Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Az egyik utolsó ősvadon
A kanadai Sziklás-hegységben már 1885-ben nemzeti parkot alapítottak, s ezt nemsokára követte a többi. Az összefüggő, összesen több mint 20 ezer négyzetkilométeres térség igazi ősrengeteg. E parkokat az ember tevékenységével megalakulásuk óta nem háborgatta: területükön nem létesített ipart, nem folytatott erdőgazdálkodást és nem vadászott. A Jasper, az Yoho, a Banff és a Kootenay Nemzeti Parkot az UNESCO 1985-ben a Világörökség részévé nyilvánította.A kanadai Sziklás-hegység legmagasabb csúcsa a 3954 méter magas Mount Robson, de a hegység gerincét és egyúttal a földrész vízválasztóját alkotó fő vonulat csúcsai mind jócskán 3000 méter fölé emelkednek. Az egész földrészen keresztülhúzódó hegységrendszer földtanilag változatos, vulkáni eredetű, metamorf és üledékes kőzetekből (homokkő, mészkő, dolomit) épül fel. Mészkővonulatai páratlanul gazdag fosszília-lelőhelyeket rejtenek magukban. A prekambriumi* és kréta időszaki kőzeteit- miközben még ma is emelkedik az egész hegység - a jégkorszakok gleccserei, a szél és a folyók formálták, alakították.A Folyók anyjaA jégmezők a jégkorszak maradványai. Közülük a legnagyobb a Columbia a maga 325 négyzetkilométeres területével. Gyakran illetik a Folyók Anyja névvel: 100 méter vastag jege jó néhány gleccsert éltet, azok pedig három nagy folyót. A Columbia keleti nyúlványainak, az Athabasca-glecscsernek a század eleji és a mai vége között már körülbelül 1 kilométer a távolság! A gleccserekből táplálkozó vízfolyások látványos formagazdagságot hoztak létre. A sziklaletöréseken zuhatagok (a legnagyobb a 380 méter magas Takakkaw-vízesés), a puhább kőzetekben önálló, zárt világot alkotó szurdokvölgyek, a lapályokon hordalékzátonyok színesítik a tájat.A hegység keleti oldalának éghajlata félsivatagi szárazságú, bizonyos részein a csapadék az évi 350 millimétert sem éri el, s ennek is jó része télen, hó formájában hull le. Ilyenkor aztán mínusz 30 Celsius-fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála. A vízhiányt nyáron 30 Celsius-fokos csúcshőmérséklet tetézi.A szárazság a hegység egész arculatát meghatározza. A meredek lejtőkön és sziklákon növényzet nem képes megtelepedni: a hegyek felső fele-harmada helyenként hófödte, néha csillogó, néha azonban komorfekete meztelen szikla. (Az évente odalátogató 3 millió turista java része is csak a sziklás vonulatok, gleccserek, vízesések, kanyonok és tengerszemek látványáért utazik oda.)Botanikus szemmelA növényzeti övek közül a legalsót - a mélyebb völgyek alját - a füves rétek, lápok és lombelegyes fenyvesek jellemzik. Ez az a régió, amely a legtöbb növényevő állatot és ragadozót képes eltartani. És ugyancsak ez az, amely a legnagyobb emberi forgalmat kénytelen elviselni.Az előbbi öv fölött a mindössze három-négy fenyőfaj (Engelmann-luc, csavarttűjű fenyő, duglászfenyő) által uralt egyhangú, száraz, végeláthatatlan erdőövezet húzódik. Felső, fafajösszetételében megváltozó, kiritkuló részével ez már átmegy az alpi régió havasi gyepeibe. Az erdőhatár ott- Csehországgal majdnem azonos földrajzi szélességen - még 2000 méter körül van. A havasi rétek, mint mindenütt, a kanadai Sziklás-hegységben is üde zöldek, tarkabarka virággazdagságot tárva a kitartó hegymászók elé. (A magunkfajta bakancsos turista számára szomorú meglepetés, hogy a természeti szépségeknek ilyen eldorádójában- a műutaktól és felvonóktól távol - bizony csak elvétve találkozni gyalogosokkal.) Még följebb haladva aztán már csak letörpült cserjékkel (fűz- és nyírfajokkal), valamint termetükhöz képest nagy virágú, molyhos párnanövényekkel (főként szegfűfélékkel) találkozhatunk, majd a hó és a jég veszi át az uralmat. Bárhol járjunk is, egy sereg hazulról is ismerős növényre vagy azok közeli rokonaira ismerhetünk rá: hízóka, kakastaréj, liliomok, körtikék, páfrányok, korpafüvek láthatók mindenütt.Viselkedési szabályokA Jasper Nemzeti Park területére belépve legelésző vastagszarvú juhokat, a hazai muflonokhoz hasonló, de annál nagyobb testű és trófeájú állatokat pillanthatunk meg- közvetlenül az út mellett! A vadállatoknak ezt a szelídségét meg kell szoknunk, az évszázados zavartalanság- úgy tűnik - kiölte belőlük a félelmet. Bármelyik városban találkozhatunk békésen legelésző vapitivel*, a csíkos bundájú mókusok pedig a lábunkra is felmásznak. Az alpesi régió csillogó kék tollú szajkóit a kezünkből is etethetjük. Akkor sincs szükségünk nagy erejű távcsövekre, hosszú és óvatos cserkészésre, ha a lapályokon jávorszarvast, hódot, fekete medvét, fönn a hegyekben mormotát akarunk látni. A ragadozók és a havasok védelmében élő fehér hegyi kecskék megpillantásához már jókora szerencsére is szükség van. Azért mindig óvatosnak kell lennünk, hiszen a szürke medvék, a félelmetes hírű grizzlyk birodalmában vagyunk! Nemcsak tőlük, hanem minden nagy testű- főképp a párzási időszak felhevült állapotában lévő - állattól érdemes távolságot tartanunk! Észak-Amerika legnagyobb állatának, a bölénynek egyik utolsó, néhányszor tíz egyedet számláló populációját pedig a Banff Nemzeti Parknak egyik kicsi, elkerített szeglete rejti. A vadonban való viselkedés alapszabályairól mindenütt táblák és prospektusok tájékoztatnak. Ennek ellenére évente jó néhány baleset fordul elő, kivált az első pillantásra békésnek tetsző wapitik "jóvoltából". A növényevők szelídségének egyébként a sokkal kevésbé bizalmas nagyragadozók (farkasok, pumák, hiúzok) látják kárát: táplálékuk egy részét veszítik el az ember közelségébe húzódó előbbi állatokkal.A terület madárvilága - az elég nagy fajszám ellenére- meglehetősen szegényes. Az alacsonyabban fekvő völgyek tavaihoz és lápjaihoz kötődik a kanadai lúd, a halászsas és többféle réce, s az Egyesült Államok címerállatát, a fehérfejű rétisast is ott érdemes keresnünk. A nagy területű, száraz fenyvesekből szinte teljesen hiányoznak a madarak. Első szálláshelyünk madáritatójánál a délutáni fényben egy felrebbenő kolibrit, a trópusoknak nyáron oda, északra felhúzódó "repülő drágakövét" pillantottuk meg. A hegyek hangulatához, persze, sokkal jobban illik a sziklarengetegekben fészkelő, ott is elég ritka szirti sas és vándorsólyom röptének a látványa.Törékeny egyensúlyA Jasper Nemzeti Parkot 1907-ben alapították, a másik, az Athabasca völgyén keresztül vezető északi vasút építésekor. A vonal 1911-ben készült el, s ezzel megkezdődött a Sziklás-hegység benépesülése. Sok állandó lakosa azért ma sincsen a nemzeti parkoknak. Betelepülésüket- a munkahiányon kívül - a természetvédelmi hatóságok is igyekeznek akadályozni. Az idegenforgalom télen-nyáron igen nagy. A 3 millió látogató java része saját kocsin, és csupán néhány napra érkezik. Ez a kis területre összpontosuló hatalmas gépjárműforgalom okozza a természetvédelem egyik legnagyobb gondját. A másik, ezzel is összefüggő nagy feladat az, hogy az ott természetesnek, mindennaposnak számító erdőtüzeket megfékezzék. Megfékezzék, lokalizálják, de ne szüntessék meg teljesen! Az ősvadon törékeny egyensúlyához ugyanis a pusztító és megújító erdőtűz szintén hozzátartozik...Tímár Gábor és Szmorad Ferenc
Brennbergbánya
Szép hazánkat járvaFÉL LÁBBAL "NYUGATON"A soproni csücsökbe, Brennbergbányára és környékére minden évszakban érdemesellátogatni. Az "Égett hegy" háborítatlan erdeiben szebbnél szebb növény- és állat-ritkaságok között sétálhatunk - határőr nélkül.A tizenévesek nem tudhatják, a náluk idősebbek pedig lassan elfelejtik, hogy "Szép hazánkat járva" milyen különös akadályba ütköztünk évtizedeken át. A nyugati irányba utazót már az országhatártól 100-150 kilométerre civilbe öltözött határőrök igazoltatták. Főként a fiatalabbak személyi igazolványát kérték el, és "érdeklődtek" az úticéljaikról. Például a közigazgatásilag Sopronhoz tartozó Brennbergbányára- a többi nyugati határközeli településhez hasonlóan - csak azok utazhattak, akik ott laktak, illetőleg akiknek volt határsávbelépési engedélyük. Napjainkban az, aki meg tudja fizetni a közlekedés árát, szép hazánk bármely táját fölkeresheti.In silvis SoproniensisBrennbergbányára Sopronból vagy Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, valamint helyi járatú autóbusszal juthat el az ember. Az út hossza 12 kilométer, emelkedése a várostól számítva csaknem 200 méter.A falu történetében négy évszám jelez kiemelkedő történést. Az első 1753, amikor fölfedezték az erdőségekben rejtőzködő, jó minőségű szenet. A szájhagyomány szerint Rimbacher Pál birkapásztor figyelt fel- tűzrakása következményeként - a "nagy fekete, izzó kődarabokra". Jelentése nyomán a soproni polgármester bizottsággal vizsgáltatta meg a jelenséget. Hat év múlva- 1759-ben - az akkor Fenyvesvölgyként ismert területen nyitották meg Magyarország első szénbányáját. Ennek hírére zömében osztrák és német nemzetiségű családok telepedtek le a szép völgyben, és kötöttek munkaszerződést a szénvagyon tulajdonosaival. A bányát kiszolgáló épületek mellett hamarosan felépültek a szegényes bányászlakások is. Az anyakönyvekben eddig "a soproni erdőben" (in silvis Soproniensis) megjelöléssel szereplő területet a németül beszélő bányászok nevezték "égett hegy"-nek (Brennender Berg). A település neve 1793-ban lett hivatalosan Brennbergbánya.Hol vannak már a bányászok?A negyedik évszámhoz, a "gazdaságpolitikai döntésként megszületett" bányabezárás kapcsolódik. Az utolsó harminc bányamunkás 1953 januárjában költözött el. Ők a megelőző év őszétől a leszerelést végezték. Aztán 1956 novemberében öt napon át ismét folyt a termelés, de aztán"végleges" döntés született. Becher Nándor érzelemgazdag helytörténeti könyvében az alábbiakat írja a megszüntetés hatásairól:"Sajnos, 1959 decemberében véglegesen és örökre leállítják a brennbergi bányát. Amit kétszáz év alatt az itt dolgozók építettek, azt 1952-ben és 1959-ben lelkiismeret-furdalás nélkül szétrombolták. Így szűnt meg egy kétszázéves bányakultúra. Az élet szűnt meg Brennbergbányán, a sportkör, a híres dalárda, a 35 tagú bányász fúvószenekarral együtt. Egyik család a másik után költözött el. Igaz, nyugdíjazásuk után egyesek visszatértek az elcsendesedett településre, ahol most nagyon sok fejlesztenivalólenne..."Az erdőkkel borított, 350-500 méteres magasságú hegyek közötti völgyben húzódó Brennbergbányán egyre kevesebb épület emlékeztet a bányászatra. Eltűntek vagy romként láthatók a szállítópályák, a szénosztályozó, a brikettgyár és az erőmű építményei. Megmaradt és lakott viszont sok bányászház, ám ezek többségébe ma sincs bevezetve a víz. A település központja az iskola, egy vegyesbolt és a posta között emelkedő Bányásztemplom. Ezt a régi kis kápolna helyett építették 1928-1930 között. A katolikus templom mennyezetének belső részében az ívben futó fagerendák a bányavágatokat biztosító ácsolatokat idézik. A szentély falfestménye Woschinszky Kázmér munkája. A mellékoltár felett a második világháború idején itt menedékre találó lengyel hadifoglyok ajándékaként