szálláshelyek Ide utaznék Róma

Általános leírás

Olaszországban minden apró részlet azt bizonyítja, hogy a világ egy nagy színpad. Az építészek és szobrászok a parkok és kertek ezreit természetes díszítésnek tekintették. A hatalmas piazzák, az őket keretező csodálatos épületek, kitűnő színpadai e mediterrán nép főként szabadban zajló életének. Rómát leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlíthanánk, mely az emberi kultúra magasrendű alkotásainak kincstára. Ma is Itália közigazgatási és kulturális fővárosa, valamint a római katolikus egyház központja. A várost alapjaiban fenyegető háborúk, a környezet szennyezés és az autók ellenére építészeti emlékei kiállták az idők próbáját, és évszaktól, időjárástól függetlenül, a világ minden tájáról milliószámra vonzzák a turistákat. Nemcsak a csodálatos boltíveket és művészeti alkotásokat csodálják meg, de a la dolce vitába is belekóstolnak abban a városban, mely a nyelvét, a törvényeit és a naptárát adta nekünk. Az élet persze itt sem mindig olyan édes; elég, ha csak a táskatolvajokra, a szédült római sofőrökre vagy a bürokrácia buktatóira gondolunk, de ne is foglalkozzunk vele, élvezzük ki inkább Róma csodálatos oldalát, vegyük szemügyre a felfoghatatlan mennyiségű műkincset és kóstoljuk meg a soha nem látott ételkülönlegességeket.
A turisták a helybéliekkel együtt azért viselik el a zűr és hangzavart, mert ismerik a mondást: ha farkassal laksz, vele együtt ordíts. Aki beteszi a lábát ebbe a városba, az rögtön rájön, hogy igaz a mondás, mely szerint "Rómát nem lehet egy nap alatt megnézni". Annak is fel kell állítania egy fontossági sorrendet, aki egy meghatározott témakör, például a képzőművészet vagy az építészet iránt érdeklődik, és a szálláshelyét is célszerű a legfontosabb látnivalók közelében kiválasztania. Persze a történelem emlékeibe az is lépten-nyomon belebotlik, aki nem keresi azokat, szinte minden sarokra jut egy nevezetes szobor vagy szökőkút. A sokat emlegetett dombokból viszont vajmi keveset fogunk látni, kivéve az Aventinus-dombot, mivel ma már alig emelkednek a környező táj fölé. Egyes külvárosok, például a Parioli, mára olyan felkapottak lettek, hogy több luxusszálló és éjszakai mulató található bennük, mint a Via Vittorio Venetón. Közlekedés

A vonaljegy (BIT)1 EUR és 75 percig érvényes. A napi jegy (BIG)4 EUR, és éjfélig érvényes. Válthatunk turista jegyet is (BTI), ami 11 EUR-ba kerül és három napra jó. A heti jegy (CIS)16 EUR-ba kerül. Ajánljuk

A legnépszerűbb találkahelynek és a nyüzsgés központjának azért ma is a város főbb terei (legfőképpen a Piazza di Spagna) számítanak. Róma ősi, de örökké eleven város. A hozzá tartozó dicsőséges Birodalom már a múlté, de a város ettől még nagyon is nyüzsgő életet él. Akár bedobunk egy pénzérmét a Trevi-kútba, akár nem, biztos, hogy vissza akarunk majd térni újra és újra, hiszen mindig marad még felfedeznivaló. A városban sétálgat va soha ne feledkezzünk meg arról, hogy hol is járunk, hiszen ez Olaszország, a robogók hazája. Mulatságos megfigyelni, hogy egy-egy tilos jelzésnél miként rajzanak előre a kocsik között cikázva. Mindig figyelmesen győződjünk meg arról, hogy áthaladhatunk-e az úton, mert sokszor a szabad jelzés nem jelenti az áthaladás engedélyét is! Kellemes kirándulásnak ígérkezik ellátogatni a Rómától 30 km-re lévő Tivoliba, ahol csodálatos szökőkutak és Olaszország talán legmagasabb ciprusai között sétálhatunk a Villa d 'Este parkjában. A villának többször vendége volt Liszt Fe renc, a park szépsége ihlette több zongoramű megírására. A várost átszelő Aniene folyó 160 m magas lenyűgöző vízesésben zúdul alá a Villa Gregoriana parkjában. Tivolitól 6 km-re található Hadrianus villájának épületegyüttese, melyet a császár életének utolsó éveiben építtetett. Ha az időjárás megengedi, ne hagyják ki a selymes homokú "római tengerpartot ", Lido di Ostiát, melyet a városból induló vonattal könnyen meg lehet közelíteni. Vásárlás

