Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Magazin

További cikkek

213 214 215 216 217 218 219 220 221 222

Száguldás a jégen
Minden, amit a jégvitorlázásról tudni kellA jégvitorlázás körülbelül az 1800-as évek végén Svédországból indult. Ott először csak hobbiszinten próbálták, később aztán már áttértek a versenyszerű formára. Magyarországon négy éve szervezett a sportág, most már a speciális "DN" osztállyal. A jelentősebb versenyeket az Egyesült Államokban és Kanadában rendezik, de érdekes módon az Európa bajnokságnak az elmúlt szezonban Lengyelország adott otthont.A Velencei tó, amint beköszöntenek a fagyok, heti rendszerességgel ad otthon a különböző jégvitorlás megmérettetéseknek. A rianások ugyan befolyásolják a pálya minőséget, de gyakorlatilag tükörjégen tudnak száguldozni a versenyzők. Igen, száguldozni, mert ezek a többnyire házilag épített jégvitorlások jó esetben a 100 km/h sebességet is képesek elérni. Igazság szerint hideg van, a versenyző sokszor iszonyatosan fázik, a jég ráz, de az érzés sokak elmondása szerint felemelő Talán a siklóernyőzéssel, a sárkányrepüléssel hasonlítható össze. "Ez olyasfajta érzés, amiért az ember éveken át csiszol egy korcsolyát" - vallotta Kovács Miklós, aki már húsz éve kitartóan űzi ezt a sportot. Életforma, mert aki nyáron vitorlázik annak nagy a valószínűsége, hogy azzal télen is lehet találkozni a tavakon kialakított pályákon. - Miben hasonlít a jégvitorlázás az egyéb évszakokban folytatott vitorlázáshoz? - Kizárólag a meghajtóerő tekintetében. Mindkét esetben a szél erejét használja fel a versenyző. A szabályok sok hasonlóságról árulkodnak, de vannak eltérő vonások, amelyek a sebességkülönbözetből adódnak. Ez természetes is, mivel egy vízi vitorlás 10-15 km/h sebességgel megy, addig ez a DN típusú hajó könnyedén elérheti a 100-120 km/h-s sebességet. Egy kicsit hasonlít az autósporthoz, mert az indítás itt is kockás zászlóval történik. Nem úgy indulnak, mint egy síkvízi versenyen, hanem két oldalról (jobb-bal) történik a rajtolás. A legfőbb cél a sérülésveszély csökkentése. Komolyabb szabályai vannak, itt nem lehet leszorítani a társat, mint a vízen. Nem véletlenül kötelező a bukósisak használata, de ettől függetlenül nincsenek sérülések, inkább csak technikai problémák adódhatnak. Egyszerre meghatározott számú hajót indítanak. Két szárny hosszúságot kell hagyni egy-egy vitorlás között. A vízen furakodás van, ez itt nem megengedett. Összefoglalva a fő szabályok nem térnek el. - Mennyire különböznek jégvitorlások nyári rokonaiktól? - Alapvetően két csoportba lehet osztani a hajókat. Vannak a versenyre készített, és milliméterre egyforma hajók, valamint a saját kézzel összeállított jégvitorlások. A Magyarországon meghonosodott eszköz alapvetően egyszemélyes, és keresztalakra emlékeztető három korcsolyával és hét négyzetméter vitorlával ellátott vitorlás. Adva van az árboc hosszúsága, amely 4,2 m hosszú, a fő méretek (hosszúság-szélesség), és a korcsolya anyaga. Annyi engedmény azonban van, hogy az árboc készülhet fából, alumíniumból, vagy karbonból. A mai jégszánok bummja és árboca kizárólag karbonból készül. A hajók többsége is ebből készül, ez a jövő. Van egy alap súlyhatár, amely alá nem lehet menni. A vitorla anyaga lehet tetszőleges, csupán a mérete adott. A biztonsági szabályok elég merevek. Például, ha valaki bevitorlázik a rajt előtt a rajtterületre, azt azonnal kizárják. A vitorlázók mindig "rafinált" emberek hírében álltak, ezért olyan szabályokat hoztak - talán az érdekükben is -, hogy azokba senki ne tudjon belekötni. - Mennyire nehéz megtanulni a sportágat? - Egyik pontból eljutni a másikba sokkal könnyebb így, mint egy vízi járművel. Versenyezni természetesen ugyanolyan nehéz. Fizikálisan azonban egyszerűbb megállni, haladni. - A versenyzők a vízi életből kerülnek ki? - Egytől egyig. A múlt hét végi magyar bajnokságon indulók közül a többségnek volt vizes előélete. Természetesen mindenkinek adva van a lehetőség, hogy készítsen, készíttessen magának hajót. Meg kell ismerkedni a szabályokkal, és 5-6 órás edzés után el lehet indulni versenyen. Rendelkezni kell azonban a hajó biztosításával, valamint egy bármilyen klubhoz leigazolt minősítési könyv is szükséges a nevezéshez. - Milyen anyagi vonzatai vannak a sportágnak? - A legdrágább hajó 1,2 millió forintba kerül, de ezzel egy verseny első öt helyére biztosan oda érhet a versenyző. Egy jó karban levő jégszán ára használtan 200.000 forint. El lehet indulni versenyen, és kedvtelési célokra is kitűnő. Erre minimális plusz költség rakódik, amely a kötelező biztosítás és a hozzávaló ruházat árát is magában foglalja. Nem elhanyagolható a sérülés veszélyének nagyságrenddel kisebb kockázata, mivel ma már a kórházi költségek se olcsók. - Milyen jégvastagságnál biztonságos a versenyzés? - A hozzáértők már 3-4 centiméteres jégen minden veszély nélkül tudnak vitorlázni. A fizika törvénye szerint a jeget a víz tartja... Az egy négyzetcentiméterre tartó nyomás nem nagyobb mintha korcsolyával rámenne bárki a jégre. A Velence-taviak a nádvágók után eresztik ki a vitorlákat, ez biztos pont. Erről a meteorológia nem beszél, de ezek az emberek évtizedek óta tudják, mikor alkalmas terhelni a jeget... - Lehet-e tömegsport a jégvitorlázásból? - Az előző versenyen tapasztalt érdeklődést figyelembe véve teljes szívvel mondhatom: igen! Legalább húszan jelentkeztek, hogy ki szeretnék próbálni. A jégvitorlások mottója azonban így szól: "nem lehet még kölcsön adni sem, annyira jó, hogy nem hozzák vissza, mert felér egy jó nővel"!Forrás: www.mozduljvelunk.hu

Kimagasló eredmények
A következő negyedév jövedelmezőségét már a BA-AA járatmegosztás erősíthetiLondon, Budapest 2002. november 19. - Kimagaslóan jó pénzügyi eredményekkel zárta a második üzleti negyedévet a British Airways. Az év elején életbe léptetett szigorú költségmegtakarítási intézkedéseknek köszönhetően, a 2002. szeptember 30-án záruló 3 hónapos időszakban a British Airways, az egy évvel korábbi 5 millió fontról 245 millió fontra növelte adózás előtti eredményét. Ugyancsak látványos mértékben növekedett a légitársaság működési eredménye, amely a 2001 évi 72 millió fontos szinthez képest az idén elérte a 248 millió fontot. Az eredmények javulását, a British Airways Csoport 2.104 milliárd font összárbevétel mellett könyvelhette el, amely összeg az elérhető utaskilométerek számának tudatos, 10.1%-os csökkentése ellenére is csak 6.5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A következő negyedév jövedelmezőségét már azok a közös üzemeltetésű járatok is javíthatják, amelyek működtetésére tegnap adott be engedélykérelmet a British Airways és az American Airlines. A tervezett együttműködés értelmében a BA az American számos amerikai, míg az AA a BA angol belföldi, európai, afrikai, közel-keleti és ázsiai járatára helyezheti fel saját kódját.Válaszul a nemzetközi légiközlekedést súlytó iparági recesszió valamint a 2001. szeptember 11-i események gazdasági kihívásaira, a British Airways 2002. februárjában léptette életbe Jövőbeni Forma és Méret elnevezésű átalakítási projectjét. A profitabilitásának visszaállítását célzó project keretén belül a légitársaság két év alatt 650 millió fontos költségmegtakarítást, 2003-ig 10.000 fős kényszerű létszámleépítést valamint rövid távú járatrendszerének átszervezését tűzte ki célul.Az intézkedéssorozat életbeléptetése óta eltelt időben a British Airways 350 millió font értékű költségmegtakarítást ért el, 2001. augusztusáig 8.180 fővel csökkentette alkalmazotti létszámát és megszüntette 5 rövid-, és 5 hosszútávú járatát. A program keretében a légitársaság flottája működtetését Gatwick repülőtérről Heathrow-ra összpontosította és a legfontosabb 176 európai desztináció tekintetében új, rugalmas és az eddigieknél kedvezőbb díjszabást vezetett be.Ezen intézkedéseknek és költségmegtakarításoknak köszönhetően volt tapasztalható javulás már az első, de leginkább a szeptember 30-án zárult második pénzügyi negyedévben a British Airways működésében. A három hónapos időszakban a British Airways, az egy évvel korábbi 5 millió fontról 245 millió fontra növelte adózás előtti eredményét, amely révén féléves eredménye, a 2001 azonos időszakában realizált 45 millió fonthoz képest 310 millió fontra bővült adózás előtt.A légitársaság működési eredményeinek alakulása is hasonló mintát mutat. A 2001. második negyedévében még csak 72 millió fontot realizált a vállalat, ám az idén ez az összeg már meghaladta a 248 millió fontot, így az idei első féléves eredmény 406 millió fontra bővült az előző év azonos időszakában elkönyvelt 122 millió fonthoz viszonyítva.A kedvező eredményeket a British Airways egy tovább szűkített repülési program mellett érte el. Az adott időszakban a légitársaság 6.5%-kal kevesebb, azaz mintegy 2.104 milliárd fontos bevételt ért el, annak ellenére, hogy stratégiájának megfelelően az elérhető utaskilométerek száma 10.1%-kal csökkent. A fizetőutas kilométerek száma 6.8%-kal csökkent, de a légitársaság gépei ennek ellenére is kimagaslóan jó, 76,7%-os kapacitáskihasználtsággal közlekedtek."Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a stratégiánkban megfogalmazott a költségcsökkentésre, díjszabásunk egyszerűsítésére valamint a rövidtávú járatrendszerűnk átszervezésére vonatkozó elképzelésekhelyesek." - mondta Rod Eddington, a British Airways vezérigazgatója."A nehézkes kereskedelmi és bizonytalan piaci körülmények ellenére is azt várom, hogy az év egészét tekintve légitársaságunk profitábilislegyen." - tette hozzá az igazgató.A British Airways jövedelmezőségét várhatóan tovább javítja majd az a járatmegosztási megállapodás, amelynek engedélyezésére tegnap adott be kérelmet a British Airways és az American Airlines az amerikai Közlekedési Minisztériumhoz.A tervezett együttműködés értelmében az American Airlines olyan amerikai, mexikói, karibi és latinamerikai városok és desztinációk irányába is BA kóddal üzemeltetheti majd járatait, amelyek a BA által használt kiemelt reptereken túl helyezkednek el. Ezzel egyidejűleg a BA kulcsfontosságú belföldi (Glasgow és Manchaster) szolgáltatásai, valamint kiemelt európai, afrikai, közel-keleti, és Ázsia nagyvárosaiba közlekedő járatai AA kóddal üzemelhetnek.Amennyiben az amerikai hatóságok a megállapodást jóváhagyják, szövetségük 1996-ban történt megkötése óta ez lesz az első olyan alkalom, amikor a két légitársaság gépei a másik kódjával repülhetnek. A BA és az American, mint a Oneworld légiszövetség alapító és meghatározó tagjai, már régóta sikeresen működnek együtt, de a mostani megállapodás tovább javítja majd a csatlakozási lehetőségeket valamint az útvonal és desztináció-választékot mindkét légitársaság utasai számára.

