Angkor, avagy egy világváros romjainak üzenete
2000. szeptember 19.

...Délkelet-Ázsia dzsungeleiben omladozik a világ legnagyobb vallási épületével rendelkező település. Kik lakták? Miért csatornák mentén épült? Miért bukott el a Khmer Birodalom, s menekültek el a város lakói?

Amíg Henri Mouhot francia természettudós 1860-ban mélyen be nem hatolt a kambodzsai őserdőbe, a dzsungellakók történelme mindössze a 15. századig volt ismert. Mouhot azért indult útnak, hogy bizonyítékot keressen azokra a szóbeszédekre, melyek szerint egy romváros lapul az erdő zöld, zsarnoki markában.

A mendemondák feltehetően Mouhot honfitársától, Charles Émile Bouillevaux atyától eredtek, aki 1850-ben ugyanabban a dzsungelben járt. A misszionárius ezt írta: "Bámulatos romokat találtam, melyek helyén egykor állítólag a királyi palota állt. A talapzatuktól a tetejükig faragások díszítette falakon csatajeleneteket láttam, elefántok küzdöttek elefántokkal; férfiak bunkósbotokkal és lándzsákkal, mások pedig egyszerre három nyílvesszőt lőttek ki az íjukból." Mégsem ez a leírás, hanem Mouhot kutatása és Angkor omladozó metropolisáról írt beszámolója tárta fel Kambodzsa múltját, és vetett fel számos kérdést építőiről s lakóiról.
Angkor városa csaknem 100 km2 területet ölelt fel, s tele volt templomokkal, kegyhelyekkel, lakóházakkal, töltésutakkal, víztárolókkal, öntözőcsatornákkal, valamint teraszokkal. Az egyesek által a Kr. u. 1000 körüli világ legnagyobb városának tartott Angkor, a háztömbök és sorházak elnyújtózó halmaza talán félmillió embernek is otthont adott. Mindenütt szobrok, reliefek, a hindu mitológiából vett jeleneteket ábrázoló vésetek tárulnak a látogató szeme elé - fedetlen keblű táncosnők, egy király, amint kezében légycsapóval és legyezővel felül az elefánt hátára, másutt az uralkodó csatarendbe állított serege előtt áll.

Angkort a khmer nép lakta. Vallásuk a hinduizmus egyik változata volt. A khmerek ereiben bizonyítottan nagyrészt indián vér folyik, mégpedig indián kereskedők, utazók, misszionáriusok vére, akik a Kr. u. első századokban a tengeren át érkeztek Délkelet-Ázsiába. Vietnam déli csücskének közelében, a kínaiak által Funannak nevezett királyságban létezett egy indiánok alapította civilizáció.

Angkor aranykora

Noha Kr. e. 1000-re Délkelet-Ázsia népes, technikailag fejlett vidék lett, a Kr. u. 7. századig mégsem jöttek létre nagyobb városok. Ebben az időben, a régészek által megfejthetetlen okokból, az emberi civilizáció a világnak ezen a részén virágzott. A sok helyütt felbukkanó monumentális művészetre és építészetre Angkor gyakorolta a legnagyobb hatást.

A khmerek állatbőrökre és pálmalevelekre írtak, ezek pedig elpusztultak az idők folyamán. Az Angkorról szóló adatok a több mint ezer szanszkrit és khmer nyelvű feliratból, valamint kínai, arab és indián elbeszélésekből származnak. Ezek arról tudósítanak, hogy Kambodzsa történelmének angkori korszaka II. Dzsajavarman nevéhez fűződik, aki a 9. század elején felszabadította népét a jávai uralom alól. A hindu istent, Sívát imádta, s bevezette az istenkirály kultuszát, mely azt jelentette, hogy Síva teremtő erejével ruházta fel magát. Őt követően minden uralkodó külön templomot emeltetett.

Angkor Wat templomának lótuszrügyeket mintázó tornyai, több mint nyolcszáz év elmúltával is pazar szépségben emelkednek ki a kambodzsai dzsungel szövevényéből. A Vatikán városnál nagyobb területet elfoglaló Angkorvatot a hindu Visnu tiszteletére építették, s csillagvizsgálónak tervezték.

Angkor, a templomok városa 242 km-re fekszik Phnompentől, Kambodzsa fővárosától. A közeli, nagy Szap-tavat, a Mekong folyó táplálja vizével. A rajta lezúduló árhullámok is azon tényezők közé tartozhattak, melyek a város 15. századi hanyatlását előidézték.

Angkor évszázadok rabszolgamunkájával épült fel, s aranykorában több mint 100 négyzetkilométer területen helyezkedett el. Az ókori világ talán legnagyobb városaként kb. 500 ezer embernek adott otthont. Lakossága a 12.sz.-ban egymillió fő volt...

Ha valakinek sikerült felkeltenünk az érdeklődését ezzel a rövid, a Mítoszok földjén c. írásmű alapján készült, kis cikkünkel, az feltétlen látogasson el Csortos Szabó Sándor közelmúltban megnyílt, és október 6.-ig a Centrális Galériában (V. Nádor u. 11) megtekinthető Angkorról szóló fotókiállításra, ahol földünk legnagyobb romvárosának feltárását ismerhetjük meg.

Eleven