Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
Tőlünk tanulna országimázs-építést Macedónia
Macedónia fővárosában, Szkopjéban a magyarországi hungarikumtörvénnyel kapcsolatos tapasztalatok átadásáról, az országimázs-építésben rejlő lehetőségekről folytatott tárgyalásokat a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár.Szakáli István Loránd helyettes államtitkár Dux László szkopjei magyar nagykövet kíséretében hivatalos látogatást tett a macedóniai Gazdasági Minisztérium államtitkáránál, Aneti Dinovska asszonynál. A kétoldalú tárgyalások keretében Dimovska államtitkár asszony, aki egyben a Magyar-Macedón Gazdasági Vegyes Bizottság elnöke is, beszámolt a kétoldalú kapcsolatok eddigi helyzetéről, és az azokban rejlő további lehetőségekről. Szakáli István Loránd ismertette a hungarikumok kezelésének a magyar közigazgatásban elfoglalt helyét. Kitért a hungarikumtörvény ágazatokon felüli komplexitására és a szabályozásban rejlő megközelítésre, miszerint a Magyarországra jellemző értékeket össze kell gyűjteni és egységesen érdemes megjeleníteni az érdeklődők előtt.Macedóniát és Magyarországot bemutató turisztikai csomagra lenne szükségAneta Dinovska asszony ismertette, hogy tíz évvel ezelőtt Macedóniában is elindult egy olyan kezdeményezés, amely a hazai termékek vásárlására buzdított, de a piac szereplőinek ellenállása miatt nem vált sikertörténetté. Macedóniában is számos kulturális érték létezik, de azok nincsenek egy, a magyarországihoz hasonló "turisztikai csokorba" foglalva. Érdemes lenne külföldről érkező turistáknak egy Macedóniát és Magyarországot is bemutató turisztikai csomagot kidolgozni.Az államtitkár asszony kifejezte elismerését a magyar kormány azon erőfeszítései iránt, melyeket a nemzeti értékek megőrzése és népszerűsítése érdekében tesz a hungarikumtörvény elfogadásával, valamint érdeklődésének adott hangot a magyar szabályozás macedóniai adaptálásával kapcsolatban.A hivatalos látogatás folytatásaként a Macedón Kamarai Szövetség, Magyarország Szkopjei Nagykövetsége és a Földművelésügy Minisztérium közös szervezésében szakmai konferenciával folytatódott a kétoldalú tapasztalatcsere.Aleksandar Zarkov, a Macedón Kamarai Szövetség ügyvezető igazgatója elismeréssel szólt a magyar-macedón kapcsolatok kiváló minőségéről, valamint felhívta a figyelmet a két ország viszonyának elmélyítésében rejlő további lehetőségekre.Szakáli István Loránd elmondta, hogy a konferencia kiváló lehetőség arra, hogy a kétoldalú viszonyt és benne rejlő bizalmat tovább erősítsék.A helyettes államtitkár a Macedón Kamarai Szövetség szakmai képviselőinek beszámolt a hungarikumtörvény egyediségéről, ugyanis más népek ehhez hasonló, ágazatokon átívelő szabályozással nem rendelkeznek. A hungarikumok olyan több célú értékek, amelyek alkalmasak a közösség formálására, az ország brandjének erősítésére, valamint a kétoldalú kapcsolatok formálására.
Stájerország felkészült a télre
Stájerországban egy hete kezdtek el üzemelni az első sípályák. Az osztrák tartomány ebből az alkalomból több országra kiterjedő roadshow-t szervezett, amelynek keretében november 17-én Budapesten, a Robinson Étteremben is bemutatta a stájer téli szezon újdonságait.A tartomány 33 millió euró értékű fejlesztést hajtott végre annak érdekében, hogy a síterepeken az idei téli szezonban is minden gördülékenyen működjön. Csak egy példa: a Planai-Hochwurzen-Bahnen 11 millió eurót fektetett be többek között felvonók fejlesztésébe és hóágyúkba. Sőt elkezdték egy, kifejezetten gyerekeknek szánt élménybirodalom kiépítését is a Weitmoos/Märchenwiese területén.Stájerország idegenforgalmi mutatói nagyszerűen alakultak az elmúlt időszakban: 2015-ben 3,7 millió vendéget fogadott a tartomány, 4,7 százalékkal többet, mint a megelőző évben, a 11,7 milliós vendégéjszaka-szám pedig 2,8 százalékkal múlta felül a megelőző évit. 2016 első kilenc hónapjában a vendégek számának 6,8 százalékos, a vendégéjszaka-szám 5,7 százalékos növekedését regisztrálták - adott gyors összegzést Erich Neuhold, a Steiermark Tourismus vezetője.A tartományba látogató magyar turisták forgalma hasonlóan alakult, szeptemberig 98 ezer vendég (6,8 százalékos növekedés) 390 ezer vendégéjszakát (8,8 százalékos növekedés) töltött el.Stájerország az elkövetkező szezonban a családi üdülésekre helyezi a hangsúlyt. Ennek jegyében a tartomány 37 sí- és sífutórégiójában 2016. december 17-én Stájer CsaládiSíFesztivált tartanak számtalan programmal, sportolási lehetőséggel és speciális csomagokkal. Ez alkalomból a tartomány valamennyi régiója 50 százalékos kedvezményt ad a 15 éven aluli gyerekeknek a síbérlet, a síoktatás és a síkölcsönzés árából. A fesztivál arca Renate Götschl háromszoros sívilágbajnok