A Pápuák völgyében
A Koteka-hadművelet nyomábanNyugat-Irian az egyik utolsó, titokzatos vadona Földünknek. Végtelen dzsungelei az Amazonas ősrengetegénél is áthatolhatatlanabbak, a mangrovemocsarakban termetes krokodilok tanyáznak, a keleti hegyekben pedig néhány elszigetelt törzs valószínűleg még napjainkban is lelkesen élteti a kannibalizmust.A világ második legnagyobb szigetén, Új-Guineán két ország osztozik: Indonézia és Pápua Új-Guinea. A hatalmas madarat formázó sziget Indonéziához tartozó felét Irian Jayának, másképpen Nyugat-Iriánnak nevezik, s holland gyarmatból csak 1969-ben vált az ország szerves részévé. Bár a terület a szigetvilágnak csaknem egynegyedét elfoglalja, Indonézia népességének alig 1 százaléka él ott. A térképre tekintve hamar magyarázatot kapunk erre az ellentmondásra.A fejlettebb tengerparti településekről szárazföldön vagy víziúton nem is juthatunk el a sziget belsejébe- hacsak nem egy tökéletesen fölszerelt expedícióval vágunk neki -, így egyetlen lehetségként a repülés marad. A Merpati repülgépéről vagy a misszionáriusok helikopteréről letekintve soha nem látott táj tárul elénk. A Mamboramo óriási deltája, a Sentani-tó zöld csipkés partjai, a Baliem-folyó félelmetes kanyarjai vagy a roppant őserdk végeláthatatlan, nyűzsgő élettől lüktet tömege részben még ismeretlen, megannyi titkot rejtő vidék. Az állatvilágot kenguruk, hangyászsünök, oposszumok, paradicsommadarak, jégmadarak, papagájok, ezernyi rovar- köztük csodálatos szépségű pillangók - színesítik. Új-Guinea gerince a nyugat-keleti irányban futó, 4000-5000 méteres csúcsokkal teletűzdelt Jayawijaya-hegylánc. Ennek legmagasabb pontja az 5039 méter magas, hófödte Puncak Jaya. A hegyektől délre húzódó területet szágómocsarak, alacsonyan fekvő, hordalékos alföldek, Merauke környékét pedig szavannaszerű tájak jellemzik.Hétszáz nyelvenNyugat-Irián őslakói több mint 250 alcsoportba sorolhatók. Külsejükben teljesen elütnek a maláj típusú indonézektől. A durvább vonású pápuák sötét bőrű, gyapjas hajú, erős testfelépítésű emberek. A világosabb bőrű part menti törzsek, mint például a délnyugati aszmatok, főképp gyűjtögetéssel, halászattal és vadászattal tartják fenn magukat, míg a- hajdan a legádázabb kannibálok hírében álló - hegyi pápuák évszázadok óta foglalkoznak földműveléssel és állattartással.A magasabb részeken él iriániak társadalmának felépítése és családszervezete általában bonyolultabb, mint a part menti csoportoké.A nehéz földrajzi és közlekedési viszonyok, valamint a pápuák erős elkülönülési hajlama miatt a törzsek között nem alakultak ki szoros kapcsolatok, sőt, sok falu között határozottan ellenséges a viszony. Ez a nyelvek számában is megmutatkozik: Nyugat-Iriánban több mint hétszáz különböző nyelv és nyelvjárás él, ám ezeket legföljebb másfél százezer ember beszéli. A pápua nyelvek többségét azonban az ezer-kétezer törzsbélin kívül más nem is ismeri.Ha a törzsfőnök meghaldocument.write('');A meghalt törzsfőnök egyik felesége a sok közül, csonkolt ujjakkalAmikor a tizenöt személyes apró Twin-Otter áttöri a Jayawijaya-hegylánc szürkésfehér felhőrétegét, a wamenai leszállópályán már javában visít a sziréna. (A városban ugyanis- ha csak éppen nem várják repülőgép érkezését - emberek és állatok veszik birtokukba a reptér gyepét.) A reptéren ér a hír: meghalt a terület utolsó nagy törzsfőnöke, Silo Doga, aki az egyéves háborúban (1977-ben) csaknem ötezer embert vezetett a harcokban.A völgy négy nagy törzsének három főnöke már korábban a túlvilágra költözött, s mivel Silo Doga az utolsó nagy vezér, különös tisztelet jár ki neki. A pápuák már napok óta gyülekeznek Wogi falu körül, teljes harci díszben. Jómagam Kimbimben, Kotouki tanító családjánál kapok szállást. A település mintegy 8 kilométerre fekszik Wogitól, és nem könnyű az út odáig. Erdőkön, mezőkön, patakokon, sártengeren, hatalmas árkokon átdöntött fatörzseken kell átgázolni és egyensúlyozni. Aztán az erőltetett menetben Kotoukiék egyszer csak csendre intenek, merthogy ez már a gyászoló dani törzs területe.A magas fűből előtűnnek az első bennszülött fejek: feketére festett férfiarcok, tollakkal tarkított élénkvörös fejdíszek és sárral fedett női testek, a gyász jeleként. A férfiak nincsenek túlöltözve, csupán a lopótökszerű koteka rejti el a szemérmüket. A pápuák hatalmas csapatokban üldögélnek a fák alatt, szótlanul cigarettázva vagy csendesen beszélgetve, és csak a disznók visítása töri meg a csendet. Odabent, a falként álló lándzsakerítés mögött nagyüzemben folyik az állatok lemészárlása, készülődve a"torra". A megboldogult vezér feleségei a viskók, a honayok árnyékában ülnek körben: hetvenketten siratják őt. Fejüket támasztó kezeikről néhány ujj hiányzik. A daniknál ugyanis az a szokás járja, hogy ha meghal egy közeli hozzátartozójuk, a női családtagok két ujjpercnyit levágnak valamelyik ujjukból...Másnap korán reggel bekapjuk az édesburgonya és kávé reggelinket, s már robogunk is a szertartás színhelyére. Ma égetik el a törzsfőnök holttestét, így szinte egész sorok kígyóznak a dzsungel fái között a törzsi terület minden csücskéből. A halotti tor kezdetére érünk Wogiba. Majdnem pucér férfiak szaladgálnak, vállukon negyed disznókkal, s ha meglátnak egy- még meg nem vendégelt - csoportot, levágják közéjük a zsírtól csöpögő hájdarabot. Ha belegondolok, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még emberi testrészek röpködtek ugyanígy... (A legvénebb ínyencek még mindig emlegetik kedvenc csemegéjükként a tenyér élét.) A felkínált disznóhús sem néz ki valami bizalomgerjesztőnek. A danik úgy főznek, hogy a kibelezett disznót egy forró kövekkel kibélelt gödörbe dobják , s azt felülről ismét fölhevített kövekkel takarják be. Ráadásul a malacok húsa kukacos. Rendes körülmények között a disznóhúst édesburgonyával vagy burgonyával együtt eszik, ám ennyi embernek a környék összes krumplija sem lenne elég, ezért a körítés most elmarad. Szenvedek is az éhségtől a nap hátralevő részében.Délután keletről sötétedni kezd az ég alja, kiadós zápor ül a danik földjére. Mindenki fedél után néz. Én a ponchoszerű esőkabátomat húzom a fejembe, s ezzel nagy népszerűségre teszek szert. Először csak két pápua asszonyság bújik a lebernyegem alá, aztán egy rendőr is közibénk fúrja magát, nyomában valami kifestett harcossal, s nemsokára már kilencen álldogálunk a műanyag poncho alatt, miután egy süldő leányzó szintén itt keres menedéket az anyjával. Az eső gyorsan elvonul, így megkezdődhet a máglyaépítés. A festett arcú csoportok gyorsan feltornyozzák a már korábban behozott farönköket, ám a holttestnek a faácsolatról való leemelése már több gondot okoz. A néhai törzsfőt előbb takarókba csavarják, majd apránként szedik szét az építményt, miközben szép lassan leengedik a súlyos testet. Erős férfikezek ragadják meg Silo Dogát, és a máglya lábánál lefektetett banánlevelekre helyezik. Az ötnapos holttest már erősen oszlásnak indult, és az átható hullaszagtól az első sor egy kissé meg is tántorodik, ám nemsokára már hallatszik az égő fa pattogása a keserű füstöt okádó vizes rönkök közül... Az utolsó törzsfőnök is elment.Harckocsikkal tarkítvaIrian Jaya északkeleti partján, a pápua új-guineai határ közelében néz farkasszemet a Csendes-óceánnal a sziget székhelye, Jayapura. A gyarmati időkben Hollandiának keresztelt város zöld dombokkal körülvéve egy zafírkék öböl partján fekszik. Az új, modern Jayapura nem tartozik a nagy vonzóerejű helyek közé: koszos, zajos utcáin szétesőben lévő járművek tömege okádja a szén-monoxidot, és látnivaló sem sok akad a városon belül. Ha azonban valaki a sziget vadabb, belső részeire készül, engedélyére ebben a városban szerezheti be legkönnyebben a zöld utat jelző pecsétet. (Jayapura azon kevés helyek közé tartozik Indonéziában, ahol a vízumot is megkövetelik, ha az utas közvetlenül külföldről érkezik Iriánra.)Jayapura szomszédságában két érdekes kirándulóhelyet találunk: az egyik Hamadi, a másik a Sentani-tó. A városból mintegy 20 percnyi kocsikázás után érhet el a Hamadi névvel fémjelzett partszakasz. Ott vonultak fel az amerikai csapatok 1944. április 22-én, hogy az Új-Guineát megszálló japán dandárokat kifüstöljék rejtekhelyeikről. A partra szálló egységek jó néhány bedöglött harci járművet hagytak maguk után. Hamadi"szabadtéri múzeumá"-ban rozsdamarta páncélozott kétéltűek tucatjai és egy Sherman-tanknak a homokból kiálló tornya idézi a történelmi múltat. A Sentani-tavon, a bájos bennszülött házak között kellemes csónaktúrákat tehetünk, mielőtt elindulunk Nyugat-Iriánnak talán legizgalmasabb részére, a Baliem-folyó völgyébe.A lelkészt megettékA Jayawijaya hegyláncainak mélyén megbúvó és 70 kilométer hosszú Baliem-völgyet 1938-ban pillantotta meg elször fehér ember, az amerikai Richard Archbold. Bár a folyóvölgy pápuáinak csupán kőszerszámaik és kihegyezett botjaik voltak, a kőfalakkal elválasztott és erózió ellen megerősített zöld kertek olyan szervezett földművelés képét mutatták, ami sehol másutt nem található meg Iriánon. A világ nyilvánossága azonban csak 1945-ben figyelt föl a Baliem-folyó völgyére, amikor egy könnyű utasszállító gép- a háború sújtotta Hollandia városából indulva - a hegyek között lezuhant, s a túlélőket csak egy merész akcióval tudták kimenteni a magas sziklafalak közül. A második világháború zűrzavara után, 1954-ben két misszionárius landolt hidroplánjával az egyik mellékfolyó vizén, s bár a második körben érkező- Elvis nevű- lelkészt egy kíváncsi törzs még "jó étvággyal" elfogyasztotta, lassan elkezdődött a völgy lakóinak megtérítése.A völgyben a nyelvükben és szokásaikban is különböz pápuacsoportokat összefoglaló néven daniknak nevezik, és közöttük meglepően sok albínó akad. A Trikora-hegységbl induló, később vad folyammá dagadó Baliem folyó 15-30 kilométer széles völgyében elszórtan helyezkednek el az őslakók földjei és erős lándzsakerítéssel megerősített falvai. A kerítés olyan erős és a farönkök oly szorosan állnak egymás mellett, hogy a leghevesebb támadást is biztonságosan lehessen visszaverni belülről. Erre nemegyszer szükség is volt a múltban, amikor a kannibál falvak még sűrűn látogatták egymást. Nyugat felé, a hegyeken túl még ma is a fák tetején építkeznek a pápuák.A dani falu kör alapú kunyhóiban: a honayokban a férfiak és a nők külön alszanak, a konyhának használt viskó egy részét pedig a disznóknak kerítik el. Az előbbi elkülönülés magyarázata: a gyerekszülést követő második évig (de akár öt évig is a nemi érintkezés tabunak számít a pápua asszonyok számára, hogy a sokáig anyatejen nevelked lurkók szép, megtermett pápuává fejőldjenek. Minthogy estére alaposan leesik a hőmérséklet, a honayokban állandóan ég a tűz, s hatalmas a füst. Ez annyira beleivódik a bennszülöttek bőrébe, hogy a pápuák jelenléte már messziről érezhető az erős füstszagtól. Sőt, a haláluk után múmiának kiszárított testeket külsőleg már nem is kell kezelni!A férfiak viselete a szemérmüket rejtő-védő vékony, lopótökhöz hasonlító koteka nevű pénisztartóból, színes paradicsommadár-tollakból, hajhálóból és kagylónyakláncokból áll. A hetvenes években az indonéz hadsereg azt a feladatot kapta, hogy a Koteka-hadművelet fedőnevű akció keretében lássák el rövidnadrággal és női ruhákkal a danik népét. Az akció végeredménye az lett, hogy a férfiak a fejükön kezdték el hordani a rövidnadrágokat, a nők pedig batyukat készítettek a ruháikból.Az esernyő öltöztetA danik gyakran kenik be magukat disznózsírral az éjszaka hidege ellen, de a hajukra is jut belőle bőven, ha ki akarják csinosítani magukat. Eszközeik közül egy zöldes árnyalatú kőzetből készült kőbaltát tartanak a legtöbbre, de hordanak magukkal nyilakat és hosszú lándzsákat, sőt, újabban esernyőt is. Rejtély, hogy ez utóbbit mire használják, mert ha esni kezd, futni kezdenek, mint a veszedelem, kezükben a csukott ernyővel. A meztelen felsőtestű nők fűszoknyát vagy spárgaszoknyát hordanak, homlokukon átvetve pedig- szintén spárgából készült - hálós batyu lóg a hátukra, édesburgonyát, gyümölcsöt, malacot vagy egy gyermeket szállítva benne.A danik fő tápláléka az édesburgonya. Ennek legalább hetven fajtája és több neve (patatas, ubi, mbi, betatas, erom, supuru) ismeretes a völgyben. Disznóhúst csak ünnepi alkalmakkor fogyasztanak. Magát az állatot oly nagy becsben tartják arrafelé, hogy az édesanyák gyakran együtt etetik tejükkel gyermeküket és a szopósmalacot. A disznó egyszersmind a gazdagság fokmérője: például egy asszony öt disznóba kerül. Ritkán marha- vagy kutyahúst is árulnak a Baliem-völgy központjának, Wamenának a piacán. E lapos, merőleges utcákkal szabdalt indonéz település egyébként a danik fő találkozóhelye. A völgy távoli sarkaiból is látni ott pápuákat édesburgonyával, banánnal, különféle zöldségekkel, hallal, tűzifával és ékszerekkel megrakodva.Napjaink "Pápua-földje" egy kissé tarka képet mutat. Az európai történelemből jól ismert transzmigrációs program keretében néhány százezer indonéz telepes érkezett a vidékre. Igaz, ők elsősorban a partvidéki városokban (Sorong, Manokwari, Nabire, Jayapura, Fakfak, Timika, Merauke), az olajtelepek és az óriási fűrészmalmok környékén telepedtek és telepednek le, folyamatosan keveredve az őslakókkal...Ács LászlóForrás:ÉT

