Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Országok és népek - Magazin
A rovat további hírei
A rejtélyes szkarabeusz
924. november 11-én hatalmas világszenzációként felnyitották Tutanhamon fáraó múmiájának gyolcstekercseit, melynek során rögtön szemet szúrt az egykori uralkodó mellén feszülő dísz, mely közepén drágakőfoglalatban egy kalcedon szkarabeuszt pillantottak meg a tudósok. Az egyiptomi fáraók mindegyike hatalmas tiszteletben tartotta az amuletteket, így azokat előszeretettel viselték testükön nem csak életükben, hanem azon túl is.A szkarabeusz egy közönséges ganajtúró bogár, mely Közép- és Dél-Európában, Afrika és Közép-Ázsia síkságain él. A szkarabeuszok a hulladékból szerzik táplálékukat (érdekesség, hogy ezt a feladatot mindig a hím állat látja el). A szemétből, ürülékből és egyéb hasznavehetetlen anyagból golyót formál, majd hátsó lábait segítségül hívva görgeti hazáig a szerzeményt.A szkarabeusz otthonául alagút szolgál, melyet ő maga ás, ide szállítja táplálékát, melyet a nősténnyel közösen fogyaszt el. Az utódnemzés biztonságos végrehajtása a nőstényre hárul, aki szintén galacsinokat, avagy gombócokat formál a szemétből, melyeket biztonságos helyre görget és lerakja benne a petéket, melyből néhány hét múlva kikelnek a kis szkarabeuszok.A szkarabeuszok hieroglifjele azt jelenti: valamivé válni, megszületni; emellett pedig a felkelő napot is ábrázolja. Az egyiptomi halotti kultusz is visszavezethető e különleges rovarokra, ugyanis ezek az élőlények igen különös tiszteletnek örvendenek annak köszönhetően, hogy a trágyából kelnek új életre, éppen ezért az újjászületés szent állatainak tartják számon őket. A fáraók halotti szertartása is hasonló a szkarabeuszok életviteléhez, ugyanis az elhunytat bebalzsamozzák, gyolcstekercsbe kötik, majd mintegy vájatokat vájva a piramisok egy eldugott zugában helyezik nyugalomra őket.Érdekesség, hogy a múmiák pólyakötései alá úgynevezett szívszkarabeuszt helyeztek, mely egy megközelítően 5-10 cm nagyságú kőből faragott szkarabeusz - felületére pedig a Halottak könyvéből véstek idézeteket. Az egyiptomiak szerint erre azért volt szükség, mivel a szív az élet fenntartója, a szkarabeusz a feltámadás jelképe, s így e két fontossági tényező fényében a szkarabeusz vált a szív helyettesítőjévé, egyben az elhunyt amulettjéé.Az élők azért hordtak szkarabeuszt ábrázoló amulettet, mert hittek annak óvó hatalmában, abban, hogy elűzi a bajokat, a betegségeket és a rossz szellemeket.
Dinamikus városfejlődés
A városfejlődés dinamizmusa gyakorlatilag felfoghatatlan. A Föld tizenharmadik, Afrika második legnépesebb városának 453 km²-én hat és fél millióan élnek (összehasonlításként: Budapest területe 525 km², népessége pedig 1,73 millió fő), azonban a hozzá szorosan kapcsolódó, vele szimbiózisszerűen együtt élő metropolisz-térséggel együtt tizenyol-tizenkilenc milliós népességű város lakossága nappal huszonkét milliósra duzzad a hárommillió fős ingázó réteg miatt. Az Ezeregyéjszaka városába naponta nagyjából öt-hétezer ember érkezik ideiglenes vagy állandó letelepedési szándékkal, kisebb részük a gazdaságilag alulfejlett Felső-Egyiptomból, többségük a fekete kontinens háború sújtotta válságrégióiból (pl. Líbia, szubszaharai térség, Száhel-övezet, Trópusi-Afrika) jön, ezáltal változtatva Kairót a közel-keleti régió egyik első számú migráns célpontjává. A városi népességszám a természetes szaporodás következtében is elképesztő dinamikával növekszik, olyannyira, hogy becslések szerint 2050-re negyven-ötven milliót is elérheti, így nem túlzás Kairó esetében bolygónk talán leggyorsabb és leginkább megállíthatatlan hiperurbanizációról beszélni. A folyamattal párhuzamosan az egyre súlyosbodó problémák sokasodnak, infrastrukturális hiányosságok miatt gyakran fordulnak elő vízkorlátozások, áramkimaradások. (A vízkorlátozások fő oka, hogy a gombamód szaporodó lakótelepeken az eredetileg tervezettnél akár tízszer, százszor többen él(het)nek illegálisan, bejelentett lakcím nélkül, akik számára döntően éjszakánként a város egyéb negyedei felől kell átirányítani az ivóvizet.) Számunkra felfoghatatlan, de egy átlagos kairói lakos élete egyharmadát dugókban tölti, ugyanis a városi úthálózat - bármilyen fejlett is - képtelen elvezetni a négy és fél milliós gépkocsipark okozta óriási közúti forgalmat.A közösségi közlekedés hagy némi kívánnivalót maga után. Két és fél metróvonal és egy villamosvonal áll az utasok rendelkezésére, így jobb híján a városi buszok és tuk-tukok váltak a legnépszerűbb közlekedési eszközökké. Érdekesség, hogy buszmegállók nem léteznek, helyette "megszokás" alapján állnak meg/egyes esetekben csak lassítanak a menetrend nélkül közlekedő helyi buszok, hogy utasaik fel- és leszállhassanak.
Építészeti érdekességek, amiket vétek lenne kihagyni
A számtalan feledhetetlen látnivaló közül további kettőt mindenképp ki kell emelnünk: az egyik az Óvárosi téren található csillagászati óra, míg a másik a Táncoló ház. Az utcácska önmagában magával ragadó hangulatot áraszt, és a tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, amely 10-22 óra között, az apostolok felvonulásával jelzi az órákat, valamint a Nap, és a Hold pozíciója is látható rajta. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik.A futurisztikus Táncoló ház alapkövét 1994-ben tették le, az építésének végét 2 évvel későbbre tehetjük. Az épület szabálytalan formáját két ölelkező alak inspirálta, Ginger Rogers és Fred Astair párosa. Az épülethez 99 különböző formájú és méretű betonpanelt használtak, mindhez egyedi faformát kellett építeni. A szokatlan kivitelezés nagy port kavart, de a kedélyek idővel lecsillapodtak, az épületnek ma fontos helye van a modern prágai építészetben és városképben.Gasztronómiai kirándulásEgy igazi prágai étteremben vétek lenne kihagyni a csehek tipikus nemzeti eledelét, a knédlit. Ez a szaftos, szószos ételekhez kiváló köret a sörön kívül a csehek "mindennapi kenyere". Zsömlés és krumplis változata a legnépszerűbb, de készítik füstölt hússal és szalonnával töltve is.Ha már Csehország, mindenképp szót kell ejteni a világszerte híres világos sörökről. A magyarok által talán a legismertebb és legkedveltebb hely az U Fleku, ahol a házi sört a XIX. század óta változatlan technológiával készítik. A sörözőben egy múzeumot is kialakítottak, ami a söröző történetét mutatja be. Aki Prágában jár, annak szinte kötelező ellátogatni ide és megkóstolni a legendás nedűt.
Török szokások
Íme néhány bennfentes információ arról, milyenek is a törökök valójában.Dohányzás: Minden török (férfi) mindenhol dohányzik. A kapcsolatfelvétel jegyében azonnal megkínálják az embert, visszautasítani pedig csak egy bűvszóval lehet: "A doktor megtiltotta", azazDoktor jaszak(tir). Ezt elfogadják.Mulatozás: A törökök roppantul szeretnek mulatozni. Maximálisra srófolják a magnón, rádión a hangerőt (bárhol, bármikor), és vad táncokat lejtenek, amelyekben az ugrálós mutatványok és a harci elemek dominálnak. A nők is táncolnak, de férfival együtt nem, viszont azokkal egyszerre, külön karikába gyűlve. Szinte minden török játszik hangszeren: a pengetős népi hangszerek és a harántfuvola (ney) a kedvencük. A dalaik magyaros karakterűek (parlando), ezt Bartók is észrevette.Strandolás, piknikezés: A törökök nagyon szeretnek fürödni - a vidéki nők néha teljesen felöltözve, a gyerekek, férfiak fürdőruhában. Hétvégeken teljesen ellepik a fürdőhelyeket vagy a magaslati kirándulóhelyeket (piknik), olyan sűrűn táboroznak egymás mellett, hogy alig lehet köztük átmenni. Mindenki azonnal a vendégének tekint, és megkínál. Mivel visszautasítani sértés, ezért megfontolandó, hogy elvegyüljön-e az ember, vagy inkább elkerülje a tömeget. Mecset, minaret, szent helyek, temetők: Ezeken a helyeken nem veszik jó néven az idegeneket (kivéve, ahol az idegenforgalom engedi). Ha ilyen helyre tévedünk, valószínűleg udvariasan eltessékelnek bennünket. Különösen vigyázni kell, hogy ne vegyük igénybe az ilyen szent helyeknél található vízcsapokat, mosdóhelyiségeket.
Ithaka
Ithaka Kelafóniával összetartozik közigazgatásilag, mindkettő a Jón-tengeri szigetcsoport tagja. A szigetet Odüsszeusz hazájának tekintik, ez a sziget jelképezi a hazaszeretetet és a hazavágyást. Fővárosa Vathi, mely a XVI. századból, egy velencei időkből visszamaradt kisváros. A sziget a történelem előtti időktől lakott, bár egy időben ismeretlen okokból teljesen lakatlanná vált, a velencei uralom alatt ingyen telkek ígéretével a velenceiek ismét benépesítették.Egy német régész rátalált egy dombon egy akropoliszra, melyet azóta Odüsszeusz várának neveznek. Ezen kívül is jelentős mennyiségű hellénisztikus leletek kerültek a felszínre. Nagy része a British Múzeumban van elhelyezve. Feltártak egy másik fellegvárat Agios Athanasios-nál, továbbá egy templomot Agios Georgios-nál. Ezek a leletek bizonyítják, hogy a sziget már a rézkortól lakott volt. I.e. 1000-től élte virágkorát a sziget. Több ókori várossal állt kapcsolatban, továbbá fontos kereskedelmi állomás volt.A történelem során több uralom is átvette a sziget felett a hatalmat. Volt római, majd velencei fennhatóság alatt. Később, a többi Jón-szigetcsoporthoz tartozó szigetekhez hasonlóan előbb francia, majd angol kézre került, majd a XIX. században egyesült ismét Görögországgal. Régészeti körökben folyamatos téma és vita, hogy Odüsszeusz hazája, Ithaka, megegyezik-e a mai Ithakával. Vannak, akik azt tartják, hogy inkább Kefaloniához tartozó Paliki félszigeten volt Odüsszeusz otthona. A hely behatárolásától függetlenül, rengeteg turista érkezik évente a mitológiai helyre, Ithakára, hogy megtekintse Odüsszeusz otthonát. Arra már kevesebben gondolnak, hogy még ha bizonyítást is nyer valamilyen formában, hogy mely terület volt a Homérosz által leírt Ithaka, az még mindig csak azt bizonyítja, hogy az író valóságos helyről írt, ennek ellenére Odüsszeusz története még mindig lehet a fantázia műve. A helyi lakosok töretlen hitét jellemzi, hogy a feltárt fellegvárnak az Odüsszeusz vára nevet adták, amire pedig elég kevés esély van, hogy éppen Odüsszeusz lakóhelyét tárták fel.