Kulturális kaleidoszkóp - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

A rovat további hírei

Hundertwasser
"Néhányan azt állítják,a házak falakból állnak.Szerintem ablakokból." F. Hundertwasser Bécs, Kegelgasse 36-38. Legtöbbünk számára először semmit sem mond ez a cím. De ha azt mondom, Hundertwasser-ház, máris mindenki előtt megjelenik a tarka homlokzatú, kacskaringós díszítésekkel megrakott, különleges épület képe. Albumok lapjairól vagy személyes benyomások révén mindannyiunkra mély hatást gyakorolnak a modern osztrák építészet ezen egyedi, minden mástól jól megkülönböztethető alkotásai, így nem meglepő, hogy Friedensreich Hundertwasser talán a legismertebb osztrák művésze a 20. századnak.1928. december 15-én született Bécsben Friedrich Stowasser néven. 1948-ban iratkozott be a Képzőművészeti Akadémiára, azonban már három hónap elteltével felfüggesztette itt megkezdett tanulmányait; ugyanezen évben vette fel a Hundertwasser nevet. Kezdetben főleg nonfiguratív festészettel foglalkozott. Rendkívül színes, gyakran gyöngyházas csillogású képein leginkább Gustav Klimt dekoratív szecessziós stílusának, színkezelésének hatása jelenik meg. Első kiállítása 1952-ben nyílt meg Bécsben. Közben egyre fokozottabban fordult érdeklődése az építészet felé. Az ötvenes évek végére kidolgozta e tárgyban koncepcióját, amelynek kiáltványszerű formában adott hangot, és amelyben fellép a pusztán a hideg ésszerűségen alapuló, elembertelenedő, funkcionális építészet ellen. 1962-ben igen nagy sikerű tárlata nyílt a Velencei Biennálén. Ausztria határain kívül is egyre növekvő ismertségre és elismertségre tett szert; mind Nyugat-Európa, mind az Egyesült Államok nyilvánossága élénk érdeklődéssel vette körül képzőművészeti-építészeti kezdeményezéseit, megmozdulásait; a neoavantgárd mozgalmak idején happeningek résztvevőjeként is gyakran szerepelt. Mindezek mellett még külön is kiemelhetjük aktív környezetvédői (tervezői és szervezői) tevékenységét, amelyet építészeti megnyilvánulásaival szorosan összekapcsolva 2000. február 19-én bekövetkezett haláláig végzett. A második hazájának tekintett Új-Zélandon nyer végső nyugalmat.A közreműködésével készült épületeket könnyen felismerjük nagyon is egyéni jegyeiről, elemeiről, vagyis az igen jellegzetes díszítőstílusról. Élénk, mély erejű, életteli színek kavalkádja; a természeti formákéval rokon, szabálytalanul burjánzó alakzatok; tarka, girbegurba oszlopok; kupolák; egy-egy csipetnyi humor a legváratlanabb helyeken is; egy-egy szellemes, ötletes megoldás a legapróbb részletekben is - nos igen: ez mind-mind sajátja Hundertwasser épületeinek. Ám azt kell meglátnunk, hogy a megjelenő stílusjegyek mégsem csupán a váratlanság, a meghökkentés céljából születtek, hiszen többről van itt szó: az építészet határterületein járunk,- azaz hogyan válhatna valósággá az egyszerre ember- és természetközpontú építészet. Hundertwasser számára talán mindvégig az lehetett a leghangsúlyosabb kérdés, hogyan élhetne harmonikusan együtt az ember és élő, eleven környezete.- cp -

Gaudí
Ha Spanyolország építészetére gondolunk, elsőként általában klasszikus, történelmi épületek jutnak az eszünkbe: a katolicizmus pazar pompájú, monumentális katedrálisai, vagy az arab behatás alatt épült, különleges ornamentikájú mecsetek, erődök, paloták. Pedig a modernkor spanyol építészete is rendelkezik egyéni kialakítású, igen jellegzetes, nagy jelentőségű alkotásokkal.E modern spanyol építészetnek volt egyik legmarkánsabb képviselője Gaudí (teljes nevén: Antonio Gaudi y Cornet; 1852-1926). Fellépésének idején két stílusirányzat vetélkedett: a