és összetett világkupa-győztes.Speciális téli olimpia2017. március 14-25. között Graz, Schladming és Ramsau am Dachstein ad otthont a 11. Speciális Téli Olimpiai Világjátékoknak. Julia Maierhofer, a Steiermark Tourismus sajtófelelőse elmondta: az eseményre 107 nemzet közel 3000 atlétáját, 1100 edzőt, 5000 családtagot, 3000 önkéntes segítőt, ezer újságírót, valamint kétezer díszvendéget és kongresszusi résztvevőt várnak. A résztvevők kilenc sportágban mérhetik össze tudásukat . A nyitóünnepséget a Planai Stadionban tartják, a záró ceremóniára pedig a grazi Merkur Arénában kerül sor.A Kulinarium Steiermark elnevezésű kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából az elkövetkező két évben 165, ebből 26, közvetlenül a síterületek mellett található hütte is különleges gasztronómiai élményeket kínál. A sajtos-sonkás szendvics és az egyszerű gőzgombóc helyett például sajtgombóclevest, tepertős gombócot és túrós-szedres rétest kínálnak a betérőknek.Digitális síszemüvegA Schladming-Dachstein régiót képviselő Sabrina Nagl megemlítette, hogy a régió számos előre kialakított túraútja, szánkópályája, sípályája, egynyomsávos pályája és bobpályája remek lehetőségeket kínál a fatbike-ozók számára is. A fatbike a téli feltételekhez jól illeszkedő, széles gumiabroncsú hegyi bicikli, amely bármilyen hóban jól kormányozható, és annyira biztonságos, hogy 12 éves kortól használható. A sporteszközre számos szervezett túrát is hirdetnek.A kulináris élvezetekre vágyók március 18-25. között az Alpok legmagasabban (2700 méteren) fekvő termelői piacára is ellátogathatnak, ahol a régió összes finomsága felsorakozik a pikáns szalonnától a likőrökig.Sőt március 26-án részt vehetnek Ausztria legnagyobb téli grillpartiján is a Planai-on, csodás hegyi panorámájú környezetben. Az eseményen Johann Lafer mesterszakács és a Weber Grillakadémia grillmesterei látják el tanácsokkal az érdeklődőket.A régió digitális újdonságokkal is jelentkezett, ezek közül az egyik legérdekesebb a síszemüveg-szoftver, amely a sípályával kapcsolatos - például a sebességre, a magasságra, az időjárásra vagy a felvonók aktuális állapotára vonatkozó - információkat juttatja el a síszemüveg kijelzőjére, sőt teljesen friss újdonságként navigációs funkciót is kapott. A szemüveget a Ski Amadé síközpontban lehet kikölcsönözni vagy megvásárolni.Téli driftelés és hegyre szánkózásA Murtal üdülőrégió újdonságairól Petra Moscher beszélt. A síterep legnagyobb sporteseménye a FIS Snowboard Slopestyle Világkupa lesz 2017. január 14-én. Egy másfajta sportélmény lehet a téli driftelés saját autóval a Red Bull Ring központjában. A vállalkozó kedvűek egy triál motor nyergében is próbára tehetik ügyességüket, vagy akár motoros szánnal is felfedezhetik a környéket. Aki pedig szívesen korcsolyázik, jégkorongozik vagy jégtekézik, az a Red Bull's Lane tetőteraszán kialakított jégpályán bizonyíthatja tudását. A központban sírollerezni, görkorcsolyázni és síelni is lehet, a legsportosabbak pedig a csúcsmodern, lézeres lőtérrel rendelkező biatlonpályán is kipróbálhatják magukat.A Turracher Höhén Nocky Télidő néven téli akadálypályát alakítottak ki azoknak a gyerekeknek, akik már nagy biztonsággal síelnek. A Tonnerhütte családi síterepen pedig a hegyre felszánkózást próbálhatják ki azok, akik a fáradságos hegymászás helyett inkább csákányos felvonóval húzatnák fel magukat a szánkópálya kiindulópontjáig.Hótaxi a kimerült kezdőknekA Magas-Stájerországot képviselő Claudia Flatscher elmondta: a régió rengeteg kedvezménnyel várja a családokat, az egyik helyen például a gyerekek 1 euróért mindent ehetnek, ami csak megtetszik nekik az étlapon, de olyan helyek is vannak, ahol a gyerekek a szülőkkel 1 euró ellenében szállhatnak meg.A gyalogosoknak szól 2017. január 9-31-ig az egy vendégéjszakától érvényes felső-stájer vendégkártya, amely egy sor felvonó egyszeri használatára (hegy- és völgymenetben) jogosít.A tapasztalatlan sítúrázók számára alakítottak ki egy természetes hóval borított síterepet az Aflenzer Bürgeralmon, ahol a kezdők idilli környezetben, oktatók segítségével tehetik meg az első lépéseket, igény szerint felszerelést is kapnak, és ha teljesen kimerültek, "hótaxi" viszi el őket a szállásukra.Lazulás a fürdőkbenAz Ausseerland-Salzkammergutból érkezett Ernst Kammerer többek között a régió két élményfürdőjére, a Bad Mitterndorfi Grimming Termálfürdőre és a Bad Aussee-i Nárciszfürdőre hívta fel a figyelmet, amelyekben pompásan el lehet lazulni a fárasztó síelés után.A tartomány hat termálközpontjában egyébként 2017. január 13-tól március 22-ig termálvízheteket tartanak, amelyeket a Termálfürdők Hosszú Éjszakájával vezetnek be, amikor is éjszakába nyúlóan lehet majd fürdőzni.
