt része. A későbbiekben - 22 éven keresztül - ez még sokszor megismétlődött, és ezen kinyilatkoztatások sorából, azok rögzítéseként született meg a mohamedánok szent könyve, a Korán, amely törvényekben, bölcs mondásokban, tanításokban, jövendölésekben és különböző történetekben fekteti le a vallási rendszer alapjait. Mohamed eközben igyekezett megtéríteni szülővárosának addig többistenhitben élő népességét, ám miután ez akkor ellenállásba ütközött, Medinába tette át székhelyét, ez a kivándorlás (hidzsra) 622-ben történt, és később az iszlám időszámítás kezdetévé lett. Idővel Medinában már igen nagy befolyásra tett szert, 630-ban meghódította Mekkát is, majd sorra csatlakoztak vallási mozgalmához az arab törzsek. 632-ben bekövetkezett haláláig már Arábia nagy részén elterjedt az iszlám.A vallás hívei számára öt alapvető előírás érvényes: hitvallás ("Egy az Isten (Allah), és Mohamed az ő prófétája."); napi ötszöri ima Mekka felé fordulva (hajnalban, délben, délután, napnyugtakor és elalvás előtt); alamizsna; ramadán havi böjt; zarándoklat Mekkába (ha lehetséges). Ezeken felül még az élet számos területét szabályozzák vallási eredetű törvények, (pl.: alkohol- és disznóhúsfogyasztás tilalma; többnejűség - egy férfinak legfeljebb négy felesége lehet; nők öltözködése - a muzulmán nők jelentős része manapság is a test egészét elfedő ruhát visel; stb.) - jelen korunkat megelőzően a Koránban foglalt széles körű törvénykezés az általános jogrend alapját is jelentette az iszlám által meghatározott területeken.A ma kb. 700 milliós iszlám közösség két nagyobb ágra tagolódik: a többséget alkotó szunnitákra és a lényegesen kisebb hányadot képező síitákra; a területi elhelyezkedést illetően pedig elmondható, hogy Afrikától Délkelet-Ázsiáig, Európától Indiáig éppúgy találunk muzulmán híveket, mint az iszlám szülőföldjén, az arab Közel-Keleten.- cp -
A hasmenés és bélfertőzések
A legtöbb esetben a betegséget mikroorganizmusok okozzák, amelyek vagy a tápcsatornát károsítják, vagy az itt történő vízfelszívódást zavarják. A hasmenést vírusok, baktériumok és egysejtűek okozhatják.Az utazás közbeni hasmenést előidéző korokozók:Az E. coli baktériumok a vékonybélben szaporodnak és ott toxinokat termelnek. Ezek okozzák a súlyos hasmenést, mely akár több liter folyadékveszteséggel is járhat. Az E. coli okozta hasmenés legtöbbször 48 óra leforgása alatt magától elmúlik. Ezek a baktériumok a hasmenéses megbetegedések 40 % - ért felelősek.A shigella - csoportba tartozó baktériumok okozzák a bakteriális vérhast. A shigellák felelősek a hasmenéses betegségek 15 %- ért. A beteg lázas, széklete vízszerű, vagy nyálkát és vért tartalmaz. A székletürítés görcsös fájdalommal járhat.A salmonella-fertőzések az utazási hasmenéses megbetegedések 10 %- át teszik ki. Az enyhe lefolyású hasmenés nem tart tovább egy hétnél, és csak nyálkaképződéssel jár, vér ürítése nélkül.A rotavírusok szintén a megbetegedések 10 %- ért felelősek. A parányi részecskék a vékonybél bélsejtjeiben szaporodnak, meggátolják a folyadék felszívódását. Különösen súlyos hasmenés léphet fel két éves kor alatt.A Giardia lamblia egysejtű parazita, mely utazás közbeni hasmenést nem túl gyakran okoz. A hazatérés utáni makacs bélpanaszoknak, jelentős részét azonban ez a kórokozó okozza. Az elhúzódó gyulladás tönkreteszi a bélbolyhokat, alultápláltság és vitaminhiány alakulhat ki. A korai szakasz lehet enyhe, magától elmúló állapot, vagy nagyon súlyos, nagy folyadékvesztéssel járó hasmenés, melyet bűzös, világosszürke széklettel járó hosszabb krónikus szakasz követ.Az Entamoeba histolytica egysejtű parazita, a legtöbb trópusi országban megtalálható. A vastagbelet károsítja, un. amőbás vérhast okoz, mely fekélyképződéssel járhat. A fertőzés átterjedhet a májra és ott tályogot okozhat.A hastífuszt a Salmonella typhí nevű baktérium idézi elő. A vastagbél nyirokmirigyeiben és a vékonybél alsó részén tapad meg, továbbterjed a vérben és fekélyt okoz a bélfalban. Nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség. Gyakran kezdődik úgy, mint a megfázás vagy az influenza: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a magas Iáz ellenére is csak percenként 80 a szívverése.A mikroorganizmusok jelenlétét az ételben semmi sem jelzi, mert nincs tőlük rossz szaga és nem látszik romlottnak. Az elkészített ételt tegyük hűtőbe, ha nem fogyasszuk el azonnal, így védjük meg a fertőzéstől! Az ételben maradt kisszámú baktérium elképesztő gyorsasággal szaporodik, ha lassan kihűlő közegben van.A kagyló és az osztriga sok étel okozta betegség forrása.Mit tehetünk a hasmenés ellen?A legtöbb utazás közbeni hasmenés 48 órán belül orvosi kezelés nélkül elmúlik.A betegség főként gyermekeknél, időseknél és megromlott egészségi állapotúaknál lehet veszélyes.A szájon keresztüli folyadékpótlás, a kezelés hatékony, biztonságos és célravezető módja.Ha a hasmenéssel vér is távozik, lázzal jár vagy néhány napnál tovább tart, orvoshoz kell fordulni!Folyadékpótlás Gyógyszertári forgalomban lévő készítményekkel (Normolyt vagy Smecta por)Házilag elkészíthető keverékkel:8 csapott vagy 4 púpozott teáskanál cukor (vagy méz), fél teáskanál só 1 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva.A felnőttek számára követendő elv, hogy minden székletürítés után 1 pohár folyadékot és óránként - ezen felül - még egy pohárnyit kell fogyasztani.Ha a beteg képtelen inni, sürgős esetként kell kezelni és orvosi ellátásban kell részesíteni.Ha más betegségét látjuk el, figyeljük meg, hogy vannak-e árulkodó jelei a kiszáradásnak: szájszárazság, sötét, kellemetlen szagú és kis mennyiségű vizelet vagy a vizelet teljes hiánya, gyenge és gyors szívverés.Védőoltás Jelenleg csak a hastífusz ellen van védőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A hagyományos védőoltás az érintettnek jelentéktelen helyi fájdalmat okoz, lázzal jár, influenzaszerű tünetek kísérik 24-48 órán át, 3 évre nyújt védelmet. A szájon át bevehető tífuszvakcina 1 évig véd.