Vasárnap délelőttönként érdemes felkeresni a híres bolhapiacot a Porta Potesén a Trastevere negyedben, ahol különböző árusok kínálják portékáikat, ruhákat, cipőket elérhető áron és jó minőségben. Aki jobban kedveli az üzleteket, látogassa meg a Corsót, vagy a Giubonarét, ami a Campo di Fioriról nyílik. Mindkét helyen rengeteg kis üzlet található. Étkezés

Térjenek be egy "trattoria"-ba, ami egy házias kisvendéglőt jelent, ahol megkóstolhatják az olasz konyha remekeit, rizottókat, pizzákat, tésztákat. Ebédelhetnek akár egy bárban is, ahol egy tálételeket és egyénileg összeállítható bőségtálakat kóstolhatunk. A központban külön üzleteket találunk a különlegesebbnél különlegesebb tésztafélék megszámlálhatatlan variációival - ízek, formák, színek szerint válogatva. Ha egy kicsit is merészebbek vagyunk, érdemes minél többfélét megkóstolni, pennét, spagettit, bucattinit, hiszen hol lehetne a tészta igazi ízét érezni, ha nem Olaszországban. Éttermekben általában felszámolják a borravalót (10%), a számlán ez úgy jelenik meg, coperto. Egyéb

Piazza Venezia (Velence Tér)
A téren a legnevezetesebb az olasz nemzeti emlékmű. A Monumento Nazionale a Vittorio Emanuele II. az 1870-ben létrejött nemzet egység dicsőítésére az 1878-ban elhunyt első itáliai király, II. Viktor Emanuel tiszteletére épült. A hatalmas emlékmű (135 m széles, 130 m hosszú, 70 m magas) magában foglalja a "Haza oltárá"-t és az "Ismeretlen katona sírjá"-t. A várostervezési és építészeti értéke viszont sokak által vitatott.

Palazzo Venezia
Egyben 5 jelentős közlekedési útvonal találkozási pontja. Rövid ideig ott volt a pápai rezidencia is. Később ugyanott székelt az osztrák nagykövetség, és a fasizmus alatt Mussolini azt a palotát választotta római tartózkodásának helyéül. Ma a palota magában foglalja a Museo di Palazzo Veneziát, amely a művészettörténet és régészet állami intézete. A szigorú reneszánsz homlokzat 3 ablaksorral és toronnyal eredetileg védelmi funkciót is elláthatott. A palotába beépített kastélykápolnaként különül el a San Marco-templom. Mostani formáját a Palazzóval együtt a 15. évszázadban nyerte. Oszlopos előcsarnokkal, belül pompás kazettás mennyezetborítással és az i.sz. 9. sz.-ból megmaradt mozaikokkal rendelkezik. A templom mellett a Palazzo Venezia belső udvariba juthatunk, ahol az antik épületekre emlékeztető dupla, emeletes árkádok, továbbá dús, zöld növényzet és egy barokk kút található. A kút Velencét személyesíti meg a Szt. Márk-oroszlánnal. Érdemes mindezt megtekinteni, ha már arra járunk. Visszatérve a térre vessünk egy pillantást a román harangtoronyra (Campanile) is.

II Gesu templom
A hatalmas homlokzatáról híres. A kora barokk időszakban épült homlokzat mintául szolgál sok későbbi templom számára. Róma vezető pozíciója korábban elősegítette olyan művészeti irányzatok fejlődését, amelyek máshol csak később jöttek létre. A jezsuita rend alapítója, Loyolai Szt. Ignác 1556-ban halt meg egy szerény hajlékban. A kétemeletes homlokzat úgy van elhelyezve, hogy a középső hajó főbejárata a központ: a barokk kor központosító erejének építészeti példája. Az óriási dongaboltozat művészi díszekben gazdag; mindez Jézus nevének dicsőítését célozza meg azzal, hogy a templomot mintegy az ég felé tárja ki. A kupola és az apszis csak 1669-ben készült el, ekkora már a jezsuitáknak a katolikus egyház reformjáért vívott harca leáldozott. Így válik érthetővé az építészeti tisztaság és a túlzsúfolt feldíszítés közötti ellentmondás, melyet a későbbi évszázadok hoztak létre.
A főoltár neoklasszicista. A tőle balra lévő kápolnát a Santa Maria degli Astalli, egy 15. sz.-i, azonos nevű templomból származó oltár díszíti. Ez a templom egykor az II Gesú helyén állt.
A Capella di Sant 'lgnazio di Loyolat a bal oldalhajóban van, alatta a szent sírja fekszik. Az oltár a kereszténység legértékesebb darabjának számít: arany, lazúrkő, márvány és alabástrom - az angyalok által tartott földgolyó a legnagyobb ismert lazúrkődarab. Tömör ezüstből volt a szent szobra, melyet azonban 1797-ben beolvasztottak, és Napóleonnak adták hadisarcként.

Area Sacra Argentína
1926-1930 között 4 templomot ástak itt ki, melyek körvonalai mai is jól kivehetők. A legrégebbi, valamivel mélyebben fekvő rom i. e. 300-ra datálható, ez egyben Róma egyik legöregebb műemléke.

Palazzo Famese
A reneszánsz palota, melynek építését 1514-ben kezdték, híres római műemlékegyüttest alkot ma is. A Farnese család a 16. sz.-ban a leghatalmasabbakhoz tartozott, közülük került ki sok bíboros, és III. Pál pápa is leszármazottja. A családi rezidenciát 1580-ig példátlan pompával tartották fenn. Olyan építészek, mint Sangallo, Michelangelo és Delta Porta dolgoztak a Famese-palotában, Annibale Carracci festette a gazdag díszítésű freskókat. Harmonikusan tagolt ablaksorok adják a nagyszerű hatást. A belső udvar ívelt folyosói a maguk nemében a legszebbek Rómában. A híres Galleria Carracci ma az itt székelő francia követség fogadóterme.

Palazzo della Cancelleria
Első a nagy római reneszánsz paloták közül. Még most is itt székel az apostoli hivatal, mely a palota nevét adta. A 3 emeletes homlokzat szintén a művészi ablaktagozódás által érvényesül. A jobb oldalt kapu a hajdani palotakápolnába, a San Gorenzo in Damasóba vezet. A bal kapun keresztül a megtekintésre érdemes, kétszintes, árkádos udvarba érkezünk. A palota nagytermét Famese pápa életének jeleneteivel díszítették.

Piazza Navona
Ez a műremek Domitianus cirkuszának alaprajza szerint épült (65 x 240 m), a 16. sz. végétől kezdték kialakítását. A hossztengelyen lévő 3 kút és a Sant 'Agnese templom erős hangsúlya kiemeli a Piazza Navonát, és Európa egyik fő látványosságává teszi.
A 3 kút közül a déli kút (Fantana del Moro) egy delfinnel harcoló szerecsent ábrázol, az északi (Fontam del Nettuno) a tenger istene, Neptun harca egy polippal. A középső kutat, (Fontana dei Fiumi, négy vízsugaras kút) Bernini alkotta. A Nílus, Duna, Gangesz és Rio delta Plata folyókat ábrázolja, az ismert földrészek szimbólumaként. Az obeliszk a Domitianusi korszakból, Egyiptomból való (i.sz. 1. évszázad).

Sant' Agnese
A kupolás templomot 1652-ben kezdték építeni. A kupola, tornyok és homlokzat összjátéka adja a Borrominira jellemző szárnyaló egyensúlyt. A reneszánsz szigorú vonalvezetését a barokk feloldása követte. A belső teremben folytatódik a szárnyaló stílus. Egy görög kereszt alaprajza felett lévő központi épületben önálló oszlopok és plasztikus oltárcsoportok alkotnak térbeli mozgást.
A bejáratnál található X. Ince pápa síremléke, aki a templom és a Bernini-kút megalkotására adta a megbízást.

San Luigi dei Francesi
A franciák nemzeti templomaként szentelték fel. A Giacomo delta Porta kétemeletes reneszánsz homlokzata 3 kapuval rendelkezik, melyekkel együtt a belső részben 3 hajórészt alakítottak ki. A bal oldali 5. kápolna freskóit Caravaggio festette: Máté apostol, mint evangélista elhivatottságát és szenvedését ábrázolják.

Pantheon
Az antik idő egyik legjobban megőrzött hagyatéka. Belépés díjtalan. Nyitva: hétfő-szombat: 9-12.30-ig (v. 13-ig). Megközelítés: 64-es busz, a Largo Argentina-ig.
I. e. 17-ben kezdték el építeni, valószínűleg, mint minden isten szentélyének szánták. A mai formája Hadrianus császár idejéből való. Az épületből sugárzó bűvölet a görög előcsarnok és római kupolaépítmény egybeforrásából ered: 8 korinthoszi oszlop az első sorban, kétszer négy a másodikban, ezek tartják a háromszög oromzatot. Ez a modell nemcsak a reneszánsz építészeket inspirálta, hanem a klasszicista építőmestereket is. A szentélyt körfalakon nyugvó félgömbkupola koronázza. Mivel a magassága és a kupola sugara egyforma (a magasság és szélesség aránya 1:1 ), a szerkezet tökéletes szimmetriát eredményez (magassága és szélesség 43,40 m). A 7 fülkét a 7 bolygó istenének szentelték fel, a bejárat jelképezi a 8. fülkét.

Sant' Ignazio-templom
A rend alapítójának, Szt. Ignácnak szentelték fel. A kétszintes homlokzat jellegzetes oszlopdíszei (csigái) jellemzik egyben a barokkot is. A háromhajós belső rész gazdag pompája olyan világian hat, mint az Il Gesú-templomé. A mennyezeti freskókat perspektivikus mesteri tudással festették: az ágból fénysugarak tartanak a négy égtáj asszonyalakjai, és Szt. Ignatius felé.

Piazza Colonna
Róma egyik központi tere, nem utolsósorban a kormányépület miatt: a Palazzo Chigi északi oldala a miniszterelnök székhelye. A mellette található Palazzo Montecitorióban ülésezik a képviselőház.

Spanyol lépcső (Scalinata Bella Trinitá dei Monti)
A lépcsőt, és az előtte fekvő teret (Piazza di Spagna) az itt lévő spanyol nagykövetségről neveztek el. A lépcső előtt fekszik a festői Fontana Bella Barcaccia, egy elsüllyedt hajót ábrázoló szökőkút. Az északi részen 18. sz.-i paloták teszik teljessé a Fiazza di Spagna építészeti zártságát. A lépcső maga a Trinitá dei Momti templom dupla tornyával erős hangsúlyt ad a római városképnek. Késő barokk lendülete feloldja a feltűnő jobb szögletet és az alkotásnak kedvességet kölcsönöz.

Trajanus oszlopa
Marcus Ulpius Trajanus i. sz. 98-117-ig kormányozta a Római Világbirodalmat. Ez volt az első eset, hogy "provinciai" ember (Hispaniából származott) került a birodalom élére, amely ráadásul az ő hódító hadjáratai által érte el legnagyobb kiterjedését. Trajanus oszlopa a dákok elleni háborúkra emlékeztet. Belsejében helyezték el a császár aranyurnáját, mindezt az uralkodó szobra koronázta. Amikor ez elveszett, 1587-ben Péter apostol szobrával pótolták.
Az oszlop 18 db 3,5 m átmérőjű, márvánnyal borított részből áll, kívül az oszlopot művészi domborművek díszítik, belül egy 185 lépcsőfokból álló csigalépcső fut csavarvonalban fölfelé. A domborműsáv 270 m hosszú és 2500 figurája közül a legnagyobb 70 cm-es. A dák háborúkat, valamint áldozati jeleneteket ábrázol. Más diadalívekkel összehasonlítva ez a dombormű-szalag egyenesen gigantikusan hat. Trajanus oszlopa példaként is szolgált későbbi utánzatoknak.

Trajenus-fórum (Fara di Traiano).
A többszintes, félkör alakú létesítményt, amely lejtőre épült, üzleti épületnek szánta Trajanus. A császári fórumok között területét tekintve a legnagyobb. A félkör előtt a legalsó szinten kell elképzelnünk a tulajdonképpeni fórum csarnokát (118 x 89 m).

Forum Romanum (Foro Romano)
A Fórum ingyenes, a Palatinus domb a Kolosszeum belépővel ingyenes
Eredetileg egy mocsaras völgy volt a ma 480 m hosszú és kb. 180 m széles terület helyén, amely Róma vallásos, politikai és kereskedelmi központja lett. A birodalom állandó növekedéséval párhuzamosan veszített eredeti funkciójából.

a.) A bejárattól közvetlenül a Via Sacrára (Szent út) juthatunk, amely az egész Fórumon keresztülhúzódik. A Capitoliumtól nyugatra, jobb kéz felé van a Basilica Emilia, a pénzváltók csarnoka. A Kúriában (Curia) gyűlt össze a szenátus, kiknek tagjai a világbirodalmat kormányozták. A gyűlések helye már a korai királysági időkben is itt volt, a ma látható építmény Diocletianus császár nevéhez fűződik. A Fórum legrégebbi műemléke a Lapis Niger (Fekete Kő); a legenda szerint itt nyugszik Róma egyik alapítója, Romulus. A lépcsőn juthatunk fel a tufakőhöz, amelyen a legősibb ismert latin feliratot olvashatjuk. A háromkapus Septimius Severus diadalíve (Acro di Settimio Severo) négy domborművön ábrázolta a császár keleti hadjáratait; az íveket kazettás födémként építették. Rostrának hívták a politikai megbeszélések szónoki tribünét.

b.) A Saturnus-templom (Tempio di Saturro) az alapítása óta az állam kincseinek őrzésére szolgált. Közelében található a korinthoszi stílusban épült Phocas császár diadaloszlopa (Colorma di Foca), amely a hasonnevű császár dicsőítésére épült. Ő ajándékozta a Pantheont a pápának. Az oszloptól keletre a Lacus Curtius emlékeztet az egykori mocsaras területre; a hínáros állóvíz a rómaiak szemében a való- és az alvilág összeköttetését szentesítette meg, "tiszteletére" áldozatokat dobtak a tóba. Itt volt a Fórumnak az a területe, amely szűkebb értelemben a polgárok gyülekezőhelyének is számított. A Via Sacra (Szent út) átellenes oldalán építtette Caesar a Basilica Juliá-t (Basilica Giulia) a Fórum legnagyobb csarnokát: 101 m hosszú és 49 m széles. A kétemeletes, márvánnyal bevont épületből mára az oszlopalapzatok maradtak meg. A homlokzattal szemközt, a Colosseum irányában volt található az i. e. 448-ban, az etruszkok fölötti győzelem után emelt Dioszkurok temploma (Tempio di Castore e Polluce). A még megmaradt három korinthoszi oszlop Augustus korából származik. Mögöttük egy oltár, rajta Jupiterrel, Castor és Pollux dioszkurokkal, valamint Lédával, a hattyúval: a "Lacus Juturnae", mint azt a négyszögletes márványmedence sejteti, a legöregebb források egyikének is számít. Innen, ha dél felé, a Palatinus irányába megyünk, találjuk az Augustus-templom helyén épített Santa Marfa Antiqua templomot, a Fórum legöregebb keresztény épületét.

c.) Augustus diadalíve (Arco di Augusro) az Antonius és Kleopátra fölötti actiumi győzelem után épült. Két évvel később emelték közvetlen szomszédságában a Julius Caesar-templomot (Tempio di Caesare), pontosan azon a helyen, ahol Caesar holttestét elégették. Mellette találhatók a Regia romjai, amely Numa Pompilius óta királyi székhelynek számított, később a legfőbb római főpap, a Pontifex Maximus székhelye lett. A római katolikus egyház feje, a pápa még ma is viseli ezt a címet.
A Vesta-templomban (Tempio di Vesra) hat papnő - a Vesta-szüzek - őrizték a "Szent Tüzet". Az ősrégi Vesta-kultusz védte a házat és az otthont, és így a családot is. A Vesta-szüzeket már kislány korukban 30 évre föleskették, ők szigorú klauzúrában a Vesta-szüzek palotájában (Casa delle Vestali) éltek, és különleges előjogokat élveztek. Azonban, ha elvesztették szüzességüket, élve temették el őket. A "soha ki nem alvó Szent Tűzön" kívül a Palladiumot, Pallász Athéné szent képét is őrizték.

d.) Antonius Pius császár és felesége, Faustina temploma (Tempio di Antonio e Fáustina) oszlopcsarnoka még ma is áll. Az egész épületegységből mára a San Lorenzo in Miranda templom lett.

e.) Romulus temploma (Tempio de Romolo) egy kerek épület. Az oltárteret és a diadalívet korai mozaikok díszítik.

f.) Maxentius-Constantinus bazilika A Maxentius császár által épített, be nem fejezett, háromhajós, kb. 6000 négyzetméteres csarnokot csak utódja, Constantinus tudta befejezni; a 36 m magas középhajó-boltozat alatt állt Constantinus császár kolosszális szobra, amelynek méreteiről mára csak a Capitoliumban látható szoborláb árulkodik.

g.) A bazilika után a román stílusú harangtorony, a Santa Francesca Romana vonja magára a figyelmünket. Téglába ültetett színes korongokkal gyakran találkozhatunk Rómában. A főoltár Madonna-képe az 1216-os tűzvészt sértetlenül túlélte. A főtemplom körüli egykori kolostorban ma a Fórum leletei (Museo del Foro) kaptak helyet.

h.) Titus diadalíve (Arco di Tito). Ez Titus császár legrégebbi római diadalíve, Jeruzsálem elfoglalása után állíttatta utódja, Domitianus. Domborműveken a hadjárat jeleneteit, valamint a császár isteni mennybemenetelét is megtalálhatjuk. Plasztikus kialakítás és térbeli hatás emeli a domborművet a római művészet mesterművei közé.

i.) Lívia háza (Casa di Lívia) Augustus palotájához tartozott. Az átrium körüli szobák falfestményeikkel és padlómozaikjaikkal egy Krisztus korabeli római lakóház benyomását keltik.

j.) Flavius-palotához (Palazzo dei Flavi) fogadótermek (Aula Regia), egy háromhajós bazilika és a császár magánkápolnája tartozik, melyek előtt oszlopokkal körülvett Peristylium (Peristilio), és étkező (Triclinio) terült el.

Santa Marfia d'Aracoeli
Előtte állt Juno Moneta temploma, ahol a római állam pénzét tartották, valamint itt jelentették be Augustus császárnak Krisztus születését. A ma álló templomot ferences szerzetesek építették; a 22 antik oszlop (mely a belső teret háromhajóssá osztja) és a bazilika felső világítása a szentélynek vidám, derült hatást kölcsönöz. A mennyezet festményei a törökök felett aratott győzedelmes lepantói tengeri csatára emlékeznek.

Capitolium tér (Piazza del Campidoglio)
Hátsó részét Michelangelo alakított ki. Még a tér közepén álló Marcus Aurelius császár lovas szobra nélkül is a reneszánsz építészet zárt egységének hatását érezhetjük. A lépcső tetejéről, ahol Michelangelo Castor és Pollux-szobrát helyezték el, nagyszerű képet kaphatunk a tet körülölelő három capitoliumi palotáról.

A capitoliumi paloták

a.) Konzervatóriumi Palota (Palazzo dei Conservatori). Különös figyelmet érdemelnek a Konzervatóriumi Palota belső udvarán található szobortöredékek, melyek Nagy Constantin császár kolosszális szobrának maradványai. Eredetileg a Maxentius-bazilikában volt a hétszeres életnagyságú szobor; a megmaradt láb és fej sejtetik az eredeti méreteket. A híres "capitoliumi nőstény farkas", Róma jelképe, amely a legendás városalapító ikreket, Romulust és Rémust táplálták, az első emeleten található.
Az első emelet termeit a római történelem gazdag epizódjai díszítik; Horatius és Curatius termében tekinthetjük meg VIII. Urbán pápa márvány-, és utódja, X. Ince bronzszobrát. Mindkét pápának nagy szerepe volt Róma barokk-arcképének kialakításában. A Ludak termében (Sete delle oche), közvetlenül a "Nőstény farkas terme" mellett, található az egész együttes tervezőjének, Michelangelonak bronz mellszobra, valamint egy zöld márványból készült népszerű kutyaszobor. A Galleria degli Orti Lrrmiani legszembetűnőbb alkotása a hellén időkből származó "Esquiliniumi Vénusz". Kecsessége, bája jól tükrözi az antik szobrászat mestereinek ragyogó tehetségét.

b.) Capitoliumi Múzeum (Museo Capirolino). A kiállított darabok közül említésre méltó az első emeleten, a Sala del Gladiatorében található "Haldokló Gladiátor" szobor, amely a pergamoni iskola egyik kiemelkedő darabjának másolata. A Sala degli Imperatoriban említésre méltó a 64 római császári portré; mellette a Sala dei Filosofiban Róma leggazdagabb portrégyűjteményét láthatjuk, ahol költők, filozófusok államférfiak arcképei vannak kiállítva.

San Giorgio in Velabro-bazilika
Az épület eredete a 7. századra nyúlik vissza, az előcsarnok és a harangtorony a 12. századból származik. A belső teret 16 antik oszlop osztja három hajóra. Az oltár fölötti tabernákulum kivitelezése, valamint az apszis freskói mind az egykori elrendezésre emlékeztetnek. A templomtól balra van a bankárok és marhakereskedők által Septimius Severus császárnak szánt Argenta-ív.

Santa Maria in Cosmedin
A 6. században építették egyhajós épületté. A 12. századból származik előcsarnoka és harangtornya, mely egyike Róma legszebb harangtornyainak. A falba épített kőmaszkot "Az igazság szájának" (Bocca delta veritá) hívják: ha egy hazudós beleteszi a kezét, az megharapja. A korong az ókoriak szerint az Oceanost (óceán) jelképezi amely az egész Földet körülfogja, egyben az is időt szimbolizálja. 18 antik oszlop tagolja az épület belső terét.. A mozaikpadló még a 12. századból származik, és az oltár fölött egy 1294-ben épített gótikus baldachin lebeg, amelyet antik vörös gránitból készítettek.

Santa Sebina-bazilika
Mai formája még tükrözi eredetének, az 5. századnak jegyeit, és a később hozzáépített elemek sem csökkentik ókeresztény templom jellegét. Szintén az 5. századból származik az előcsarnok ciprusfából készített szárnyas ajtaja. Ennek a korai dombormű-remeknek megmaradt 18 mezőjén a szentírásból találhatóak jelenetek. A háromhajós belső teret pátoszi márványból készített, 24 korinthoszi oszlop tagolja; ezáltal és a sárgás szelenit ablakokon (gipszféle kristály) beáradó meleg fény által kapta Santa Sebina sajátos jellegét. A bazilika helyén egykoron, az antik világban piac- és bírósági csarnok állt, erről árulkodik a bazilika alaprajza.

Sant' Alessio
Építésének története szintén a korai középkorba nyúlik vissza. Az épület háromhajós bazilika. A barokk térnyerése során, 1750 körül, azonban elvesztette azt a meggyőző tisztaságát, amit a velabrói San Giorgio, a cosmedmi Santa Maria és a Santa Sebina megtartott. A templomhoz tartozik egy falépcső, amit ereklyeként tisztelnek.

San Paolo fuori le Mura bazilika (Szent Pál a falak előtt)
A Szent Péter bazilika után Róma második legnagyobb temploma. Pál apostol sírja felett lévő kis kápolnából nőtt ki az óriási, öthajós bazilika, amelynek dimenziói Trajanus fórumának Basilica Ulpiájával mérhetők össze. A 16. századig, a Szt. Péter bazilika építését megelőzően, a kereszténység legnagyobb templomának számított, belsejében számos freskóval, mozaikokkal, melyek sajnos, 1823-ban elégtek. A bazilika rekonstrukcióját IX. Pius szentelte fel (120 m hosszú, 60 m széles és 23 m magas).

Palazzo Colonna
Amit az épületből láthatunk, az az 1730-as átépítést tükrözi. Annak a Cotonna családnak egyik palotája ez, amelyik a középkorban fontos történelmi szerepet kapott. V. Márton pápa is a család leszármazottja, ő kezdte az építkezéseket. A palotában található galéria, a Galleria Colonna többek között Tiziano, Tintoretto, Veronese műveit birtokolja.Építészeti stílusa miatt is megtekintésre méltó. A "Salone" és a szomszédos termek egy 76 m hosszú összefüggő teret eredményeznek, amelyet a mennyezet festményei még jobban kihangsúlyoznak. A bejáratot a Via delta Pilotta 17. alatt találhatjuk, a hátsó oldalon. (Nyitva: szombat 9-13-ig, további időpontokra egyeztetni lehet a galériával.)

Fontana di Trevi
A kutakban gazdag Róma városának legimpozánsabbika. Mivel a kútnál csillag alakban összefutó sikátoroktól csak akkor élvezhetjük a látványt, ha már közvetlenül a kút előtt állunk, az építmény teátrális jellege különösen erős hatást gyakorol a szemlélőre. A hátsó fal egy diadalívet ábrázol, négy korinthoszi oszlopon áll a díszítőléc, mindezt a pápai címer koronázza. A középső kapuban áll egy lovak által húzott kagyló-kocsin a tengerek istene, Neptun, akit tritonok kísérnek a sziklás tájon. A dramatika és a játékosság, illetve a formák szigorú kötöttsége és a lendületes mozgás kontrasztja lenyűgöző kulisszákat tár fel a szemlélőnek.

Quirinale-palota (Palazzo del Quirinale)
1564-től kezdve pápai nyári rezidenciaként szolgált; 1870-től az olasz királyoknak adott otthont, és 1947 óta itt található az államelnök székhelye. A reneszánsz homlokzat nagy díszkapuja Bernini műve, az udvart dór dupla oszlopos csigalépcső díszíti. A nagy lépcsőfeljárón az SS. Apostoli apszisából való freskók maradványait láthatjuk (Megtekinthető: érdeklődés alapján.)

Santa Marfia delta Vittoria-templom
Carlo Maderna 1605-ben építtette, majd Sorfia 1625-ben egy korai barokk homlokzattal fejezte be. Kétszintes, tekervényes oszlopcsigák díszítik. A barokk jegyekkel bőségesen rendelkező egyhajós templomból ki kell emelnünk baloldalt a negyedik kápolnát: benne található Bernini leghíresebb plasztikája, a "Szent Teréz elragadtatása" (Santa Teresa traffitta dall'amor di Dio).
"V" útvonal: (Stazíone Termini) - Szent Péter-bazilika - Vatikán Római körút villamossal (Fiazza Bel Risorgimento -Trastevere - Gianicolo)