Öko-sarok - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Öko-sarok - Magazin

A rovat további hírei

1 2 3 4 5 6 7

Szoros a verseny a világ legmagasabb fája címért
Igen szoros a verseny a világ legmagasabb fája címért: átvette a vezetést a növészetben egy kaliforniai óriásfenyő egy másiktól. Az új rekorder 115 méteres és 50 centis, míg a korábbi csúcstartó csak 112 méter 90 centire magasodik, azaz 2 méter 60 centit nőtt riválisa a tetejére. A növészeti párharc egyébként helyben is szoros, mert egymás közelében áll a két fagóliát. A fák neveket is kaptak: a jelenlegi világnagyságot Hyperionnak hívják, a korábbi bajnokot pedig Sztratoszféra Óriásnak.

Négyszáz éve most van a legmelegebb a Földön
Az elmúlt négyszáz évben egyszer sem volt olyan magas a Föld átlaghőmérséklete, mint tavaly - derült ki az Amerikai Tudományos Akadémia (NAS) tanulmányából."A huszadik század utolsó évtizedei melegebbek voltak, mint bármelyik más időszak az elmúlt négyszáz évben" - áll az NAS honlapján. Az ipari forradalom kezdetéig a naptevékenység változása és a vulkánkitörések okozták a légkör felmelegedését. Ezek azonban - a tanulmány szerzői szerint - sokkal kisebb módosulások voltak, mint az emberi légszennyezés következtében kialakult klímaváltozás.Micheal Mann éghajlatkutató szerint az északi féltekén ezer éve nem mértek ennyire magas hőmérsékleti értékeket, mint napjainkban.

A londoni Tower-t is veszélyezteti a klímaváltozás
Arról már sokat lehetett hallani, hogy a hőmérséklet emelkedése és az óceánok elsavasodása a világ számos természeti kincsét veszélyezteti, az Unesco azonban most arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás a Világörökség részeként számon tartott épületek, például a londoni Tower számára is végzetes lehet.A londoni Tower-t és Velencét az árvíz, Timbuktu hatalmas mecsetjeit és Málta megalittemplomait a megrongálódás, esetleg még az összeomlás is fenyegeti az elsivatagosodás, illetve a csapadékmennyiség és a hőmérséklet változásai miatt.Az ENSZ kulturális és tudományos szervezete, az Unesco szakértői a héten Párizsban találkoznak, hogy akciótervet dolgozzanak ki a Világörökség klímaváltozás elleni védelmére.Az Egyesült Államok, amely a klímaváltozást okozó üvegház-gázok kibocsátását korlátozó kiotói szerződést sem volt hajlandó ratifikálni, még a találkozó előtt kijelentette: az Unesco-nak nincs felhatalmazása fellépni a helyszínek védelmében, az adott ország hozzájárulása nélkül. A kétnapos tanácskozáson megszülető javaslatokat a Világörökség Bizottság következő éves találkozóján, idén júliusban terjesztik majd elő elfogadásra.

Béreljen pandát évi 200 millióért, az amerikaiaknak túl drága
Az amerikai állatkertek jelezték, nem bírják tovább fizetni a látogatócsalogatónak beszerzett pandák évi egy millió dollár "bérleti" díját.A veszélyeztetett emlősök a washingtoni, San Diego-i, atlantai és memphisi állatkertek legnagyobb sztárjai, ám az intézmények már alig bírják kigazdálkodni a pandákért Kínának fizetett évi egy millió dollár bérleti díjat. Az állatkeretek vezetői ezért közösen az ázsiai országba utaztak, hogy rábírják Kínát, a jelenlegi szerződések lejárta után már könnyebb feltételekkel adja oda az állatokat. A pandák ugyan jó látogató csalogatók, a megugró belépődíj-bevétel és a hozzájuk kapcsolódó merchandizing azonban csak rövid ideig - különösen pandabébi születésekor - teszi kifizetődővé tartásukat. (Bár az új egyed születése is jelentős anyagi terhekkel jár, az újszülöttek után - amiből San Diegóban három is volt az elmúlt hét évben - egyszeri 600 ezer dolláros díjat kér Kína.) Kína egyébként egyfajta diplomácia követként tekint az állatokra, amik segítenek elmélyíteni a két ország barátságát - írja a BBC.

