Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Magazin

További cikkek

214 215 216 217 218 219 220 221 222 223

Gombaínyenceknek!
Íme, egy jó hír azoknak, akik a húst legszívesebben a létfontosságú aminosavakban hasonlóan gazdag gombákkal cserélnék fel étrendjükben, ám a mai pénzszűkében ezt nem tehetik meg. Az igazán ízletes gombákat ugyanis a természetből gyűjtik be, s áruk akár a libamájéval is vetekedhet, így azok csupán az ínyencek vagy a gombához értő gyűjtők asztalára jutnak el, ráadásul nem egész évben."Megszelídítésük"-kel, azaz pincékben vagy üvegházakban való termesztésükkel ugyan időről időre megpróbálkoznak a kertészek, ám a legtöbb fajjal éppen azért nem boldogulnak, mert mikorrhizás kapcsolatban élnek környezetükkel: gombafonalaikból csak bizonyos fák, cserjék vagy fűfélék gyökerére rászövődve fejlődik termőtest. Márpedig a legízletesebb vadon termő gombák (a szarvasgombák, a tinóruk, a rókagombák s még sorolhatnánk) éppen ilyen kapcsolatban képesek csak elszaporodni.Nos, az ízes sárga rókagomba (Cantharellus cibarius) immáron nem csupán az erdőből kerülhet a tányérunkra: a ropogós és fűszeres húsáért nagyra becsült fajt a kutatóknak most első ízben sikerült üvegházi körülmények közepette termeszteni. (A nyáron és kora ősszel termő gombát némely vidékünkön, például az Őrségben nyúlicagomba névvel illetik, de mondják még csibegombának is.- A szerk.) A természetben egyre ritkább fajból évente mintegy 200 000 tonnányit gyűjtenek be, főképp az öreg fenyvesekből, esetleg a sűrűbb, sötét bükkösökből. Ezt megfigyelve Eric Danell, az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem munkatársa és Francisco Camacho, az Oregoni Állami Egyetem tanára fenyőcsemetéken próbálta ki a rókagomba üvegházi termesztését. Első lépésben Danell steril kamrában beoltotta a rókagomba micéliumával* a fenyőmagoncokat, s csak tizenkét hét elteltével telepítette át azokat az üvegházba. Ezt követően tizenhat hónapot kellett várniuk ahhoz, hogy az első gombát leszedhessék.Tervük megvalósításához először - a természetből ellesve- idősebb fenyőfákkal próbálkoztak, ami számtalan technikai bonyodalmat okozott. Ráadásul azt tapasztalták, hogy a gomba hosszadalmasan, lassabban szaporodott el, mint vadon: kevés spórát hozott, s azok többsége életképtelen volt. Valójában maguk a fenyők sínylődtek, s ezt érezték lakótársaik, a rókagombák. A fiatal fenyőknek már inkább megfelelt az üvegház mint élettér, s a rájuk oltott rókagomba is jobban szaporodott. A kutatók leginkább a 3 évesnél fiatalabb fenyőmagoncokat ajánlják e célra. Az ínyencek viszont úgy tartják, hogy a termesztett gomba íze sohasem olyan tökéletes, mint a vadon termetté. Danell és Camacho most mégis azt reméli, hogy további, még ritkább gombafajokat is"megfoghatnak". Arról mindenesetre nem szól a tudósítás, hogy a legközelebbi rokonokat, a tölcséres rókagombát (C. tubaeformis) vagy a szürke rókagombát (C. cinereus) sikerült-e szaporítaniuk a kutatóknak.(Nature, New Scientist)Forrás: É.T.

Reumás bántalmaktól védő étrend
Köztudott, hogy a Földközi-tenger térségében élők táplálkozása lényegesen eltér a nyugati emberekétől, elsősorban mert sok halat, zöldséget és olívaolajat esznek. A görög ételekről olvashattuk már, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében folytatott egészséges életmódban meghatározó szerepük van.Az Athéni Egyetem klinikáján most a görög ételek további kedvező hatásait keresték. A vizsgálatban résztvevők étrendjét visszamenőleg tanulmányozva arra a felismerésre jutottak, hogy akik a legkevesebb olívaolajat fogyasztották, azoknál több mint két és félszer nagyobb gyakorisággal alakult ki a reumás izületi gyulladás, mint azoknál, akik a "legegészségesebben" táplálkoztak éltük során. Akik pedig a legtöbb zöldséget fogyasztották, 75 százalékkal kisebb gyakorisággal szenvedtek ebben a betegségben, mint a legkevesebb zöldséget fogyasztók.Korábban hasonló célú tanulmányok bizonyították az étrendben a halolaj jelentőségét. A mélytengeri halak (tonhal, hering, lazac, tőkehal) gyulladáscsökkentő zsírsav-tartalmuknál fogva fejtik ki kedvező élettani hatásukat. Görögország lakói sok halat esznek ugyan, de olyanokat, amelyekben ez a fajta zsírsav nem fordul elő.Étrendjükből a hasznos vegyületek mégsem hiányoznak, köszönhetően az olívaolajnak. Az olívaolaj Görögországban fogyasztott formájára ugyanis különösen jellemző, hogy gazdag természetes antioxidánsokban, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavakká alakulnak, ezeknek a vegyületeknek pedig a halolajhoz hasonlóan gyulladáscsökkentő hatásuk van. Az eredmények szerint ráadásul az olívaolaj és a főtt zöldségek nem csak a megelőzésben segítenek.(EurekAlert)Forrás: É.T.

Pusztító magányos hullámok a tengeren
A tengeren nem csupán a viharok idézhetnek elő katasztrófát. Számos hajó pusztulását váratlanul- sokszor szélcsendes időben - támadó, gigantikus méretű hullámok okozták. Veszélyességükre jellemző, hogy 1942-ben Skócia partjainak közelében, a 15 ezer amerikai katonát Angliába szállító hatalmas óceánjárót, a Queen Maryt majdnem felborította egy ilyen minden előjel nélkül megjelenő, hegy magasságú hullám.A különös jelenség leírására a közelmúltban két amerikai matematikus, Fornberg és White kidolgozott egy modellt. Eszerint a tengeráramlatok és a nagy kiterjedésű örvénymezők az óceán állandó hullámzását bizonyos esetekben szokatlanul nagy hullámokká koncentrálhatják.Leggyakrabban Dél-Afrika délkeleti partjainál jelennek meg ilyen magányos hullámok, a méretük is itt a legnagyobb. Nincs olyan év, hogy ne okoznák néhány, a Közel-Keletről Európába vagy az Egyesült Államokba tartó óceánjáró pusztulását. A hajók, hogy sebességüket növeljék, a Dél-Afrika partjai mentén dél felé áramló Agulhas-áramlás mentén haladnak. Az uralkodó szélirány következtében ez az áramlás gyakran találkozik a vele csaknem szemközt haladó állandó (stacionárius) hullámzással. A hullámok és az áramlás kölcsönhatására megváltozik a hullámzás iránya, és a hullámok sűrűbben követik egymást.Az elmélet szerint a keskeny, gyors áramlás okozta irányváltozás jócskán növelheti a hullámok magasságát: az áramlás lencseként fokuszálja a hullámzást. (Az analógia megértésére gondoljunk arra, hogy a fényhullámok esetében is a lencse okozta irányváltozás teszi lehetővé a fokuszálást.) A számítógépes szimuláció szerint a magányos hullámoknak jellegzetes az alakja: egy bemélyedést követő meredek emelkedés. Ez egybevág azzal, ahogy a magányos hullámokkal találkozó tengerészek leírták a jelenséget: a hullám előtt "egy lyuk jelent meg a tengerben".Ezzel a fokuszáló mechanizmussal jól magyarázható, hogy az Agulhas-áramlásban furcsa, izolált hullámok bukkannak fel. Hasonló jelenség felléphet a Golf-áramban vagy annak közelében is.Fornberg és White most elméletileg kiszámította, hogy milyen valószínűséggel keletkezhetnek különlegesen magas hullámok egy szabálytalan áramlási fluktuációs mező különböző pontjaiban az áramlást keresztező szabályos hullámzás hatására. A hullám keletkezésének a valószínűsége elsősorban attól függ, hogy a hullámzás milyen hosszan keresztezte az örvénymezőt, és csak kisebb mértékben függ örvénymező szerkezetétől.A jelenség egyelőre csak az elmélet szintjén kutatható. A fő probléma az, hogy ilyen hullámok viszonylag ritkán keletkeznek, s még ritkábban észlelik őket; így nincs elég megbízható adat ahhoz, hogy a matematikai modellt ellenőrizni lehessen.A kutatók azt remélik, hogy a modell segítségével meghatározhatják, hol keletkeznek viszonylag gyakran magányos hullámok. Ennek ismeretében a hajók továbbra is kihasználhatnák az áramlások sebességnövelő hatását anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnának.(Science News)Forrás: É.T.

