Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Lefkada, a hét sziget
Lefkada a Jón-szigetekhez tartozik, fővárosa Lefkada. A hét sziget nevű Lefkada, hét tagból áll. A sziget időjárása tipikus mediterrán éghajlatú, forró nyarak és enyhe tél. Lefkada az egyik legzöldebb sziget Görögország szigetvilágában. Fenyvesei és csodálatos tengerpartja kiváló üdülőövezetté teszik, s a sziget struktúráján mind a mai napig érződik a több ezer éves görög kultúra eltüntethetetlen bizonyítékainak, mára büszkén őrzött sokasága.Családdal, párban, vagy barátokkal is érdemes ellátogatni a szigetre, melynek különlegessége (utazási szempontból), hogy komppal, autóval s tömegközlekedéssel, de kellemes hajóúttal is egyaránt megközelíthető (egy nyitható hídnak (Agia Mavra Bridge) és a vízalatti alagútnak köszönhetően).A szigeten mindössze 25 ezer állandó lakos él, persze a turizmusnak köszönhetően ez a szám nem sokat jelent, ha azt tekintjük, hogy rendszerint hányan tartózkodnak egyszerre a szigeten.Lefkada alapvetően 7 körzetre oszlik, melyek közül 2 egy-egy külön sziget Lefkadától néhány száz méterre (mindkettő lakott és látogatható).A sziget fővárosa Lefkadaváros, mely minden tekintetben, legyen szó pénzügyekről, gazdaságról, kultúráról, vagy épp kereskedelemről, Lefkada valódi és teljes értékű központja.A sziget nem igazán szorul importra, bár a turisztika lévén rengeteg árucikket szállítanak a területre, hogy az ott nyaralóknak semmiben sem kelljen hiányt szenvedniük.
Az élet mozgás
A tánc az élet fontos része, Balin mindenképpen. Már pici koruktól kezdve táncolnak a családi és templomünnepeken, tanulják a lépéseket, kecses kézmozdulatokat a nagyobbaktól, vagy a mesterektől. Barong (Barong-Rangda): a balinéz hinduizmus két legnagyobb tisztelettel és félsszel övezett szent szimbóluma "a jó" és "a rossz". E kettő küzdelméről szól ez a tánc. A Barong (a védelmező jó) maszkját magát is féltve őrzik és tisztelik a balinézek. Hiszik, hogy maga figura hatalommal bír és védelmezi a falut és környékét.Kecak: az egyik legismertebb balinéz tánc. Kevesen tudják, hogy ez a tánc csupán az 1930-as évek óta létezik és megszületését Walter Spies-nek, a német származású festőnek köszönheti, aki jelentős szerepet játszott Bali művészetének fellendítésében a 20. század elején. A Kecak tánc különlegessége, hogy nincs hangszeres zenei aláfestés, minden hangot a táncosok szájuk csattogtatásával adnak ki. Ezzel, s egy sajátos kántálással szinte transzba esnek és ejtik a főszereplő táncost. Maga a történet a Ramajana eposzt dolgozza fel, jelentősen lerövidítve azt.Kebyar: ez egy férfi szólótánc, amelyben a hangsúly a zenét követő mozdulatokon és arckifejezésen van. Legismertebb fajtája a Kebyar Duduk, amelyet a művész ülve ad elő.Baris tánc: tradicionális harci szólótánc. A háborúba induló férfi érzelmeit, izgalmát fejezi ki.Gambuh: A legöregebb ismert balinéz tánc. Kelet-Jáváról származik, a Majapahit királyi udvarból. A XV. sz. végén, XVI. század elején kerülhetett Balira. A történet egy jávai herceg szerelmi drámáját meséli el. Sajnos eltűnőben van elavult jávai nyelvezete és bonyolult, nehezen megtanulható zenéje miatt, így mind a nézők, mind az előadójelöltek száma rohamosan csökken.Joged bumbung: egy zenei stílus.Rejang: áldozati tánc. Az istenek iránti tiszteletet, szeretetet fejezik ki vele, s magát az áldozati felajánlások rituáléját kísérik ezzel a tánccal. Hivatalosan a templomok belső udvarában táncolják, ahová idegen nem léphet be.Sanghyang: rituális transztánc. Több fajtája van. Nagy ünnepek kiegészítő elemeként táncolják, a betegség és átkok elleni megtisztuláshoz segít. Táncosának szigorú szabályokat kell betartania tánc előtt: nem hazudhat, nem sétálhat el száradó ruhák alatt, nem beszélhet csúnyán és durván.Janger tánc: az egyik legnépszerűbb tánc a fiatalok körében. Társas tánc, általában öt fiatal pár táncol és énekel felváltva.