Életmentő betegség?
A malária változatlanul szedi áldozatait a világban. Ahol előfordul a betegséget terjesztő egysejtű, a Plasmodium falciparum, ott sokan fertőződnek meg és halnak meg maláriában. Ez alól talán csak egy kis távoli szigetcsoport, a csendes-óceáni Vanuatu a kivétel, ahol az elmúlt időben nem volt halálos áldozata a maláriának, jóllehet a lakosságot rendszeresen megfertőzi a kórokozó.Egy oxfordi orvoscsoport feltételezése szerint ez annak köszönhető, hogy egy másik egysejtű, a P. vivax, amely a malária kevésbé súlyos formáját okozza, kora gyermekkorukban megfertőzi a kicsiket, akiknek az immunrendszere így megtanulja felismerni a kórokozót, és ellenanyagot is termel ellene.Évente átlagosan kétszer esnek át a szigetlakók P. falciparum-fertőzésen, mégsem hal meg senki, sőt súlyos, eszméletvesztéses állapotok sem alakulnak ki. A gyerekek kétéves korukig többször fertőződnek P. vivaxszal, ötéves kor fölött azonban már szinte soha nem fertőz ez a kórokozó. A kutatócsoport szerint a P. vivax okozta fertőzés szinte olyan, mint egy védőoltás a malária ellen.A trópusi betegségek szakértői szerint ez nagyon érdekes megfigyelés, feltétlenül érdemes tovább vizsgálni a sziget lakóit, de nem biztos, hogy valóban ez a magyarázat. Brian Greenwood szerint, aki a trópusi betegségek egyik legelismertebb szakértője, lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy ezen a távoli, elzárt szigeten a P. falciparumnak egy kevésbé veszélyes törzse él, mint például Afrikában.(New Scientist)Forrás: É.T.

A vadmacska
A vadmacska (Felis silvestris) földrészünkön kisebb-nagyobb szigetszerű területeken fordul elő. Összefüggő elterjedési területe csak a Kárpátok, a Balkán, valamint a Kaukázus vidékén van. A hazai vadmacskaállomány létszáma ennek ellenére nemcsak stabilnak, hanem kismértékben növekvőnek is mondható. Ez a védelmét szolgáló intézkedéseken túl az egyre gyakoribb hibridizációval magyarázható. A világszerte elterjedt házimacska ugyanis a vadmacska elterjedési területén mindenütt előfordul, és bizonyítottan kereszteződnek is. Sajnos, nem túlzás kijelenteni, hogy Európa minden vadmacska-populációja többé-kevésbé hibrid jellegű.Életéről, viselkedéséről mégis csak keveset tudunk. Ennek főképp rejtett életmódja az oka. Azt biztosan tudjuk róla, hogy magányosan jár, s minden egyes vadmacska körülbelül 3-4 négyzetkilométernyi vadászterületet birtokol. Csupán február-márciusra, a párzási időszakra vetkőzi le fajtársaival szembeni idegenkedését. Ilyenkor a kandúrok keresik a nőstényeket, s a hangjukat gyakrabban hallani. Az egymásnak válaszolgató kandúrok érces nyávogással, a verekedő egyedek acsarkodó nyivákolással, prüszköléssel adják jelét létezésüknek.A párzás után a párok valószínűleg csak másfél-két hétig maradnak együtt. A nőstény rendszerint két kölyköt hoz a világra. Életük első négy-öt hetében anyatejen élnek, majd fokozatosan szoknak rá a szilárd táplálékra. Tíz-tizenkét hónapos korukban a nőstény elűzi kölykeit.Hazánkban a vadmacska 1974 óta védett. Napjainkban mégis elsősorban vadászok veszélyeztetik, hiszen az erdőben szabadon kóborló házimacskák irtása kötelességük, s eközben puskavégre kerülnek vadmacskák is.Gera PálKép: Bagosi Zoltán

Mentolos szúnyogok
Indiában egy új, olcsó módszert dolgoztak ki a szúnyogok terjesztette betegségek elleni védekezésre. A malária, a dengue láz, a fonalférgek közvetítette betegségek még ma is sok helyen tizedelik a lakosságot.A Delhiben dolgozó kutatócsoport a menta egy Indiában honos fajának (Mentha piperita) kivonatának hatását tanulmányozta három szúnyogfaj lárváján. Az Aedes aegypti, amely a dengue lázat terjeszti, az Anopheles stephensi, amely a maláriás megbetegedésekért felelős, a filariázis és a nyugat-nílusi láz kórokozója a Culex quinquefasciatus is hasonlóan reagált a kezelésre.A lárvák legalább 85 százaléka elpusztult egy napon belül, ha a víz felszínén négyzetméterenként 3 milliliternyi oldatot permeteztek ki. Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok, ha önkénteseket bekentek a mentaolajjal és azt nézték, hány szúnyog "csípi" meg őket.A kutatások most a menta rokonainak körében folyik tovább. Brit szakértők szerint túl sok növényre van szükség, lehet, hogy a hagyományos rovarirtókkal jobb eredményt lehetne elérni.(New Scientist)Forrás: É.T.

Oman II.
Éjjeli menedékhelyen pazar vendéglátás:A turizmus fejlesztését a szultánságban nem gazdasági érdekek mozgatják. Az olaj és a földgáz elegendő növekedést biztosít az ország gazdaságának. A vendégszeretet alapvetően az ország kultúrájából és hagyományaiból ered. A helyiek- akár elhagyott tengerparti részen, akár messze a nyüzsgő városoktól félsivatagos vidékeken találkoztunk- mindig szívélyesen invitáltak otthonukba. Ilyenkor szinte kötelező volt elfogyasztani társaságukban kedélyes cseverészés közepette egy-két csészécske különleges ománi kávét vagy teát, néhány szem datolya kíséretében; még akkor is, ha történetesen éjnek évadján szerényen szállást kérő éjszakai vándorként kopogtattunk az ajtajukon. A vendéglátás mindig pazar volt - a körülményektől függetlenül.A tömegturizmus igazából még gyerekcipőben jár Ománban, bár a kormány is bátorítja azidegenforgalom fejlesztését. Komoly pénzforrásokat fektettek be ennek elősegítése érdekében: ilyen például a Maszkat melletti Szidabban lévő 250 különféle hajót befogadó yachtkikötő megépítése. 1992-ben 8 millió ománi riált költöttek az ország turistafogadási feltételeinek kialakítására.1970-ben mindössze egyetlen szálloda üzemelt a szultánságban, Matrában. Mára már az ország legfontosabb pontjain mindenhol vannak szállodák, de a gyérebben lakott vidékeken (értem ezalatt akár a sivatag közepét) is akadnak motelek és üdülőházak. Mondhatom ott tartózkodásom egyik legkülönlegesebb estéje volt, amikor Golden Sands Reportban egy sivatagi zarándokszállón volt szerencsém éjszakázni. Túlzás nélkül mondhatom,hogy ifjú Marco Polónak éreztem magam, amint egy félig nyitott, lapos tetejű beduhin sátor puha szőnyegén ejtőzve, a közösen elfogyasztott arab vacsora után, élvezettel szívtam a vízipipából az illatossheeshat. Miközben figyeltük, hogy kúszik fel az égbolt közepéig a sivatagi telihold, újdonsült arab barátaimmal eszmét cseréltünk kultúráink különbözőségéről, minduntalan derülveazon, hogy emberiességünkben mégis mennyire hasonlítunk.A sivatag egyébként itt teljesen veszélytelen, nincsenek kígyók, sem skorpiók, az itteniek szerint pedig a világon nincs pihentetőbb dolog, mint a sivatagi szabadban aludni, mivel itt elég mindössze öt óra alvás, hogy az ember felébredve úgy érezze, egy ma született bárány frissességével rendelkezik (ezt én magam is tanúsíthatom).Datolyapálma - Omm al Faqir, a Szegények Anyja:Az itteni nomád népek évszázadokon keresztül szoros kapcsolatban éltek a természettel, és mindig is nagyra tartották a növényeket: hasznosságukért, szépségükért, illatukért, és gyógyhatásukért. Az egyes növények titkát generációról-generációra adták tovább egymásnak.A legfontosabb, leggyakoribb és legtradícionálisabb növény a datolyapálma. Az őslakos beduinoknál mindennapos étel volt a hal, tevehús és tevetej mellé. A régi omániak a Omm al Faqir-nak azaz a Szegények anyjának hívták, mivel nemcsak finom, de nagyon hasznos is, szinte nincs olyan része, amit ne használnának fel. Mintegy 200 fajtája honos itt, Nizwa Souq-ban, a helyi piacon bőséges választék van ízletes és jó minőségű datolyából.A különlegességét igen magas, mintegy 70%-os cukortartalma adja. Emiatt a természet adta tartósítás miatt nem romlik meg, mint a legtöbb trópusi gyümölcs. A mai napig kézzel szüretelik, júniustól novemberig gyümölcsét frissen fogyasztják, amúgy pedig aszalva, de készítenek belőle mézet is. A fa leveleiből kosarat vagy árnyékot adó ereszt fonnak, kérgéből hajó és egyéb faáru készül, elszáradt, ágas-bogas kinövéseit söprűnek használják, a finomabb részekből pedig tisztálkodásra alkalmas szivacsot készítenek.Sok régi erődben külön datolyaraktárakat építettek, ahol speciálisan kiképzett helyeken tartották (általában pálmalevélből font) zsákokban, hogy idővel méz képződjön, ami a kialakított kanálisokban összegyűlt és máris fogyasztható volt. (Ezek a mai napig megtekinthetők.)A datolyafa hím és nő egyedekből áll, a gazdák gyakran maguk porozzák be a fákat a biztosabb termés érdekében. Az emberek szerint a datolya porzója olyan erővel bír, mint a férfiember magja, így- engem is figyelmeztettek - nőszemélyek csak óvatosan szagolgassák a növény eme részét.Az el-Bátna parton, főleg a partvonal északi részén nagy mennyiségben terem a citrom, aminek szintén több fajtája honos a vidéken. Az akácfa- ellentétben Magyarországgal -errefelé igen ritka, főleg időszakos vízfolyások medrénél található.Hűvösebb hegyvidékeken barack, füge és dió terem, a hegyi réteken pedig gyönyörű színekben pompáznak a vadvirágok. Egy-egy csapadékosabb időszak után hamarabb érezzük a jázmin, levendula illatot, minthogy látnánk a virágokat. Tengerpartokon sétálgatva sárga vagy bordó sivatagi jácintot találhatunk, a monszunesők öntözte Dhofar hegyeiben pedig orchideák és liliomok nyílnak.A Szalála körüli síkságon banán és papaya terem a dombokon pedig hosszan elnyúló kókuszültetvények zöldellnek.A sivatag hajója, a modern kor versenyállata:A beduionok úgy nevezik: ata Allah (vagyis Isten ajándéka). Nagyon hosszú időt kibír étel-ital nélkül és igazi önjáró takarítógépek: szinte mindent megeszik a kartondoboztól kezdve a szandálig.Az arab tevéknek csak egy púpjuk van. Az ebben felhalmozott zsír formában tárolt energiát képes képes felhasználni, ha nincs víz vagy élelem.A beduinok sokkal tartoznak a tevének. Évszázadokon keresztül nemcsak szállításra használták, hanem a legfontosabb tej- és húsforrást is jelentette számukra. A szőréből sátrat, takarót és tarisznyát szőttek, bőrében vizet vagy tejet tároltak, trágyáját tüzelőanyagnak használták.Manapság a tevék az egyik legnépszerűbb arab sport, a teveverseny sztárjaivá váltak, ahol másfajta hasznot hajtanak: a győztesek nagy értékű pénzjutalmat kapnak.Azok a tevéknek, amelyek látszólag magányosan kószálnak az útszélen, mindig van jogos tulajdonosa, maximum nem pásztorkodik négylábúja mellett, mivel azok nem távolodnak el 4-600 méternél messzebb. Az országban nincsenek gazdátlan kóbor tevék, maximum túl messze elkóborolt haszontalan haszonállatok.Ománban szinte kötelező ápolni a hagyományokat, így ha valaki büszke tevetulajdonos- dacára az egyre terjedő sok lóerős autócsodáknak - bizton számíthat mindenki elismerésére, mivel, hála a gazdaság növekedésével járó jó életszínvonalnak, senki sincs rászorulva tevetartásra a megélhetéshez.A sivatagi országokról alkotott előzetes feltevések ellenére egyvalamit biztosan állíthatok: Ománban nem legelésznek hatalmas zebra csordák és nem fenik rájuk a fogukat éhes oroszlánok. Ne számítson vad szafarikra, aki idejön, mert ez békésebb vidék: itt tevék, kecskék és kis méretű, ám annál ízletesebb húsú birkák legelésznek a sivatagi beduin sátrak közelében.Az ország egyébként is nagy hangsúlyt fektet a természetvédelemre: a jelenleg érvényes törvények szigorúan tiltják a vadon élő állatok vadászatát az ország egész területén. Az arab nyársas antilopot- amely csak errefelé őshonos - 1972-re teljesen kiirtották az orvvadászok. Az állatok megmentése érdekében rezervátumokat hoztak létre többek között Dzsiddat-el-Harászíszban, hogy természetes környezetükben szaporodhassanak. A nagy kiterjedésű sivatagos területek életkörülményeihez jól alkalmazkodott néhány állat,amely szintén megtalálható itt: a sivatagi macska, a sivatagi nyúl és sivatagi róka is. Általában jóval nagyobb a fülük, mint nem sivatagi fajtársaiknak és a lábukon szőrpamacs van. A nagy fülek az itt létfontosságú hőleadást segítik, a szőrpamacsok pedig nem engedik, hogy túl mélyen belesüppedjenek a homokba, így nem igényel túl sok energiát közlekedni a sivatagban.Omán 1700 km hosszú tengerpartja az északi Maszandam-félszigettől délen, a jemeni határig húzódik. A parttól a nyílt tenger felé 200 mérföld széles halászati zóna tartozik az országhoz. Az ománi vizekben több, mint 150 halfajta él, köztük a legkeresettebb hal és rákfajokkal (pl. sügér, tonhal, homár stb.) A fűrészes sügérnek- itt hamúr a neve - mintegy 35 fajtája él a szultánság vizeiben. A bátnai partok mentén a víz gazdag szardíniában (a dzsabati törzs mai napig ezzel takarmányozza marháit a száraz évszakban), Maszíra szigeténél és Dzofár partjainál pedig homár jellemző.Az öbölben élnek delfinek és a vidék otthont ad rengeteg egzotikus költöző madárnak is, így gyakorta láthatunka sekély vízben halászó flamingókat. Mintegy tíz éve, a partvidék aprólékos átvizsgálása során felfedeztek számos új hal- és korallfajtát, eddig ismeretlen madártelepeket és nemzetközi jelentőségű teknősbéka költő- és táplálkozóhelyeket.A halászat évszázadok óta hagyományos megélhetési forrás Ománban. A partvonal rendkívül gazdag halászati lehetőségeit talán fel sem mérték még teljesen. Mindenesetre ha korán reggel kisétálunk a tucatnyi halpiac egyikére (pl. Muttrah souqban, nem messze Maszkattól van egy), kedvünkre válogathatunk a frissen fogott ínyenc csemegékből, vagy mindent a szemnek alapon belefeledkezhetünk a gazdag látványba.Néhány természetvédelmi, vagy történelmi jelentőségű látványosság, nevezetesség megtekintéséhez előzetes engedély szükséges: ilyen pl. a Rász-el-Hadd vidék, ahol a teknősbékák költenek, a Dzsiddat-el-Harászísz vidék, ahol az arab nyársas antilop él, valamint az ország belső részének néhány faluja.Tömjén, mirha - amit akartok:Az ókor legbecsesebb kincse, a szertartásoknál használt illatos tömjén, amelyet Sába királynője vitt ajándékba Salamon királynak,az Omán déli vidékén lévő Dzofárból származott. A tömjén tulajdonképpen bizonyos fák által kiválasztott illatos gyanta, amit úgy kapnak, hogy speciális bemetszéseket végeznek a fatörzsön. Ezek a fák csak Ománban, Jemenben és Szomália északi részén élnek. A tömjén anyaga természetes illóolajokat tartalmaz ezért erőteljes aromatikus illata mellett jól ég, és természetes gyógyhatása is van. Ezek a tulajdonságai tették a legjobban keresett, legértékesebb dologgá az ókori időkben.Annak idején a gyermek Jézusnak is tömjént és mirhát vittek ajándékba, ami abban az időben sokkal értékesebb volt, mint az arany. Hamarosan alapvető kellék lett a vallásos szertartásoknál és az egyiptomi, jeruzsálemi és római templomok lettek a legfőbb megrendelők. Akkoriban úgy háromezer tonna tömjén ment ki Arábiából, főleg tengeri úton. A tömjén és mirha kereskedelem a világ leggazdagabb embereivé tette a dél arábiaiakat.A központ Sumhuramban volt, ahogy a görögök hívták Moscha, ma Khor Rouri néven ismert a hely. Romjai nem messze vannak Szalálától Dél-Omán mai központjától.A tömjén mai napig népszerű illatosítószer, sokféle formában kerül felhasználásra: szilárd, szemcsés- eredetileg is használt - anyagtól kezdve egészen olajos alapú parfümökig. Árát mindig minősége szabja meg, mindenesetre ma már mindenki által hozzáférhető.Víz és vízvezetés, avagy a faladzs-rendszer:A szultánság a föld egyik olyan száraz zónájában terül el, ahol a víz drága kincs, mivel mindig is gondot okozott a megfelelő vízellátás. A helyiek viszont remekül megoldották a problémát, a vízkihasználásnak mondhatni évszázados művészete van erre. A víznyerés alapját a faladzs-rendszer képezi, amelynek eredete ókorba vész, bár gyanítható Perzsiából került ide. Számos afladzs (a faladzs többesszáma) kis híján ezer éves.A zseniális rendszer lényege, hogy a hegyek mélyében összegyűlt vizet ember alkotta föld alatti csatornák segítségével felszínre hozzák, majd azt öntözésre és háztartási célokra használják. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy a falvakat mini kanális-rendszerek hálózzák be, amelyek minden házhoz elvezetik az így szerzett vizet. A víz, amely egyenletesen folyik a vájatokban, egyébként igen tiszta és meleg és mennyisége még nagy szárazság idején is alig csökken. A legtöbb faluban a mai napig működik a rendszer és megtalálhatóak azok az ősi napórák is, amelyeket arra használtak, hogy mindenki egyformán részesüljön a közös kincsből. Általában külön erre a feladatra kijelölt ember ellenőrizte és szabályozta a víz folyásának irányát.Ma már több nagy teljesítményű fúrt kút, valamint tengervíz sótlanító állomások biztosítják a megfelelő mennyiségű ivóvizet, bár a kormány szorgalmazza a régi faladzs rendszerek korszerűsítését.Sivatagi kaland - három óra vagy három nap itt az életet jelenti:A sivatagban, terepjáró és modern felszerelések ide vagy oda, azért a homok az úr. Hogy milyen törékeny is a biztonság a homok birodalmában, azt a következő példa mutatja. Egyik napon épp Salalahba indultunk Ras Madrakahból, amikor- vezetőm javaslatára - egy kis kitérőt tettünk a senki földjére, Rub Al Khaliba. Angolul Empty Quoternek, azaz üres negyednek is nevezik, mert itt több száz négyzetkilométernyi terület teljesen lakatlan.Csináltunk pár fotót, megmártottuk lábunkat a selymes sivatagi homokban (nem tartott az egész csak egy órát) és indultunk volna tovább, azonban pár méter után egy alattomos homokbucka vendégmarasztaló csapdájában landoltunk négykerékmeghajtású Land Cruiserünkkel. Dél felé járt, de szerencsére február volt, ami azt jelentette, hogy "csak" 30 Celsius fok volt az 50 helyett.Eleinte nem tűnt konolynak a dolog, de másfél órás megfeszített ásás a sivatagi napon rádöbbentett, mennyire felkészületlenül indultunk útnak. Egy napra való élelmünk és két napra való vizünk volt csupán. Tizenöt kilométernyire voltunk az országúttól, de ami a városban tizenöt kilométer, az a sivatagban harminc. Mobiltelefonjaink használhatatlanok voltak, mivel a sivatagban nincsenek átjátszó tornyok (teljesen feleslegesek, az átutazóknak csupán pár óra kiesést jelent).Benszülött vezetőm elárulta: aranyszabály, hogy a sivatagba soha nem szabad egyedül elindulni, bármilyen tapasztalt is valaki. Két autóval most semmi gond nem lenne, de így lehetetlen megmondani mikor szabadulunk: lehet, hogy három óra, lehet, hogy három nap. Egyszóval ott álltunk a XXI. század küszöbén, és a tíz körmünkkel kezdtük kapargatni a homokot autónk alól, törölgetve homlokunkról a csípős izzadtságot. Közben az járt a fejünkben, hogy három órát, vagy három napot kell itt töltenünk...Két és fél óra után - a folytonos própálkozások, amiknek az eredménye az lett, hogy a négykerékmeghajtás fél perc alatt visszahányta az autó alá azt a pár köbméter homokot, amit fáradtságos munkával kiszedtünk- kezdett vészesen lemerülni az akkumulátor. Helyzetünk kezdett komolyan aggasztóvá válni, de nem adhattuk fel, így próbáltunk nem arra gondolni, mi történhet legrosszabb esetben.Szerencsére négy és fél óra test és lélek edző ásás után makrancoskodó Land Cruiserünk hirtelen kiugrott homokágyából. Fülrengető örömsikollyal üdvözöltük a mutatványt.Később - amikor már a jóval biztonságosabb kövezett út szalagját hasítva elmerengtem a történet lehetséges végkifejletein-, értettem meg, miért tágítják úgy ki az idő fogalmát az arabok. Három óra, vagy három nap- a sivatagban nincs sok különbség. Viszont a türelmetlenség az életedbe kerülhet. Ők megtanulták tiszteletben tartani a természet játékszabályait, cserébe a túlélésért. Mi európaiak azt hisszük: mi irányítunk, mert a betondzsungelekben ez az illúzió támad, pedig tévedünk. A nap, a víz és a homok az úr, és ha nem tiszteljük a természetet, csak magunkra vethetünk.Körte Ildikó

Magyar tájak és borok I.
Magyar borokA kárpát-medence szőlő- és bortermesztésének múltja a mesék és legendák homályába vész. Nehéz lenne megállapítani, hogy a kelták, rómaiak, trákok vagy más népek telepítették-e az első szőlőtőkéket.A honfoglaló magyarok mindenestre már virágzó és fejlett szőlőkultúrát találtak a Kárpátok övezte vidékeken. A szőlőtermesztés és borkészítés tudományát valószínűleg magukkal hozták a magyarok.Tájak és borokHazánk területének adottságai, éghajlati viszonyai rendkívül változatosak. Ezért a borok jellegét a termőhely döntően befolyásolja, sőt meghatározza. Párosul még ehhez az adott körzetben évszázadok alatt kialakult helyi borkészítési szokás, valamint a tájra jellemző művelésmód. Ezért van az, hogy egy-egy szőlőfajta bora vidékenként eltérő élvezeti értékű. A körülmények hatására a szín, az illat, az íz és a zamat sokféle változata alakul ki a borban. Hazánk éghajlati és domborzati viszonyai alapján 20 borvidéket különböztetünk meg. Az ország összes szőlőtermő területe megközelítően 145 000 hektár. Ennek egyharmada hegyi borvidék, többi sík terület, nagyobbrészt a Duna-Tisza közti homokon helyzekedik el. A Magyarországon honos vörösbor fajták a kadarka, a kékfrankos, az oportó, a pinot noir, a cabernet, a merlot és a zweigelt. A legfinomabb vörösborok Dél-Magyarországon a mészköves Villányi-hegységben teremnek. Az egri bikavérnek, amelyet Stierblut néven exportálnak, északon van a hazája, a Balaton körül pedig a merlot és a pinot noir a legelterjedtebb fajta.Hazánkban igen nagy mennyiségben állítanak elő olaszrizlinget, sőt újabban kedvező árfekvésű chardonnay-t is termelnek. Mindamellett mégis a tokaji a legkiválóbb magyar bor, amelyet furmintból és hárslevelűből érlelnek. A sauternes mellett világviszonylatban is egyike a legnagyobb édes aszúboroknak; édességét puttonyban mérik, a legédesebb fajta 6 puttonyos.Bazaltorgonák tövében - Badacsonyi borvidékA Badacsonyi borvidék az egyik legismertebb. A Balatont északnyugatról övező hegyoldalak csodálatos adottságait dicsérik az itteni táj borai.A festői látványú bazaltorgonák és hatalmas sziklatömbök tövében a védett, napsütötte lejtőkönmézédesre érlelődik a szőlő.Tüzes, teste, harmonikus, finom zamatú borok teremnek ezen a tájon. Legjelentősebb fajta az Olaszrizling, legjellegzetesebb a Kéknyelű, legismertebb a Szürkebarát, de megtalálható itt az erdélyi eredetű Zöldszilváni is.Vörös földön - Balatonfüred-csopaki borvidékA Magyar Riviérát övező szelíd domboldalakon, Dörgicsétől Csopakig, szinte mindenütt díszlik a szőlő. A Balaton közelsége ideális klimatikus viszonyokat teremt. A parthoz közel elhelyezkedő domboldalak, hegyvonulatok napsütötte lankáira a tó felszíne visszatükrözi a fényt.A borvidék legelterjedtebb fajtája az Olaszrizling, a Tihanyi Cabernet, a Pinot noir, a Furmint és a Muscat Ottonel a borvidék legismertebb fajtái.Sokarcú tájakon - Balatonmelléki borvidékKeszthelytől Almádiig, a két előző híres borvidékhez nem tartozó szőlőterületek külön egységet alkotnak. Ezeken a tájakon sokféle termelési módszerrel, nagyon változatos területeken, gyakran eltérő klimatikus viszonyok között termelnek. Az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Sauvignon, a Chardonnay a legkedveltebb fajták.Újra a régi - Dél-balatoni borvidékKezdetben a Balaton melléki borvidékhez tartozó termőhelyként tartozzák nyilván. Jelenleg ez a Dél-balatoni borvidékünk. Az itttermesztett szőlőkből készült borok kellemes, új ízekkel gazdagították a balatoni repertoárt. A boglári borok kedvező tulajdonságaik miatt hamar ismertté váltak itthon és külföldön.Jellemzőjük a finom savösszetétel és a viszonylag alacsonyabb alkoholtartalom. Legtöbbjük félédes vagy édes.Legfőbb fajták: az Olaszrizling, a Chardonnay, a Királyleányka, a Sauvignon blanc, Rajnai rizling, a Rizlingszilváni, a Tramini, Merlot, a Kékfrankos, a Zöldszilváni, a Muscat Ottonel és a Cabernet Sauvignon.Öreg vulkán mai tüze - Somlói borvidékA legkisebb, de mégis az egyik leghíresebb borvidékünk a kitűnő borokat termő Somlói. Az itteni borfajták hjrnévben és keresettségben a tokaji borok után következnek. Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintik.Elősegíti az emésztést, tisztítja a vesét, enyhíti a vérszegénységet, fokozza az étvágyat, fogyasztása nem okoz fejfájást, gyomorsavtúltengést. A tokaji bor mellett a somlói az, amelyik külföldön még patikákban is kapható orvosi receptre.Legényeknek való - Móri borvidékItt terem hazánk egyik legkarakterisztikusabb bora, a móri Ezerjó. Ez a tüzes, pikáns kemény bor, amelyben a savak okozta ragyogó fényben a zöld és a fehér szín keveréke gyönyörűen érvényesül, nem véletlenül lett a vidék szinte száz százalékban uralkodó fajtája.Az utóbbi időben az Ezerjó melett több kiváló minőséget adó fajtát telepítettek. A Leányka, a Rizlingszilváni, a Tramini, a Chardonnay, az Ottonel muskotály jó fajtáknak bizonyultak, kitűnő minőségű bort adnak Mórott.Ismét születőben - Ászár-neszmélyi borvidékTerülete a Dunántúli-középhegység északi és északnyugati nyúlványain helyezkedik el. A talaj, valamint a kedvező éghajlati viszonyok ismeretében a kiváló bort adó Ezerjó, valamint az Olaszrizling fajtát ültették el a hatvanas években. Telepítésre került még a Piros tramini, a Leányka, a Rizlingszilváni. Zöldesfehér szín, kellemesen savanykás íz, üde, friss jelleg, finom illat, zamat, aroma a jellemző az itteni borokra.

Rugalmasabb és kedvezőbb díjszabás
Alább szállnak az árak Budapest és London között - a minőségi szint magasan maradLondon, Budapest, 2002. augusztus 28. - Új, az eddigieknél rugalmasabb és kedvezőbb repülőjegy díjszabást vezet be a British Airways a Budapest és London közötti járatain. Az utasok számára előnyös változtatások között szerepel az eddigi, kötelező szombat esti kint-tartózkodás eltörlése. A 2002. augusztus 29-én életbe lépő új árstruktúra bevezetése része a British Airways februárban elindított, a légitársaság közép-, hosszú távú működési és üzleti stratégiáját meghatározó, Future Size & Shape (Méret és Forma) elnevezésű átalakítási programnak. Az új, rugalmas díjtételek bevezetésével az angol belföldi, az osztrák, a francia, a német, az olasz, a holland, a portugál, a skandináv és svájci utazóközönség után most már a British Airways több, mint 80.000 magyar utasa is lényegesen, akár 36%-kal olcsóbban utazhat Londonba.A British Airways díjszabásában most bevezetett változtatások nagyobb rugalmasságot, egyszerűbb, könnyen kombinálható és olcsóbb jegyárakat biztosítanak az Angliába utazó üzletemberek és turisták számára, akik utazásaira most már csupán egyetlen megkötés érvényes: visszautazásukat megelőzően minimum két éjszakát el kell tölteniük az adott országban.A szabadon változtatható repülőjegyet váltó, turista osztályon utazók mindeddig szükségszerűen teljesesárú jegyet kellett, hogy váltsanak a visszautazásukra is. Az új díjszabásnak köszönhetően a turistaosztályon utazók mostantól, a szabad helyek függvényében, kombinálhatják a teljesárú díjtételt a kötött, azaz nem módosítható jegyekkel, így lehetőségük nyílik egy kedvezőbb árú jegy megvételére. A díjszabások e fajta kombinálhatósága akár 36%-os megtakarítást is eredményezhet az utasok számára egy Budapest- London - Budapest repülőút során."Miután az átalakítási program részeként februárban felülvizsgáltuk légitársaságunk egészének működését és gazdálkodását, európai járatrendszerünk működésének átszervezése és racionalizálása mellett döntöttünk. Ennek a nagyszabású munkának a részeként kerül most bevezetésre új díjszabási struktúránk Magyarországonis." - mondta Tuboly József, a British Airways Magyarország kereskedelmi és marketing igazgatója."Jegyáraink ezen túl az utazás időpontja, a rendelkezésre álló helyek és a jegy változtathatósága alapján lesznek kalkulálhatóak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korai foglalásokkal, a szezonon kívüli, teljesen kötött, azaz nem módosítható jegyek kiválasztásával juthatnak az utasok a legkedvezőbb árhoz. A kötelező szombat esti kinttartózkodás eltörlésével pedig azoknak a turistáknak nyújt jelentős kedvezményt légitársaságunk, akik a hét közepén kívánnak rövid vakációra külföldre utazni." - tette hozzá Tuboly József.Az új díjszabás bevezetésével a British Airways nem titkolt célja az, hogy már most reális alternatívát biztosítson az olcsó légitársaságokkal szemben. A rugalmasabb és kedvezőbb díjszabás bevezetése mellett az utasok továbbra is élvezhetik a British Airways teljes körű, minőségi szolgáltatásainak előnyeit. A légitársaság utasai igénybe vehetik a fedélzeti szolgáltatásokat, a törzsutasprogram nyújtotta előnyöket, igényelhetik az ülőhely kiválasztást, különböző foglalási és check-in opciókat használhatnak, és mindemellett kényelmes menetrend szerint közlekedő gépekkel repülhetnek Európa kiemelt nemzetközi repülőtereire. Tehát csak az árak szállnak alább Budapest és London között, a minőségi szint magasan marad.

Zsúfolt és "üres" kontinensek
Gyakran felvetődik a kérdés: sokan vagyunk-e Földünkön, vagy kevesen? A válasz nem is olyan egyszerű, mert a népesség eloszlása egyenetlen bolygónk felszínén, s ezért a népsűrűség is eltérő a különböző földrészeken, országokban és településeken.Képzeletben csúsztassuk össze a szárazföldeket a szélességi vonalak mentén (lásd ábránkat)! Az így szerkesztett "ideális kontinensen" szembetűnik, hogy az északi félteke jobban benépesült, mint a déli, s hogy e tekintetben a keleti és a nyugati partokon is számottevő különbség van. A legnagyobb népsűrűség a tengerpartokon figyelhető meg, noha a legutóbbi 150 évben a földrészek belsejében is nagyarányú volt a népességgyarapodás. A népsűrűség a tengerszint feletti magassággal is változik: az emberek többsége a síkságokra települt. Európában és Ázsiában nagyobb népsűrűséggel 1000 méter tengerszint feletti magasságig találkozhatunk, ám Afrika és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi magashegységeiben 2000-4000 méteren is feltűnően nagy a népesség koncentrációja.A szigetek vonzásábanA szárazföldek 136 millió km2 kiterjedésű területén (az Antarktisz nélkül) 1994-ben 5,63 milliárd ember élt, vagyis a népsűrűség 42 fő/km2 volt. Ettől az értéktől nagyok az eltérések: Afrika, Amerika, Kelet-Európa és Óceánia népsűrűsége messze elmarad a világátlagtól, míg Ázsiáé, illetőleg Közép- és Nyugat-Európáé többszörösen meghaladja azt.Afrika ritkán lakott kontinens, állapíthatnánk meg a 23 fő/km2 átlagos népsűrűség alapján. Ne felejtsük azonban el, hogy e földrészen nagy a letelepedésre alkalmatlan területek aránya. Viszonylag sűrűbb a népesség Nyugat- és Kelet-Afrikában (35-35 fő/km2), a többi területen ellenben a népsűrűség átlaga kevesebb mint 20 fő négyzetkilométerenként. Kiemelkedő népsűrűségűek a kis szigetországok (például Mauritius: 541, a Comore-szigetek: 282 fő/km2), illetőleg néhány kis területű állam a kontinensen (Ruanda: 294, Burundi: 220 fő/km2 stb.). Az egyetlen nagy kiterjedésű és egyben sűrűn lakott ország Nigéria (117 fő/km2). A legritkábban lakottak a sivatagi országok, például Namíbiában, Botswanában és Mauritániában1 négyzetkilométernyi területre mindössze 2 fő jut.Észak-Amerika népsűrűsége - Óceániát nem számítva - a legalacsonyabb (13 fő/km2), és Latin-Amerika átlaga (23 fő/km2) is jócskán elmarad a világátlagtól. De nagy regionális eltérések tapasztalhatók: például a Karib-szigeteken ez a szám átlagosan négyszeresen meghaladja a világátlagot, Dél-Amerikában viszont a felét sem éri el. Kanada és néhány, nagyrészt esőerdővel borított ország (Suriname, Francia-Guyana, Guyana 3-3 fő/km2) ritkán lakott. A sűrűn lakott területek közül elsősorban a szigetországok emelendők ki, szélsőséges példaként a Bermuda-szigetek és Barbados (1189, illetőleg 605 fő/km2).Ázsia az élenÁzsia a legsűrűbben lakott kontinens (107 fő/km2). Délkelet-, Kelet- és Dél-Ázsia népsűrűsége többszörösen meghaladja a világátlagot (106-126 fő/km2), Nyugat-Ázsia azonban- sivatagi fekvése miatt - ritkán lakott terület (35 fő/km2). Kicsi a népsűrűség Mongóliában, Kazahsztánban, Szaúd-Arábiában és Türkmenisztánban, viszont nagy népsűrűségű ország Banglades, a Koreai Köztársaság, India, Srí Lanka és Vietnam.Európa két részre osztható: Kelet- és Észak-Európa kicsi, Dél- és Nyugat-Európa nagy népsűrűségű terület (Kelet-Európa: 16, Nyugat-Európa: 163 fő/km2). Nagy népsűrűségű ország Belgium és Hollandia, kicsi a népességkoncentráció Izlandon, Oroszországban, Norvégiában és Finnországban.Óceániában az átlagos népsűrűség 3 fő/km2. A szigetvilágból Melanézia emelhető ki 157 fő/km2-es átlagértékével. Ausztráliát sokan"üres kontinens"-ként említik, de ne feledjük, hogy területét nagyrészt sivatagok uralják, s a népesség a viszonylag kicsiny letelepedésre alkalmas vidékein él.Magányosan a tömegbenA népesség mindenütt a településeken - leggyakrabban a városokban - koncentrálódik. A városok népsűrűsége az elmúlt évszázadokban többször és számottevően változott, a legnagyobb az iparosodás idején, az ipari városokban volt. Napjainkban- a szuburbanizáció előrehaladtával - a városok átlagos népsűrűsége csökkenő tendenciájú.Sokan és sokszor megkísérelték meghatározni a város és a falu minimális, optimális és maximális népsűrűségét. Ezzel kapcsolatos a crowding("tolongás", "összezsúfolódás") fogalom; ez lényegében túlnépesedést jelent, olyan nagy népsűrűséget, amelyben az egyén élettérigénye már nem kielégíthető. Bár az ember rendezett környezetben nagyobb tömeget képes elviselni, mint kaotikus viszonyok között, a népsűrűség nem emelkedhet a végtelenségig. Kimutatták, hogy ha növekszik, egyre több lesz az agresszív megnyilvánulás, és egyre kevesebb a szociális kapcsolatok száma.A crowding a nagyvárosokra jellemző, s egyrészt állandó stresszhez, másrészt az emberek elmagányosodásához vezethet, és számtalan civilizációs betegség kialakulásával jár együtt.Egedy TamásA NÉPSŰRŰSÉG ÉS ROKONSÁGAEgy bizonyos terület népsűrűségét az ott élő népesség egészének és a terület nagyságának a hányadosával fejezzük ki (ezt aritmetikai népsűrűségnek is nevezik). Bár rokon fogalmak, ez nem keverendő össze a népességeloszlással, amely emberek kisebb csoportjának térbeli elhelyezkedését jelenti. Az aritmetikai népsűrűség számításában nem vesszük figyelembe a terület felszíni sajátosságait, márpedig éppen ez az, ami meghatározza a népesség eloszlását.Ha egy-egy országban nagy a magashegységek, sivatagok és egyéb letelepedésre alkalmatlan területek aránya, számottevő regionális különbségek lehetnek a népsűrűségben. Például Egyiptomban az aritmetikai népsűrűség 58 fő/km2, ám a népesség az ország 1 millió km2-es területének a töredékén, a Nílus folyása mentén él. Ha a népességet a valóban lakható (használatba vehető) területre vonatkoztatjuk, fiziológiai népsűrűségről beszélünk.A statisztikai kiadványokban gyakran találkozhatunk a népsűrűség reciprokával, az úgynevezett arealitási indexszel, ez az egy, gyakrabban az ezer főre jutó területnagyságot fejezi ki. Például hazánkban az aritmetikai népsűrűség 110 fő/km2, az arealitási index pedig 9,1 km2/ezer fő. A népsűrűség grafikusan is megjeleníthető, a nomogram x tengelyén a népesség számát, az y tengelyen pedig a terület nagyságát tüntetik fel.Forrás:ÉT

Világutazóból remete
Darwin, a pánikbeteg?Charles Darwin (1809-1882) evolúciós elmélete valószínűleg sohasem forradalmasította volna a biológiát, ha a tudós nem szenvedett volna egy súlyos lelki betegségben, amely szinte remetei visszavonultságra kényszerítette. Legalábbis ezt állítja egy új tanulmány, amely az Amerikai Orvosi Társaság lapjában (Journal of American Medical Association) jelent meg.A cikk szerint Darwint húszas évei végén különös gyengeség kerítette hatalmába, amelyet orvosai a legkülönfélébb okokkal próbáltak magyarázni. Többek között ideggyengeségre, különböző trópusi betegségekre, arzénmérgezésre és idegkimerültségre gyanakodtak.Az Iowai Egyetem két kutatója, Thomas Barloon és Russel Noyes viszont - utólag- egészen más diagnózist állított fel Darwin rejtélyes betegségével kapcsolatban. A tudós saját feljegyzései, orvosai beszámolói és egyéb források alapján a két kutató arra a következtetésre jutott, hogy az evolúció atyja a ma divatosnak számító pánikbetegségben szenvedett. Esetében ez más problémákkal, így agorafóbiával*, valamint tömegiszonnyal és különböző félelmekkel is párosult. Ez a két év és három hónap életem legtevékenyebb időszaka volt, noha időnként gyengélkedtem, és így sok időt veszítettem. (1836-1838) A pánikbetegség - amely manapság becslések szerint 13 millió amerikai állampolgárt érint, és amelynek gyanújával egyre több páciens fordul hazánkban is szakorvoshoz- váratlanul, rohamszerűen jelentkezik. Legjellemzőbb tünetei: szapora szívverés, légszomj, remegés, hányinger és szédülés. Darwin pánikrohamai hasonlóképpen minden előzmény nélkül támadtak, és heves szívdobogással, izzadással, remegéssel, gyomorpanaszokkal, valamint sírógörccsel és halálfélelemmel társultak.A pánikbetegek rettegnek a következő rohamtól, ezért mindenáron igyekeznek elkerülni a számukra veszedelmesnek látszó szituációkat. Például nem szállnak be liftbe, nem ülnek fel repülőre, nem utaznak busszal, és nem mennek át hídon. Vagyis tartózkodnak minden olyan helyzettől, amely pánikot idézhet elő bennük.Ugyanez a befelé forduló, sündisznó-mentalitás jellemezte Darwint is. A tünetek megjelenésétől számított két éven belül már teljesen visszavonultan élt, felesége kísérete nélkül még a házat sem hagyta el szívesen. A tanulmány szerzői szerint nyilvánvaló, hogy a félelem tartotta távol az ünnepelt tudóst a társasági élettől, s arra ösztönözte, hogy minden erejét és energiáját a természetes kiválasztódás később korszakalkotónak bizonyuló elméletére összpontosítsa.Fiatalabb éveiben Darwin társasági ember volt, ideje java részét házon kívül töltötte. Öt évig tartó, világ körüli útját követően azonban mindez teljesen megváltozott. 1837-ben, alig egy évvel azután, hogy hazatért Angliába, kellemetlen szívdobogásról kezdett panaszkodni, és állapota már 27 éves kora előtt súlyosra fordult. Váratlan rosszullétek lepték meg, ha ismeretlen környezetbe került, biztonságot adó társaság nélkül. Az alatt a három év és nyolc hónap (1839-1842) alatt, míg Londonban éltünk, kevesebb tudományos munkát végeztem, mint életem bármely más hasonló hosszú időszakában, noha olyan keményen dolgoztam, ahogy csak tudtam. Ez gyakran visszatérő gyengélkedésemnek és egy hosszú és komoly betegségnek tulajdonítható. (...)Londoni tartózkodásunk elején, míg elég jól voltam ahhoz, hogy társaságba járjak, gyakran találkoztam tudósokkal és más többé-kevésbé kiváló emberekkel. (...)A tőlem telhető rendszerességgel látogattam a különböző tudományos társaságok üléseit, és a Geológiai Társaság titkáraként működtem. De ez az elfoglaltság és a társadalmi élet oly rossz hatással volt egészségi állapotomra, hogy elhatároztuk, vidékre költözünk. Ez mindkettőnknek jobban megfelelt és soha nem bántuk meg. Alig lehet visszavonultabb életet élni, mint ahogy mi éltünk. Eltekintve néhány rövid látogatástól barátainknál és néhány rövid utazástól a tengerpartra vagy máshova, sehova sem mentünk. (1842-től) 1848-ban néhány hónapra Malvernbe utaztam vízgyógykezelésre, és ez annyira jót tett, hogy amikor hazatértem, folytatni tudtam munkámat. Betegségem olyan súlyos volt, hogy amikor szeretett apám 1848. november 13-án meghalt, képtelen voltam részt venni temetésén vagy mint végrendeletének végrehajtója működni. Hamarosan odáig fajultak a dolgok, hogy Darwin egyre-másra utasította vissza a meghívásokat az újdonságtól és az izgalomtól való félelmében. 1848-ban még szülővárosába, Shrewsburybe tett rövid látogatásáról is panaszos levélben számolt be feleségének: idegesíti a város zaja, a kocsisok káromkodása, és az, hogy nem élheti megszokott életét. Bevallja, hogy szeretne mielőbb a nejével lenni, mert csak az ő társaságában érzi magát biztonságban. Downi életünk kezdetén néha elmentünk társaságba, vagy meghívtunk néhány barátot házunkba, de egészségem csaknem mindig megszenvedte az izgalmat; hidegrázást és hányási rohamokat kaptam tőle. Így azután évek óta kénytelen voltam lemondani a baráti vacsorákról, ami komoly áldozatot jelentett számomra, mert az ilyen összejövetelek mindig jókedvre hangoltak. A fenti okok miatt igen ritkán hívhattam meg házamba tudós barátokat vagy ismerősöket. Feleségének, Emma Wegwoodnak inkább az ápolónő, mint a hitves szerepe jutott Darwin mellett. A pánikrohamok változó sűrűséggel, de rendszeresen jelentkeztek házasságuk első napjaitól egészen a tudós életének utolsó évtizedéig. A gyötrő félelmekkel és állandó gyomorpanaszokkal küszködő férjet pedig könnyebb szánni, mint szeretni.Eddig keveset tudtunk arról, hogy Darwin alkotó éveinek legalább egyharmadát mindenkitől elvonultan töltötte, miközben jeges fürdőkkel kúrálta magát. A vízkúrát egy "divatos" orvos írta elő neki, akinek az volt a meggyőződése, hogy a hideg vizes borogatás meg a hideg fürdő javítja a vérkeringést, és segít a gyomorpanaszokon. Darwin eleinte szinte kivirágzott a bizarr kezelés hatására. Felszedett néhány kilót, és azt hitte, hogy teljesen meggyógyult. Erről szó sem volt, ő mégis hatalmas összegeket áldozott a kúrára. Vidéki otthonába, ahová a csendet keresve költözött, megrendelt egy 640 gallonos, csaknem 3 köbméter vizet tárolni képes, óriási tartályt, amely alatt naponta jeges zuhanyt vett. Szokásaimban metodikus vagyok, és ez speciális munkaterületemen nem kis segítségemre volt. Végül, miután nem kellett megkeresnem kenyeremet, mindig sok idő állt rendelkezésemre. Még a betegség is, noha évekre munkaképtelenné tett, megkímélt a társadalmi kötelezettségektől és szórakozástól. Életrajzírói, Adrian Desmond és James Moore szerint Darwin betegsége röviddel azután kezdődött, hogy titkos jegyzetfüzetet nyitott, amelyet a fajok eredetével kapcsolatos gondolataival töltött meg. E jegyzetekben fektette le az evolúció elméletének alapjait, ám felfedezését több mint két évtizeddel később tárta az olvasók elé. 1860. január 1-jén megkezdtem jegyzeteim rendezését a Veriation of Animals and Plants under Domestication (Háziasított állatok és növények változásai) című művemhez; de ez a könyv csak 1868 elején jelent meg, részben mert írását hosszú betegségek késleltették, amelyek közül egyik hét hónapig tartott, másrészt, mert közben engedtem a kísértésnek, hogy olyan tárgyakról írjak tanulmányokat, amelyek abban az időben jobban érdekeltek. Hogy mi volt Darwin betegségének oka, azt nem tudjuk pontosan. Talán megriadt felfedezéseinek előre látható következményeitől. Joggal tarthatott a brit tudományos közélet kritikájától is. Félelmei mindenesetre fokozták panaszait, amelyek 22 éven át, mialatt forradalmi művén, A fajok eredetén dolgozott, folyamatosan kínozták. Szeretném az orchideákról szóló könyvem javított kiadását is megjelentetni és utána a dimorf és trimorf növényekről szóló tanulmányomat néhány rokon kérdésre vonatkozó megfigyeléssel bővítve, amelyeket sohasem volt időm rendezni. Addigra valószínűleg erőm végére érek, és kész leszek felkiáltani:"Nunc dimittis" (Most bocsáss el!)! Bármi volt is betegségének az oka, annyi biztos, hogy alapvetően megváltoztatta az életét. Világutazóból magányos remetévé vált. Hogy utólag pontosan diagnosztizálható-e Darwin betegsége, ez vitatható. A két amerikainak egy dologban mégis igaza lehet:"Ha nem lett volna beteg - írják -, akkor az evolúció elmélete valószínűleg nem vált volna kizárólagos szenvedélyévé, és lehet, hogy sohasem fejezi be sok vitát kiváltó könyvét."Tuscher TündeÍme, felsoroltam minden megjelent könyvemet, életem mérföldköveit, és így kevés mondanivalóm maradt. Tudomásom szerint az utolsó harminc évben nem sokat változtam szellemileg, kivéve egy ponton, azonban változás nem is volt várható, hacsak nem a korral járó általános elgyengülés. De apám nyolcvanhárom évig élt, anélkül, hogy veszített volna szellemi frisseségéből vagy képességei csökkentek volna, és remélem, én is előbb halok meg, mintsem szellemem észrevehető mértékben elhomályosulna. A szöveg közé dőlt betűvel tördelt idézetek Charles Darwin 1881-ben készült önéletrajzából valók. Forrás:ÉT

Gemenc
Európai hód Magyarországon1997 március 5-én a WWF tiszteletbeli elnöke, Fülöp herceg jelenlétében újabb öt hód kapott új otthont a gemenci erdő egyik szigorúan védett területén.Írásunk az európai hód pusztulásával és a WWF-programmal foglalkozik, amelynek keretében megkezdődött Európa legnagyobb termetű rágcsálójának Magyarországra való visszatelepítése.Csak a kanadai hóddal történhetett meg az a katasztrofális eset, amely az 1944-ben megvalósított átgondolatlan telepítését követte. A Tűzföld szegény lakosságának életfeltételeit a hódvadászatot és a prémeladást lehetővé téve próbálták javítani. Így telepítették a kanadai hódot egy olyan élőhelyre, ahol az evolúció a hód nélkül ment végbe. A tűzföldi erdőségek állományalkotója, a déli bükk* száraz, hegyvidéki termőhelyeken él, sosem látott árvizet. A hódok viszont annak rendje és módja szerint elkezdtek berendezkedni, megépítették gátjaikat, s a hegyi patakok völgyében óriási területek kerültek víz alá. A nedvességet nem tűrő bükkösök mindenhol kipusztultak, és ez nagyobb gazdasági és természeti kárt okozott, mint amennyi hasznot a hódgerezna hozott volna.A vízpartok lakójaAz észak-amerikai és az eurázsiai hód mind küllemét, mind életmódját tekintve jól elkülöníthető egymástól. Fejlett intelligenciáról tanúskodó vízépítő tudományuk ugyan közös, ám az európai hód némiképp más életformára rendezkedett be, mint fadöntéséről és gátépítéséről híres kanadai rokona. Az európai hóddal az előbbi eset nem fordulhat elő. Nemcsak azért, mert más az életformája, hanem azért sem, mert őt régi, természetes élőhelyére telepítjük vissza. Az európai folyók mentén kialakult ártéri élőhelyeken a hód otthon érezte magát, és kipusztulása óta hiányzik onnan.A mi hódunk 15-20 méternél messzebbre nemigen megy el a vízparttól, ennél távolabb nem érzi magát biztonságban. Táplálékát a vízben és a szűk parti zónában kell megtalálnia. Étrendje zömében lágy szárú vízi növényekből és a partot szegélyező fák, cserjék kérgéből, leveleiből, valamint hajtásaiból áll. Kedvence a nőszirom rizómája*, a tavi rózsa, a tündérrózsa bimbója, a nádcsíra, továbbá a fiatal nyárak és füzek hajtása, kérge.Hús, kalap, pézsmaAz írásos dokumentumok szerint az utolsó magyarországi hódot az 1850-es években figyelték meg. Későbbről nincsenek adatok, ezért kötjük a hód magyarországi kipusztulását ehhez az időszakhoz. Miért pusztult ki csaknem az egész földrészről és Magyarországról Európa legnagyobb rágcsálója? Három olyan tulajdonsága is van, amely csábító lehet a rá vadászó ember számára. Ehető a húsa, igen jó, vízálló és tetszetős a prémje, és hódpézsmát termel. Húsának fogyasztását az a hiedelem is ösztönözte, hogy:"a hód nem állat, hanem hal", ezért a nagypénteki húsevés tilalma nem érvényes rá. A hódprém a kalapgyártásban is fontos alapanyagul szolgált, a hódpézsma pedig mint általános gyógyító csodaszer volt kívánatos. A pézsmát tartalmazó két hódzacskó az ivarnyílások közelében található. A bennük tárolódó mirigyváladék átható, a fenolra emlékeztető illatú anyag, s az élőhely jellegzetes pontjainak megjelölésére, illetve ivarzáskor egymás csalogatására szolgál. Talán ebből eredt az a tévedés, hogy a férfiasságot fokozó szernek gondolták.A hód kipusztulásának fő oka tehát nem az élőhelyek nagymérvű megváltozásában, hanem a kíméletlen üldözésben és vadászatban keresendő. Ez a tény viszont lehetőségét ad a visszatelepítésre. Vissza a természetnek!A telepítést a hírmondónak megmaradt, egymástól elszigetelődött négy európai állományból: a franciaországiból, a németországiból, a norvégból (ezt már 1845-en védetté nyilvánították) és a keleti alfaj Voronyezs környékén fennmaradt népességéből kezdték meg. Az első próbálkozásokra a húszas években Svédországban került sor. A német telepítések a hatvanas években kezdődtek az akkor kétszáztíz egyedet számláló elbai állományból. Ugyanabban az időben kezdődött a munka Svájcban is. A bécsi Konrad Lorenz Intézet és a WWF* osztrák szervezetének kezdeményezésére Ausztria is csatlakozott, ennek eredményeképp a század elején százötven-kétszáz egyedre becsült európai hódállomány létszáma mára körülbelül a százszorosára gyarapodott. Finnországba amerikai hódokat is bevittek, ezek mára részben összekeveredtek az európai állománnyal. A finn hód tehát hibrid, így továbbtelepítése nemkívánatos.Kóborlók és telepesekMagyarországon a közelmúltban, de még a mostani visszatelepítési program kezdete előtt két helyen is megjelentek hódok. A Szigetközbe valószínűleg az Ausztriában telepített állomány egyes példányai jutottak el. A kiskörei tározó térségében, a Tiszafüredi Madárrezervátumban felbukkant hódok eredete ismeretlen. A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai 1988-ban a hordódi Morotván találtak hódvárat és jellegzetes hódrágásokat. A Bajorországi Természetvédelmi Szövetség segítségével 1991-ben a Bad Kissingen-i Állatparkból hozott négy fiatal példánnyal "dúsították" az állományt. 1992-ben még kettőt hoztak, majd 1993-ban egyet. Az állatokat mesterséges hódvárakba helyezték ki. Az első telepítés után három-négy hónappal a terület fölött mintegy 10 kilométerre megtalálták az egyik példányt, varsában pusztult el. Harapásnyomok is voltak a testén, ez arra utalt, hogy esetleg elűzték a társai. Később a Bükki Nemzeti Park munkatársainak jelzése szerint a Tiszafüredi Madárrezervátumtól mintegy 15 kilométerre, az Eger patak mentén találtak a hódok tevékenységére utaló rágásnyomokat.Hivatalosan a WWF magyarországi képviseletének ötleteként merült fel először, hogy a Duna gemenci területe és a Tisza több szakasza is alkalmas élőhelye lehetne a hódoknak.Diákok - hódszemmelA telepítés a megfelelő élőhely kiválasztásával kezdődik, tehát a hód "nézőpontjából" kell felmérnünk a terepet. A múlt év elején kezdődött felmérésnek arra a kérdésre kellett választ adnia: van-e elegendő táplálék nyáron és főleg télen? Milyenek a vízterület jellemző adatai: a vízmozgás, a vízjárás, hogyan alakul a part, és megvannak-e a hód számára biztonságos élet lehetőségei? Például zavaró lehet a veszélyes ragadozók jelenléte, az emberi háborgatás, a halászat, a hód számára csapdát rejtő halászeszközök.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bajai aktivistáiból, jórészt diákokból álló csapat Kalocsa Béla irányításával a teljes gemenci területen (180 négyzetkilométeren) elvégezte a felmérést.A kiértékelés után választásunk a vidék két zárt belső tavára, a decsi Kis- és Nagy-Holt-Dunára, e két fokozottan védett területre esett. Ott megtalálható minden, ami a hódok élete szempontjából ideálisnak vélhető. Az első állatokat a WWF osztrák szervezetén keresztül a bécsi Konrad Lorenz Intézettől kaptuk. Azért döntöttünk ezek mellett, mert az ottani hódok már megszokták a dunai körülményeket (a vízállás viszonylag rendszertelen és nagymérvű változását, a szélsőséges téli időjárást), s életmódjuk ehhez alkalmazkodott.Advent a Holt-DunánAz első hódcsaládot az osztrákok módszere szerint, közvetlenül a vízpartra épített hódházban helyeztük el. A partba vágott, 1 négyzetméter alapterületű, tetővel ellátott ház egy fából épített ketrec hatását kelti. Az ebbe helyezett hódok jól látják jövőbeni élőhelyüket, a vizet, de oda csak úgy tudnak kijutni, ha kirágják magukat. Ez számukra nem túlságosan nagy feladat. A házba bőven kerül táplálék is: alma, sárgarépa, fűz- és nyárgallyak, így a hódok a szállítási stresszből feloldódva nyugodtan és jóllakottan foglalhatják el az élőhelyet.A második család - két szülő és egy kicsi hód - telepítésekor más megoldást választottunk, hogy megörökíthessük a kirágás eseményeit. Tölgyesi György elektromérnök önzetlen segítségével sikerült olyan infra-videókamerákat beszerelnünk, amelyek majd' két napon át megörökítették a hódcsalád élettörténetének e kalandos epizódját. A felvételek tanúsága szerint a hódok először esznek, aztán dolgoznak, azaz rágják a kerítést, majd pihennek, esznek, alszanak s újra dolgoznak. Végül elhagyják ideiglenes börtönüket. A képeken jól látszik, hogy először a hím lépett ki a szabadba, majd érdekes módon a kicsi, a maga rágta nyíláson. A jól megtermett nőstény láthatóan ideges volt, két helyen is próbálkozott a rágással. Eközben a kicsi többször is visszajött, méghozzá vizesen, tehát arra is volt ideje, hogy fürödjön, és körbejárja a házat. Végül nagy nehezen az anya is kipréselte magát a hím által rágott nyíláson, és mindhárman eltűntek az új haza éjszakájában.Advent utolsó vasárnapja volt, amikor megcsörrent a szolgálati telefon. Munkatársam, Felső Barnabás, a telepítési terület őre örömmel újságolta: megtalálta az első egyértelmű jelét annak, hogy telepített hódjaink megmaradtak a területen. A grébeci Holt-Duna partján, miközben vidrák nyomait kereste, a szakadó partból előbukkanó gyökerek alatt egy 60 centiméter mély hódkotorékot fedezett fel. A frissen rágott faforgácsból álló alom még meleg volt. Nem messze onnan megtalálta azt a vörösgyűrűs somot, amely az alom anyagát adta. A gemenci Duna mentén tehát csaknem másfél évszázad után ismét megtelepedett az európai hód.Buzetzky Győzőfőtanácsos(Duna-Dráva Nemzeti Park)HódtörzsfaValamikor régen, a földtörténet harmadidőszakában a hódfélék nagyon kiterjedt, virágzó csoportként népesítették be Földünket. Az éppen szétváló őskontinensen egészen apró törpe fajok is éltek, csakúgy, mint óriás termetűek, amelyeknek maradványai Észak-Amerikában kerültek elő. Törzsfejlődési szempontból mára ez a népes csoport messze túljutott a virágkorán: a hódok családja (Castoridae) ma mindössze két fajjal és hat alfajjal képviselteti magát a Földön. A két faj az Európában is élő eurázsiai hód (Castor fiber) és az Észak-Amerikában honos kanadai hód (Castor canadensis). A különböző típusú élőhelyeket benépesítő eurázsiai hód alfajai a svéd hód, az elbai hód, a rhone-i hód, a visztulai hód- amelyet ma inkább kelet-európainak neveznek-, az uráli hód és a mongol hód.Miért van szükség hódra?A Földünket körbevevő mintegy 20 kilométer vastagságú élő "hártya", a bioszféra önszabályozó rendszer, amely a fennmaradáshoz szükséges éltető energiát a Naptól kapja. Az önszabályozás képességének legfőbb feltétele a rendszert benépesítő fajok nagy száma. Ha megpróbáljuk felderíteni, mekkora is ez a szám, zavarba jövünk. Néhány éve a tudomány"csak" 7-8 millió növény- és állatfajról beszélt, ma viszont 12 millióról esik szó, és még ez sem a végső határérték. Ha mindezek után meg akarnánk mondani, hogy az önszabályozó képesség fenntartásához hány fajra van szükség, a matematikai statisztika csapdájába esnénk. Amerikai kutatók megpróbálták, a különböző módszerek eredménye azonban akkora szóródást mutatott, hogy azok semmire sem használhatók. Azt persze könnyű belátni- amennyiben az alapfeltevést elfogadjuk -, hogy ha a fajok száma egy kritikus határérték alá csökken, az katasztrófahelyzetet idézne elő, amelyet az emberiség sem élhet túl. A természetvédelemnek nem véletlenül fő feladata, hogy minden eszközzel segítse a Földünket benépesítő fajok és természetes élőhelyeik fennmaradását. E munka része a kihalófélben levő vagy veszélyeztetett állat- és növényfajok újratelepítése is. A hód viszszatelepítése a bioszféránk önfenntartásra képes állapotának megőrzését segítő munka kicsi, de nem jelentéktelen eleme.Forrás:ÉT

Gyógyszerre fogékonyabb agy
A tel-avivi és a jeruzsálemi Héber Egyetemen Alom Friedman és munkatársai megfigyelték, hogy ha kísérleti egereik stresszben voltak, agyukba százszor annyi hatóanyag jutott el a gyógyszerekből, mint relaxált állapotban. Az ingerült állatok agya- a nyugvó állapotban lévő egerekéhez képest - már a gyógyszeradag egytizedére is reagált. Ez egybevág bizonyos- katonák gyógyszeres kezeléséről régebben napvilágot látott - tanulmányok értékelésével, miszerint a békeidőben megvizsgált férfiak csoportja teljesen másképpen- jóval gyengébben - reagált bizonyos gyógyszerekre, mint a háborúban harcoló társaik. A kutatók szerint mindez arra mutat, hogy a lelki terhelés áteresztőbbé teszi a vér-agy gátat a hatóanyagok számára.De vajon miért és hogyan befolyásolja a stressz a vér és az agy közötti gátat? Ha erre sikerül választ találniuk a kutatóknak, lehetővé válik, hogy e "sorompó"-t befolyásolják, és szükség esetén az agyat a szokásosnál fogékonyabbá tegyék a gyógyszerek hatóanyaga iránt. Ám addig is- szerintük - az új gyógyszerek bevezetése előtt külön meg kellene vizsgálni azok hatását stressz alatt álló páciensekre, hiszen a jelenség egy alattomos veszélyt rejt magában: stresszes állapotban teljesen akaratlanul is előfordulhat "gyógyszertúladagolás".(New Scientist)Forrás: É.T.