egy Czestochowai Fekete Madonna-kép látható.A templommal szemközti domboldalon a szép harangtorony közelében Szent Borbála szobra áll. Említést érdemel a remélhetőleg hamarosan újra megnyíló Bányász Emlékmúzeum. Ezt egy 1835-ben épített gépházban alakították ki. A sokáig elzárt település, sajnos, saját erőből képtelen kievickélni a szegénységből, felülkerekedni a gazdátlanságon. A romos épületeket, a rossz utakat és az elhanyagoltságot a sok fa sem képes teljesen eltakarni. Kár, hogy a rossz idők emlékeként nem őrizték meg az erdőket átszövő "műszaki határ" néhány méterét.Országunk legsavanyúbb talajaBrennbergbánya kiemelkedő értéke - a bányászmúlttal együtt - maga a természeti környezete. Ez 1977 óta a Soproni-hegységet magában foglaló Soproni Tájvédelmi Körzet része. A hegyek kristályos őskőzetét (ez főként gneisz és leukofillit) a brennbergi medencében alpesi eredetű kavicshordalék töltötte fel. A savanyú kémhatású alapkőzeten az ország legsavanyúbb talaja alakult ki. A csapadékmennyiség a település környékén évi 800 milliméter körül van, az évi középhőmérséklet pedig 8,6-9 Celsius-fok. Brennbergbánya és közvetlen környéke hazánk legkiegyenlítettebb éghajlatú területe. A talaj és az éghajlati körülmények a közép-európai elegyes lomberdők kialakulásának kedveznek. Az eredeti növényzet zömében hegyvidéki, részben atlanti-mediterrán, részben alpin-kárpáti. Sok a Keleti-Alpokból ide leereszkedő faj, s ezek miatt az egész tájat a kelet-alpesi flóra- és faunabirodalomhoz sorolják. A négy évtizedes határövezeti elzártság a fajgazdagság szempontjából kedvező volt, de az utóbbi években kedvezőtlen hatások is érvényesülnek.Itt a lombos erdők természetes állományalkotó fajai: a bükk, a gyertyán, a kocsánytalan tölgy és a mézgás éger. Elegyfajok: a hegyi-, a korai és a mezei juhar, a kislevelű hárs, a bibircses nyír és a hegyi szil. A tűlevelűek telepítése a múlt század hatvanas éveiben kezdődött, s arányuk ma körülbelül 55 százalék. Főként erdei és lucfenyőt ültettek. Némelyek szerint mindkettő őshonos lehet e vidéken. A kúpos koronájú luc hatalmas példányai a Sopron környéki erdők jelképei. Gyakori még a vörös- és a jegenyefenyő. A brennbergiek az erdők sokféle gombáját árulják a soproni piacokon, kivált az azt megfizetni tudó osztrákoknak.Fenyves cinegeA savanyú talajú erdők atlanti-mediterrán növényfajai közül a rózsaszín virágú csarabot, a fekete áfonyát, a szedreket, a védett cikláment és a szelíd gesztenyét el sem kerülhetjük. A hegyi, illetőleg alpesi-kárpáti fajok sem ritkák. Kiemelhetjük a kapcsos kaporfüvet, a struccharasztot, a farkasboroszlánt, a fehér zászpát, az enyves aszatot és a hazánkban csak itt előforduló havasi palástfüvet. Az utak mentén gyakori telekivirág magjait Erdélyből hozták ide.A hazai állatvilág ritkaságai az erdők védett kincsei: alpesi lepkefajok, alpesi cincér, hegyi szitakötő, pagodacsiga, alpesi gőte. Igen gazdag a madárvilág: keresztcsőrű császármadár, fekete harkály, fekete gólya, vízirigó, fenyves-, barát-, búbos- és kormoscinege él itt. Ez utóbbi csak a Soproni- és a Kőszegi-hegységben fészkel.A szép tájban, az erdők, a hegyi rétek és patakok élővilágában való gyönyörködést Brennbergbánya körül jól kiépített utak segítik. A közelben emelt Kövesháti-kilátóról (462 méter) tiszta időben remek körpanorámát élvezhetünk. Láthatjuk a Lajta-hegység szelíd vonulatát, a Hohe Wandot, valamint a kétezreseket: a Raxot és a Schneeberget is.Andrássy PéterForrás:ÉT
Skót dudás
E múlt századi akvarellen Angus Munro, a 93-as skót felföldi egység dudása látható a kedvesével. A vízfestmény 1829-ben, az Edinburgh-ben megrendezett felföldi játékok alkalmával készült, amelyen többek közt Mendelssohn is részt vett. Munro Nyugat-Indiában harcolt a brit birodalmi hadseregben.A manapság már csak kulturális rendezvények alkalmával hallható dudák eredetileg harci hangszerek voltak, s az ellenség megfélemlítését szolgálták. A dudás a jellegzetes rakott ruhadarabot, a kiltet viseli, amelyet az angolok neveztek el skirtnek, azaz szoknyának. A kilt skót kockás szövetanyagból, a tartanból készült. Az eredetileg vérrokonságon alapuló nemzetségek, a klánok azonos nevet viselő tagjai megkülönböztetésül kezdtek egyforma színösszeállítású és mintázatú ruházatot hordani. Az 1745-ös cullodeni skót csatavesztés után hivatalosan megszüntették a klánokat, s eltiltották őket attól, hogy saját tartanjukat viseljék. A későbbiekben az egyes nemzetségi tagok a saját minta alapján választott sapkáról és nyakkendőről könnyen felismerték egymást. Idővel a birodalmi hadseregben ismét tartanokba öltöztek a skót egységek.A hagyományos nemzeti öltözék kiegészítői közt szerepel a vastag térdharisnya, valamint a sporan, a bőrből, szőrből vagy nemezből varrt táska, amelyet a férfiak az övükre akasztva viseltek erszény helyett. A duda alsó szárán látható bogáncs a skótok nemzeti címere. A növény az angolellenes harcok idején vereségtől mentette meg a skótokat. Egy ízben éjszakai bekerítés közben egy angol katona mezítláb belelépett egy bogáncsba, hangosan felkiáltott, s a jajszóra felébredő skótok elkerülték a vereséget.Porkoláb GáborForrás:ÉT
A Morva-karszt
Budapesttől légvonalban mintegy 300 kilométerre, Brnótól északra alig néhány kilométernyire terül el az a ma már klasszikus-nak számító karsztvidék, amelynek tanulmányozása lényegbevágóan hozzájárult az európai barlangtani kutatásoknak és a karszt geomorfológiájának megértéséhez. Ez idő szerint Csehország legnagyobb barlangrendszere ez: feltárt hoszsza máris több mint 22 kilométer, a rétegek vastagsága helyenként pedig eléri az 1000 métert.A mészkő, amely a Morva-karsztot alkotja, erősen cseppkövesedett állapotban van, de a területen szinte minden karsztos forma és alakzat látható- teljes pompájában. Vad kanyonok, víznyelők torkai, nyitott töbrök és szakadékok váltakoznak ott kifolyásokkal, barlangrendszerekkel, sziklabarázdás mészkőmezőkkel, zsákvölgyekkel. A föld mélyében búvópatakok futnak, veszedelmes szifonokkal, vízesésekkel tarkítva. A legnagyobb és legismertebb közöttük a Punkva (e szó maga is azt jelenti = búvópatak), amely a Macocha-szakadékon (macocha = mostohaanya) folyik keresztül. A név onnan ered, hogy- a monda szerint - egy mostohaanya, megunván birkát őrző kicsiny mostohaleányát, a szakadékba lökte, hogy megszabaduljon tőle.Barlangi oroszlánok otthonaA barlangok üledékes kőzeteiben a ma már kipusztult negyedidőszaki állatvilág- mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve, barlangi oroszlán stb. - gazdag maradványai találhatók. Megtalálták az ősember nyomait is: csontvázát, tűzhelyét, különféle kő- és csontszerszámait, művészi alkotásait. A legrégebbi leletek kora mintegy százezer évre tehető.Ma már négy barlangcsoport van nyitva a látogatók számára. E négy közül mindegyik más szempontból érdekes és másképpen sajátos. A látogató csak mindegyik meg- szemlélése után alkothat magának átfogó képet a Morva-karszt szépségeiről. Ezek a barlangrendszerek azonban nemcsak látványosak, hanem fölöttébb hasznosak: Brnónak az ivóvízet is szolgáltatják.Absolon nyomábanPunkva és Macocha- ezt a két nevet az egész világon ismerik. A cseppkőbarlang és a Punkva-patak neve öszszefonódott a cseh Absolon profeszszornak a nevével. Dr. Karl Absolon 1910 és 1933 között végzett feltáró kutatásokat. (Rajta kívül dr. J. Wankel nevét fontos még megemlítenem; ő 1852-től kutatott itt rendszeresen, és főképp régészettel és barlangtannal foglalkozott.) Az előbbi kutató- mellszobra - ma a Punkva-barlang bejáratát tartja szemmel. Absolonnak sikerült- bonyolult műszaki rendszer bevezetésével - feltárnia és a nyilvánosság számára megnyitnia a barlangot. A cseppkőlabirintust a föld alatti kis Punkva víznyelő barlangjai alkotják, alakítják. A folyócska forrásvizei a völgyben fekvő Sloup és Holsvtejn városkák térségébe vezetnek.Az egy szakasz után kétfelé szakadó barlang fő ágai párhuzamosan folytatódnak, s a Macocha-, azaz Mostoha-szakadékba torkollanak. Az északi ág- a Punkva-barlang száraz része - néhány nagyon gazdagon díszített színes cseppkővel tarkított dómból (nagy tömegű, leginkább kúp alakú kőképződményből) áll. A déli ágban, az úgynevezett vízi úton folyik a Punkva. (Ettől 30-40 méter mélységben további barlangfolyosókat fedeztek föl, de ezek tartósan vízzel vannak teli.) A Macocha mögötti barlangrészben áll az úgynevezett Mesebeli dóm a különleges, hosszú cseppkőképződményeivel.Bambuszligetek közöttA Katerina-, azaz Katalin-barlang a Száraz-szakadék első völgylejtőjéből nyílik a maga 8 méter magas bejáratával. Ez tulajdonképpen a Punkva víznyelőbarlangja, amely a földtörténeti múltban a Macocha-szakadékból eddig ismeretlen folyosókon délnyugati irányban folydogált, és a Katalin-barlangon keresztül a Száraz-szakadékba ömlött. A barlang két, egymással összekapcsolódott, hatalmas cseppkődómból és az azokhoz tartozó folyosókból áll. Absolon professzor ezekből próbált eljutni a Macocha-szakadék felé vezető föltételezett barlangokba.A bejárathoz közeli rész a kőkorszakbeli ember lakhelyéül szolgált. Csontmaradványaira a barlang földjében, jégkorszakbeli állatok, köztük a barlangi medve csontjai között bukkantak rá. A barlangot már 1910-ben megnyitották a látogatók számára. Ma nem csupán a gyönyörű cseppkőképződmények töltik el csodálattal a látogatót, hanem a föld alatti barlangüregek felső boltozatának nagyméretű beszakadásai következtében kialakult számos dóm is. A legnagyobb dóm alapterülete: 95x44 méternyi, magassága 20 méter. Ebben a teremben időnként- mivel kitűnő az akusztikája - hangversenyeket tartanak. A barlang érdekes és különleges cseppköve a Carodejnice, a botjára támaszkodó Boszorkány. Tőle nem messze, még a bejárat/kijárat előtt található a pálca és oszlop alakú cseppkőcsapokbólnőtt Bambusznád-liget.A BalcarkaA Macocha-szakadéktól nem messze lévő Ostrov községtől délre, a Morva-karszt keleti mészköves felépítésű területének peremén, a festőien szép Suchy zleb, azaz Száraz-árok nevű sziklaszakadéknak a központjában tátong a Balcarka-barlangba vezető 5 méter magas bejárat. A barlang valójában két szinten fekvő, magas cseppkődómokkal összekötött bonyolult rendszer. A Lopac- és a Karzst-patakok vizeinek oldó munkája következtében jött létre, s ennek töbörjei ma a barlangtól északra és délre találhatók.A barlang elülső szakaszát emberemlékezet óta ismerik. Számos figyelemre méltó őskori tűzhelynek és a régebbi kőkorszakból származó különféle kőeszközöknek, valamint jégkorszakbeli állatok csontmaradványainak a lelőhelye. Ezt a részt az imént említett Ostrov község lakói fedezték fel és tárták fel fokozatosan, 1923-tól kezdve.A barlang bizonyos részeit 1936-ban egyesítették és a nagyközönség számára is megnyitották. A Balcarka viszonylag kis területén pazar, sokszínű cseppkőképződmények láthatók. E díszítmények, a kifejlett felszíni mészkőalakulatok, a jellegzetes melegkedvelő növényfajok, a gazdag régészeti és paleontológiai leletek, valamint a festőien szép vidék a Balcarka övezetét a Morva-karszt legjellegzetesebb területévé varázsolják.Neander-völgyi laktaA Sloup és a Sosuvka rendszere a legrégebben felnyitott közép-európai barlangok közé tartozik. Terjedelmes folyosóikat és dómjaikat sok monda övezi. Húsz méter széles közös bejáratuk a Morva-karszt mészkőrengetegének északi peremén, a Sloupsky, potok, azaz Pilléres-patak töbörjeinek közelében, a bal oldali völgylejtő egyik behorpadásából nyílik.E barlangok a 100 méter mélységig terjedő, föld alatti szakadékkal összekötött, két fő szinten húzódó alagútrendszerű tagozott folyosókból, termekből és cseppkődómokból állnak. A látogatók számára megnyitott felső száraz szintet a Pilléres-patak negyedidőszaki hordaléka tölti ki, s benne jégkorszakbeli nagy állatoknak: barlangi medvéknek a csontmaradványaira bukkantak. A Pilléres-patak az alsó szinten folyik a Macocha-szakadék felé.E barlangok azelőtt több önálló egységre oszlottak, 1922-től azonban a két fő ágat összevonták, s bevezették a villanyvilágítást is. A barlangrendszer közvetlen közelében van egy világhírű lelőhely, a Kulna-barlang (kulna = csűr, szín). Benne 1966-ban egy közép-európai viszonylatban páratlan leletre bukkantak, egy Neander-völgyi embernek a felső állkapcsára. Az ott végzett kutatások a jégkorszakban Európában élő ember életviszonyairól szolgáltatnak fontos adatokat.Szegvári GusztávForrás: ÉT
Petőfi körtefája
A néphagyomány által kegyelettel övezett Petőfi-emlékhelyek egyik utolsó kézzelfogható állomása a székelykeresztúri Gyárfás-udvarház kertjében álló körtefa. A tragikus végű segesvári csatát megelőző napon, 1849. július 30-án:estefelé híre szaladt, hogy Petőfi is megérkezett, és fenn van a piactéren. Ezen hírre apám rögtön felsietett a piacra, s ott ... megtalálta Petőfit, kit meghívott vacsorára: bivalytejes és túrós puliszkára. (Ifj. Vargha Zsigmond korabeli előadása nyomán.)Úgy beszélik, Petőfi e fa alatt állva, hogy többen láthassák-hallhassák, beszédet mondott és szavalt. Többek között az Egy gondolat bánt engemet kezdetű versét. Mások szerint másnap reggel itt pihent meg alatta. Haldoklik az öreg tanú,Petőfi vén körtefája.Azt beszélik, ő látta voltVerset írni utoljára.A székelykeresztúrról elszármazott Kányádi Sándor szép verssorai jelzik a fa sorsát is. Századunk 70-es éveinek elején, amikor a fán a pusztulás nyilvánvaló jelei mutatkoztak, a helyi múzeum igazgatója előrelátóan hajtatott róla egy utód-csemetét. A kiszáradt öreg törzset folyondár futotta be, és oltalomként zsindelytetősharanglábat emeltek fölé. Balján, a jelképes kis kerítés védelmében egyre szebben terebélyesedik utóda.Útbaigazítóm nyomatékul elmondta: A fa a legnagyobb becsben van máig, és ezután is ígylesz! Szavainak az oszlopra erősített kis koszorúk adnak nyomatékot. Az egyik Szombathelyről, a másik Szigetszentmiklósról érkezett.Kép és szöveg: Kapocsy György
Makao 2. - Kelet Monte Carlója
Makao sorsa a közelmúltban összekapcsolódott sokkal nagyobb és sikeresebb szomszédjáéval, Hongkongéval. Jövőjét azonban elsősorban Kína határozza meg, mivel az többszörösen érdekelt az egykori portugál gyarmat fejlődésében: nyelvi adottságai révén ugyanis a terület nagy lehetőségeket kínál a latin országokkal való kapcsolatok fejlesztésére, arra, hogy eddig is meglévő kapu szerepét kiszélesítse. De a legnagyobb tét és kihívás ugyanaz, mint Hongkong esetében. Meggyőzni Tajvant: az "egy ország két rendszer" formula életképes, és alkalmas rá, hogy a kínai országegyesítés folyamatát segítsen befejezni.A portugál hátterű kormányzattal elégedetlen makaóiak sokkal kisebb félelemmel és fenntartással, ugyanakkor sokkal nagyobb várakozással tekintettek a Kínához való visszacsatolásukra, mint annak idején a hongkongiak. Az egyezmény aláírásától az 1999 decemberéig tartó átmeneti időszakban Peking főleg három probléma megoldását szorgalmazta: azt, hogy az adminisztrációt a helybéliek lássák el, a kínai nyelvet hivatalossá tegyék és a makaói törvényeket a kínaiakhoz igazítsák.A makaói kormányzat valamennyi felső és középszintű posztját portugálok vagy makanézek foglalták el, kínaiak csak az alsóbb szinteken teljesítettek szolgálatot. A statisztikák szerint 1992 végén összesen 621 (!) magas beosztású tagja volt a kormányzatnak. Például a 88 titkár és titkárhelyettes meg a 104 osztályvezető egytől egyig portugál vagy makanéz volt, majd 1999 első felére a kínai anyanyelvű titkárok aránya elérte a 70 százalékot, az osztályvezetőké a 82 százalékot. A gyors ütemben előléptetettek nem mindig voltak kellően tapasztalt és képzett emberek.Noha a kínai nyelvet már 1991-ben hivatalossá tették, a rendeletet igencsak nehéz volt végrehajtani. Ezt az is jól érzékelteti, hogy 1987-ben a közalkalmazottaknak kevesebb mint 1 százaléka tudott beszélni, írni és olvasni mindkét nyelven - portugálul és kínaiul.A törvények adaptációja korántsem azt jelentette, hogy egyszerűen kínaira fordították őket (bár a nyelvi helyzet és a kevés fordító miatt ez sem volt kis feladat), hanem azt, hogy a jórészt portugál törvényeket helyiekkel egészítették ki, valamint a makaói jogvégzettek számát megnövelték. Makao élén 1999 decemberéig miniszteri rangú kormányzó állt: őt a portugál köztársasági elnök nevezte ki, s bizonyos törvényhozói hatalma is volt. Mostantól Makao élén egy olyan főhivatalnok áll, akinek a hatásköre, illetve hatalmának jellege az egykori kormányzóéhoz hasonló marad. Ezt a posztot jelenleg Edmund Ho milliomos makaói bankár tölti be.A legnagyobb befektető KínaMakao gazdasági életének mindenkori meghatározó tényezője, hogy kicsi a területe, nagy a nyersanyaghiánya és csekély a belső piaca. Mindez indokolttá tette, hogy exportra orientálódó gazdaságot alakítson ki. A kormányzat nem készített átfogó gazdasági terveket. E téren csupán azt tekintette feladatának, hogy a tőke működése számára megfelelő környezetet és feltételeket teremtsen. Ez a "pozitív be nem avatkozás" a gazdaság minimális szabályozását kínálta és szilárd jogi meg intézményi keretet biztosított. Hongkonghoz hasonlóan igen alacsony adórátákat alkalmazott, a külföldi tőkét számos kedvezménnyel ösztönözte a befektetésre.A hajdani portugál gyarmat gazdasága az 1960-as és az 1970-es évektől kezdett élénkülni, amikor az addig szinte kizárólagos turizmuson és a hozzá szorosan kapcsolódó szerencsejátékon kívül nagy fejlődésnek indult a feldolgozóipar. Elsősorban a hongkongi textil- és ruhaipar, műanyag- és egyéb feldolgozó tevékenységek települtek át, mivel azokat a jóval alacsonyabb költségek jellemezték. A későbbi évek makaói bérnövekedése után is (a 1990-es évek elején) Hongkongban az átlagos órabér 2,7 amerikai dollár volt, míg Makaón csak 1,4 dollár, a bérleti díjak pedig jelenleg is csak negyedakkorák, mint a hongkongiak. Makao exportjában meghatározó fontosságúvá vált a textil, a ruha és a kötöttáru (több mint 70 százalék), valamint a sokféle játék (több mint 10 százalék). Legfőbb kereskedelmi partnerei Hongkong, az Amerikai Egyesült Államok és az EGK országai voltak és maradtak. Az 1970-es évektől egy sereg ország kedvezményes vámelbírálást és nagyvonalú exportkvótákat nyújtott Makaónak, így exportja gyorsan növekedett, például textilből és ruházati cikkekből 1981 és 1990 között évi 13,4 százalékkal.A gazdasági helyzet alakulásában az 1980-as évek elejétől kiemelkedő szerepe volt annak, hogy Kína - reformpolitikát hirdetve meg - nyitott a külvilág, így Makao felé. Makao egyre szorosabb kapcsolatokat építhetett ki a Gyöngy (kínai átírásban: a Xi) folyó mentén Kuangtung (Guangdong) tartományban és főleg a vele közvetlen szomszédos Csuhajban (Zhuhaiban). Ennek különleges gazdasági övezetét jórészt ugyanazzal a céllal hozták létre, mint a Hongkong melletti, de sokkal ismertebbé váló és sikeresebb Sencsent (Shenzhent). Csuhaj megkülönböztetett fejlesztésével beruházásra, tőkebefektetésre kívánták ösztönözni a makaóiakat és az ő révükön a többi külföldi üzletembert, nem utolsósorban a tengerentúli kínaiakat.Makao feldolgozóipara gyorsuló ütemben áttelepült Kínába, engedve az ottani, nálánál is olcsóbb, bőséges munkaerő és a hatalmas piac csábításának. Hongkongon kívül Makao is igen fontos tőkebefektetővé vált Kínában. Gazdasága fokozatosan integrálódott Kínáéval, elsősorban a szomszédos Kuangtung tartományéval. Kínai adatok szerint (amelyek valószínűleg csak bizonytalan becslésen alapulnak) 1997 végén a befektetett makaói tőke 4 milliárd amerikai dollárt ért el, s ezzel a 8. legnagyobb befektető volt a térségben. Makaón viszont Kína vált a legnagyobb külföldi befektetővé. A kínai tőke 40 százaléknál nagyobb mértékben részesedik a makaói bankokban, ahol is az összes betétnek és kölcsönnek több mint a fele is a kínaiak kezében van. A terület ugyan nem emelkedett a "kis sárkányok" sorába, de a 17 ezer dollárt meghaladó egy főre jutó nemzeti jövedelme (1997-ben) nem lebecsülhető teljesítmény.Eladatlan épületekMakao mai gazdasága négy - nem azonosan erős - pilléren nyugszik. Ezek: az ingatlanszektor, a bank és a biztosítás, a feldolgozóipar, a turizmus és a szerencsejáték. A GDP-nek mintegy 10 százaléka származik az 1970-es évek közepétől gyors ütemben fejlődő ingatlanszektorból és az építőiparból. Az oka: Hongkongban akkoriban nagyon megemelkedtek a földárak, ezért az ingatlanfejlesztők Makaón kezdtek befektetni. A kereskedelmi célú épületek és a lakások építését a turizmus és a növekvő vásárlóerő ösztönözte. Az iparág nyaktörő ütemben növekedett egészen az 1990-es évek elejéig, ám az 1993. évi válság óta rengeteg a máig eladatlan épület és lakás.Az 1960-as években induló gyors gazdasági fejlődés sokféle szolgáltatást nyújtó pénzügyi szektort igényelt: jelenleg huszonkét - viszonylag nagy - bank és tizenkilenc biztosítótársaság működik Makaón. Az 1997-ben kezdődő ázsiai pénzügyi válság, persze, éreztette hatását.Stanley Ho, mindenek uraAz idegenforgalomnak Makao életében a világon egyedülálló szerepe van. Például 1996-ban több mint 8 millió látogatót fogadtak. Többségük Hongkongból érkezett, de nagyon sokan jönnek Tajvanról, Japánból és a világ más részeiből is. Az 1980-as évek óta gyorsan emelkedett a Kínából érkezők száma is. A vonzerőt jórészt a szerencsejáték különféle változatai jelentik: Makaót joggal nevezik a "Kelet Monte Carlójának". Ez az iparág több mint 40 százalékkal járul hozzá a GDP-hez; és a teljes munkaerőnek mintegy az egyharmadát foglalkoztatja! Az innen származó adók pedig a kormányzati bevételeknek több mint a felét teszik ki (ez például 1996-ban 56,2 százalék volt).A szerencsejátékot, de tágabban az egész turizmust egy szindikátus, a Sociedade de Turismo e Diversoes de Macau, vagyis a Makaói Idegenforgalmi és Szórakoztatási Társaság, illetve annak vezetője, a már említett Stanley Ho uralja. Hónak és társaságának 2001-ig szóló koncessziója van a tíz kaszinóra. Emellett számos szállodát, éttermet is birtokol, s érdekeltségébe tartozik a lóverseny, a kutyafuttatás meg az összes golfpálya; hongkongi vegyes vállalatként működteti Földünk legnagyobb szárnyashajóflottáját, az ugyanoda irányuló helikopteres ingajáratot stb. A Makao vitathatatlan urának számító 78 éves üzletembernek másutt is számos befektetése van Észak-Koreától (!) és Vietnamtól Ausztrálián át Európáig, de ő igazi hazájának Makaót tekinti. Vállalkozásai annyira mélyen beleágyazódnak Makao gazdaságába, hogy működését a kínai vezetés alighanem kénytelen továbbra is engedélyezni.A szerencsejátékhoz óhatatlanul társult a szervezett bűnözés, a drogkereskedelem, a csempészet és a prostitúció. Nemcsak a szerencsejáték-birodalmat, hanem az egész idegenforgalmat is veszélyeztetni kezdték a szervezett bűnbandák, a triádok. A sok-sok véres leszámolásba a hongkongiakon kívül a Kínából jövők is bekapcsolódtak. A szektor ellenőrzéséért 1996 óta tartó háború riasztja a turistákat és a helyiek közérzetét is elrontotta, s így a makaóiak többsége a Kínához való visszakerüléstől várja a közrend helyreállítását.38 kilométeres hídMakao idegenforgalmi vonzereje nem korlátozódik a szerencsejátékra. A több mint négyszáz év alatt felhalmozott örökség, a Nyugat és a Kelet kultúrájának együttes jelenléte páratlan hangulatot teremt. A megmaradt régi, szép műemlékeken és a múzeumokon kívül az idegenforgalomban nagy szerepük van az évente megrendezett olyan eseményeknek, mint amilyen a sárkányhajó-verseny, a tűzijáték-fesztivál, a nemzetközi zenei fesztivál és mindenekelőtt a város utcáin lebonyolított Grand Prix autóverseny. A terület konyhájáról is szólnunk kell: ez vegyíti egymással a portugál és a kínai konyhát, maláj és indiai ízekkel fűszerezve.Makaónak az idegenforgalomra és a szerencsejátékokra alapozott gazdasági fejlődését az akadályozza, hogy hiányosak az infrastrukturális létesítmények. A földrajzi fekvéséből kínálkozó lehetőségeit Makao már csak emiatt is sokkal kevésbé tudta kihasználni, mint Hongkong. Majd 1995-re több mint egymilliárd dollárért egy tengerfeltöltésen elkészült Taipa mellett Makao nemzetközi repülőtere; megépült a második híd Makao és Taipa között; Coloanén konténerterminál létesült, folynak a munkálatok - Csuhajjal együttműködve - egy mély vizű kikötőnek a létrehozására.A példaként említetteken kívül további hatalmas tervek várnak megvalósításra: Csuhaj felé hidakat építenek, s az utat a Peking felé vezető autópályához csatlakoztatják. Még sokkal nagyobb szabásúak azok az elképzelések, amelyek egyrészt egy 38 kilométeres híd (!) közbeiktatásával össze akarják kötni Makaót Hongkonggal, másrészt a két sziget közötti tengerrészt feltöltik, hogy azon egy 320 hektáros ipari parkot hozhassanak létre.A kiépítendő infrastruktúra várhatóan lehetővé teszi, hogy Makao gazdaságát több pillérre állítsák, a szolgáltatóhálózatot bővítsék, amellett még hatékonyabban bekapcsolódhassanak a világgazdaságba. Mindez háttere lehet a szükséges gazdasági bővítésnek, s közben ugrásszerűen fokozódhat a kínai rendeltetésű reexport, amely Hongkong külkereskedelmének is java részét teszi ki. Rövidebb távon pedig hozzásegíthet ahhoz, hogy leküzdjék a Makaót négy éve sújtó gazdasági recessziót...Jordán GyulaA dollártól függő patacaMakaónak 1905 óta saját valutája van: a pataca, s ez 100 avóra oszlik. A patacát 1977-ben a hongkongi dollárhoz kötötték, azóta pedig, hogy ez utóbbit 1983-ban az amerikai dollárhoz igazították, a pataca közvetett módon az amerikai valutától is függ. (1 amerikai dollár = 8,03 pataca). Saját bankjegykibocsátó bankja van, de 1995 óta a népköztársasági Bank of China szintén valutakibocsátóvá vált.Két municípiumra is telikAz 1976. évi alaptörvény után hozták létre Makao első törvényhozó gyűlését, amelynek tizenhét tagja volt, s mandátuma három évre szólt. A korlátozások enyhítése után a választással bejutó képviselők 1984-től szinte mind kínaiak voltak, s 1990-től a törvényhozás létszámát huszonháromra növelték. Hongkongtól eltérően, ahol az angolok alatt megválasztott utolsó törvényhozást az átvétel pillanatában feloszlatták, Makaón a meglévő törvényhozás - a portugálokkal való sokkal harmonikusabb viszony eredményeként - 2001 októberéig hivatalban marad. (Akkor létszáma huszonhétre, majd a következő választáson huszonkilencre emelkedik, de változatlanul lesznek kinevezett tagjai is.)A központi szervek alá két municípiumi tanács tartozik, s ezek az egykori szenátusból erednek, tehát a legrégibb adminisztratív szervezetek. Az egyik tanács a félszigetnek, a másik a két szigetnek az ügyeit intézi, mégpedig részben közvetve választott, részben kinevezett tagokkal. Hatáskörük a város életének minden kérdésére kiterjed a várostervezéstől a közegészségügyön és a kultúrán át a környezetvédelemig. Makaón a közvélemény-kutatási eredményektől a választásokon való részvételig számos jele van annak, hogy a lakosság egyre kevésbé elégszik meg a passzív politikai szereppel. forrás: É.T.
Petőfi tölgyfája
A környezetükből kimagasló idős fák tiszteletét a néphagyomány gyakran összekapcsolja történelmünk egy-egy jeles személyiségével. Petőfi Sándor emlékét idézi hazánkban a mezőberényi, kiskőrösi és dunavecsei idős tölgy, Dömsödön egy termetes kocsányos tölgy. Iharkúton és Farkasgyepün egy-egy bükkfa emlékeztet a költő fáklyaként fellobbant életére.Hazánk északkeleti szegletében, Nagyar határában egy hatalmas idős kocsányos tölgy (képünk) magasodik a környező rét fölé. A néphagyomány szerint Petőfi, amikor 1846 őszén a környéken időzött, itt - illetve az élmény hatására 1847 februárjában Pesten- írta híres sorait: "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál  Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére." (A Tisza) Ma azonban a fát hiába keressük a kis Túr partján! A Tisza szabályozásával a múlt században a Túr folyócska medrét is megváltoztatták. A nevezetes fa, amely hajdan a Tisza és a Túr találkozásánál állt, nem mozdult az eredeti helyéről, de egy kicsit távolabb "került" a hajdanvolt vízimalmokat is hajtó, halat bőven adó víztől.A fa törzsének kerülete 5,5 méter, koronájának átmérője megközelíti a 30 métert. Legalábbis így volt ez tíz-egynéhány éve, amikor ez a felvétel készült. Azóta a fa több oldalága elszáradt vagy alátámasztásra szorul.A nagyariak hagyománytiszteletét dicséri, hogy a Petőfi-tölgyfa mellett emléktábla áll, s szépen rendezett környezete a helybeliek aprajának-nagyjának kedvelt kirándulóhelye.Kép és szöveg: Kapocsy György
Váci Világi Vigalom
Idén kilencedik alkalommal rendezték meg a "püspöki" városban hagyományos Váci Világi Vigalom-nak keresztelt eseményt. Vác alig háromnegyed órányi vonatútra található a fővárostól, mégis, őslakos pestiként eddig még nem hallottam erről a rendezvényről, egészen idén nyárig. Remélem, ezzel egyedül vagyok, ha nem tessék tovább olvasni!A városrólA város első írásos említése 1075-ből, a garamszentbenedeki apátság alapítóleveléből származik. A város a honfoglalók fejedelmi szálláshelye volt, majd első szent királyunk, István elhatározásából püspökség alakult itt. Védelmében magyar és német város született, élénk kereskedelmi és ipari központtal, szellemi és művészeti centrummal.A város a törökök megjelenéséig virágzott. A XVIII. század az újjászületésé volt: a visszatérők és a mecénás püspökök barokk várost teremtettek a romokból. Vác mindig is a nagy szellemi központok vonzásában élt, de megőrizte egyéniségét. Építészete a kisvárosi és a nagylélegzetű barokk művek sajátos együtteséből áll. A váci Március 15. tér kitűnő példa erre, amely országunk egydülálló barokk tere.Újabb látványosság a barokk szobrászat mesterműve a Szentháromság oszlop, vagy a Gombás patak hídján álló szentek alakjai, vagy a Diadalív, melyet Mária terézia fogadására emeltek.Kitűnő közlekedése, szép fekvése miatt méltán népszerű a turisták körében. Népszerűségét csak növelhetigyönyörű strandja, ahol tiszta vizű medencék, szolid árak és szép parkosított környezet vár mindenkit.Végül ne feledkezzünk meg Vác oktatásáról méltán híres intézményéről, a piarista gimnázumról, mely sok kitűnő növendéket indított el az élet rögös útján.Főbb látnivalókBarokk kori fő tér-Március 15. térGörög templomSzentháromság oszlopPiarista templomSzékesegyházPüspöki palotaFerences templom és rendházKözépkori vár maradványaiBörtön: Mária terézia építtette tanintézet céljairaKőkapuGombás patak hídjaHétkápolna: kedvelt búcsújáró és zarándokhelyVilági VigalomA váciak szerint a város életében ez minden évben a legjelentősebb esemény.Idén július 27-29 -én rendezték meg, a vendégváros Békéscsaba volt. A három nap alatt rengeteg program várta a vendégeket. A műsor valóban színes volt, így minden korosztály megtalálhatta a maga szórakozását.Pétek este 6 órától folyamatosan koncertek várták a nagyérdeműt. A hivatalos megnyitót az első este tartotta Lábai László polgármester úr, a gyönyörű barokk főtéren. A beszéd után ünnepi felvonulást láthattunk huszárokkal, csinos majorettesekkel, fúvós zenekarral és néptáncosokkal.A dunaparti sétányon pompás kirakódó vásárt lehetett végignézni, ott aztán igazán minden kapható volt. Színes fajátékok, szőrmék, cserépedények, mézeskalács és... nem is lehet mindent felsorolni! Volt sörsátor és ínycsiklandó vásári falatok, kolbászfesztivál, sőt még ökörsütést is rendeztek. A szombat reggelt a horgászok is nagyon várták, hiszen ekkor került sor a II. Korzó kupára, ami természetesen egy dunai horgászverseny fedőneve. Figyelem, ez az oldal 5 másodpercen belül automatikusan... Na de térjünk vissza Vácra.A gyerekeket várta az Üvegfestők utcája, megismerkedhettek az ókóri tábori élettel, nézhettek gladiátorjátékot és övék volt a "Zárt osztály"-nak keresztelt gumisátor és a Fitt Fut park is, ami egy gyönyörű fa játszóteret takar. Voltak nekik szóló mesejátékok és gyermekszínház is, melynek szintén a Fitt Fut park adott otthont.A kalandot kedvelőkre is gondoltak a rendezők: nekik lehetőségük nyílt, hogy kipróbálják a falmászást és persze az elmaradhatatlan bungee jumping sem hiányozhatott a palettáról.És ha valaki a művészetek szerelmese? Ő is jól érezhette magát: hangversenyek és kiállítások várták az oda látogatókat. Nehéz volna mindent felsorolni, így- elnézést kérve azoktól akik kimaradnak- kiragadnék néhány példát.Őserő címmel Bari Janó kiállítása az Old Timer's pubban, békéscsabai kézműves bemutató, "Utazás a muzsika tengerén" a váci Harmónia kórus koncertje, "ÍVEK" békéscsabai művészek vendégkiállítása az Arcus Galériában, Barokk Dallamok- Bednarik Anasztázia orgonaművész koncertje, Indul a bakterház- a komáromi Jókai Színház előadásában és még sok-sok más érdekesség.Az esti koncerteken színvonalas zenekarok szórakoztatták a közönséget. Péntek este Balázs Fecó, szombaton a Benkó Dixiland Band és a United, vasárnap pedig a Bikini.Na erre most tényleg igaz, hogy jövőre, veletek, ugyanitt, mivel nagyon sok ember , nagyon jól érezte magát ott együtt, a Duna partján.
Nagyszakácsi - Királyi szakácsok nyomdokán - 2001 augusztus 2-4.