Ne blicceljenek Berlinben, különben...
Április elsejétől, másfél évtizedes kihagyás után, újból lesznek kalauzok a berlini tömegközlekedési járműveken.A lépésre a bliccelők emelkedő száma késztette a német főváros közlekedési vállalatát, a BVG-t. Tavaly az ellenőrök éves átlagban az utasok 4,7 százalékát voltak kénytelenek megbírságolni érvényes utazási igazolvány vagy menetjegy hiányában. A német vasúttársaság (DB) tulajdonában lévő városi gyorsvasút (S-Bahn) járatain valamivel jobb a helyzet: itt csak 3,45 százalék volt a potyázók aránya. A két cégnek együttesen így is kétszámjegyű milliós veszteséget okoz évente a bliccelés.A jelenlegi gyakorlat az, hogy civil ruhás ellenőrök (külső cég alkalmazottai) fésülik át a szerelvényeket: az ajtók csukódása után előkapják kitűzőjüket és jegyeik, bérleteik felmutatására szólítják fel az utasokat. Előszeretettel "vadásznak" áldozatokra az U1, U6 és U8 földalattin. Ezeken a vonalakon az átlagot jóval meghaladó arányban utaznak potyázók. A terv szerint áprilistól a BVG saját, egyenruhás alkalmazottai teljesítenek majd szolgálatot a földalattin (Berlinben 9 vonal van), buszokon és a keleti városrészben közlekedő villamosokon. A 600 BVG-dolgozót egy külső cég 120 embere egészíti ki. Feladatuk lesz a jegyek, bérletek ellenőrzése mellett az is, hogy információkkal szolgáljanak az utasoknak, egyúttal fokozva az utazóközönség biztonság- és komfortérzetét. Sajnálatos módon az utóbbi időben a berlini járműveken megszaporodtak az erőszakos kéregetők, zenélő koldusok, alvó vagy elkábított csecsemővel a karjukon kolduló (külföldi) nők. Gyakoriak a verekedések is, amelyeknek résztvevői többnyire bevándorló családok bandákba verődött gyerekei közül kerülnek ki.A BVG január elsejétől megemelte a díjszabását: a havi bérlet 72-ről 74 euróra drágult. Igaz, ez nem arcképes, tehát átruházható, sőt este 8 óra után, valamint szombat-vasárnap és ünnepnapokon két személy utazhat vele. Az egyszerű vonaljegy, amely átszállásra is jogosít (de visszaútra nem), és 2 órán keresztül érvényes, a tavalyi 2,10 euró helyett 2,30 euróba kerül. A négydarabos jegyfüzet ára 8,20 euró. Érvénytelen jeggyel történő utazás esetén 40 euró a bírság, visszaesők nem kerülhetik el a följelentést - ebben az esetben már jóval keményebb pénzbüntetés vár rájuk. Aki nem fizet, azt akár elzárásra is ítélheti a bíróság. (MTI)
Perzsa szőnyeg a kulturális örökségek listáján
Perzsa - így ismeri mindenki világszerte e szőnyegremekeket, amelyek szövési technikáját hivatalosan is védetté nyilvánították.Ez csak a perzsa lehet - állapítja meg azonnal, aki valamit is ért a különleges textíliákhoz. Valóban arról van szó, bár némi fogalomzavar uralkodik e körben, mert sokan beszélnek büszkén "magyar perzsáról" is, amely hivatalosan nem létezik: perzsának csakis a különleges technikával készült perzsaszőnyeg tekinthető. Nemrégiben nagy elismerést kapott a perzsaszőnyeg Nairobiban, ahol az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára készítésének módját.A kínai dzsunka, a spanyol embertornyok, a híres flamenco tánc, a pekingi opera, a francia konyhaművészet, a solymászat és kínai akupunktúra társaságában mostantól védett kulturális örökségként tarthatja számon a világ az azerbajdzsáni és iráni szőnyegkészítés művészetét is.SzőnyegtöriA perzsa - ma iráni - szőnyegek mintegy 5000 éves kultúrára tekinthetnek vissza. A kezdetben nomád törzsek művészete már létezett Kr.e. 2000-ben Ázsiában, Kaukázusban, Azerbajdzsánban. Nagyjából egy időben terjedt el a különböző népcsoportok körében. A nomád törzsek szőnyegszövő művészete, a törzsi szőnyegkészítés mindennapi használatra korlátozódott egyéni mintákkal, a törzsi életből vett motívumokkal, díszítő elemekkel.Ezek a szőnyegek egyszerű technikával készültek, használati tárgyként funkcionáltak, tarisznyák, takarók, kényelmet szolgáló eszközök voltak leginkább. Csak később kerültek eladásra a már csomózott technikával készült szőnyegek, kész, előre tervezett mintákkal, bonyolult motívum világgal. A szőnyegek alapanyag tiszta gyapjú volt, a városi szőnyegek készítési módja bonyolultabb, organikus minták kerültek rájuk, amelyek alapvetően eltértek a nomád elnagyolt elemektől. Színekben a sötét árnyalatok voltak jellemzők, a tűzvörös, fekete, sötétkék. Míg az egyszerű mintavilág Siros, Meshed és Türkmenisztán környékére korlátozódott, Tebrizben pamut és selyem kombináció, Kum városában pedig a tiszta selyem volt használatos.A kezdeti minták jelenetekkel bővültek, vadász- és más történetek elevenedtek meg a szőnyegeken. Azerbajdzsán mindig is különböző nagyhatalmak harci ütközőpontja volt. A XVI. Század végétől a perzsák uralták a Kaukázust, így a perzsa hatás kézenfekvő a szőnyegművészetben is. (MTI)
Ókori gyorsétkezde Pompejiben
Helyreállították, ás hamarosan látogatható lesz Pompejiben az az ókori taverna, amelyet majd kétezer éve, Kr.u. 79 augusztusában a Vezúv kitörése semmisített meg. A taverna, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt épület az ókori városban, sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hogyan nézett ki egy tipikus római kori "gyorsétkezde". A helyreállított taverna küszöbét elsőként háromszáz meghívott vendég léphette át vasárnap, akiknek hamisítatlan ókori étkeket szolgáltak fel - olvasható a The Independent honlapján. Az utolsó vendégek, akik 1921 évvel ezelőtt az L-alakú pult előtt állva kapták be az ebédjüket az ókori város leghíresebb thermopoliumában, azaz borkimérésében, ahol meleg vízzel elegyítették az italt, a ház specialitását - a "grillezett" mézes sajtot - fogyasztották.Vetutius Placidus thermopoliuma a város főutcáján, a Via dell,Abbodanzán állt. Ez egy tipikus római kori "gyorsétterem" volt: a vendégek beléptükkor elsőként a gazdagon díszített pultot pillantották meg, amelybe több kerek lyukat vágtak - ezekben sorakoztak az étkekkel teli edények. A helyszínen dolgozó régészek az egyik ilyen edényben pénzérmék sokaságát fedezték fel: a szakemberek becslése szerint a taverna kétnapi bevételét rejtette el az egykori tulajdonos, mielőtt elmenekült volna a városból. Annamaria Ciarallo biológus szerint, aki részt vesz a Pompejiben zajló kutatásokban, a korabeli népesség étrendje főleg gabonafélékből, zöldségekből, sajtból és halból állt, hús viszont ritkán került az asztalukra. "Egészségesen étkeztek, ez az eredeti mediterrán étrend" - magyarázta Annamaria Ciarello. Hozzátette: Pompeji élvhajhász lakosai azonban mindennek ellent tudtak állni, csak a kísértésnek nem: a taverna igazi különlegességei a kalóriadús édességek voltak, amelyeket mézből és ricottából készítették. E fogások kései utódait kínálják az édesszájúaknak a közeli Nápoly kávézóiban. Annamaria Ciarallo szerint a taverna látogatói közül épp csak beugrottak, becsomagoltatták a kiszemelt ételt, majd rohantak tovább, napi ügyes-bajos dolgaikat intézve, menet közben bekapva egy-egy falatot. Azokat, akik kényelmesen szerettek étkezni, a tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben várta terülj-terülj asztalkám. Itt kereveteken fekve, félkönyökre támaszkodva fogyasztották el az ínycsiklandó étkeket. A triclinium freskói Agénór türoszi király leányának, a szépséges Európé és a bikaalakot öltő Zeusz történetét mesélik el. Az egykori vendégek helyet foglalhattak a díszkertben, a viridariumban, ahol az ásatások tanúsága szerint szőlővel befuttatott árnyas pergolában hűsölhettek. A díszkertben termesztették a konyhában felhasznált fűszernövényeket is. Helyreállították a larariumot, a házi szentélyt, amelynek freskói a családi tűzhely őrzőit ábrázolják, valamint Merkúrt, a kereskedelem és Dionüszoszt, a bor istenét jelenítik meg. (MTI)