Nemzeti park a Körös-Maros vidékén
Öt éve, hogy felavatták hazánk hetedik nemzeti parkját Szarvason, az Anna-liget védett parkjában. A Körös-Maros Nemzeti Park- miként elnevezése is sugallja - vizes élőhelyekben fölöttébb gazdag.A térségben az első - a dévaványai - tájvédelmi körzet 1975-ben alakult meg. Aztán majdnem húsz év telt el, mígnem 1994 májusában megalakult a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság azzal a feladattal, hogy teremtse meg a Dél-Tiszántúl leendő nemzeti parkjának föltételeit. Ezt, persze, a helyi önkormányzatok is támogatták, és a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület szintén szorgalmazta a park létrejöttét.Holtágak, ártéri erdők, mocsarakAz új nemzeti park szinte a szomszédságból indul ki, merthogy a romániai Bihari-, Béli- és Zarándi-hegységek lábától a Tiszáig húzódó egyedi arculatú táj mozaikosan fennmaradt természeti értékeit igyekszik megvédeni. Ezek jó része ma is a vízhez kötődik: a Körösök és a Maros vízrendszerének holtágai, az azokhoz szervesen kapcsolódó ártéri erdők, a valamikori Sárrétek mocsarainak maradványai és a történetileg hozzájuk tartozó szikes gyepek. Hajdan a térséget jellemző erdősztyeppeknek és löszpusztáknak kiemelkedő természeti értéket képviselő szegletei ma már csak fokozott oltalom alatt maradhatnak fenn az utókor számára.Mozaikos szerkezetA nemzeti parknak korántsem egységes, összefüggő a területe. Mozaikos szerkezete különösen indokolttá teszi, hogy létrejöjjön- a megmaradt természetközeli élőhelyek megóvásával, ökológiai folyosórendszernek a kiépítésével- az élőhelyek láncolata. A hét törzsterület sorra a következő: a Kis-Sárrét, a dévaványai-ecsegi szikes puszták, a kígyósi puszták, a Körös ártere, a kardoskúti Fehér-tó, a csanádi puszták és löszgyepek, valamint a makó-landori erdők. Az összesen 42 635 hektárból 6411 hektár minősül fokozottan védettnek.A kis-sárréti törzsterület őrzi a hajdani mocsárvilág ma is természetes állapotban fennmaradt jellegzetességeit és ez a terület számos védett növény- s fokozottan védett állatfajnak az élőhelye. A bélmegyeri erdős puszta a sziki tölgyesek nagy kiterjedésű (700 hektáros) képviselője.A dévaványai-ecsegi szikeseken immáron több mint húsz éve folyik túzokvédelmi munka, s ott él Közép-Európa legéletképesebb túzokállománya. A ritkán lakott, külterjesen művelt térségben sok "zavarásra érzékeny" faj (ugartyúk, székicsér stb.) is előfordul.A kígyósi puszták kunhalmai, sziki és lösztársulásai a kastélypark impozáns épületével kiegészülve olyan védett egységet alkotnak, amelyek valószínűleg megalapozzák a szakmai és a laikus turizmust.A Hármas-Körös a bihari és béli hegyekből érkező mellékágaival nemzetközi fontosságú zöldfolyosó, hullámtere pedig egyúttal jó néhány védelemre szoruló fajnak az élőhelye. A régi árterületen található cserebökényi puszták gazdag madárviláguk miatt különösen fontosak.A kardoskúti Fehér-tó a térség legrégibb védett egysége. Az ős-Maros lefűződött mellékágából létrejött szikes tó a Ramsari Egyezmény* listáján is szerepel mint nemzetközi fontosságú vizes élőhely. Nem csupán a madárvonulásnak egyik híres állomása, ritka sziki fészkelőknek (gulipán, gólyatöcs, széki lile) is élettere. Mindez- az ősi vásárhelyi puszta környezetével együtt - a nemzeti park kiemelkedő értékei közé emeli.A csanádi puszták és löszgyepek az erdélyi héricsnek és a kónya zsályának utolsó hazai termőhelyei. Az elsődleges, természetes szikes pusztákon, valamint a szikesek hátasabb (már-már dombos), lösz jellegű részein él hazánk legnépesebb vetővirág-, őszi csillagvirág-állománya, valamint a tavaszi hérics legnagyobb dél-alföldi populációja. E törzsterület lakója a földikutya, a gerinctelenek közül pedig a sztyepplepke érdemel kiemelt védelmet: a Kárpát-medencében egyedül ott él!A makó-landori erdők a Maros-folyó hullámterének viszonylag kicsiny szakaszán őrzik a hajdani keményfás ligeterdők jellegzetes növény- és állatvilágát. A Maros az Alföldnek talán legfontosabb flóra- és faunakapuja, hiszen több száz kilométeren át szoros élőhelyi kapcsolatot teremt az erdélyi és a bánáti fajokkal. Jó példa erre a védett bánáti csiga életképes állománya. A folyó hullámterében a védett terület nagyságát napjainkban is folyamatosan bővítik.Annyi bizonyos: e nemzeti park területén nem egy olyan növény- és állatfaj él, amely csak ott található meg, illetőleg amelyből a hazai legfontosabb állománynak a Dél-Tiszántúl ad otthont.Példa a földbentermő hereA "szomszéd" - a Kiskunsági Nemzeti Park - húsz éve bizonyítja, hogy szétszórt, nem egy tömbben elhelyezkedő területeknek a védelme szintén sikeres lehet. Kétségtelen, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park viszonylag kis kiterjedésű, önmagukban sem egységes törzsterületei nehezítik az élőhelyek hatékony megóvását. S ne feledjük: a Békés-csanádi löszhát országunk egyik legjobb talajadottságú vidéke. Mintegy 80 százalékán szántóföldi gazdálkodás folyik, hol intenzívebb, hol kevésbé intenzív technológiával. Éppen ez a kiváló talajadottság az egyik magyarázata annak, hogy a természeti értékek csak jórészt foltokban, elszigetelve maradtak fenn.Egyedi sajátosság az is, hogy a védendő növényfajokat meghatározó rendeletek indokolatlanul hátrányosan érintik a szikesek és löszgyepek fajait. Az adott társulásokban igen kevés fajt soroltak be a védett, főként a fokozottan védett növények közé, holott néhányuk jóval ritkább más, ám náluk mégis jobban előtérbe helyezett fajoknál. Például a földbentermő here (Trifolium subterraneum) mindössze 2000 forintos eszmei értékkel szerepel a védett növények listáján, jóllehet egyetlen hazai termőhelyét a közelmúltban találták meg újra Hódmezővásárhely határában!A perifériára szorulvaAz új nemzeti park már felavatásakor némi hátránnyal indult más honi nemzeti parkjainkkal szemben. A térség peremhelyzete igencsak nyomot hagyott a természetvédelmi létesítményeken, beruházásokon: az igazán korszerű és szép környezetű központi épület és a dévaványai bemutatóközpont kivételével hiányoznak azok az ingatlanok, amelyek a kezelési munkákhoz, az értékek színvonalas bemutatásához kellenének.A területek kutatottsága, feltártsága is foghíjas: a megelőző kutatások csupán egy-egy részterületen (például a madarak megfigyelésében) szolgáltattak kellő adatokat. A részletes állapotfelmérés csak 1992-ben- a Kiskunsági Nemzeti Park szervezésében - indult meg, majd a munkát az új természetvédelmi igazgatóság folytatta. A további kutatások temérdek új és értékes adatot hoztak felszínre, de a térség természeti értékeinek számbavétele elmarad az országos átlagtól.Jelenleg a nemzeti park területének 40 százaléka (!) tartozik természetvédelmi vagyonkezelésbe (állami tulajdonba), és ez több olyan lehetőséget hordoz magában, amelyről a természetvédő régebben legföljebb csak álmodhatott. Például 1996-ban 100 hektár szántóföldet "visszagyepesítettek". A térséget általában jellemzi, hogy a természetközeli élőhelyekhez viszonyítva nagy a szántóföldek aránya, s ez magát a védett területeket is kedvezőtlenül érinti a nagymértékű vegyszerezés és műtrágyahasználat miatt. Ezért kell mielőbb megvalósítani az átfogó élőhely-rekonstrukciót (például fajokban gazdag ártéri erdőket telepíteni, a szántókat füves területekké alakítani vagy a célja tévesztett vízrendezéseket és meliorációs beavatkozásokat megszüntetni).Bíró IstvánForrás:ÉT

Vér(baj)vád: Kolumbusz ártatlan volt
Általában úgy véljük, hogy a szifiliszt Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be Amerikából az Óvilágba. Ez a feltételezés azon alapult, hogy az első egyértelműen azonosított vérbajjárvány 1493-ban söpört végig Európán. Ezt az elképzelést eddig is cáfolni látszottak egyes angliai, olasz és afrikai, az ókorból származó csontleletek, amelyek arra utaltak, hogy az elhunytak vérbajban szenvedhettek. Most pedig olyan perdöntő bizonyíték került napvilágra, amely egyszer s mindenkorra felmentheti az Újvilág felfedezőit a betegség első behurcolásának vádja alól. A franciaországi Var archeológiai kutatóintézetének munkatársai egy IV. századi várandós asszony maradványaiban egy magzat viszonylag ép csontvázára bukkantak, amelyben a csontok elváltozásai arra mutatnak, hogy az embrió szifiliszes fertőzésben szenvedett. A talált csontelváltozásokra ugyan többféle betegség is vezethet, de közülük egyedül a vérbaj adódhat át a méhben fejlődő magzatnak. A lelet tehát azt bizonyítja, hogy már jó ezer évvel Kolumbusz előtt is létezett ez a betegség Európában, sőt, többek szerint az az ókori görögök és rómaiak számára sem volt ismeretlen.Mindez azoknak az álláspontját erősíti, akik a betegséget afrikai eredetűnek gondolják. Szerintük a két kontinens közötti szoros kapcsolatoknak a Római Birodalom hanyatlása, majd bukása miatti megszakadása következtében tűnhetett el a betegség a középkori Európából. Ezen elmélet hívei szerint éppen a mórok kiűzetése az Ibériai-félszigetről, valamint a spanyol föld egységének helyreállítása (1492)- ami időben pontosan egybeesik Amerika felfedezésével - válthatta ki a betegség újbóli megjelenését. Azok vélekedését, akik szerint Amerika ártatlan ebben az ügyben, az is alátámasztja, hogy azok az amerikai csontvázleletek, amelyekre a korábbi gyanút alapozták, nem mutatják azokat a jellegzetes csontelváltozásokat, amelyek például a szifiliszesek fogain mutatkoznak.(Science et Vie)Forrás: É.T.

E-mail tízezer méter magasból, tízszeres sebességgel
Januártól nagysebességű Internet kapcsolat a British Airways járatainBudapest, 2002. június 26.- Újabb mérföldkőhöz érkezett a nemzetközi légiközlekedés: a British Airways a Connexion by Boeing társasággal együttműködve, 2003. elejétől nagysebességű Internet eléréssel látja el gépeit. A három hónapos próbaüzem során a brit légitársaság gépeinek első osztályán valamint a Club World és a World Traveller Plus osztályokon utazó üzletemberek az ülések háttámlájába szerelt csatlakozókon keresztül kapcsolódhatnak a világhálóra,"real-time" módon - valós időben - fogadhatnak és küldhetnek e-maileket akár csatolt állományokkal is, és igény szerint vállalatuk Intranet hálózatával is kapcsolatot teremthetnek a repülőgép fedélzetéről, 10.000 méterrel a Föld felett.Az utasszállító repülőgépeken történő Internetezés és elektronikus levelezés igénye már régen felmerült az utasok és a tervezőmérnökök részéről. A szolgáltatás bizonyos korlátozásokkal már működik is egyes légitársaságok gépein, azonban ez még csak a fedélzeti számítógépek memóriájába feltöltött egyes Internet oldalakon való böngészést, az e-mail használat tekintetében pedig, a gép által meghatározott időközönként elküldött rövid, szöveges üzenetek útján történő kommunikációt tesz lehetővé.Mindez hamarosan a múlté. A Connexion by Boeing egy olyan broadcast technológiát dolgozott ki, amelynek használatával a repülőgépen utazók saját laptopjukon szörfözhetnek az Interneten, küldhetnek"real-time" (valós idejű) e-maileket, vagy akár csatlakozhatnak saját vállalati Intranet hálózatukra, a hagyományos adatátviteli sebesség akár tízszeresével is.A nagy sávszélességű technológia alkalmazásának további érdekessége, a már említett"real-time" e-mail és Internet hozzáférés mellett az, hogy a szolgáltatást igénybe vevők élő TV közvetítéseket is nézhetnek, vagy földi sugárzású rádióadókat is hallgathatnak. A technológiai fejlesztés a British Airways tengeren túli járatain már most elkezdődik, amely révén 2003. elején, három hónapos próbaidőre kerül bevezetésre a Connecion By Boeing rendszer az angol légitársaság gépeinek első osztályán, valamint a Club World és World Traveller Plus osztályokon.A légitársaság, a Connexion by Boeing rendszer bevezetése előtt egy átfogó közvélemény-kutatást végzett. A felmérés kimutatta, hogy az üzleti utasok mintegy 75%-a viszi magával laptopját repülőútjai alkalmával és körükben szinte teljes körű igény mutatkozik erre a szolgáltatásra."A British Airways-nél most bevezetésre kerülő virtuális szolgáltatás a magyar utazók számára is valós előnyöketjelent". - mondta Tuboly József, a British Airways magyarországi kereskedelmi és marketing igazgatója."Utazóközönségünk összetételében egyre jelentősebb részt képviselnek az e szolgáltatás által is megcélzott üzleti utazók, valamint azok, akik London érintésével utaznak a British Airways-zel a világ valamely nagyvárosába."- tette hozzá az igazgató.A Magyarországon 35 éves évfordulóját ünneplő British Airways az elmúlt üzleti évben több mint 80.000 utast szállított Budapest és London között, akik 30%-a utazott Londonon túl valamely tengeren túli desztináció irányába.A légitársaság 4 milliárd forintos magyarországi bevételeinek 30%-a származik az üzleti, azaz prémium termékek értékesítéséből.