Olcsó mallorcai út vagy csillagászat...
Elképzelhető, hogy negyven év múlva teljesen használhatatlanok lesznek a földi távcsövek. A repülők kondenzcsíkjainak és a klímaváltozásnak köszönhetően ugyanis 2050-re a szó szoros értelmében befellegezhet a hagyományos csillagászatnak - állítja egy brit csillagász. Ha az olcsó légi utazás jelenlegi trendje folytatódik, akkor a földi csillagászat kora sokkal hamarabb a végéhez érhet, mint azt a korábban jósolták. A repülők kondenzcsíkjai a klímaváltozással együtt ugyanis a felhőzet olyan mértékű megnövekedéséhez vezethetnek, amely 40 év múlva már gyakorlatilag használhatatlanná teszi a földi teleszkópokat - véli Gerry Gilmore professzor, a Canbridge-i Csillagászati Intézet munkatársa. "Vagy feladjuk az olcsó mallorcai utakat, vagy a csillagászatot adjuk fel. A kettő együtt nem maradhat" - fogalmazott Gilmore professzor. A repülők kondenzcsíkjai általában csak múló kellemetlenséget jelentenek a csillagászoknak, bizonyos időjárási körülmények között azonban felhőszerűen oszlanak fel. Ilyenkor szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a felhőktől.Ráadásul felhőből is egyre több lesz, ahogy a klímaváltozással megnő az atmoszféra vízpára-tartalma. A nagyobb felhőtakaró mind az optikai, mind az infravörös csillagászatra hatással lesz, amelyeket a jövőben így az űrből kell majd végezni. A rádió-csillagászat továbbra is a földön maradna.

Sietni kell a szafarira utazoknak
Sietni kell azoknak az utazóknak, akik Afrikában, természetes körülmények között akarnak még oroszlánt látni. A következő évtizedben ugyanis teljesen kipusztulhatnak az afrikai oroszlánok, ha nem hoznak sürgős intézkedéseket a védelmükben - írta a The Sunday Times. Ma mintegy 30 ezer, de a 80-as években még 200 ezer oroszlán élt Dél-Afrikában. A vadállatokat a vadászatok, lakhelyük területének szűkülése és különböző vírusos betegségek pusztítják. A legtöbb oroszlán Angolában, Zimbawéban, Zambiában és Botswanában hullik el. Bostswanában, az Okavanga folyó deltavidékén például az utóbbi hat évben 93 fiatal állat hullott el: ma már csak 10 oroszlán él ezen a vidéken.Kate Nicolls kutatónak a Lion Aida című botswanai szakfolyóiratban megjelnt cikke szerint az afrikai országoknak össze kell fogniuk az oroszlánok védelmében - már csak azért is, mert kipusztulásuk gazdasági érdekeiket is komolyan sérthetik - visszavethetik a turizmusból és a vadászatból befolyó bevételeket.

Legyünk válogatósak!
A szelektív hulladékgyűjtésNincs lehangolóbb látvány, mint családi kirándulás során belebotlani egy szeméttelepbe. A smaragdzöld tavaszi tájban riasztó és idegen az oda nem illő szeméthegy. Magyarországon minden második településen megtalálhatók ezek a lerakók- az illegálisakról már nem is beszélve. A felhalmozott műanyag ezer évig bomlik le, míg az üveg az idők végezetéig szennyezi a környezetet, feltéve... Feltéve, ha nem szelektíven gyűjtjük. Ebben az esetben ugyanis, kis odafigyeléssel és fáradság nélkül, a szemét hulladékká, azaz, újrafelhasználható nyersanyaggá nemesedik. Ma már, ahol szelektíven gyűjthető a háztartási hulladék, az számít "trendi"-nek, aki elsétál a közeli hulladékgyűjtő szigetekig.Tartozunk annyival magunknak - legfőképpen azonban gyermekeinknek -, hogy megpróbálunk egészséges, tiszta környezetben élni, és arra is odafigyelünk, hogy ne borítson el bennünket a szemét, és ne pazaroljuk feleslegesen a szűkös természeti erőforrásokat. Mindehhez a legegyszerűbb út akkor vezet, ha élünk a Magyarországon már több mint hárommillió ember számára- vagyis a lakosság több mint egyharmadának - felkínált ingyenes lehetőséggel, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot."Rendszerváltás" a konyhábanNe gondoljunk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtés különösebben ördöngös dolog, arra meg különösen ne, hogy nagy helyet igényel a konyhában. Meg fogjuk látni, hogy néhány nap után minden úgy megy majd, mint a karikacsapás. S az egésznek az lesz a legfőbb eredménye, hogy csökkentjük a család által megtermelt"privát szeméthegyet", mivel például, a hasznosítható csomagolóanyagokat innentől kezdve nem a kukába ömlesztjük. Ezáltal az eddig haszontalan anyagokból olyan hulladék képződik, melynek legnagyobb részét újrahasznosítják majd.Ehhez arra van szükségünk, hogy az üdítős dobozokat, műanyag flakonokat, ásványvizes PET palackokat, tejfölös-vajasdobozokat (elöblítve!), egy külön zsákba gyűjtjük. Ide kerülhetnek az üdítőitalos alumíniumdobozok is. Érdemes ezeket egy mozdulattal összenyomni - ne a dobozok által közrezárt levegőt tároljuk a szemetesben, hanem magát a hulladékot. Az újságpapírt külön kartondobozban raktározzuk, míg a nem visszaváltható üvegeknek a konyha sarkában van jó helyük. A szemetesbe csak az ételmaradékok és a zsíros, ragacsos papírok kerüljenek. A válogatás módfelett egyszerű. Az ember csak az első időszakban töpreng el rajta, vajon hová kerüljenek az egyes hulladékok: kicsit morfondírozik a zsák és a szemetesvödör felett, aztán laza mozdulattal a zsákba pöccinti a konzervdobozt. Két-három nap elteltével a dolog automatikussá válik, és már szinte nem is kell odafigyelnünk, annyira magától megy az egész. (Ha pedig egy ideje áttértünk a szelektív gyűjtésre, érdemes megfigyelni magunkat vendégségben: értetlenkedni fogunk, ha egybeborogatják a hulladékot, és finom módszerekkel megpróbáljuk majd rávenni a háziakat, hogy figyeljenek oda egy kicsit jobban a környezetükre.)27 PET palack = egy pulóverNaponta-kétnaponta érdemes ellátogatni a hulladékgyűjtő sziget UFO-kat mintázó konténereihez. Nemcsak azért, mert ott futhatunk össze kedves, környezettudatos ismerőseinkkel, hanem, mert itt kell kiszortírozni a hulladékot. A fehér színű tárolóba a fehér üveget, a zöldbe a színeset dobjuk ki. A papír és a tégladoboz mehet a kékbe, a műanyag a sárgába. A fémet a szürke konténerbe dobjuk be.Az egyes konténereket hetente (vagy hetente kétszer) más-és más napokon ürítik, így a szelektíven gyűjtött hulladék nem keveredik össze. Ha mégis azt látnánk, hogy minden tároló tartalmát egyszerre szállítják el, akkor sem keverik egybe a hulladékot: ha ilyenkor felkapaszkodnánk az autóra, látszana, hogy ez egy modernebb jármű, amelyben külön rekeszek várják az egyes, szelektíven válogatott hulladékokat. És hogy mi történik később azzal, amit szétválogattunk? Mindent újrahasznosítanak! A műanyagot bálákba tömörítik, bedarálják, és feldolgozzák. Fogas, rendszámtábla-tartó, fólia, DVD -és CD-tok, szemétlapát, sőt, ruhadarabok készülnek belőle! 27 PET-palackból állították elő férjünk jó meleg polárpulóverét.Az alumínium-dobozok sem kerülhetik el sorsukat, az újrafelhasználást. A beolvasztott fémet az autógyártásnál, karácsonyfatalpaknál, de még a londoni metró szellőzőventillátorainál is felhasználják. Gyermekünk bringájának legyártásához elegendő hatszázhetven alumínium üdítős doboz!Az üvegek szelektív gyűjtésénél ügyeljünk rá, hogy ne kupakkal együtt dobjuk a konténerbe. Az üveghulladék felhasználása a legegyszerűbb - tulajdonképpen újra üveg lesz belőle. Csakhogy, az így elkészített termék előállítása többször kevesebb energiát igényel, mintha ugyanezt homokból állítanák elő.A papírhulladékból a papírgyárban tizenöt perc alatt lesz pép, majd szárítás után toalettpapír vagy kéztörlő. De azok a vállalatok, amelyek adnak magukra, ma már a nyomtatóba is újrapapírt helyeznek, sőt a levelezésüket is efféle borítékban intézik.Keretesek: Mielőtt hulladékot termelnénk... Fontos, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot, de tudni kell, hogy környezettudatos háztartást vezetve még ebből az újrafelhasználható másodnyersanyagból is kevesebb képződik. Vásárláskor ezért - írjuk össze otthon előre, mit szeretnénk venni, és ne térjünk el ettől.- tervezzünk havi és heti bevásárlásokat, így egyszerre nagyobb tömegben tudunk vásárolni, és előre ki tudjuk választani az üzletet is.- akkor vegyünk meg valamit, ha szükségünk van rá, és kerüljük a "csatolt termékeket": a termékmintát, a nyereményakciókat, a termékhez járó ajándéktárgyakat!- ne fogadjunk be postaládánkba reklámújságot és egyéb szóróanyagot!- gondoskodjunk előre arról, hogyan szállítjuk haza a megvásárolt termékeket! A textiltáska és a fonott kosár nemcsak környezetbarát, de divatos és egyben praktikus is.- az üzletben keressünk környezetbarát termékeket!- válasszunk kimért terméket: felvágott esetén például nemcsak a csomagolóanyagot nem kell kifizetnünk, de frissebb és tartósítószer-mentes árut kapunk a pénzünkért.- mindig nagyobb kiszerelést válasszunk, valamint, részesítsük előnyben a koncentrátumokat és utántöltőket.- válasszunk az elektromos készülékekbe újratölthető elemet. Hosszútávon jobban megéri.- ha tehetjük, vegyünk "újrapapírból" készített termékeket, például: iskolai füzetet, WC-papírt, borítékot, fénymásolópapírt. Színkód Sárga: műanyag, tégladoboz*Fehér: fehér üvegZöld: színes üvegKék: papír, tégladoboz*Szürke: fém* városonként változhat (Igen-nem) Szelektíven gyűjthető hulladékok: Gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban gyűjthető: műanyag palack, fehér, zöld és barna italos üveg, befőttes és lekváros üveg, többrétegű italos doboz, műanyag flakonok, joghurtos-vajas-tejfölös doboz (kimosva), csomagolópapír, iroda-és géppapír, kartondoboz, újságpapír Szelektíven nem gyűjthető hulladékok Háztartási hulladékgyűjtő edényben (kukában) gyűjthető: gyerekjáték, mikrohullámú tálca, címke, matrica, indigó, hőérzékeny faxpapír, ablaküveg, jénai üveg, TV képcső, szélvédő, kerámia, kristály, villanykörte, szemüveg, agyagedény, tükör, ételmaradék, toll, emberi haj, állatszőr, alom, dió -és geszetnyefa levél, fagyapot és hamu Szelektíven nem gyűjthető veszélyes hulladékok Hulladékudvarban vagy veszélyes hulladékgyűjtési akciókban gyűjthető: lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelemek, növényvédő szerek és azok csomagolása, használt akkumulátorok, használt hűtőberendezések, takarítószerek, festékek, elekrtonikai cikkek, használt étolaj, leselejtezett számítógép Komposztálható: Kerti komposztládában gyűjthető: zöldségdarabok, gyümölcsdarabok, összetört tojáshéj, kávézacc, teafű, avar, levágott fű, faágak, összeaprított ágnyesedékKeressük a "Zöld Pont"-ot!Az üzletekben, a termékek csomagolásán keressük mindig a "ZöldPont"-ot, amely jellemzően az Európai Unió országaiban használatos jelzés. Arra hivatott, hogy megmutassa: a csomagolás gyártója fizet azért, hogy a hulladékká vált csomagolás előírt arányát szelektíven gyűjtsék be és hasznosítsák. A díjfizetésért cserébe, a vállalat használhatja termékein a Zöld Pont jelet. Ezt a védjegyet Magyarországon kizárólag az Öko-Pannon Kht. szerződéses partnerei használhatják jogszerűen.

Miért változik a klíma?
Földünk klímáját több éghajlat-alakító tényező együttesen határozza meg. Ezeket- ha a légkörön belüli hatásoktól eltekintünk - két nagy csoportba sorolhatjuk: a légkört közvetlenül vagy közvetetten érő, Földön kívüli (extraterresztrikus) hatások és a légkörre ható földi eredetű (terresztrikus) tényezők.Bolygónk legfőbb energiaforrása a Nap sugárzása, így- érthetően - ez a legfontosabb Földön kívüli eredetű éghajlat-alakító tényező. A napsugárzás intenzitása és földrajzi eloszlása a Föld Nap körüli keringésével függ össze. A pálya lapultsága, a Föld tengelyének elhajlása, a tengely körüli forgás sebessége változik, mégpedig más és más periódusidővel (ezek rendre: 95 ezer, 41 ezer és 21 ezer év). A Föld ellipszispályáján egy év alatt járja körbe a Napot, de az évszakok a két féltekén nem egyenlő ideig tartanak: a déli félgömb nyári féléve öt nappal rövidebb, mint az északié. Ez az eltérés szintén nem állandó.A földi eredetű éghajlat-alakító tényezők közé tartoznak a légkörrel érintkező szférák: a litoszféra (szárazföldek), a hidroszféra (óceánok), a krioszféra (hóval-jéggel borított felszínek) és a bioszféra (élőlények) hatásai. Az élőlények közül az emberiség tevékenysége van a legnagyobb hatással bolygónk klímájára.A hó és a jégAz éghajlatot alakító szárazföldi hatások egy része szinte állandó (például a kontinensek elhelyezkedése), más része lassan változik (például a talaj tulajdonságai, a növényzet típusa), illetőleg gyorsan változik (ilyen a vegetációs ciklus, a hó- és jégborítottság).A beérkező sugárzást különböző mértékben nyeli el a felszín. Ennek mértékét az albedo mutatja, amely a visszavert és a beérkező energia hányadosa, s értéke 0 és 1 közé esik.Az óceánfelszínek albedója kicsi (0,08-0,10), az óceánok hőkapacitása pedig a szárazföldiekéhez képest nagy. Ezért az óceánok a Föld hőtározóinak szerepét töltik be. (Az óceáni hatások vizsgálatakor a leggyakrabban használt mutató a tengerfelszín-hőmérséklet.)Üvegházban élünkA kontinentális hótakaró és a vízfelszíneket borító jég a mérsékelt és a poláris éghajlati övben éves ciklussal változik. A hóval borított felszín és a tengeri jégfelszín albedója viszonylag nagy (0,42-0,85, illetve 0,30-0,40). Ezek a felszínek visszaverik a napsugárzás nagy részét, vagyis megakadályozzák, hogy a talaj felmelegedjen. Olvadáskor pedig tovább "hűtik" a környezetet.Az egyre növekvő népesség és a fokozódó ipari tevékenység ugyancsak hat a klímára. Közülük a legnagyobb hatású a légköri üvegházgázok koncentrációjának növekedése.Az üvegházgázok hatása a következőképpen foglalható össze. A Napból érkező sugárzás felmelegíti a földfelszínt, amely azonban az elnyelt többletenergiát- az infravörös tartományban - visszasugározza a világűr felé. E sugárzásnak egy részét a légköri üvegházgázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének, ózon) elnyelik, s visszasugározzák a felszín irányába.Ez a folyamat növeli a felszín besugárzását, végső soron pedig emelkedik a Föld-légkör rendszer hőmérséklete. Ez okozza azt, hogy a Földön az átlaghőmérséklet 15 Celsius-fok, ami 33 fokkal magasabb, mint az a Földnek a Naprendszeren belüli helyzetéből adódna. Magát a folyamatot, minthogy a kertészeti üvegházbelihez nagyon hasonlít, légköri üvegházhatásnak nevezik.Megoldásra várvaBolygónk klímája a múltban is állandóan változott. Az új keletű probléma nem maga a változás, hanem annak sebessége. A légkör kémiai összetételében az emberi tevékenység hatására manapság egy évtized alatt nagyobb változások következhetnek be, mint a természetes folyamatok által befolyásolt légkörben több százezer év alatt.A légköri üvegházhatás csaknem kétharmadáért a felhőzet - a vízgőz- felelős. A többi üvegházgáz légköri koncentrációja a vízénél jóval kisebb, ezért azt az emberi tevékenység számottevően módosíthatja, s ezzel befolyásolhatja Földünk éghajlatát.A szén-dioxid légköri koncentrációja ma csaknem harmadával nagyobb, mint az ipari forradalom kezdetekor volt. Súlyos gondot okoz a szén-dioxid hosszú légköri tartózkodási ideje is. A többi üvegházgáz koncentrációja jóval kisebb ugyan, de tulajdonságaiknál fogva többszörösen hatékonyabban nyelik el és sugározzák vissza a Föld által kisugárzott energiát, mint a szén-dioxid. Ezen anyagok légköri mennyisége is folyamatosan nő.A kibocsátott üvegházgázok menynyisége csak nemzetközi megállapodásokkal csökkenthető. Több ilyen egyezmény született már (például a montreali jegyzőkönyv, az ENSZ Rio de Janeiró-i éghajlat-változási keretegyezménye), de a megoldás még várat magára.Pongrácz Rita - Barcza Zoltán(ELTE, meteorológiai tanszék)Forrás: É.T.

