A gótika
2001. május 16.

Történeti tények

A 12-13. század Nyugat-Európájában a szerzetesrendek (bencések, ciszterciek) szerveződése, felfejlődése jelentősen megélénkült. A kolostorok, rendházak már a román kor szellemi életében is meghatározó szerepet játszottak, ám a felgyorsuló fejlődés még tovább erősítette az egyház kulturális téren kifejtett befolyását. Az egyes szerzetesrendek ízlése meghatározó jelentőséggel rendelkezett, és a keresztény kultúra fellendülésének ezen újabb hulláma végül is egy új stílus, a gótika kibontakozásához vezetett el.
Kezdetben még inkább csak a megújuló egyház monumentális építkezései jelzik az új stílus születését, az érett szakaszban azonban már a világi - például városi - építészetben is jelentkezett hatása. Az építészet mellett a szobrászat és a festészet szintén fellendült, de az iparművészetben is megmutatkozott a művészetek új lendülete.
A Franciaországból induló gótikus hatás előbb spanyol területeken hódított, majd idővel egész Nyugat- és Közép-Európa meghatározó stílusává lett. Magyarországon a 13. század közepétől kezdett terjedni.

Meghatározó stílusjegyek

A vízszintes és függőleges szerkezetbeli egyensúlya - amely a román stíluskorszakot még jellemezte - a gótikában hangsúlyosan a függőlegesség túlsúlyára billent. Mindent a felfelé irányuló törekvés határozott meg, minden az "égre törő lendület" jegyében zajlott.
Az építészetben - a technikai ismeretek ugrásszerű megnövekedésének köszönhetően - egészen új formák jelentkezhettek. A román stílusra jellemző vízszintes és félköríves térlefedést csúcsívek, az egyszerű dongaboltozatot különböző keresztboltozatos megoldások váltották fel. A boltozat oldalnyomását itt már a falon kívüli támpillérek vezették el, így megszűnt a falak teherhordó szerepe. Alapvetően ez tette lehetővé a vertikalitás erősödését is, amely egyebek mellett a rendkívül magas üvegablakok elterjedésében is megmutatkozik.

Ilyen stílusú például

A gótika építészetének egyik legismertebb példája a párizsi Notre Dame (1163-1260), amely ugyanakkor még a román stílus egyes jegyeit is magán hordozza; a francia gótika jellegzetes példáját nyújtja még egyebek mellett a reimsi székesegyház (1211-1240) vagy az amiens-i székesegyház (1220-1280) is. Spanyolországban, Angliában és Németországban találhatunk még igen sok gótikus emléket; de például a bécsi Stephanskirche (1137, 1258-1454) is e sorban helyezhető el. Magyarországon a 14-15. századi építésű visegrádi királyi palota mutat gótikus hatásokat.

- cp -