Oman I.
Amikor egy huszonéves nő - kalandos körülmények között - eljut egy teljesen más kultúrájú országba (pontosabban az első arab országba, ahol megfordul életében), akkor várhatóan sok dologra fog rácsodálkozni, annak ellenére, hogy nem naiv típus.Nos, megvallom, azóta már jártam több arab országban, de prospektusok szóvirágai ide vagy oda, egyik ország sem volt annyira kulturált, európaizált, miközben ugyanakor vegytisztán arab, mint Omán. Itt még nem hígitotta fel az ősi hagyományokat és életvitelt a turizmus tömegáradata. Az "őslakosok" tényleg gyermeki rácsodálkozással fogadják vidéken az idetévedőt, mivel egyáltalán nem megszokott, hogy fehérbőrű idegen látogat oda. Éppen ezért elsősorban nem a "pénzszag", hanem a vendégszeretet hajtja őket, amikor meginvitálnak. Mint európai nő (bár nem vagyok sem szőke, sem kék szemű), meglepődve tapasztaltam egyfajta tiszteletet, amire egyáltalán nem számítottam. Nem hagyományos értelemben vett tartózkodás volt ez részükről, hiszen azért ne felejtsük el délen jártam, egy olyan kultúrában, ahol hagyományosan egészen másképp kezelik a nőket, mint az öreg kontinensen.Távol a nagyobb városoktól természetesen - főleg a fiatalabbak -, leplezetlenül megbámultak de inkább csodálkozással vegyes kíváncsiság, mint erőszakos tolakodás volt ez részükről. (Utóbbit sokszor voltam kénytelen tapasztalni más- turistaparadicsomként emlegetett - arab országokban.) Bár sokat közlekedtem egyedül, egyetlen atrocitás sem ért azalatt az intenzív több, mint két hét alatt, amit volt szerencsém eltölteni ezen a különleges helyen.Omán egy modern értelemben vett keleti paradicsom. Infrastruktúrálisan már felkészült a vendégek fogadására, de még nem fertőzte meg a tömegigény, mivel várhatóan csak az elkövetkező években fog "felfutni" az idegenforgalmi prospektusok kiemelt ajánlatai közé. Aki idelátogat, az- most még - tényleg az arab világ esszenciáját kapja, ahol még minden az eredeti, miközben tiszta és igényes, és az emberek még természetesek, sőt ártatlanul naivan tekintenek az idegenre. Itt az utazó átélheti, milyen is, amikor egy idegen civilizáció első hírnökeinek egyikeként találkozik egy ősi és nagyon gazdag kultúramai, hétkönapi képviselőivel."Papucs orrán pamutbojt":A csizmára emlékeztető Arab-félsziget "orrán", annak délkeleti részén hosszanti irányban fekszik Omán. Három oldalról öleli magába- hol sziklás, hol homokos partjait - az Ománi-öböl, a Perzsa (Arab)-öböl és az Arab-tenger tajtékos vize.Az ország jellegzetességét az el-Hadzsarnak nevezett csupa-kopár sziklás hegyvidék, a méltóságteljesen elterülő sivatagrengeteg, és a tagolt, sziklás-homokos tengerpartok alkotják.A régiek úgy hitték: Isten négy részre osztotta a földet: egy rész tengerre, két rész hegyes-völgyes szárazföldre és egy rész lakatlan (ahogy ők nevezik Rub Al Khali vagy Empty Quarter) területre.Nyugatra Ománt Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek határolják, délre Jemen, északra a Hormuzi-szoros, keletre pedig azArab-tenger.Az ország éghajlata tájegységről tájegységre változó. A tengerparti vidékeken nyáron meleg és nedves a levegő. Az ország belseje forró és száraz, néhány magasabban fekvő hely kivételével, ahol egész évben mérsékelt a hőmérséklet. Délen viszont kellemesebb az éghajlat, főleg a nyári időszakban. Aki teheti ilyenkor délre megy, hogy a Dhofar monszuntól buja és hűs vidéken találjon enyhet a perzselő ománi nyárban.Itt tulajdonképpen két évszak van: a tél októbertől márciusig tart és kellemesen meleg, a hőmérséklet ilyentájt 20-30 Celsius fok. A nyár viszont égetően forró, májustól szeptemberig az átlaghőmérséklet 35 és 45 fok között mozog.Kevés eső esik és az is rendszertelenül, bár néha előfordulnak nagy helyi esőzések is. Ez alól kivétel a déli körzet, ahol június és szeptember között rendszeres a csapadék a nagy víztartalmú monszun szelek jóvoltából.Múlt és meséi:Omán nagyon fiatal ország, mindössze 30 éves. A szultánság- egészen 1970-ig - jószerével a külvilágtól elszigetelten, középkori körülmények között élt. Annak idején az Ománi Szultánság volt az első arab ország, amelyik diplomáciai kapcsolatot létesített az Amerikai Egyesült Államokkal. Már korábban is kötött megállapodásokat Nagy-Britanniával, Franciaországgal és más országokkal, ezt az időszakot azonban hamarosan visszaesés követte.Pedig ebben az időben Omán befolyása elérte Zanzibárt, Kelet-Afrika egyéb vidékeit és voltak területei Perzsiában is. Ekkoriban Maszkat az egész térség fontos kereskedelmi és politikai központja volt. Szajjíd Szaíd bin Szultán, az akkori uralkodó honosította meg például Zanzibárban a szegfűszeget, amit Indonéziából hozott.1856-ban a Nagy Szaíd halála után az ország részekre szakadt, megfosztották Kelet-Afrikai gyarmataitól és majd száz évre elszigeteltségbe és belső megosztottságba süllyedt.Ezen a megkövült helyzeten változtatott Kábúsz bin Szaíd el-Szaíd szultán, akinek 1970-es trónra lépése új fejezetet nyitott az ország történelmében. Modernizálta az országot közigazgatásilag, gazdaságilag, de ami a legfontosabb: nyitottá tette az embereket a külvilág felé. A szultánság hivatalos politikája, hogy minél szélesebb körű kapcsolatokat építsen ki az arab és nem arab országokkal, hogy toleranciát hirdessen kultúrától függetlenül, hogy a világ népei jobban megértsék egymást.1970-ben, mindössze egyetlen 10 km-es kövezett út volt, amely Maszkattól vezetett Beit-el-Faladzs repülőtérre. Ezen kívül csak terepjáróval, könnyű tehergépkocsival vagy tevével járható ösvények léteztek. Mára már több ezer kilométernyi kiépült úthálózattal rendelkezik az ország, összekötve egymással a szultánság legtávolabbi pontjait, nem is beszélve a föld- (vagy inkább kavics-) utakról.Bár ezt is folyamatosan fejlesztik, nemegyszer előfordult, hogy egyszerűen le kellett fordulnunk a betonozott útról a kavicsos homokba, mert véget ért a már kiépült szakasz. A földet döngölő munkások mellett elhaladva figyeltem, micsoda energiával épül- szó szerint - az ország.Harminc évvel ezelőtt csupán egyetlen postahivatal volt az országban, az is a fővárosban. Maszkaton kívül a küldemények továbbítása kizárólag az utazók jóindulatán múlt. Akkoriban csak három fiúiskola volt, lányiskola egy sem. (Ma már több főiskola mellett 1986-ban megnyílt a Kábúsz Szultán Egyetem, ahol a két nem aránya nagyjából egyenlő.) 1970 előtt mindössze egy - az Amerikai Misszió keretében működő - kórház volt Ománban, és egyetlen végzett orvos, aki külföldön praktizált. Amikor hazatért, ő lett az ország első egészségügyi minisztere.Beduinok és dzsabalik:Az ország lakossága alapvetően arab származású, bár ma sok bevándorló (afrikaiak, indiaiak, pakisztániak stb.) él az országban, akik a jobb élet reményében jöttek ide. Az emberek jelentős része északon (Maszkat körzetében) és délen (Szalalah vidékén) a part mentén csoportosul. Az ország belsejében elszórtan élnek.Az eredeti őslakosok a félsivatagos területeken vándorló beduinok, akiknek egy része még most is nomád életet él. A helyiek- kicsit irigykedve - azt mondják róluk: szabad emberek, szabad élettel. A beduinok asszonyai ívesen szabott, leginkább farsangi álarcra emlékeztető maszkot viselnek. Arab vezetőm elárulta, hogy ez azért van, mert így jobban érvényesül gyönyörű szemük- amely olyan, akár a gazelláé - de ha egy nő kéri, leveszik a maszkjukat. A beduinok főleg tevét, kecskét tartanak (bár vannak köztük halászok is), a nők pedig a kézművesség mesterei: gyönyörű és tartós használati tárgyakat gyártanak, amit aztán eladnak a piacon.Lent délen, a tengerre néző hegyoldalakon, a parti síkságon túl élnek a dzsabalik. Hegylakóknak nevezik őket, furcsa, nehezen érthető nyelvjárásukat pedig madárnyelvnek. Szintén állattartásból élnek.A beduin vendégszeretet egyébként legendás. Ez a hagyomány mit sem veszített szívélyességéből az évszázadok során. Az omániak legifjabb generációja is híven gyakorolja ősei örökségét.Odalátogatókat meghívni különleges bedouin kávéra vagy teára (ez eltér az ománi vagy arab kávétól) náluk teljesen természetes. Különleges szabály náluk, hogy a gyűszűnyi méretű kiürült teás vagy kávéscsészéket azonnal újratöltik, hacsak a vendég meg nem fogja csészét jobb kézzel, és meg nem rázza, jelezve, hogy elég volt. A beduinok szívélyesek, barátságosak és segítőkészek. Nem ritka náluk az sem, hogy meghívják az idegent, ossza meg velük ételüket, ami azt jelenti, hogy a tányérjukról ehet a szerencsés kiválasztott.Omán ma:Omán gazdasága az olajra épül, de a megnövekedett ipari termeléssel párhuzamosan nő a kereskedelem és a szolgáltatóiparjelentősége is.A hagyományos közigazgatás modern államszerkezettel párosul. Megmaradt az ősi törvény, miszerint minden ománi polgár az uralkodóhoz- a nép atyjához - fordulhat, ugyanakkor létrejött a minisztertanácsból álló kormány.A szultánság hét fő tervezési körzetre tagozódik, amelyek további vilajetekre (kormányzóságokra) és központokra oszlanak.Omán azon kevés országok közé tartozik, ahol a kormány polgárai javára folytat igen határozott lakáspolitikát. A gomba módra szaporodó épületek hagyományosak, mégis újszerű stílusban épülnek. Megőrzik az ománi kultúra hagyományait ötvözve azt a modern építészeti megoldásokkal. Ezért egy-egy régi és új épület egymás mellé kerülve teljes harmóniában van.Iszlám:Omán, az iszlám aranykorában i.sz. 7. században csatlakozott a vallást követő országok sorába. Mazin bin Ghadonba of Samail volt az első ománi, aki elindult, hogy találkozzon Mohamed prófétával. Bármily távol is volt Omán Mekkától és Medinától, az első országok közt volt, amelyik még a próféta életében felvette a vallást. Hamarosan egész Ománban beköszöntött az iszlám, és "Allah akbar"-t zengtek a hívők és "Allah akbar"-t kezdtek visszhangozni a - mai napig egyre szaporodó - mecsetek falai.Az iszlám eleinte a nomád beduin pásztorok és törzsek vallása volt, akkor jött, mikor a gyors gazdagodás és az erkölcsi és tradícionális züllés aláásta/megrokkantotta a törzsi társadalmi berendezkedést és a régi értékeket,amikre az a társadalom épült.Az új vallás új hitet adott a jóság erejében, amely győzni tud a gonosz felett. Hamarosan Omán az iszlámság egyik fellegvára lett, és innen terjedt tovább többek közt Afrika keleti felébe, valamint Kínába is.Az iszlám ma is döntő szerepet játszik a szultánság életében és társadalmában. Az országban ma a vallások aránya: 75% arab és 25% egyéb. Itt nem kötelező az iszlám követése és a tradícionális ruhák viselése sem.Az iszlámban a vallás és a törvény egymásba olvad, ezért az iszlám törvénye Omán törvénye. Az iszlám ma toleranciát jelent Ománban többek között a nem hívőkkel és a más vallásúakkal szemben is. Engedélyezett az iszlámon kívüli vallások gyakorlása és templomok építése is. Az idelátogató idegen teljes biztonságban érezheti magát, ha más ruhát visel, mint az itteniek, még akkor is, ha történetesen- mint jómagam - nő az illető. Az omániak tényleg toleráns emberek, bár a szokatlan látvány okozta meglepetést nem rejtik véka alá. Ez egy idő után zavaró lehet, ezért ajánlatos a kezet-lábat védő ruhák viselése, már csak az erős napsugárzás miatt is. De hangsúlyozom, eme ruhadarabok viselése nem kötelező, csak javasolt.folytatjuk...Körte Ildikó

Ökomese - Sün
Egyszer volt, hol nem volt, az Ír-tengeren innen, de a La Manche-on túl egy óceáni klímájáról híres szigetország. Lakói, a királynő alattvalói nagyon érzékeny lelkű emberek voltak, nem csak egymásra figyeltek, de gondját viselték a kertekben, parkokban élő állatoknak is."Egy életünk, egy halálunk, fel kell lépnünk az érdekükben" - mondták többen is. Sokan meg is fogadták a jó szót és hamarosan ötezer fős magánhadsereg állt össze, amely a sünök életének jobbá tételét tűzte a zászlójára."Még kórházuk sincs, ez így nem mehet tovább!" - mondták egyhangúlag és közfelkiáltással benzinjüket és pénzüket ajánlották a nemes célra.A menhely gyorsan el is készült, és a jól szervezett ármádia tagjai nem átallottak akár 600 kilométert is autózni azért, hogy a tüskés rovarpusztítók szakszerű orvosi ellátásban részesüljenek. A kétkedőkben az is felmerült, hogy ki kellene fürkészni valahogy, vajon van-e értelme a nagy hűhónak, egyáltalán életképesek-e az újra szabadon eresztett állatok.Nosza, a vezérkar gyorsan összedugta a fejét, és támogatást szavazott meg arra, hogy tizenkét sünt rádióadóval szereljenek fel. A próbára kiválasztott, kellően megerősödött kísérleti alanyokat még megszabadították a külső és belső élősködőiktől, aztán "ütött" a szabadulás órája.Akadt egy sün, amely nem tudott megbirkózni a természetes körülményekkel, és tizenegy nap alatt elpusztult, mint utóbb kiderült, tüdőgyulladásban. A többiek sikeresen beilleszkedtek, táplálékot találtak, és nappalra kényelmes vacokba húzódtak. Kettő még a személyiségi jogait is megóvta. Az egyik az adó hibája miatt, a másik sikeres szabadulási kísérletnek köszönhetően kerülte el a sünmegfigyelők éber figyelmét. (A levetett adót egy kerítésen fennakadva találták huszonhat nappal a kísérlet megkezdése után.)Egy rádiós sün borzreggeli formájában a táplálékhálózat részévé vált. A megmaradt nyolc kicsi sün közül négy hónap leforgása alatt hárman elpusztultak a közutakon, egy negyediket pedig hatvanhét nap sikeres túlélés után kellett ismét kórházba szállítani, mert közlekedési balesetet szenvedett. A hetvennegyedik napon egy meredek falú kerti tó követelt újabb sünáldozatot. Egy további társuk pedig öt napig játszott az életével, aztán biztonságosabbra cserélte a közforgalom közepén kialakított vackát.A tizenkét kicsi sünből csak háromról állítható teljes bizonyossággal, hogy túlélte a négyhónapos vizsgálati időszakot. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. Annyi mindenesetre bebizonyosodott, hogy a szabadon eresztett sünök képesek"visszavadulni": táplálkozni és búvóhelyet találni. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy a körülöttünk lévő természetnek minden segítségre nagy szüksége van.Puky MiklósForrás: É.T.

213 214 215 216 217 218 219 220 221 222

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: