Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Főoldal Utazási ajánlatok Szállás Buszjegy Repülőjegy Autóbérlés Biztosítás Magazin Kapcsolat
Magazin
További cikkek
221222223224225226227228229230
A természetes életmód ételei II. - A gyümölcsök
A GYÜMÖLCSÖK Alma, Ananász, Áfonya, Birs, Barack, Cseresznye, Egres, Eper, Körte, Málna, Paradicsom, Ribizli, Szeder, Szilva, Szőlő, Citrom, Füge, Kiwi, Aszalt gyümölcsök A gyümölcsökről általában azt tartják, hogy savasak, a szervezetet savasítják. Különösen óvnak tőle a kifejezetten elsavasodott szervezetet feltételező betegségek esetén (reuma, köszvény stb.). Hogy itt megint egy téves nézet ellen kell a harcot felvenni; azt mindennapos mérésekkel igyekeztem saját magam, kizárólagos gyümölcstáplálkozással bebizonyítani. Az eredmény a vártnál jobb volt. A korábbi 6,2 körüli pH (vizeletben mérve reggel) már a harmadik napon 6,8-ra, később 7,2-re javult. (A pH 0-7-ig a savasságot, 7-14-ig a lúgosságot jelzi. Az ideális érték 7,2-7,4 között van. A savbázis egyensúlyt mérésekkel ellenőrizhetjük saját magunk. A reggeli vizeletben ún. lakmuszpapírral, ami a lúgosság-savasság mértékét jelzi, megállapítható szervezetünk belső egyensúlya). Ekkor jöttem rá az igazi okokra, s arra, hogy a tiltóknak és a kúrák szorgalmazóinak is igazuk van, csak nem vették figyelembe az alkoholképződésre vonatkozó intelmeket.Ugyanis tapasztalatom szerint, ha magában csak gyümölcs került a szervezetembe, még ha az savas paradicsom vagy citrom volt is, a hatása lúgos lett. Ha keményítő tartalmú ételekkel vagy zöldségfélékkel fogyasztottam együtt - egy emésztési cikluson belül -, akkor a hatás már nem volt lúgosító. Így a kenyérrel fogyasztott gyümölcs ismét a korábbi 6 pH körülire savasított, de a müzliben fogyasztott nyers gyümölcs is ugyanazt a hatást eredményezte. Így tehát az alkoholképződésben kell a savasodás okait keresni, és nem a gyümölcsben. Ez a felismerés óta vagyok híve a tiszta gyümölcstáplálkozásnak (mindig az éppen aktuális gyümölcsének). Fogyaszthatunk gyümölcsöt a nap jelentős részében, vagy tartsunk egész napos gyümölcskúrákat! Arra figyeljünk, hogy elegendő idő teljen el a gyümölcs és a más összetételű táplálékok fogyasztása között!Csodálatos regeneráló hatásuk van a gyümölcskúráknak. Szinte valamennyi gyümölccsel lehet tisztító kúrát folytatni, többnek leírása megtalálható a híres magyar orvos, dr. BUCSANYI GYULA: Természetes táplálkozás és gyógyhatása, valamint ROMOLÓ MANTOVANI francia természetgyógyász: Az öngyógyítás művészete c. könyvében. A gyümölcskúrákat mindig egy-egy gyümölcs szezonjára rögzítsük; s mindig élvezettel, örömmel töltsön el bennünket a kúra várható eredményessége. A kényszeres gyümölcsfogyasztás, a kötelességszerű kúra eredménytelen marad, csak a negatívumai jelentkeznek. Vezessük be mindennapi gyakorlatként, hogy délelőtti étkezésünk és ebédünk csak gyümölcs legyen! Áldásos hatását hamarosan érezzük majd. E téren sokat segít a Testkontroll című munka, amely Shelton doktor tanait próbálja népszerűsíteni a természetes táplálkozással kapcsolatban. A következőkben igyekszem ismertetni a hazánkban elérhető fontosabb gyümölcsöket, azok összetevőit; értékeit, gyógyhatásait, esetleg kémiai összetételüket. A REFORMKONYHA c. könyv adatai szerint - és saját vizsgálataim is ezt bizonyítják - a magyar népesség rendkívüli kalciumhiányban, magnéziumhiányban és vashiányban szenved, annak ellenére, hogy a rátukmált húsban, a pasztörizált tejben és tejtermékben állítólag mindez megtalálható. A gyümölcsök ásványianyag-tartalma relatíve nem nagy, de élettanilag rendkívül fontos, mert a legkönnyebben kötődik. Nagyon magas a kalciumtartalma például a faepernek, a szamócának, a szedernek, a ribizlinek, a csipkebogyónak, a diónak, a máknak és a mogyorónak. Alma "Az alma az egyedüli gyümölcs, amely más ételekkel együtt is fogyasztható anélkül, hogy erjedés lépne fel" (MAZDAZNAN). Az összes gyümölcsfajta közül a legfontosabb az alma. Már az ókorban a "gyümölcsök királynője" tiszteletbeli nevet kapta sok jó tulajdonsága miatt. Legnagyobb előnye az, hogy szinte minden éghajlati viszony mellett meghonosodik, és a kedvezőtlen időjárású években is lényegesen nagyobb termést hoz, mint más gyümölcsfák. Másik fontos előnye, hogy igen könnyű tárolni, kis odafigyeléssel, kevés veszteséggel a tavaszi friss gyümölcsök megjelenéséig eláll. Az alma összetétele alapján is olyan gyümölcs, mely biztosítja az élethez szükséges tápanyagokat: kizárólag almán is meg lehet élni, szinte korlátlan ideig. Magas a fehérjetartalma, csak néhány más idénygyümölcs előzi meg. Szállításra is igen alkalmas. A világon mintegy 1200 fajtája ismeretes. Az alma a gyümölcsök prototípusa éppúgy, mint a búza a gabonáknak.Összetevői: cukor; almasav, csersav, fehérje, gummi, pectin, rostanyag, keményítő, organikus sók (magas a foszfor-, a nátrium- és vastartalma) és háromnegyed részben víz. Rostanyaga csak teljesen érett állapotban válik emészthetővé. Fajsúlya 0,8, jóval könnyebb a víznél. Szilárd alkotórészei az egész gyümölcs 15%-át alkotják.Az érett alma kb. 1-1,5 órát tartózkodik a gyomorban, vagyis az emésztési ideje rövid, szinte azonnal energia nyerhető belőle. A tapasztalat szerint az ugyanazon fán termett almák közül a nagyobbak az értékesebbek. Magas foszfortartalma miatt az alma kiváló táplálék a szellemi munkások és az idegbetegek számára. Aki elszokott az almától, vagy annyira tönkretette a gyomrát és emésztőszerveit, hogy az egészséges ételeket nehezen tudja csak elfogadni, az az alma evésénél a következőket vegye figyelembe: először csak egy harapást egyen, de azt nagyon alaposan rágja meg, keverje össze nyállal, mert az alma evésekor ez a legfontosabb! Az almának, mint tökéletesen megrágott és nyállal elkevert folyékony pépnek kell a gyomorba kerülnie. Ezután fokról-fokra növelje az adagot, s csökkentse ennek arányában a főtt ételeket! Az almából naponta 1-1,5 kg is fogyasztható, kívánság szerint több is. Az almával, mint általában a gyümölcsök fogyasztásával kapcsolatosan vegyük figyelembe a sheltoni elvet, gyümölcsöt csak magában fogyasszunk, a gyümölcsétkezés az gyümölcsétkezés, de egyben a folyadékigény kielégítése is. Ha mást is akarunk enni, akkor az almát legalább egy órával az étkezés előtt együk!Az az ellenvetés, hogy a gyümölcsétkezés nem csillapítja az éhséget, csak azt jelenti; hogy a gyomor és az emésztőrendszer már tönkrement. Helyre kell állítani módszeres és tudatos munkával, mert ez az egyetlen mód, hogy elvesztett egészségét valaki visszaszerezze és meg is tarthassa. Természetesen a tömött gyomorra erőltetett gyümölcs sem az egészség, sem az emésztés szempontjából nem jelent előnyt, csak a további erjedést fokozza. Nem a gyümölcs okoz hasmenést, hányást, lázat vagy egyéb tüneteket, hanem az, amit a gyümölcs előtt fogyasztottunk. A gyümölcs a gyógyulás útjára vezet, megszabadítani igyekszik szervezetünket az eddig okozott károktól. Az éretlen barack közismert hasmenést okozó hatása a legjobb tavaszi gyomor és béltisztító eszköz - természetes hajtóanyagként fankcionál.Az alma nagyon jó tisztító, gyógyító hatású az alábbi betegségeknél: paratífusz (ételmérgezés), enteritis (bélhurut), dizentériá (vérhas), enterocolitis (koli baktériumok okozta bélfertőzés) és vesekövek. Székrekedés nélkül gyógyítja a hasmenést, kitűnő bélműködés-szabályozó. Tisztítja a húgyutakat, a tüdőket. Igen jó ellenszere a reumának, a köszvénynek, mivel sói oldják a húgyköveket. Mint gyümölcs ugyan enyhén savas, ennek ellenére organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat, tehát a szervezetet az alma lúgosítja. Felső légúti megbetegedéseknél, hörghurutoknál is kiváló hatású.Az édes és a savanyú alma másként hat. Az édes almát jól hasznosítják a székrekedésben szenvedők, a vérszegények, míg a savanykás almákra a túltápláltaknak és a reumásoknak van szükségük. Minden alma hatásos vértisztító érelmeszesedésnél, szívbetegségnél, aranyérnél és menstruációs zavaroknál: A rendszeres ülőmunkát végző embereknél legalább kéthavonta kellene 6-8 napos almakúrát tartani. Az almát - éppúgy; mint más gyümölcsöt - savas hatása miatt nem szabad kenyérrel együtt fogyasztani, mert a keményítő emésztését lehetetlenné teszi. Lehetséges tisztán almakúrát is tartani, esetleg a bevezetéskor más ételek kiváltásával; később csak magában.A táplálkozási gyakorlatban a sárga (golden) alma a leginkább ajánlott, míg gyógyászati célra a REINETTE (ranett) almát tartják a legjobbnak. A nálunk tömegében termesztett JONATÁN, IDARED és STARKING almák túlságosan savasak és magas vegyszertartalmúak. Ez a túltermesztettség miatt van. A gyümölcsfa immunrendszerének lerontását (nemesítés) szükségszerűen követi a fokozott vegyszeres védelem. Így méretében és mennyiségében növekszik, értékében csökken a gyümölcs. Ezzel viszont a méret és mennyiség ellenében elvész az érték.Csak egészséges, nedvdús, érett almákat szabad fogyasztani! Törekedjünk az azonos fajtákra, mert mindegyiknek más-más a savassági foka, nem keverhetők egymással. Almakúrát egész évben lehet a. szervezet regenerálása érdekében végezni 4-5 héten keresztül, melyből egy hét legyen a bevezetés. Az almát mindig teljes egészében kell fogyasztani, héjával, magházával, magjával együtt. Így teljes értékű táplálék. Ne dobjuk el az alma csutkáját, igen értékes szerves kötésű jódot tartalmaz! Az almával leküzdhető a terhesség alatti hányinger.Az alma általános összetétele dr. Lahmann szerint:4 g fehérje, 4 g zsír; 7-12 g szénhidrát, 13-15 g rostanyag, 4-5 g organikus só. Kálium 35,68%, nátrium 26,9%, kálcium 4,08%, magnézium 8,75%, vas 1,4%, foszfor 13,69%, kénsav 6,09%, szilícium 4,32%. Ananász Azt mondják, egyenesen az "Isten kertjéből" származik. Nálunk ugyan nem terem, de gyógyszerként ajánlom a használatát, fogyasztását. Természetesen csak nyers, érett formában. Tulajdonképpen egy kaktuszfajtának a gyümölcse, de se nem gyümölcs, se nem zöldség. Mint gyógyanyag viszont kitűnően hat sómérgezéseknél, a savasság nagy ellenfele. Kitűnően, szinte csodával határos módon képes a szervezet tisztítására. Fogyasztható még akkor is, ha a beteg gyomor már szinte semmit nem tud elviselni. Az ananászt ilyenkor is elfogadja. Székrekedés ellen is kitűnő. A héjrészek letisztítása után vágjuk vékony szeletekre, és a nedvét szopogassuk ki! Egészséges gyomrúak a rostokat is elfogyaszthatják. Befőtt formában nem ajánlott, csak élvezeti cikk. A cukor itt is erjedést gerjeszt.Fehérjetartalma az almáéval azonos, szénhidráttartalma annak közel kétszerese: 14 g. Áfonya Magas a csersav- és foszfortartalma, kitűnő vértisztító gyümölcs. A hasmenést erősen fogja, coli baktériumellenes hatása ismert.Különösen a vörös áfonyának magas a nedvtartalma: Régóta ismert gyógyszere az orbáncnak, a szénaláznak, az idegzsábáknak, a vese és hólyagbajoknak; idült hasmenésnél, bélférgesedés ellen is hasznos. A mirigyekre regeneráló, élénkítő hatást gyakorol, különösen kedvező hatása van a nemi mirigyekre. Préseljük ki a levét, és azt fogyasszuk rögtón a préselés után! A magja és a héja emészthetetlen. Birs A körtével is rokon birs sok napfényt igényel és sokat is raktároz el. Két fajtáját különböztetjük meg, a birsalmát és a birskörtét. Mindkettőre jellemző a kissé fanyar íz, a teljesen érett gyümölcsöknél azonban ez eltűnik. Enyhén fűszeres, magas illóolaj- és ásványisó tartalmú gyümölcs. Termesztése kívánatos. Mivel késón virágzik, a tavaszi fagykárok általában nem érintik. A hazai körülmények között jól beérik, sokáig eltartható, kiegészítheti gyümölcspalettánkat.6 g fehérjét, 90 g szőlőcukrot, 6 g szerves sót, valamint 19 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Barack Széles a paletta, sokféle barackfajta ismeretes, összetételük hasonló. Legjelentősebb az őszibarack, melynek hazánkban két jelentősebb fajtája ismeretes, a fehérhúsú lédús és a sárgahúsú (szatymazi). Az utóbbi időben teret hódított, és a piacokon megjelent a befőzési célra (tehát csak élvezeti cikként) alkalmas, gumis állagú őszibarack is. Közvetlen fogyasztásra nem nagyon ajánlható.Az őszibarack remek tisztító hatású gyümölcs, kitűnő táplálék, de sose fogyasszuk zölden! Bársonyos héját fogyasztás előtt célszerű lehúzni. Egyesek szerint a magja mérgező, a MAZDAZNAN táplálkozástan - felhívja ugyan a figyelmet a magas kéksavtartalomra - azonban ajánlja a fogyasztását, mégpedig annyit, és nem többet, mint amennyi barackot is elfogyasztottunk. Ebben a kis mennyiségben emésztést elősegítő és serkentő hatása van. Magas víztartalma miatt általában sokat kívánunk enni belőle, de ez nem tanácsos.Korán, már nyár elején megjelennek kevésbé értékes fajtái; rendszerint értéküknél jóval magasabb áron.7 g fehérjét, 90 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 10 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.A sárgabarack a csontok és szövetek újjáépítésében játszik nagy szerepet. A gyümölcstáplálkozásból semmiképpen sem szabad kihagyni. Növeli a sejtek energiáit, életképességét, élettartamát, fokozza azok tevékenységét. Főleg a gyerekek és az öregek számára ajánlott a fogyasztása. Sokan panaszkodnak azonban arra, hogy meghajtja őket: Éppen emiatt hasznos! Hagyni kell, hogy a szervezetben lerakódott nemkívánatos anyagokat a belekből eltávolítsa, mintegy természetes hashajtóként működjék. A zöld barack is nagy tisztítást végzett bennünk gyermekkorunkban, nem véletlen, hogy a zsíros, húsos táplálkozás után ezt kívánja a gyermek. A túlzott vízveszteség elkerülése végett igyunk gyógyteákat!Kúraként is ajánlott, főleg. Vérszegényeknek. Szédüléstő1, ütőérelmeszesedéstő1 szenvedő egyéneknél igen jó hatású.A csecsemők legelső tápláléka legyen, közvetlenül az anyagtej után, de természetesen külön étkezés keretében. Nem szabad semmi mással együtt fogyasztani, csak magában! Kúrák alkalmával délelőtt és este fogyasztható, vacsoraétkezés előtt. Délben vegetárius étkezés.9 g fehérjét, 100 g szénhidrátot, 7 g szerves sót és 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Cseresznye A cseresznye a frissesség, a tavasz, az ifjúság. Minden része gyógyszer, a szó szoros értelmében: a húsa, a magja, a szára egyaránt. Tisztító hatását a vérre, a húgy-, ivar- és emésztőszervekre fejti ki. Mind az artritis (ízületi gyulladások), mind a cukorbetegség leküzdésében nélkülözhetetlen. Magas savtartalma miatt a kövek oldását segíti. A szénanátha, a szénaláz legjobb orvossága. Igen magas a vastartalma, vérszegénység esetén nagyon hasznos. Figyeljük meg a körmünket: ha hosszanti barázdák jelennek meg rajtuk; akkor itt az ideje a csalán és a cseresznyekúrának! A nedve, de főleg a magja a szívizomzatot erősíti. Célszerű ezért a magokat összegyűjteni, majd a cseresznyehiányos időszakban naponta 10-15 magot megtörni és elfogyasztani.Mint minden gyümölcsöt, a cseresznyét is csak magában szabad enni, magas cukortartalma és savtartalma miatt. Fehérjékkel, keményítőtartalmú ételekkel összeerjed. Soha ne együnk cseresznyét étkezés után, csak előtte vagy helyette! Így nem savasít, hanem, mint a citrom is, lúgosítja a szervezetet, segít a sav-bázis egyensúlyának megteremtésében és helyreállításában. Makacs székrekedésnél is jótékony hatású. Előnyös tulajdonságai, szépsége és ízletessége miatt már az ókorban is az istenek ételének tartották. Olyan gyakran ehető, amilyen gyakran csak kívánjuk. Idényben 1-2 kg is fogyasztható belőle. Természetesen más étel nem is szükséges az ilyen napokon. Általában nem célszerű még két azonos, de más színű (pl. kék és fehér szőlő) gyümölcs együtt fogyasztása, a cseresznye azonban még ez alól is kivétel.Az erjesztetlen, desztillált vízzel hígított cseresznyelé kellemes és értékes téli ital lehet. A cseresznye levének kipréselésekor ne alkalmazzunk 55 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet! A baktériummentesítést célszerű zeolit tartalmú anyaggal (szűrővel) elvégezni, vagy zeolitot keverni hozzá (pl. NEUROSANT).A cseresznye kúraszerűen is alkalmazható, magas fehérje-, zsír- és szénhidráttartalma miatt önálló étkezésre is ajánlott több héten át, más tápanyagok mellőzésével. Ilyenkor több fajtája is fogyasztható, de csak érett állapotban. Ez a regenerációs kúra újjászületést jelent!A cseresznye szárából főzött tea igen ízletes, szép, aranysárga színű. Gyomor- és tüdőbajok esetén igen hasznos, de minden esetben veszély nélkül iható, kellemes tea.8 g fehérjét, 7 g növényi zsírt, 140 g gyümölcscukrot, 5 g szerves sót és 4 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Egres Csak éretten ajánlott a fogyasztása, zölden erősen savas hatású, cukorral összeerjed. Többnyire csak élvezeti cikként ajánlott, kis mennyiségben. A héját és a magját távolítsuk el! Legfőbb gyógyértéke, hogy megszünteti a máj vérbőségét, de székrekedés elleni hatása is ismert.6 g fehérjét, 14 g zsírt, 80 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 27 g növényi rostot tartalmaz kilogrammonként. Eper Két fő fajtája ismeretes: a faeper és a földieper (szamóca).A faeper a vándorok eledele. Az országutakat szegélyező eperfasorok hosszan tartó érési idejük alatt sok szegény ember számára tették elviselhetővé az életet, nyújtottak számukra táplálékot. Sajnos ma már zömében kiirtották őket, alig-alig lelhetők fel, éppúgy, mint az utak mellé telepített cseresznye- és szilvafák. Újra kellene őket telepíteni, mert értéktelen területen nyújtanának értékes gyümölcsöket. Néhány élelmes ember ma már. felismerte pénzbeli értékét, és a piacokon árusítja ezeket a gyümölcsöket. Egy-egy fehéreperfa szép lombkoronájával még a családi házak, kertek dísze is lehetne, nem beszélve hasznosságáról: Gondozást szinte nem igényel.4 g fehérjét, 113 g szőlőcukrot, 8 g organikus sót és 7 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.A szamóca, illetve annak nemesített, termesztett változata, a földieper szintén igen értékes gyümölcsféle, sajnos melegházi változata kevésbé az, viszont sokkal drágább.