klasszicizmus egyszerűségét, szerkezeti tisztaságát felváltó eklekticizmus, amely különféle korábbi stílusokat igyekezett feleleveníteni és elegyíteni, valamint a romanticizmus, amely a középkor (elsősorban a gótika) és a nemzeti jegyek, sajátosságok felé fordult. A tanulmányait 1878-ban befejező, pályakezdő Gaudíra elsőként ez utóbbi hatott. Ugyanakkor már korán kialakítja a maga egyéni stílusát. Intenzív felületdíszítés, természeti formák - néhol bizarr hatást keltő - alkalmazása jellemzi épületeit. Az anyagválasztás és az igényes megmunkálás is hozzájárul alkotásainak hangsúlyos dekorativitásához. A legapróbb részletekig terjedő gondos kiképzésben pedig talán Gaudí kézművességekben való jártassága is szerepet játszott (ő maga rézműves családból származott).Főként Barcelona gazdagodott épületei révén, így legfontosabb alkotásai is itt találhatók: Sagrada Familia-templom (Szt. Család-templom; 1884-1926; építését eredetileg nem ő kezdi el; a munkálatok alatt műtermet és lakást létesít magának az építési területen, halála után a templom kriptájába temetik); Güell-ház és parkja (1885-89; az igen gazdag Güell család sok más megrendeléssel is ellátta az építészt); Casa Milá és Casa Battló (lakóházak; 1905-10).Alkotótevékenységében eredményesen ötvöződött korszerűség és nemzeti hagyomány. A modern tendenciáknak, a növekvő funkcionális elvárásoknak megfelelő elvek érvényesítése mellett szépen megjelenik munkáiban a spanyol építészet gazdag formakincse is. Ugyanakkor egyedi stílusával már a szecesszió és a szürrealizmus felé halad, mely irányzatok építészei utóbb igen sokat merítenek alkotásaiból.- cp -

Filmajánló: Az egymillió dolláros hotel
Kár lenne kihagyni. Képzeljünk el egy lepusztult hotelt, csomó rögeszmés, elmebeteg, vagy értelmi fogyatékos kivénhedt hajléktalant, drogost, kurvát, akiknek jutott hajlék a címben szereplő hotelben. No mármost mi ott csöppenünk a történetbe, mikor megérkezik Mel Gibson, a special-agent érdekes nyakvédőjében (amitől leginkább egy gerincproblémás robotzsaru benyomását kelti). Azért jön a lepukkant elmegyógyintézeti elfekvőbe, hogy kinyomozzon egy öngyilkosságot vagy gyilkosságot (ezt nem áruljuk el, tessék megnézni). Ugyanis valami nagyfejes fia, aki már pár éve a züllés útjait járta, ennek a hotelnek a tetejéről pottyant le. A szuperzsarunak eredményt kell produkálnia. De hát ki lehet az? A melankolikus, depressziós utcalány (Milla Jovovich), aki a néhai milliomos csemete ágyasa volt, a legjobb barátja, a fogyatékos Tom-Tom, vagy a magát a hatodik Beatles-tagnak képzelő őshippi, vagy a mániákus szemű indián, aki aszfaltképeket fest?A média is rászáll az ügyre. A gyanúsított percről-percre változik. A hotel lakói összefognak, hogy valahogy bearanyozhassák nyomorult életük pár percét, napját a rájuk irányuló figyelmet kihasználva. Közben a szerelem intézménye is felüti a fejét, no és minden emberi, végtelenül emberi. Az összes társas életbeli jelenség pontos makettjét, szatíráját láthatjuk, a látszólag összetartó bolondok közt, akiknek maguknak kell megnevezni a nagyfejes fiának gyilkosát, maguk közül választva ki valakit.Izgalmas, jó film, néha dé ja vue érzéssel, de valóban szép alaptörténettel és alap-igazságokkal á lá Wenders & Bono, ugyanis a U2 énekese, azon kívül, hogy szinte végig ő énekel (nem rosszul), jelentősen hozzájárult az alkotás szellemi magjának formálásához is.Nekem az öngyilkosság utáni lét leírása tetszett a legjobban. Ezzel kezdődik és végződik is a film, ahogyan kell. Egytől nyolcig osztályozva hatos.Eleven

Könyvajánló: Tér és illat
A Feng-shui, az ősi kínai térrendezés tana, művészete, amely az ember és környezete közt fennálló bonyolult hatásrendszert írja le, oly módon, hogy tanításai, tanácsai alapján mindenki megértheti, kialakíthatja saját környezetét, úgy, hogy a személyiségére szabott, legkedvezőbb hatások közt éljen, harmóniában életterével.Lehetetlen lenne leírni pár mondatban az ősi tudás, a Feng-shui, végtelenül egyszerű, ám napjainkban valamiért feledésbe merült törvényszerűségeit. Ezért jelenik meg több könyv is mostanában, főként a lakberendezés, és térszervezés témakörében. Ez a könyv társai közt egyedülálló módon, főleg az illatok és életünk kölcsönhatásaival foglalkozik. Ki ne vágyódna kellemes illatok között, éltető közegben élni? Az illat megbízható közvetítő, így Lin az orrunknál fogva vezet bennünket. Szívesen megosztja velünk a mindenségről szerzett tudását, beleértve az illatok szertartásos használatának módját. Bevezet a szellemi és a lelki gyarapodás rejtelmeibe. A könyvhöz tartozó 7 db-os natural illóolajkészlet már kapható az bioboltokban és üzletekben! A szexcsakrákhoz tartozó illóolajat a könyvhöz is mellékelték, ez kissé rámenős, ám bevált üzleti fogás, ám a könyv valós értékeit nem csökkenti. Sőt.Édesvíz kiadó 1650 Ft, illatmintávalEleven

Az iszlám üvegcsodák, avagy a
Habli-babli, annyit tesz arabul, homok. Na, az van bőven az araboknak... És ki tudja, miből készül az üveg? Helyes!Az üveg, amely öregebb az iszlám vallásnál, és amelynek szülőhelye az ókori Egyiptom, Szíria és a korabeli Mezopotámia volt, elindult hódító útjára. Éppúgy, mint az arabok, akik az általuk meghódított területeken az üvegművészeti központok működését nem akadályozták, nem változtatták meg. Sokszor ugyanazt a díszítést találjuk az iszlám ideje alatt, és azt megelőző korszakban készült üvegedényeken.Az üvegtörténészek sokáig úgy vélték, hogy Iránban az iszlám előtti, és a kora iszlám korban nem állítottak elő üveget, legalábbis nem sokat. Azonban az utóbbi két-három évtized régészeti munkája, a nisápuri, réjji, takhti, szulejmáni, sziráfi ásatások jelentős üvegleletei alapján megállapíthatjuk, hogy az arab országokban és Iránban is igen komoly mennyiségű üveg előállításáról lehet beszélni. Ezeket a feltevéseket a leleteken kívül több feljegyzés, s néha a tárgyakon található feliratok is megerősítik.Az iszlám üvegek előállítási és díszítési módszerük szerint a következő osztályokba sorolhatjuk:a. Anyag körüli formálás a felszínre forrasztott üvegszálas díszítéssel.Ez a technika igen nagy múltra tekint vissza, hiszen már a római birodalomban is használták. A formába, vagy akár szabadon fújt tárgyra kihűlés után üvegszálakat forrasztottak, amelyek vagy csak egyszerű spirális formát, vagy pedig különféle díszítő motívumot adtak. Ezt az ősi technikát virágoztatták fel, fejlesztették tovább az iráni és iraki iszlám mesterek.b. Márványozás, vagy az anyagba hengerelt színes üvegszál.Ennél az eljárásnál nem csak festéket kevertek az anyagba, hanem színezett üveget készítettek vékony szalagokban, és ezeket hengerelték egybe, így a tárgy márványozott, szivárványos felületet kapott. A korai iszlám időkben, főleg Szíriában volt divatos. Innen származik az első "lapos üveg", amelyet eredetileg orvosságos üvegként használtak.c. Köszörülés vagy csiszolás. A lehűlt üvegtárgy felületét köszörülték vagy csiszolták, így érték el a kívánt díszítést. A technika egy változata során kettős falú edényt készítettek. A belső színtelen vagy világossárga volt, a másik, a külső réteg sötétebb, kék vagy zöld. Ebből a rétegből metszették ki a díszítést, illetve vágták körül, s így a díszítő elemek kék vagy zöld színben emelkedtek ki a világos háttérből.d. Formába fújt üvegek. Ez volt a legelterjedtebb módszer. A már előre elkészített formába bármilyen tárgyat el lehetett készíteni, és ezzel a felület is megkaphatta meg a kívánt díszítést. Találtak, pl. 10. századból való stilizált emberalakkal díszített üvegkorsót.e. Szabadon fújt üvegek. A szabadon fúvás nagy ügyességet és gyakorlatot igényel, ám mégis a második leggyakrabban alkalmazott eljárás. Szíriában igen ritka, élőlényeket ábrázoló üvegedényeket is találtak, melyek a 8-9. századból származnak.f. Festett eljárás. Ezt a módszert valószínűleg a koptok használták először Egyiptomban. Az iszlám ideje alatt is használták, főleg a lüszteres festés volt népszerű. A már lehűlt tárgyat hidegen festették. Ennek hátránya csak a gyors kopás volt.A gyors kopásuk alig két évezrede tart.Eleven

Angkor, avagy egy világváros romjainak üzenete
...Délkelet-Ázsia dzsungeleiben omladozik a világ legnagyobb vallási épületével rendelkező település. Kik lakták? Miért csatornák mentén épült? Miért bukott el a Khmer Birodalom, s menekültek el a város lakói?Amíg Henri Mouhot francia természettudós 1860-ban mélyen be nem hatolt a kambodzsai őserdőbe, a dzsungellakók történelme mindössze a 15. századig volt ismert. Mouhot azért indult útnak, hogy bizonyítékot keressen azokra a szóbeszédekre, melyek szerint egy romváros lapul az erdő zöld, zsarnoki markában.A mendemondák feltehetően Mouhot honfitársától, Charles Émile Bouillevaux atyától eredtek, aki 1850-ben ugyanabban a dzsungelben járt. A misszionárius ezt írta: "Bámulatos romokat találtam, melyek helyén egykor állítólag a királyi palota állt. A talapzatuktól a tetejükig faragások díszítette falakon csatajeleneteket láttam, elefántok küzdöttek elefántokkal; férfiak bunkósbotokkal és lándzsákkal, mások pedig egyszerre három nyílvesszőt lőttek ki az íjukból." Mégsem ez a leírás, hanem Mouhot kutatása és Angkor omladozó metropolisáról írt beszámolója tárta fel Kambodzsa múltját, és vetett fel számos kérdést építőiről s lakóiról. Angkor városa csaknem 100 km2 területet ölelt fel, s tele volt templomokkal, kegyhelyekkel, lakóházakkal, töltésutakkal, víztárolókkal, öntözőcsatornákkal, valamint teraszokkal. Az egyesek által a Kr. u. 1000 körüli világ legnagyobb városának tartott Angkor, a háztömbök és sorházak elnyújtózó halmaza talán félmillió embernek is otthont adott. Mindenütt szobrok, reliefek, a hindu mitológiából vett jeleneteket ábrázoló vésetek tárulnak a látogató szeme elé - fedetlen keblű táncosnők, egy király, amint kezében légycsapóval és legyezővel felül az elefánt hátára, másutt az uralkodó csatarendbe állított serege előtt áll.Angkort a khmer nép lakta. Vallásuk a hinduizmus egyik változata volt. A khmerek ereiben bizonyítottan nagyrészt indián vér folyik, mégpedig indián kereskedők, utazók, misszionáriusok vére, akik a Kr. u. első századokban a tengeren át érkeztek Délkelet-Ázsiába. Vietnam déli csücskének közelében, a kínaiak által Funannak nevezett királyságban létezett egy indiánok alapította civilizáció.Angkor aranykoraNoha Kr. e. 1000-re Délkelet-Ázsia népes, technikailag fejlett vidék lett, a Kr. u. 7. századig mégsem jöttek létre nagyobb városok. Ebben az időben, a régészek által megfejthetetlen okokból, az emberi civilizáció a világnak ezen a részén virágzott. A sok helyütt felbukkanó monumentális művészetre és építészetre Angkor gyakorolta a legnagyobb hatást.A khmerek állatbőrökre és pálmalevelekre írtak, ezek pedig elpusztultak az idők folyamán. Az Angkorról szóló adatok a több mint ezer szanszkrit és khmer nyelvű feliratból, valamint kínai, arab és indián elbeszélésekből származnak. Ezek arról tudósítanak, hogy Kambodzsa történelmének angkori korszaka II. Dzsajavarman nevéhez fűződik, aki a 9. század elején felszabadította népét a jávai uralom alól. A hindu istent, Sívát imádta, s bevezette az istenkirály kultuszát, mely azt jelentette, hogy Síva teremtő erejével ruházta fel magát. Őt követően minden uralkodó külön templomot emeltetett.Angkor Wat templomának lótuszrügyeket mintázó tornyai, több mint nyolcszáz év elmúltával is pazar szépségben emelkednek ki a kambodzsai dzsungel szövevényéből. A Vatikán városnál nagyobb területet elfoglaló Angkorvatot a hindu Visnu tiszteletére építették, s csillagvizsgálónak tervezték.Angkor, a templomok városa 242 km-re fekszik Phnompentől, Kambodzsa fővárosától. A közeli, nagy Szap-tavat, a Mekong folyó táplálja vizével. A rajta lezúduló árhullámok is azon tényezők közé tartozhattak, melyek a város 15. századi hanyatlását előidézték.Angkor évszázadok rabszolgamunkájával épült fel, s aranykorában több mint 100 négyzetkilométer területen helyezkedett el. Az ókori világ talán legnagyobb városaként kb. 500 ezer embernek adott otthont. Lakossága a 12.sz.-ban egymillió fő volt...Ha valakinek sikerült felkeltenünk az érdeklődését ezzel a rövid, a Mítoszok földjén c. írásmű alapján készült, kis cikkünkel, az feltétlen látogasson el Csortos Szabó Sándor közelmúltban megnyílt, és október 6.-ig a Centrális Galériában (V. Nádor u. 11) megtekinthető Angkorról szóló fotókiállításra, ahol földünk legnagyobb romvárosának feltárását ismerhetjük meg.Eleven

A visszafejlődés öröme: South Park
Lassan elértük, hogy egy rajzfilm is tökéletes térhatásokat képes elérni, az amerikai és japán animációs stúdiók vezetői elégedetten várták, míg a számítógép elvégzi a munkáját, mióta 1937-ben a Hófehérkecímű rajzfilmben egy rövid kútba zuhanásos jelenetben megvalósult az - amúgy Oscar-díjat kapott - mérföldkőnek nevezett eljárás, a multiplán. Azóta csak jobbra-balra dőlünk a Multi-Dolby-Surroundok és 3D effektek közt, ám kivételek mindig akadnak.Míg 1998-ban a Beavis és Butthead sorozat alkotói egy 80 perces mozifilmet dobtak piacra, az elődjét mindenképp felülmúló South Park Nagyobb, Hosszabb és Vágatlan alcímmel kitűntetett, egészséges rajz-játék filmmelajándékozta meg az altesti humor, a Monty Python és társainak szerelmeseit.Társaival (pl. Disney-ék korlátolt fantáziájával) szemben a Trey Parker - Matt Stone páros (háttérben a piacról kiszorult Warner Bros. hathatós segítségével), ügyet sem vetettek a trendi 3D-re. A South Park makacsulragaszkodik a gyermekrajzok világához, korlátolt mozgás animációja a századelő primitív pre-rotoszkóp korszakát idézi, kisvárosi, idétlen karakterei kerekded, néhány vonalas karikatúrák, az első rajzfilmhősök groteszk utóérzései.Miközben vérbő stílusparódiáját nyújtják a hőskor szirupos musicaljeinek, a huszonéves alkotók a pixel-bálvány híveiből is gúnyt űznek. Bár mozifilmjük nem nélkülözi a divat diktálta filmnyelvi stíluselemeket(kamera mozgás, mélységélesség), sőt a CGI varázst is igénybe veszik időnként, ám ezek a képsorok szinte kivétel nélkül a kénköves pokolban játszódnak. A Sátán digitális lángnyelvek között vall szerelmet Saddam Husszeinnek, vagyszédítő matrix-fahrtok kíséretében énekli el megindító dalbetétjét a szerelem erejéről.A South Park kisiskolásai, szemben a Disney filmek mulánjaival, tarzanjaival és anasztáziájival, egyre gazdagabb személyiségre tesznek szert, koherens és saját szabályaikhoz hű univerzumot alkotva, amelyben a jellemrajz 3dimenziója ellensúlyozza a design egyszerűségét.Eleven

Könyvajánló: Miért nem bírjuk a digókat?
Könyvajánló: A "Miért nem bírjuk" sorozat új kötetéről, a Miért nem bírjuk a digókat c. könyvről röviden.A mellbevágó sorozatcím ne tévesszen meg senkit, idegengyűlöletről szó sincs. A szerzők csokorba gyűjtötték az egyes nációkról mások tudatában kialakult sommás megállapításokat, közhelyeket. Az olvasó - reméljük- bírni fogja az adott ország népét, vicceit, szokásait, s talán elgondolkodik azon is, hogyan vélekednek róla más népek.A most megjelent "Miért nem bírjuk a digókat" c. könyv elején egy piros szappantartó alakú Maseratiban egy tipikus digó, tipikus napszemüvegben, jellegtelen bőrkabátjában bíztatóan néz a jövőbe.Rövid ízelítő a könyvből: "Az olasz nyelv szépségeinek egyike az a könnyedség, amivel dimenziókat, értéket és jelentést képes megváltoztatni pusztán azzal, hogy a főnevek és melléknevek végére a toldalékokfeneketlen kincsestárából odabiggyeszt egyet. Az olasz férfiak, ha egy szép nőről (bella donna) hallanak, rögtön firtatni kezdik, vajon tényleg olyan lélegzetelállítóan gyönyörű (bellissima)-e, vagy csak csinos (bellina), esetleg másodvirágzásátéli (bellona), netán épp megüti a mértéket (belloccia)? Vajon lenyűgözően dús idomokkal rendelkezik (donnona) vagy filigrán, nádszálkarcsú (donnina)?..."A könyvből pontosabban megismerhetjük az adott ország lakóit, mint bármely más útikönyvből, ráadásul sokkal szórakoztatóbb, tanulságosabb.Solly Martin: Miért nem bírjuk a digókat?2000 Pannonica (ford.: Borsovszky Éva)Eredeti cím: Xenophobe's guide to Italians990 FtEleven

Egyiptomi ábrázolásmódok és hieroglifák
"Ó, Egyiptom! Egyiptom! Az ország, amely az istenség székhelye volt, nem fogja többé látni az isteneket. Vallásodtól nem marad egyéb, mint mesék, meg szavak, amelyeket majd kőre írnak és amelyekelveszett kegyességedről szólnak. Jaj, eljön a nap, amikor a szent hieroglifákat csak bálványimádatnak tekintik. A világ nem fogja megérteni az isteni bölcsesség jelképeit és a nagy Egyiptomot pokolszörnyek imádatával fogja vádolni." Hermész próféta jóslata A hieroglifa-felírásokAz írott és képszerű betűk egyenletes és szép sorai önmagukban is díszítmények. Valamely gondolatnak kép útján való kifejezése volt a természetes kezdete a primitív ember legkorábbi próbálkozásainak az írással.A legenda a tökéletes hieroglifa-írás feltalálását Thot istennek tulajdonítja. Ez a történelmi igazság népszerű formába öntése. Mert tényleg egy ember-isten, egy Thot (pontosabban Tehuti) nevű adeptus (beavatott)volt az, aki megajándékozta a Nílus partjain letelepedett, atlantiszi eredetű kolóniát. Thot volt a szerzője a Halottak Könyvének.document.write('A kézművessel kapcsolatos hieroglifák');A régiek szólásmondása szerint a hieroglifák beszélnek, jelképeznek és elrejtenek. Ez annyit jelent, hogy háromféle értelmük van.egyszerű fonetikus érték, amire szükség van magához a beszédhez. A közönséges ember ezen a fokon túl nem juthatott.írott jelentés az írástudók számára.szellemi jelentés, amit azonban csak a beavatott papok ismertek és titokban is tartottak.A hieroglifáknak végső jelentését csak az érthette és magyarázhatta meg, akit bevezettek az isteni Ozirisz, a "halál" legyőzője elé.A hieroglifa-írásban az ülő alak azt jelenti, hogy az illető személy az istenek közé tartozik. Mármost mi az oka annak, hogy az egyiptomiak egy ülő, nem pedig egy álló alakot használtak e célra? Mivel nem akarom aszakavatott egyiptológusok haragját kivívni magam ellen, az olvasóra bízom, hogy megtalálja a feleletet.document.write('Az építéssel kapcsolatos hieroglifák');1. Ábrái, jelei valamennyi nép írása közül a legnagyobb hűséggel állítják elénk az ábrázolt tárgyakat és élőlényeket. Jelei azonban messze meghaladják a képírást, kezdettől fogva igen bonyolult rendszerű.I.e. 2900 táján történt Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének korából származó írásos emlékek már teljesen kiforrott írásrendszert mutatnak.Az 1799-ben Rashid határában 1 1 m magas bazalt kőtáblát találtak. A táblára feliratot véstek görögül és még két érthetetlen írásban, melyet Jean Francios Champollion fejtett meg.Mintegy ezer jelük volt, de ezekből csak négy-ötszázat használtak állandóan. 24 jelük nemcsak különböző fogalmak, hanem egy-egy mássalhangzó jelölésére is szolgált.Pl. a száj jele "§§§", kiejtése alapján ró, de ha csak az "rr" hang jelölésére volt szükség, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyták a szó jelentését, és leírták a száj jelét.Síkábrázolás - faldíszítő festményekarcot profilból, szemet elölről, a mellkast elölről, a karokat, lábakat viszont oldalról mutatja be.színek hagyományhű kezelése a férfi hagyományosan barnás, az asszony sárgásbőrű, a láb és a kar tartása merev, de ettől lesz rendíthetetlenül harmonikus a forma.1. A faldíszítő festmények általában kiemelkedtek a fal síkjából, lapos domborműként. Emiatt amikor egyiptomi festészetről esik szó, síkművészetről beszélünk.A síkművészeti alkotások a lelőhelyükön maradtak, az Óbirodalom masztabáiban elsősorban a szakkarai temető sírépületeiben. Az óegyiptomi élet valóságos képeskönyve Ptahhotep és Ti szakkarai masztabája(a fáraók és a hozzátartozó méltóságok lapos sírépítménye).Ismerünk a szó szoros értelmében vett festészeti alkotásokat, gondosan megfestett hieroglifákat. Finom vonalvezetése és a színekkel való takarékosság jellemzi őket -fehér, fekete, vörös, sárga, kék és zöld a korai egyiptomimesterek palettájának választéka.A masztaba díszítményeken mezőgazdasági munkák, vadászat, a kézművesség jelenetei, orvostörténeti ábrázolások, sőt, egy jeleneten többé-kevésbé meztelen táncosok sora is helyet kap.A jelenetnek minél valósághűbbnek kellett lenniük, ennek nem mond ellent az ideoplasztikus ábrázolásmód, a legnagyobb és egyben legjellemzőbb felületek bemutatása. Ugyanis az egyiptomi művész abból a megfontolásból festhette felülnézetbőla tavat, benne oldalnézetű halakkal, mert hiszen a felülnézetben ábrázolt ponty látványa annyira szokatlan, hogy alig ismernénk rá.A falak dísze természeten a túlvilági élettel, a halott további életével van kapcsolatban. A festmények szerepe nem csupán dekoráció volt, hiszen a sírokat általában lezárták, hanem a képek jelentősége főkéntmágikus, mint az egyiptomiak számos cselekedete.Számos méltóságot nem magas hivataluk tartotta fenn az utókor emlékezetében, hanem az, hogy sírjukban elragadó jelenetek örökítik meg a lakomákat és előkészületeiket.A sírfestmények az egyiptomi művelődéstörténet elsőrangú forrásai. Az építtetők ugyanis szinte önéletrajz- és körképszerűen számolnak be a világban betöltött helyükről.Eleven

1 2 3 4 5