Tanácsok gyermekkel utazóknak
Cél, hogy a gyermek kényelmesen és biztonságosan utazzon. A leggyakrabban előforduló tüneteket csillapítani tudjuk és a visszatérő betegségek kezelését meg tudjuk időben kezdeni. Mindezek feltétele, hogy a kísérőnek fel kell ismerni, ha a gyermek lázas, fájdalma van, vagy ha életét veszélyeztető állapot alakul ki (pl. lázgörcs, fulladás kiszáradás stb.) Utazás előtt kérje ki háziorvosa vagy más szakember véleményét arról a kockázatról, mely a gyermeket idegen országokban veszélyezteti! Tájékozódjon a szükséges védőoltásokról, a célország egészségügyi színvonaláról és az orvosi szolgálat elérhetőségéről!Javasolt készítmények gyermekkel utazóknak:- Penaten krém/Neogranormon: bőrgyulladás ellen- Fenistil gél (fényérzékenységet okoz!): allergia, rovarcsípés Irix spray - bőrnyugtató - napsütés okozta leégésre- Szemcsepp (5x / naponta), vagy krém, váladékozó szemgyulladás- Orrcsepp - Nasivin orrcsepp (0. 0. 1 %)- Orrszívó pumpa (gyerekekkel utazóknak)Tüneti szerek:- Láz, fájdalom: Rubofen tbl., Panadol tbl., Syr. Panadol baby Hányás: Daedalonetta suppositorium (kúp)- Szorulás: Glicerines kúp- Kiszáradás: folyadék- és sópótlás: Smecta por- Köhögés: nyákoldó: ACC 100- Köhögéscsillapító: Bronchicum csepp,- Allergia: helyi: Fenistil gél, általános: Fenistil tb.- Görcsrohamra hajlamos gyermek (lázgörcs): Stezolid oldat végbélbe adagolva- spasztikus hörghurutra hajlamos gyermek szokásos gyógyszerét vigyeAntibiotikumot csak azok a gyermekek kapjanak külföldön - orvosivizsgálat nélkül - akik visszatérő bakteriális fertőzésekre hajlamosak (pl. húgyúti, légúti fertőzések) és háziorvosuk írja fel a készítményt.A készenléti csomag állandó darabjai:lázmérő / fülhőmérő, sebtapasz,Betadine oldat (sebfertőtlenítésre), Neomagnol tb. (vízfertőtlenítéshez), rovarirtó / szúnyogriasztó / kullancsriasztó, biztosítótű. 1 doboz tartalék csecsemőtápszer és bébiital, cumi, "morzsi" vagy játékállatka.FONTOS: Az útlevélben, nyaktáskában tartott kis kártyára ráírni a nevet, szálláshely címét, alapbetegséget, allergiát, esetleg vércsoportot.Biztosítás megkötésekor az egészségügyi ellátásról, a kórházi és - szükség esetén a hazaszállítási feltételekről is érdemes tájékozódni.
Barangolás az ízek világában I. - Indonézia
Fedezd fel az indonéz konyhát! Indonézia a világ egyik legsokoldalúbb országa. A 190 milliós lakosság 50 nagy és 250 kisebb etnikai csoportot foglal magába. 18000 szigete van, az apró korallszigetektől egészen a világ második és harmadik legnagyobb szigetéig; párás levegőjű esőerdő és sűrű trópusi növényzet, egyes részeit pedig terméketlen, kiszáradt föld borítja.Topográfiailag Indonézia a csendes-óceáni "tűzgyűrűnek" legváltozóbb része. Több száz magas vulkánja van, melyek a széles, hideg hegyvidéki fennsíkokból és az alacsonyan fekvő termőföldekből, síkságokból emelkednek ki.A hollandok - 300 éven át Indonézia gyarmatosítói - ezt az egyenlítő körüli tengerekben szétdobált szigetcsoportot ragaszkodásból de gordel van smaragden-nak, a "smaragdok övezetének" hívják. Az indonézek országukat tanah air kitah-nak, a "mi földünk és vizünk"-nek hívják, ahol mind a föld, mind a víznagyon termékeny. Az évezredeken keresztül lerakódó, tápláló anyagokban gazdag vulkáni hamu mély rétegei az egyes szigeteket olyan bőségessé tették, hogy az a hír járja, itt még a karókerítések és a nádszékek is kihajtanak, kinőnek. Indonézia népének genetikai hagyománya is évezredeken át halmozódott fel. A tengerész ausztrál melanézek voltak talán az első modern emberek, akik ideérkeztek.Őket követték az indiai, kínai, arab, portugál, spanyol, angol és holland utazók és kereskedők. Egyesek mély kulturális, vallási és táplálkozási hagyományokat hagytak maguk mögött, melyek kihatottak az Indonéz lakosság jelen arculatára: az arab kereskedők felelősek például az iszlám vallás elterjedéséért a szigeteken. Indonézia manapság a világ legkedveltebb muzulmán országa.A jelentős különbségek ellenére, az Indonéz konyhának és ételeknek közös vonásai is vannak. A lakosság legnagyobb részének az alapvetőélelmiszere a rizs. Ambonon azonban ez inkább a "szago keményítő", mely egy kemény lisztfajta, amit a szago pálma magjából állítanak elő; Új Guinea indonéz felén, Irian Jayan, pedig az édes krumpli. Ott, ahol hiány van ezekből az alapélelmiszerekből, az indonézek kukoricát fogyasztanak, amit a 16. században hoztak be magukkal és honosítottak meg a spanyol kereskedők. De a rizzsel körített ízletes hal-, zöldség- vagy húsételek, egy-két fűszerrel ízesítve, mint amilyen a chili krém,a kisütött reszelt kókuszdió, a krupuk, vagy a rákkréker, alkotják a jellegzetes indonéz konyhát. Ennek része lehet még a sült banán vagy a különböző gyümölcssaláták fűszeres szósszal. Az étkezés után meleg kávét, teát, vagy vizet isznak.Az Indonéz tengereknek gazdag az élővilága, de egyes részeit már teljesen lehalászták. A parti lakosságtejhal, spanyol makréla, szardínia, tonhal, homár, és még sok más tengeri állat közül válogathat. A szárazföld belső részein élő emberek édesvízi halat esznek, amiket a síkságon, víztárolókban, családi udvarok medencéiben tartanak, vagy pedig folyókból, tavakból, forrásokból halásszák őket. Egyes halakat és tengeri ételeket besóznak vagy füstölnek, a rákokat pedig többnyire kiszárítják, és egy közepesen száraz, kalácsszerű krémet készítenek belőle.Ez a terasi, ami fontos proteinforrásnak számít az ország egyes részein.A csirkehús a mindennapi étkezés szerves része. Az indonézek a sovány, hosszúlábú