Kamerun III.
ISMÉT DOUALAÍgy is volt. Yaouandé eléggé kihaltnak tűnt. Hál'istennek. Meg sem álltunk, irány vissza Douala.A következő négy nap életem legrosszabb időszakai közé tartozik. Ugyanoda tértünk vissza, ahonnan indultunk. Visszaadtuk a kocsit, és megpróbáltuk elintézni, hogy a hátralevő időre valami bartel keretében újra megkaphassuk. Persze nagyon nem volt mit felajánlanunk érte. A legnagyobb értékünk egy óra volt és mellette néhány apróság. Erre persze nem hajlott a tulaj. Viszont megpróbált intézkedni, hogy pénzhez juthassunk. Volt egy ismerőse, aki sokáig az Aqua Palace-ban dolgozott. Hátha ő el tudja intézni, hogy a recepción lehúzzák a kártyámat, és kápéban ideadják az ellenértékét. Veszélyes játék, de nem volt választásunk. Megpróbáltuk. Az ürgével és az ismerősével elmentünk az Aqua Palace-ba. Ott még az igazgatóhoz is bement az emberke az érdekünkben. Természetesen nem tudtak segíteni. Próbálkoztunk bankban, hátha valami módon lehet itthonról átutaltatni. Ott is igazgatósági szintig jutottunk. Adtak egy teljesen ellenőrizhetetlen számlaszámot, plusz semmiféle biztosítékot arra nézve, hogy az erre a számlára érkező pénz el is jut hozzánk. Tehát semmi. Négy napot végig nyűglődtünk. A városban fölösleges volt mászkálni, pénzünk alig. 24 órás garantált izzadás. A semmittevésből kifolyólag délutánonként aludtunk. Azóta sem tudok, de nem is vagyok hajlandó. Aztán végül elhatározás született. Nincs más lehetőségünk, a kártyámra kiveszünk egy autót az Avis-tól és visszamegyünk Limbébe. Meg is történt. Az irodában egy kedves hölgy felhívta a bankomat, leinformált. Később ez még egy további probléma forrásává vált. De ezt majd később. A lényeg, hogy örültünk. Itthagyhatjuk végre ezt a randa várost.MÁ' MEGINT LIMBEA kocsit egy kicsit túlbiztosították. De hát ők tudják, mennyire van erre szükség. Ugyanis addig nem lehetett gyújtást adni, amíg nem riasztottál be. Ehhez viszont, ha már bent ültél, ki kellett nyitni a bal első ajtót. Egy kicsit szerencsétlenkedtünk, amíg megtanultuk.Limbében szintén ugyanoda mentünk. Hiába, a megszokás. A parton sétálgatva összeismerkedtünk egy halásszal, aki azt mondta, hogy később kivisz minket egy halászcsónakon az egyik közeli szigetre. Mondtuk, hogy nincs pénzünk, de ő azt állította, hogy ez nem baj. Később, amikor visszamentünk, kiderült, hogy ő csak a felhajtó volt, a halász egy másik ürge. Ismét felajánlottuk legnagyobb értékünket, az órát, de az embernek nem kellett. Annál inkább pénz. Így az üzlet nem jött össze.Este a szállodával szemközti kocsmában megismerkedtünk American Boy-jal, minden külföldi védőszentjével. Mint kiderült, ez az ürge minden idevetődő külföldire ráakaszkodik, persze merő jóindulatból. Végülis, mi az a néhány whiskey a kocsmában? Viszont rettentően lelkes volt. Mindehhez járult egy 190 cm körüli magasság és a körülményekhez képest választékos öltözködés, ami kimerült egy joggingban és egy nélkülözhetetlen, széles karimájúkalapban.A lelkesedést már másnap reggel megszenvedtük. Fél nyolckor, amikor még mindenki aludt, berontott a szobánkba, hogy azonnal öltözzünk, hozzuk a kamerát, hihetetlen dolgok történnek. Kibotorkáltunk vele a partra, ahol valamilyen evezősverseny előkészületei zajlottak. Az evezősverseny abból állt, hogy bent a vízben két bazi nagy csónakban húsz-húsz ember ült, kint a parton pedig két szurkolótáborra osztva az asszonyok táncoltak és énekeltek. Itt már a szponzoráció első jelei is feltűntek, mivel az egyik hajó legénységén Total feliratú pólókat véltünk felfedezni. Nagy nehezen elindultak a hajók, az asszonyok folytatták a táncolást. A hajók távolodtak, az asszonyok táncoltak. A hajók már alig látszottak, az asszonyok táncoltak. A hajók eltűntek, az asszonyok táncoltak. Szerintem az egész hepajt azért hozták össze, hogy kitáncolhassák magukat. Miután eleget láttunk, meglógtunk American Boy-tól. Aztmondtuk, hogy lemerült a kamera, fel kell tölteni. Utána elindultunk, hogy megmásszuk a Mont Cameroun megkövült lávafolyamát. Gyönyörű volt. Megkövesedett irdatlan lávamennyiség amíg a szem ellát. Fentről csodálatos volt a látvány. Pálmaerdők, mögöttük az óceán.Este persze ismét találkoztunk American Boy-jal a kocsmában. De ez úgy látszik, ez nem volt elég. Ránk akaszkodott két kurva is. Az egyik a Prisztavokot szemelte ki, a másik engem. Persze nem hitték el, hogy nincs pénzünk. Kellemetlen volt a helyzet. Csekót persze ők is légiósnak nézték, mint ahogy végig az út során mindenki. Amikor haza akartunk menni, kérték, hadd nézzék meg hol lakunk. Azt sem akarták elhinni, hogy öten lakunk egy szobában. Egye kutya, megmutatjuk. Mamas frászt kapott, amikor beállítottunk két kurvával. Mivel nem vagyok öngyilkos típus, ráadásul otthon egy teljesen friss kapcsolatból származó lány vár, én szó szerint elmenekültem a vadász elől. Amíg elment WC-re, berohantam, magamra húztam a takarót, és mély álomba zuhantam. Hál'istennek megértette. A Prisztavoké kitartóbbnak bizonyult. Minden este megjelent a kocsmában, sőt még ő akart a Prisztavoknak pénzt adni. Egyébként, ahogy megismertük, intelligensnek bizonyult. Furcsa volt, ahogy a pigmeusokról beszélt. Azért itt is vannak gyűlölködések. Primitív törzsnek tartotta őket, akik még mindig a dzsungel mélyén tengődnek. A barátkozás legfelemelőbb pillanata volt, amikor Mamas kért egy KÉK tollat, hogy lerajzolja a magyar zászlót. Női logika. Aztán megértettük, hogy rajzolni akar három csíkot, amikbe beírja a színeket. Meg is csinálta, legfeljebb annyi hiba csúszott az egészbe, hogy az olasz zászló szerinti felosztásban írta be a dolgokat. Annyi baj legyen!Egyik este kiderült, hogy American Boy nem csak helyi turistapatrónus, afrodzsigoló és autómosó tulajdonos, de hegyivezető is. Közölte, hogy két nap múlva túrát vezet a Mont Cameroun-ra, menjünk vele. Másnap úgy terveztük, semmi alkohol, teljes relax, hogy bírjuk majd a tempót. Gondoltuk, egy pár ezer méterig csak felmegyünk. Azt meg bírni kell. Még szerencse, hogy másnap kiderült, az egész a nyelvi hiányosságokból eredő félreértés. A Mont Cameroun stimmelt. Viszont nem túra lesz, hanem egy futóverseny. Néhány őrült nekiáll és felspurizik a hegyre. Na ne! Inkább megnéztük a Limbe állatkertet és a 6 miles beach-et, amit American Boy megmutatott, merre találunk. Az állatkert nem volt különösebben izgalmas, olyan, mint máshol. Viszont már itthon tudtam meg a Spektrumból, hogy itt van az ország legnagyobb gorilla kölyökmenhelye. A helyieknek ugyanis a patkány mellett van még egy jó szokásuk. Ínyencfogásnak tálalják a gorillatappancsot. Ezért baromi sok az árva kölyök.A 6 miles beach-nek van egy lezárt része. 500 CFA a beugró, de ezért jár egy ingyen üdítő. Itt láttam a legtöbb fehért. Egy gyökér, hájas francia úgy viselkedett, mintha még mindig a rabszolgaság korában élnénk. De, hogy ne unatkozzunk, mit tesz isten, itt is belefutottunk egy evezősversenybe. Mennyit tudnak ezek táncolni?Utolsó nap egy részét a Csekó egyre agresszívabb hisztirohamainak engedve, napon fetrengéssel töltöttük. Aztán elindultunk a reptérre. Legalább négy órával a becsekkolás előtt érkeztünk meg. Persze a kocsileadással is volt némi gond. Nem emlékszem pontosan, hogy mi, de fennhangon győzködtük őket, hogy nemzetközi pert akasztunk a nyakukba, kirúgatásban lesz részük, sőt a NATO-val karöltve lerohanjuk a reptéri Avis irodát. Utána békésen álldogáltunk egy sarokban egy hegynyi cuccal. Persze jöttek ismerkedni. Egy értelmesebb emberke azt mondta, hogy ismeri itt a főnököt, majd ő segít, hogy minden gond nélkül menjenek a dolgok. Tényleg segített. Amikor megmondtuk, hogy nincs pénzünk, akkor egy kicsit felszisszent, hogy mit fog kapni a főnök. Őt nem érdekelte a pénz. Aztán jött egy tiszt, intett, hogy menjünk utána. Átrohantunk néhány helységen, kifizettük a kiutazáskor kötelező 10 000 CFA-t (ha itt jársz, ezt ne felejtsd el!), és újra kint találtuk magunkat ott, ahonnan elindultunk. A tiszt megkapta legértékesebb ajándékunkat, az órát. Egy kicsit csodálkozott, de elfogadta. Némi para ellenére minden simán ment. Fent ültünk a gépen, irány haza.BRÜSSZEL Ez az út talán még kényelmetlenebb és még unalmasabb volt, mint az előző. Az én testmagasságom legfeljebb egy koboldéval vetekedhet, de az istennek sem tudtam úgy elhelyezkedni, hogy kényelmesen elalhassak.Brüsszelben több mint fél napot kellett vesztegelnünk. Viszont ITT MÁR VAN ATM! Ki a városba! A pénzkivétellel persze adódtak problémák. Miért is ne? A Csekó és a Mamas ugyanis két kártyát csináltatott. Két kártyához viszont két PIN-kód dukál. De melyikhez melyik? Az X-edik kísérlet sikerült. Volt pénzünk!Ezután két részre váltunk. Csaba és a Prisztavok elindultak várost nézni, mi hárman úgy döntöttünk, hogy közelebbről megismerkedünk Brüsszel híres kocsmakultúrájával. Igenám, csak Brüsszelben 11 előtt nincs nyitva kocsma. Így mi is egy kicsit városnéztünk, majd beültünk az első ébredező kocsmába. Utána egy másikba, majd még egy újabba. Itt felkeltette az érdeklődésünket a kínálatban valami. Megkérdeztük, mi az? Kis csirkecombok valami szósszal. Próbaként rendeltünk egyet, aztán még hatot. Hús! Végre húst eszünk! Alig bírtuk abba hagyni.A reptérre persze megint vagy öt órával előbb mentünk ki, mivel a Prisztavoknak valaki azt mondta, hogy du. 4 után meg se lehet közelíteni a repteret, annyian vannak. Persze alig lézengtek. Viszont voltak bankkártyával működő telefonok. Megpróbáltam felhívni a barátnőmet. Néhányszor nem sikerült, aztán egyszercsak nem fogadta el a gép a kártyámat. Összeszedtük az összes aprónkat, amivel végül sikerült telefonálnom. A rövid beszélgetés abból állt, hogy amikor mondtam, nem fogadja el a kártyámat a telefon, a válasz annyi volt, persze, mivel nincs rajta pénz. És megszakadt. Frászt kaptam. Kint nélkülöztem, és már Magyarországon sincs pénzem. Persze itthon kiderült, hogy mivel Kamerunból nem lehet közvetlen kapcsolatot teremteni, ezért kocsibérlésnél a hölgy egy jókora összeget zároltatott a számlámon biztosítékként. Fasza!A hazafele utat már annyira untuk, hogy még meg sem állt a gép Ferihegyen, mi már ugráltunk fel a helyünkről.Itthon voltunk épen és egészségesen. Csak egy betegséget kaptunk el: az Afrika-mániát. Nem olyan komoly. Túl lehet élni.Forrás: MaxMix

Pusztító istenek - gyilkos szekták
Az emberiség legrégibb vallási hiedelmei között számos olyat találunk, amely az életigenlő istennel szemben a halál és a pusztítás isteneit részesíti előnyben. Ez nemcsak és nem egyszerűen a borúlátás és a gyilkos indulatok vallásos kifejeződése lehet, hanem többnyire a körülmények szülte félelmekből táplálkozó rossz válasz a természeti és társadalmi bajokra.Az 1996-os év egyik szomorú szenzációja az volt, hogy a tokiói metró mit sem sejtő utasai ellen gáztámadásokat intéző AUM Sinrikjó (Legfelsőbb Igazság) nevű szektát leleplezték és tagjait bíróság elé állították. A közelmúltban pedig egy amerikai ufórajongó szekta tagjainak kollektív öngyilkosságáról kaptunk hírt. Miféle eszmék és téveszmék munkáltak ezekben a szektákban?A gyilkos tulajdonságokkal felruházott istenek köré szervezett kultuszok többsége beéri a jelképes, csupán kilátásba helyezett pusztítással. Például a frígiai eredetű, a Teremtés Anyjának tekintett Kübelé (latinul Cybele) istennőhöz a Római Birodalomban és Kis-Ázsia számos vidékén háború idején azért könyörögtek, hogy nyújtson védelmet az ellenséggel szemben. A rendszerint- a résztvevők önkívületéig fokozott és hisztériába torkolló - zártkörű összejöveteleket olyan papok vezették, akik kasztráltatták magukat, hogy az "eszményi anyaistennőt" feltétlenül és önzetlenül szolgálhassák. A szertartások azonban- noha a résztvevők ezeken például élő bikát áldoztak fel vérét magukra csurgatva és valószínűleg kábítószereket is fogyasztottak- valójában ártalmatlanok voltak.AsszaszinokSokkal többet tudunk azokról a középkori misztériumkultuszokról, amelyeknek a középpontjában a vallásos eszmék jegyében folytatott harc állt. Ezek hívei általában zárt vallási közösségekbe, illetve olyan szektákba tömörültek, amelyek megvédték, és egyúttal szinte magukhoz is láncolták a híveiket. Ilyen volt például az arab asszaszinok rendje, amelyet 1090 körül a mai Irán északi hegyvidékén lévő Alamut erdőben egy Haszán ibn Szabbah nevű síita hittérítő alapított, s amely több évszázadon át rettegésben tartotta a Közel-Kelet népeit. Tagjai a Mahdi, azaz a Megváltó visszatérését hirdették és eredetileg önvédelemre titkos harci csoportokat szerveztek.Az asszaszinok - miután rendjük megerősödött - a vallási köntösben elkövetett politikai orgyilkosságok legfőbb végrehajtói lettek. A kutatók többsége a szekta nevét a hasistól részeg jelentésű arab hásszászin szóból eredezteti. A rend alamuti könyvtára 1256-ban leégett, ám több kortársi visszaemlékezésből, például Marco Polo emlékirataiból tudjuk, hogy a mindenkori rendfőnöki tisztséget betöltő sejk a fiatal férfiakat hogyan tette a szekta engedelmes eszközévé: hasissal elkábította őket és szinte paradicsomi körülményeket teremtett számukra. Amikor aztán a kábítószer rabjaivá váltak, csak akkor adott nekik belőle, ha engedelmeskedtek. Áldozatait- az élvezetekért cserébe - orgyilkosságra kényszerítette.A jelölteket a "mesterség fogásaira" Perzsia magas hegyeinek nehezen megközelíthető völgyeiben létesített telepeken oktatták a konspiráció legszigorúbb betartásával. Az asszaszinok rafinált módszerekkel elkövetett merényletei különösen a keresztes háborúk idején váltak gyakorivá (ekkor már nemcsak Perzsiában, hanem Szíriában és Jeruzsálem környékén is nagy számban éltek). Nem véletlen hát, hogy az asszaszin szó- a háborúkból hazatért keresztes lovagok elbeszélései nyomán - több európai nyelvben is orgyilkost jelent.Fehér LótuszA Fehér Lótusz Társaság egyike a történelem legrejtélyesebb vallási szektáinak. A története kínai népmondák szerint az ókorig nyúlik vissza, de adatok csak az V. századtól vannak róla. Akkor egy Eon nevű buddhista prédikátor és a kínai történelemben tizennyolc rozáni bölcsnek nevezett, név szerint nem ismert ember vezette. A szekta szertartásai rokonságot mutatnak az Európában fekete mágiaként ismert rítusokkal. A szekta céljaira, szertartásaira és szervezkedési módszereire nemcsak legendákból, hanem császári rendeletekből is következtethetünk. Egy 1813-ban kelt dekrétum szerint például a társaság tagjai békeidőben imádkozással, kéziratok olvasásával töltik a napjaikat, de éhínség és zűrzavar idején a "Nagy Vállalkozás"-nak nevezett ügyüket szolgálják, azaz egy új dinasztia megalapítására törekednek. A fekete mágiával rokon gyilkos és öngyilkos módszereiket leginkább felkelések idején ismerhette meg a világ. A szekta tagjai ilyenkor a Nagy Vállalkozásra hivatkozva minden normális emberi képzeletet felülmúló kegyetlenséggel gyilkoltak és gyújtogattak. Amikor pedig már vesztésre állt az ügyük, feleségeik és gyermekeik lemészárlása után sajátos szertartás szerint öngyilkosok lettek. Számos kutató a Fehér Lótusz Társaság kezét látja az új- és a legújabb kor olyan nagy társadalmi mozgalmainak megszervezésében is, mint az 1851-64-ben lezajlott taj-ping-felkelés* vagy az 1899-ben kitört bokszerlázadás*.Az utóbbi leverése óta a társaság csak nagyon ritkán, például a második világháború és más nagy társadalmi válságok idején hallatott magáról. A legtöbb kutató azonban úgy véli, hogy a szekta nem szűnt meg, hanem- mint már annyiszor a történelem során - más-más néven folytatja miszticizmussal átszőtt, összeesküvő jellegű életét, amelyben minden gyilkosságot egy földöntúli istenuralkodó földi helytartójának rendeletére hivatkozva hajtanak végre.A fojtogatókJóval többet tudunk arról az indiai Thug szektáról, amely múlt századi leleplezésekor a fojtogatók szektája elnevezéssel vonult be a történelembe. Tagjai a hindu mitológiában szereplő Síva isten feleségét, a halált és a pusztítást megtestesítő Káli istennőt imádják. Az ő nevében több évszázadon át gyilkosságok sokaságát követték el. A zárt faluközösségekben élő szekta tagjait India déli részén hindiül phanszigaroknak, azaz fojtogatóknak, az északi vidéken pedig thuggiknak, azaz a Thug szektához tartozóknak nevezik. Történészek szerint a thuggik ősei az ókori Perzsiából származó nomád szagartik lehettek, s valószínűleg a mozlim hódítókkal kerültek Indiába. Tény, hogy 1290 körül mintegy ezer thuggit fogtak el Delhiben, akiket később Bengáliában telepítettek le.A thuggik azzal dicsekedtek, hogy az ellorai barlangokban talált kilencszáz éves rovásírásaik szerint őseik is rituális gyilkosságokat követtek el. A későbbi thuggik viszont azokkal a hindu hagyományokkal magyarázzák az eredetüket, amelyek szerint egykor egy rossz szellem elnyelte a világot, s Káli úgy mentette meg a Földet, hogy leszúrta a szellemet. Ám a megölt szellem minden egyes kiömlő vércseppjéből újabb és újabb démonok születtek. A velük való hadakozásban elfáradt istennő két embert teremtett, s olyan kendőt adott nekik, amellyel megfojthatták a démonokat. Káli miután minden démont elpusztítottak, jutalomból nekik adta a fojtogatókendőt, s meghagyta: utódaik az emberek megfojtásával folytassák a démonok elleni harcot.E vallási parancsolat az idők során mintegy százezer főre szaporodott thuggik életének szerves részévé vált. India országútjainak rémei lettek, a létezésükről szinte minden helyi lakos tudott, de mindenki hallgatott róluk. Évszázadokon át lényegében zavartalanul gyilkolhattak, s már csak azért is, mert többnyire egy-egy helyi maharadzsa vagy nagyúr pártfogását élvezték (pártfogójuk ellenségeit, persze, szintén eltették láb alól).Elsőként a brit gyarmati hadsereg egyik katonaorvosának, dr. Richard Sherwodnak sikerült 1816-ban leleplezni őket. Bebizonyította, hogy az országutak rejtélyes rémei a thuggik, s arra is rávette őket, hogy a nyilvánosság előtt feltárják hitük és gyilkolási módszereik titkait. Többségük látszólag jámbor életet élő mozlim, egy részük pedig hindu vallású földművelő volt. A rablógyilkosságokat általában 15-20 fős csoportokban hajtották végre. Minden támadás előtt felderítőket küldtek előre, hogy kipuhatolják a karaván létszámát, fegyverzetét, áruját. Az orgyilkosok egy része mint útitárs csatlakozott a karavánhoz, a többiek pedig egy előre megbeszélt helyen váratlanul hátba támadták a csoportot. Egy-egy áldozatot általában két thuggi rohant le, s kicsiny gyermekkoruktól begyakorolt mozdulatokkal, a rumalnak nevezett hosszú, széles, sálszerű zsebkendőjükkel megfojtották. A rumalt, mikor éppen nem használták, a csuklójukra kötve viselték, s ezért teljesen fegyvertelennek látszottak. Hogy megnehezítsék a kirabolt áldozatok azonosítását, a már kihűlt holttesteket feldarabolták vagy megcsonkították. A gyilkosságokban általában csak a férfiak vettek részt. A karavánokkal együtt utazó gyermekeket sem kímélték. De néha a még beszélni nem tudó fiúcskáknak megkegyelmeztek, s sajátjukként nevelték fel és képezték ki őket a gyilkolásra.A szekta, amikor a legaktívabb volt, évente több tízezer embert gyilkolt meg az országutakon. Kultikus hagyományainak és gyilkolási szokásainak talán még ma is vannak folytatói.A sátánistákNem kevésbé veszélyesek azok az európai és tengerentúli titkos gyülekezetek sem, amelyeket a középkortól kezdve általában sátánista szektáknak neveznek az emberek. Közös jellemzőjük, hogy a keresztény vallások elveit, céljait és szertartásait a visszájára fordítják, s az ördögöt (sátánt, Lucifert stb.) vagy más, ugyancsak a gonosz tulajdonságaival felruházott isteneiket imádják. A sátánista szekták hívei számára kötelező a paráználkodás, az emberölés és általában a gonoszság gyakorlása.A kriminalisztika igen sokféle fedéssel és módszerrel működő sátánista szekta tevékenységét ismeri. Ezeket rendszerint nehezebb volt felderíteni, mint azután a tagokat vallomásra bírni. A saját esendőségükkel és az elkövetett bűncselekményekkel szembesülve általában rádöbbennek: a szektavezetők misztikus körítésű kábítószeres, szexuálmágiai, szadista és egyéb, a köznyelvben fekete misének nevezett szertartásai nem szolgálnak mást, minthogy a tagjelölteket beszervezzék, elkötelezzék és a további súlyosabb bűncselekmények elkövetéséhez hozzászoktassák.A legújabb kor leghírhedtebb sátánista szektái közé tartozott az angol okkultista Aliester Crowley által 1907 körül alapított Ezüst Csillag Misztikus Rend. A vezető a megtestesült Antikrisztusként tiszteltette magát híveivel. A rendkívül titkosan működő szektába általában kábítószerekkel"hangulatossá" tett orgiák keretében vonta be az új tagokat. Követőit mágikus egyiptomi szellemekkel való"kapcsolattartásával" és időnként azok szertartásos "megidézésével" is igyekezett elkápráztatni. A két világháború közötti években körülbelül száz taggal működő Ezüst Csillag alapító tagjai közül többen maguk is újabb sátánista szektákat alapítottak szerte a világban. A szakértők szerint számos jel arra mutat, hogy Európában ma is működnek sátánista szekták.A japán AUM Sinrikjó nevű szekta gyilkos fanatizmusa - láttuk - távolról sem egyedi jelenség. Aszahara Soko, eredeti nevén Macimoto Csizou 1987-ben a szigetország Fudzsinomija nevű településén alapította meg vallási közösségét. A viszonylag rövid idő alatt több tízezer főssé váló szekta tagjai a szervezet betiltásáig összesen mintegy százharminc, a külvilágtól elzárt telepen éltek. A szektába belépők kötelesek voltak minden vagyonukat az alapító rendelkezésére bocsátani. Aki később ki akart lépni a szektából, azt a szektafőnök fanatizált bűntársaival egyszerűen meggyilkoltatta.Közösségre vágyó szektásokA japán hatóságok még ma sem tudják, hogy a szekta tagjai pontosan hány bűncselekményt követtek el. A jelenleg is zajló bírósági tárgyalásokon újabb és újabb rémtettekre derül fény. Tény azonban, hogy a szekta titkos vegyi laboratóriumának vezetője beismerte: először a japán lakosság elleni bakteorológiai hadviseléssel kísérleteztek. 1993-ban saját tenyésztésű lépfenét permeteztek szét Tokió utcáin, s csak azért álltak le vele, mert nem tapasztaltak megbetegedéseket. Úgy vélték, ha a járvány kitör, majd elhitetik az emberekkel, hogy az Amerikai Egyesült Államok intézett biológiai támadást Japán ellen. Minthogy ez a próbálkozásuk sikertelen volt, a V-X jelű harcászati ideggázzal kezdtek el kísérletezni. Ezzel öltek meg egy szektatagot, akit kémnek tartottak, s egy idős asszonyon is kipróbálták, aki azóta emlékezetkiesésben szenved. 1994-ben Macamuto városában mit sem sejtő emberek ellen is bevetették az ideggázt, ami akkor még "csak" két ember halálát okozta. A mérgező anyagok tömeges előállítását késleltette, hogy a gyártás során a szekta több tagja is mérgezést kapott. Ennek ellenére folytatták a kísérleteket és 1996 márciusában a tokiói metróban- több adagban - idegbénító, gyorsan ölő szaringázt engedtek szabadon. Ezzel az akciójukkal tizenegy embert gyilkoltak meg és több mint ötezerötszázan szenvedtek súlyos gázmérgezést.A vizsgálatok még folynak, de az máris bizonyosnak látszik, hogy - mint már annyiszor a történelemben- a szektavezető a hétköznapi élet gondjai elől menekülni akaró, s meghitt közösségi kapcsolatra vágyó emberek hiszékenységét használta ki saját vagyonának és hatalmának növelésére.Halálos ufórajongásA San Diego környékén található Santa Fe Ranch nevű villanegyed egyik épületében pár éve harminckilenc ember holttestét találták meg, akik az elsődleges jelek szerint öngyilkosok lettek. Az elhunytak valamennyien fiatal számítástechnikai szakemberek voltak, s a Felsőbb Forrásnak nevezett kultikus közösséghez tartoztak. A szekta idős vezetőjét még nem találták meg. A bérelt villát közös lakó- és kultikus helyként használták, s több vonatkozásban is szembehelyezkedtek a világi törvényekkel. (Például nem fizettek adót.) Az első jelentések arról is beszámolnak, hogy az egyik ismerősüknél hagyott, videókazettákon rögzített búcsúüzenetük szerint abban a hiedelemben követték el altatótúladagolással és szertartásosan csoportos öngyilkosságukat, hogy egy ufó viszi tovább a lelküket, amely a Földhöz közeledő"Hale-Bopp üstökös mögött bújik meg".Az efféle hírek olvastán sokaknak eszébe jut, hogy a tudomány és a miszticizmus összekeverése megdöbbentő és pokolian veszélyes elméleteket hozhat létre. Megint mások azokat az öngyilkossági eseteket idézik, amelyeket egy-egy naptári század- vagy ezredfordulóhoz közeledve a különböző "világvége"-jóslatok vagy csillagászati és egyéb természeti jelenségek hatására követnek el az azokhoz kapcsolódó kitalált mesékben hívő emberek.A szakember az ilyen esetekről hallva csak ismételni tudja: legyen szó akár másokat gyilkoló, akár a saját tagjait öngyilkosságra késztető szektáról, mindegyik esetben olyan bűncselekmények valósulnak meg, amelyekről előbb-utóbb egyebek között rendszerint az is kiderül, hogy valaki vagy valakik csúnyán visszaéltek embertársaik hiszékenységével. Ebben a vonatkozásban már az amerikai bűnüldöző szervek is forró nyomon vannak.Dr. Opál Sándora hadtudomány kandidátusaForrás:ÉT

Mérgező méz
A mézet mint természetes édesítőszert általában egészségesnek, sőt gyógyhatásúnak tartják. Van azonban kivétel is. A Deutsche Medizinische Wochenschrift (Német Orvosi Hetilap) arról számolt be, hogy egy Németországban élő török rosszul lett, miután megevett három kanál hazájából származó erdei mézet. Erős émelygés fogta el, gyomra felső részén heves, görcsös fájdalmat érzett. Szívinfarktus gyanújával kórházba szállították, ahol megállapították, hogy vérnyomása leesett, pulzusa lelassult. Hamarosan kiderült, hogy nem infarktusról, hanem mérgezésről van szó, amelyet a méz okozott. Atropint kapott, és rövidesen jobban lett.A mérgezés oka, hogy a Fekete-tenger török partján bőven tenyésző rododendron virágporában egy mérgező, acetil-andromedol nevű anyag van, amely bekerül a vadméhek mézébe. Ez a régebben andromedotoxinnak nevezett anyag különböző hangafélékben is előfordul. A helybeliek ismerik a veszélyt, s egyszerre csak keveset fogyasztanak az erdei mézből, úgyhogy ott mérgezés csak ritkán fordul elő. Az eset kultúrtörténeti érdekessége, hogy a Fekete-tenger környékén a vadmézzel már Kr. e. 400 körül görög katonák- mint ezt Xenophón Anabasziszában leírta - hasonló kínos tapasztalatokat szereztek:"Minden katona, aki mézet evett, eszméletét vesztette, vagy hasmenést kapott, úgyhogy egyikük sem tudott egyenesen megállni."Európa más részein, így Németországban is a rododendron csak kerti dísznövényként fordul elő, ezért ha virágpora belekerülhet is a mézbe, nem éri el a mérgező töménységet.(Frankfurter Allgemeine Zeitung)Forrás: É.T.

Dühöngő (elefánt) ifjúság
Egy dél-afrikai nemzeti park vadőrei a szó szoros értelmében széttrancsírozott fehér orrszarvúk tetemeire bukkantak. A vastagbőrűeket mintha óriási bárddal hasították volna szét, csontjaik összeaprítva, zsigereik kiontva hevertek a szavanna füvén. Ugyanakkor ékességük, az orrukat díszítő szarutülök sértetlen volt, ami kizárta, hogy vadorzók végeztek volna velük.A Johannesburgtól 250 kilométerre fekvő pilanesbergi parkban tavaly fiatal elefántbikák többször támadtak turistákra. Egy ízben egy dühös ormányos ronccsá zúzta egy látogató járművét, majd utolérte és halálra taposta a menekülő vezetőt. Pár hónappal később ismét támadott a"priuszos" állat, de akkor nem volt áldozat. A vezetőség mégis úgy döntött, kilöveti a kiszámíthatatlan elefántot. A hivatásos vadász lövése azonban nem végzett rögtön az állattal, amely végvonaglásában agyontiporta a szerencsétlen vadászt.Hónapokon át csak találgatták Pilanesbergben, mi okozhatja az elefántbikák váratlan agresszivitását. A rejtélyt végül alapos megfigyelés és némi kutatómunka oldotta meg. Kiderült, hogy a turistákat zargató állatok más módon is kilógnak a sorból: többször megfigyelték a vadőrök, amint fiatal elefántbikák megpróbáltak nőstény orrszarvúkkal párosodni. A természetesen sikertelenül próbálkozó állatok és a turistákat megtámadó egyedek egyaránt a Krüger Nemzeti Parkból származtak. Amikor kicsik voltak, családjuk állományritkítás áldozata lett: a csorda felnőtt állatait lelőtték, csak az elefántbébik életét kímélték meg. Az utóbbiakat áttelepítették Pilanesbergbe. Az elefántok itt árvákként nőttek föl, s nem részesültek az elefántcsorda bensőséges életének nevelő hatásában. Egyszerűen nem volt kitől megtanulniuk azokat a viselkedési formákat, amelyeket az idősebb elefánttehenek"sulykolnak" bele a kölykök fejébe. A hím állatokon 14-15 éves korban jelenik meg a nemi ösztön és a kirobbanó agresszivitás. Ekkor általában elhagyják a csordát, s csatlakoznak az idősebb, magányos bikákhoz, amelyek testi erejüket kihasználva kordában tartják a zabolátlan ifjoncokat. A Krüger Nemzeti Parkból érkezett kölykök ösztönei szociális gátlás nélkül fejlődtek ki. A fiatal bikák egy része, társaságot keresve, orrszarvúkhoz csapódott, s- megfelelő minta híján - a rinocérosznőstényeket vélte alkalmasnak szexuális ösztönei levezetésére. A törvényszerű kudarc pedig fokozott agresszivitást váltott ki belőlük.A pilanesbergi park vezetője, Gus van Dyk az év elején két anyaállatot hozatott, "akik" a magányosan csatangoló elefántkölykökből normális csordát alakítottak. Van Dyk azt tervezi, hogy a már "túlkoros" állatok számára néhány felnőtt bikát hozat a parkba, hogy "móresre" tanítsák a randalírozó ifjakat. Mint mondta, ők a dühöngő ifjoncok utolsó reménységei: ha nem szelídülnek meg, kilövés vár rájuk.(Der Spiegel)

A fertőrákosi kőfejtő
A népszerű kirándulóhely, a fertőrákosi kőfejtő életében mostanában újabb szakasz kezdődik: teljes tájrekonstrukció várható, azaz a színház felújítását összekötik a természeti értékek fokozottabb védelmével.Fertőrákos a Fertő tó nyugati partján, a magyar-osztrák határ közvetlen közelében található. Neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik a község északi területén emelkedő domb kőbányájával. A fehér, nagy szilárdságú, jól faragható lajtamészkövet a római uralom idején kezdték el bányászni. (Maga a "lajta" megjelölés a Fertő-parti Lajta-hegység nevéből ered.) A környező településeken- elsősorban Sopronban és Bécsben - védőfalak, templomok, középületek és lakóházak épültek a Fertőrákosról és a szomszédos, burgenlandi Szentmargitbányáról (St. Margarethen) származó mészkőből.A kőbányászat Fertőrákoson 1948-ban megszűnt. A különleges bányaműveléssel létrejött oszlopcsarnokos barlangrendszert ettől kezdve idegenforgalmi célokra alakították át és használták fel. Kezdetben a szabadtéri színpad, 1970-től pedig a kiépített Barlangszínház kínált a nyári hónapokra kulturális, főként zenei programokat. Turisztikai értékét az is fokozza, hogy a dombtetőről kitűnő a rálátás a Fertő tóra, és hogy Ausztria is közel van. Az emlékezetes 1991. évi "nagy NDK-s áttörés" óta Fertőrákosnál gyalogosan és kerékpárral, valamint hajón is át lehet jutni Ausztriába.Cápafogak és sakktáblalepkeA kőfejtő anyagát adó lajtamészkő keletkezése mintegy 10-12 millió évre vezethető vissza, amikor is a környéket a Pannon-beltenger borította. Ennek sekély, meleg vizében éltek azok a mészvázas vörösmoszatok (Lithothamnium nemzetség), amelyek hatalmas iszaptömeget hoztak létre. Ebbe a mésziszapba rakódott bele sokféle állat teteme és növény maradványa. Ezek együttese alkotja az ősi kristályos rétegekre rakódó lajtamészkövet. A leggyakoribb, vezérkövület-alkotók a mohaállatok, a vastag héjú osztrigák, a fésűkagylók, a tüskésbőrűek, a csigák és a halak körébe tartoznak. Különlegességként említhetjük a lajtamészkőben előforduló cápafogakat.A bánya hatalmas termeinek falán és a 15-25 méteres oszlopain, azaz a hajdanvolt tenger lerakódásaiban jól megfigyelhetők a megkövesült állat- és növénymaradványok. Bizonyos helyeken a mészkő magába zárta a környéken az idő tájt működő vulkánok hamuját is. Erről tanúskodnak a világosabb mészkőtől elütő, sötét színű, néhány centiméter vastagságú tufarétegek.A kőfejtőnek mintegy 5 hektáros felszínén kevés a fa és a cserje. A sziklafüves és száraz kaszálórét számos védett és ritka virágos növényfajt őriz. Hazánkban csak ott fordul elő például a sziklai benge nevű cserje. A leánykökörcsin és a tavaszi hérics, az agárkosbor és a bíboros kosbor, valamint a nagy pacsirtafű virágpompájában májusban gyönyörködhetnek a látogatók.Júniusban a kaszálóréten árvalányhajtól selymes gyepben virít a borzas- és az árlevelű len, a szibériai harangvirág, a sárga virágú ökörszem és sok más szárazságtűrő virágos növényfaj. A kopár, sziklás oldalak nyári különlegessége a naprózsa.A fertőrákosi kőfejtő szép számú állatfajnak is otthont ad. A réten gyakori a sakktáblalepke, az imádkozó sáska, a fürge és a zöld gyík. A dróthálóval védett barlangfelszín oltalmában négy denevérfaj él együtt a nappal oly hangos sarlósfecskecsapattal, éjszakai ragadozója a macskabagoly.A tengeri eredetű lajtamészkövet a Fertő-parti dombvonulaton többnyire lazább szerkezetű, durva kavicsréteg fedi. Ezt csaknem teljes egészében agyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja, s rajta igen változatos növénytársulások alakultak ki. A közeli Szárhalmi-erdő, a maga tölgyeseivel és sztyeprétjeivel, kiemelkedő fajgazdagságú védett területe; azt egy kiépített tanösvény kapcsolja össze- ez év májusától - a fertőrákosi kőfejtővel.A mészkő őslényeinek, valamint a felszín sajátos növény- és állatvilágának tudományos feltárása és védelmének igénye a századforduló óta együtt jelenik meg. Varga Lajos soproni honvéd-főreáliskolai tanár 1931-ben "...a védelem szükségességét és megkésettségét" fejtette ki a Magyar Természettudományi Társulathoz küldött dolgozatában. Húsz évvel később a Műemlékek Országos Központja nyilvánította védetté a fertőrákosi kőfejtőt. A védelem, sajnos, nem említette a növény- és állatritkaságokat, pedig akkor még előfordult ott néhány molyhos tölgy árnyékában papucskosbor, a száraz kaszálóréten pedig rákosréti vipera is.Kémiai eljárás helyettHosszadalmas "bizottságosdi" után az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1977-ben létrehozta a Fertő tó Tájvédelmi Körzetet. A körülkerített kőfejtőt ennek részeként sorolták a szigorúan védett kategóriába. Mindezzel sem sikerült azonban megakadályozni a természetrombolást a különféle színházi "fejlesztések" (például világítás, fűtés szerelése) során. Szerencsére a természetvédelmi felügyelő erélyes föllépésének köszönhetően elmaradt a felszínnek kémiai eljárással tervezett megerősítése.Jelenleg a rendezetlen körülmények és a szakvezetés hiánya miatt valamennyi növény- és állatfajt veszélyeztetettnek mondhatjuk. Bemutatásuk az őslénytani leletekkel együtt hiányzik. Napjainkban azonban remény van arra, hogy a színházi igények, valamint a természeti értékek védelme együtt valósuljanak meg. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium- egy novemberi döntés alapján - a környezetvédelmi alapból 100 millió forintos támogatást adott a Tájrendezés a Fertőrákosi Kőfejtő területén címmel készített pályázatra. Remélhetjük tehát, hogy a tájrendezés a földtani, az őslénytani, a növény- és állattani, valamint a művelődéstörténeti értékek megóvását és az idegenforgalom céljait együtt képes majd szolgálni.Kép és szöveg: Andrássy PéterForrás:ÉT

35 éve Magyarországon a British Airways
Ma már 900-szor többen kelnek át a Budapest és London között ívelő légihídonBudapest, 2002. május 23. - 35 éve közlekednek British Airways járatok Magyarország és az Egyesült Királyság fővárosai között. Az angol légitársaság, amely a 60-as éveket jellemző kelet-nyugati politikai szembenállás áthidaló követeként, az első igazi "nyugati" légitársaságként érkezett Magyarországra, 1967-től üzemeltet menetrendszerinti járatokat Budapest és London között. A kezdeti piaci adottságokkal és lehetőségekkel együtt fejlődve, majd azokat formálva és alakítva, nemzetközi és hazai viszonylatban is jelentős fejlesztései révén, a British Airways mára nemcsak iparága és az útvonal innovátorává, húzóerejévé, de egyben piacvezetőjévé is vált. A kezdetekhez viszonyítva, éves szinten, ma már 14-szer több járatot indítva, csaknem 900-szor több, azaz évente több mint 80.000 fő biztonságos és kényelmes utaztatásáról gondoskodik a British Airways.Bár Budapest és London légi összeköttetése csak az 1960-as években erősödött meg és vált rendszeressé, a kapcsolat története ennél korábbra nyúlik vissza.A Magyar Kormány 1930-ban adott ideiglenes engedélyt az Imperail Airwaysnek, a British Airways korai jogelődjének arra, hogy az Anglia- India útvonal repülése során Budapesten, Mátyásföldön is leszálljon. Annak ellenére, hogy az Imperial Airways gépei ekkor még a London, Brüsszel, Köln, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Budapest, Belgrád, Uskub, Szaloniki, Athén, Kréta, Alexandria, Kairó, Gáza, Bagdad, Basra és Bombay útvonalon közlekedve, és több állomáson keresztül kapcsolták össze a magyar és az angol fővárosokat, mégis ez tekinthető a Budapest és London légi összeköttetés kezdetének.A London - Bombay járatok 1933-ig közlekedtek, de a légi összeköttetésben igazi fordulópontot az 1935-ben útjára indított, ugyancsak az Imperial Airways által üzemeltetett közvetlen járat jelentett, amely azonban csak eseti jelleggel repült a két főváros között. Ennek a járatnak az üzemeltetését 1937-ben a CLS nevű cseh magánvállalat vette át, amely gazdasági okok miatt a járatokat ritkábban és Rotterdam valamint Prága közbeiktatásával repülte.1937 december 15. talán az egyik legfontosabb nap a magyar- angol légügyi kapcsolatokban. Ekkor írták alá ugyanis a Magyar - Brit légügyi egyezményt, amely alapján az akkori British Airways (amely nem azonos a mai azonos nevű légitársasággal) 1939-ben Electra 14-es gépeivel, még mindig csak szezonális jelleggel közvetlen járatot indíthatott Budapest és London között.A légi összeköttetés a két főváros között a II. Világháború kezdetét követően megszakadt és nem csak légi úton, de földi közlekedési eszközöket használva sem, vagy csak nehezen lehetett eljutni Magyarországról Angliába.A háborút követően a British European Airways, a mai British Airways közvetlen jogelődje, 1961 nyarán indíthatott heti 2 járatot Budapest és London között, Prága érintésével. Az útvonalon Wickers Wicant turbópropelleres gépek közlekedtek. A járatokat gazdasági okok miatt azonban már az első szezon végén szüneteltetni volt kénytelen a légitársaság.A magyar és az angol kormány 1967 januárjában aktualizálta országaik érvényben lévő légügyi egyezményét, amely alapján az angol gépek menetrend szerinti forgalma 1967 április 1-én vehette kezdetét.Az első években már az akkor korszerűnek számító Vanguard típusú repülőgépek érkeztek Budapestre, de ez a kapacitás több mint bőséges volt, mivel az első esztendőben összesen 88 utast szállított a légitársaság Budapest és London között.A magyar és az angol kormány 1967 elején aktualizálta országaik érvényben lévő légügyi egyezményét, amely alapján 1967 április 1-én indíthatott Londonból Budapestre menetrend szerinti repülőjáratot a British Airways jogelődje, a British European Airways (BEA). A légitársaság utaslétszáma ekkor még meglehetősen alacsony szintet, de folyamatosan növekvő tendenciát tükrözött. Magyarországi piaci jelenlétének első évében a BEA összesen 88 utast üdvözölhetett gépei fedélzetén, akik a 2.600 forintos Budapest-London jegyárat alapul véve mindössze 230.000 Ft árbevételt biztosítottak a vállalat számára!A légitársaság magyarországi jelenlétét a '70-es években a piaci konszolidáció által biztosított növekedés jellemezte. Az utaslétszám kezdeti alacsony szintjéhez képest csak az a pénzpiaci rendelkezés hozott enyhülést a nemzetközi légitársaságok, köztük a British European Airways számára is, amely 1975-től lehetővé tette, hogy a magyar utazóközönség forintért is vásárolhasson repülőjegyet. Ez a rendelkezés megerősítette a légitársaság piaci pozícióját, amelyet tovább javított az az adottság, hogy 1974-től a British Overseas Airline Corporation valamint a British European Airways egyesülésével létrejött British Airways már nemcsak Európán belüli, de tengeren túli úticélok irányába is értékesíthette repülőútjait. Kitágult tehát az utazási horizont. A szabad választási lehetőség és régi-új légitársaság által kínált kiterjedt útvonalhálózat számos utas bizalmának megszerzését eredményezte és a British Airways gépek fedélzetén a'70-es évek végén már több, mint 15.000 fő utazott Budapest és London között, illetve onnan a világ számos pontja felé.A British Airways '80-as évei flottája technológiai valamint gépei kényelmi és komfortszintjének fejlesztésével teltek. Ennek első hazai megjelenési formája a Club Europe osztály, amelyet az 1984-ben Magyarországra érkező első Boeing gép fedélzetén már ki is próbálhattak az utasok. A technológiai és kényelmi beruházások eredményeképpen, a BA a Budapest-London útvonalon a'80-as évek közepére megszerezte a piacvezető pozíciót, amelyet tovább erősített az a tény, hogy az évtized végén bekövetkezett a repülőjegy-értékesítés liberalizációja és a légitársaság értékesítési, ügynöki hálózatot alakított ki.A British Airways-t a '90-es évek Magyarországában a háttérszolgáltatások és az informatika terén szerzett innovációs elsőségek jellemezték. A légitársaság az első között nyitott irodát az új ferihegyi repülőtéren, ahol a nemzetközi légitársaságok közül ugyancsak elsőként és máig egyetlenként létesített exkluzív utasvárót utasai számára. A British Airways az utasok magasabb szintű kiszolgálása érdekében nemcsak az elsők között honosította meg hazánkban az Online repülőjegy foglalási rendszert, vezetett be e-Ticket-et, de nevéhez fűződik a Közép-Kelet Európában elsőként Magyarországon bevezetett Self Service Check-in (önkiszolgáló bejelentkezés) rendszer is.A légitársaság fejlesztései az új évezredben is folytatódtak. 2000 elején a British Airways nagyszabású, mintegy 600 millió font, azaz több mint 260 milliárd forint értékű nemzetközi termékfejlesztési programba kezdett. A fejlesztések eredményeképpen megújult a légitársaság valamennyi termékosztálya, így a Budapest - London útvonal közkedvelt Club Europe osztálya is, amelyet a British Airways immár kényelmesebb és magasabb komfortszintet kínáló Airbus gépeinek fedélzetén is kínál a magyar utasoknak."A British Airways nemcsak sikeresen tudott alkalmazkodni a magyarországi jelenlétének első felét jellemző piaci adottságokhoz, keretekhez, de azokat az elmúlt 10-12 esztendőben innovációs programja és fejlesztései révén, jelentős mértékben formálni és átalakítani is képesvolt." - mondta Tuboly József, a British Airways kereskedelmi és marketing igazgatója."Csakúgy, mint az elmúlt 35 esztendőben, légitársaságunk a jövőben is híd szerepet kíván betölteni Budapest és a világ városai között mindamellett, hogy kényelmes és biztonságos utazást biztosít az utazni vágyók számára."- tette hozzá az igazgató.A kényelmet és 35 év balesetmentes, folyamatos repülését az utasok bizalma is visszaigazolja. A légitársaság gépeinek fedélzetén ma már (2001/2002) évente több mint 80.000 fő utazik Budapest és London között. Az utasok 30%-a London Heathrow repülőtéren keresztül tovább folytatja útját a British Airways-el 96 ország 257 célállomásának valamelyike felé. Ezen eredmények, valamint a Budapest- London útvonal összutaslétszámát alapul véve a légitársaság 55%-os piaci részesedéssel rendelkezik ezen az útvonalon, amely pozíciót a'80-as évek eleje óta folyamatosan és stabilan őriz.A stabilitás a népszerű termékeknek is köszönhető. A British Airways a Budapest- London útvonalon a Club Europe és az Euro Traveller, a tengeren túli utazások során pedig First, a Club World, a World Traveller Plus és a World Traveller osztályok kényelmét kínálja utasainak. A légitársaság bevételeinek legdinamikusabban bővülő szegmensét a prémium termékek képviselik. A British Airways bevételeinek ma már mintegy 30%-át adják ezek a termékek; az európai relációban a Club Europe, a tengeren túli útvonalak esetében pedig a First és a Club World. A British Airways Hungary a március 31-én zárult üzleti évben több mint 4 milliárd forint bevételt realizált.Bár Concorde termékkategória is egyben, de leginkább a légitársaság"zászlóshajója", amely Magyarországra nem közlekedik menetrend szerint. Ennek ellenére érdemes megemlíteni, hogy a British Airways szuperszonikus gépei 3 alkalommal tettek látogatást Magyarországon.Magyarországon a British Airways és a Finnair légitársaság, 1999 februárjától képviseli aOneworld légiszövetséget, amely 132 ország 562 célállomásra kínál eljutási lehetőséget a légitársaságok utasai számára.

Ökomese
A béka, a gólya és a vödörEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag északi ország, ahonnan - "hála" a gazdasági növekedésnek - szinte teljesen kipusztult a fehér gólya. Igencsak megfogyatkozott a gyepi békák száma is. Így aztán- ahogy egy magára valamit adó, tehetős országban szokás - nem csekély költséggel visszatelepítési program indult a két sokat szenvedett állatfaj érdekében.Telt-múlt az idő, és a békák annyira megszaporodtak, hogy már érdemes volt fóliakerítések segítségével irányítani a mozgásukat. A régi és új tavakat gondos kezek körülkerítették, s a kerítések mentén vödröket ástak a talajba. Alkalmas ágakat is helyeztek mindegyikbe, hogy a véletlenül oda tévedő apró emlősöknek legyen min kikecmeregniük a csapdából. A vödör alján mindig volt egy kis víz, nehogy a békák kiszáradjanak, míg megérkezik a segítség. A szorgos természetkedvelők minden reggel és este körbejárták a vödröket, és útjukra bocsátották az állatokat.Közben a gólyákat nevelő csoport sem tétlenkedett. Védenceiket csinos röpdében nevelték, és vödörből etették. Hála az odaadógondoskodásnak, hamarosan eljött a kirepülés ideje is. Történt egyszer, hogy a fiatal gólyákat épp azon a vidéken engedték szabadon, ahol a békákat is óvták. Az életrevaló gólyák, persze, azonnal felismerték az emberi gondoskodás jeleit, s gyorsan leereszkedtek a terített asztalhoz. S mivel ízlett nekik, amit a vödrökben találtak, úgy döntöttek, tanyát vernek, s ott maradnak.Lett is nagy ribillió. Egymásra mutogattak a természetvédők: a te védenced eszi az én védencemet. Végül megegyeztek: hogy a gólya is jóllakjon, és a béka is megmaradjon.Többé nem etetik vödörből a fiatal gólyákat.Puky MiklósForrás: É.T.

Kamerun II.
BAFFANG, BAFOUSSAMMásnap továbbindultunk. Itt már az őserdőből kiharapott út hegyes terepen kanyargott. A katonákat és a fizető pontokon zsúfolódó árusokat már teljesen profin kezeltük.Az első célpont Baffang volt. Ehhez átverekedtük magunkat Bofoussam közepes városának metropoliszi forgalmán. Ide még vissza kell majd jönnünk, hiszen a Lonely Planet szerint csak itt kapunk szállást. Baffang jelentéktelen hely, viszont előtte van egy csodálatos vízesés. Amikor megálltunk előtte, még csak két gyerek nézegetett minket. Utána öt. Aztán tíz, tizenöt, huszonöt. Kicsit kényelmetlen volt a helyzet. Felváltva, kettesével mentünk megcsodálni a vízesést. A kocsit az összes pakkunkkal nem akartuk őrizetlenül hagyni. A gyereksereg meg csak egyre nőtt. Egyébként a gyerekek gyönyörűek. Hatalmas szemek, szép fekete bőr, a lánykák erős hajából pedig hihetetlen frizuracsodák kerekedtek. Ami még furcsa volt Kamerunban, hogy szinte alig láttunk öregembert, viszont gyerekekből rengeteg volt. Valószínűleg az átlagéletkor nem haladhatja meg a negyven évet. De visszakalandozva a gyereksereghez. Az otthonról hozott szóróajándékok között természetesen szerepelt úgy kb. 200 lufi is. Gondoltuk, kiosztunk néhányat. Először egyesével adtuk, amiből nem is volt baj. A gyerekek nem látták, honnan vesszük elő, csak a kocsinál tülekedtek. Aztán a Csaba egyszer csak úgy gondolta, hogy elővesz egy marékkal. Nem kellett volna. Szerencsére ekkor már mind a kocsiban ültünk. A gyerekek meglátva a maréknyi lufit, egy emberként megrohamozták a Csaba résnyire nyitva lévő ajtaját. Csaba egy éktelen sikoly kíséretében a levegőbe hajította a lufikat, majd "Tűz! Tűz!" üvöltéssel becsapta az ajtót. Padlógáz. Bafoussamba visszaérve találtunk egy tökéletesen lepukkant szállodát. Persze, hogy itt szálltunk meg. Este rituális konyhaművészkedés, majd szunya.BAMENDA, FOUMBANAmi még sokszor feltűnt útközben, az albínó feketék nagy száma. Hogy miért van ennyi, nem tudtuk megfejteni. Cserébe viszont sajnáltuk őket. Az övéik is kivetik maguk közül őket, ráadásul itt, az állandó napsütésben kell teljesen bebugyolálva élniük.A következő célpont, Foumban felé, még beugrottunk Bamendába is. Ez volt a legkultúráltabb rész, amit Kamerunban láttunk. Talán ezért is nem fogott meg minket. Az egyetlen élmény az volt, amikor bementünk egy faragványboltba, és a tulaj megengedte, hogy megnézhessük a hátsó udvaron dolgozó fafaragókat. Elképesztő ügyességgel és gyorsasággal dolgoztak. És nem mellékesen gyönyörűen. Érezhető volt, hogy már nincs olyan messze Kamerun kézműves paradicsoma, Foumban.Foumban külsőre ugyanolyan jelentéktelen, mint a többi hasonló városka. Szállásként gyorsan megtaláltuk a Lonely Planet útmutatásai alapján a katolikus missziót. Érdekes, hogy pont ott lakunk katolikus misszión, ahol nagyrészt muzulmánok élnek. Ez már idefele is feltűnt, az egyre szaporodó minareteket látván. A misszión nem állapítottak meg szállásdíjat, hanem azt mondták, annyit adunk, amennyit akarunk. Mi 10 000-ret akartunk. Megfelelt. Utána nekiindultunk felderíteni Foumbant. Piac, utána a főutca, mellette kis fafaragvány boltok egymás után. Csorgott a nyálunk, dehát pénz ohne. Pedig mindenhol mindenáron ránk akartak sózni valamit. Hiába mondtuk, hogy nincs pénzünk. Bólogattak, hogy persze, persze, aztán még egyszer megkérdezték, mennyit adnánk. Ez addig tartott, amíg Mamas kicsit félve, de mégis csak fel nem mutatott egy napelemes valutaváltót. Ezért mit adna? Az ürge fején szétterült a szája a mosolytól, és körbemutatott az egész üzleten. Bármit. Elképesztő volt. Mindent el akartak cserélni. Árussereg rohant utánunk az utcán "Change! Change!" kiáltásokkal. Nekünk sem kellett több. Vissza a misszióra, elő az összes fölösleges cuccot! Koszos reklámpóló, napszemüveg, maradék tollak, kalapok, szóval minden, amit nem sajnáltunk. Az itt töltött két nap alatt tetemes álarcmennyiségre sikerült szert tennünk. Az üzleti sikerek után megkönnyebbülve ültünk be a misszióval szemközti kocsmába. Itt marha jó fejekkel sikerült találkoznunk. A kocsma a következőképpen nézett ki. Belül egy lyuk, ahol volt a pult, kívül a bejáratra merőlegesen két hosszú pad, ahol ücsörögtek az emberkék. Átadták a helyet, egyből szóba elegyedtek velünk. Sikerült kideríteni, hogy miért nem szeretik, ha fényképezzük őket. Úgy tartják, hogy ezzel ők valami személyes dolgot adtak nekünk, ezért azt szintén valami személyessel illik viszonozni. Itt nem kell feltétlenül pénzre gondolni, elég valami tárgy, amiről elhiszik, hogy személyes. Egy középkorú nő ráadásul meghívta a Mamas-t a házába. Utána elmesélte, hogy fürdőszobát nem látott, a lakás teljesen lerobbant volt, de a nő nyilván azért hívta meg őt, mert büszke volt az otthonára. Itt nyilván ez előkelőnek tűnt. Másnap reggel volt egy megrázó élményünk. Kint a ház előtt ébredeztünk a Prisztavokkal, amikor a kivágott fatörzsek között valami mozgást láttunk. Egy kicsit féltünk, hátha egy kutya vagy ki tudja mi. A méretéből erre lehetett következtetni. Utána egyszercsak a ház sarkán felrohant egy irdatlan, elképesztő, botrányosan nagy patkány. Nem hittünk a szemünknek. Utána kijött a Csaba fogat mosni. Persze nem hitte el. Aztán még egyszer megismétlődött. Ugyanaz a patkány, ugyanott még egyszer. A Csaba szájában megállt a fogkefe, és csípőre tett kézzel egy percig mozdulatlanul állt. "Hubaze..."Másnap ismét egy kis csereberével töltöttük a napot. Prisztavoknak sikerült beszereznie egy mellényért, egy pólóért és még valami apróságért egy kb. 60 cm magas, 30 cm széles szobrot. Pont jól jön ötünk mellé az amúgy is zsúfolt kocsiba. Elnevezte Brudernek. Ő lett a túra hatodik tagja. Kényelmetlen egy alaknak bizonyult. Ráadásul éjszaka előhozta az UFO-parámat is, mert állandóan azt hittem, hogy egy ufonauta figyel a sarokból. Később elsétáltunk a szultán palotájához, ahova persze pénzhiány miatt nem mentünk be. Az udvarán viszont elkapott minket egy jópofa, középkorú, elegáns népviseletbe öltözött pacák. Hiába mondtuk neki, hogy nincs pénzünk, berángatott egy helyiségbe és két társával valamint különböző meg nem nevezhető hangszerekkel rögtönzött népzenei bemutatót tartott nekünk. Utána sikerült elbeszélgetnem vele, kiderült, hogy jól beszéli a németet, mivel a zenekarával járnak Európába koncertezni. Mint megtudtuk ő valóban herceg és nem csak a művészneve a Prince Yaya. Foumban ugyanis egy önálló királyságnak a központja, ő pedig rokona a királynőnek. Ez nagyjából olyan lehet - tudom, hogy nem jó példa - mint nálunk a cigányvajda is uralkodó egy bizonyos területen a cigányok között. Azt mondta, novemberben van meghívásuk Magyarországra is. Mostmár november vége van, de nem találkoztam még itthon a nevükkel.Estére is maradt egy kis élmény. Prisztavok, Csaba és én elhatároztuk, hogy egy másik kocsmában - ahol vélhetően az egyetlen tévé található - megnézzük az Afrika Kupa elődöntőjét, amit persze Kamerun játszott, ha jól emlékszem, Tunéziával. Foumbanban este is nyugodtan lehet sétálgatni. Egy kis segítséggel megtaláltuk a helyet, ahol egyből egy kis félreértés kerekedett. A helyen már gyülekeztek a férfiak, bent már nem volt hely. Kívülről kukucskáltunk be, amikor egy férfi odajött, és mutatta, hogy kövessük. Bevezetett egy másik helyre, ahol egy fehér család ült. Mutatta, hogy foglaljunk helyet. Én felháborodtam, hogy mi ez az egész. Most a fehéreket különítik el? Ráadásul innen még a tévét sem látjuk. Hamar kiderült, hogy ők csak udvariasak akartak lenni, és leültetni olyan helyre, ahol nyugodtan ellehetünk. Amikor megértették, hogy mi velük akarjuk nézni a meccset, nagyon megörültek és szorítottak maguk között egy kis helyet. A meccsből nem sokat láttunk, mert állandóan elment a kép, de irgalmatlan hangulata volt. Később kiderült, hogy a Csekóék a megszokott helyünkön láttak egy gitáros csodát. Lehozott egy összeeszkábált erősítőt, amin olyan tölcsérek voltak, mint egy hangosbeszélő, és elképesztő zenéket nyomott gitáron. Sajnáltam, hogy nem láthattam. Visszatérve a szállásra újra hódolhattunk gasztronómiai szenvedélyünknek. Ráadásul a szabadban.OBALAAz eddigi leghosszabb folyamatos utunkon nem élveztük kifejezetten Bruder társaságát. Persze attól a felvetéstől, miszerint dobjuk ki a francba, a Prisztavok meglehetősen elzárkózott. Így kénytelenek voltunk hatan nyomorogni. Még szerencse, hogy Bruder hátizsákkal nem rendelkezett.Következő célállomásunk, Obala kis üdülőtelep nem messze Yaoundétől. Bungalók, kellemes környezet. Márcsak az a kérdés, hogy mindez mennyiért? Nagy nehezen megérkeztünk abba a faluba, amelyet a helységjelző tábla Obalaként aposztrofált. Viszont a tábla mögött egy egyetlen főutcából álló, végtelenül poros, betonozatlan, randa kis falucska lapult. Itt lenne üdülőfalu? Érdeklődésünkre egy srác rögtön motorra pattant, és előttünk felverve a port mutatta az utat. Hamarosan beértünk egy kapun (egyedül soha nem találtuk volna meg), és tényleg ott volt. Szép kis bungalók, nagy zöld terület, úszómedence. Megviselt szervezetünknek ez kellett. Útmutatónk leszállva a motorról várakozó álláspontra helyezkedett, amit persze mi az istenért sem akartunk megérteni. Ahogy a helyi személyzet se minket, amikor megpróbálkoztunk azzal, hogy az én bankkártyámmal fizessünk. Gondoltuk, ilyen helyen csak lehet. Persze egytől egyig kizárólag franciául tudtak. Amikor felmutattuk, mosolyogtak, udvariasan elvették és felírták a számát. Utána mutattuk, hogy ezzel mi fizetni szeretnénk. Ezt már nem értették. Nem volt más, maradt a kápé. Nem is volt drága. Ötünkre 18 000 CAF. (A Bruder ingyen aludt.)Elfoglaltunk két kis bungalót és kezdődött a Hawaii. Egyetlen negatívuma volt a helynek, de az erősen. A területen mindenhol különböző fákhoz, cölöpökhöz mindenféle majom volt kiláncolva hatalmas láncokkal. Szerencsétlenek láthatóan már elmebetegek voltak a rabságtól. Volt, amelyik csak keresztbe fonott karokkal egykedvűen reszketett, a másik iszonyú sivítozással próbált szabadulni. Nyilván nekünk, hülye turistáknak szólt ez a "látványosság". Én inkább gyönyörködtem volna az ugyanígy kiláncolt személyzet látványában. Anyáztunk is rendesen. Ezt leszámítva semmi baj nem volt a hellyel. Maradtunk is még egy napot, aminek a nagy részét teljes relax töltötte ki: heverészés a medence mellett, lustulás, tunyulás. Jól esett, mit mondjak. Az eddigiekhez képest luxuskörülmények voltak. Csak egyszer mentünk ki a faluba, természetesen sört venni, mivel boltban még számunkra is megfizethetően, nagyobb mennyiségben is vásárolhattunk. Itt szembesülnünk kellett azzal, hogy X sör és Y liter víz árának összeadása még számológép segítségével is megoldhatatlan feladat elé állítja a helyieket. Amikor visszavittük az üvegeket, már külön kis matekpéldát állítottunk össze levezetve rajta tételesen, hogy mennyit is kell visszakapnunk. Persze nem hitték el. A másik, amit mi nem hittünk el, hogy itt a világ végén, a poros főutcán is van egy kínai patika. Doualában láttunk egy kínai éttermet, na de itt?Utolsó este volt az Afrika Kupa döntője Kamerun és az ősi nagy ellenség, Nigéria között. Persze megint a helyiekkel néztük. Komoly problémát okozott megkülönböztetni a csekély színtelítettséggel üzemelő tévén a két csapatot. Tehát, nagyon figyelnünk kellett, nehogy rosszkor ugorjunk fel örülni. Sikerült. Kamerun nyert, kitört a népöröm. Jöttek is az ajándék kör sörök. Nagyon tetszett nekik, hogy néhány fehér együtt örül velük. Utána a helyiek egy része elindult a nem messzi főváros Youandé felé ünnepelni. Örültünk, hogy mi most itt vagyunk elzárva. Ott nyilván előkerültek a gépfegyverek és miegymások. Nem baj, legalább a holnapi utunkon a fővároson át nem lesznek dugók.folytatjuk...Forrás: MaxMix

Inka múmiák
ELTŰNT CIVILIZÁCIÓRA BUKKANTAK EGY NYOMORNEGYED ALATT INKA MÚMIÁK: EGY ELVESZETT BIRODALOM TITKAI A NATIONAL GEOGRAPHIC CHANNEL MŰSORÁN A holtak évszázadokon keresztül megóvták titkaikat, amiket magukkal vittek a sírba. Harcosok, földművesek, takácsok, nők és gyerekek nyugodtak sírjukban 2 méterrel a település nyüzsgő forgataga alatt. Inkák voltak. Testük a múlt homályába veszett és civilizációjuk minden kincsével együtt a föld mélyén rejtőzött egészen mostanáig. A csak a National Geographic Channel műsorán látható film egy verseny története, melyben az idő a vetélytárs. Az idő, mely elpusztíthatja vagy megmentheti az inka birodalom kincseit. Az inkák a Nap gyermekei voltak, és a világ egyik legnagyszerűbb birodalmát hozták létre.A spanyol hódítás előtt az inkák egy igen gazdag közössége élt a mai Lima (Peru) területén. Rendkívüli módszert alkalmaztak halottaik mumifikálásához: hatalmas kötegekbe csavarva helyezték őket nyugalomba. A halotti kötegekben egy-hét ember teste található: férfiak, nők és gyerekek vegyesen. A pólyát felnyitva a túlvilági élethez szükségesnek tartott útravalókat is megtaláljuk- ételt, ruhákat és fegyvert is. Egzotikus kelmék borítják a halott testét, mivel az inkák számára a szövet sokkal értékesebb volt, mint az arany.Egy kicsiny kis falu, Tupac Amaru 1.200 családja építette kunyhóit egy ilyen temető fölé. A bulldózerek, a csatornázás, a szennyvíz és az esővíz roncsolta múmiákat a falu lakói kiemelték a földből és elégették őket, hogy ne legyenek a fejlesztések útjában.A National Geographic Society egy expedíciót indított a múmiák megmentésére, mielőtt túl késő lenne. Az Inka múmiák: egy elveszett birodalom titkai című filmünkben figyelemmel kísérhetik, amint egy perui régész, Guillermo Cock által vezetett feltáró csapat Peru második legnagyobb temetőjére bukkan. Dokumentumfilmünk elmeséli a kutatás és a mentés történetét, melynek során Guillermo Willy Cock és csapata több mint 1.200 inka múmiaköteget és több mint 50.000 értéktárgyat tár fel és vizsgál meg.Exkluzív dokumentumfilmünknek köszönhetően betekintést nyerhetnek abba, milyen nagyszabású leletre bukkantak ezek a tudósok.. A National Geographic régésze, Johan Reinhard is Peruba utazik, hogy segítsen az ottani tudósoknak a történet felgöngyölítésében.Az angol születésű inkakutató és felfedező, Peter Frost eközben nyolc munkatársával (amerikai, brit és perui kutatók csatlakoztak hozzá) az utolsó fennmaradt inka erődhöz utazik Vilcabambába, ahol a spanyolok elől menekülő inkák rejtekhelyre leltek, és 40 évig éltek ott háborítatlanul. A terület rendkívül ritkán lakott és nincs feltérképezve, így a kutatóknak nem volt könnyű dolguk az expedíció során. Amikor a Cerro Victoria hegy dzsungellel borított lejtőjéhez értek, már tudták, nem hiába fáradtak: egy hatalmas inka település, Corihuayarachina romjaira bukkantak. Frost felfedezése Vilcabamba 1964-es feltárása óta a legfontosabb lelet: több mint 100 lakó- és közigazgatási épületet, rituális helyszíneket, temetőket, utcákat, csatornákat, egy gátat, egy csonka piramist és emberi maradványokat sikerült napvilágra hozni.Frost szerint a hegyoldalon fosztogatás nyomai voltak láthatóak, de tudományos feltárásról senki nem tudott ezen a vidéken."A terület sokkal hatalmasabb, mint gondoltuk" - nyilatkozta Frost."Hat négyzetkilométeren fekszik, természeti szépsége megdöbbentő. Sűrű felhőréteg borítja egy részét, ettől félelmetes, borongós hangulatot áraszt a Cerro Victoriának nevezett hegycsúcs.""A Victoria egy óriási történelmi jelentőségű régészeti kutatóbázis rendkívüli ökológiairendszerrel" - mondta Valencia. A "régi" Vilcabamba 1964-es feltárása óta ez a legnagyobb és legjelentősebb felfedezés. Ez a terület 32 kilométerre fekszik a legismertebb inka településtől, Machu Picchutól. Frost elmondása szerint a Peruban folytatott mintegy 30 éves régészeti munkája során most először fedezett fel eddig ismeretlen inka leleteket.Amikor Frostot arról faggatták, vajon miért pont ezt a helyet választották az inkák városuk felépítésére, így felelt:"Szerintem két okból telepedtek le itt. Az egyik ok az lehetett, hogy ezüstbányák voltak errefelé és ez munkalehetőséget biztosított nekik, a másik pedig a hely kultikus jelentősége. Ez az egyetlen hely a környéken, ahonnan az összes havas csúcsra remek kilátás nyílik. Valószínű, hogy ezeket a csúcsokat vallási tisztelet övezte, szertartásaikat, csillagászati megfigyeléseiket ezek segítségével végezték. Saját inka naptárukat is ezek alapján dolgozhattákki."A közösség tagjainak egy részét nem a föld alá temették, hanem a föld felszínén levő, henger alakú kőépítményekbe. A kutatócsapat rátalált néhány ilyen toronyra, amelyekben azelőtt vagy a társadalom megbecsült tagjait, vagy a területen lakó, de más etnikai csoportba tartozó embereket helyeztek örök nyugalomba. Ezeket a temetkezési tornyokat mára teljesen kifosztották, de még mindig ott állnak a helyükön. A kutatók azonban számos csontvázra, és mellettük a korai inka korszakból származó kerámia edényekre bukkantak néhány közeli föld alatti sírban. A feltárás során arra a következtetésre jutottak, hogy az inka település sokkal korábban jöhetett létre, mint ahogy azt korábban gondolták."Ez az egyik legjelentősebb felfedezés a Vilcabamba régióban azóta, hogy az inkák mintegy 400 évvel ezelőtt elhagyták ezt a területet."- mondja Johan Reinhard, a National Geographic kutatója. - "Ennek köszönhetően sok újat megtudhatunk arról, hogyan foglalták el az inkák ezt a vidéket."A 2001 júniusában indított expedíció a csapat kitartását is próbára tette. Négy napi járóföldre voltak a legközelebbi úttól, melyet hegymászással és meredek kanyonokba való leereszkedéssel tudtak csak elérni. A vizet is öszvérek hozták nekik fel a hegyre, ahol két indián család éli hétköznapi életét, figyelve a kutatás munkálatait.A romokat először Frost és Scott Gorsuch pillantotta meg 1999-ben, amikor keresztülvágtak a vidéken."Észrevettük, hogy valami van a távolban a fennsíkon. Talán egy szent hely lehet az egyik csúcson- gondoltuk -, hisz a reggeli nap első és a lenyugvó nap utolsó sugarai is fényben fürösztik ezt a területet."- mondja Gorsuch. "Két évre volt szükségünk, hogy mindent megszervezzünk, megtervezzünk a fennsík biztonságos megközelítéséhez."A Vilcabamba egyike a legkevésbé ismert, ám kiemelkedő történelmi jelentőségű inka területeknek, melyet az amerikai kontinens utolsó nagy birodalmának tartanak. Kb. 500 évvel ezelőtt az inkák fejlett vallási, társadalmi és katonai szervezettségüknek köszönhetően hatalmas birodalmat hoztak létre az Andok lejtőin és fennsíkjain. Annak ellenére, hogy nem ismerték a kerék előnyeit és nem alkalmaztak írást, több ezer kilométernyi utat építettek, a mezőgazdasági termelés úttörői voltak és rendszeresen feltöltött élelmiszerraktáraiknak köszönhetően sikeresen leküzdötték az éhínséget.Kevesebb, mint egy évszázaddal később azonban megjelentek az aranyat kereső spanyol hódítók, akik egy négy éven át tartó, véres háború alatt kifosztották a falvak többségét. Amikor Manco, az inka uralkodó 1536-ban felkelést vezetett a spanyolok ellen, Vilcabambába kellett menekülnie összes megmaradt követőjével együtt. Onnan próbálta visszaverni a betolakodókat harminchat éven keresztül."A spanyolok aligha jutottak el a Vilcabamba déli lejtőhez"- mondja Frost. - Ez a terület ezért valószínűleg tanúja volt az inka birodalom születésének és pusztulásának egyaránt, és mentes maradt mindenféle idegen hatástól." Frost és csapata azt tervezi, hogy újra visszatér erre a tájra a National Geographic segítségével, hogy tovább folytassa a kutatást, a terület feltérképezését és feltárását.A National Geographic Channel most bemutatja ezt a frissen feltárt területet, amelynek segítségével az egykor hatalmas inka birodalom egy új, eddig nem ismert oldalát ismerhetjük meg. Tartsanak velünk 2002 május 19-én este 20.00-kor! A további részletekről, képekről érdeklődhetnek Breuer Zsófiánál a 269 23 13-as és a 302 21 50-es telefonon, az ngchu@axelero.hu e-mail címen vagy a www.nationalgeographic.com weboldalon. JOHAN REINHARD, A NATIONAL GEOGRAPHIC FELFEDEZŐJE Johan Reinhard régész a Nyugat-Virginiai Hegyvidéki Kutatóintézet vezető kutatója, a Chicagói Természettudományi Múzeum munkatársaa, és a perui Katolikus Egyetem tiszteletbeli professzora.1943. december 13-án született Illinois államban. Az Arizoniai Egyetemen tanult régészetet, majd Bécsben doktori címet szerzett.Reinhard 1980 óta felügyeli a kutatásokat Peruban, Bolíviában, Chilében, Argentínában és Equadorban. A Nazca-vonalak, a Machu Picchu és más, ismeretlen terület felfedezése fűződik nevéhez. Reinhardnak köszönhető, hogy a magaslati régészetről szóló könyvét az Amerikai Hegymászó Magazin"az évszázad legjelentősebb alkotásának" nevezte. 1989-től 1992-ig ő volt a vezetője az első víz alatti régészeti kutatásnak az Andok közelében.Későbbi kutatásai során Peruban rátalált egy jégbefagyott inka leány csontvázára, melyet 1995-ben a Time magazin a világ 10 legfontosabb felfedezése közé sorolt. Az Andokban vezetett expedíciója során 14 csontvázra talált, melyek inka emberáldozatok maradványai voltak. Ő vezette azt a kutatást, ami a mai napig a világ legmagasabban végzett ásatának számít, melyről a Time is elismerően nyilatkozott.Reinhard több, mint 10 évet töltött a Himaláján nepáli, tibeti, butáni és indiai kutatások vezetésével. Ezen kívül Rajasthanban muszlim tevehajcsárok, a Maldiv-szigeteken muszlim halászok életét tanulmányozta. 1976-ban tagja volt egy expedíciónak, amelynek sikerült meghódítania az Everestet, majd részt vett a Himalája folyóin végrehajtott első vízitúrában is.Reinhard a spanyol, nepáli, német és raji nyelvet is beszéli; ez utóbbi a nepáli őslakosok nyelve. Felfedezte és elemezte a világ egyik legritkább nyelvét, a kusundát. Több, mint 60 kiadvány fűződik nevéhez. 1987-ben Rolex Kutatási Díjra jelölték felfedezéseiért. 1992-ben megkapta a Puma de Orót, Bolívia legmagasabb régészeti díját, 1996-ban Arequipa város aranymedálját is neki adományozták a Peru déli részén folytatott kutatásaiért.

214 215 216 217 218 219 220 221 222 223

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: