Ide utaznék Vicenza

Általános leírás

A 8. században alapított illír várost Kr. előtt 177-ben hódították meg a rómaiak. A Pax Romana gazdagságot és töretlen fejlődést hozott a vidéknek az 5. századig. Akkor az egymást követő barbár betörések (vandálok, alánok) szörnyű pusztítással jártak, a várost ugyanis nem védte fal. A lombardok, majd a frankok uralma ideiglenesen visszahozta a békét, de 899-ben a síkságot végigpusztító magyarok komoly károkat okoztak. Őseink így akaratlanul is hozzájárultak Vicenza fejlődéséhez: miattuk kezdték építeni a városfalat. Vicenza a német-római császárok uralma idején önálló grófság, őrzi a római hagyományokat. A 9-10. században a gróftól egyre inkább az egyház kezébe kerül a hatalom, míg végül 1110-ben a vicenzai polgárok megfosztják hatalmától Torengo püspököt. A várost választott tanács, magisztrátus igazgatja. A 12. században
Padova ellen vívnak hosszú háborút, amit Verona segítségével megnyernek ugyan, de a szövetséges hódítóként itt marad... A Scaligerek bukása után a Viscontiak gyászos emlékű uralma jön. Vicenza polgárai belátják, hogy erősebb szomszédaik között nincs esélyük az önállóságra, ezért 1404-ben önként vállalják a legkisebb rosszat, Velence fennhatóságát.
Pigafetta, a vicenzai világjáró
A földrajztudósok még vitatkoznak, hogy a Föld lapos-e vagy gömbölyű, amikor Magellán flottája 1591-ben elindult Sevillából, hogy nyugat felé lehajózva, Amerikát megkerülve elérje a távol-keleti Fűszer szigeteket. Az öt hajó kétszázhatvanöt tengerésze közül tizennyolc csont és bőr ember, köztük Pigefetta tér haza három év múlva egy félig roncs karavella fedélzetén. Az utazás krónikáját a vicenzai fiatalembernek köszönhetjük, aki egy követség tagjaként tartózkodott a spanyol udvarnál, és az utolsó pillanatban kapott engedélyt, hogy csatlakozzéák az expedicióhoz. A botcsinálta tengerész, aki még úszni sem tudott, olyan helyeket ír le, ahol európai ember sohasem járt. Ő látott először pingvint és fókát. Szótár-kezdeményeket írt a brazíliai guaranai indiánok és az argentínai patagónok nyelvéből. Ajánljuk

Látnivalók
Giardino Salvi
A reneszánsz kertet Giacomo de Valmarana gróf építtette 1552-ben. Utolsó tulajdonosa, Girolamo Salvi halála után, 1907-ben lett közpark. A Seriola patak szeli ketté, egyik partján Palladio, a másikon Longhena egy-egy loggiája áll.
Porta Castello
Az öregtorony a 13. században épült. A veronai Scaligerek parancsára 1343-ban kis toronnyal egészítették ki.
Duomo
A római korban őskeresztény templom állt itt. A Szűz Mária tiszteletére épült katedrális főbb strukturális elemei gótikus stílusúak. Fehér és rózsaszín márvánnyal borított homlokzatát 1467-ben építtette Marco Barbo püspök. A díszes főoltárt nagy sietséggel emelték 1534-ben, ugyanis III. Pál pápa eredetileg itt akarta tartani a következő zsinatot (amit Trento latin neve, Trident alapján tridenti zsinat néven tartunk számon). A dóm melletti fás, virágos teret nyugatról a püspöki palota épülete zárja le.
Basilica
A város szimbóluma két nagy egységből áll. Belső része a városi tanács hatalmas 15. századi épülettömbje, melyet statikai problémák miatt meg kellett erősíteni. A római Colosseumot idéző kétszintes loggiát 1549-ben kezdték építeni. A megfordított hajóra emlékeztető, belül fa, kívül réz tetőszerkezetet mitológiai tárgyú szobrok övezik. A Basillca nevet Palladio javasolta, mivel a régi rómaiak így nevezték az igazságszolgáltatás központját.
Piazza dei Signori
A főtéren, a Basilicával szemben balról álla velencei helytartó palotája, a Loggia del Capitano, mellette a San Vincenzo - Palazzo di Monte del pieta épülettömbje. Az utóbbi, az "Irgalom Hegyének Palotája" zálogház. Két ferences barát, Bernardino da Feltre és Marco da Montegalda prédikációi nyomán hozták létre 1486-ban, hogy a polgárok az uzsorakölcsönöknél jobb feltételekkel juthassanak pénzhez. A teret keletről - velencei mintára - két oszlop zárja le, az egyiken Szent Márk, a másikon a Megváltó szobrával.

Casa Pigafetta A 15. századi reneszánsz palotában született a Föld első körülhajózásának krónikása, Antonio Pigafetta, aki a véletlennek is köszönheti hírnevét.
Palazzo Chiericati
A grófi család palotáját Palladio 1550-ben kezdte építeni. Az épület 1885 óta városi múzeum, gazdag képtárában nagyrészt venetói mesterek munkáival.
Teatro Olimpico
Európa legrégibb fedett színházát Palladio kezdte építeni 157-ben. A nézőtér kialakítása az antik színházakra emlékeztet. A színpadot lezáró, Théba öt utcáját idéző díszlet perspektivikus kialakítása az építkezést 1585-ben befejező Scamozzi munkája.
Palladio (1508-1580)
Az európai építészetre óriási hatást gyakorló mester Padovában született Andrea di Pietro dalla Gondola néven. Egy helyi kőfaragó mellett töltötte inaséveit, majd Vicenzába költözött, ahol harminckét éves koráig egy szobrász-kőfaragó segédjeként számos építkezésen dolgozott kőművesként. Miután kétkezi munkásként kitanulta a szakmát, önállósította magát. Az 1530-as években főleg lakóházakat, villákat épít Vicenza környékén. Egy véletlen találkozás változtatja meg az életét. A nagy tudású humanista, Gian Giorgio Trissino megbízza villája építésével. Beszélgetéseik során a humanista felkelti a kőműves-építész érdeklődését az antik kultúra iránt. Tőle kapja új nevét is: a Palladio a bölcsesség görög istennőjét, Pallas Athénét idézi. A fiatalember utazni kezd, tanulmányozza az ókori építészet emlékeit, többek között Veronában, a dalmáciai Splitben, a dél-franciaországi Orange és Nimes városában. Öt hosszú utazást tesz Rómába is, melyek nyomán 1554-ben kiadja a város ókori építészeti emlékeinek szentelt Antichita di Roma című munkáját. Két évvel később Daniele Barbaro megjelenteti a legnagyobb hatású ókori építész, Vitruvius munkáit, Palladio illusztrációival. Vitruvius szakmai kiválósága mindig példa marad számára, 1570-ben megjelent I Quattro Libri dell'Architettura (Négy könyv az építészetről) című munkája is erről tanúskodik.
Palladio első híres műve a Palazzo della Ragione (Basilica) átépítése volt, melyre a kor leghíresebb építészei, a velencei Sansovino és a veronai Sanmichele ellenében nyerte el a megbízást. A városháza befejezése után özönlenek hozzá a megrendelések, az 1550-es évektől Vicenza és környéke szinte minden fontosabb épületét Palladio építi, de az ő nevéhez fűződik a velencei San Giorgio Maggiore építése is. Az életművét megkoronázó legszebb alkotásának a Vicenza központjától körülbelül öt kilométerre délkeletre, a városon kívül épült Villa Rotondát tartják. A ókori római villákat idéző épület egy légterű középső része négyzet alaprajzú, kupola fedi. A bejáratokhoz mind a négy irányból jón oszlopokkal díszített lépcső vezet.
Palladio ókori ihletésű építészeti tárgyú írásai és művei óriási befolyást gyakoroltak az utókorra, különösen a német és az angolszász világban. Németországban Augsburg, Nürnberg, Heidelberg legszebb palotái jelezték e hatást. A brit királyi paloták intendánsa, Inigo Jones 1613-as itáliai utazásai nyomán építi fel a Queen's Houset Greenwich-ben és a Banketing House-t Whitehallban, melyeket a későbbiekben hasonló ihletésű épületek sora követ. A felvilágosodás korában a franciák, majd a többi nemzet is felfedezi a palladiánus építészetet. A magyarországi klasszicizmus is ebből a forrásból táplálkozik.