falusi csirkét kedvelik, amelyek szabadon mászkálnak és csipegetnek az udvarokon és országutakon. Először gyakran puhára főzik őket, hogy gazdag levest kapjanak, majd faszénen sült rostélyost, vagy grillcsirkét, sült csirkét készítenek belőle. Sok szigeten a kacsákat csak a tojásai miatt tartják, míg máshol a kacsahúst is megeszik.Az indonéz muzulmánok disznóhúst természetesen nem esznek, de a vízi bivaly és a tehén majdnem minden részét fogyasztják: a nyelvet, a szívet, a velőt, a tüdőt, a gyomrot, a beleket, még a bivaly bőrét is. Szinte minden belekerül a lábasba. A hinduk Balin disznóhúst és ritkán marhahúst esznek; az indonéz katolikusok pedig mindkettőt fogyasztják. A szigetek belső részein élő törzsek ételei egy túlélési tanfolyam étrendjéhez hasonlítanak.Az indonézek a fák, bokrok és folyamok zöld terméseit szedik. Papayát,manióka levelet, páfrány végeket, kerek-levelű spenótot, mocsári káposztát és különleges vízi növényeket esznek, amelyeknek nincs nyugati nevük. A taro, a kaszava és az édes burgonya gyökérzetében keményítő található. Úgyszintén több, tökhöz hasonló gyümölcsöt isesznek. Ilyen a keserű dinnye, a tojás-alakú fehér, sárga, piros és fehér-zöld színű padlizsán, valamint a nagyobb, európai változata.A hollandok paradicsomot, káposztát, karfiolt, sárgarépát, piros retket, zöldbabot és salátát ültettek a fennsíkokon, ahol a holland időjáráshoz hasonló környezetben virágzanak. Az indiaiak hozták Indonéziába az uborkát, a padlizsánt és a hagymát; a kínaiak pedig a távol-keleti retket, a kínai káposztát, mustármagot, szójababot, datolyát ésa babcsírát. Az indonézek a tauco (fermentált fekete vagy sárga szójabab-krém) és a tahu (szójababból készült kalács) készítésének titkait is megtanulták a kínaiaktól, de a tempe (szójababból készült kalács egész babokkal) már eredeti indonéz étel.A földkerekség kevés térsége tud mérkőzni Indonéziával a hazai gyümölcstermés tekintetében. Az indonézek nemcsak anyugatiak számára ismert trópusi gyümölcsöket termesztik, mint a banánt, ananászt, mangót és papayát, hanem különlegeseket is. Ilyen pl. a durian, melyet egyesek a gyümölcsök királyának neveznek. Egy túlméretezett kézigránátra hasonlít, és bűzbombaként működik: annyira büdös, hogy egyetlen hotel vagy légitársaság sem szolgálja fel, sőt be sem engedik helyiségeikbe - az emberek mégis megőrülnek az ízéért. Kevésbé ellentmondásos a szőrös rambutan, az illatos mangó, a salak, vagy kígyógyümölcs, a csillag-alakú karambola, és a kedves jambu air, vagy rózsaalma. Indonézia minden népcsoportja válogathat az ország gazdag fűszerskálájából. Mindegyiknek másmilyen kombinációja, intenzitása és íze van: fűszeres, erős, édes, édes és savanyú. Az indonézek száraz koriander magokat, kardamom-ot, fahéjat, kumint és kaprot használnak, míg a szerecsendió és szegfűszeg csak keresztezéssel vagy egyáltalán nem találhatómeg; bár ezekkel a fűszerekkel szerepel Indonézia a világszínpadon. Az ételek a chilitől lesznek erősek, amit a spanyolok hoztak ide.Az indonéz konyha jellegzetessége az illatos fűszerek használatában rejlik. Ilyenek: a friss piros metélőhagyma, a friss fokhagyma; friss zöldhagyma; friss hajtások, mint a gyömbér és galangalok (más néven a lengkuas vagy laos és a kencur és temu kunci). Ide sorolhatók még a friss zöldségek, mint a citromfű, a citrombazsalikom, a kaffircitrom, a daun salam (a babér egy fajtája), és a kínai zeller. Balin még a chili paprika levelét is felhasználják. Ezeket a fűszereket a kókuszdió tejével, pálmafa cukorral, édesített szójaszósszal édesítik, és indiai datolya vizével, a citrom levével, ecettel savanyítják. A friss fűszereket általában a krémekhez adják hozzá, majd összekeverik a száraz fűszerekkel, mielőtt a levelek ízeit is hozzáadnák a főzésre szánt folyadékhoz.A nyugat-szumátrai Minangkabau nép fűszeres, tűzerős Padang-konyháját szeretik talán a legjobban a szigeteken. Az indiai és arab kereskedőket a szumátrai kikötők vonzották elsőként, és a parton élő szumátraiak szívesen átvették a fűszereiket, valamint a paprikásukat, a curryt és a kebabot. Padangban viszont csak a szárított koriandert ésa kumint használják az indiai-arab fűszerek közül. Ez a friss, illatos fűszerekkel, a galangállal, a gyömbérrel, fokhagymával, citromfűvel, és a kaffircitrom levelével egészül ki. A padangi szakácsok az erős chilit is szabadon használják: az sem különös, ha 300 gramm chilit adnak 800 gramm húshoz.A padangi éttermek, melyek az ablakaikban levő, szépen elrendezett ételmedencékről ismeretesek, majdnem minden indonéz városbangombamódra elszaporodtak. Különleges módon szolgálják fel az ételeket: ahogy helyet foglal a vendég, a pincér máris hozza a tálak egész sorát, mindet a bal vállán egyensúlyozva, és a vendég elé helyezi azőket, ily módon egy ázsiai svédasztalhoz hasonlít. Egy egyszerű tál currys húst vagy paprikást, halat, tojást, zöldségeket és belsőségeket tartalmaz. Az elfogyasztott hús mennyisége, vagy a tányérok száma alapján kell fizetni; a szószok nem kerülnek semmibe.A padangi asztalra az Indiai Óceánból kihalászott hal kerül, de a legtöbb hús, zöldség és gyümölcs Minang kulturális központjából, Bukittingiből, a Padang felett elterülő fennsíkokrólszármazik. Ez egy nagyon termékeny térség, rizsteraszok, fahéj- és szegfűszeg ültetvények csodás látványával. Bukittinggi hegyoldalának központi piacán a gyümölcsök, zöldségek, hentesáru (a disznóhúst kivéve), baromfi, friss és szárított hús, szárított vagy élő angolnákgazdag  választékával találkozhatunk, és mindennek ugyanolyan minősége van, mint bárhol máshol a világon.Ez egy erőteljesen muzulmán térség, ahol az egyhónapos muzulmán böjt, a Ramadán végén, amit itt Lebaran-nak hívnak, az emberek megosztják egymással az ételüket. Egy tipikus padangi, böjt-végi étel, a buka puasa lehetséges fogásai: rendang sapi, gyökérrel ízesített szárított marhahús, amit kókuszdió-tejben főznek sokáig, ezután egy hagyományos nemzeti eledel, dendeng belado, marhahús chili szósszal; singgang ayam, "lakodalmi" grillcsirke; és fűszeres bárányhús.Dzsakarta konyhája még egy érdekes változatot jelent. A Betawi szívében található Dzsakarta az ország fővárosa, a köztársaság központi idegrendszere, az emberek találkozási pontja.. Nyugati stílusú bevásárlóközpontok és éttermek díszítik a város belső arculatát, a számtalan piac és indonéz étterem pedig Dzsakarta etnikai különbségeit tükrözik. Ez utóbbiból látszik kialakulni egy új városi kultúra egy sajátságos konyhával együtt.Mit esznek a dzsakartaiak? A közvélemény szerint a jávaiak, akik a város lakosságának nagyobb hányadát teszik ki, édesen szeretik az ételeket. Valóban, minden ételükben pálmafa-cukor és egy vagy több evőkanál édes szójaszósz van. A jávaiak szeretik a nemzeti Betawi specialitásokat, amik semur-t tartalmaznak, de a holland eredetű, kínai-indonéz édes-szója ízesítésű marhahúst is. Ez egyike azoknak a ritka curry nélküli ételeknek, melyek szerecsendióval és szegfűszeggel vannak ízesítve.A dzsakartai konyha sokat köszönhet a kínainak: mind a nasi goreng, mind a bami goreng - sült rizs vagy tojásos tészta - Kínából ered, és az indonéz ízekhez társult, amíg nem lett a sziget kedvenc étele. Ezek az ételek szeletelt uborkával, paradicsommal és sült omlett-csíkokkal vannak körítve, és sült csirkével, sült rákkal vagy egy pár saté pálcikával szolgálják fel. A legtöbb jávai étel főzésénél nincs jelen a chili paprika, de a sambala chili szószhoz adják hozzá, amit fűszerként vagy mártásként használnak.A Soto ayam Madura, a madurai csirkeleves szintén a dzsakartaiak kedvenc étele. Ez egy nagyon összetett étel, csirkecsontból készül, citromfűvel, fokhagymával van ízesítve, és csirkeaprólékkal, sült krumplival, babcsírával és rizstésztával szolgálják fel. A rizstészta kínai eredetű étel.A buka puasa fogásai sokban hasonlítanak a Bukittinggi böjt-végi étrendhez. Itt egy édes italt szoktak felszolgálni, amely főtt kókuszdiótejből, vaníliából, cukorból és banánból készül. Majd egy enyhén fűszerezett jávai csirkepaprikást és egy indiai ihletésű bárány- vagy csirkehúsból készült rizses tálat ajánlanak.Míg Dzsakarta a kormány székhelye, addig a yogyakartai szultánságKözép-Jávában Indonézia kulturális központja. A térség kifinomultságát a konyhája is tükrözi, melyet az enyhe fűszerezés és az édes ízek jellemzik. A Yogya konyha fő ízesítői a fokhagyma, a gyömbér, a koriander, a kaffircitrom levele, a pálmafa cukor és az édes szójaszósz. A yogyakartai rizs a várost körülvevő széles síkságon terem. Ez a Jáva sziget egyik legtermékenyebb része a rizs és a cukornád szempontjából. Tipikus Yogya étel a nasi gudek, amit friss gyümölcsből és főtt tojásból készítenek, amit kókuszdió tejben főznek meg a szokásos Yogya fűszerek keverékével, és az ayam mbok berek, a Kalasan térségre jellemző csirkeétel. A csirkét addig főzik a szokásos Yogya fűszerekkel ízesített kókuszdió-vízben, amíg meg nem puhul, majd egy rizs- és tapióka lisztkeverékben megforgatják, és kisütik.A közép-jávaiak kedvelik a közösségi lakomákat, vagy selamaton-okat, amelyeken a szertartásaikat tartják meg, és a közösségi szellemet viszik előre. Ilyen alkalmakkor gyakran készítenek Nasi tempeng-et: a sima és ragadós rizst együtt megfőzik a kókuszdió-tejben, majd a kukusan-ban, egy toboz-alakú bambusz konténerben párolják. A konténert kifordítják egy banánlevelekkel kibélelt kosárba, és az egész masszát a ragadós rizs tartja egybe. A selamatan színvonalától függően a rizst ezután változatosan hozzá lehet adni különböző ételekhez, mint a kókuszdió-tejben főtt csirkéhez, omlett csíkokhoz, szószban sült egész főtt tojásokhoz, édes és savanyú zöldségekhez, uborka szeletekhez és virágalakúra vágott piros chilihez.Yogya a 2000 méter tengerszintfeletti magasságon levő Dieng Síkságról kapja a zöldségeket.Kígyózó út vezet felfelé; a világ legmegműveltebb hegyoldala lehet ez, olyan keskeny teraszokkal, ahol csak két sor káposzta fér el. A Síkságon, a diengi emberek kiváló zöld káposztát, babfüzért, hosszúbabot, gombát, még burgonyát is termesztenek.Jáván a szandanézek Bandungot, a fővárosukat és Indonézia harmadik legnagyobb városát veszik körül. Ez egy hegyvidéki város, itt terem Dzsakarta zöldségének nagy hányada, a környező hegyeken pedig Indonézia legfinomabb teái, és a közeli Priangan síkságon a Cianjur rizs, Indonézialegjobb minőségű rizse.A jávaiak jóindulatból piszkálják a zöldségkedvelő szandanézeket. "Olcsók ahhoz, hogy érdekesek legyenek" - mondják. A hagyományos szandanéz ételek azonban cáfolják ezt. Ilyen például az ínycsiklandozó grillcsirke édes szójával, az erős és savanyú halleves, a csirkével és fűszerekkel párolt fehérrizs, a szójabab-kalács, a krupuk és lalap - nyers zöldségek, melyeket a szandanézek annyira szeretnek -amit padlizsán, répalevél, citrombazsalikom és más levelek felhasználásávalkészítenek és rákkrémből és paradicsomból készült meleg mártással tálalnak. Az ételt fokhagymával, gyömbérrel, chilivel, citromfűvel, édes szójaszósszal és egy kevés citrombazsalikommalfűszerezik.Manado a Jávától észak-keletre fekvő sziget,Sulawesi északi részén fekszik. Ez egy főleg mezőgazdasággal foglalkozó minahasan közösség, ahol a kávé, a kókuszdió, a szerecsendió és a szegfűszeg a nyereséget hozó termékek. A szegfűszeget Jávára viszik, hogyindonéz védjegyű kretek cigaretta készüljön belőle, ami félig dohányból és félig szegfűszegből áll. A szerecsendió termését cukorral tartósítják; az íze a gyömbér ízére hasonlít. A minahasanok más gyönyörű gyümölcsöt is termesztenek: jeruklimaut-t, ami egy kicsi, illatos zöldes színű narancs; jeruk nipis-t, egy lime-fajtát, amiből finom frissítő ital készülhet; kesualmát, ami valójában maga a kesudió, éssok-sok mást.A többi indonéz szerint a minahasan ételekhez chilikrémet kellene hozzáadni, hogy jó ízük legyen. A minahasan konyha kiváló specialitásai azonban cáfolják ezt. Ilyen specialitás például az ayam bacar rica, egy grillcsirke-tál,amit 40 piros chilivel, 1/3 csésze metélőhagymaval, 1½ centiméter friss gyömbér és egy evőkanál olajjalfűszereznek. De más, nem ennyire erős, piros metélőhagymával, pirospaprikával, kaffircitrommal, citrombazsalikommal és egy, a legtöbb szigeten nem használt, különös, illatos gyömbérfajtával ízesített ételeket is készítenek.A thai ráklevesre emlékeztető jellegzetesen minahasanlevest metélőhagymával, gyömbérrel, zöldhagymával, citromfűvel, kaffircitrom-levéllel, citrombazsalikom-levéllel és öt nagy zöld és piros chilivelízesítik. Ide sorolhatjuk még a rántott tonhalat chili krémben, a banán-szív salátát, a roston sült pontyot pálmalevélben, és a fűszeres, bambuszban sült csirkét. Reggelireehetünk burbur manado-t vagy rizskását, amit több mint 14 fűszerrel éskiegészítő ételekkel, pl. csirkeszeletekkel, édes szójaszósszal és sült metélőhagymával kombinálhatunk.Bali konyhája teljesen különbözik Indonézia más részeinek konyhájától, de itt is ahelyi ízek széles skálájából válogathatunk. Indonézia négy fő rizsfajtát termeszt: a fényes hosszú-szemű rizst, a sok tápanyagot tartalmazó piros rizst, amit csakgyerekeknek ajánlanak, és két ragadós rizsfajtát, fehéret és feketét, amit desszertekhez használnak. A fehér ragadós rizsből gyakran lisztet készítenek, míg a fekete rizsből főleg tapé, egy erjesztett étel készül, amit alebaran böjt végén fogyasztanak nagy előszeretettel. A hosszú-szemű cianjur rizst kedveli a legtöbb jávai; 1-1¼ csésze vízben kell főzni, amíg a víz felszívódik, majd egy bambuszkosárban, a kukusan-ban párolják, egy vízzel teli urna föléhelyezve. Az indonézek kézzel vagy kanállal és villával esznek, és azt szeretik, ha a rizsszemek külön állnak, könnyűek és duzzadtak.A termesztési folyamat körülményeitől függően a rizsnek más-más nevet adnak. A földeken termő fiatal rizs a padi; az aratás és csomagolás után beras a neve; a főtt rizst pedig nasi-nak hívják.A rizs a hiedelem szerint a mitológiai rizs-istennő, Dewi Sri megtestesítője,ezért régen kis késsel vágták, amit az aratók a tenyerükbe rejtettek, hogy az Istennő ne lássa, mikor szándékoznak lesújtani a növényre.A spanyolok és portugálok hozták Amerikából Indonéziába a chili paprikát. Bár több száz fajtáját ismerjük nagyság, alak, szín és íz szerint, és mindegyik fajtánál más az erősség intenzitása, az indonéz ételek készítéséhez a 12 centiméter hosszú, közepesen erős cabé vagy Lombok chili, és a cabé rawit vagy Lombok rawit, iszonyúan erős madár-szem chili az ideális. Az indonéz chiliket a színük alapján lehet megkülönböztetni: piros színű a cabé merah, és zöld színű a cabé hijau. Az ízük fontosabb, mint az erejük, amit használat előtt a magok és az erek eltávolításával enyhíteni lehet. Indonéziában krémet készítenek a chiliből, majd összekeverik más fűszerekkel, vagy önmagában fűszerként használják.Amióta az első kókuszdió-magot a tenger partrasodorta, az indonézek azon gondolkoznak, hogyan tudnák minél több módon felhasználni a pálmafának ezt az értékes gyümölcsét. A fiatal kókuszdió levét (a kókuszdió-vizet) italnak használják, és a kókuszdió átlátszó húsát is belekeverik az italaikba. Az érett kókuszdió fehér húsát lereszelik, és vízzel kifacsarják, hogy santen-t vagy kókuszdió-tejet kapjanak. A kókuszdió húsából olajat, a kemény, barna kérgéből konyhai eszközt állítanak elő, a rostos héját pedig tüzelőanyagnak használják.Az indonézek az édes pálma gyümölcsét is megeszik, és meglékelik a törzsét, hogy gulah merah-ot, vagy pálmacukrot kapjanak. A pálmafa levelébe az ünnepi ketupat rizskalácsot csavarják, vagy a grillezésre előkészített ételeket tárolják benne.Ezzel az indonéz konyhának csak egy kis részét mutattuk be, a több száz sziget még rengeteg változattalszolgálhat.Receptek: Nasi Kuning Ünnepi sárga rizs Hozzávalók:2 csésze rizs2¼ csésze sűrű kókuszdió tej2 kanál kurkuma krémmé passzírozva2 szalam-levél1 csipetnyi citromfű, őrölt1 kanál sóElkészítés:Mossa meg és csöpögtesse le a rizst. Főzze meg kókuszdió tejben, a kurkuma krémmel szalam-levéllel, citromfűvel és sóval együtt. Miután felforr, keverje meg a rizst, és főzze addig, amíg a kókuszdió-tejet nem szívja teljesen magába. Ezután párolja mígkész nem lesz. Ikan Goreng Ketumbar, Balado Telur, Satay Gurih, Ayam Panggang Hijau, Acar Ramping és Kering Tempe mellé ajánljuk körítésnek. Ikan Goreng Ketumbar Korianderben és lime juice-ban pácolt hal Hozzávalók:1 konzerv tisztított szardínia3 gerezd fokhagyma2 kanál koriander2 kanál só (ízlés szerint)1 evőkanál lime juice11 csésze olajElkészítés:A fokhagymából, korianderből és sóból készítsen egy masszát. Adja hozzá a lime juice-t. Ebben a masszában pácolja az egész halakat 15 percig, majd rántsa ki őket. Balado Telur Tojás chili szószban Hozzávalók:6 keményre főtt tojás10 evőkanál olaj5 metélőhagyma5 piros chili1 kanál só vagy ízlés szerint1 evőkanál lime juiceElkészítés:Hámozza meg a tojásokat, és süsse őket, míg világosbarnák lesznek . Vegye ki az olajból, és csöpögtesse le őket. A metélőhagymát és chilit passzírozza össze, majd a masszát süsse ki a tojásoktól fennmaradt olajban, mígmeg nem érzi az illatát. Adjon hozzá sót és lime juice-t. Keverje össze a tojásokkal. Satay Gurih Indonéz roston sült marhahús Hozzávalók:marhahús4 gerezd fokhagyma2 evőkanál barna cukor (ízlés szerint)2 kanál só (ízlés szerint)2 evőkanál édes szójaszósz5-7 evőkanál sűrű kókuszdió-tej1 evőkanál lime juiceElkészítés:A megtisztított húst vágja kockákra. A fokhagymát, barna cukrot és sót passzírozza össze. Ezt a masszát keverje össze a hússal, és adja hozzá az édes szója szószt, kókuszdió-tejet és lime juice-t. 20 percig pácolja.Faszén felett süsse a húst, közben a maradék páccal kenegesse. Ayam Panggang Hijau Grillcsirke zöld chili szószban Hozzávalók:3 csirkecomb5 gerezd fokhagyma, passzírozva2 evőkanál só (vagy ízlés szerint)1 evőkanál fekete bors (vagy ízlés szerint)5 metélőhagyma10 zöld chili, magok eltávolítva2 evőkanál lime juice1 csipetnyi citromfű, őrölt2 szalam-levél3 evőkanál olajElőkészítés:A csirkecombokat vágja be a csont mellett, és húzza őket szét laposra. Kenje be fokhagymával, hintse meg sóval és borssal. 20 percig pácolja. A metélőhagymát és chilit passzírozza össze, adja hozzá a lime juice-t, citromfűt és szalam levelet. Süsse ki a masszát, adja hozzá a csirkét, és főzze tovább, míg a csirke félkésznem lesz. Ezután grillezze. Acar Ramping Savanyú zöldségtál Hozzávalók:¼ kiló babcsíra¼ kiló káposzta½ kiló sárgarépa6 metélőhagyma5 gerezd fokhagyma5 piros chili paprika, magok eltávolítva6 pici chili paprika5 gyertyadiókevés kurkumakevés gyömbér1 evőkanál só, vagy ízlés szerint1 evőkanál ecetElkészítés:Tisztítsa meg a zöldségeket. Távolítsa el a babcsírák hegyes végeit. Vágjakis darabokra a káposztát és sárgarépát. A metélőhagymát és fokhagymát passzírozza össze. A chilit vágja apró szeletekre. Az apró chiliket hagyja egészben. A kisütött metélőhagymához, fokhagymához, gyertyadióhoz, gyömbérhez és barna cukorhoz adja hozzá a felszeletelt chilit és az apró chiliket. Ehhez adja hozzá a babcsírát, káposztát és sárgarépát. Ízesítse sóval és ecettel. Főzze addig míg a sárgarépamég nem fő meg, de ropogós marad. A szöveg angol nyelvű eredetijét és a fotókat az Indonéz Köztársaság Nagykövetsége bocsátotta rendelkezésünkre Fordította: Bokor Beatrix
Védooltások trópusokra utazóknak
Utazni jó, sőt sokak szerint kell is. Kell, mert így olyan élményekkel, információkkal gazdagodhatunk, amelyek később hasznunkra válhatnak. Vannak azonban írott és íratlan szabályok, amiket be kell tartanunk. Ügyelnünk kell arra, hogy tiszteletben tartsuk vendéglátó országunk szokásait, hagyományait, törvényeit. Vigyáznunk kell saját és társaink értékeire, és végül, de nem utoljára egészségünkre. Most ne kezdjen aggódni senki, az alábbiakban nem szexuális önmegtartóztatásra, a helyi konyhai specialitások visszautasítására biztatunk. Csupán szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány hazánkban nem igazán ismert betegségre és azok megelőzésére. Sokan biztosan hallottak már mindezekről, de gondolnunk kell azokra is, akik nem igazán készülnek fel egy adott területből, akik nem kapnak megfelelő tájékoztatást az akkor épp rossz hangulatú irodista kisasszonytól. Hisz nem mindegy, hogy egy egzotikus nyaralás napjait az azúrszín tenger partján vagy egy rosszabb esetben rosszul felszerelt helyi kórház vaságyán töltik el, s elővigyázatlanságból a bazári csecsebecsék mellett más "ajándékokat" is haza hoznak. Az alábbiakban az Országos Epidermiológiai Intézet, turistáknak szóló anyagából adunk közre néhány igen fontos információt. Érdemes rászánni néhány percet, hisz ezzel sok kellemetlen élménytől óvhatják meg önmagukat.Sárgalázdocument.write('Sárgaláz');Okozója: A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungelsárgaláz". Ha egy fertőzött személy ezek után sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat" okozva.Betegség: A betegség gyakran enyhe és anélkül zajlik le, hogy tudomást vennénk róla. Nem ritkák azonban a súlyos, sőt életveszélyes megbetegedések sem.A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.Különösen kockázatos területek: Trópusi - és szubtrópusi helyek: Afrika középső része és Dél - Amerika északi országai.Védőoltás: Egyetlen - élő, legyengített vírust tartalmazó - injekció, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít.Oltási reakció: A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepírosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást érez.Ellen javallatok: Nem részesülhetnek védőoltásban azok, akiknek kifejezett tojásallergiája van, vagy immunrendszere gyenge (például rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők) és azok, akik kortikoszteroidot tartalmazó gyógyszeres kezelés alatt állnak. A terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek oltását célszerű elkerülni, hacsak nem látogatnak különösen veszélyeztetett területre.Malária (Váltóláz)document.write('Malária');Okozója: Az egysejtű plazmódium, melyet az anopheles szúnyogok vérszívás közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az egysejtű az emberben és a szúnyogban is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség.A betegség: A szúnyogcsípés után, 6 -16 nappal kezdődik hidegrázással, melyet erős verítékezés követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és lázas időszakok. Lép-, májduzzanat, súlyos formában idegrendszeri jelek és veseelégtelenség a főbb tünetek. A vörösvérsejtek szétesése következtében a vizelet sötét színű lehet.Előfordulása: Napjainkban főleg egzotikus, meleg égövi országokban, magas páratartalmú helyeken fordul elő.Megelőzése: Gyógyszeresen és a szúnyogcsípés elkerülésével lehetséges. A kórokozók elterjedése és a gyógyszerérzékenység alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) A, B és C övezetet különít el. Ez az oka annak, hogy területeként más és más készítmény szedését javasolhatja az orvos. A gyógyszer rendszertelen szedése vagy elhagyása a malária veszélyét növeli. Biztonságot az antimaláriás szerek és a szúnyogcsípés elleni egyidejű védekezés ad. A maláriát terjesztő szúnyog különösen napnyugta és napkelte között csíp, ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) - a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel -kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van (Protect B, Off, Authanstb).A malária elleni gyógyszerekről: A kórokozók elterjedése és gyógyszerérzékenysége szerint a WHO a világot A, B és C zónára osztotta fel.A: Közép - Amerika, Arab - félsziget, Törökország, Észak - Pakisztán, Észak - Kína, Észak - Afrika, Mauritius.B: Namíbia, Venezuela, Emirátus, Srí Lanka, India, Szaud-Arábia, Fülöp-szigetek, Omán, Pakisztán, Afganisztán, Equador, Kolumbia.C: Nyugat -, Közép -, és Kelet - Afrika, az Amazonas területe, Hátsó India, Malaysia, Fülöp-szigetek.A kórokozók sajátossága, hogy a gyógyszerrel szemben idővel ellenállókká válnak. Emiatt folyamatosan új készítmények kidolgozására és alkalmazására van szükség.Gyógyszerek: Az A övezetbe utazóknak hetente egyszer két tbl. Delagilt kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva. B övezetben a heti egyszer két tbl. Delagil mellett naponta két tbl. Paludrint kell bevenni. Utóbbi hazánkban nem kapható, így e kombinált tbl. szedése helyett a Lariamtbl. javasolt. A C övezetben a legsúlyosabb maláriát okozó plazmódium (PI. falciparum) ellen a Lariam biztosít védelmet. Az első Lariam tablettát a malária sújtotta területre érkezés előtt egy héttel kell bevenni. A kint tartózkodás ideje alatt a hét ugyanazon napján 1- 1 tabletta szedése szükséges, ezt a kezelést a hazaérkezés után még négy hétig folytatni kell. Ez biztosítja azt, hogy esetleges fertőződéskor a megbetegedés ne jöjjön létre. A Lariam a májban bomlik le, hasonlóan az alkoholhoz, így a kezelés alatt az alkoholfogyasztás káros hatása kifejezettebb. A gyógyszer mellékhatásaként arra hajlamos személyeknél depresszió fejlődhet ki. Bizonyos esetekben más készítmény szedése is szóba jön.A megelőzésről, a tabletták mellékhatásairól és az ellenjavallatokról orvos ad tájékoztatást. Legalább két héttel indulás előtt forduljunk orvoshoz. A szúnyogcsípés elleni egyéb védekezés szúnyogriasztó készítmények használatával, hosszú ujjú ing, zárt nadrág és zárt cipő viselésével történhet. Alkonyatkor és hajnalban rajzik a legtöbb szúnyog, ebben az időben, ha lehet, ne tartózkodjunk a szabadban, alvóhelyünket szúnyoghálóval fedjük be, főleg ha nem légkondicionált szállodában lakunk! A biztonságot fokozza, ha azt rovarirtóval impregnálják.Vírusos májgyulladás (Hepatitis B)Okozója: A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében fertőződhet a közös fecskendő használatával tetoválás fülcimpa vagy orr lyukasztás során, akupunktúrás tűvel, de kimutatták testnedvekben is.Betegség: A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzőitek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladása májrák leggyakoribb okozója.Különösen kockázatos területek: Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért egy ottani szexuális kapcsolattal vagy ottani orvosi beavatkozásoknál a fertőzés veszélye nagyobb.Védőoltás: Az immunreakció kialakulásához két alapoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Ez 5 - 8 évig ad védettséget.Oltási reakció: Nagyon ritkán fordul elő enyhe helyi tünetek (bőrpír, fájdalom).Dengue láz ("csonttöréses láz")document.write('Dengue láz');Előfordulás: Közép Amerika: Belize, Costa Rica, EI Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua, Panama Dél Amerika: Bolívia, Brazília, Columbia, Equador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, VenezuelaÁzsia: Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malaysia, Myanmar, Fülöpszigetek,Singapur, Thaiföld, Vietnam, TaiwanIndiai szubkontines: Banglades, India, Pakisztán, Sri Lanka Karib szigetek: Kuba, Barbados, Dominika, JamaikaCsendes Óceánia: Guam, Cook szigetek, Fiji, Új Kaledonia, Kiribati Afrika: Angola, Csád, Kongó, Zaire, Egyenlítői Guinea, Gabon, Szudán, Zambia, Botswana, Lesotho, Namíbia, Dél Afrika, Swáziföld, ZimbabweKórokozói: Vírus, melyet emberről emberre szúnyog - Aedes félék -visz át csípésével. Ezek a szúnyogok - a malária terjesztőjével ellentétben - főleg napközben csípnek. Városokban élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban.A betegség: Hirtelen magas lázzal, izületi és izomfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel.Kezelés: Lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. Aspirin adása kerülendő. EI kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel.Megelőzés: Védőoltás nincs. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.KoleraA kolera baktérium fő terjesztője a kolerás széklettel, hányadékkal szennyezett víz, szennyvízzel kezelt nyers zöldségek, gyümölcsök. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó a tengerparti torkolatú folyóvizekben, lagunákban szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott ételek "frutta del mare" gyakran okoznak tömeges megbetegedést. Ilyen eredettel indult a jelenleg is tartó dél-amerikai járvány.Súlyos hasmenéssel és hányással, gyorsan kiszáradáshoz vezető fertőző betegség. Hirtelen, de nem könnyű megkülönböztetni számos egyéb, az utazókat érintő hasmenésektől. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó oldat itatásával.A kolera elsősorban a fejlődő országok nagy nyomornegyedeinek betegsége, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. A turisták nem igen szoktak ételt, italt ilyen helyekről beszerezni, így a kolera megbetegedés kockázata csekély.A kolera elleni oltóanyag liofilizált gyengített baktériumot tartalmaz. Antibiotikumok, antimaláriás szerek csökkenthetik hatékonyságát. Terhesek és immunhiányos betegségben szenvedők nem kaphatják. A jelenlegi védőoltás 60-70 % védelmet nyújt. Biztonságosabb az étellel-itallal kapcsolatos elővigyázatosság és a személyi higiéné betartása!HastífuszOkozója: A Salmonella typhi nevű baktérium, melyet a fertőzöttek székletükbenürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra. Járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik, ahol rossz közműellátottság és nagy a zsúfoltság.Betegség: A baktériumok megtapadnak a vékonybél és vastagbél nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak, illetve bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség: fejfájás, influenzaszerű tünetek; magas Iáz, jellegzetesen alacsony pulzus szám kíséri. Súlyos esetekben szív; idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.Védőoltás: Jelenleg kétféle védőoltás van Magyarországon. Elölt baktériumot tartalmazó injekciós kiszerelés, mely 5 éves védelmet biztosít. A szájon át beszedhet Vivotif Berna kapszula - élő gyengített baktériumot tartalmaz(1. 3., 5. napi bevétel) után 10 nappal alakul ki védelem, mely 1 évre szól.Oltási reakció: Az injekciós védőoltás helyi fájdalmat okoz, lázzal jár, influenzaszerű tünetek kísérik 24 - 48 órán át. A kapszula enyhe hányingert, fejfájást, hasi fájdalmat; kiütést okozhat.Ellenjavallat: Nem szabad oltani a következő esetekben: lázas állapot, súlyos testi leromlás, terhesség. Szájon át szedhető védőoltás nem adható: immunhiányos betegség, bélhurut, antibiotikus kezelés terhesség esetén és2 éves kor alatt. A malária elleni szert csak az utolsó kapszula bevétele után 3 nappal lehet megkezdeni. Rovatunkban a Johan Béla Országos Epidemiológiai központ ismeretterjesztő anyagait használtuk fel. Közreműködésüket ezúton köszönjük.
Tea - az áhitat itala
"Egy fürdő felfrissíti a testet, egy csésze tea a szellemet" - tartja egy távol-keleti közmondás. Kelet-Ázsia országaiban ősi és kifinomult kultúrája van a teafogyasztásnak, nincs ez másképp Taiwan szigetén sem. Taiwanon - e gyönyörű szigetországban - járva gyakran találkozhatunk idős emberek kis csoportjaival, amint apró csészékkel a kezükben elbeszélgetnek, kényelmesen, nyugodtan elüldögélve egy-egy egyszerű, ám ízléses teáskanna körül. A teázás itt meghatározza az emberek mindennapjait: a tea a tajvaniak számára nemzeti ital.A tea növénye (Thea sinensis) egy Indiában és Dél-Kínában őshonos örökzöld cserje, amely a meleg és nedves trópusi, szubtrópusi éghajlatot kedveli. Mezőgazdasági termesztése teakertekben történik, amelyek először Kínában terjedtek el, mivel legelsőként itt ismerkedtek meg a teaital élvezetével. A teakerteket gondosan művelik: trágyázzák, gyomtalanítják, metszik, szüretelik. A metszés célja, hogy minél több fiatal, friss tealevél fejlődhessen, ugyanis a cserje zsenge levelei adják az értékes alapanyagot a teakészítéshez. A leveleket legelőször március elején szedik, majd még 5-15 naponként többször ismétlik a szüretet.A levelek feldolgozása bonyolult, több lépésből álló művelet. Először huszonnégy órán át, kb. 30 °C-on szárítják a leveleket (hervasztás). Ezt követi a sodrás, melynek során a sejtfalak elroncsolódnak, ami lehetővé teszi a következő lépést, az erjesztést (fermentáció). Ennek célja, hogy a keserű csersavak hatása minimálisra csökkenjen, ami elősegíti, hogy a későbbiekben a tealevél könnyű, finom olajának zamata érvényesülhessen. A műveletsort szárítás zárja, melynek révén lezárulnak az erjedési folyamatok, és a tealevél immár tartóssá válik. Az ezen eljárással nyert teát ismerjük mi fekete teaként (helyi elnevezése: vörös tea); léteznek azonban más feldolgozási módok is, így találhatunk olyan teát is, amelyet csak részben fermentálnak (Oolong; "Black Dragon"), vagy egyáltalán nem, az ilyen teát nevezzük zöld teának.Az igazán igényes teázó a tea elkészítésénél figyel a víz minőségére, hőmérsékletére, a teáskanna típusára is. Fekete teához forrásponthoz közeli hőmérsékletű vizet célszerű használni, míg zöld teához valamivel alacsonyabb hőfokút (90°C és ez alatt).A tea iránti érdeklődés igen nagy a Tajvanra látogató külföldiek körében. A kiváló minőségnek köszönhetően ez nem is csoda, ugyanakkor fogyasztásának "művészete" is vonzóvá teszi a természetes és egészséges italt. A teaívás szokása immár a szellemi élet részévé lett. A szigeten mindenhol megtalálható speciális teaszaküzletek és elegáns teaházak várják a teázás szerelmeseit.- cp -