Históriák szerint egykor Nagyszakácsi szülöttei voltak a középkori királyi udvar szakácsai századokon keresztül.Annak idején hűséges szolgálataik fejében nemesi oklevelet és somogyi birtokokat kaptak királyuktól.Büszkeséggel tekintve múltukra, immár kilencedszer rendezzük meg a "Királyi Szakácsok Nyomdokán" programot, amelynek egyik attrakciója a 2 Királyi Szakács" címért folyó nemzetközi szakácsverseny, amely szigorú szabályok szerint és középkorifeltételek között zajlik.A szakácsverseny végén látványos ceremóniával terül meg a királyi asztal.Sátoros borudvar, középkori mesterségek bemutatója, kézműves vásár egészíti ki a programokat.Népi udvarok várják a vendégeket hagyományos paraszti ételekkel és régi ízeket kóstolhatnak SzékelyföldrőlAugusztus 2.8.45: A szakácsmúzeum kiállításának megnyitója9.30: Turizmusbarát polgármesterek konferenciája10.00: Pogácsasütők viadala14.00: Amatőr főzőverseny: Polgármesterek kedvenc ételeiből15.00: Polgármesterek borválasztása16.00: Déryné Színtársulat előadása17.00: Pityókás dallamok, pikáns történetek18.00: Kóstoló na polgármesterek kedvenc ételeiből19.00: Eredményhirdetés: főzőversenyek, borverseny20.00: a "Dupla Kávé" szórakoztató műsoraAugusztus 3.10.00: Pékek bemutatója a kemencéknél, cukrász remekek és mézeskalácsok kiállítása11.00: Lepényevő verseny a kemencéknél Házi sütemények versenye12.00: Pékek, cukrászok borának választása14.00: Gasztronómiai Fesztiválok győzteseinek bemutatója, kóstolók19.00: Szórakoztató programokAugusztus 4.Nemzetközi Királyi Szakácsverseny10.00: Látványos felvonulás a Maskarásokkal, a Báb társulattal és gólyalábasokkal. A IX. Nemzetközi Kiráyli szakácsverseny megnyitója, a szakácsok áldása.11.00-től: Musica Antiqua a hévizi forrásoktól, reneszánsz tánc a győri végekről13.00: Reneszánsz esküvő (több házasulandó pár részvételével)14.00: Kassai Lajos - Kinizsi íjászai - Kaposvári íjászok - Zászlóforgatók - Salamon Bajvívók - Aranykeresztes lovagok - Zalai Gyepüvédők - Meistro lovasiskola bemutatója17.30: a királyi asztal megterítésének ceremóniája, a "Királyi Szakácsverseny" eredményhirdetése, Tombolasorsolás20.00: "Naked Soul" - Neked szól a zene...23.00: TűzijátékBorudvarSzakácsmúzeum kertje11.00 - 17.00: reneszánsz műsorok, szellemvadászat gyermekek részéreInformáció:Királyi Szakácsok NyomdokánHagyományőrző Egyesület7400 KAPOSVÁRDamjanich u. 26-28.NagyszakácsiTel./fax: 85-310-361Tourinformtel./fax: 82-320-04e-mail: kaposvar@tourinform.hu Szállás:06-20-9549-181Passzus a királyi szakácsok Földjére:800,- Ft (a helyszínen váltható)Királyi lakoma részvételi díj:10.000,- Ft + ÁFA
Makao 1. - Az ázsiai gyarmatosítás végjátéka
Makao 1999. december 20-án visszakerült Kína fennhatósága alá, s ez formálisan is a végét jelentette az európaiak ázsiai gyarmatosításának. Bár az esemény történelmi mérföldkő, nélkülözte azt a pompát és alig leplezett nacionalizmussal is átitatott eufóriát, ami Hongkong 1997. évi visszavételét kísérte.A portugálok a XVI. század elején (Vasco da Gama 1498. évi Kalkuttába érkezését követően) jelentek meg a Gyöngy-folyó (a Xi) deltavidékén. Kikötőjében, Kantonban (Guangzhouban) az 1510-es évektől próbáltak kereskedni a kínaiakkal, váltakozó sikerrel. Csupán az 1500-as évek elejétől kaptak kikötési és letelepedési engedélyt a folyó torkolatától mintegy 80 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő kis szigeten. A portugálok aztán onnan húzódtak közelebb a torkolathoz, ahol két természetes kikötőt is kínált egy félsziget. Ennek bérbevételére 1557-ben egyezséget kötöttek a helyi hivatalnokokkal. Napjainkban is hangoztatják, hogy ezt a jogot a kalózok elleni eredményes harcuk elismeréseként kapták, míg a kínaiak máig a hivatalnokok megvesztegetését emlegetik.Kereskedelmi kapuMakao gyorsan fontos kereskedelmi központtá vált: a térség áruinak egyaránt kapuja lett Európa és Japán felé is. A rendkívüli hasznot hajtó árucserében a portugálok egy ideig monopolhelyzetben voltak; hagyományos kínai árukat (porcelánt, selymet, teát, gyógynövényeket, kézműipari termékeket) szállítottak Malakkába, Indiába és Japánba, valamint Európába, onnan pedig ezüsttel, fűszerekkel, elefántcsonttal stb. tértek vissza. A kínai szuverenitást elismerve és a bérleti díjat pontosan fizetve saját maguk intézhették belső ügyeiket. Ennek gyakorlására 1583-ban hattagú városi elöljáróságot, szenátust választottak. Azt tíz év múltán a lisszaboni hatóságok is elismerték, majd 1623-ban a portugál király egy kormányzót nevezett ki a szenátus élére.Ugyanebben az időben a Távol-Keleten megjelentek a hollandok, s 1624-től Tajvan egy részét is birtokukba vették. A portugálok erődöket kényszerültek építeni Makaón, s azokból sikeresen verték vissza riválisaikat.A kereskedelem mellett Makao keresztény missziós központtá is vált: a jezsuita szerzetesek onnan indultak téríteni a kínaiakat. A Kína történelmében talán leghíresebb jezsuita, Matteo Ricci* is Makaón keresztül lépett az országba. A Szentszék már 1575-ben katolikus egyházkerületet hozott itt létre, s annak fennhatósága kezdetben az egész Távol-Keletre kiterjedt! Mindehhez a portugálok pompás épületeket és templomokat emeltek a félszigeten. Közülük a XVII. század első évtizedében kezdték építeni a Szent Pál-katedrálist, amely némelyek szerint a kereszténység legnagyobb temploma volt a Távol-Keleten. Bár 1835-ben egy tájfun során keletkezett tűzben megsemmisült, de megmaradt csodálatos barokk homlokzata Makao egyik jelképévé vált.Nem adhatja továbbMakao hanyatlása ugyanolyan gyors volt, mint fölemelkedése; az ázsiai politikai válságok sorozata és a világhatalmi egyensúly megváltozása ugyanis aláásta a terület szerencséjét. Némileg ugyan újjáéledt a XVIII. század végén és a XIX. század elején, amikor is az angolok irányítása alatt a Kínával való kereskedelem megnőtt. Ehhez Makao afféle kényelmes háttérbázisul szolgált. Kína külkereskedelme ekkor főleg Kantonban összpontosult, de ott a külföldi kereskedők csak a novembertől májusig tartó kereskedelmi idényben tartózkodhattak, ezért a közbeeső időt Makaón töltötték. A térségben betöltött gazdasági szerepét azonban végérvényesen Hongkong vette át. Honkongot az angolok az 1839 és 1842 közötti első ópiumháború eredményeként vették birtokukba. Kína gyengeségét tapasztalva a portugálok is lépéseket tettek, hogy Makaót az addigi bérlet helyett kizárólagos fennhatóságuk alá vonják. A területet 1844-ben tengerentúli tartományaik részévé nyilvánították, a következő évtől pedig szabad kikötőként használhatta azt minden külföldi kereskedő. A kínai vám- és adóhivatalokat 1849-ben bezárták Makaón, és a kínai hivatalnokokat kiűzték. A következő lépésként 1851-ben Taipára, 1864-ben pedig Coloanéra is kiterjesztették fennhatóságukat. Hosszas alkudozások után 1887-ben rá tudták kényszeríteni a Csing-udvart a "megbékélési és kereskedelmi szerződés" aláírására, amelyben az elismerte a portugál fennhatóságot és a területre kiterjedő állandó kormányzást. Az azonban elmaradt, hogy a gyarmat határait pontosan meghúzzák, és Kína nem mondott le teljesen a Makao feletti szuverenitásról. Ezt jelezte a szerződésnek az a kitétele, hogy Portugália nem adhatja át a területet harmadik országnak.Hiába növekedett azonban Makao területe és erősödtek meg a portugálok pozíciói, régebbi gazdasági jelentőségét nem nyerhette vissza. Kikötője is annyira eliszaposodott, hogy mély járatú hajók már nem használhatták. Makao számára a helyi elosztó kereskedelem és csupán olyan kevésbé tisztességes tevékenységek maradtak, mint a csempészet és a - még az 1850-es években legalizált - szerencsejáték.MenedékhelyMakao életében fontos fejlemény az, hogy menedékül szolgált a kínaiak számára, akik különösen a XX. század vészterhes évtizedeiben nagy számban érkeztek e területre. Noha a 80 ezer főnyi lakossága már az 1920 és 1927 közötti időszakban szinte megkettőződött, a lavinaszerű beáramlás a japán-kínai háború alatt (1937-1945) következett be, amikor a lakosság félmilliósra duzzadt! Portugália semleges volt a második világháborúban, és a japánok ezt tiszteletben tartották, így a brit Hongkongtól eltérően Makaót nem foglalták el, ezért a kínaiakon kívül európaiak is nagy számban menekültek oda. A később is folytatódó nagy migráció magyarázza, hogy az 1991. évi népszámláláskor a makaói lakosoknak csak 40,1 százaléka volt helyi születésű.Maoék 1949. évi győzelmüket követően a Makaóra vonatkozó szerződéseket ugyanúgy egyenlőtlen és igazságtalan megállapodásnak tekintették, mint a megelőző kínai kormányok, egyelőre mégis a status quo fenntartása mellett foglaltak állást, miként Hongkong esetében is. Ez jó taktika volt, hiszen az embargó és az elszigeteltség évtizedeiben ezek csatornaként szolgáltak a külfölddel való kapcsolattartásban, és ráadásul Kína a "kemény valutának" mintegy 40 százalékát is a hongkongi kapcsolatból nyerte. Makao hasonlóképpen fontos nyitott kapuként szolgált, noha gazdasági haszna nem volt ilyen nagy, ezért a "hosszú távra tervezés és a teljes felhasználás" politikáját tette magáévá.Kína el volt foglalva belső és külső problémáival, tehát az újraegyesítés kérdését nem sürgette. A csendes, kiegyensúlyozott viszony azonban hirtelen félbeszakadt, amikor a "kulturális forradalom" hullámai 1966 végén átcsaptak Makaóra is. A rendőrséggel nyolc halálos áldozatot követelő erőszakos összecsapásra került sor. A makaói portugál kormányzó állítólag már ekkor fölvetette, hogy Makaót átadják a kínaiaknak, de ez több volt annál, mint amit Peking ekkor el akart érni. A válságot végül 1967 januárjában egy egyezménnyel zárták le, amelyben a portugálok teljesítették a tüntetők bizonyos követeléseit és kártérítést fizettek az áldozatok hozzátartozóinak. Makao státusa pedig továbbra is bizonytalan maradt."Ideiglenes portugál adminisztráció alatt"Makao helyzetét nagyban befolyásolta az 1974. évi portugál katonai fordulat, a szekfűs forradalom*. A meghirdetett dekolonizációs program keretében ismét felajánlották, hogy visszaadják Makaót, 1975 elején pedig Portugália megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a tajvani Kínai Köztársasággal, és tárgyalásokat kezdeményezett Pekinggel a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Kína azonban elhárította e gesztusokat, egyebek között a portugál kormánynak a Szovjetunióval való szimpatizálása miatt. Makao emiatti kényes helyzete késztette arra kormányzóját, hogy lazítsa kapcsolatait Lisszabonnal. Az egykori gyarmat státuszát ekkor hivatalosan így határozták meg: "ideiglenesen portugál adminisztráció alatti kínai terület". Makaóra 1976 februárjában a portugál törvényhozás Alaptörvényt (Estatuto Organicót) fogadott el. Ebben politikai autonómiát és helyi törvényhozást adott a területnek.Háromévi tárgyalás után végül Kína és Portugália diplomáciai kapcsolatra lépett egymással. Egy akkor nyilvánosságra nem hozott memorandumban a két fél megerősítette az említett állásfoglalást Makao státusáról, továbbá, hogy annak Kínához való visszatéréséről megfelelő időben tárgyalásokat fognak folytatni.Kína és Anglia 1984-ben megkötötte a Hongkongra vonatkozó egyezményt, amely a Teng Hsziao-ping által fölvetett "egy ország két rendszer" elvén alapult. Ezt követően a kínai vezetés elérkezettnek látta az időt arra, hogy rendezze a makaói problémát is. Az 1986 júniusában megkezdett tárgyalások már a negyedik forduló után, 1987. április 17-én sikeresen lezárultak egy közös nyilatkozat aláírásával. A megegyezést nagymértékben megkönnyítette egyrészt az, hogy - a Hongkong esetében tanúsított angol magatartástól eltérően - a portugálok nem vonták kétségbe Kínának Makao feletti szuverenitását, s egészében is jobb volt a viszonyuk Pekinggel, másrészt példaként szolgált a hongkongi egyezmény sémája.A megegyezés értelmében Makao 1999. december 20-án került kínai fennhatóság alá. Az átadás után a Kínai Népköztársaság Különleges Közigazgatási Területe (Special Administrative Region, röviden: a SAR) lett, s nagyfokú autonómiát kapott. A külpolitika és a védelem kérdéseit kivéve minden dolgát önállóan intézheti, a szintén sokat emlegetett "Makao népe kormányozza Makaót" alapelv szellemében.Az egyezmény, valamint a pekingi parlament által 1993-ban jóváhagyott Alaptörvény (egyféle minialkotmány) biztosítja - Hongkonghoz hasonlóan -, hogy Makao, visszakerülését követően ötven évig továbbra is kapitalista társadalmi és gazdasági berendezkedésű lesz, szabad kikötő és önálló vámterület marad. Megtartja saját, szabadon átváltható valutáját, valamint fenntartja a tőke szabad áramlását. A SAR pénzügyileg független; a központi kormány ott nem vet ki adókat. Saját törvényhozása, több végrehajtói testülete és független bírósága van, az érvényben levő törvények pedig alapjában véve változatlanul maradnak.Hongkonghoz hasonlóan Makao is megkapta azt a jogot, hogy más államokkal és szervezetekkel kötött gazdasági és kulturális kapcsolatait fenntartsa és újakat is kialakítson. Makao több mint húsz nemzetközi szervezetnek a tagja, köztük 1991 óta a GATT*-nak, illetve utódszervezetének, a WTO*-nak, amelybe Kína hosszú évek óta hiába kéri felvételét.Mivel Hongkongtól eltérően a Makaóra vonatkozó közös nyilatkozat, illetve az Alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy a területen csapatok állomásozhatnak, sokan bíztak abban, hogy Peking az átvétel után nem fog csapatokat vezényelni Makaóra. A terület védelmére való hivatkozással azonban ennek az ellenkezője történt...Jordán Gyula(Következik: Kelet Monte Carlója)A-Ma öbleMakao félszigetének elnevezéséhez egy legenda kapcsolódik: eszerint sok évszázaddal ezelőtt egy viharba került dzsunka legénységét a tengerészek és a halászok istennője, A-Ma mentette meg, egy csendes öbölbe vezetve őket. Azok ott - hálából - templomot emeltek. Ez ma a legrégibb építmény Makaón, a helyet pedig elnevezték A-Ma-gaó-nak, azaz A-Ma öblének (mai neve Aomen).Területszerzési taktikaA Hongkongtól 65 kilométerre található egykori portugál gyarmat területe mindössze 23,5 négyzetkilométer. Makao területe 1912-ben még csak 12,7 négyzetkilométer volt, s a mintegy évszázada tartó intenzív tengerfeltöltési munkálatok eredményeként érte el mai nagyságát. Földrajzilag három részből áll: a Makao-félszigetből és két szigetből, Taipából, amelyet a félszigettel ma már két híd is összeköt, meg Coloanéból, amelyet egy töltésút kapcsol a másik szigethez. Éghajlata szubtrópusi, az esős évszak májustól szeptemberig tart, ekkor gyakoriak a tájfunok is.Népessége meghaladja a 450 ezret; ennek 97 százaléka kínai, a többi portugál és a vegyesházasságokból származó (eurázsiai) makanéz, illetve más ázsiai országból származók. A legutóbbi időkig a népesség túlnyomó többsége a félszigeten lakott, így ott a népsűrűség az egyik legnagyobb Földünkön. A portugálon kívül ma már a kínai is hivatalos nyelv (a népesség ez utóbbinak a kantoni nyelvjárását használja), ugyanakkor az angolt többen beszélik, mint a portugált. Természeti kincsei nincsenek, mezőgazdasága jelentéktelen, így a napi létszükségleti cikkektől (élelmiszer, zöldség, ivóvíz) az olaj és gázellátáson át az építőanyagokig mindenben - zömmel - a kínai kereskedelemre van utalva.KislexikonGATT (General Agreement on Tariffs and Trade): Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény. A nemzetközi ~ az ENSZ tagszervezete.Matteo Ricci: 1552 és 1610 között élt olasz származású jezsuita. A korabeli Kína földrajzának és kultúrájának egyik leghitelesebb leírója; ő ismertette meg a kínaiakat az európai térképészettel; mandzsu-portugál szótárt készített. Elnyerte a mandarin címet, s a pekingi császári udvarban halt meg.Szekfűs forradalom: 1974. április 25-én Portugáliában egy szervezett tiszti mozgalom baloldali színezetű katonai puccsot hajtott végre. A forradalom jelképévé a piros szegfű vált.WTO (World Trade Organisation): Világ Kereskedelmi Szervezet, a GATT utódszervezete. forrás: É.T.
Csillagtúra a kenézek földjén
Ha a zempléni Istvánkúton délnyugatnak vesszük az irányt, szelíd lankák hátán, vadvirágos kaszálóréteken keresztül érjük el Regécet, majd Mogyoróskát. E két apró falu egymástól nem meszsze bújik meg abban a völgyben, amely kelet-nyugati irányban húzódik, és a Zempléni-hegységet egy középső meg egy déli részre osztja.A századforduló térképein - Mogyoróskához hasonlóan - még Regéc is becézett formában, Regéczke faluként szerepel. Az azóta eltelt időben - miközben Mogyoróska megőrizte nevét - Regéczke a komolyabban hangzó Regéccé változott. Ez a változás azonban csak a nevében tükröződik: Regéc valójában mindmáig egy kedves kis hegyi falu maradt, amolyan Regéczke.Korabeli vállalkozókMindkettőt - mint irtásfalut - a középkorban alapították, s mindkettő úgynevezett erdőtelkes település. Az irtásfalvak a letelepítések végett kivágott erdők helyén keletkeztek. A terület birtokosa egy meghatározott, "leirtott" erdőrész helyének a benépesítésére szerződést kötött egy "vállalkozóval", az erdélyi románok és a kárpátaljai rutének sorából kikerülő elöljáróval: a kenézzel. A megbízott kenéz gyűjtötte össze a letelepülni vágyókat, majd az új faluhelyet velük népesítette be. Munkája elismeréseként elnyerte az új falu bírói tisztét, s emellett telkeket és különféle iparűzési jogokat is kaphatott. (Ilyen iparűzési jog volt a sörfőzés, a kocsma haszonba vétele stb.) Az ő feladata volt az is, hogy ellenőrizze a közös kötelességek végrehajtását. A kenézségi jog örökölhető volt, sőt, el is adhatták. Egy-egy új erdőtelkes település általában néhány évig mentes volt az adófizetéstől, de minden egyéb földesúri tehertől is.A települések meghatározott szerkezet szerint épültek ki. A területet szalagtelkekre osztották, s a lakó- és melléképületek lehetőleg a völgybe, patak mellé vagy árvízmentes magaslatokra kerültek. A hegy oldalában következtek a hasznosítható területek, a szántó, majd a legelő, legfelül az erdő. Mogyoróska éppen fordított szerkezetű: a főutca egy hegygerincen húzódik végig, a hosszú és keskeny telkek a völgy felé futnak. Hogy az esőket vagy hóolvadásokat követő lefolyó vizek ne károsítsák a gazdasági épületeket, ezek is a falu gerincén (az utca mentén) kaptak helyet, gyakran a lakóházzal szemben.Az erdőtelkes településekhez mindig egy jókora erdőrész is tartozott. A millennium idején készült felmérés szerint Mogyoróska 50 házból állt, 269 magyar ajkú lakossal, s a faluhoz 269 hold szántó, 32 hold kert, 166 hold rét, 91 hold legelő és 2154 hold erdő tartozott. Regécen is hasonlók voltak az arányok: a községben 64 ház állt, ezeket 337 magyar ajkú lakos lakta, s 297 hold szántó, 18 hold kert, 334 hold rét, 123 hold legelő és 3839 hold erdőbirtok tartozott hozzá.A felmérésekből az is kiderül, hogy az eredetileg többségében ruszinok lakta Mogyoróska néhány évszázad alatt teljesen asszimilálódott a magyar faluközösséghez (legalábbis a statisztika szerint!)Regéc várábanA két falu között a Kun-hegy tetején - Mogyoróskához közelebb - áll a regéci vár maradványa. Sorsát ez sem kerülhette el: 1715 után a császár felrobbantatta. Az egykori épületek falmaradványaiból rekonstruálható, hogy a kis vár háromtornyú, vastag falú erődítmény volt. A végében álló két torony és a központi torony között az udvar hossza 24 méter, szélessége 10 méter körül lehetett. A lakótorony elé egy 12 és fél méter átmérőjű rondellát, eléje pedig egy kicsiny kapuudvart építettek.A vár építéséről nincsenek pontos adataink. A két szélső lakótorony azonban - a vár elődjeként - már a tatárjárás idejében állt, mert a feljegyzések szerint egy maroknyi magyar csapat a regéci várból kicsapva rajtaütött és szétverte az egyik kisebb - arra is elportyázó - tatár csapatot. A két lakótornyot egységes várrá építették át. Ennek időpontja a tatárjárás utáni időkre tehető. Épületeit később Károly Róbert foglaltatta el, mert a vele szembehelyezkedő felvidéki főurak csapatainak egyik búvóhelye volt a regéci vár. A vár történetének legnevezetesebb epizódja:I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona odaköltözött, és vele érkezett az akkor még csak öthónapos Ferenc fia is. II. Rákóczi Ferenc eztán öt éven át ott nevelkedett, később onnan utazott édesanyjával Munkács várába.Ha Dorgónál nem térünk le a völgynek, hanem kelet felé indulunk tovább, kényelmes, szép, széles szekérúton haladva sorra érintjük az andezittömb peremét jelző, pompás kilátóhelyül szolgáló "köveket", előbb a Pengő-követ, később a Nagy-Péter-menkőt, majd István-kútra érünk.Irtás helyén nyírfásA Nagy-Péter-menkő kilátójától alig félórányi séta az istvánkúti Nyírjes tisztás. Nyíres erdőnek is nevezhetném, mert valójában az: egy csaknem 8 hektáros folt. Ám akkor sem tévesztünk meg senkit, ha tisztásnak nevezzük, hiszen a zártabb nyíres állományokat dús füvű rétek tarkítják.A nyírfák megjelenése előbb-utóbb minden erdei irtásra jellemző. Termésük könnyű, messzire hordja a szél, s igénytelensége és alkalmazkodóképessége miatt mindenhol gyökeret ver. Lecsüngő koronájával, feketés futtatott fehér kérgével messziről kitűnik a fák közül. Gazdasági szempontból azonban csekély értékű, könnyen pudvásodó puhafa. Ráadásul erőszakos térhódítása miatt határozottan terhessé válhat. Ott annak idején egy többévszázados öreg bükkösnek az irtáshelyén kapott életteret. Jelenlegi legöregebb fái 70-80 évesek lehetnek, "nyíres szemmel" nézve már igazi matuzsálemek. Mindazonáltal sok az újulat: az erdő egyensúlyba került környezetével. Az erdő közepén egy kis tó vize csillog. A legfestőibb a tó körüli, javarészt egynemű nyírállomány. A fák között mesebeli mézeskalács házikó módjára bújik meg a gerendákból összerótt vadászház. A papíroskérgű, bókoló lombú fák, a gyékény buzogánysűrűjével szegélyezett víztükör és a kicsi ház így együtt oly valószínűtlen, mintha csak egy giccses képeslapot nézegetne az ember.Az erdő mélyén szemet-lelket gyönyörködtető tavacska és környéke mesterséges, emberi kéz létrehozta alkotás. Maga a nyíres is emberi beavatkozás következtében jött létre, fájdalmas sebet ütve az öreg bükkös testén, a tavacska pedig egy felduzzasztott forrás vize. Figyelmesen szemlélve egy kis zsilipet is észrevehetünk a gyékényesben.Rovarparadicsom - keresztes viperávalA Nyírjes a Zempléni-hegységnek egyik legelső védelem alá helyezett területe. Védetté nyilvánításának időpontja 1953 (már több mint húsz évvel a Zempléni Tájvédelmi Körzet megalakulása előtt védelmet élvezett). Noha botanikai szempontból is értékes, a döntésben elsősorban állattani kuriózumokat tartottak szem előtt. Az erdőnek a természethez közeli állapotát mutatja, hogy rovarvilágában olyan szibériai fajok jelentek meg, amelyek az országban másutt nem élnek vagy nagyon ritkák. A nyíres-áfonyás növényegyüttesek különösen lepkeviláguk révén hívják fel magukra a figyelmet. Kora tavasszal napközben vad repüléssel rajzik a nagy termetű, robusztus tarkaszövő, lebegve szálldos a könnyed röptű nappali-araszoló. Sok olyan lepke él ott, amelynek a hernyója csak nyíren él. Ilyen például az aranyfoltos púposszövő vagy az apáca púposszövő. A tó körül, a levegőben vadászó szitakötőfajok közül védett a feketelábú szitakötő és a törékeny testű réti rabló. A területen nagy számban él a Zempléni-hegységben elszórtan sokfelé előforduló keresztes vipera, hazánk egyetlen olyan mérges kígyója, amely az emberre is veszélyes.Dr. Szerényi Gábor forrás: É.T.
Aggtelek
Aggtelek a múltban és napjainkban "Ott Aggtelek csudái vonzanak,Melynek barlangja lenn a föld alatt A szomszéd Torna határába fut.S míg rejtekén bolyongnak lábaid:Lelked mély gondolatba téved el.Regényes völgyek s emlékezetes Romokkal mesze-látó bérczorom,Tar szikla, zöld mező, erdő s patak, Rom és patak környékén ősregékSzólnak lelkedhez mindenütt." Tompa Mihály: Lófő Aggtelek mint településAggteleket mint magyarok lakta települést elsőként egy 1295-ös oklevél említi Ogogteluk néven. Antal István Bertalan aki Aggteleken született és jegyzőgyakornokként valamint szociális titkárként összesen hét évet munkálkodott, később megírta Aggtelek történetét. Az előbb említett oklevél adataihoz kapcsolódóan Ő úgy vélte, hogy Aggtelek keletkezése az 1280 tájékán lehetett. A másik elmélet szerint, amit Dr. Dénes György történész írt, jóval régebbi magyar település Aggtelek. Keletkezését a nagy tatárjárás előttre helyezi. Ezt az elméletet az a tény is bizonyítja, hogy a református templom 1975-ös újjáépítése során a templom déli falából előkerült két román stílusú lőrésszerű ablak és egy régi bejárat. A stílus tekintve a templom építését a XII- XIII. századra lehet tenni, ebből pedig az következik, hogy Aggtelek a tatárjárás idején már jelentős települések közé tartozhatott. Dr. Dénes György elmélete szerint Aggtelekről azért nem találunk információt a tatárjárás körüli írásos emlékekben, mert a tatárdúlás teljesen megsemmisítette a falut, életbemaradt lakói a környező falvakba menekültek, s csak évekkel, évtizedekkel később kezdték el ismét a visszatelepülést. Az itt élők az évszázadok során sok veszedelmet és hányattatást éltek meg. Különböző fertőző betegségek, járványok gyakran tizedelték meg a környék lakosságát, ennek bizonyítékait még az elmúlt század halotti anyakönyveiben is megtalálhatjuk. 1858- bán súlyos, a település életében meghatározó a jövőt tekintve, tragédiát élt át a falu lakossága. Egy iszonyú méreteket öltött tűzvész szinte mindenkit és mindent elpusztított. Épségben összesen csak két épület maradt, a falu iskolájának fő épülete és egy régi kőből épült ház (ez az épület még ma is áll). A templom és a paplakhoz tartozó melléképület kőfalai is megmaradtak az utókor számára, de minden egyéb porig égett, beleértve a község minden hivatalos és emlékiratait is, amik fönn maradhattak volna az utókór számára. Egy korabeli egyházi leírásban azt olvashatjuk: a községbe érkező vizsgálóbizottság leírhatatlan állapotokat talált, azt is hozzátéve, a falut nem csupán fizikai értelemben találták leégve, hanem szellemi, lelki értelemben is nagyok voltak a károk. Századunk is hozott megpróbáltatást az itt lakók számára a II. világháború egyik frontvonala több mint két hétig húzódott Aggteleknél újabb nagymértékű pusztulást okozva, mint például a sok vihart megért öreg templomot is amelynek ismét csak az ősi oldalfalai maradtak meg épségben, minden egyéb tönkrement, elégett vagy elpusztult. Sajnos a rengeteg megpróbáltatás és balszerencse miatt mi ránk már nem nagyon maradt írásos emlék a fentebb említett okok miatt. Jelenleg a település virágkorát éli a nagy túrizmusból kifolyólag, de például a nagy föllendülés előtti időkről nemigazán tudtunk meg sokat.Az Aggteleki Nemzeti ParkAz Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az első, amelyet hangsúlyozottan az élettelen természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A közel 20 ezer hektárnyi területet délen az Észak-Borsodi-dombság, keleten a Cserehát határolja, nyugaton és északon pedig a szlovák határ választja el a vele szerves egységet alkotó Szlovák-karszttól. A térség védelmét 1978-tól tájvédelmi körzetté nyilvánítása biztosította. A védett terület egészét 1985-ben minősítettek nemzeti parkká. A Bódva széles völgye a nemzeti parkot két jól elkülöníthető részre osztja. Északnyugaton az Aggteleki-karszt, délkeleten a Rudabánya-Szalonnai-hegység húzódik. A 160-600 m tszf. magasságban fekvő Nemzeti Park nagy részét a földtörténeti középkor triász időszakában mintegy 220-240 millió évvel ezelőtt itt hullámzó sekély trópusi tenger vizében képződött mészkövek építik fel. Később, a kréta időszakban a terület kiemelkedett és lepusztult, a jelentős kéregmozgás hatására pedig a kőzetben kisebb-nagyobb törésrendszerek alakultak ki. A térség arculatát a mészkőre jellemző formák határozzák meg. A felszínt lapos fennsíkok, változó átmérőjű és mélységű tál alakú mélyedések (töbrök), a felszíni vizeket a mélybe vezető víznyelők, a mélyben áramló karsztvizeket megcsapoló források, tavak, természetes vízfolyások, szurdokvölgyek, sziklaalakzatok teszik változatossá. A felszín alatt pedig a térséget nevezetessé tevő barlangok, barlangrendszerek alakultak ki.VilágörökségAz Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A világ 469 kulturális és természeti öröksége között számos barlang szerepel, ezek azonban főként az ott található kultúrtörténeti értékek - ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek - alapján kerültek az emberiség féltve őrzött kincsei közé. Ezidáig barlang, mint természeti érték, 1995-ig csak két esetben nyerte el a Világörökség büszke címét. Először a Földünk leghosszabb barlangját, az 560 km-es Mammoth-barlangot (USA, Kentucky), majd pedig a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó Skocjani-barlangot (Szlovénia) vették fel a listára. AzAggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival egy időben tüntették ki e címmel a nevében is barlangra utaló Carlsbad Caverns !! Nemzeti Parkot (USA, Új Mexico) is, ahol a világ leghíresebbjei közé tartozó Carlsbad- és Lechuguilla-barlangok találhatók. A Világörökség Egyezmény szabályzata értelmében e címre csak a legkiemelkedőbb,viszonylag sértetlen természeti értékek pályázhatnak, amelyek megőrzése biztosítható. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai címen, Magyarország és Szlovákia közösen összeállított és a Világörökség Bizottság elé terjesztett pályázati anyagának legfőbb szakmai érvei e felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége voltak. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 700 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén. Legismertebbek a folyóvizes eredetűek, amelyeket a vízzáró kőzetekből felépülő térségekről érkező, a mészkőterület peremén fekvő víznyelőkön át mélybe jutó vízfolyások oldó és koptató hatása alakított ki. Közülük számos egész éven át vezeti a vizet, de vannak olyanok is, amelyek csak olvadáskor vagy nagy mennyiségű csapadék lehullásakor. Legtöbbjük azonban a karsztfejlődés eredményeként inaktívvá vált. A fennsíkokon a beszivárgó vizek oldásával kialakult, függőlegesaknabarlangok, a zsombolyok szokatlan formájukkal, nagy számukkal és sűrűségükkel növelik a térség értékét. A változatosságot a mélyből feltörő meleg és langyos vizek által formázott barlangok egészítik ki. A különböző kialakulásmód a barlangjáratok alakjában, méretében, térbeli elhelyezkedésében is tükröződik. Az egyszerű, vagy elágazó, esetleg több szintben elhelyezkedő, gyakran labirintusos járatok falát kisebb-nagyobb oldásformák törik meg. Hasonló változatosság jellemzi a barlangok ásványkitöltését is: a hatalmas felületeket borító, különböző alakú, méretű és színű álló- és függőcseppkövek, zászlók, lefolyások, görbecseppkövek, cseppkőmedencék, mésztufagátak és egyéb cseppkőformák mellett barlangi gyöngyök, aragonitbokrok, borsókőféleségek, kalcitlemezek, hegyitej díszítik a járatokat, melyekhez egyes helyeken gipsz- és ritkán jégképződmények is társulnak. A térség barlangjainak általános jelentősége mellett biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke sem elhanyagolható. A felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként innen került leírásra. A 28 európai denevérfaj közül 21 található meg a vidéken. A Baradlában kijelölt, különböző kőzettípusokat bemutató földtani feltárások jelenleg a világ egyetlen barlangi alapszelvényei. A barlangok kitöltésében található csontmaradványok az elmúlt 4 millió év fejlődésének, az élővilág változásának megismeréséhez szolgáltattak adatokat. A barlangok régészeti leletei legalább 35.000 évet átfogó történeti eseménysort dokumentálnak. Ugyancsak számottevő a térség barlangjainak kultúrtörténeti jelentősége is. A csodálatos világ nemcsak a nép fantáziáját mozgatta meg, de íróink, költőink, festőink képzeletében is életre kelt, melynek eredményeként számos monda, mese, irodalmi és képzőművészeti alkotás született (Kettős helyszín -színdarab, film 1978.) . A gazdag történelmi múlt ellenére e felszín alatti világ nagy része ma is természetes állapotú, hiszen a leglátványosabb barlangok zöme csak az elmúlt évtizedekben vált ismertté. Jelentős károsodás szinte csak a Baradlát érte, ahol a nagymérvű kiépítések miatti beavatkozásmellett a cseppkőtördelés következményei érzékelhetőek. A Világörökség Listán való fennmaradás miatt meghatározó jelentőségű a természetes állapot háborítatlansága, amit a barlangok általános védelme s állami tulajdonjoga garantál. Hazánkban 1961 óta minden barlang védelem alatt áll, a legértékesebbek pedig fokozottan védetté nyilváníthatóak. A nemzeti park területén nyíló barlangok közül általános természettudományos, geológiai, ásványtani, hidrológiai és őslénytani jelentősége miatt 20 barlang élvez fokozott védelmet. A természetvédelmi jogszabály alapján minden olyan tevékenység, amely a barlang állapotában változást idézhet elő, így különösen a kutatás, búvármerülés, kiépítés, hasznosítás, csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletében meghatározott barlangok -- köztük a fokozott védelem alatt állók -- látogatását a Nemzeti Park engedélyezi. A Park Igazgatósága a barlangok védelme, és könnyebb közlekedés érdekében több helyen létrákat, lépcsőket, járófelületeket létesített.A barlang látogatásaAz Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében 1,2,5 és 7 órás barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban, Aggtelekről és Jósvafőről. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző hosszúságú és nehézségű szakaszit tekinthetik meg az érdeklődők. Mivel a Baradla vanjelenleg a legrosszabb állapotban a feltárások, mesterséges közlekedés kiépítése és a rengeteg látogató miatt, éppen ezért rendkívüli felügyelet mellett lehet csak megtekinteni. A Baradla-barlang ettől függetlenül, az év minden egyes napján sok szeretettel várja látogatóit.A védetté nyilvánítás éve: 1985Természetvédelmi kezelő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Területe: 19764 ha. Ebből fokozottan védett: 4791 ha. UNESCO MAB: 19247 ha (magterület: 230 ha)Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának az a munkája, hogy feltárja, védje, őrizze az Aggteleki- karszt természeti és kultúrtörténeti értékeit, biztosítsa a természeti értékeket a látogatók, legfőképpen a tanulók, diákok részére a megtekintést, fejlessze a természeti- és kultúrtörténeti értékek megismerésére törekvő idegenforgalmat. Az Aggteleki Nemzeti Park Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a mintegy 60 000 ha nagyságú Gömör-Tornai -karszt magyarországi oldalán biztosítja a különleges természeti értékek védelmét. A Nemzeti parkunk területileg szorosan kapcsolódik a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzethez és jelenleg mindkettő nemzetközi védelmet élvez, mint az UNESCO ember és bioszféra (MAB) programjának kijelölt egysége. Atermészeti értékek kijelölt jelentőségét mutatja, hogy az ENSZ Világörökség Bizottsága 1995-ben az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait a világ természeti és kulturális örökségének részévé nyilvánította. Az 1985-ben létesült mintegy 20.000 ha nagyságú nemzeti parkban kitűnően tanulmányozható hazánk természeti értékekben, rendkívül gazdag karsztvidékének geológiai értékei, növény- és állatvilága, mely Európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű bír. A geológiai értékek legfontosabb képviselői abarlangok, melyekből a területen 20 fokozottan védett barlangrendszer mellett közel 270 kisebb-nagyobb barlangot tartanak jelenleg nyilván.Cseppkőképződményei alapján a legnevezetesebb a Baradla-Domica- barlangrendszer, amely 25 km-es hosszúságával a mérsékelt égöv egyik leghosszabb cseppkőbarlangja. A természeti értékek mellett olyan régészeti és kultúrtörténeti értékek is találhatók a térségben mint a Rudabánya mellett a 10-12 millió éves lignitrétegből előkerült, tudományos értékében felbecsülhetetlen előemberlelet (Rudapithecus), középkori vár- és kolostorromok (Szádvár, Martonyi- kolostorrom) a templomépítészet európai szinten is értékes emlékei (Szalonna,Rakacaszend, Tornaszentandrás) , kúriák és kastélyok (Ragály, Tornanádaska). Épen megmaradtak a vidéken a népi építészet és tárgykultúra jellegzetes képviselői, a falusi parasztporták és házak, az ipartörténeti emlékek és a temetők. A korábbi modernizációjából kimaradt falvakban az egész település őrzi a tradicionális falvak jegyeit és hangulatát, kiváló adottságot teremtve a falusi turizmus számára (Jósvafő, Tornakápolna, Teresztenye). Sajátos néphagyományok, etnikai jellegzetességek, kézműves hagyományok is fellelhetők a településeken. A turisztikai vonzerőt fokozzák a kulturális események, a hagyományosan megrendezett barlangi hangversenyek, falunapok, művészeti hetek, sport és szabadidős rendezvények. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében, Jósvafőn található hazánk egyetlen Hucul ménese, mely a Jósvafő feletti gergéslápai legelőn megtekinthető a látogatók számára. A térség hagyományos aprófalvas szerkezetű, melyet elkerült a modernizáció, így a természet értékei, a történelmi emlékek, a hagyományos falusi gazdálkodás, a tradicionális kultúra elemei szinte változatlanul megőrződtek.A barlang fölfedezéseAz Aggtelek-Jósvafő környékén kialakult barlangvilág Európa cseppkőbarlangrendszeréhez tartozik. Az itteni karszthegyek kialakulása kb. 200-500 millió évvel ezelőtre nyúlik vissza. Hosszú időn keresztül az volt a tudományos álláspont, hogy az ilyen mészkőhegységekben kialakult a föld alatti patakok, folyók vizének oldó hatása hozta létre. Az Aggtelek környéki barlangvidék vízelemzései, koptatottságai és hordalék vizsgálatával, a felszíni és a barlang lerakódások összehasonlító elemzése alapján Jakucs László a közelmúltban kimutatta, hogy nemcsak oldó hatásról van itt szó, hanem a barlangokat a folyóvízi erózió működése is alakítja. Az alászivárgó karsztvíz befolyik az üregekbe és cseppkőképződményekkel tölti fel. A legnevezetesebb az északi cseppkőbarlang, a Baradla. Háborús időkben a barlang menedék helyként szolgált a környék lakosságának. Az első tudományos felmérést 1801-1802-ben Raisz Keresztély végezte, ő a ma Vaskapunak nevezett pontig jutott el. 1825-ben Vass Imre, a ma Színpadnak nevezett részletig tárta föl a barlangot. 1831-ben könyvet is írt teljesítményéről. A munkálatok még ma sem tekinthetők befejezetnek, mivel egyre újabb és újabb helységek, részek kerülnek elő. Kiemelkedő érdeklődésű turisztikai látványosság lett Baradla az elmúlt pár évtized során. Ma már 22 km hosszú a világítással is ellátott része a barlangnak. Évente körülbelül kétszázezer belföldi és külföldi látogató tekinti meg.
Tajvan magyar jótevői
Bencze István Testvér - Jaschko Atya - Szakos József Atya - Zsoldos Imre Atya document.write('');Bencze István Testvér Bencze István testvér, Jézus Társaságának misszionáriusa is egyike azon magyar hittérítőknek, akik a tajvani emberek segítésének szentelték életüket. Bencze testvér az 1950-es évek elején érkezett Tajvanra azzal az ötlettel, hogy fafeldolgozó üzemet létesítsen. Felfedezte ugyanis, hogy a tajvani templomi bútorzatok nagy része import bútor. Bencze István 1906-ban született Hernádvécsén. Építészetből és faszobrászatból szerzett diplomát. A misszionárius ma nagy tiszteletnek örvendő polgár, aki számtalan faipari szakmunkás tanoncnak biztosít gyakorlati lehetőséget. Virágkorában a misszionárius gyára, melyet az északi Hsinchu városban létesített, 83 alkalmazottnak biztosított munkát. Hirtelen majdnem minden tajvani római katolikus templom, plébánia, iskola, kolostor és más egyházi intézmény megtelt a Bencze gyár fabútoraivalés szobraival. Ma, 95 éves korában, Bencze testvérmár visszavonult. De szaktudása nem tűnt el nyom nélkül. Tovább él tanítványaimunkájában, akik közül többen lettek a bútorgyártás mesterei, és alapítottak saját gyárat Tajvan-szerte. document.write('');Jaschko Atya Jaschko István atya 1911-ben Kassán született. Élete nagy részét a tajvani emberek segítésének szentelte. Jaschko atya egyike azoknak a magyar misszionáriusoknak, akiket Tajvanra sodorta sors, és a tajvani embereket megkedvelvén döntöttek úgy, hogy életüket a szigetország szociális körülményei javításának szentelik. Más magyar társaihoz hasonlóan a szakállas, kedves öregúr is az emberi élet nagy tisztelője. Meg van győződve róla, hogy minden ember - még a mentálisan vagy fizikálisan rosszabb helyzetben lévők is - megérdemlik embertársaik együttérzését. Jaschko atya egyike volt azon néhány lelkésznek, akik Jézus Társasága küldötteiként az 1940-es években, a szárazföldi Kína háborús éveiben érkeztek Kínába. 1942 és 1954 között nem csupán a kereszténység tanait hirdette, hanem létrehozott egy jótékonysági központot is a mentálisan hátrányos helyzetűek számára Kína Hebei nevű északi tartományában. Az atya még a Yeh Yu-ken kínai nevet is felvette, mely azt jelenti: gyökeret ereszteni. Ezzel szerette volna kifejezni letelepedési szándékának és segíteni akarásának komolyságát. Élete 1950-ben mégis komoly fordulatot vett. Munkássága hirtelen véget ért, mikor is a Kínai Kommunista Párt jutott hatalomra, és Jaschko atyát 3 évre átnevelő munkatáborba internálták. Pekingből elüldözötten érkezett Tajvanra 1955-ben, hogy ott folytassa misszionáriusi munkáját. Azóta is Tajvanon él. Jaschko érkezése Tajvanra váratlan szerencse volt a Tajvanon élő mentálisan hátrányos helyzetű emberek számára. Húsz évvel ezelőtt az atya véletlenül került kapcsolatba azokkal a mentálisan beteg kóbor gyermekekkel, akik Kuanshi-ban rótták az utcákat. Kuanshi Tajvan északi részén fekvő város. Az eset végleg összekötötte az atyát ezekkel a gyermekekkel. Ettől kezdve szentelte életét a hátrányos helyzetűek segítésének és oktatásának. Az 1980-as években megalapította a Katolikus Hua Kuang Központot. Ez volt Tajvan első szellemileg hátrányos helyzetű gyermekek számára létrehozott centruma. Ma 200 rászorulónak nyújt otthont négytől hatvan évesekig. A mentális vagy fizikai hendikepjükellenére a jóakaratú atya szemében ezek az emberek "földre szállt angyalok". Esténként együtt imádkoznak az atyával, hogy kifejezzék hálájukat Isten segítségéért és a tajvani és külföldi emberek adományaiért. A kilencven éves atya versenyt futaz idővel. Szeretne állandó fedelet biztosítani minden olyan embernek, aki képtelensegítség nélkül létezni. Jaschko új komplexumot szeretne létrehozni HuaKuang Jóléti Villa néven. A 9 millió dollár értékű létesítményrehabilitációs központból, gyárból, üzletekből és kertekből áll majd. Az idegen misszionáriusok nagy többsége,akik évek óta élnek Tajvanon, beszélik a mandarin nyelvet és sokuk ért másegyéb tajvani dialektust, illetve ősi eredeti nyelvjárást is. Szakos József atya, Isten Szent Szavának Társasága misszionáriusa is egyike ezen értékes személyiségeknek. Szakos rengeteg időt töltött ela sziget őslakosainak körében - főként a tsou törzsekkel a dél-tajvani hegyvidéki területeken. Még manapság is minden hétvégén útra kel távoli falvakba, hogy segítséget nyújtson azok bennszülött kultúráinak megőrzésében nyelvük kutatásain keresztül. Ennek a feladatnak manapság rendkívüli jelentősége van. Bár a törzsek idősebb tagjai még anyanyelvükön beszélnek, de a fiatalabb tsouk nagy része már nem ismeri az ősi törzsi nyelvet. Ők már nagyrészt mandarin nyelven beszélnek szüleikkel, nagyszüleikkel. A problémát az a tény is bonyolítja, hogy a tsou nyelvnek nincsenek írott karakterei, melyek segíthetnének megőrizni azt. Ezt a problémát leküzdendő találta ki Szakos atya a szavak romanizálását. A taichungi Providence Egyetemen, ahol dolgozik, az Atya összeállított egy tsou - német szótárat, mely kutatásáért az atyát a világ minden táján elismerik. A tajvani kormány nagyra értékeli a sziget ősi kultúrájának megőrzésére irányuló törekvéseket. Szakos atya munkáját, mint követendő példát hirdetik és értékelik. Ugyanez elmondható minden Tajvanon tevékenykedő idegen ország beli misszionáriusra, akik rendkívül sokat tettek a kis szigetországért és annak lakosaiért. document.write('');Zsoldos Imre Atya Az oktatás is azon területek egyike, ahol a Tajvanon élő külföldi misszionáriusok rendkívül értékes munkát végeznek. Zsoldos Imre atya is egyike ezen misszionáriusoknak. Isten Szent Szavának Társasága küldetésében érkezett a szigetországba, és közel negyven éve végzi tanító és térítő munkáját. A Fu Jen Katolikus Egyetem franciaszakos 70 éves professzora az 1956-os magyarországi forradalom áldozata volt. Zsoldos tanulmányai folytatása céljából először Ausztriába szökött, majd onnan került az Egyesült Államokba és Franciaországba. Az Egyesült Államokbeli Georgetown Egyetemen szerzett nyelvi doktorátusának birtokában Zsoldosatyát katolikus feljebbvalója helyezte Tajvanra 1964-ben, hogy segítsen a Tajpej külvárosi Fu Jen Katolikus Egyetem megalapításában Hsinchuangban. Zsoldos atya 11 évig volt a Francia Szak rektora mielőtt az Idegen nyelvű Tanszék dékánjává nevezték. A professzor arról beszélt, hogy a tajvani emberek melegsége, türelme és kitartása ragadta meg őt leginkább. A szigetországot második otthonának tartja.
Pünkösd
A pünkösd a kereszténység egyik legősibb ünnepe. Maga szó a görög "pentakoszté" kifejezésből ered, mely "ötvenedik napot" jelent és arra utal, hogy húsvét szombatjának ünnepe után vagyunk 50 nappal.Pünkösd időpontja nem állandó, minden évben máskor ünnepeljük valamikor május 10. és június 13. között. Ez abból adódik, hogy a húsvét sem állandó időpontra esik, pünkösdöt pedig a húsvéti ünneptől, pontosabban húsvét vasárnaptól kezdődően számítjuk. A pünkösd mind naptárilag, mind meterológiailag egyet jelent a tavasszal.Eredete az ókori Izraelig vezethető vissza. Elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni, mikor is a húsvét szombatját követő ötvenedik nap a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől - kőtáblákon - a törvényeket. Izráel népe a Pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült két kovászos kenyeret is.A keresztény húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követően az első holdtölte után van. A keresztény világ régóta pünkösdkor ünnepli a tél jelképes eltemetését. Ez a szokás olyannyira elterjedt, hogy a középkorban még az egyház is elfogadta a néha kissé pogány szokásokkal kiegészített vigadalmakat, amikor is szalmabábuk elégetése vagy vízbe dobása jelképezte a tél végleges eltűnését. Más egyházi ünnepekkel ellentétben a pünkösd a legnépszerűtlenebb, erről tudnak az emberek a legkevesebbet.A pünkösd az egyházi és a világi emberek számára is az öröm ünnepét jelentette, és számos vigadozó szokás fűződik hozzá. Hazánkban az egyik legnépszerűbb hagyomány a pünkösdi király választása. A királyt fiatal lányok koronázták meg az általuk készített virágkoszorúval. A királynak ezután minden földi jóban része volt, de tisztsége mindössze egy napig tartott, és rendeletei is csupán e napon voltak érvényesek.. Innen ered a magyar nyelvben a "pünkösdi királyság" kifejezés, amely a rövid ideig tartó és igen csak bizonytalan hatalmat jelenti.Érdekesség, hogy a "pünkösdi király" jelentését mennyire komolyan is lehet venni: Ferenc József kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. Egy élelmes szervező azonban felfigyelt az időpont jelentőségére és attól tartva, nehogy a király uralkodása is csak "pünkösdi királyság" legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.Pünkösd 1993. május 31. óta munkaszüneti nap.körti