Üdítő, fiatalító gyümölcs, az első tavaszi gyümölcsök egyike, vértisztító hatása közismert. Jó a májbajok ellen, feltehetően oldja a máj zsírlerakódásait (a koleszterint) is. Intenzív a sóoldó hatása, ez az oka annak, hogy a húsevők (a mindenevő életmódot folytatók) kiütéseket kapnak tőle. Túl gyorsan indítja meg a tisztító folyamatokat. Nem szabad ettő1 megijedni és a mérgeket különféle kenőcsökkel visszatessékelni a bőr alá. El kell viselni a bűnök büntetését, mert néhány nap alatt (folytatva a kúrát) megtisztul a szervezet, a kiütések elmúlnak. Az eperkúra igen eredményesen alkalmazható idült bőrbetegségek (psoriasis), ekcémák esetén. Fogyasztása javasolt a lábadozóknak; húgyhólyag-, vese-, májgyulladásban szenvedőknek: Haszonnal fogyaszthatják a melankóliában, neuraszténiában szenvedők. Számukra azonban ki kell préselni a levét, mégpedig frissen, mert a magok problémát okozhatnak. Különösen jó hatást fejt ki a májgyulladásban, a fertőző májgyulladásban (hepatitis) szenvedő betegek szervezetében.Szezonban kúráként délelőttre és estére elosztva egy-másfél kilogrammot is elfogyaszthatunk. Cukorral, mézzel együtt könnyen erjed, tehát ne cukrozzuk! Ha mézzel édesítjük, akkor használjunk erjedésgátló fűszert, vaníliát vagy fahéjat! Különösen értékes az erdei szamóca, illetve a szántóföldi, a szabadban termő földieper.9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként. Körte Az alma után talán a körtéből a legnagyobb a választék: A fanyar vackortól a fölséges alexanderig és a császárkörtéig számtalan változata terem hazánkban is.Gyümölcskúrára kitűnően alkalmas. Különösen az idült székrekedésben szenvedőknek jelent nagy segítséget, de ideggyengeségek kezelésére is alkalmas, mert kitűnő a sóoldó, a savtalanító hatása: Ezt ki is kell használnia a reumásoknak, köszvényeseknek, érelmeszesedésben szenvedőknek, vesebetegeknek; mivel a húgykősavakat, kristályokat kitűnően oldja. Az epebetegek számára fölöttébb jó hatású a körtekúra. 3-8 napon át körtén kívül semmit ne fogyasszon az epebeteg - tanácsolja EBBA WAERLAND világraszóló eredményeket produkáló svéd természetgyógyász -, abból viszont ehet, amennyit csak akar! A kúra ideje alatt igyon gyógyteákat (zsurló, csalán, gyermekláncfű), kombinálja azt talpmasszázzsal és szódás fürdőkkel, melyek igen jó hatást fejtenek ki idült esetekben is. A lédús, lágy és édes fajtáit keressük! A timsós, kemény, köves fajták nem túlzottan kívánatosak, nem hoznak jó eredményt. Kitűnően tartósítható, szárítható, de nyersen is tárolható. Későn érő fajtáit egész télen fogyaszthatjuk almával, szőlővel felváltva. Igen jó gyógyhatása van a fagyott körtének.4 g fehérjét, 120 g szénhidrátot, 4 g ásványi sót (nátriúm, vas, foszfor), 26 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Málna Kitűnő vértisztító szer, de vigyázni kell vele, mert a női nemi szervekben vérbőséget idéz elő, ami izgatólag hat a fiatal lányoknál. Ők tartózkodjanak a málnától! Különösen jó hatású skrofulózisos megbetegedésekben, nyaki nyirokcsomó-duzzanatok elmulasztásában, gümőkóros megbetegedéseknél. Semmiképpen ne fogyasszuk cukorral vagy tejfehérjékkel együtt; ezek erjesztő, rothasztó hatást váltanak ki! A gyümölcsök közül kiemelkedően magas a fehérjetartalma, ezért a fiatal, nemi-érés előtt álló szervezetek építője.12 g fehérjét, 8 g növényi zsírt, 54 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 56 g növényi rostot tartalmaz kilogrammonként. Paradicsom Kitűnő tulajdonságokkal rendelkező gyümölcs. Sok az ellensége, mivel nem a helyén, nem a megfelelő módon fogyasztják, zöldségfélének tartják. Könnyű azonban ennek ellenkezőjéről megbizonyosodni magas savtartalma (a zöldségek lúgosak), és a zöldségfélékkel való összeférhetetlensége miatt. Elegendő a paradicsomos káposzta és a paradicsomos paprika (lecsó) nehezen emészthető voltára utalni.Ha a savas gyümölcsnek megfelelő étrendi helyen fogyasztjuk, vagyis magában és délelőtt, akkor kiváló hatású. Keményítőtartalmú ételekkel, fehérjékkel összeerjed, és az alkoholos erjedés miatt a szervezetet savasítja.Csodálatos gyógyító hatású gyümölcs. A citrom után a paradicsom tartalmazza a legtöbb vitamint, foszfort, szilíciumot stb. Magas oxálsav tartalma miatt félnek tőle. A maga helyén hasznos, az egyik legjobb természetes gyógyszer. Különösen ajánlható az artritis (ízületi gyulladás), a reuma, a köszvény, a gyulladásos betegségek (vese, húgyhólyag), a kövek oldására (vese-, epekő) és vékonybélhurut (enteritis) esetén.Húgykősav-kristályokat feloldó képessége, vértisztító hatása kiváló. A hibás összetételű étkezés miatt keletkezett gyomorsavtúltengés hatásos ellenszere. Magas víztartalma akadályozza a vér besűrűsödését, rothadásgátló, hányinger elleni anyagokat is tartalmaz. Hányinger esetén azonban fel kell mérni, hogy a szervezet a korábbi szennyeződések ellen védekezik-e hányingerrel, vagy legutóbbi étkezéseink tartalmaztak nem megfelelő "tápanyagokat". Az utóbbi esetben nem szabad a hányingert leküzdeni, jobb kitisztulni. Mint böjtös "kúra-gyümölcs", igen jó szolgálatot tesz az érett, szabad földön termő paradicsom. Ezt soha ne tévesszük össze az értéktelen "fóliás" paradicsommal, mert a várt eredmény az utóbbi esetén természetesen elmarad, pedig a pénztárca sokszorosan bánja hiszékenységünket. Paradicsomot csak nyersen szabad fogyasztani! Főzve, zsírral-olajjal sütve emészthetetlen, ártalmas étel. Kiskorú gyermekeknek csak a teljesen .egészséges, érett és vegyszermentes gyümölcsök adhatók. Ez nem mondható el a fóliás termesztésről. A paradicsom vásárlásánál figyeljünk fel a foltosodásra! Sajnos az utóbbi években a termelők nyereségvágytól hajtva kitalálták a gyorsérlelő vegyszereket is. Ezek alkalmazása arról ismerhető fel, hogy a gyümölcs foltosan pirosodik.Gyermekünk egészséges táplálásának fontos alapanyagai: a paradicsom, a szőlő, az alma és a teljes kiőrlésű (fekete) kenyér.10 g fehérjét, 2 g zsírt, 40 g szénhidrátot, 6 g szerves sót, 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Ribizli A ribizli sok élettanilag értékes savat tartalmaz, széklethajtó, rothadásgátló. Kolitiszes megbetegedéseknél segítség lehet, bár az elején inkább csak a kipréselt levét ajánlatos fogyasztani. Igen jó lázcsillapító, magas láz esetén (39 Celsius fok fölött) hidegvizes borogatással együtt tartós hatást hoz, mivel-a szervezet megtisztításában is segít, nemcsak a lázat nyomja le. Nyelv- és torokszárazság ellen is kiváló, elősegíti a nyálképződést. Az orsógiliszta kiirtható a ribizlivel, ezért is szeretik a gyermekek, akikben gyakran megtelepszenek ezek a férgek. Különösen magas gyógyhatású a fekete ribizli. Fogyaszthatjuk köszvény, vízkór; húgyúti panaszok, vérsavasodás és nemi problémák esetén. A sárgaságot egyedül képes leküzdeni. Vörös változata a csontok és a fogak felépítését segíti; skorbut-ellenes hatású. Fogyaszthatjuk bátran a magját is, mivel a bél-perisztaltikára nagy hatást fejt ki, a bélmozgást megindítja. A legjobb természetes vízhajtó szer a petrezselyemlevélhez és a gyermekláncfűhöz hasonlóan.A vörös ribizli 6 g fehérjét, 12 g zsírt, 70 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 43 g rostot tartalmaz, a fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Szeder A szeder egyike a legfrissítőbb gyümölcsöknek. Kertekben, kiskertekben is jól szaporítható és termelhető a lugasszerűen kiképzett fekete szeder. Desztillált vagy forrásvízzel hígítva kitűnő ellenszere a vashiányos vérszegénységnek, de egyben a hasmenés, az időskori idült hasmenés egyik legjobb gyógyítója is. Magjait a beteg ember ne egye, mert az emésztőszerveket nagyon igénybe veszi: A szederszörp jól eláll mézzel vagy zeolittal tartósítva, esetleg zselé formájában.Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Szilva Számtalan fajtája ismeretes. A besztercei szilva, kékszilva, a magvaváló szilva, a ringló és a közős ős, a megvetett, de nagyon értékes mirebóna. A fajtán belül meglehetősen eltérő a gyümölcsök összetétele, hatása. Az ún. magvaváló szilva igen tápláló gyümölcs. Bőven ehetünk belőle, ahányszor csak kívánjuk, nem fog megártani. Értékes tápláléka az agynak és az idegrendszernek, mert serkentő, frissítő hatása mellett méregtelenítő szerepe is felbecsülhetetlen. A túl sok szilva azonban renyhévé teheti az izmokat. Kitűnően szárad, de sohasem szabad kemencében, sütőben szárítani, mert az értékei hő hatására elvesznek. Szellős, hűvösebb helyen, esetleg szárítóállványokon aszaljuk. A melegen szárított szilva hajlamos az aflatoxin fertőzésre, fehér, lepedékszerű gombatelepek képződnek rajta. Ez a szilva már csak alapos tisztogatás után fogyasztható, ezért inkább kerüljük el! A szilva kitűnő székletszabályozó, és a belek karbantartása miatt az ún. meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetésével, a belek kitisztításával. Reggelente (nátha esetén) jót tesz 6-8 szem száraz aszalt szilva elrágcsálása.1-2 napon belül megtöri a makacs náthát, ha más hurutképző anyagot nem kap a szervezet napközben (tojás, tejtermék, hús). Hosszan tartó, nagy igénybevételeknél hasznos a szilva. Gyalogolásnál is segítségünkre szolgál az elemózsiás zsákban magunkkal vitt szilva vagy aszalt szilva, mert felfrissít és kitartóvá tesz bennünket. Jó hatása lehet a teljes kiőrlésű lisztbő1 és szilvából készített gombócoknak is. A főzés, párolás jelentősen csökkenti az értékét. 7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot; 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként.A kék, vörös és sárga szilvák, melyek általában vékonyhúsúak is, és a hús erősen tapad a maghoz, kevésbé értékesek, mert erősen savasak. Fogyasztásuknál figyeljük meg, hogy jelentkezik-ekellemetlen hatásuk, s ha igen, akkor többé ne együk!A ringlószilva kellemes, üdítő hatású, lédús gyümölcs, nem különösebben értékes, gyógyhátását a szakirodalom nem ismeri. Magas savtartalma miatt csak érett állapotban fogyasszuk, ilyenkor magas cukortartalma adja a frissítő-hatást!8 g fehérjét, 8 g zsírt, 135 g cukrot, 5 g szerves sót és 6 g növényi rostot tartalmaz kilogrammonként. Szőlő Teljes értékű táplálék. Ha kizárólag gabonafélét és szőlőt fogyasztunk; szervezetünk mindenhez hozzájut, amire jó teljesítőképességéhez, egészségéhez szüksége van.Igen nagy a vértisztító és az idegeket erősítő hatása, remek izomregeneráló táplálék. A belek betegségeit gyógyítja, a vese- és hólyagkövesedést megszünteti; a belső összenövéseket is oldja. Fokozza az epeelválasztást, és a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti. Igen jó hatású szamárköhögésnél és a daganatos betegségeknél is. Reuma, májbetegségek, vízkór esetén a fehér vagy zöldes színű szőlők a legjobbak, míg a sómérgezést, a savasságot, a hurutokat a fekete és kék szőlők oldják a leghatásosabban. Nem tanácsos viszont a szőlő fogyasztása szénaláz, asztma, tuberkulózis és tüdőgyulladás esetén: Ha a test súlyát akarjuk növelni és a bélműködést fokozni, célszerű édesszőló-kúrát tartani. Hasmenésnél, reumánál a savanyú szőlő előnyös. Mivel teljes értékű táplálék, ezért nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy vissza kell nyernie a helyét táplálkozási rendszerünkben. A szőlő szezonjában minden étkezés előtt fél órával együnk szőlőt! Mivel a szőlő elegendő energiát biztosít szervezetünknek még nehéz fizikai, de különösen szellemi munka-esetén, ezért e tanácsok megfogadása sok káros, az eddigi étrendünkben szereplő ételt kiszoríthat. Az almához hasonlóan igen jól tárolható. Pincehidegben, szétterítve még januárban is kellemes őszi ízeket tud nyújtani. Másik tárolási formája a kötözés, melyre igen alkalmas fajtái vannak. Közismert a déli édes szőlők aszalt formában történő tartósítása, a mazsola. Egész évben kellemesen egészíti ki táplálékainkat, édesítésre is alkalmas. Mindig vizsgáljuk meg azonban, hogy nem kénes-e! Sajnos néhány lelkiismeretlen termelő és kereskedő a könnyebb eltarthatóság végett kénezi a mazsolát, ez azonban ártalmas az egészségre. A kénezett mazsolát meleg vízben alaposan mossuk át, áztassuk egy-kicsit!A szőlő a szervezet számára emésztés nélkül közvetlenül is felhasználható cukrot szolgáltat, ezért kúraszerűen különösen ajánlható vérszegénységre, idegbajra, fizikai gyengeségre, betegségből való lábadozás idején fő táplálékul, székrekedésre, aranyérre, mindenféle gyulladásos megbetegedés gyógyszereként, májpangásra, gyomorhurutra és női betegségekre.A Szentírásban szereplő kenyér és bor fogalmát is tisztáznunk kell, mivel a keleti népeknél a bor fogalma a frissen préselt szőlőlevét jelenti, s ez tévesen értelmezve borként került át a köztudatba. A bor szervezetre káros ital, semmivel nincs több ásványi só; illóolaj stb. benne, mint a szőlőben, viszont az alkohol, a legkisebb mennyiségben is tevékeny szerepet vállal a szervezet pusztításában. Tagadom, hogy a bor bárkinek is jót tenne, s ezt a tiszta növényi étrendre áttérők is alátámasztják, mert nemcsak nem kívánják; de többnyire undorodnak is tőle.Egy pohár frissen préselt szőlőlé vagy egy fürt egészséges érett szőlő reggel éhgyomorra vagy fél órával az étkezések előtt "megnyitja az érzékek kapuit, s bebocsátja a kinyilatkoztatás fényét". A nedvet apró kortyokban kell fogyasztani, alaposan elkeverni nyállal. Étkezés közben vagy utána azonban ne együnk szőlőt! Magas cukortartalma miatt igen könnyen megerjed; s így belülről jutunk a nemkívánatos alkoholhoz. Szőlőt ne keverjünk más gyümölccsel, még a saját fajtáival sem! Mivel a fajták választéka igen nagy, változatos táplálkozást jelenthet, más-más ízharmóniákat produkálva. A szőlő fogyasztása csak akkor igazán hatásos, ha teljesen kiiktatjuk az étrendből az élesztővel készült kenyeret, a süteményféléket!Végezhetők megfelelő rendszerességgel ún. szőlőkúrák is, melyeket itt most nem részletezek; de annyit jegyezzünk meg, hogy azt nem szabad szőlőlével végezni, csak teljes szőlővel, melynek a magját és héját is alaposan meg kell rágni.A szőlőmagolaj rendkívül értékes (és drága) olaj, javítja a látást is. Nagy kár, hogy a borászat alkoholt termel szőlőmagolaj helyett. Értékesíteni is könnyű lenne a nyugati piacokon, így viszont a rengeteg szőlőmaggal nem tudnak mit kezdeni. Semmiképp se folytassanak szőlőkúrát a szoptatós anyák, a cukorbetegek és az enteritis (bélhurut) betegségben szenvedők.6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonként.Bár nem a mi éghajlatunk jellegzetes gyümölcsei, kevés törődéssel azonban itt is megélnek, termeszthetők az alábbiak: Citrom A legértékesebb oldó és méregtelenítő gyümölcs az érett citrom. Sajno ilyen gyümölcs nálunk nemigen kapható, mert a bolti citrom erősen vegyszerezett, utóérlelő vegyszerekkel permetezett. A fentiek miatt a héja egyáltalán nem fogyasztható, ezért óvakodjunk attól, hogy a régi süteményreceptek alapján a reszelt citromhéjat felhasználjuk: Ez a citrom nem az a citrom, amiről nagyanyáink annyi jót tudtak.A citrom fontosabb tulajdonságai: a gyümölcs nagy mennyiségű citromsavat tartalmaz, ami természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben, s mintegy. szabályozó faktorként működik - a feleslegesen bekerült ásványi anyagokat; sókat; bomlástermékeket oldja, felold mindent, amit a szervezetbő1 el kell távolítani. Ugyanakkor kivételes újjáépítő (regeneráló) tulajdonságánál fogva a hiányzó szerves sókat pótolja, segít azokat a szervezethez kötni. Mindenkinek ajánlott a fogyasztása, kicsiny gyermektől az aggkorúig.Fogyasztása reggel éhgyomorra, fél órával a déli és esti étkezés előtt ajánlott. Öntsünk egy kevés forrás- vagy desztillá1t vizet pohárba, és sajtoljuk bele a citrom levét (bolti tartósított levek erre nem alkalmasak). Lassan; ízlelgetve, apró kortyonként, nyállal alaposan elkeverve igyuk meg. Ha tényleges méregtelenítést végzünk, akkor annyit együnk belőle, amennyit csak lehet, de víz és cukor hozzáadása nélkül. 