Tunézia: évezredek kultúrái és a modern világ találkozása
Tunézia mai területén háromezer év alatt számos civilizáció élt és virágzott, a különböző területeket egymástól hódították el az ide érkező népcsoportok, amelyek mind máshogy formálták az ország kultúráját. Ennek eredményeképp a mai Tunézia is rendkívül színes és változatos, nyitottsága pedig szinte páratlan az arab országok között.Tunéziát először a berber törzsek lakták, akik ma már viszonylag kis számban élnek az országban. A föníciaiak letelepedését követően a mai Libanon területéről ide vándorolt nép a Kr.e. 8. században megalapította Karthágót, amely hamar a térség központja és rendkívül fontos kikötőváros lett, de a harmadik pun háború során a Római Birodalom elfoglalta a várost. A 7. században Tunéziát arab muszlimok hódították meg, az ország az egyes dinasztiák irányítása alatt sokáig virágzott. A következő időszakban az országot az Almohádok, majd a berber Hafsida-dinasztia hódította meg. Az 1500-as évek negyedik negyedében Spanyolország néhány tengerparti várost megszerzett, de a törökök erősebbnek bizonyultak, és visszaszerezték az elfoglalt területeket. Később az ország meggyengült, és az 1880-as évek elején francia fennhatóság alá került. Tunézia végül 1956-ban szerezte vissza függetlenségét, az akkori elnök, Habib Bourguiba pedig komoly változásokat indított el az országban mind társadalmi, mind politikai téren.Több ezer év alatt tehát számos civilizáció formálta Tunéziát: a berberek, a föníciaiak, a rómaiak, a vandálok, az arabok, az oszmánok, a franciák, a mórok és végül a zsidók, eszerint pedig az ország mai képe is rendkívül sokszínű és érdekes. Ma a lakosság 98%-a arab, így természetesen ez a hivatalos nyelv is, de a francia befolyás miatt a legtöbben franciául is beszélnek.A nyugati hatás erőteljesen jelen van a mai Tunéziában: a popzene, a legfrissebb divat, a gyorsételek ugyanúgy hozzátartoznak az ország mindennapjaihoz, mint ahogy az évezredes kultúrák lenyomatai, ami különösen érdekes a külföldi turisták számára, így az észak-afrikai ország egy kulturális olvasztótégelynek számít, ahol többek között az arab és az európai hatások keverednek egymással. Ha csak néhányat akarunk kiemelni, akkor meg kell említeni a keleti fürdőkultúra részének számító hammamot, amely nem más, mint egy tradicionális gőzfürdő - itt szívesen időznek a helyiek, de a külföldi látogatóknak is részük lehet benne akár az egymást érő tengerparti szállodák egyikében. Avatatlan füleknek a tunéziai zene hallgatása is érdekes utazásnak számít, hiszen muzsikájukban arab, berber és andalúz dallamok vegyülnek, mely még a mai tunéziai popzenében is fel-felcsendül. A muszlim ünnepekhez kapcsolódóan fesztiválokat szerveznek a lakosok, és természetesen, ahogy a többi arab országban, úgy Tunéziában is tartják a Ramadánt, amely az iszlám vallásúak egy hónapos böjtidőszaka. A Ramadán nem csupán vallási, hanem társadalmi-kulturális esemény is, melynek során esténként összejönnek a családtagok és a barátok, hogy együtt vacsorázzanak.A turisták az ország számos területén megcsodálhatják a tunéziai történelem mai napig megmaradt nyomait: Karthágó romjai, a rómaiak által a Colosseum mintájára épített El Dzsem amfiteátrum, a Bourguiba mauzóleum, a monastiri Ribat kolostor és erőd vagy a számos mecset mind-mind az egyes civilizációk létezéséről és virágzásáról árulkodnak. Nem csoda, hogy Tunéziában hét helyszín is az UNESCO világörökség részét képezi, a múlt tárgyi bizonyítékait pedig számos népszerű múzeum őrizte meg az utókor számára.Tunézia ma az arab országok közül az egyik legnyitottabbnak számít: a külföldieket rendkívül szívesen látják, a többi arab országhoz képest jóval erőteljesebben van jelen a női egyenjogúság, és az életszínvonal is magasabb a többi, hasonló államban, a nagyvárosokra pedig szinte minden téren egyre inkább jellemző az európai norma.
10 csoda, amit csak Norvégiában láthatsz
Évtizedekkel ezelőtt azt hallottam egy svédtől, hogy Európában a legjobb ország Svédország, de a legszebb Norvégia. Itt van a leghosszabb tengerpart (53 ezer kilométer), a legmélyebb tenger alatti és a leghosszabb közúti alagút, valamint a világ legnagyobb mélytengeri korallzátonya!A híres-nevezetes norvég fjordokA fjord bizony nemcsak Norvégiában létezik, valamiért mégis azonnal erre a tájékra gondolunk, ha hallunk róla. Nem is alaptalanul, hiszen maga a szó is norvég: olyan keskeny tengeröblöt jelent, melyet meredek sziklafalak vesznek körül, és összeköttetésben áll a nyílt tengerrel. Jócskán jutott belőle az országnak, sőt a legmélyebbek és leghosszabbak listáján is dobogós helyezést sikerült kiérdemelni (a Sognefjord 203 kilométer hosszú és 1308 méter mély).Lenyűgöző sziklákA gyönyörű fjordok szép időben a legjobban a 600-1200 méter magasban található világhírű sziklatömbökről és sziklaalakzatokról csodálhatók meg. Ilyen például a Lysefjorden fölé magasodó meredek Preikestolen (Szószék szikla) vagy a Kjeragbolten, egy sziklahasadékba ékelődött több tonnás kő, amelyen a turisták szabadon sétálgathatnak, s egyben a bázisugrók legálisan használható, kedvenc helye. Mégsem ezek a különleges helyek vezetik a népszerűségi listát, hanem a keskeny Trolltunga (Trollnyelv), ami vízszintesen nyúlik ki a Ringedalsvatnet-tó vize fölé 20 méter hosszan - méghozzá 700 méteres magasságban.Európa legmélyebb tavaA Hornindalsvatnet-tavat tartják kontinensünk legmélyebb állóvizének, a hivatalos adatok szerint 514 méteres a vízmélység. A 22 kilométer hosszú Hornindalsvatnet az ország középső részében található.Éjféli napBár ez a jelenség Földünk számos pontján elérhető, Norvégia azzal dicsekedhet, hogy itt tartanak a leghosszabb ideig megszakítás nélkül a fehér éjszakák: 76 végtelen napon keresztül!A kontinens legtisztább fővárosa és legdrágább városaMindkét címet Oslo nyerte el, és bizony azt is elmondhatjuk, hogy a tisztaság és a magas árszínvonal az egész országra igaz. A főváros lakossága alig haladja meg a 600 ezret, a tömegközlekedés nagy részét a föld alatt bonyolítják le, sok pénzt és energiát áldoznak a környezetvédelemre.Északi fényAz aurora borealis az egyik legszebb természeti jelenség, káprázatos színű fényekkel ragyogja be a sötét égboltot, főként az északi sarkkörtől északra figyelhető meg jól. Norvégiát nemes egyszerűséggel a sarki fény otthonának hívják, úgy tartják, itt a legszebb az északi fény, mert a környezetvédelem miatt itt a legkiválóbb a levegő tisztaságaMesebeli lények, akik létezésében sokan még hisznekÍrországot a közhiedelem szerint a tündérek és a koboldok népesítik be, Norvégiát pedig a trollok. Ezek a vikingektől származó kis figurák lépten-nyomon felbukkannak az országban, hol szobrok formájában, hol útjelző táblákon. A leghíresebb panorámautat is róluk nevezték el, ez a Trollok útja (Trollstigen). A hat kilométer hosszú szerpentinúton 11 hajtűkanyar található 930 méteres magasságban.Lenyűgöző fatemplomokAz Európa legritkább műemlékei közé tartozó dongatemplomokból egykor ezernél is több létezhetett, mára csupán 30 maradt fenn. A 12. századból származó fatemplomok között találunk egészen kicsit (mindössze 4 méter széleset és 6 méter magasat) és 40 méter fölötti épületeket is. A legnagyobb gondot napjainkban is az állagmegóvás jelenti.Fűtetős házakIzlandon, a Feröer-szigeteken és Norvégiában találkozhatunk olyan házakkal, melynek a tetejét benőtte a fű. A zöldtetők ősi változatát kezdettől fogva két okból használták: a hőszigetelés és a hangszigetelés miatt. Ugyanakkor a nagyon szeles vidékeken megóvott attól is, hogy a szél elvigye a tetőt. Az Oslo múzeumszigetén található skanzenben több ilyen épületet is megcsodálhatunk.A világ egyik legveszélyesebb útjaLegalábbis sokan annak tartják a híres Atlanti-óceáni utat Norvégiában, amely 8 kilométeren keresztül vezet részben lakott szigeteken és sziklaképződményeken át. A 6 és fél méter szélességű Atlanterhavsveien emelkedési szöge maximum nyolc fokos, több gát, viadukt és nyolc híd található rajta, és több pontján átcsapnak a tenger hullámai. A megépítés 12 évbe telt.
Kréta, ahol hiány a kagyló, de rengeteget mosolyognak az emberek
Amikor a nyárra gondolok, akkor azonnal a tenger sós illata és a szikrázó napsütés jut eszembe. A parti homokba fúrni a lábujjaidat és nézni a végtelen kékséget, ez már önmagában fantasztikus. Idén Krétán nyaraltunk, és egy kis ízelítő következik azoknak, akik oda készülnek, vagy egyszerűen csak imádják a tengert.Kréta szigete Görögországhoz tartozik, de sokáig önálló volt, és ezért egy kicsit különbözik a klasszikus Görögországtól: nagyon közel fekszik Afrikához, és sokkal kopárabb, mint mondjuk Korfu. A forróság itt mégis kibírható, ugyanis állandóan lehet érezni a hűs tengeri szellőt, ezért aztán észre sem veszed, ahogyan nagyon gyorsan pecsenyeszínűre égsz.Ajánlatos minimum 30 faktoros, de inkább 60-as naptejet használni, és beszerezni egy fehér kalapot vagy sapkát, mert különben garantált a leégés, illetve a napszúrás. A klasszikus görög ízek itt vagy hiányoznak, vagy egy kicsit mások, mint a megszokottak: van muszaka és szuflaki, meg isteni tzatziki is, de krétai módra. Gíroszból és baklavaszerű édességből rengetegfélét találsz, de ez inkább a török örökség hatása. A halászatból ma már nem élnének meg a sziget lakói, ahogyan régen, inkább a turizmus tartja el a krétaiakat.A sziget fővárosa Iraklion, mi mindössze néhány kilométerre mellette, Amudarában, egy üdülőfaluban laktunk, ahol a nagyon sok pici szálloda és megszámlálhatatlan apartman mellett még mindig rengeteg az üres telek, így folyamatosan bővül.A hely olyan nyaraló számára ideális választás, aki nemcsak fürdeni és napozni szeretne, hanem a környék nevezetességeit is szívesen megnézi, mert nagyon gyorsan elérhető Knósszosz is. A Minótauroszról és Ariadné fonaláról ismert palota mindössze 25 perc busszal Amudarából, közvetlen járat visz a palotához. A buszjegy 5 euróba kerül fejenként, viszont ettől nem szabad megijedni, mert bármelyik iraklioni buszra jó, egészen éjfélig. A palotába 15 euró a belépő, viszont a gyerekeknek ingyenes. Az árban nincs benne az idegenvezetés, aki azonban beszél angolul, az jól eligazodik majd a táblák alapján is. A hatalmas épületkomplexum alaprajza annyira szerteágazó, hogy innen eredhet a valóságban nem létező labirintus romantikus mondája. Az eredeti festmények az iraklioni múzeumban kaptak helyet, de a pontos másolatuk ma is a palotát díszíti. Hatalmas amforákat is lehet csodálni, abban tárolták a gyümölcsöket, olajat. Két-három órát is simán lehet bóklászni a palotában, akár gyerekekkel is, maradandó élmény.Iraklion kikötője hatalmas bástyájával szinte vonzza a tekintetet. Egykor városfal védte a települést, mára azonban már jóval túlnőtt a középkori városfal vonalán, inkább csak a belvárost veszi körbe.A belváros központjában lévő téren egy velencei oroszlános szökőkút áll, körülötte vannak egészen régi és teljesen modern épületek is. Innen indulnak a turisták által kedvelt bevásárlóutcák.Rengeteg az ékszerbolt, ahol a görög motívumok mellett a klasszikus krétai díszítés is minduntalan visszaköszön: a csigavonalszerű minta, ami egyrészt az élet örökös körforgását jelképezi, másrészt a labirintus-mondát idézi. Ha valaki esetleg aggódna, hogy a nyaralás alatt nem vásárolhat Krétán a kedvenc üzleteiben, akkor nyugodjon meg: Zara, Benetton, és minden egyéb megtalálható itt is, sőt július elején nyitott a helyi első H&M is.Gyönyörű virágok nyílnak az utcákon, sajnos nem mindenhol, de a botanika szerelmesei sem maradnak élmény nélkül. Ha valaki kagylót akar gyűjteni, ahhoz viszont hihetetlen nagy türelem kell, abból ugyanis hiány van errefelé, nem úgy, mint a török partokon.A tengerpart egyébként sok helyen apró kavicsos, de érdemes keresni, mert sok homokos gyönyörű part is van, szóval megéri gyalogolni egy kicsit. A napágyak szinte mindenhol ingyenesek, vagyis ezért nem kell fizetni, viszont csak akkor lehet ráfeküdni, ha a bárban vásárolsz. Egyébként Kréta egyáltalán nem drága, mindent itthoni, vagy annál olcsóbb árakon is meg lehet venni az üzletekben, sőt az éttermekben is olcsón lehet ebédelni, vacsorázni.Ha valaki Krétára indul, akkor érdemes olyan helyen megszállnia, ahol van medence, mert a sós víz és az erős parti szél után pihenésképpen jólesik ejtőzni a medenceparton. A szobákból is érdemes légkondisat választani, különben elviselhetetlen a hőség, még éjjel is. A napból, a vízből és a görögök mosolyából viszont garantáltan eleget kapsz ahhoz, hogy pihenten gyere haza, ez tuti.
10 hasznos tipp Horvátországba utazóknak
A nagy kánikulában ki ne gondolt volna már egy horvátországi kiruccanásra? Isztria és Krk sziget nincs is olyan messze, akár pár napra is érdemes lemennünk az Adriára, hogy lehűtsük magunkat a tenger sós vizében. Ahhoz azonban, hogy felhőtlenül élvezzük a kikapcsolódást, érdemes egy pár dologra felkészülni.Hol aludjunk?A legtöbb magyarnak a kempingezésről rögtön a kényelmetlen, ugyanakkor szolgáltatásokban hiányos tömeghelyek, elhanyagolt vizesblokkok jutnak eszébe. Pedig Európában ma mindennél jobban hódít a kempingturizmus. A Valamar csoportot irányító Valamar Riviera d.d. ezt időben fel is ismerte, hiszen a szállodát, kempingeket és apartman falukat is felölelő legnagyobb horvát turisztikai vállalat mintegy 53 millió eurós befektetésének köszönhetően az utóbbi évben olyan fejlesztéseket hajtott végre tengerparti kempingjeiben, mely már az idei foglalásokban is jelentősen megmutatkozik. Ne féljünk hát kipróbálni ezeket a gondozott csodás kempingeket, a természetközeli élmény semmihez sem hasonlítható.Milyen árakon futnak a kempingek?Természetesen a kategóriák szerint változnak az árak is, melyet alapvetően a sátor- vagy lakókocsi helyek vagy mobilházak mérete, illetve a tengerhez való közelségük és a panoráma határoz meg. Mindemellett a szezonon belül is különbségek vannak, a legtöbb kempingnél 4-5 különféle időszakot különböztetnek meg. Főszezonban, mely július elejétől augusztus végéig tart a sátorhelyek átlagosan kb. 20-30 euro/éjszaka áron mozognak, a szolgáltatások függvényében és ehhez jön még a személyenkénti díj, mely 8-10 euro/fő, a gyermekeket pedig általában fél áron vagy ingyenesen fogadják, míg a háziállatokért ugyancsak egy csökkentett tarifát számolnak. A mobilházak árai kicsit borsosabbak, de a kínált szolgáltatásokkal teljesen összhangban vannak, hiszen egy jó apartman kényelmét nyújtják egy gyönyörű környezetben tálalva. Ezek árai 100 és 200 euro/éjszaka között mozognak, időszak és típus függvényében.A Valamar kempinghelyei és mobilházai nagyon kapósak, június elején már a helyek 80%-a elkelt. Jó hír azonban, hogy szinte mindenhol előre lefoglalhatók. Árakról és foglalásról tájékozódás a www.valamar.com vagy a www.camping-adriatic.com weboldalon. Hol együnk?Talán óvatosságból vagy az ismeretlentől való félelem miatt a legtöbb magyar vendég nem mer új ízeket kipróbálni, bele sem gondolva, hogy ezáltal egy különleges élménytől fosztja meg magát. Sőt aki apartmanba készül, rendszerint óriási pakkokkal, készételekkel, hazai zöldségtől, gyümölcstől roskadozó autóval éri el az Adriát.Mivel Horvátországot többórás út alatt érhetjük el, így nem érdemes gyorsan romló készítményekkel telezsúfolni az autót, hiszen kint is friss és olcsó árut vásárolhatunk, a nagy szupermarketek árszínvonala hasonló a hazaihoz. Zöldséget és gyümölcsöt pedig a legjobb a helyi piacokon, a tenger gyümölcseit a kikötőben, a halászoktól beszerezni. Ha már utazunk, akkor ne hagyjuk ki a helyi konyhát, hiszen árakban megfizethető és minőségi ételeket kínálnak a helyi vendéglők.Jó tudni! 10 hasznos tipp Horvátországba utazóknak1. Határátlépésnél ne lepődjünk meg!Ebben az évben bizony szigorúbban nézik a turistákat egy fokkal, feltehetőleg a migrációs hullámra való tekintettel, biztonsági okok miatt. Ne lepődjünk meg azon sem, ha ki kell nyitni a csomagtartót, vagy ha a határőr elkéri a jogosítványunkat és megszondáztat, ez idén szinte rutinszerű, de összességében igyekeznek, nem a forgalom lassítása a cél.2. Autópálya-használat horvát módraAz országban nem olcsó az autópályadíj, ha azonban számít, hogy egy-két órával hamarabb érjük el úti célunkat, akkor mindenképpen érdemes pályán menni. A belépéskor a kapunál először csak jegyet kapunk, melyet jól meg kell őrizni, hiszen az autópálya elhagyásakor ennek vonalkódja alapján kell majd fizetnünk. Rendszerint gyorsabb az átjutás a kártyával fizető kapuknál, melyeket az autó jele mellett az ENC felirat is jelöl.3. Ne vagánykodjunk, a horvát rendőrök is büntetnek!Tartsuk be a közlekedési szabályokat! A büntetés gyorshajtásért, be nem csatolt biztonsági övért, telefonon való beszélgetésért vagy ittas vezetésért elég súlyos lehet, 300 kunától 15.000 kunáig, sőt egészen a jogosítvány megvonásáig terjedhet.4. Fontos számokRendőrség: 192, Tűzoltók: 193, Mentők: 194, S.O.S: 112 Non stop, 24 órás információ a forgalomról: 0146408005. Mobilinternet fillérekértMobilinternet korlátlan adathasználattal egy hétre mindössze 11 euroért - ezt kínálja a horvát Telekom idén nyáron augusztus végéig a Horvátországba utazóknak, mely nem csak a mobilfüggőknek éri meg, hiszen a net segítségével gyorsan és könnyen tájékozódhatunk a környék kínálta lehetőségekről és szolgáltatásokról. Ez egy prepaid sim kártya, mely bármelyik horvát T-pontban és a postánál megvásárolható.6. Kuna vagy euró?Sok helyen kártyát és eurót is elfogadnak a horvát üzletek, sőt euróban is meg vannak adva az árak, különösen a kis szuvenír üzletekben. Azonban, ha a helyi piacon sem akarunk zavarba jönni, akkor legyen nálunk valamennyi kuna is, melyet célszerű még otthon váltani.7. Időjárás, mikor érdemes menni?Isztriába és Krk-re is egész nyáron érdemes ellátogatni. Június elején már lehet fürödni a tengerbe, ilyenkor még kevesebb a turista, az árak is szezon előttiek. Július és augusztus a klasszikus főszezon, ilyenkor tökéletes az időjárás, mert napközben mindig meleg van, a speciális mikroklímának köszönhetően azonban este kicsit lejjebb megy a hőmérséklet, így élvezhetjük a kempingezéshez kiváló, nem túl meleg éjszakákat.8. Mit vigyünk magunkkal?Az apró kavicsok illetve sziklás partszakaszok miatt tengeri cipőt mindenképpen érdemes vinni, a tűző nap miatt pedig napkrémet és egy kalapot. Érdemes kerékpárt is vinni, mert fantasztikus lehetőségek vannak a túrázásra, de akár helyben is bérelhetünk.9. BiztosításHa van érvényes európai egészségbiztosítási kártyánk, melyre minden magyar biztosított személy jogosult, ezt szinte mindenhol elfogadják Horvátországban a sürgősségi ellátásra. Azonban nem árt egy kiegészítő utasbiztosítást is kötni, mivel sok szakorvos döntően magánpraxisban működik, illetve egy baleset esetén a hazaszállítást nem fedezi a kötelező egészségbiztosítás.10. Regisztráljon a KKM honlapjánKülföldi nyaralás előtt mindenképp érdemes a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) honlapján regisztrálni, hogy ha bármi történne az utazóval, a KKM konzuli szolgálata ismerje a turista elérhetőségét.
Abbázia: a századelő elitjének kedvenc nyaralóhelye
Kellemes klíma, türkizkék tenger, mediterrán életérzés és hamisítatlan, Monarchia korabeli hangulat. Opatija ma megint kedvelt célpont a magyarok között, ám amikor még Abbáziaként volt valódi fogalom a neve, megőrültek érte a társadalmi és művészi elit prominens személyiségei.Az Adria gyöngyszeme. A jómód, a nyugalom, a stílus, a pihenés Mekkája. Abbázia neve emblematikussá vált a 19. század végi, 20. század eleji elit körében, aki számított, ott nyaralt, alkotott, gyógyult vagy reprezentált. Aki nem, az lemaradt, kimaradt, és aligha volt komolyan vehető azokban a bizonyos körökben. De minek is köszönhette a kis tengerparti település ezt a korabeli hype-ot, miért tündökölhetett számos alkotó elme múzsájaként?Külön test a koronánAbbázia közel két szélességi fokkal északabbra fekszik, mint a szintén méltán felkapott francia Riviéra, a Cőte d'Azur ékszerdobozai, ám kellemes mikroklímája, amelyet a körülötte magasló hegyek és a tenger együttesen szabályoz, egész évben élvezhetővé teszi a partszakaszt. Ez persze elmondható még jó sok helyről szerte a világon, ám a magyarok Abbázia-imádata 1867-ig, az osztrák-magyar kiegyezésig vezethető vissza. Ezt közvetlenül követte ugyanis a horvát-magyar kiegyezés, amelyben Fiumét és így a részét képező Abbáziát is autonómiával ruházták fel. Egészen hivatalosan a magyar koronához csatolt külön testként határozta meg a szövegezés a kikötőváros területét. Ennek kapcsán a honi nagyérdemű rögtön a magyar tengerként kezdte emlegetni az észak-adriai földterületet, ami a nagy érdeklődésnek megfelelően igen gyors fejlődésnek indult. Hiába, tengeri nép a magyar, minden kis partszakasznak elégtételként örültünk.TüdőarisztokratákA méltán híres és népszerű Karlsbad után Abbázia csakhamar a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé nőtte ki magát, ahová gyógyulni is szívesen járt az arisztokrácia. Jódos, tiszta levegőjének jótékony hatását már jóval korábban felfedezték, így sorra nyitották a szívbetegek, asztmások és tüdőbajosok számára a kényeztető szanatóriumokat. Maga Markusovszky Lajos, a honi orvosképzés atyja is itt halt meg 1893-ban.Abbázia első szállodája, a Hotel Quarnero 1884-ben, mindössze tíz hónap alatt épült fel. Ma is fogadja vendégeit, immár Kvarner néven. Ugyanebben az évben érte el - ugyancsak rohamtempóban építve - a várost a vasút, amely Bécsből és Budapestről is tömegével szállította a gyógyulni, üdülni vágyókat az adriai paradicsomba. Ferenc József császár is tiszteletét tette a városban, nevét és emlékét ma a tizenegy kilométer hosszú parti sétány, a Lungomare őrzi.Pihenjünk, elvtársak!Az aranykornak természetesen Abbázia esetében is viszonylag hamar vége szakadt, a történelem viharai, amelyek hazánkat sosem kímélték, a 20. század első felében alaposan megtépázták a korabeli gondtalan időszak emlékeit. A Monarchia szétesése után, 1918-ban Olaszországhoz került a terület, majd a második világháborúban rövid ideig a szinte senki által el nem ismert bábállam, a Független Horvát Állam része lett.A háború után évtizedekig Jugoszlávia zászlaja alatt létezett a város, a szocialista elvtársak legegyenlőbbjeit szolgálta ki exkluzivitásával, ekkor már Opatija néven. Ami németül és olaszul Abbazia, az horvátul ugyanis Opatija, és apátságot jelent. Horvátország 1991-ben kiáltotta ki a függetlenségét, amit egy évre rá el is ismert a nagyvilág, így ma déli szomszédunk területén próbál magára találni és visszanyerni báját és hangulatát az Adria egykori gyöngyszeme.Voloscai részletA fénykorát élő Abbázia békebeli, monarchikus hangulatával szinte mágnesként vonzotta a kor művészeit is. A festőóriás, Rippl-Rónai József 1903-ban kísérte el ide testvérét, Ödönt, akit a város állomásfőnökségére helyeztek szolgálatra. Rippl-Rónait annyira lenyűgözte az Abbázia közvetlen környezetében található vidék, hogy megalkotta Voloscai részlet című képét. Volosca egy kisváros közvetlenül Abbázia szomszédságában.Jókai Mórról is köztudott volt, hogy többször is megfordult a kikötővárosban, többek között 1888-ban, amikor nevelt lánya, Jókai Róza itt ment hozzá Feszty Árpádhoz, a Feszty-körkép alkotójához, de biztosan járt itt 1901-ben is, nála ötvennégy évvel fiatalabb feleségével, Nagy Bella színésznővel. Hiába, a boldog békeidők egyik legnagyobb bestsellerszerzője életmódjával is mindig a korabeli pletykalapok kedvenc "celebje" volt.Gyermeknyaraltatási akcióÉs ha már irodalom, akkor ide kívánkozik Füst Milán, akinek tizenöt éves korában Abbáziában kezelték a tüdővérzését, de a várost József Attila is említi Curriculum vitae-jében: "1918 nyarán Abbáziában üdültem a Károly király-féle gyermeknyaraltatási akció jóvoltából."Móra Ferenc 1927-ben fogott itt bele az Ének a búzamezőkről című regényébe, miközben másfél hónapos nyaralását töltötte a tengernél, de megfordult Abbázia csodás part menti villáiban és üdülőiben Szabó Lőrinc, Karinthy Frigyes, Tamási Áron, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Ady és Móricz is - csak hogy a legnagyobbakat említsük.Márai szerelmeA magyar irodalmi elit tagjai közül talán Márai Sándor életében játszott a legnagyobb szerepet Abbázia. Az örökké hazátlan, folyton kitaszított és önkéntes száműzetésre ítélt íróóriás Dráma Voloscában című elbeszélésében így ír szerelmetes adriai városáról:"Tavasszal lenn jártam az Adrián. Az emlék, mely makacsul kísért, mindig újra visszahúz ide. Számomra a tenger, Fiume és Abbázia között, még mindig a "magyar tenger", akkor is, ha tudom, hogy a történelem időközben odaadta az olaszoknak a Szentkorona Gyöngyét. De más a szárazföld és más a tenger. Ez az öböl mélykék vizével az én külön, szerény és csöndes irredentám. Az egész világból ez az öböl az a hely, ahol a magyarnak közvetlen köze volt a tengerhez. Visszajárok ide, örülök, ha valamelyik fiumei őslakó magyarul felel kérdéseimre, szeretek sétálni Abbázia és Lovrana között, a babér illatú tengerparti sétaúton, ahol szüleink és nagyszüleink udvaroltak már egymásnak, s esténként szívesen átmegyek Voloscába, leülök a part menti kiskocsma előtt, megiszom egy negyed liter isztriai vörösbort, és drámai helyzeteken vagy más ilyen reménytelen feladatokon töröm fejem. Minden évben elmegyek ide, néha csak két, három napra. Aztán elunom magam és odébbállok, színesebb, izgalmasabb tájak felé. Az ember hálás, de az ember - hál' Istennek - hálátlan is. Így vagyok Abbáziával."
A rejtélyes szkarabeusz
924. november 11-én hatalmas világszenzációként felnyitották Tutanhamon fáraó múmiájának gyolcstekercseit, melynek során rögtön szemet szúrt az egykori uralkodó mellén feszülő dísz, mely közepén drágakőfoglalatban egy kalcedon szkarabeuszt pillantottak meg a tudósok. Az egyiptomi fáraók mindegyike hatalmas tiszteletben tartotta az amuletteket, így azokat előszeretettel viselték testükön nem csak életükben, hanem azon túl is.A szkarabeusz egy közönséges ganajtúró bogár, mely Közép- és Dél-Európában, Afrika és Közép-Ázsia síkságain él. A szkarabeuszok a hulladékból szerzik táplálékukat (érdekesség, hogy ezt a feladatot mindig a hím állat látja el). A szemétből, ürülékből és egyéb hasznavehetetlen anyagból golyót formál, majd hátsó lábait segítségül hívva görgeti hazáig a szerzeményt.A szkarabeusz otthonául alagút szolgál, melyet ő maga ás, ide szállítja táplálékát, melyet a nősténnyel közösen fogyaszt el. Az utódnemzés biztonságos végrehajtása a nőstényre hárul, aki szintén galacsinokat, avagy gombócokat formál a szemétből, melyeket biztonságos helyre görget és lerakja benne a petéket, melyből néhány hét múlva kikelnek a kis szkarabeuszok.A szkarabeuszok hieroglifjele azt jelenti: valamivé válni, megszületni; emellett pedig a felkelő napot is ábrázolja. Az egyiptomi halotti kultusz is visszavezethető e különleges rovarokra, ugyanis ezek az élőlények igen különös tiszteletnek örvendenek annak köszönhetően, hogy a trágyából kelnek új életre, éppen ezért az újjászületés szent állatainak tartják számon őket. A fáraók halotti szertartása is hasonló a szkarabeuszok életviteléhez, ugyanis az elhunytat bebalzsamozzák, gyolcstekercsbe kötik, majd mintegy vájatokat vájva a piramisok egy eldugott zugában helyezik nyugalomra őket.Érdekesség, hogy a múmiák pólyakötései alá úgynevezett szívszkarabeuszt helyeztek, mely egy megközelítően 5-10 cm nagyságú kőből faragott szkarabeusz - felületére pedig a Halottak könyvéből véstek idézeteket. Az egyiptomiak szerint erre azért volt szükség, mivel a szív az élet fenntartója, a szkarabeusz a feltámadás jelképe, s így e két fontossági tényező fényében a szkarabeusz vált a szív helyettesítőjévé, egyben az elhunyt amulettjéé.Az élők azért hordtak szkarabeuszt ábrázoló amulettet, mert hittek annak óvó hatalmában, abban, hogy elűzi a bajokat, a betegségeket és a rossz szellemeket.
Dinamikus városfejlődés
A városfejlődés dinamizmusa gyakorlatilag felfoghatatlan. A Föld tizenharmadik, Afrika második legnépesebb városának 453 km²-én hat és fél millióan élnek (összehasonlításként: Budapest területe 525 km², népessége pedig 1,73 millió fő), azonban a hozzá szorosan kapcsolódó, vele szimbiózisszerűen együtt élő metropolisz-térséggel együtt tizenyol-tizenkilenc milliós népességű város lakossága nappal huszonkét milliósra duzzad a hárommillió fős ingázó réteg miatt. Az Ezeregyéjszaka városába naponta nagyjából öt-hétezer ember érkezik ideiglenes vagy állandó letelepedési szándékkal, kisebb részük a gazdaságilag alulfejlett Felső-Egyiptomból, többségük a fekete kontinens háború sújtotta válságrégióiból (pl. Líbia, szubszaharai térség, Száhel-övezet, Trópusi-Afrika) jön, ezáltal változtatva Kairót a közel-keleti régió egyik első számú migráns célpontjává. A városi népességszám a természetes szaporodás következtében is elképesztő dinamikával növekszik, olyannyira, hogy becslések szerint 2050-re negyven-ötven milliót is elérheti, így nem túlzás Kairó esetében bolygónk talán leggyorsabb és leginkább megállíthatatlan hiperurbanizációról beszélni. A folyamattal párhuzamosan az egyre súlyosbodó problémák sokasodnak, infrastrukturális hiányosságok miatt gyakran fordulnak elő vízkorlátozások, áramkimaradások. (A vízkorlátozások fő oka, hogy a gombamód szaporodó lakótelepeken az eredetileg tervezettnél akár tízszer, százszor többen él(het)nek illegálisan, bejelentett lakcím nélkül, akik számára döntően éjszakánként a város egyéb negyedei felől kell átirányítani az ivóvizet.) Számunkra felfoghatatlan, de egy átlagos kairói lakos élete egyharmadát dugókban tölti, ugyanis a városi úthálózat - bármilyen fejlett is - képtelen elvezetni a négy és fél milliós gépkocsipark okozta óriási közúti forgalmat.A közösségi közlekedés hagy némi kívánnivalót maga után. Két és fél metróvonal és egy villamosvonal áll az utasok rendelkezésére, így jobb híján a városi buszok és tuk-tukok váltak a legnépszerűbb közlekedési eszközökké. Érdekesség, hogy buszmegállók nem léteznek, helyette "megszokás" alapján állnak meg/egyes esetekben csak lassítanak a menetrend nélkül közlekedő helyi buszok, hogy utasaik fel- és leszállhassanak.
Építészeti érdekességek, amiket vétek lenne kihagyni
A számtalan feledhetetlen látnivaló közül további kettőt mindenképp ki kell emelnünk: az egyik az Óvárosi téren található csillagászati óra, míg a másik a Táncoló ház. Az utcácska önmagában magával ragadó hangulatot áraszt, és a tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, amely 10-22 óra között, az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a Nap, és a Hold pozíciója is látható rajta. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik.A futurisztikus Táncoló ház alapkövét 1994-ben tették le, az építésének végét 2 évvel későbbre tehetjük. Az épület szabálytalan formáját két ölelkező alak inspirálta, Ginger Rogers és Fred Astair párosa. Az épülethez 99 különböző formájú és méretű betonpanelt használtak, mindhez egyedi faformát kellett építeni. A szokatlan kivitelezés nagy port kavart, de a kedélyek idővel lecsillapodtak, az épületnek ma fontos helye van a modern prágai építészetben és városképben.Gasztronómiai kirándulásEgy igazi prágai étteremben vétek lenne kihagyni a csehek tipikus nemzeti eledelét, a knédlit. Ez a szaftos, szószos ételekhez kiváló köret a sörön kívül a csehek "mindennapi kenyere". Zsömlés és krumplis változata a legnépszerűbb, de készítik füstölt hússal és szalonnával töltve is.Ha már Csehország, mindenképp szót kell ejteni a világszerte híres világos sörökről. A magyarok által talán a legismertebb és legkedveltebb hely az U Fleku, ahol a házi sört a XIX. század óta változatlan technológiával készítik. A sörözőben egy múzeumot is kialakítottak, ami a söröző történetét mutatja be. Aki Prágában jár, annak szinte kötelező ellátogatni ide és megkóstolni a legendás nedűt.