Száguldás a jégen
2002. december 02.

Minden, amit a jégvitorlázásról tudni kell

A jégvitorlázás körülbelül az 1800-as évek végén Svédországból indult. Ott először csak hobbiszinten próbálták, később aztán már áttértek a versenyszerű formára. Magyarországon négy éve szervezett a sportág, most már a speciális "DN" osztállyal. A jelentősebb versenyeket az Egyesült Államokban és Kanadában rendezik, de érdekes módon az Európa bajnokságnak az elmúlt szezonban Lengyelország adott otthont.

A Velencei tó, amint beköszöntenek a fagyok, heti rendszerességgel ad otthon a különböző jégvitorlás megmérettetéseknek. A rianások ugyan befolyásolják a pálya minőséget, de gyakorlatilag tükörjégen tudnak száguldozni a versenyzők. Igen, száguldozni, mert ezek a többnyire házilag épített jégvitorlások jó esetben a 100 km/h sebességet is képesek elérni. Igazság szerint hideg van, a versenyző sokszor iszonyatosan fázik, a jég ráz, de az érzés sokak elmondása szerint felemelő Talán a siklóernyőzéssel, a sárkányrepüléssel hasonlítható össze. 

"Ez olyasfajta érzés, amiért az ember éveken át csiszol egy korcsolyát" - vallotta Kovács Miklós, aki már húsz éve kitartóan űzi ezt a sportot. Életforma, mert aki nyáron vitorlázik annak nagy a valószínűsége, hogy azzal télen is lehet találkozni a tavakon kialakított pályákon.

- Miben hasonlít a jégvitorlázás az egyéb évszakokban folytatott vitorlázáshoz?

- Kizárólag a meghajtóerő tekintetében. Mindkét esetben a szél erejét használja fel a versenyző. A szabályok sok hasonlóságról árulkodnak, de vannak eltérő vonások, amelyek a sebességkülönbözetből adódnak. Ez természetes is, mivel egy vízi vitorlás 10-15 km/h sebességgel megy, addig ez a DN típusú hajó könnyedén elérheti a 100-120 km/h-s sebességet. Egy kicsit hasonlít az autósporthoz, mert az indítás itt is kockás zászlóval történik. Nem úgy indulnak, mint egy síkvízi versenyen, hanem két oldalról (jobb-bal) történik a rajtolás. A legfőbb cél a sérülésveszély csökkentése. Komolyabb szabályai vannak, itt nem lehet leszorítani a társat, mint a vízen. Nem véletlenül kötelező a bukósisak használata, de ettől függetlenül nincsenek sérülések, inkább csak technikai problémák adódhatnak. Egyszerre meghatározott számú hajót indítanak. Két szárny hosszúságot kell hagyni egy-egy vitorlás között. A vízen furakodás van, ez itt nem megengedett. Összefoglalva a fő szabályok nem térnek el.

- Mennyire különböznek jégvitorlások nyári rokonaiktól?

- Alapvetően két csoportba lehet osztani a hajókat. Vannak a versenyre készített, és milliméterre egyforma hajók, valamint a saját kézzel összeállított jégvitorlások. A Magyarországon meghonosodott eszköz alapvetően egyszemélyes, és keresztalakra emlékeztető három korcsolyával és hét négyzetméter vitorlával ellátott vitorlás. Adva van az árboc hosszúsága, amely 4,2 m hosszú, a fő méretek (hosszúság-szélesség), és a korcsolya anyaga. Annyi engedmény azonban van, hogy az árboc készülhet fából, alumíniumból, vagy karbonból. A mai jégszánok bummja és árboca kizárólag karbonból készül. A hajók többsége is ebből készül, ez a jövő. Van egy alap súlyhatár, amely alá nem lehet menni. A vitorla anyaga lehet tetszőleges, csupán a mérete adott. A biztonsági szabályok elég merevek. Például, ha valaki bevitorlázik a rajt előtt a rajtterületre, azt azonnal kizárják. A vitorlázók mindig "rafinált" emberek hírében álltak, ezért olyan szabályokat hoztak - talán az érdekükben is -, hogy azokba senki ne tudjon belekötni.

- Mennyire nehéz megtanulni a sportágat?

- Egyik pontból eljutni a másikba sokkal könnyebb így, mint egy vízi járművel. Versenyezni természetesen ugyanolyan nehéz. Fizikálisan azonban egyszerűbb megállni, haladni.

- A versenyzők a vízi életből kerülnek ki?

- Egytől egyig. A múlt hét végi magyar bajnokságon indulók közül a többségnek volt vizes előélete. Természetesen mindenkinek adva van a lehetőség, hogy készítsen, készíttessen magának hajót. Meg kell ismerkedni a szabályokkal, és 5-6 órás edzés után el lehet indulni versenyen. Rendelkezni kell azonban a hajó biztosításával, valamint egy bármilyen klubhoz leigazolt minősítési könyv is szükséges a nevezéshez.

- Milyen anyagi vonzatai vannak a sportágnak?

- A legdrágább hajó 1,2 millió forintba kerül, de ezzel egy verseny első öt helyére biztosan oda érhet a versenyző. Egy jó karban levő jégszán ára használtan 200.000 forint. El lehet indulni versenyen, és kedvtelési célokra is kitűnő. Erre minimális plusz költség rakódik, amely a kötelező biztosítás és a hozzávaló ruházat árát is magában foglalja. Nem elhanyagolható a sérülés veszélyének nagyságrenddel kisebb kockázata, mivel ma már a kórházi költségek se olcsók. 

- Milyen jégvastagságnál biztonságos a versenyzés?

- A hozzáértők már 3-4 centiméteres jégen minden veszély nélkül tudnak vitorlázni. A fizika törvénye szerint a jeget a víz tartja... Az egy négyzetcentiméterre tartó nyomás nem nagyobb mintha korcsolyával rámenne bárki a jégre. A Velence-taviak a nádvágók után eresztik ki a vitorlákat, ez biztos pont. Erről a meteorológia nem beszél, de ezek az emberek évtizedek óta tudják, mikor alkalmas terhelni a jeget...

- Lehet-e tömegsport a jégvitorlázásból?

- Az előző versenyen tapasztalt érdeklődést figyelembe véve teljes szívvel mondhatom: igen! Legalább húszan jelentkeztek, hogy ki szeretnék próbálni. A jégvitorlások mottója azonban így szól: "nem lehet még kölcsön adni sem, annyira jó, hogy nem hozzák vissza, mert felér egy jó nővel"!

Forrás: www.mozduljvelunk.hu