6-9 citromot is meg lehet így enni naponta, fokozatosan növelve a mennyiséget.Hurutos, náthás, influenzás esetekben együnk sült citromot, hasonló módon. A citromot lassú tűzön tartott sütőben süssük meg világosbarnásra (narancsbarna)! Ha sokáig sütjük, vagy nagy lángon, könnyen szétpukkad, akkor ki lehet dobni. A sütés következtében egy enyhe szerves szalicilsav jön létre, amely igen érős tisztító, verejtékeztető hatású szer, ellentétben a szervetlen szalicilsavakkal (aszpirin, kalmopirin, algopirin stb.). Ez utóbbiak mérgek, míg a szerves szalicilsav erőteljesen oldja a húgysavakat, savtalanítja a vért: Az oldódási krízis esetleg fájdalommal, kellemetlen érzésekkel jár, de ne ijedjünk meg tőle! Tünetei: gyomor vagy alhasi fájdalom. Nem szabad a kúrát abbahagyni, hanem vegétárius étrenddel, hashajtó teákkal segítsük a méregkiürítést!A reggeli keserű tea helyett is fogyasztható, ilyenkor desztillált vízzel hígítva igyuk. Ha vegyszermentes - vagy saját termelésű - citromhoz jutunk, annak a héja is igen jó. A máj méreglerakódásait tisztítja, féreghajtó és puffadásgátló hatása van. A citromlé fokozza anyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, mivel oldja és eltávolítja a szervetlen sókat: A vízfelhalmozódás a szervezetben a sós, főtt, sütött, fagyasztott ételek fogyasztásának következménye: Ezért elsősorban azoknak kell citromkúrákhoz folyamodniuk, akik az átállás időszakában vannak. A citromlé hígított formában is elpusztítja a kolera-, a diftéria- és a tífuszbaktériumokat. Szinte nincs olyan betegség vagy gyengeségi állapot, amikor a-citrom ne segítene. A bőrnek is elsőrendű fiatalítója és regenerálója, megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt, a hajhagymákat. A citromlé jó bőrápolószer, mandula- vagy avokádóolajjal elegyítve. Ha ezt erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, megakadályozza a hajhullást.A citrom préseléséhez csak üveg vagy porcelán prést használjunk, a műanyag és a fém prések tönkreteszik a citrom természetes értékeit.MAZDAZNAN tanács szerint: "Ha éhes vagy, végy egy szelet citromot a nyelvedre, s köpd ki, ha az keserű lesz! Ha szomjas vagy, fogyassz citromlevet, szívd azt szalmaszálon! Fogaidat mindig mosd meg a citrom fogyasztása után! Hideg vízzel a citrom hűsítőleg, forró vízzel izzasztólag hat."4 g fehérjét, 58 g zsírt, 23 g szénhidrátot, 6 g szerves sót, 22 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Füge Védettebb helyeken (épületrészek között), ha a napsütést hosszabb ideig kapja, nálunk is igen jól megél. A keményebb téli fagy megárthat neki, ez azonban könnyen kivédhető fólia- vagy vászonborítással. Érdemes lenne a termesztésével foglalkozni.Semmi sem: pótolja az igazi friss, érett fügét, sem ízben, sem jó tulajdonságaiban. Igen tápláló gyümölcs, rendben tartja a bélműködést. A benne levő cukorfélék különösen a gyermekek számára hasznosak. Segít a hörghurutoknál, a tüdőbetegségeknél. A friss füge méregtelenítő hatása jelentős, amellett; hogy táplál is. Kúraszerűen is fogyasztható 2-3 héten keresztül reggeli, illetve délelőtti gyümölcsként. Égési sebekre, kisebb méretű fekélyekre, fogínytályogra a felvágott és leforrázott füge gyógyhatású: A fügéből készített szirup (cukor nélkül) csillapítja a köhögést, gyógyítja a torok és a mandula panaszokat.Óvakodjunk a szárított fügéktől, fogyasztásuk előtt alaposan vizsgáljuk meg azokat! Igen kedvelik a hasadó gombák, melyek mint fehér cukormáz vonják be a felületet. Csak mikroszkóp alatt derül ki valódi szerkezetük. Ne vásároljuk meg az ilyen "cukros" fügéket; ha el akarjuk kerülni az á1taluk okozott kellemetlen fejfájásokat. Ha mégis ilyen fügét kapunk, akkor alaposan, de gyorsan tisztítsuk meg forró vízben. Az éjszakára desztillált vízbe áztatott füge, amit reggel 15 percig párolunk, jó májgyógyszer. Kiwi Kellemes ízű, kissé savanykás, sok apró magú gyümölcs. Bársonyos héját nem tanácsos elfogyasztani. Magas a. vitamin- és szervessó tartalma. Élénkítő, frissítő gyümölcs. Ausztráliábó1 származott át Európába, a mi éghajlati viszonyaink alatt is termeszthető, meghonosítható. Értékei miatt jó lenne foglalkozni vele. Néhány évvel ezelőtt 1 USA dollárért árusították, ma már feléért, negyedéért megvásárolható, mivel az olaszok felfedezték értékeit, és nagy mennyiségben kezdték el termeszteni.A téli vitamin- és szervessó-igényeket az alma és a citrom mellett igen jól fedezi a naponta elfogyasztott egy szem kiwi.10 g fehérjét, 6 g zsírt, 113 g szénhidrátot, 8 g szerves sót, 8 g rostot tartalmaz kilogrammonként. Aszalt gyümölcsök Csaknem valamennyi gyümölcs tartósítható aszalással, ez a legtermészetesebb tartósítási módszer, mert megőrzi az .eredeti gyümölcs szinte valamennyi értékét. Természetes módon, tehát nem a tűző napon, hanem a száraz légáramban aszalt gyümölcsöket szabad csak elfogyasztani. A magas hőmérsékletű aszalás sajnos az eredeti enzim- és vitamintartalmat tönkreteszi, az értékes gyümölcsöt pusztán élvezeti cikké változtatja. Kerüljük el a mesterségesen kezelt, pasztörizált, sterilizált, karamellizált gyümölcsöket, mert ezek az eljárások a gyümölcs legjobb tulajdonságait tüntetik el. Ide tartozik a gyümölcsök sugárkezeléssel történő tartósítása is. Nem kevésbé káros a gyümölcs teljes életerejét, éltető és gyógyító hatását tönkretevő mélyfagyasztás, a mikrohullámú felmelegítés, párolás. Ferencsik István: A természetes életmód ételei c. könyv alapján
A vérünkben van I.
Amit a vérkeringésről mindennapi egészségünk szempontjából tudni érdemesSzámos ősi kultúrában tartották a lélek hordozójának, az élet nedvének a vért, mágikus életerőt tulajdonítva minden cseppjének - gondoljunk csak például a dél-amerikai indián civilizációk véráldozati szertartásaira; és a vér e meghatározó kultikus szerepe nem is véletlenül alakulhatott ki, hiszen az ember már a kezdetektől fogva megfigyelhette, milyen központi jelentősége van az élet fenntartásában a testben keringő vérnek.Az élő szervezet sejtjei a vérkeringés révén jutnak hozzá létfontosságú tápanyagaikhoz, az azok hasznosításához szükséges oxigénhez, továbbá a bomlástermékek elszállítása is e működés folyamán valósulhat meg. Végeredményében tehát a különböző vastagságú erekből felépülő keringési rendszer biztosít kapcsolatot, összeköttetést szervezetünk legkülönfélébb szervei, szövetei, sejtjei között. Néhány szóban a vérkeringésről Testünk sejtjei a működésükhöz szükséges tápanyagokhoz valamint az ugyancsak nélkülözhetetlen oxigénhez a vérkeringés segítségével jutnak hozzá. Majd ugyancsak a véráram segítségével kerülnek el a sejtekben keletkezett bomlástermékek a kiválasztás szervrendszeréhez. A keringési szervrendszernek a vért minden egyes sejthez minél közelebb kell vinnie, így tehát a változó vastagságú erek alkotta keringési rendszer a szervezet egészét hálózza be.A különféle sejteknél lezajlódó anyagfelvételhez és -leadáshoz hajszálvékony, vékony falú, apró erek sűrű hálózatára van tehát szükség; a hatékony szállítás ugyanakkor gyorsabb keringési sebességet igényel, ami csak nagyobb nyomással valósulhat meg, amit éppen a szív izmainak összehangolt, lüktető mozgása szolgáltat; az így nyert nagyobb sebességű keringéshez viszont kevesebb, nagyobb keresztmetszetű ér bizonyul célszerűnek. A vérkeringés tehát e két hatás megfelelő ötvözetét valósítja meg.A vér és a sejtek közötti anyagcsere a hajszálerek mentén játszódik le. A hajszálerek azután egyre nagyobb vastagságú erekbe, gyűjtőerekbe (vénák) futnak össze, hogy végül a szívbe juthasson az összegyűjtött vér, amely a szívből verőér (artéria) segítségével jut ki újra a szervezetbe. Az emberi vérkeringés esetében két ilyen vérkör alakult ki. A nagyvérkör biztosít összeköttetést a szervezet sejtjei és a tápcsatorna felszívófelülete valamint a vese (kiválasztás) között; míg a tüdő felé irányuló kisvérkör révén történhet meg a gázok cseréje. E két vérkör viszont a szívben természetesen összekapcsolódik, így a vér útja vázlatosan a következőképpen írható le: szív - tüdő - szív - szövetek - szív, és kör kezdődik újra. A keringési rendszer leggyakoribb megbetegedései A keringési rendszer különböző megbetegedései sajnos igen gyakoriak; a halálozási okok között is vezető helyen szerepelnek. E megbetegedések három nagyobb csoportra oszlanak: szívpanaszok, érpanaszok és vérnyomásproblémák - ezek persze gyakran egymással összefüggésben lépnek fel.A szívműködés egyik gyakori rendellenessége a szívritmuszavar, amely igen kellemetlen, halálfélelemmel járó betegség; enyhébb ilyen jellegű zavart bárki tapasztalhatott már, ha például hirtelen nagyon megijedt, ez azonban még nem tekinthető kórosnak; radikálisabb esetben azonban a beteg helyzete veszélyeztetettebb, ilyenkor a zavar a bőr alá beültetett és a szívbe vezetett elektromos ritmuskeltő berendezés, pacemaker segítségével kezelhető.Az infarktus - bár a szívet érintő megbetegedésről van szó - valójában már az érhálózathoz kötődő problémák közé tartozik. Ilyenkor a szív izomzatát ellátó úgynevezett koszorúserek valamelyikében lép fel elzáródás, aminek hatására az adott ér által ellátott terület sejtjei nem jutnak tápanyaghoz, végeredményben pedig elhalnak. A szívizom ilyen jellegű károsodásának kiterjedése az ér által ellátott terület nagyságától függ. Az első érelzáródásos esetek még nem feltétlenül bénítják meg a szív működését egészében, az egymást követő infarktusok hatásai azonban összeadódnak.Érelzáródások viszont nem csak speciálisan a koszorúserekben keletkezhetnek, hanem gyakorlatilag a keringési rendszer bármely szakaszán. A test egyes területeit általában kiterjedtebb érhálózat látja el, így egy-egy ér működésének kiesését szomszédos erek részben még pótolhatják, ám az adott terület ellátása számottevően csökkenhet. Az ér elzáródását trombózisnak nevezzük, ha az eret elzáró vérrög helyben keletkezett, és embóliának akkor, ha a vérrög a keringéssel került az elzáródás helyére. A vérrög sok esetben a gyűjtőerek tágulati szakaszain keletkezik, mivel ott a lassabb áramlás és egyéb fizikai feltételek kedveznek az esetleges véralvadék-képző folyamatoknak; a vérrögképződés veszélyét fokozza az értágulat (visszeres láb), az érfal sérülése, az érelmeszesedés és a hormonális fogamzásgátlók alkalmazása.Az érelmeszesedés az ér belső hártyáján keletkező jellegzetes kóros elváltozások összessége: zsír jellegű anyagok gócszerű felrakódása, szövetburjánzás, majd mészlerakódás jellemzi. Az ilyen módon elmeszesedett ér belső felülete elveszti simaságát, aminek következményeként a vér egyes alkotói megsérülhetnek és vérrögök alakulhatnak ki, valamint az eret szűkítő merev lerakódás a vérnyomás megnövekedését eredményezheti. E rendellenesség kialakulásában szerepet játszhat öröklött hajlam, de egészen biztosan ott találjuk a kiváltó okok között a zsíros, koleszterindús táplálkozást, a mozgáshiányos életmódot, a dohányzást, a cukorbetegséget.Az érszűkület egyik előidézője is lehet az érelmeszesedés, de érgyulladás utáni hegesedés szintén kiválthatja. Ilyenkor - a szűkület mértékétől függően - az érelzáródáshoz nagyon hasonló helyzet alakul ki: azaz lényegében károsodást szenvedhet a keringés sejteket ellátó funkciója. Az érszűkület jellemző tünete a fokozódó terhelésre bekövetkező görcsös fájdalom.Igen gyakori viszont egy ezzel ellentétes folyamat, vagyis amikor megnövekszik az érkeresztmetszet. Ez viszont a vénák jellemző elváltozása. A vénák tágulata különösen az alsó lábszár, valamint a végbél vénáin jelentkezik (ez utóbbi esetet nevezzük aranyérnek). Kialakulásában szerepet játszhat örökletes szöveti gyengeség, de nagy mértékben segítheti elő az elváltozást a sok állás vagy a megerőltetés, erőlködés. A lábszár vénáinak, gyűjtőereinek tágulata sok esetben a láb duzzanatát (ödémáját) okozza. A szövetek sejtközi folyadékának felszaporodása miatt romlik a sejtek oxigénellátása, ami lábszárfekély kialakulásához vezethet.A vérnyomás igen gyakran eltérhet a normális értéktől. Teljesen természetes jelenség, hogy erős fizikai megterhelésre vagy idegesség hatására a vérnyomás megemelkedik. Ilyen esetekben ugyan magasabb a vérnyomás, ám csupán időlegesen, így nem beszélünk magasvérnyomás-betegségről. Aki magasvérnyomás-betegségben szenved, sokszor panaszkodik erősebb fejfájásról, kéz- és lábduzzadásról. A szövetek ellátása nem megfelelő, ugyanakkor az ereket nagyon megterheli az állandó, fokozott igénybevétel. E rendellenes működés leggyakrabban pszichikai okok miatt alakul ki, de egyéb okok mellett kiválthatja nagyon sós táplálkozás, jelentkezhet érelmeszesedés következményeként. Az alacsony vérnyomás - ha nem eredményez koncentrálási zavarokat vagy ájulást - nem tekinthető kóros állapotnak.A következőkben rátérünk majd a vér összetevőinek, alkotóinak bemutatására, említést teszünk a vércsoportokról, de egyebek mellett tárgyaljuk még a sajnos sokakat érintő vérszegénység témáját, - a továbbiakban tehát kimondottan a vérhez kötődő kérdésekkel szeretnénk foglalkozni.- cp -
Víziutak és veteránok: Vietnám
Április 13., csütörtök, 13:07, Dong Dang határátkelő. Majdnem egy teljes órát kellett várni, mire a vietnámi oldalon befejezik az ebédszünetet. Noha az átkelő épülete kicsit összevisszaságot mutatott, szerencsére nem találkoztunk olyan szervezetlenséggel, mint amire a "Vietnámot megjárt" hátizsákosok figyelmeztettek.A határtól Hanoi öt óra busszal. Még nem igazán tudjuk beleélni magunkat abba, hogy tulajdonképpen Vietnámban vagyunk. Már három éve készültünk ide, s most egyszercsak itt találjuk magunkat a zöldellő rizsföldek és kúp alakú bambuszkalapok között. A csodálkozásból fölráz a sofőr kérdése, hogy honnan is vagyunk. Földerül az arca, majd korlátozott szláv-szerű szókészletével magyarázza, hogy négy éven át szerelt Prágában mozdonyokat. Ez a kis közös nevező arra mindenképpen hasznos volt, hogy végül a mi javunkra dőljön el a 180 km-en keresztül tartó alkudozás a viteldíjról.Ahogy közeledünk Hanoi felé, egyre sűrűbben lakott a vidék: egyre több bicikliző-motorozó ember siet a fővárosba, egy járművön tipikusan hárman-négyen. A hihetetlenül zöld rizsföldeket igen gyakran szakítják meg szépen rendezett, de sajnos zsúfolt temetők, tele egyforma sírkövekkel. A 25 éve véget ért háború emléke még mindig nagyon látható.Hanoi kellemes város. Árnyat adó hatalmas fák övezik az utcákat, kis tavak hűsítik a levegőt, az utcák forgalma még éppen kezelhető. Az egykor gyarmatosító franciák hatása nemcsak az épületeken látszik. Mindenhol kis kávéházak vannak, tele újságot olvasó, gyalogosokat nézegető emberekkel, a járdán sok helyen friss bagettet árulnak, melybe pástétomot vagy krémsajtot is kérhet az éhes utazó.Hanoi óvárosában napokat el lehet tölteni. Ezt a környéket a helyiek "36 utcának" nevezik, utalva a három tucatnyi hagyományos mesterségre, amelyek egy-egy utcában képviseltetik magukat. Az elrendezés mind a mai napig állja a helyét, csak az üstfoltozók helyét manapság a parfümös boltok vették át, a cserzővargák utcájában pedig hamisított CD-ket árulnak. Lehet ezen a környéken sírkövet is rendelni vagy finom fűszereket vásárolni. Az egész környék Közel-Keletre emlékeztető illatkavalkádban úszik. Április 16., vasárnap, 14:35, Halong-öböl. Végre-valahára hajóra szállt a húszfős társaság, akikkel együtt vágtunk neki a kétnapos túrának. Itt voltunk hát ennek a híres-neves öbölnek a partján, amelyről már olyan sokszor láttunk képeket, s amely egyszer fél évig az otthoni számítógépünk bejelentkező-képernyőjén kellette magát. Először talán hat éve láttuk moziban, az "Indokína" c. film vége felé.Szóval, itt vagyunk és szállunk föl a kishajóra. Az öböl partjáról egyelőre csak néhány karszt-alakzat látható; a térkép szerint a többi csak pár kilométerrel arrébb található. Annak, aki nem tudná: a Halong-öböl Hanoitól 200 km-re keletre terül el. Egy néhány száz négyzetkilométernyi területen több ezernyi függőleges szikla "nő" ki a tengerből. Napokon keresztül lehet hajókázni a sziklák között, könnyen el is lehet tévedni.Az öbölben nagyon sok helyen látni, hogy emberek, családok magán a vízen laknak. Összeeszkábálnak néhány üres hordót és bambuszrudat, ezzel készen van az alap, ráhúznak pár függőleges "falat" és már csak a bádogtető van hátra a konstrukcióból. Az egész egy-egy nagyobb fajta kutyaház benyomását kelti, de tény: több száz ilyen tákolmány lebeg a vízen, s ezek állandó lakhelyül szolgálnak.A hajón utazó társaság indulás után nem sokkal fölfedezte, hogyan lehet a legkellemesebben eltölteni azt a négy-öt órát, míg meg nem érkezünk a szálláshelyre, az öböl legnagyobb szigetén egy halászfaluba. Rövid időn belül szinte mindenki fent volt a tetőn, és ott napozva-beszélgetve csodálta a tájat. Félúton kikötöttünk az egyik karszthegynél, ebben éppen egy kis barlangocska volt a látványosság. Valószínűleg ez a világ leggiccsesebb barlangja. Az elmúlt évtizedekben letört cseppkövek helyére mű-cseppköveket vakoltak, egy-egy helyen pedig, ahol úgy tűnik, mintha víz tükröződne a falon, kiderül, hogy egy optikai trükk kelti az illúziót. Április 22., nagyszombat, 17:45, Sapa, katolikus templom. Meg sem lehet már mozdulni a templom bejáratánál, pedig csak este hatkor kezdődik a húsvéti nagymise. Egyre-másra érkeznek az ünnepre díszesen kiöltözött törzsi emberek, a három éves kislányoktól az idős templomszolgákig. Kint toporog néhány fotózni vágyó külföldi; a hely szelleme valahogy kint tartja a mi fajtánkat. Hatot harangoznak, majd elkezdődik a szertartás. A papról igen hamar kiderül, hogy nem igazán gyakorlott, szinte szótagolva olvassa föl a mondandóját. Sokszor kínos percek telnek el teljesen csendben, máskor hatalmasat gerjed a mikrofon. Sebaj. A kisebbségiekből álló gyülekezet békésen várja a ceremónia további részeit.A franciák által még a húszas években épített üdülővároska nemzeti kisebbségekben gazdag vidék gócpontja. Több kisebbség áttért az idők folyamán a katolikus hitre. Itt a templomban a környéken legnépesebb hmong törzs tagjai zsúfolódnak össze. Amikor éppen nem húsvét van, akkor is szombaton a legérdekesebb ez a kis városka. A környék összes falujából bejárnak ide a hmong, dzao és más nemzetiségek, adni, venni, kereskedni, ismerkedni... Az utóbbi években egy másik kisebbség is erősen képviselteti magát, ők a magas szőke fényképezős nevet viselik. Jelenlétük ellenére a hagyományos piac még mindig igen színes látványosság.Ez a környék Vietnám északnyugati határvidékén található, ahol tucatnyi kisebbség él, többé-kevésbé háborítatlanul. Sapa környékén már eléggé megszokott a turisták jelenléte, a hmong nénikék és fiatal lányok felváltva kínálnak indigófestékes népművészeti ruhadarabokat. A fiatalok tudogatnak angolul, de az idős nénik virágnyelven társalognak. Az egyik kifejezés, melyet rendszeresen hajtogattak, és melynek jelentése most már örökké rejtély marad számunkra, így hangzik: "mama pipi" vagy "mama pipi szapa". Amikor ezt a pár szót elismételtük nekik, a lehető leghevesebb lázba jöttek és hajtogatták: -mama pipi, mama pipi szapa. Nem tűnt föl nekik, hogy viccelődünk, a legkomolyabb arccal mondogatták a két szót szüntelen. Mi viszont tudatlanok maradtunk...Sapán kívül a környéken tucatnyi más, eddig még nem nagyon felkapott piacot is meg lehet látogatni. Itt van az örök dilemma: amint elkezdenek menni a nyugati kiváncsiskodók egy-egy ilyen piacra, annál kevésbé lesz az autentikus, annál hamarabb ki fognak halni a hagyományok. Ettől azért még szerencsére elég távol vagyunk, de ki tudja mi lesz a helyzet tíz év múlva? Mi mindenesetre vasárnap hajnalban átbuszoztunk egy kisebb faluba, ahol történetesen vasárnaponként tartanak piacot. Itt négy-öt különböző törzs tagjai vásároztak, köztük a szokatlanul színes ruhás "virágos hmong" nép tagjai is. Sapával ellentétben itt sokkal inkább érződött, hogy ez egy rendes működő piac, lókupecekkel, kikiáltókkal, kifőzdékkel. Április 27., csütörtök, 12:57, Hué, régi városrész. Nagyon kell tekerni azt a biciklit, nagyon, nehogy teljesen szétázzunk. Amíg az ember csak hall a monszunról, nem igazán tudja elképzelni, milyen is lehet az. Vietnámban idén az újságok szerint is a szokásosnál néhány héttel hamarabb állt be az esős évszak. Mit is jelent ez? Reggel és délelőtt még fülledt forróság van, majdnem kitűnő idő egy félnapos biciklizéshez. 11 körül elég rendesen vannak már felhők az égen, délre pedig fölkerekedik a szél. Cs. szerint még bőven van idő kettőig bicajozni, nézzünk el még ide is, oda is. Z. óvatosabb és az égre mutat. Minden eddig látottnál feketébb felhő borítja el a teljes égboltot. Semmiféle otthon látott viharfelhőhöz nem hasonlítható ez. Azonnal visszafordulunk, két-három kilométert kell megtenni a kölcsönzőig. A látóhatár alsó sávjában tiszta az ég, de fölötte fekete-fekete az egész égbolt. A hőmérséklet percek alatt tíz fokot zuhant, már-már viharos a szél. A helyiek még csak most kezdik el nejlonnal lefedni portékáikat, a többség még nyugodtan motorozik. Mi őrult sebességgel száguldunk visszafelé. Leadjuk a kerékpárokat, rohanunk a szállodába: amint belépünk a kapun, egy pillanat alatt megindul az özönvíz, s meg sem áll délután négyig... Ilyen nincs Európában: egy órán keresztül villámlik és mennydörög, szinte meg lehet vakulni, illetve süketülni. Két óra alatt annyi víz zúdul le, mint nálunk egy hónap alatt. Késő délután enyhébb az idő, de másnap megint minden kezdődik előlről...Hué egykori császári székhely, manapság Vietnám egyik legnagyobb városa. 1968 körül az egykori palota szinte teljesen megsemmisült a háborúban, ezért másféle látnivalók után kell néznünk. Két dollárért egész napos hajókázásra lehet menni a helyi Parfüm-folyón. Úszó piacok és császári síremlékek mellett haladunk el. Az árban még egyszerű kis ebéd is benne van, melyet a kis bárka fedélzetén majszolunk el.A várostól nem messze, a rizsföldek közepén van egy kis falu, annak a közepén pedig egy 200 éves japán fahidacska. Rögtön a város határa után belecsöppen a kerékpáros páros a vietnámi "mindennapokba". Bambuszháncsból fonott kúp-kalapokban hajolgatnak a falusiak a bokáig érő vízben, rizst újraültetve, a kis kanálisokon kacsanyájat terelgetnek. Itt-ott elhanyagolt pagodák és templomok omladoznak. És még valami: mindenki mosolyog, mindenki integet. A fahíd árnyékában egy órácskát könnyen el lehet ütni, aztán irány vissza a városba.Pár nappal később állunk tovább, dél felé. Rövid a távolság következő állomáshelyünkig, Hoi An városáig, de több megállót közbeiktattunk még addig. Az út végig a tengerpart mentén vezet: teljesen érintetlen homokos partok bal oldalt, sötétzöld esőerdők jobbra. Április 30., vasárnap, 7:30, Hoi An, szállodai szoba. Akár a VTV1-re, akár a VTV2-re kapcsolunk, nagyjából ugyanazt látjuk: hosszú tömött sorokban vonulnak föl az emberek vidám arccal az Újraegyesítési Palota dísztribünje előtt. A korban igencsak bennelévő politikusok rezzenéstelen arccal integetnek, a párezres érdeklődő "tömeg" pedig unottan nézi a parádét. Csak az egy-két külföldi arcon látni mosolyt.Tévénézés közben kinézünk az ablakon. Az ablakunk előtti utca végig föl van lobogózva, vörös mezőben sárga ötágú csillag. Ebben a kisvárosban az egyetlen "felvonuló" egy rozoga autóbusz volt, még a franciák idejéből egy Renault, volt rajta vagy hat ember.Ma van Saigon bevételének, s ezzel Vietnám újraegyesítésének 25 éves évfordulója. Hoi An kicsi város, népszerű a turisták körében. A helyi lakosságot a jelek szerint nem igazán érdekli a hivatalos ünneplés, de még a hosszú hétvége sem (másnap május elseje...). A lényeg, hogy a külföldiek kedvében járjanak. - Gyere az én éttermembe, nálam vegyél ajándékot -, csak ez számít.A háború hagyatékából eddig "csak" a pár kilométerenként lévő katonai temetőket láttuk. Az ország déli részében azonban egyre sűrűbben látunk nyomorék embereket, torz végtaggal született 25 év körülieket. A vietnámiak azonban nem haragtartó népség. Az amerikai látogatóknak örülnek, sőt, nekik a legjobban.Hoi Anban, ebben az egykor jelentős kikötővárosban, általában mindenféle nációnak örülnek, ha egy kis pénzt elkölt. Ezt szívesen teszik a külföldiek, főleg méretre szabott ruhákat készíttetnek maguknak potom áron, az otthoni ár 10-20 %-ért. Rengeteg kínai és vietnámi selyem valamint nyugati jellegű anyagok, pl. gyapjú közül lehet válogatni, a hölgyek előszeretettel töltenek el a rengeteg szabóműhely valamelyikében órákat - az urak nagy bánatára. Bármilyen divatmagazin képe alapján elkészítik a kívánt ruhát 24 óra leforgásaalatt... Május 9., kedd, 6:12, Saigon, általános utcakép. Ha valaki veszi a fáradságot és fölkel hajnalban, egészen más arcát látja a városnak, mint nappal. Már fél hattól világos van és az utcák tele vannak emberekkel. A zöldségpiacra viszik az árukat a termelők, egyesek már a nagybani beszerzésből hajtanak a járdaszéli kifőzdéjük felé. Sokan már ilyenkor reggeliznek, általában csirke- vagy marhahúslevest jó sok tésztával (ezek nagyon finomak).A parkokban, kisebb tereken szó szerint ezrével végeznek tornagyakorlatokat, kocognak, tollasoznak, nyújtanak. Ez egyébként jellemző bármely másik nagyobb városra is. Lehet, hogy nagyon mélyen itt keresendő annak a magyarázata, hogy a vietnámiak végül is legyőzték a technikai fölényben lévő amerikaiakat? (és előtte a franciákat...)Az utcákon alig látni gyalogosokat. A járdák árukirakodásra szolgálnak. Aki él és mozog, az biciklivel vagy motorral közlekedik, a kevés gazdag saját autóval furikázik. Akár pár száz métert is inkább biciklis riksával tesznek meg (itt cyclo, vagyis sziklo a neve).Nem véletlen, hogy ennyire nyüzsög a város, melynek hivatalos neve még mindig Ho Chi Minh Város. Öt-hat millióan lakják, és ez az ország gazdasági központja, ütőere. A lassan másfél évtizede bevezetett nyitottabb gazdaságpolitika adta lehetőségeket itt, Saigonban használják ki leginkább. A fejlődés persze széthúzással, nagyobb különbségekkel is jár. A belvárosban csillogó húszemeletes banképületek és légkondicionált irodahelyiségek váltakoznak, de innen negyed órát elég sétálni ahhoz, hogy a harmadik világbeli nyomor legmélyebb bugyrait lássa - és szagolja - az ember. A városon keresztülfolyó Saigon folyó leírhatatlanul szennyezett, ezt még a parton, a banképületekkel szemben villódzó sörreklámok sem tudják feledtetni.Ha északról dél felé halad az utazó, sok rosszat hall Saigonról: kaotikus, piszkos, jellegtelen. Szerencsére nem így van. A belső kerületek (az 1. kerület neve hivatalosan továbbra is Saigon) igen rendezettek, sőt, még sármosak is. A 3. kerületben például egymás után sorakoznak a francia időkben épült villák, majdnem olyan a hangulat, mint Pesten a Bajza utca környékén. Az emberek kedvesek. Akármennyire is sietős a dolguk valamerre, mindig találnak időt kiülni egy kávéház teraszára, ahol párizsiasan az összes szék az utca felé néz. Nézik a valóban kaotikus forgalmat vagy a mindenhol jelenlévő karcsú kamaszlányokat, akik az elegáns nemzeti viseletben, ao daiban siklanak át a színen...Ami pedig minket illet, szinte alig vettük észre, hogy még egy hónap eltelt és el kell hagynunk Vietnamot. Az utazási-logisztikai nehézségek ellenére igencsak megszerettük, és ázsiai utunk nem hivatalos versenyében Burmával együtt döntős helyezést ért el. A zsüri még tanácskozik. Legközelebb a szomszédos Kambodzsából jelentkezik a zsüri, vagyisBán Csaba és Békeffy ZitaLEGszebb élmény: Kétnapos túra a Mekong-deltában. Kétszer ugyanabba a folyóba - ugye - nem lehet lépni. Mi mégis valami hasonlóra vállalkoztunk, amikor befizettünk egy Mekong-túrára. Két hónappal ezelőtt Laoszban utaztunk három napig a folyón, az ott vad volt és keskeny. Vietnám déli részén, a torkolatvidéken a folyam kilenc ágra szakad, egy-egy ág egy-másfél kilométer széles. A delta-túra fő érdeme viszont éppen az, hogy az egészen kis kanálisokat kutatja föl. Egy három magyar megyényi területen pár száz méteres sűrűséggel követik egymást a kisebb-nagyobb víziutak. Itt minden a folyóhoz kötődik. Itt folyik a kereskedelem, a mosás, a mosakodás. A folyóval öntöznek, talán még arról is álmodnak. A csatornák mentén mindenhol kitörő lelkesedéssel fogadják az arra járó (sikló) külföldit. Kisbabák és aggastyánok integetnek és mosolyogva köszönnek.Van itt annak rendje és módja szerint úszó piac: a kis ladikokon egy bambuszrúd tetejére felhúznak egy-egy fürt banánt, hagymát vagy akár mosóporos zacskót, ez a "cégér", így már messziről látni, mit kínálnak az egyes ladikok. Az egyik délután egy sűrű dzsungelban sétáltunk két órán át. Megszűnik minden külső zaj, csak a madarak vijjogása hallatszik a félhomályban. Kalauzunk értesít: ha "szerencsések" vagyunk, akár még kígyót is láthatunk. Hál'Istennek nem vagyunk szerencsések. Egy kis tanösvény magyarázza, hogy a háború idején a vietkongok hogyan jártak túl a buta amerikaiak eszén, miként bújkáltak az avar alatt a bombatámadások idején.
Útifotó 2000 a BÁR-ban!
Újabb állomásához érkezett el a NagyUtazas.hu ÚTIFOTÓ 2000elnevezésű fotópályázatának anyagából válogatott kiállítás. Mostantól Budapesten, az Andrássy út 36 alatt találhatóFashion Caféban is megtekinthetőek a fotók. Amint azt már biztosan sokan tudják, a Fashion Café a színhelyeMagyarország első ValóságShow-jának, melyet a VIASAT 3 televízió BÁR című műsorában követhetünk nyomon.Felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a show 24 órán keresztül követhető az Interneten is, ezért a helyiségben mikrofonok és kamerák vannak elhelyezve,amik mindent rögzítenek, ami a helyiségben zajlik! Kérjük ezt vegye figyelembe,amikor belép a kávézóba. Személyesen is találkozhatnak a szereplőkkel, ha ellátogatnak a Bárba és megtekintik kiállításunkat.A budapesti kiállítással egyidőben Szegeden a Grand Café ad helyet a NagyUtazas.hu Útifotó 2000 fotópályázatának képanyagából nyílt kiállításnak.A tárlat június 30-ig tekinthető meg.A nyárra tervezett további kiállítási helyszíneink: Miskolc, Debrecen, Eger.Szeretettel várunk mindenkit!!
Aggtelek
Aggtelek a múltban és napjainkban "Ott Aggtelek csudái vonzanak,Melynek barlangja lenn a föld alatt A szomszéd Torna határába fut.S míg rejtekén bolyongnak lábaid:Lelked mély gondolatba téved el.Regényes völgyek s emlékezetes Romokkal mesze-látó bérczorom,Tar szikla, zöld mező, erdő s patak, Rom és patak környékén ősregékSzólnak lelkedhez mindenütt." Tompa Mihály: Lófő Aggtelek mint településAggteleket mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogteluk néven. Antal István Bertalan aki Aggteleken született és jegyzőgyakornokként valamint szociális titkárként összesen hét évet munkálkodott, később megírta Aggtelek történetét. Az előbb említett oklevél adataihoz kapcsolódóan Ő úgy vélte, hogy Aggtelek keletkezése az 1280 tájékán lehetett. A másik elmélet szerint, amit Dr. Dénes György történész írt, jóval régebbi magyar település Aggtelek. Keletkezését a nagy tatárjárás előttre helyezi. Ezt az elméletet az a tény is bizonyítja, hogy a református templom 1975-ös újjáépítése során a templom déli falából előkerült két román stílusú lőrésszerű ablak és egy régi bejárat. A stílus tekintve a templom építését a XII- XIII. századra lehet tenni, ebből pedig az következik, hogy Aggtelek a tatárjárás idején már jelentős települések közé tartozhatott. Dr. Dénes György elmélete szerint Aggtelekről azért nem találunk információt a tatárjárás körüli írásos emlékekben, mert a tatárdúlás teljesen megsemmisítette a falut, életbemaradt lakói a környező falvakba menekültek, s csak évekkel, évtizedekkel később kezdték el ismét a visszatelepülést. Az itt élők az évszázadok során sok veszedelmet és hányattatást éltek meg. Különböző fertőző betegségek, járványok gyakran tizedelték meg a környék lakosságát, ennek bizonyítékait még az elmúlt század halotti anyakönyveiben is megtalálhatjuk. 1858- bán súlyos, a település életében meghatározó a jövőt tekintve, tragédiát élt át a falu lakossága. Egy iszonyú méreteket öltött tűzvész szinte mindenkit és mindent elpusztított. Épségben összesen csak két épület maradt, a falu iskolájának fő épülete és egy régi kőből épült ház (ez az épület még ma is áll). A templom és a paplakhoz tartozó melléképület kőfalai is megmaradtak az utókor számára, de minden egyéb porig égett, beleértve a község minden hivatalos és emlékiratait is, amik fönn maradhattak volna az utókór számára. Egy korabeli egyházi leírásban azt olvashatjuk: a községbe érkező vizsgálóbizottság leírhatatlan állapotokat talált, azt is hozzátéve, a falut nem csupán fizikai értelemben találták leégve, hanem szellemi, lelki értelemben is nagyok voltak a károk. Századunk is hozott megpróbáltatást az itt lakók számára a II. világháború egyik frontvonala több mint két hétig húzódott Aggteleknél újabb nagymértékű pusztulást okozva, mint például a sok vihart megért öreg templomot is amelynek ismét csak az ősi oldalfalai maradtak meg épségben, minden egyéb tönkrement, elégett vagy elpusztult. Sajnos a rengeteg megpróbáltatás és balszerencse miatt mi ránk már nem nagyon maradt írásos emlék a fentebb említett okok miatt. Jelenleg a település virágkorát éli a nagy túrizmusból kifolyólag, de például a nagy föllendülés előtti időkről nemigazán tudtunk meg sokat.Az Aggteleki Nemzeti ParkAz Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az első, amelyet hangsúlyozottan az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A közel 20 ezer hektárnyi területet délen az Észak-Borsodi-dombság, keleten a Cserehát határolja, nyugaton és északon pedig a szlovák határ választja el a vele szerves egységet alkotó Szlovák-karszttól. A térség védelmét 1978-tól tájvédelmi körzetté nyilvánítása biztosította. A védett terület egészét 1985-ben minősítettek nemzeti parkká. A Bódva széles völgye a nemzeti parkot két jól elkülöníthető részre osztja. Északnyugaton az Aggteleki-karszt, délkeleten a Rudabánya-Szalonnai-hegység húzódik. A 160-600 m tszf. magasságban fekvő Nemzeti Park nagy részét a földtörténeti középkor triász időszakában mintegy 220-240 millió évvel ezelőtt itt hullámzó sekély trópusi tenger vizében képződött mészkövek építik fel. Később, a kréta időszakban a terület kiemelkedett és lepusztult, a jelentős kéregmozgás hatására pedig a kőzetben kisebb-nagyobb törésrendszerek alakultak ki. A térség arculatát a mészkőre jellemző formák határozzák meg. A felszínt lapos fennsíkok, változó átmérőjű és mélységű tál alakú mélyedések (töbrök), a felszíni vizeket a mélybe vezető víznyelők, a mélyben áramló karsztvizeket megcsapoló források, tavak, természetes vízfolyások, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok teszik változatossá. A felszín alatt pedig a térséget nevezetessé tevő barlangok, barlangrendszerek alakultak ki.VilágörökségAz Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A világ 469 kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. Ezidáig barlang, mint természeti érték, 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség büszke címét. Először a Földünk leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd pedig a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot (Szlovénia) vették fel a listára. AzAggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival egy időben tüntették ki e címmel a nevében is barlangra utaló Carlsbad Caverns !! Nemzeti Parkot (USA, Új Mexico) is, ahol a világ leghíresebbjei közé tartozó Carlsbad- és Lechuguilla-barlangok találhatók. A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében e címre csak a legkiemelkedőbb,viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 700 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén. Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Közülük számos egész éven át vezeti a vizet, de vannak olyanok is, amelyek csak olvadáskor vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált. A fennsíkokon a beszivárgó vizek oldásával kialakult, függőlegesaknabarlangok, a zsombolyok szokatlan formájukkal, nagy számukkal és sűrűségükkel növelik a térség értékét. A változatosságot a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangok egészítik ki. A különböző kialakulásmód a barlangjáratok alakjában, méretében, térbeli elhelyezkedésében is tükröződik. Az egyszerű, vagy elágazó, esetleg több szintben elhelyezkedő, gyakran labirintusos járatok falát kisebb-nagyobb oldásformák törik meg. Hasonló változatosság jellemzi a barlangok ásványkitöltését is: a hatalmas felületeket borító, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások, görbecseppkövek, cseppkőmedencék, mésztufagátak és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, aragonitbokrok, borsókőféleségek, kalcitlemezek, hegyitej díszítik a járatokat, melyekhez egyes helyeken gipsz- és ritkán jégképződmények is társulnak. A térség barlangjainak általános jelentősége mellett biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21 található meg a vidéken. A Baradlában kijelölt, különböző kőzettípusokat bemutató földtani feltárások jelenleg a világ egyetlen barlangi alapszelvényei. A barlangok kitöltésében található csontmaradványok az elmúlt 4 millió év fejlődésének, az élővilág változásának megismeréséhez szolgáltattak adatokat. A barlangok régészeti leletei legalább 35.000 évet átfogó történeti eseménysort dokumentálnak. Ugyancsak számottevő a térség barlangjainak kultúrtörténeti jelentősége is. A csodálatos világ nemcsak a nép fantáziáját mozgatta meg, de íróink, költőink, festőink képzeletében is életre kelt, melynek eredményeként számos monda, mese, irodalmi és képzőművészeti alkotás született (Kettős helyszín -színdarab, film 1978.) . A gazdag történelmi múlt ellenére e felszín alatti világ nagy része ma is természetes állapotú, hiszen a leglátványosabb barlangok zöme csak az elmúlt évtizedekben vált ismertté. Jelentős károsodás szinte csak a Baradlát érte, ahol a nagymérvű kiépítések miatti beavatkozásmellett a cseppkőtördelés következményei érzékelhetőek. A Világörökség Listán való fennmaradás miatt meghatározó jelentőségű a természetes állapot háborítatlansága, amit a barlangok általános védelme s állami tulajdonjoga garantál. Hazánkban 1961 óta minden barlang védelem alatt áll, a legértékesebbek pedig fokozottan védetté nyilváníthatóak. A nemzeti park területén nyíló barlangok közül általános természettudományos, geológiai, ásványtani, hidrológiai és őslénytani jelentősége miatt 20 barlang élvez fokozott védelmet. A természetvédelmi jogszabály alapján minden olyan tevékenység, amely a barlang állapotában változást idézhet elő, így különösen a kutatás, búvármerülés, kiépítés, hasznosítás, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletében meghatározott barlangok -- köztük a fokozott védelem alatt állók -- látogatását a Nemzeti Park engedélyezi. A Park Igazgatósága a barlangok védelme, és könnyebb közlekedés érdekében több helyen létrákat, lépcsőket, járófelületeket létesített.A barlang látogatásaAz Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1,2,5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszit tekinthetik meg az érdeklődők. Mivel a Baradla vanjelenleg a legrosszabb állapotban a feltárások, mesterséges közlekedés kiépítése és a rengeteg látogató miatt, éppen ezért rendkívüli felügyelet mellett lehet csak megtekinteni. A Baradla-barlang ettől függetlenül, az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit.A védetté nyilvánítás éve: 1985Természetvédelmi kezelő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Területe: 19764 ha. Ebből fokozottan védett: 4791 ha. UNESCO MAB: 19247 ha (magterület: 230 ha)Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának az a munkája, hogy feltárja, védje, őrizze az Aggteleki- karszt természeti és kultúrtörténeti értékeit, biztosítsa a természeti értékeket a látogatók, legfőképpen a tanulók, diákok részére a megtekintést, fejlessze a természeti- és kultúrtörténeti értékek megismerésére törekvő idegenforgalmat. Az Aggteleki Nemzeti Park Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a mintegy 60 000 ha nagyságú Gömör-Tornai -karszt magyarországi oldalán biztosítja a különleges természeti értékek védelmét. A Nemzeti parkunk területileg szorosan kapcsolódik a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzethez és jelenleg mindkettő nemzetközi védelmet élvez, mint az UNESCO ember és bioszféra (MAB) programjának kijelölt egysége. Atermészeti értékek kijelölt jelentőségét mutatja, hogy az ENSZ Világörökség Bizottsága 1995-ben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világ természeti és kulturális örökségének részévé nyilvánította. Az 1985-ben létesült mintegy 20.000 ha nagyságú nemzeti parkban kitűnően tanulmányozható hazánk természeti értékekben, rendkívül gazdag karsztvidékének geológiai értékei, növény- és állatvilága, mely Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű bír. A geológiai értékek legfontosabb képviselői abarlangok, melyekből a területen 20 fokozottan védett barlangrendszer mellett közel 270 kisebb-nagyobb barlangot tartanak jelenleg nyilván.Cseppkőképződményei alapján a legnevezetesebb a Baradla-Domica- barlangrendszer, amely 25 km-es hosszúságával a mérsékelt égöv egyik leghosszabb cseppkőbarlangja. A természeti értékek mellett olyan régészeti és kultúrtörténeti értékek is találhatók a térségben mint a Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előkerült, tudományos értékében felbecsülhetetlen előemberlelet (Rudapithecus), középkori vár- és kolostorromok (Szádvár, Martonyi- kolostorrom) a templomépítészet európai szinten is értékes emlékei (Szalonna,Rakacaszend, Tornaszentandrás) , kúriák és kastélyok (Ragály, Tornanádaska). Épen megmaradtak a vidéken a népi építészet és tárgykultúra jellegzetes képviselői, a falusi parasztporták és házak, az ipartörténeti emlékek és a temetők. A korábbi modernizációjából kimaradt falvakban az egész település őrzi a tradicionális falvak jegyeit és hangulatát, kiváló adottságot teremtve a falusi turizmus számára (Jósvafő, Tornakápolna, Teresztenye). Sajátos néphagyományok, etnikai jellegzetességek, kézműves hagyományok is fellelhetők a településeken. A turisztikai vonzerőt fokozzák a kulturális események, a hagyományosan megrendezett barlangi hangversenyek, falunapok, művészeti hetek, sport és szabadidős rendezvények. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében, Jósvafőn található hazánk egyetlen Hucul ménese, mely a Jósvafő feletti gergéslápai legelőn megtekinthető a látogatók számára. A térség hagyományos aprófalvas szerkezetű, melyet elkerült a modernizáció, így a természet értékei, a történelmi emlékek, a hagyományos falusi gazdálkodás, a tradicionális kultúra elemei szinte változatlanul megőrződtek.A barlang fölfedezéseAz Aggtelek-Jósvafő környékén kialakult barlangvilág Európa cseppkőbarlangrendszeréhez tartozik. Az itteni karszthegyek kialakulása kb. 200-500 millió évvel ezelőtre nyúlik vissza. Hosszú időn keresztül az volt a tudományos álláspont, hogy az ilyen mészkőhegységekben kialakult a föld alatti patakok, folyók vizének oldó hatása hozta létre. Az Aggtelek környéki barlangvidék vízelemzései, koptatottságai és hordalék vizsgálatával, a felszíni és a barlang lerakódások összehasonlító elemzése alapján Jakucs László a közelmúltban kimutatta, hogy nemcsak oldó hatásról van itt szó, hanem a barlangokat a folyóvízi erózió működése is alakítja. Az alászivárgó karsztvíz befolyik az üregekbe és cseppkőképződményekkel tölti fel. A legnevezetesebb az északi cseppkőbarlang, a Baradla. Háborús időkben a barlang menedék helyként szolgált a környék lakosságának. Az első tudományos felmérést 1801-1802-ben Raisz Keresztély végezte, ő a ma Vaskapunak nevezett pontig jutott el. 1825-ben Vass Imre, a ma Színpadnak nevezett részletig tárta föl a barlangot. 1831-ben könyvet is írt teljesítményéről. A munkálatok még ma sem tekinthetők befejezetnek, mivel egyre újabb és újabb helységek, részek kerülnek elő. Kiemelkedő érdeklődésű turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.
Az izomláz
Miért alakul ki az izomláz?Testmozgásra szükségünk van, ehhez kétség sem fér. Különösen azokat kapja el néhanapján a nagy felbuzdulás, akik egész nap ülnek, s ezért tisztában vannak azzal, hogy nem elég az ajtótól az autóig sétálni. A meggondolatlanul, hirtelen elkezdett edzések azonban másnapra komoly panaszokat okoznak. Az izomláz olyan fájdalmas lehet, hogy szegény áldozat mozdulni sem bír. Jó néhány nap eltelik, mire ismét könnyedén tud mozdulni.Nem tudjuk pontosan, mi okozzaMég vitatkoznak a szaktekintélyek arról, hogy tulajdonképpen milyen folyamatok állnak e kellemetlen jelenség hátterében. Azt azonban ma már kevesen gondolják, hogy a fájdalmat pusztán az izmokban felhalmozódó tejsav okozná. Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a túlerőltetett izomrostban finom kis repedések, sérülések keletkeznek. E parányi réseken keresztül lassacskán víz hatol az izomszövetbe, így nagyjából egy-másfél nap elteltével ödéma, azaz vizenyő, vízfelhalmozódás alakul ki az érintett területen. Az izomrost megduzzad és megnyúlik a víztől. Ezt a tágulási fájdalmat érzékeljük izomlázként.Mégsem jó rádolgozniSokhelyütt még most is azt ajánlják izomláz esetén, hogy folytassuk nyugodtan az edzést, az ismételt, erős igénybevétel hatására a fájdalom majd elmúlik. A gyakorlatban ennek éppen az ellenkezője szokott bekövetkezni: az izomláz a "rádolgozás" hatására fokozódik. Ennek az a magyarázata, hogy az izomrostokon további hajszálvékony repedések keletkeznek, s a vízfelhalmozódás folytatódik. Ma már egyre inkább azon a véleményen vannak a szakemberek, hogy az izomláz kialakulás után néhány nap pihenés szükséges, s csak nagyon apránként szabad újra kezdeni a tornát. Így az izomszövet lassacskán helyrejön.Hogyan csillapítsuk a fájdalmat?Minden olyan beavatkozás segíti a gyógyulást, amely az érintett izomterület vérkeringését serkenti:- Vegyen forró fürdőt, a vízbe cseppentsen néhány csepp illóolajat. Főként a rozmaring- és ezüstfenyő olaj alkalmas erre a célra.- Alkalmazzon váltófürdőt: zuhanyozza le a lábát először meleg, majd hideg vízzel. A meleg zuhany tartson három percig, a hideg csupán húsz másodpercig.- A szaunázás is előnyös lehet izomláz esetén.- Masszírozza lágyan az érintett testfelületet. Az a leghatásosabb, ha mandulaolajból és pár csepp rozmaringolajból masszázsolajat készítünk, és ezzel végezzük a kellemes, gyógyító műveletet.- Segíthetnek a különféle sport kenőcsök is: ezek hatása is többnyire a vérkeringés fokozásán alapul. Alkalmazhat különféle pakolásokat, borogatásokat is.- Áldásosak a különféle enzimkészítmények, például a Bromelain és a Tripszin, melyek a növényi eredetű Rutosiddal kombinálva a leghatásosabbak. Az enzimek segítenek az ödéma lelohasztásában, illetve arra is képesek, hogy a vízfelhalmozódást megakadályozzák. Az anyagcsere melléktermékeket az enzimek feldarabolják, s így a véráram útján könnyebben eltűnnek a fájdalmas testrészből.A mozgásról mégsem kell lemondani!A szokványos fitnesz tornák helyett azonban kíméletesebb, egyenletes terhelést biztosító mozgásformákat kell előnyben részesíteni. Különösen ajánlott a stretching, de úgy, hogy a gyakorlatokat ne kövesse rugózás. Tartsa ki hosszan a nyújtógyakorlatokat, de a mozgást csak addig folytassa, ameddig izmai engedik. A jogging és az úszás is alkalmas arra, hogy az izmokat ellazítsa, így az izomláz kúrálásában döntő szerepet szánhatunk az uszodának és az odavezető gyalogútnak is.Hogyan előzhetjük meg az izomlázat?Ha hosszabb ideg tartó megterhelésre számíthatunk, érdemes több, rövid szünetet is beiktatni. A mozgást ne hirtelen hagyjuk abba, hanem fokozatosan, apránként. Ne sajnáljuk az időt a levezető gyakorlatokra! Ha egy meghatározott edzési célt szeretne elérni, például 10-15 kilométer futás megállás nélkül, akkor érdemes edzési tervet készíteni, amely lépésről lépésre, napi bontásban tartalmazza a teendőket. Így lehet a teljesítményt lépésről lépésre, kockázatok és kellemetlen tünetek nélkül emelni.
Különös szomszédság
Növény- és állatvilág emberkéz alkotta életterekbenAz emberiség fokozatos civilizálódásának szükségszerű, de egyben igen káros velejárójává lett a természetes életterek megcsonkítása, megnyirbálása. Az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technikának köszönhetően az ember természetes környezetéből egyre nagyobb és nagyobb területeket szakított le a maga számára, míg végül mostanra már azon kell magunkat észrevennünk, hogy- habár csupán egyetlen fajt alkotunk a Föld élővilágából - jelentősen átalakítottuk bolygónk arculatát - és sajnos nem minden szempontból előnyére...Azzal azonban, hogy számtalan elemében átalakítottuk környezetünket, furcsamód egyben új élettereket is hoztunk létre. Az emberkéz alkotta, vagyis mesterséges környezetekhez ugyanis szintén alkalmazkodni tudott a maga módján az élővilág. És jelenünkben - noha gyakorta azt hisszük, immár sikerült teljesen hermetikusan elzárnunk magunkat planétánk egyéb élőlényeitől - valójában számos"hívatlan" szomszédunk, potyautasunk terem egy-egy ilyen általunk berendezett térben. Hívatlan szomszédaink pedig sokszor éppoly ügyesen és gyorsan alkalmazkodnak, mintha csak az őstermészet evolúciójának színpadán kellene bizonyítaniuk rátermettségüket.A folyamat talán azzal vette kezdetét, hogy az ember bizonyos állat- és növényfajok háziasításába fogott. A vadászatot az állattartás váltotta fel, a gyűjtögetésből idővel növénytermesztés lett, ám ezzel nem csupán egy-egy emberi közösség élelemszerző stratégiája alakult át jelentős mértékben, hanem egyben az embert körülölelő táj szintén erősen átformálódott.A mezőgazdaság, a természet tudatos birtokbavétele azonban csak az egyik lépés volt, amellyel egy időben viszont egy másik folyamat is megindult. Arról van szó nevezetesen, hogy az ember - nagyrészt éppen a megváltozott élelmezési módoknak, a bővülő lehetőségeknek köszönhetően - mostanra végre letelepedhetett. Már nem kellett folytonos vándorlással töltenie mindennapjait, hanem az újonnan kialakított szántóföldek és legelők lehetővé tették számára, hogy azok közvetlen szomszédságában le is telepedjen, és így helyben jusson hozzá táplálékához.Saját külön életteret képezett tehát a maga számára, amely élettér ugyanakkor kezdetben még minden bizonnyal nem teljesen "természetellenes" környezetként állt össze. A kezdetleges emberi települések valószínűleg éppoly "természetközeliek" lehettek, mint a korai kultúrtáj, az ember által megművelt földek és legelők alkotta vidék. A fejlődés megindulásakor még nem alakulhattak ki éles határvonalak emberi és természetes élettér között: egy sárból tapasztott épületfalban, vagy egy kezdetleges eszközökkel megművelt szántón éppoly otthonosan megélhettek erdő, mező élőlényei, akárcsak az érintetlen területeken.Idővel azonban mind erőszakosabban avatkoztunk bele természetes élő környezetünk érzékeny egyensúlyaiba, miközben igyekeztünk mindinkább elhatárolódni is e környezettől, míg végül a modern technika segítségével olyan "steril" tereket hoztunk létre, melyekben az életnek szigorúan csak azon formái férhetnek meg, amelyeket mi magunk beengedünk.Ne higgyük azonban, hogy élettereinket csupán húst, tejet, tojást előállító gyáraink "élő anyagával", no meg lakásban tartott kedvenceinkkel osztjuk meg! A természet ugyanis - éppen élni akarásának köszönhetően - mesterséges környezeteinkből is részt követel. És leleményessége, alkalmazkodóképessége révén e részt ki is veszi magának.Az emberiség évezredek óta épít városokat magának. Az első ilyen nagyobb lélekszámú települések mintegy 6-7000 évvel ezelőtt kezdtek kialakulni az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban. E fejlődés során a természettel szinte még lépten-nyomon összenőtt őstelepülésektől fokozatosan eljutottunk a mai óriásvárosok teremtette, látszólag a természettől való tökéletes elkülönülést megvalósító állapotba.Hosszú utat tettünk meg, amíg a természetben talált építőanyagokat (fa, tapasztott sár) előbb tartósabb - de még részben természetesnek mondható - elemek (kő, égetett agyagtégla), majd mostanra ipari alapanyagok (fém, üveg, műanyagok) váltották fel. Közben viszont városaink egyre kevésbé nyújtottak teret a "vadonból" származó élőlényeknek.Mert mivel szembesülünk ma? Városaink mind tervezésükben, mind a felhasznált anyagok tekintetében, mind működésükben teljes mértékben mesterségesek. Aligha tudnánk a természetes élettértől inkább eltávolodott környezetet elképzelni megalopoliszainknál, ahol négyzetkilométereken keresztül aszfalt és beton fedi el a természetes talajt, ahol a légkör óriási körzetben erősen szennyezett, ahol a zajszint huzamosabb ideig a természetes érték többszörösén van.Ki gondolná akkor, hogy még ilyen környezetben is lehet helyük az emberi életen kívül a vegetáció más formáinak? Pedig bizony még fejlett nagyvárosainkban is utat törhet magának a természet, és számtalan példa mutatja, hogy ezt meg is teszi. Az ember által létesített új környezeti viszonyokhoz az élővilág valójában éppúgy alkalmazkodott, ahogy ezt bármely más környezeti változás esetén is tette volna; sőt: bizonyos élőlények nem csak elviselik az így kialakult új körülményeket, de olyan jól sikerült adaptálódniuk, hogy kifejezetten előnyben is részesítik a modern emberi civilizáció teremtette élettereket.A növényvilág képviselői közül elsősorban azok hódíthatták meg a városokat, amelyek eredeti élettere is némileg hasonló életfeltételeket nyújtott. Ne gondoljuk ugyanis, hogy a természetben nincsen megfelelője betonrengetegeinknek: azok a növényfajok, amelyek a törzsfejlődés során sikeresen alkalmazkodtak a zordabb éghajlati viszonyokhoz, a tápanyagban szegény, igen kemény talajhoz - például a vulkáni lejtőket, kietlen sziklás vagy félsivatagos területeket népesítették be -, könnyen elszaporodhattak városainkban is.Ezeket a legkülönfélébb fajú, általában apróbb termetű és kevésbé tetszetős növényeket - amelyek főleg a fűfélék közé tartoznak - gyakran találhatjuk meg építési területeken, foghíjtelkeken, de némely európai nagyvárosban már a második világháború bombázásait követően megjelentek a romok között. E növények gyakorlatilag bárhol megtelepedhetnek, ahol szélhordta magvaik akár csak a legapróbb repedésekre találnak falfelületeken vagy burkolatokon, így az egyes populációk óriási területekre terjedhetnek ki.Az állatvilág egyes képviselői szintén megtalálhatják természetes élőhelyeik emberkéz alkotta megfelelőit. A városi épületek függőleges homlokzata például megközelítőleg ugyanolyan fészkelési lehetőséget biztosít, mint a szirtfalak, így az ilyen életteret kedvelő madárfajok könnyen áttérhettek a városi életmódra is. Az egyik legjellegzetesebb példa erre a közönséges városi galamb, melynek őse még a háziasítás során szokta meg az ember közelségét, de amely azóta a nagyvárosokban visszatért a független élethez. E populációkhoz viszont hamar a még nem tenyésztett fajtársak is csatlakoztak, és immár ezek kereszteződései képeznek változatos madárrajokat Nyugat- és Közép-Európa-szerte számos nagyvárosban. A városi galambok éppúgy építik fészkeiket a 19. században keletkezett városi épületek klasszikus oszlopfőire és homlokzati díszítéseire, ahogyan egy tengerparti sziklafal párkányaira és repedéseibe építették volna.A tél közeledtével tízezres csapatokban gyülekeznek a városokban a seregélyek, hogy az épületeken megülve élvezzék a némileg enyhébb időjárást, hiszen hidegebb napokon a városokban akár több fokkal is melegebb lehet, mint a környező vidékeken. Sok ház elhagyott tetőtere, sötét padlása könnyen megközelíthető egy-egy kimozdult tégla vagy tetőcserép résén át. Egyes denevérfajok ugyanolyan kényelmesnek tartják az efféle helyeket, mint a barlangjaikat. Más madárfajok (pl. sok fecskeféle) tagjai meg éppen arra jöttek rá, hogy territóriumuk területén lényegesen több a szellőzőakna és a kémény, mint az odvas fa, valójában tehát az emberi környezetben e fajok szintén könnyebben találhattak fészkelőhelyre. Még sokáig folytathatnánk a felsorolást: hiszen számos madárfaj találta meg így vagy úgy ideális élőhelyét a városok épületdzsungeleiben, ahol gyakran kedvezőbb időjárási viszonyok között és lényegében zavartalanul fészkelhet és élhet.Megint más állatfajokat meg éppen a táplálékszerzés kedvezőbb lehetőségei vonzottak az ember által alakított környezetbe. Mivel e városi bevándorlók éppen azt a fajta táplálékot találják meg itt nagy mennyiségben, amelyet a legjobban kedvelnek. Egyes molyok lárvái kövérre híznak, miközben keresztülrágják magukat finom gyapjúból készült ruháink halmain; az épületgerendák és a bútorok fájában pedig termeszek és bogárlárvák furkálhatnak kedvükre. A trópusi területek nagyvárosaiban a függőleges betonfalak és ablaktáblák ideális életteret jelentenek bizonyos gyíkok számára, amelyek már az eredeti természetes élőhelyükön is jó tapadóképességet fejlesztettek ki a fatörzseken le és fől rohangálva, és amelyek most e felületeken közlekedve fogdossák össze roppant gondossággal a lakásokba a mesterséges fények által becsalogatott rovarokat.A nagyvárosokban élő állatok túlnyomó többségét azonban egyetlen óriási táplálékforrás vonzotta ide: az emberi hulladék. A gondatlanul eldobált élelmiszer-maradékok, a mindennapi életünk termelte hatalmas hulladékhalmok legalább olyan jelentős táplálékforrást jelentenek egy egész csomó állat számára, mint a szavannák fűtengerei vagy éppen az óceánok kiterjedt planktonrajai az ott élők számára. És e speciális táplálékforrásra itt is teljes tápláléklánc épülhet, melyben az egymással táplálkozó állatok egész láncolata a szeméthegyek nyújtotta biztos és állandó alapról indul ki. E hulladékfogyasztó közösségekben persze minden kisebb léptékben zajlik, itt a rágcsálók alkotják az uralkodó réteget.Amióta csak településeket alakít ki magának az ember, az egerek és patkányok különféle változatai azóta szegődnek mellé, hívatlan társként követve mindenhová. E rágcsálók kezdetben főleg az élelmiszerraktárakat dézsmálták meg előszeretettel, ám ennél sokkal nagyobb kárt okoztak azokkal a betegségekkel, amelyekkel időről időre az egyes települések emberi lakosságát fertőzték meg. Patkányokon élő bolhák (melyek a patkányokon kívül az emberre is áttelepedhettek) terjesztették el például a pestist a 14. század Európájában, aminek következtében a kontinens akkori teljes lakosságának közel egynegyede halt meg a súlyos járványban. Ez pedig már arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben közvetlen veszélyeket is rejthet az emberi környezetben hívatlanul megtelepedő vegetáció.Persze akármilyen sikeresen is alkalmazkodtak például az előbbiekben megemlített városlakó populációk, a természetes életterek fajgazdagsága szerencsére még így is bőven meghaladja a városi életterekét. Azonban legyen szó akár a városi galambokról, akár a termeszekről, akár a háziegerekről, figyelembe kell vennünk az alábbiakat: a városokban bőséges és az év egészében folyamatos a tápanyagellátás; a városi életterek általában védettebbek az évszakos időjárási változásoktól; az előbbi kettő következtében e fajok folyamatosan és igen intenzíven szaporodhatnak, az így megnövekedett egyedszám viszont szintén jelentősen növelheti a járványveszélyt.A fertőzés esélyét ráadásul tovább növeli még az a tény is, hogy az ezeket terjesztő fajok felett a táplálékláncban itt általában már nem áll további ragadozó, így a megbetegedett és már legyengült egyedek is még viszonylag hosszabb ideig életben maradhatnak, és terjeszthetik a hordozott betegségeket, pedig normális körülmények között éppen ezek szolgálnának egy csúcsragadozó táplálékául.A járványveszély megnövekedő kockázatához járulnak még hozzá mindazon egyedi károk, amelyekről korábban egyes eseteket bemutatásakor már említést tettünk. Az efféle élőlények végtelen elszaporodása tehát igen súlyos problémákat jelenthet a városokat egyébként saját lakhely megteremtése céljából felépítő ember számára. Így a városlakó embernek nincsen más választása: kezébe kell vennie az ellenőrzést e hívatlan társbérlők fölött, ami gyakran adott populációk megritkítását is jelentheti az egyensúlyok visszaállítása érdekében.A szabályozás mindazonáltal szerencsére más fajok életben tartását is jelentheti, hiszen valójában például parkok, kertek telepítésvel mi magunk tudatosan is képzünk élettereket, hogy környezetünket minél változatosabbá tehessük. És az utóbbi időben sok városban a közösség maga is felismerte, hogy a mesterséges környezet élővilágáért szintén felelőséggel tartozik.Végül pedig a városokat mint élettereket tanulmányozva megoldást kell találnunk arra a problémára is, miként tudnánk a természet fokozatos és egyre gyorsabb ütemű felélése helyett inkább együtt élni csodálatos változatosságával, mielőtt még bolygónkat egyetlen összefüggő, kaotikus várossá változtatva végleg ki nem szorítjuk az élővilágot természetes környezetéből.- cp -
Bolyongás - Françoise Gilot alkotásai az XO Galériában
"Nem azért kezdek el egy új képet, hogy újra ellenőrizzem azt, amit már tudok, hanem épp ellenkezőleg: az ismeretlennel igyekszem egyenlő értékűvé válni" - fogalmazza meg a festészetről vallva Françoise Gilot.A kortárs francia festészet kiemelkedő alkotónője többek között a magyar születésű, de nagyobbrészt Párizsban tevékenykedő Rozsda Endre segítségével indult el pályáján, de művészete Picasso hatásainak szintén sokat köszönhetett, akihez egyébként élettársi kapcsolat is fűzte.Gilot festészete kezdetben a forma és a színek élénk játékából indul ki - lényegében egyfajta absztrakt, dekoratív kubizmust valósítva meg ezzel; majd fokozatos letisztulás eredményeként a képek színvilága sötétebb tónusokba - leginkább a szürke árnyalataiba - fordul, a formavilág ugyanakkor kifinomultabbá válik, idővel mind jellemzőbbé válnak az emberi alakok is. A képek izzó feszültségét ekkor már a formák önálló dinamizmusán túl az ember és absztrakt terének konfliktusai adják. E festmények bizonyos értelemben véve olyanok, mintha formákban próbálnánk elgondolni, terekké próbálnánk leképezni elvont fogalmainkat: az alkotó olyan képekben való gondolkodást valósít meg, amelyben a fogalmak közti kapcsolatok bonyolult terekben, összetett formákban, képi szerkezetekben jelennek meg. A Gilot által felvetett fogalmak pedig létünk olyan rejtélyes, titokzatos alapélményeire utalnak vissza, mint amilyen például a mítosz vagy éppen az utazás.Françoise Gilot művészete maga is bolyongás: egy csapongó vizuális utazás az emberi érzelmek és benyomások gazdag, ezerárnyalatú világmindenségében.A Françoise Gilot alkotásaiból megrendezett kiállítás éppúgy július 14-éig látogatható, mint testvérkiállítása, az XO Galériától nem messze található Várfok Galériában bemutatott Rozsda Endre-tárlat.XO GalériaBudapest, I. kerületVárfok utca 11. nyitva tartás: vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között- cp -
A barokk
Történeti tényekA 17. század Európáját elsősorban a feudális visszarendeződés, a fejedelmi abszolutizmusok megszilárdulása és az ellenreformáció kibontakozása határozta meg. E korszak megváltozott ízlését jelezte a barokk korstílus kialakulása, amely a művészetek történetében a reneszánsz stílust követte.A barokk gyökerei - a reneszánszéhoz hasonlóan - Itáliába nyúlnak vissza, ahol is a 16. század második felére tehetők az új stílus megformálódásának első jelei. A barokk idővel egész Európában uralkodóvá vált, de jellemzően az erős katolikus hatás alatt álló területeken volt meghatározóbb: így a stílus igazán eredeti alkotásait az itáliai területek mellett elsősorban éppen a spanyol befolyás alatt álló régiók, valamint Franciaország művészetében találhatjuk meg.A barokk stíluskorszak legvégső szakaszát a rokokóba való átmenet képezte, amely lényegében a barokkra jellemző jegyek mérték nélküli felfokozása révén egyfajta túldíszítettséget eredményezett. Európában a barokk a 18. század közepéig volt igazán meghatározó stílusirányzat; Magyarországon valamivel tovább tartott hatása.Meghatározó stílusjegyekAz erőteljes rekatolizáció eredményeként - vagyis amint a római katolikus egyház régi befolyását kezdte visszanyerni - a reneszánszra alapvetően jellemző emberközpontú világszemlélet helyébe ismét a hit, a szentség keresése lépett. Ismét a hívő ember és Isten kapcsolatának kérdései kerültek a középpontba, a vallásosság újra a világkép centrumát alkotta, ami a művészetek tematikájában szintén megmutatkozott. A reneszánsz idején kibontakozó világi tárgykörrel szemben újra inkább a vallásos témák kerülnek előtérbe.Ugyanakkor azonban a megelőző korszak humanista gondolkodói által felvetett eszmei problémák már a barokk művészete számára is megkerülhetetlenné váltak. Így nem is meglepő, hogy a barokk - habár jellegzetesen egyedi és újszerű elemeket mutat fel - sokban a reneszánsz jegyekre is támaszkodik, és azokat továbbfejlesztve indul útjára, illetve lép előre a későbbiekben is.A barokk stílusban készült alkotások legjellemzőbb jegye a rendkívüli mozgalmasság, dinamikusság, ami a lendületes vonalvezetésben, a hajlékony, hullámzó formákban, valamint a térkiképzés változatos sokféleségében jelenik meg. A szín- és anyaggazdagság minden korábbinál elkápráztatóbb; az összetettebb kompozícionális eljárások és a hatalmas méretek pedig még inkább fokozzák az alkotások drámai erejét.A korszak művészei különösen vonzódnak az illúziókeltés eszközeihez, amit lényegében szintén a lenyűgöző látvány megteremtésének szándéka vezérel. A barokk egyszerre képviselte a pompa iránti uralkodói, főúri igényeket és a vallásosság mind fenségesebb, monumentálisabb megjelenítésére irányuló egyházi törekvéseket.Ilyen stílusú példáulA barokk stíluskorszak művészetét olyan alkotók határozzák meg, mint Caravaggio, Velázquez, Poussin, Rubens vagy Rembrandt a festészetben; Bernini, Girardon a szobrászatban; Vivaldi, Bach, Händel a zenében.A korszak építészetét pedig olyan csúcsteljesítmények jellemzik, mint a vatikáni Szent Péter tér valamint a Szent Péter Székesegyház (amely lényegében szintén ekkor nyerte el ma látható formáját), a monumentális versailles-i kastély és parkja, vagy éppen a szentpétervári Téli Palota. A közép-európai térségben is számos kiemelkedő alkotásra lelhetünk e korszakból: a bécsi Karlskirche, a Schönbrunni-kastély és a Belvedere-palota szintén jellemző példái a barokk építészetének, de például e stílusban épült Prága számos palotája és temploma is.Magyarországon a 17. század első évtizedeire tehető a barokk kibontakozása, amely itt szintén az ellenreformáció támogatásával kezdett terjedni, majd a török kiűzésével új lendületet kapott. Az építőművészet területén az új stílus kezdetben leginkább a templomépítészetben volt meghatározó, majd idővel az uralkodói körök palotáiban, kastélyaiban is jelentkezett hatása. Szép példája a hazai barokk építészet érett korszakának a fertődi Esterházy-kastély.- cp -
A szürrealizmus vonzásában - Rozsda Endre- kiállítás a Várfok Galériában
"Mikor nekiállok festeni, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a vászonról kiküszöböljek mindent, ami fehér, mindent, ami zavarhat. Arra törekszem, hogy nyugtalan felszínt hozzak létre, melyben tapogatózva bizonyos rend keresésére indulhatok, amely fokról fokra módosítja az előző rendet, és egy másik rendetlenséget hoz létre. Az anyag hozza létre a szellemi felszínt, ahonnan az idő nyomába eredhetek. (...) Gyakorta mondják, hogy fölépítem a képeimet. Nem így van, mert a kép épít engem. Úgy változtat meg, hogy amikor befejezem, más vagyok, mint aki voltam, amikor elkezdtem."Rozsda Endre: MeditációAz 1913-ban Mohácson született, és pályáját is még itthon kezdő Rozsda Endre azon képzőművészeink közé tartozik, akik végül külhonban bontakozhattak ki igazán. Rozsda esetében Párizs vált második otthonná, ahol már 1937-től kezdődően többször tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig, majd 1956 után végleg letelepedett, és itt is élt 1999-ben bekövetkezett haláláig.Bár Rozsda Endre művészetét gyakran sorolják a szürrealizmushoz, ő maga voltaképp sohasem csatlakozott az irányzathoz mint művészeti mozgalomhoz. Ugyanakkor gondolkodásmódjában - nyilatkozatai világosan utalnak erre - tagadhatatlanul jelen van a szürrealista alkotókra is jellemző keresés mozzanata, amely egy mögöttes valóság feltárására irányul. Csakhogy Rozsda számára a szürrealizmus nem annyira végcél, mint inkább egy lehetőség arra, hogy ez a másik, immár határait vesztett valóság kitáruljon. Az alkotás folyamatán keresztül a művész számára új utak nyílnak az időben: bejárhatóvá válik a múlt, felfedhetővé lesz a változás.A Rozsda Endre alkotásaiból rendezett kiállítás július 14-éig látogatható, akárcsak testvérkiállítása, a közeli XO Galériában bemutatott, Françoise Gilot művészetéből áttekintést nyújtó tárlat.Várfok GalériaBudapest, I. kerületVárfok utca 14. nyitva tartás: vasárnap és hétfő kivételével naponta 11 és 18 óra között- cp -
Étterem a piros vizicsillaghoz
Érdekes és a világon egyedülálló vállalkozásba fogott Ayala Serfaty izraeli belsőépítész,mikor elhatározta, ezen túl csak halak társaságában hajlandó elkölteni ebédét.Hogy épp Jules Verne Némó kapitányról írt fantasztikus történetei vagy Jacques Cousteau, a híres tengerkutatókalandjai hozták meg a kedvet a mérnöknek ahhoz, hogy Josef Kiriaty építészsegítségével egy éttermet álmodjon 7 méterre a felszín alá, arról nemszól a fáma, mégis, a vízalatti növényzetét utánzó bútorok, lámpákés térhatárolók egyértelműen igazolják tervezőjük rajongását a tenger élővilágáért. A Piros Tengericsillag étterem hullámzó, lebegő formái az óceán folyamatosan mozgásban levő misztikus életét idézik. A burjánzó korall-alakban tekergő rácsok, a medúzaszerű bárszékek, a buborékokat utánzó lámpák, a tükrös felületű járófelületek rímelnek az - amúgy ís szétfolyni tűnő - ablakokon túli világra. Szinte csak a világűr súlytalansága hiányzik, hogy a látogató teljesen beleolvadjon a halak, algák, moszatok, csigák és más tengeri furcsaságok számára alig ismert társadalmába. Ezért a különleges élményért Izrael legdélebbi pontjára, az Eilat öbölbe kell látogatunk, ám ebbe a nem mindennapi étterembe betérve garantált, hogy az ablakon kinézve a tenger végtelen kékben, egzotikus flórájában és faunájában gyönyörködhetünk.
Én és a Másik - Társas kapcsolataink lélektana
BevezetésManapság már mindenki előtt egészen nyilvánvaló, milyen fontos lehet tisztában lenni társas érintkezéseink kimondatlan normáival, szabályaival. Amikor a társadalom gyors szerkezetváltozásai radikálisan átalakítják emberi kapcsolatainkat is; vagy amikor például mind többen dolgoznak a szolgáltatási szektorban, azaz folyamatosan növekszik azok száma, akik munkájuk során végső soron emberekkel érintkeznek, emberekkel foglalkoznak és dolgoznak együtt, felértékelődik az emberi kapcsolatok pszichológiai megközelítése is. Vagyis kibontakozik egy új kutatási terület: a szociálpszichológiáé, amely tehát az emberek egymás közötti viselkedésformáit, közösségben adódó viszonyait vizsgálja.Mindennapjaink során számtalanszor érintkezünk így vagy úgy embertársainkkal. A legkülönbözőbb szituációkban - munkahelyen, iskolában, baráti társaságban, családban - kell "szerepelnünk", azaz megfelelnünk az adott helyzetben fellépő elvárásoknak. Minden ilyen szituációt rejtett, kimondatlan "játékszabályok" irányítanak, ezeket mindannyian elsajátítjuk több-kevesebb sikerrel életünk során, és aztán a korábban eltanultakat alkalmazzuk is -, ám általában öntudatlanul.Pedig igen érdekes lehet feltárni, mik is ezek a szabályszerűségek, amelyek társas érintkezéseink alkalmával működésbe lépnek, valamint hogy milyen tényezők is alakítják ki ezeket, - a szociálpszichológia egyebek mellett éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik."Mi alapján és hogyan észlelünk másokat?" "Hogyan látunk másokat, s ezt miként befolyásolja az, amilyennek látni szeretnénk őket?" "Mi alapján ítélünk meg másokat?" "Hogyan érzékelnek mások minket?" "Mi alapján alkotnak rólunk képet mások?" "Hogyan igyekszünk jó benyomást kelteni másokban?" "Milyen eszközöket alkalmazunk, amikor másokkal kommunikálni szeretnénk?" "Hogyan létesítünk kapcsolatokat?" "Milyen természetűek kapcsolataink?" "Miként alakulnak, hogyan fejlődnek ezek?"Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat alább következő sorozatunkban. Áttekintjük majd többek között tehát a következő problémaköröket: a másik észlelése; a benyomás kialakulása; önértékelés; verbális és nem-verbális kommunikáció; személyes kapcsolatok; befolyásolás; csoportlélektan.Jelenünkben azonban - amellett, hogy mind többek munkájában válik lényegessé az emberekkel való bánás jártassága - általában is fontos lehet emberi kapcsolataink lélektanának alapvető ismerete. Embertársainkkal való viszonyaink ugyanis a korábbi időkhöz képest egyre kuszábbakká, bonyolultabbakká váltak, ami viszont azt is eredményezte, hogy mind többünk számára jelenthet gondot, hogy örömünket leljük a másokkal való érintkezésben, és olyan személyes kapcsolatokat létesítsünk, amelyekben támaszt nyerünk. E probléma orvoslásában is sokat segíthetnek a szociálpszichológia.- cp -
Hogyan érzékeljük a Másikat? - A személyészlelés
A társas érintkezésbe való sikeres bekapcsolódás első lépése éppen az, hogy képesnek kell lennünk megfelelően észlelnünk, helyesen megítélnünk az embereket, akikkel dolgunk van. Ennek hiányában voltaképpen lehetetlenné is válna a kommunikáció, lényegében teljesen elszigetelődnénk. A mások észlelését tekinthetjük úgy is, mint bármely interakció (személyközi érintkezés) első, döntő fontosságú szakaszát.Míg a hétköznapi tárgyak felismerése folyamán egyszerűen csak fizikai - azaz látható, közvetlenül megfigyelhető, "felszíni" - tulajdonságokra (méret, forma, szín stb.) figyelünk, addig embertársaink megítélésekor lényegesen összetettebb folyamatok indulnak meg, sokkal kifinomultabb (és rejtettebb) képességeink lépnek működésbe.Embertársaink megítélése túlnyomórészt olyan tulajdonságokat érint, amelyek közvetlenül nem megfigyelhetők, hanem következtetni kell azokra. A közvetlen fizikai benyomásnál jóval összetettebb észlelési folyamatokra támaszkodik például annak megítélése, hogy egy személy, akivel összetalálkozunk, milyen jellemmel, vagy milyen intelligenciával rendelkezik, vagy éppen milyen szándékok vezetik egy adott pillanatban.Ez azt is jelenti, hogy személyekkel kapcsolatban sokkal nehezebb helyes ítéleteket hoznunk, és így hibákat szintén lényegesen többször vétünk, amelyeket ráadásul kijavítanunk is nehezebb. Mindehhez járul még az is, hogy személyekkel szemben ritkán vagyunk igazán elfogulatlanok, azaz ily módon egyfelől már mi magunk forrásai lehetünk egynémely megfigyelésben beálló torzulásnak.Gondoljuk csak meg, ugyan ki lenne képes valóban tárgyilagosan szemlélni (hogy csak két szélsőségre utaljunk) akár munkahelyi főnökét, akár kedvesét! Olykor valakiben csak a hibákat vagyunk hajlandók észrevenni, másokban meg éppen azokat nem, - a pszichológia ezt nevezi "motivációs elfogultságnak".Ez az elsőre talán aprónak tűnő torzítás - amellett, hogy igen komoly veszélyt jelenthet ítéleteink pontosságára nézve - felvet egy további problémát is. Néha előfordulhat ugyanis, hogy e kezdeti előítéleteink, téves elképzeléseink visszahatnak a ténylegesen kialakuló szituációra is: mintegy utólagosan a valós helyzetben megjelennek. Főnökünket például zsarnoknak látjuk, s ez olyan viselkedést válthat ki belőlünk, ami őt idővel valóban azzá teheti.Az esetek döntő többségében persze meglehetősen pontosan ítéljük meg a körülöttünk lévők alapvető tulajdonságait és adottságait, azonban néha e részfolyamat kisebb hibái is igen komoly gondokat okozhatnak a társas, közösségi érintkezésben, nem hiába fordul tehát e terület felé a szociálpszichológus érdeklődése.Az érzelmek észleléseEgy másik személyt érzékelve azonban már mindjárt két csoportra is oszthatjuk felmerülő benyomásainkat. Amíg a tartós, alapvetően meghatározó személyiségvonások észlelése igen nehéz lehet, gyakran az is elegendő, ha partnerünk pillanatnyi érzelmi reakcióit jól mérjük fel. Időnként sokkal fontosabb is lehet, hogy egy adott pillanatban tudjuk, beszélgetőtársunk éppen érdeklődéssel figyel-e vagy unatkozik, feszült vagy nyugodt, szemben azzal, hogy általában véve extrovertált vagy visszahúzódó, magabiztos vagy félénk.De mennyire vagyunk jártasak mások érzelmeinek felismerésében? Az erre irányuló kutatások általában azt vizsgálták, hogy például egy fényképen látható személy arckifejezéséből hogyan következtetünk a pillanatnyi érzelmi állapotra. Több különböző kísérlet eredményeit összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy általában az egyszerűbb, egyelemű alapérzelmeket (pl. düh, félelem, vidámság) viszonylag pontosan felismerjük már arckifejezésről is; kevertebb, vegyesebb, összetettebb érzelmeket illetően azonban már jelentősen megnő a pontatlan felismerések aránya.Egy másik érdekes kérdés volt továbbá az is, változik-e az egyes érzelmek felismerése/felismerhetősége más és más kultúrában élő emberek esetén. A válasz egyértelműen nemlegesként adódott: bármilyen kultúrából érkezünk ugyanis, a nem-verbális közlések nyelve (gesztusok, mimika) annyira egységes, hogy érzelmeink egy meghatározó hányada mindenki számára azonosként ismerhető fel. Egy afrikai természeti nép törzsi kisközösségben élő tagja számára egy mosoly éppen ugyanazt jelentheti, mint egy "civilizált", fejlett ipari társadalom embere számára.Visszatérve azonban a bonyolultabb érzelmek dekódolására: ha összetettebb érzelmeket arckifejezésről olyannyira pontatlanul tudunk csak megítélni, akkor hogyan lehetséges mégis az érintkezés? Hiszen azért általában azt tapasztalhatjuk, mégsem olyan sikertelenek kommunikációs kísérleteink, mint amennyire azt a fentebb vázolt kutatások mutatnák. A probléma feloldását az a tény adja, hogy valójában érzelemfelismerő tevékenységünk az információk egy sokkal szélesebb köréből merít. Mindennapi érintkezéseink alkalmával ugyanis a pillanatnyi arckifejezés mellett számos más elem is hat ránk, amelyek ugyanúgy hozzájárulnak a másik fél érzelmeinek felméréséhez. A szituáció adott háttere, az előzmények, a másik személy egyéb jelzései egyaránt hasznos részletekkel szolgálhatnak a bonyolultabb érzelmek értelmezésére, felfejtésére.De valójában milyen tényezők és mi módon alakítják személyészlelésünk folyamatait? Erről szintén lesz szó a következőkben amikor majd többek között a hangulati hatásokkal valamint a sztereotipizálás jelenségével is foglalkozunk.- cp -
Hegyek és vizek: a vidéki Kína
Március 14., kedd, 12:45., Csinghong, Páva-tó. Középkorú nénikék elegáns mozdulatokkal tai-csi gyakorlatokat végeznek a városi parkban, mi meg jókora léptekkel sietünk, hátizsákokkal megpakolva, az autóbuszpályaudvar felé. Alig pár napja érkeztünk meg Kínába, egy kevéssé használt határátkelő felõl, Laoszból. Ez a kis Mekong-parti városka volt első benyomásunk a Középső Birodalomról, nagyon kellemes meglepetés: pálmafás sugárutak, nyugalom, ázsiai mértékkel mért jólét. Apropó, Mekong. Itt úgy reklámozzák a folyót, mint a Kelet Dunája. Most éppen első nagy buszozásunkra (menetrend szerint 28 óra) készülünk: úgy hallottuk, hogy Kína-szerte a nagyobb távolságokon alvóbuszok közlekednek.Jó jel volt, hogy idõben indultunk. Igaz, a városból kiérve rögtön lerobbantunk, egy kis motorszerelés. Egy óra múltán újabb megpróbáltatás jött, ezennel kicsit hosszabb hatású: innen kezdve szinte egészen végig földúton haladtunk, girbe-gurba hegyi utakon. Néhány óránként rendszeres motorszerelés, egy cikisebb szakasz után még kereket is kellett cserélni. Mindvégig erõteljes lábszag. Még az a szerencse, hogy az ablakon kikukucskálva emeletes rizsteraszokat, itt-ott pálmaligeteket, magasabban fenyõfoltokat lehetett látni. Egy-egy nagyobb településen tarka hídivásár akasztotta meg a forgalmat.Már-már azt hittük, hogy a célegyenesben vagyunk, 27 km volt hátra, amikor egy végeláthatatlan hegyi dugóba kerültünk. Négy óra alatt sikerült három km-t leküzdenünk. A legbosszantóbb talán az volt, hogy semmilyen látható forrása nem volt a torlódásnak. Amikor éjjel 11-kor megállt a busz - 33 órás borzalom után - , kiderült, hogy ez még csak Új-Dali, a régi városrész még fél óra busszal, viszont oda már nem tudunk eljutni. Fél órás közelharc a szállodai portással, hogy a pénz kifizetése után adja már oda végre a szoba kulcsát.Másnap végre eljutottunk Daliba, s egyhangúan bólintottunk össze: megérte a fáradozás. A fallal körülvett kisváros kitűnő környezetben fekszik. Egyik oldalról a hosszúkás, mélykék Erhai-tó másikról egy 4000 méter magas havas hegylánc veszi közre. A városkában macskaköves utcákon folyik az élet, szép fejdíszes fiatal lányok járnak telitalpú cipõben, idõs asszonyok árulnak a piacon soha nem látott gyümölcsöket. A legnagyobb élet a "külföldiek utcáján" folyik, mi is itt kötünk ki a leggyakrabban: csodás pizzák, gyümölcssaláták és csokistorták vannak erre. (Több havi rizsétel után megbocsátható ez a bűnbeesés... késõbb majd úgyis csak kínai ételeket ehetünk.)A legérdekesebb program Dali környékén a számos hetipiac valamelyike. Mi egy pénteki napon egy nem reklámozott piacra bumliztunk ki, s azonnal értékeltük, milyen is az, ha egyszer-egyszer letérünk a külföldiek által bejárt útról... Jouszuo faluban, ahol Jünnan nyugati részének legnagyobb piacát tartják, csak mi voltunk "hosszú orrúak" Legalább hat különböző nemzeti kisebbség - a lehető legváltozatosabb viseletben - adta-vette portékáit. Kapható volt itt traktormotorral õrölt pirospaprika, műszálas zokni és egész disznó, cukorsüveg és gereblyevas, dolgozott itt cipõfoltozó és utcai fogász. A piac végeztével külön-külön teherautókra szálltak fel a különböző ruhákat viselő más-más nemzetiségű falusiak. Március 22., szerda, 6:25, Tigrisugrató szurdok kezdete. Sietnünk kell, hogy még a jegyszedő emberek elõtt odaérjünk a turistaút elejéhez. (Ázsiában nagyon sok népszerű gyalogútra fizetni kell.) Huhh, sikerült megúsznunk a 30 jüanos (900 Ft) belépõdíjat. A szurdokot Jünnan nyugati részén a Jangce vájta ki magának 3900 méteres hegyek közé maga a víz csaknem 2000 méteres magasságban zubog. A szurdok 18 km hosszú, de a gyalogút ennek több, mint kétszerese. Az ösvény elején még iskolába igyekvő úttörõnyakkendõs kisgyerekekkel találkozik a kiránduló, kicsit feljebb emelkedve már csak egy-egy teherhordó öszvér szegõdik mellénk. Egy-két nagyobb kanyar után már csak idõnként bukkan elénk egy kisebb falu képe: ahol van valamennyire is megművelhető terület - értsd: 30-40 fokos dõlésszög alatt -, ott azonnal van pár kis vityilló. Messze lent az ösvény alatt látszik a türkisz-zöld folyó kavargó vize. A látványt sajnos negyedóránként megzavarja a túloldali földút építésénél használt dinamit robbanása; ilyenkor jó sokáig mennydörgésként visszhangzik a hang.Az egyik legfárasztóbb rész a "28 kanyar", a legvészesebb szakasz viszont csak ezután következik nem sokkal. Nagyjából húsz méteren alig kivehető a nyomvonal, egy lábfej szélességű az egész, egy 60 fokos hegyoldalba vájva, ráadásul a gördülő kövek miatt nem lehet kapaszkodni semmiben. Mindegy, megoldjuk valahogy a helyzetet. Innen még újabb három óra gyaloglás, nagyjából vízszintesen haladva, mire elérjük a szurdok felénél egy kis falucskában a Félút fogadót. Rövid élménycsere az ellenkező irányból érkezettekkel, fél óra alatt három sör eltüntetése, majd zuhanás az ágyba.Másnap az első két órában még szintben haladunk, könnyű terep, mindössze két vízesésen és három sziklaomláson kell átevickélnünk. Valahol lenn a mélyben a folyó vizében sejlik az a szikla, amelyrõl a szájhagyomány szerint a vadászok elõl menekülő tigris átugrott a túlsó partra és így megmenekült... Egy idő után az ösvény egy alsóbb útra vezet, s ezen az autóval is járható "terepen" a tűző napban gyalogolunk még 6-7 km-t.Egy kis jelnél index jobbra: majdnem függõleges szakaszon kell leereszkedni egészen a folyó szintjéig. A durván 400 méteres szintkülönbség majdnem egy órába telik. Lenn egy öreg révész várja felfújható gumicsónakjával az átkelõket. Nem túl széles a víz, tíz perc alatt átjutunk a túloldalra. Ott még vár ránk ugyanaz a 400 m, ezúttal fölfelé. Hiába örültünk idejekorán, innen föntrõl még nyolc kilométer a legközelebbi falu, ahol meg lehet szállni. Kész szerencse, hogy egy kínai társaság éppen odatartott, és a terepjárójukban akadt még két hely... Március 24., péntek 17:49, Licsiang, éttermi terasz egy kanális partján. Mi is eshet jobban egy kiadós természetjárás után, mint egy jól megérdemelt lasagna egy koreai étteremben? Ne felejtsük el, Kínában vagyunk. Persze nehéz elfelejteni, ugyanis a város nagyrésze ugyanolyan szürke, kicsempézett betonházakból áll, mint bármely másik város errefelé. Ha azonban a buszmegállótól elindul a vándor, és a Mao-szobor elõtt elkanyarodik jobbra a vízikerekek irányában, akkor egy aranyos kisvárosban találja magát. Sõt, meg is lepõdik, mintha éppen valahol Európában sétálna. Olyan kis szuvenír-város ez, a maga díszburkolatos utcácskáival, kis mellékutcáival és a mindenhol csobogó kis kanálisaival, mint Szentendre, Cesky Krumlov és Portofino egybegyúrva.Mégis állandóan szembe- (pontosabban: fülbe-) ötlik, hogy Kínában vagyunk. Lépten-nyomon húsz-harminc fõs csoportokban menetelnek a gazdagabb tartományokból érkezett turisták. Errefelé azonban nem egy feltartott esernyő fogja össze a csoportokat, hanem az idegenvezető szócsõvel felerõsített hangja. (Egyébként már az óvodás csoportokat is így terelik az óvónénik...) Licsiang óvárosa szinte egyetlen összefüggő ajándékbolt. A közeli hegységbõl bányászott féldrágakövek uralják a piacot. Zöldes jádekõbõl készítenek szigorúan egyenméretű gyűrűket, karpereceket vagy éppen kajánul vigyorgó Buddhákat. A kis fõtéren inkább Mao-szuvenírek tarolnak: Mao Vörös Könyve több nyelven, Mao-sapkák és Mao-öngyújtók...A városban és annak környékén lakik a nakhi kisebbség. Annyiban térnek el a többi kisebbségtõl, hogy ők ezer évre visszatekintő írásrendszerrel büszkélkedhetnek, valamint... hogy matriarchátus uralkodik, vagyis "nõuralom" van. A nõk választhatnak férfit maguknak, akár egymás után többet is életük során. A gyermekek mindig az anyánál maradnak, és a nõk örökölnek mindent. Ezért lehet a város utcáin pipázó kártyázó asszonyságokat látni, vagy éppen kisgyermeket a hátukon cipelő apukákat...Minden jóbol megárt a sok, tehát egy szép napon mi is felkerekedtünk, hogy elinduljunk észak felé. Pontosabban szólva egy elég csúnya napon indultunk el, és innentõl kezdve kínai utazásunk végéig már nem is láttuk a napot. Kilenc órát kellett buszozni a legközelebbi vasútállomásig, többé-kevésbé a Jangce völgyét követve. Még a szokásosnál is kanyargósabb úton haladtunk, a szokásosnál is kevesebb szalagkorlát mellett. Éppen itt volt a bökkenő, sõt a bukkanó. Kedves sofõrünknek annyira tetszett (joggal) a táj, hogy rendszeresen hosszú másodpercekig bámult ki oldalra, miközben jött a kanyar vagy a szemközti teherautó. Ilyenkor végigmegy az ember fején, hogy de jó dolog is lenne otthon csücsülni és mások útibeszámolóit hallgatni, de aztán gyorsan elillan a gondolat... Március 29., szerda, 10:40, Csengtu, folyómenti park. Akárhogy is erõlködünk, nem sikerül megtalálni a napot az égen, soha nem látott szmog lebeg a város felett. Pedig a keleti partól vagy Pekingbõl érkezett utazó kollégáktól folyton azt halljuk, hogy milyen tiszta város is ez a Csengtu, milyen mélyeket lehet lélegezni... Te jó ég, mi vár még ránk augusztusban? Mielõtt az ember Kínába látogatna, Szecsuánról mindenképpen valamiféle romantikus elképzelése van: számtalan kis étterem szolgálja fel a helyi konyha ínycsiklandó csípõs étkeit, kis teaházakban idõs bácsikák tűnõdnek az élet múlásán. Van ebben valamennyi igazság, de az összbenyomás ennél kicsit földhözragadtabb. A tizedik emelettõl fölfelé átláthatatlan füstködbe burkolóznak a magas irodaházak, lenn az utca szintjén forgalmi dugó és hatalmas zajártalom tompítja az érzékeket. A dugó fogalma persze relatív: messze a legtöbb jármű még mindig kerékpár. A modernizálódó Kína jele, hogy egyre több a kezében mobiltelefonnal egyensúlyozó biciklista.A 62-es buszról leszállva elindulunk megkeresni a Wenszu kolostort. Többszöri próbálkozás után végül megtaláljuk az egyik hátsó bejáratot. Itt egy kedves kis teaházra bukkanunk. Megrendeljük a tealeveleket a pultnál, ezt követõen folyamatosan jönnek forróvízzel feltölteni a csészénket. Hozzánk fõleg a C0318-as jelű pincérfiú jött, néha a C0354-es. Kicsit orwelli teadélutánunk volt. Teázás közben gyors keresztmetszetet vettünk a közönségrõl. Családok és baráti társaságok sakkoztak, kártyáztak és dominóztak elmerülve, ebédszünetüket töltő üzletemberek szürcsölgették teájukat nadrágjukat térdig feltűrve.Csengtu egyik külvárosában látogathatók meg az ország nemzeti szimbólumaként is működő óriás pandák. Itt viszonylag természetes körülmények között próbálják tenyészteni a legfeljebb ezres nagyságrendűre becsült populációt. Kicsit lehangoló látvány, de legalább itt lehet látni a nagy foltos macikat.Szecsuán másik nagy városából, Csongkingból indulnak hajók a Jangcén két-három napos túrára, a "Három Szurdokon" keresztül. A kínaiaknál "hosszú folyóként" (Csang Csiang) ismert folyam ezen a középső-alsó szakaszán három egymást követő ponton törte át a hegyeket, és majdnem kétszáz kilométeren át háborogva zúdul a hatalmas víztömeg. Négy-öt fedélzetes személyszállító hajók járnak ezen a víziúton le-föl. A hajón a harmadosztályra vettünk jegyet, így a két nap húsz dolcsiból kijött (sõt, az árban még benne volt legalább két kabin-egér is). Esti indulás után egész éjjel majd egész nap utaztunk lefelé. Közben egy-egy kisebb városban kikötöttünk, ilyenkor ki lehet menni a partra enni valamit. Magán a hajón is lehet étkezni, de elég egyhangúan. A folyót övező domboldalakon magasan, nagy fehér táblák figyelmeztetnek: pár év múlva eddig és eddig ér majd a vízszint. Kína a világ eddigi legnagyobb vízierõművét építi a szurdokok alatt. Az első ütem már 2003-ban kész lesz, akkora mostani szinthez képest legalább 50 métert emelkedik a víz, 2009-re, a teljes elkészülés idejére pedig 90-et. A mostani állapot: számos kisebb településrõl már elköltöztették az embereket, kihalt házakat látni csak.Magukat a szurdokokat a második nap látjuk meg, kora hajnalban az elsõt. A szorosokat teljes szépségükben lehet még látni: többszáz méter magas függõleges sziklafalak, a folyóban zúgók és sziklazátonyok... Reggel nyolc körül kikötünk egy nagyon csúnya város mellett, és kora délutánig itt is marad a hajó. Nem a város miatt, hanem az itt betorkolló mellékfolyó kedvéért. Kisebb hajókra száll a társaság, megint kismillió kínai szervezett turistával egyetemben, és nekivágunk a "kis három szurdoknak" A víz alig egy méteres, ügyesen kell lavírozni a hajózható útvonalat keresve. Ez a folyócska is elég erõs volt ahhoz, hogy keresztülküzdje magát a sziklákon. Jó húsz kilométert hajózunk fölfelé a sziklák közvetlen közelében, majd egy ponton visszafordulunk. Innen kezdõdik a "mini három szurdok" túra egy még kisebb mellékfolyón, de mi kénytelenek voltunk visszafordulni és visszaszállni a türelmetlenül dudáló Jangce-hajónkra. Délután haladtunk át a középső szurdokon, késő este jutottunk el a harmadik elejéig. Majdnem éjfél volt már, mire átjutottunk egy nagy zsiliprendszeren, és ezek után kikötöttünk Jicsang városában. Április 4., kedd, 11:20, Gu Ji falu, Guanghszi tartomány. Végre kipihenhetjük magunkat az egész éjszakai vonatozás után. Reggel még a vasútállomástól egy órás buszozással értünk el ide, ebbe a néhány száz faházból álló falucskába. A fekete és sötétkék nemzeti viseletbe öltözött dong nép lakik itt és az egész környéken. Szállásunk egy nagyon szépen díszített fedett fahídra néz. Ezen a vidéken az ilyen fajta hidat eső- és szél-hídnak nevezik, talán utalva az uralkodó idõjárásra. Védelem mellett a hidak szentélyként és piacként is szolgálnak. Ami minket illet, kiültünk faház-szállásunk teraszára, egy jó kiadósat lakmároztunk rizsbõl és pirított zöldségbõl, majd szépen elszundítottunk. Kora délután tettünk negyedmagunkkal egy sétát a környező dombokra és a faluba (még a Jangce-túrán találkoztunk egy floridai és egy bajor sráccal). Ekkoriban ünnepelték Kínában az õsök fesztiválját, amely funkcióját tekintve nálunk a halottak napjának felel meg. A család kimegy a domboldalban, vagy akár a rizsültetvény kellõs közepén eltemetett õs sírjához, majd soktucatnyi petárdát ropogtatva próbálják "felébreszteni" hogy a kõhöz készített adományokat - javarészt gyümölcsöt - elfogyassza. Külső látogató ebbõl leginkább annyit észlel, hogy fülsiketítő ropogást hall a legkülönbözõbb irányokból.Másnap továbbállunk - pontosabban fekszünk. Igaz, hogy csak két órányi utat teszünk meg, de csak alvós busz jár ezen a szakaszon. Longseng önmagában nem valami jelentõs hely, de innen nem messze lehet megcsodálni az öt-hatszáz méter szintkülönbséget felölelő rizsteraszokat. A szállodás néni marasztalt két éjszakára, hogy a pénteki, évente egyszer megrendezett nemzetiségi fesztivált is nézzük meg. Na jó. Mindenesetre csütörtökön fölszállt négyes csapatunk egy buszra. Az első 10 km-t sikerült egy óra alatt megtennünk: az utat szó szerint akkor építették. Ez persze azt is jelentette, hogy a munkagépek magán az úton álltak, negyedórákra fenntartva a forgalmat. Egyes pontokon frissen dömperezett kavicshalmon kellett átegyensúlyoznia a busznak - jobb ilyenkor nem kinézni az ablakon.A rizsteraszok csodálatosak. Nem lehet nagyon más szót találni. Minden egyes négyzetcentimétert kihasználnak, s az egész környék teraszozása már négyszáz éve befejezõdött. Felülrõl nézve olyan az egész, mintha a térkép méterenként húzott szintvonalait valósították volna meg élõben. Az összesen négy órás séta keresztülvezet két-három kisebb falun, s egy-két iskolán is. Az elõször még igen félénk kislányok tíz perc barátkozás után már sorra fognak velünk kezet...Péntek reggel, a nemzetiségi vásár délelõttje. Körbenéztünk a városban, de az egyetlen kisebbség csak mi négyen voltunk jellegzetes bakancsos-széldzsekis viseletünkkel. Meg is nézett minket mindenki rendesen. Mi viszont csalódottan állapítottuk meg, hogy legfeljebb csak este lesz majd valami, elõre koreografált nemzetiségi táncokkal. Mi inkább fogtuk magunkat és odébbálltunk... Április 10., hétfő, 15:30, Jangsuo, főutca. Ez az egyik legismertebb kínai tájkép. Mielõtt még az ember egyáltalán Kínába tenné a lábát, szinte biztos, hogy a Nagy Fal és a Terrakotta Hadsereg mellett a Guilin-Jangsuo környék karsztvidékérõl is látott tucatnyi képet. Rizsföldek között égnek meredő dombok-hegyek, a görögországi Meteorákra emlékeztető táj, csak éppen kolostorok nélkül és sokkal nagyobb kiterjedéssel. A hegyek között Tisza-szélességű folyó tekereg, minden szempontból idillikus vidék ez. A kínaiak számára a "táj" kifejezés éppen ezt jelenti: a hegy és a víz jele egymás mellé írva.A hátizsákos utazó számára esetleg nem rejteget ilyen mélyen gyökerező szépséget a környék, de a látvány magáért beszél. Legalábbis beszélne, ha lehetne látni a látványt. Az itt töltött öt nap alatt nagyon szerencsétlen idõjárást fogtunk ki, majdnem végig esett, a ködtõl a kétszáz méter magas hegyek tetejét sokszor nem lehetett látni. Az egyik félig esõs napon azért nekivágott csapatunk egy egynapos túrának. Busszal elbumliztunk egy közeli faluba, ahol éppen piacot tartottak. Itt kisebbségek nem voltak, csak maga a portéka volt a látványosság. Ekkortájt volt az õsök fesztiválja, rengeteg petárdát árultak, no meg békát és rákot, babot és cukornádat, és szezámmagos rizsesfánkot. Innen béreltünk kilencen egy kishajót, és a folyó legszebb szakaszán tettünk egy háromórás utat. Sajnos a hegyeket csak sejteni lehetett a szitáló eső és köd miatt, így legalább elmondhatjuk, hogy sejtelmes látványban volt részünk...Az utolsó teljes nap nem esett az eső, ki is használtuk ezt és gyorsan bicajt béreltünk. Leginkább toronyiránt haladtunk, vagyis kinéztünk magunknak egy hegyet, elindultunk arra, aztán irány a következő hegy... A kínai kerékpárok kétes minõsége minket sem kímélt. Általában azt lehet látni, hogy egy pedál repül itt, egy kormány elenged ott. Társaságunk egyik tagjának most éppen defektes lett a belsõje, mint kiderült, azon a biciklin már ötödszörre...Jangsuo volt utolsó állomásunk Kínában, innen a közeli Guilinen keresztül igyekeztünk tovább a vietnámi határ felé Az éjszakai buszt legalább két órán át pakolták meg különböző árucikkekkel, kész csoda, hogy nem roskadt össze a teteje. Másnap délben búcsút intettünk - ideiglenesen - a Középső Birodalomnak, legközelebb majd július második felében lépünk be megint.Bán Csaba és Békeffy ZitaLEGkülönlegesebb étel: Guanghszi tartományban kedvelt különlegesség a kígyó; esküvõkön szokták fogyasztani. Egy kilencfõs társaság jött össze, gondoltuk, együttesen kipróbáljuk, milyen is a kígyó - tányérban. Elõször mindenki lefényképezkedett a tekergő hüllõvel, majd a fogadós egyetlen nyisszantással levágta a fejét. A vérét kicsorgatta egy pohár pálinkába, ezt szépen körbeadtuk egymás között. Húsz perc múlva ott rotyogott az asztalon a pörköltszerű étel, finoman fűszerezve. Pár falat jutott csak mindenkinek, de azt büszkén ízlelgettük. Másnap este kecskét tálalt fel ugyanez a fogadós - kissé kevesebb sikerrel.Tudni kell, hogy Kínában nem olyan az étel, mint azt megismertük az európai kínai éttermekben. Sokkal egyszerűbb, de attól még nagyon ínycsiklandó tud lenni. Kínaiul nem kell tudni: elég pár dologra rábökni a konyhában, és öt percen belül megkapjuk a hirtelen sült zöldségeket-húsokat. Apropó hús: nemcsak a csirke, a malac vagy a marha ehető. Láttunk piacon kutyahúst, étteremben patkányt (!), boltban szárított hangyát.Adott helyeken a legfinomabb egy döner kebab vagy egy valódi pizza, valamint az örökös favorit, a banános palacsinta...
Tajvan magyar jótevői
Bencze István Testvér - Jaschko Atya - Szakos József Atya - Zsoldos Imre Atya document.write('');Bencze István Testvér Bencze István testvér, Jézus Társaságának misszionáriusa is egyike azon magyar hittérítőknek, akik a tajvani emberek segítésének szentelték életüket. Bencze testvér az 1950-es évek elején érkezett Tajvanra azzal az ötlettel, hogy fafeldolgozó üzemet létesítsen. Felfedezte ugyanis, hogy a tajvani templomi bútorzatok nagy része import bútor. Bencze István 1906-ban született Hernádvécsén. Építészetből és faszobrászatból szerzett diplomát. A misszionárius ma nagy tiszteletnek örvendő polgár, aki számtalan faipari szakmunkás tanoncnak biztosít gyakorlati lehetőséget. Virágkorában a misszionárius gyára, melyet az északi Hsinchu városban létesített, 83 alkalmazottnak biztosított munkát. Hirtelen majdnem minden tajvani római katolikus templom, plébánia, iskola, kolostor és más egyházi intézmény megtelt a Bencze gyár fabútoraivalés szobraival. Ma, 95 éves korában, Bencze testvérmár visszavonult. De szaktudása nem tűnt el nyom nélkül. Tovább él tanítványaimunkájában, akik közül többen lettek a bútorgyártás mesterei, és alapítottak saját gyárat Tajvan-szerte. document.write('');Jaschko Atya Jaschko István atya 1911-ben Kassán született. Élete nagy részét a tajvani emberek segítésének szentelte. Jaschko atya egyike azoknak a magyar misszionáriusoknak, akiket Tajvanra sodorta sors, és a tajvani embereket megkedvelvén döntöttek úgy, hogy életüket a szigetország szociális körülményei javításának szentelik. Más magyar társaihoz hasonlóan a szakállas, kedves öregúr is az emberi élet nagy tisztelője. Meg van győződve róla, hogy minden ember - még a mentálisan vagy fizikálisan rosszabb helyzetben lévők is - megérdemlik embertársaik együttérzését. Jaschko atya egyike volt azon néhány lelkésznek, akik Jézus Társasága küldötteiként az 1940-es években, a szárazföldi Kína háborús éveiben érkeztek Kínába. 1942 és 1954 között nem csupán a kereszténység tanait hirdette, hanem létrehozott egy jótékonysági központot is a mentálisan hátrányos helyzetűek számára Kína Hebei nevű északi tartományában. Az atya még a Yeh Yu-ken kínai nevet is felvette, mely azt jelenti: gyökeret ereszteni. Ezzel szerette volna kifejezni letelepedési szándékának és segíteni akarásának komolyságát. Élete 1950-ben mégis komoly fordulatot vett. Munkássága hirtelen véget ért, mikor is a Kínai Kommunista Párt jutott hatalomra, és Jaschko atyát 3 évre átnevelő munkatáborba internálták. Pekingből elüldözötten érkezett Tajvanra 1955-ben, hogy ott folytassa misszionáriusi munkáját. Azóta is Tajvanon él. Jaschko érkezése Tajvanra váratlan szerencse volt a Tajvanon élő mentálisan hátrányos helyzetű emberek számára. Húsz évvel ezelőtt az atya véletlenül került kapcsolatba azokkal a mentálisan beteg kóbor gyermekekkel, akik Kuanshi-ban rótták az utcákat. Kuanshi Tajvan északi részén fekvő város. Az eset végleg összekötötte az atyát ezekkel a gyermekekkel. Ettől kezdve szentelte életét a hátrányos helyzetűek segítésének és oktatásának. Az 1980-as években megalapította a Katolikus Hua Kuang Központot. Ez volt Tajvan első szellemileg hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott centruma. Ma 200 rászorulónak nyújt otthont négytől hatvan évesekig. A mentális vagy fizikai hendikepjükellenére a jóakaratú atya szemében ezek az emberek "földre szállt angyalok". Esténként együtt imádkoznak az atyával, hogy kifejezzék hálájukat Isten segítségéért és a tajvani és külföldi emberek adományaiért. A kilencven éves atya versenyt futaz idővel. Szeretne állandó fedelet biztosítani minden olyan embernek, aki képtelensegítség nélkül létezni. Jaschko új komplexumot szeretne létrehozni HuaKuang Jóléti Villa néven. A 9 millió dollár értékű létesítményrehabilitációs központból, gyárból, üzletekből és kertekből áll majd. Az idegen misszionáriusok nagy többsége,akik évek óta élnek Tajvanon, beszélik a mandarin nyelvet és sokuk ért másegyéb tajvani dialektust, illetve ősi eredeti nyelvjárást is. Szakos József atya, Isten Szent Szavának Társasága misszionáriusa is egyike ezen értékes személyiségeknek. Szakos rengeteg időt töltött ela sziget őslakosainak körében - főként a tsou törzsekkel a dél-tajvani hegyvidéki területeken. Még manapság is minden hétvégén útra kel távoli falvakba, hogy segítséget nyújtson azok bennszülött kultúráinak megőrzésében nyelvük kutatásain keresztül. Ennek a feladatnak manapság rendkívüli jelentősége van. Bár a törzsek idősebb tagjai még anyanyelvükön beszélnek, de a fiatalabb tsouk nagy része már nem ismeri az ősi törzsi nyelvet. Ők már nagyrészt mandarin nyelven beszélnek szüleikkel, nagyszüleikkel. A problémát az a tény is bonyolítja, hogy a tsou nyelvnek nincsenek írott karakterei, melyek segíthetnének megőrizni azt. Ezt a problémát leküzdendő találta ki Szakos atya a szavak romanizálását. A taichungi Providence Egyetemen, ahol dolgozik, az Atya összeállított egy tsou - német szótárat, mely kutatásáért az atyát a világ minden táján elismerik. A tajvani kormány nagyra értékeli a sziget ősi kultúrájának megőrzésére irányuló törekvéseket. Szakos atya munkáját, mint követendő példát hirdetik és értékelik. Ugyanez elmondható minden Tajvanon tevékenykedő idegen ország beli misszionáriusra, akik rendkívül sokat tettek a kis szigetországért és annak lakosaiért. document.write('');Zsoldos Imre Atya Az oktatás is azon területek egyike, ahol a Tajvanon élő külföldi misszionáriusok rendkívül értékes munkát végeznek. Zsoldos Imre atya is egyike ezen misszionáriusoknak. Isten Szent Szavának Társasága küldetésében érkezett a szigetországba, és közel negyven éve végzi tanító és térítő munkáját. A Fu Jen Katolikus Egyetem franciaszakos 70 éves professzora az 1956-os magyarországi forradalom áldozata volt. Zsoldos tanulmányai folytatása céljából először Ausztriába szökött, majd onnan került az Egyesült Államokba és Franciaországba. Az Egyesült Államokbeli Georgetown Egyetemen szerzett nyelvi doktorátusának birtokában Zsoldosatyát katolikus feljebbvalója helyezte Tajvanra 1964-ben, hogy segítsen a Tajpej külvárosi Fu Jen Katolikus Egyetem megalapításában Hsinchuangban. Zsoldos atya 11 évig volt a Francia Szak rektora mielőtt az Idegen nyelvű Tanszék dékánjává nevezték. A professzor arról beszélt, hogy a tajvani emberek melegsége, türelme és kitartása ragadta meg őt leginkább. A szigetországot második otthonának tartja.
221222223224225226227228229230
ünnepi ajánlatok
Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től
még több ajánlat
Valutaváltó
EUR euró
HUF forint
Árfolyamok listája
Üzemanyagárak
Budapest
bármelyik ker.
95
Külföldi árak
Iránytű
europe asia australia australia africa north_america south_america antartica EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk
Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka
Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...
Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...
Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...
még több hír
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.
Összes partneriroda megtekintése
Kiemelt partnereink:



nagyutazás.hu E-mail: info@nagyutazas.hu
utazási ajánlatok szállás buszjegy repülőjegy autóbérlés biztosítás magazin
valutaváltó üzemanyagárak iránytű hasznos információk utazók sarka tudnivalók kapcsolat
ÁSZF adatkezelés médiaajánlat szálloda média impresszum partnerirodák
A kártyás fizetés szolgáltatója: Borgun Borgun