Haldoklik a Titicaca-tó
Ökológiai katasztrófa fenyegeti a perui Titicaca-tavat. A beléömlő szennyvíz miatt már kipusztultak onnan az őshonos halak, s a víz felszínén lebegő zöld "pázsitszőnyeg", amelyet a szennyvízből táplálkozó púpos békalencse (Lemna gibba) alkot, fulladással fenyegeti a tó természetes élővilágát.A tragikus helyzet oka a népességrobbanás a tó partjára épült városban, Punóban. A fontos kereskedelmi és turisztikai központ lakossága két évtized alatt 40 ezerről 100 ezerre nőtt, s a sekély Punói-öbölbe becslések szerint már naponta 10 ezer köbméter szennyvíz ömlik, amit a tó nem képes feldolgozni. A helyzetet súlyosbítja az elmúlt három év aszályos időjárása is, amelynek következtében 1,8 méterrel apadt a tó vízszintje.A perui és a bolíviai kormány Japán és az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP) együtt próbálja megmenteni a két ország határán fekvő tó élővilágát. Míg Tokió Puno város szennyvíztisztítását és szemétbegyűjtését segít megszervezni, az ENSZ az őshonos halak és növények visszatelepítését, valamint a hagyományos természetvédelmi módszerek elterjesztését tervezi. Ezek egyike lehet, hogy a tatorát (Scirpus californicus), a Titicaca-tavon használt híres kákacsónakok alapanyagát használnák fel a tóparti kistelepülések szennyvizének természetes szűrésére.A tatorakáka, amelyből a tó közepén lebegő hatalmas szigetet is fonták, a tó partvidékének legjellegzetesebb, sokoldalúan hasznosítható növénye. A tavon lakó uru indiánok mindenfélére felhasználják, az úszó szigeten még a házakat és a bútorokat is abból készítik. Tatora a fűtőanyag azokban a cserép tűzhelyekben is, amelyeket a tó fenekéről felhozott agyagból égetnek ki. Friss hajtása remek édes csemege, pálinka készítésére is alkalmas. A Titicaca-tó partvidékének legjellegzetesebb növénye megjelenésében a nádra emlékeztet, de nem nád és nem is papirusz, mint Thor Heyerdahl csónakkísérletei nyomán beépült a köztudatba, hanem az erdeikáka-félék nemzetségébe tartoznak.A perui mitológia szerint Takaynamo isten hajdanában hatalmas tatoratutajon érkezett Peruba a világ másik végéről. A peruiak háromezer éve használják csónakkészítésre a tatorakákát, a tengerparton ma is ezen halásznak- újabban szörföznek - a helybéliek. A mocsaras vidékeken magasra növő növényt kivágják és a napon megszárítják. Minden évben fesztivált rendeznek, amelynek során elkészítik a caballitók, a "nádparipák" új nemzedékét. Két szakember képes fél óra alatt összeállítani egy ilyen egyszemélyes halászhajót, amely szárazon igen súlyos, de a hagyomány szerint a tulajdonosnak egymagának kell vízre bocsátania a "lovacskát", mert ha egyedül nem bírja el, akkor a háborgó tengeren sem boldogulna vele.(Peru-El Dorado)Forrás: É.T.

Hull az elsárgult levél...
Kutatók beszámoltak arról, hogy a világméretű felmelegedés hatására a gyomnövények elszaporodása várható. A feltételezett éghajlatváltozás következményei közül azonban a hőmérséklet-emelkedés hatásánál sokkal szembetűnőbbek a csapadékcsökkenés következményei. A természetet ismerő ember számos jelét fedezheti fel e kétségtelenül lassú, de azért emberi léptékkel mérve is észrevehető változásnak.Sokáig nem tudták, hogy az aszály az oka legfontosabb erdészeti fafajunk, a kocsánytalan tölgy tömeges pusztulásának is. A tölgypusztulás a hetvenes évek végén az Északi-középhegységben kezdődött, majd néhány évvel később a Dunántúli-dombvidék tájain is megjelent, bár sokkal enyhébb mértékben. A kutatók sokáig értetlenül álltak e jelenség előtt. Mikor azonban a nyolcvanas években más fafajok (kocsányos tölgy, bükk, akác, erdei- és feketefenyő) is pusztulni kezdtek, világossá vált, hogy a megbetegedések a szárazsággal függenek össze. A kocsánytalan tölgy megbetegedésének kezdeti jelei, vagyis a levelek halványzöld, már-már sárgászöld színe és a szokásosnál kisebb mérete a nitrogénhiány tüneteihez hasonlított. Így ismerték fel, hogy az igazi ok a csökkenő csapadékmennyiség hatására kialakuló talajszárazság. A száraz talajban lefékeződnek bizonyos talajbiológiai folyamatok, így például az avar lebomlása, ezért a nitrogén kisebb mértékben épül be a talajba. Az ennek következtében fellépő nitrogénhiány okozza a fák pusztulását.A feltevés helyességét Berki Imre, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kutatója trágyázási kísérletekkel igazolta. Nitrogénnel való trágyázás hatására a beteg fáknak legalább a fele egyértelműen meggyógyult, vagyis levelük színe és nagysága megegyezett az egészséges fákéval. A trágyázástól meggyógyult fák levelében a nitrogéntartalom a hiánytüneti határértéket jelző szint fölé emelkedett.A kutatók azt feltételezik, hogy a Nyugat-Dunántúlon elsősorban azért sokkal kisebb a kocsánytalan tölgy pusztulása, mert ott a hetvenes és nyolcvanas években sokkal több csapadék hullott, mint az Északi-középhegységben. Míg az utóbbinak a csapadékösszegei egyértelműen csökkennek, addig a Dunántúl nyugati részén ilyen tendencia nem mutatható ki.(M. K.)

A vadmacska
A vadmacska (Felis silvestris) földrészünkön kisebb-nagyobb szigetszerű területeken fordul elő. Összefüggő elterjedési területe csak a Kárpátok, a Balkán, valamint a Kaukázus vidékén van. A hazai vadmacskaállomány létszáma ennek ellenére nemcsak stabilnak, hanem kismértékben növekvőnek is mondható. Ez a védelmét szolgáló intézkedéseken túl az egyre gyakoribb hibridizációval magyarázható. A világszerte elterjedt házimacska ugyanis a vadmacska elterjedési területén mindenütt előfordul, és bizonyítottan kereszteződnek is. Sajnos, nem túlzás kijelenteni, hogy Európa minden vadmacska-populációja többé-kevésbé hibrid jellegű.Életéről, viselkedéséről mégis csak keveset tudunk. Ennek főképp rejtett életmódja az oka. Azt biztosan tudjuk róla, hogy magányosan jár, s minden egyes vadmacska körülbelül 3-4 négyzetkilométernyi vadászterületet birtokol. Csupán február-márciusra, a párzási időszakra vetkőzi le fajtársaival szembeni idegenkedését. Ilyenkor a kandúrok keresik a nőstényeket, s a hangjukat gyakrabban hallani. Az egymásnak válaszolgató kandúrok érces nyávogással, a verekedő egyedek acsarkodó nyivákolással, prüszköléssel adják jelét létezésüknek.A párzás után a párok valószínűleg csak másfél-két hétig maradnak együtt. A nőstény rendszerint két kölyköt hoz a világra. Életük első négy-öt hetében anyatejen élnek, majd fokozatosan szoknak rá a szilárd táplálékra. Tíz-tizenkét hónapos korukban a nőstény elűzi kölykeit.Hazánkban a vadmacska 1974 óta védett. Napjainkban mégis elsősorban vadászok veszélyeztetik, hiszen az erdőben szabadon kóborló házimacskák irtása kötelességük, s eközben puskavégre kerülnek vadmacskák is.Gera PálKép: Bagosi Zoltán

Ökomese - Sün
Egyszer volt, hol nem volt, az Ír-tengeren innen, de a La Manche-on túl egy óceáni klímájáról híres szigetország. Lakói, a királynő alattvalói nagyon érzékeny lelkű emberek voltak, nem csak egymásra figyeltek, de gondját viselték a kertekben, parkokban élő állatoknak is."Egy életünk, egy halálunk, fel kell lépnünk az érdekükben" - mondták többen is. Sokan meg is fogadták a jó szót és hamarosan ötezer fős magánhadsereg állt össze, amely a sünök életének jobbá tételét tűzte a zászlójára."Még kórházuk sincs, ez így nem mehet tovább!" - mondták egyhangúlag és közfelkiáltással benzinjüket és pénzüket ajánlották a nemes célra.A menhely gyorsan el is készült, és a jól szervezett ármádia tagjai nem átallottak akár 600 kilométert is autózni azért, hogy a tüskés rovarpusztítók szakszerű orvosi ellátásban részesüljenek. A kétkedőkben az is felmerült, hogy ki kellene fürkészni valahogy, vajon van-e értelme a nagy hűhónak, egyáltalán életképesek-e az újra szabadon eresztett állatok.Nosza, a vezérkar gyorsan összedugta a fejét, és támogatást szavazott meg arra, hogy tizenkét sünt rádióadóval szereljenek fel. A próbára kiválasztott, kellően megerősödött kísérleti alanyokat még megszabadították a külső és belső élősködőiktől, aztán "ütött" a szabadulás órája.Akadt egy sün, amely nem tudott megbirkózni a természetes körülményekkel, és tizenegy nap alatt elpusztult, mint utóbb kiderült, tüdőgyulladásban. A többiek sikeresen beilleszkedtek, táplálékot találtak, és nappalra kényelmes vacokba húzódtak. Kettő még a személyiségi jogait is megóvta. Az egyik az adó hibája miatt, a másik sikeres szabadulási kísérletnek köszönhetően kerülte el a sünmegfigyelők éber figyelmét. (A levetett adót egy kerítésen fennakadva találták huszonhat nappal a kísérlet megkezdése után.)Egy rádiós sün borzreggeli formájában a táplálékhálózat részévé vált. A megmaradt nyolc kicsi sün közül négy hónap leforgása alatt hárman elpusztultak a közutakon, egy negyediket pedig hatvanhét nap sikeres túlélés után kellett ismét kórházba szállítani, mert közlekedési balesetet szenvedett. A hetvennegyedik napon egy meredek falú kerti tó követelt újabb sünáldozatot. Egy további társuk pedig öt napig játszott az életével, aztán biztonságosabbra cserélte a közforgalom közepén kialakított vackát.A tizenkét kicsi sünből csak háromról állítható teljes bizonyossággal, hogy túlélte a négyhónapos vizsgálati időszakot. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. Annyi mindenesetre bebizonyosodott, hogy a szabadon eresztett sünök képesek"visszavadulni": táplálkozni és búvóhelyet találni. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy a körülöttünk lévő természetnek minden segítségre nagy szüksége van.Puky MiklósForrás: É.T.

Pusztító magányos hullámok a tengeren
A tengeren nem csupán a viharok idézhetnek elő katasztrófát. Számos hajó pusztulását váratlanul- sokszor szélcsendes időben - támadó, gigantikus méretű hullámok okozták. Veszélyességükre jellemző, hogy 1942-ben Skócia partjainak közelében, a 15 ezer amerikai katonát Angliába szállító hatalmas óceánjárót, a Queen Maryt majdnem felborította egy ilyen minden előjel nélkül megjelenő, hegy magasságú hullám.A különös jelenség leírására a közelmúltban két amerikai matematikus, Fornberg és White kidolgozott egy modellt. Eszerint a tengeráramlatok és a nagy kiterjedésű örvénymezők az óceán állandó hullámzását bizonyos esetekben szokatlanul nagy hullámokká koncentrálhatják.Leggyakrabban Dél-Afrika délkeleti partjainál jelennek meg ilyen magányos hullámok, a méretük is itt a legnagyobb. Nincs olyan év, hogy ne okoznák néhány, a Közel-Keletről Európába vagy az Egyesült Államokba tartó óceánjáró pusztulását. A hajók, hogy sebességüket növeljék, a Dél-Afrika partjai mentén dél felé áramló Agulhas-áramlás mentén haladnak. Az uralkodó szélirány következtében ez az áramlás gyakran találkozik a vele csaknem szemközt haladó állandó (stacionárius) hullámzással. A hullámok és az áramlás kölcsönhatására megváltozik a hullámzás iránya, és a hullámok sűrűbben követik egymást.Az elmélet szerint a keskeny, gyors áramlás okozta irányváltozás jócskán növelheti a hullámok magasságát: az áramlás lencseként fokuszálja a hullámzást. (Az analógia megértésére gondoljunk arra, hogy a fényhullámok esetében is a lencse okozta irányváltozás teszi lehetővé a fokuszálást.) A számítógépes szimuláció szerint a magányos hullámoknak jellegzetes az alakja: egy bemélyedést követő meredek emelkedés. Ez egybevág azzal, ahogy a magányos hullámokkal találkozó tengerészek leírták a jelenséget: a hullám előtt "egy lyuk jelent meg a tengerben".Ezzel a fokuszáló mechanizmussal jól magyarázható, hogy az Agulhas-áramlásban furcsa, izolált hullámok bukkannak fel. Hasonló jelenség felléphet a Golf-áramban vagy annak közelében is.Fornberg és White most elméletileg kiszámította, hogy milyen valószínűséggel keletkezhetnek különlegesen magas hullámok egy szabálytalan áramlási fluktuációs mező különböző pontjaiban az áramlást keresztező szabályos hullámzás hatására. A hullám keletkezésének a valószínűsége elsősorban attól függ, hogy a hullámzás milyen hosszan keresztezte az örvénymezőt, és csak kisebb mértékben függ örvénymező szerkezetétől.A jelenség egyelőre csak az elmélet szintjén kutatható. A fő probléma az, hogy ilyen hullámok viszonylag ritkán keletkeznek, s még ritkábban észlelik őket; így nincs elég megbízható adat ahhoz, hogy a matematikai modellt ellenőrizni lehessen.A kutatók azt remélik, hogy a modell segítségével meghatározhatják, hol keletkeznek viszonylag gyakran magányos hullámok. Ennek ismeretében a hajók továbbra is kihasználhatnák az áramlások sebességnövelő hatását anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnának.(Science News)Forrás: É.T.

Ökomese
A béka, a gólya és a vödörEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag északi ország, ahonnan - "hála" a gazdasági növekedésnek - szinte teljesen kipusztult a fehér gólya. Igencsak megfogyatkozott a gyepi békák száma is. Így aztán- ahogy egy magára valamit adó, tehetős országban szokás - nem csekély költséggel visszatelepítési program indult a két sokat szenvedett állatfaj érdekében.Telt-múlt az idő, és a békák annyira megszaporodtak, hogy már érdemes volt fóliakerítések segítségével irányítani a mozgásukat. A régi és új tavakat gondos kezek körülkerítették, s a kerítések mentén vödröket ástak a talajba. Alkalmas ágakat is helyeztek mindegyikbe, hogy a véletlenül oda tévedő apró emlősöknek legyen min kikecmeregniük a csapdából. A vödör alján mindig volt egy kis víz, nehogy a békák kiszáradjanak, míg megérkezik a segítség. A szorgos természetkedvelők minden reggel és este körbejárták a vödröket, és útjukra bocsátották az állatokat.Közben a gólyákat nevelő csoport sem tétlenkedett. Védenceiket csinos röpdében nevelték, és vödörből etették. Hála az odaadógondoskodásnak, hamarosan eljött a kirepülés ideje is. Történt egyszer, hogy a fiatal gólyákat épp azon a vidéken engedték szabadon, ahol a békákat is óvták. Az életrevaló gólyák, persze, azonnal felismerték az emberi gondoskodás jeleit, s gyorsan leereszkedtek a terített asztalhoz. S mivel ízlett nekik, amit a vödrökben találtak, úgy döntöttek, tanyát vernek, s ott maradnak.Lett is nagy ribillió. Egymásra mutogattak a természetvédők: a te védenced eszi az én védencemet. Végül megegyeztek: hogy a gólya is jóllakjon, és a béka is megmaradjon.Többé nem etetik vödörből a fiatal gólyákat.Puky MiklósForrás: É.T.

A nyestkutya
A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) eredeti hazája Ázsia távoli vidékeinek tundráin, erdeiben található. Értékes bundájáért- akárcsak a mosómedvét - telepeken tartják és tenyésztik. A nagyobb tenyésztelepek főképp a volt Szovjetunió területén (Oroszországban és Ukrajnában) jöttek létre.Terjedésére, általa addig nem lakott területeken való felbukkanására a negyvenes évek második felében, az ötvenes évek elején figyeltek fel. Valószínű, hogy tenyésztelepekről elszökött állatok szaporodtak el, mert- mint kiderült - jól alkalmazkodtak az új környezethez, szaporodtak, és sikeresen felnevelték az utódaikat.A nyestkutya testének tömege 4-6 kilogramm. Állatunk jóformán mindent megeszik: leginkább apró rágcsálókat, madarakat és azok tojásait zsákmányolja, továbbá bogarakat fogyaszt, és nem veti meg a különféle növényi eledelt sem. A nőstény vemhességi ideje60-65 nap, rendszerint négy-öt kölyköt fial, de olykor előfordul - mint 1995-ben a Fővárosi Állat-, és Növénykertben-, hogy kilenc kölyök születik. A szülőpár együtt neveli utódait.A kölykök életük első hónapjában vakok, a szemük 30-35 napos korukban nyílik ki. Három hónaposan már mindenevők, félévesen anyányiak, s tíz-tizenkét hónaposak, amikor elhagyják a szüleiket.Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt Szabolcs-Szatmár megyében. Azóta is szórványosan előfordul. A hatályos rendelet szerint egész évben vadászható, mert hazánk faunájában idegen, életmódjából adódóan érzékeny károkat okozhat a földön fészkelő madarak között, és terjeszti a veszettséget.Gera PálKép: Bagosi Zoltán

1 2 3 4 5 6 7

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: