Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Öko-sarok - Magazin
A rovat további hírei
Olcsó mallorcai út vagy csillagászat...
Elképzelhető, hogy negyven év múlva teljesen használhatatlanok lesznek a földi távcsövek. A repülők kondenzcsíkjainak és a klímaváltozásnak köszönhetően ugyanis 2050-re a szó szoros értelmében befellegezhet a hagyományos csillagászatnak - állítja egy brit csillagász. Ha az olcsó légi utazás jelenlegi trendje folytatódik, akkor a földi csillagászat kora sokkal hamarabb a végéhez érhet, mint azt a korábban jósolták. A repülők kondenzcsíkjai a klímaváltozással együtt ugyanis a felhőzet olyan mértékű megnövekedéséhez vezethetnek, amely 40 év múlva már gyakorlatilag használhatatlanná teszi a földi teleszkópokat - véli Gerry Gilmore professzor, a Canbridge-i Csillagászati Intézet munkatársa. "Vagy feladjuk az olcsó mallorcai utakat, vagy a csillagászatot adjuk fel. A kettő együtt nem maradhat" - fogalmazott Gilmore professzor. A repülők kondenzcsíkjai általában csak múló kellemetlenséget jelentenek a csillagászoknak, bizonyos időjárási körülmények között azonban felhőszerűen oszlanak fel. Ilyenkor szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a felhőktől.Ráadásul felhőből is egyre több lesz, ahogy a klímaváltozással megnő az atmoszféra vízpára-tartalma. A nagyobb felhőtakaró mind az optikai, mind az infravörös csillagászatra hatással lesz, amelyeket a jövőben így az űrből kell majd végezni. A rádió-csillagászat továbbra is a földön maradna.
Legyünk válogatósak!
A szelektív hulladékgyűjtésNincs lehangolóbb látvány, mint családi kirándulás során belebotlani egy szeméttelepbe. A smaragdzöld tavaszi tájban riasztó és idegen az oda nem illő szeméthegy. Magyarországon minden második településen megtalálhatók ezek a lerakók- az illegálisakról már nem is beszélve. A felhalmozott műanyag ezer évig bomlik le, míg az üveg az idők végezetéig szennyezi a környezetet, feltéve... Feltéve, ha nem szelektíven gyűjtjük. Ebben az esetben ugyanis, kis odafigyeléssel és fáradság nélkül, a szemét hulladékká, azaz, újrafelhasználható nyersanyaggá nemesedik. Ma már, ahol szelektíven gyűjthető a háztartási hulladék, az számít "trendi"-nek, aki elsétál a közeli hulladékgyűjtő szigetekig.Tartozunk annyival magunknak - legfőképpen azonban gyermekeinknek -, hogy megpróbálunk egészséges, tiszta környezetben élni, és arra is odafigyelünk, hogy ne borítson el bennünket a szemét, és ne pazaroljuk feleslegesen a szűkös természeti erőforrásokat. Mindehhez a legegyszerűbb út akkor vezet, ha élünk a Magyarországon már több mint hárommillió ember számára- vagyis a lakosság több mint egyharmadának - felkínált ingyenes lehetőséggel, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot."Rendszerváltás" a konyhábanNe gondoljunk arra, hogy a szelektív hulladékgyűjtés különösebben ördöngös dolog, arra meg különösen ne, hogy nagy helyet igényel a konyhában. Meg fogjuk látni, hogy néhány nap után minden úgy megy majd, mint a karikacsapás. S az egésznek az lesz a legfőbb eredménye, hogy csökkentjük a család által megtermelt"privát szeméthegyet", mivel például, a hasznosítható csomagolóanyagokat innentől kezdve nem a kukába ömlesztjük. Ezáltal az eddig haszontalan anyagokból olyan hulladék képződik, melynek legnagyobb részét újrahasznosítják majd.Ehhez arra van szükségünk, hogy az üdítős dobozokat, műanyag flakonokat, ásványvizes PET palackokat, tejfölös-vajasdobozokat (elöblítve!), egy külön zsákba gyűjtjük. Ide kerülhetnek az üdítőitalos alumíniumdobozok is. Érdemes ezeket egy mozdulattal összenyomni - ne a dobozok által közrezárt levegőt tároljuk a szemetesben, hanem magát a hulladékot. Az újságpapírt külön kartondobozban raktározzuk, míg a nem visszaváltható üvegeknek a konyha sarkában van jó helyük. A szemetesbe csak az ételmaradékok és a zsíros, ragacsos papírok kerüljenek. A válogatás módfelett egyszerű. Az ember csak az első időszakban töpreng el rajta, vajon hová kerüljenek az egyes hulladékok: kicsit morfondírozik a zsák és a szemetesvödör felett, aztán laza mozdulattal a zsákba pöccinti a konzervdobozt. Két-három nap elteltével a dolog automatikussá válik, és már szinte nem is kell odafigyelnünk, annyira magától megy az egész. (Ha pedig egy ideje áttértünk a szelektív gyűjtésre, érdemes megfigyelni magunkat vendégségben: értetlenkedni fogunk, ha egybeborogatják a hulladékot, és finom módszerekkel megpróbáljuk majd rávenni a háziakat, hogy figyeljenek oda egy kicsit jobban a környezetükre.)27 PET palack = egy pulóverNaponta-kétnaponta érdemes ellátogatni a hulladékgyűjtő sziget UFO-kat mintázó konténereihez. Nemcsak azért, mert ott futhatunk össze kedves, környezettudatos ismerőseinkkel, hanem, mert itt kell kiszortírozni a hulladékot. A fehér színű tárolóba a fehér üveget, a zöldbe a színeset dobjuk ki. A papír és a tégladoboz mehet a kékbe, a műanyag a sárgába. A fémet a szürke konténerbe dobjuk be.Az egyes konténereket hetente (vagy hetente kétszer) más-és más napokon ürítik, így a szelektíven gyűjtött hulladék nem keveredik össze. Ha mégis azt látnánk, hogy minden tároló tartalmát egyszerre szállítják el, akkor sem keverik egybe a hulladékot: ha ilyenkor felkapaszkodnánk az autóra, látszana, hogy ez egy modernebb jármű, amelyben külön rekeszek várják az egyes, szelektíven válogatott hulladékokat. És hogy mi történik később azzal, amit szétválogattunk? Mindent újrahasznosítanak! A műanyagot bálákba tömörítik, bedarálják, és feldolgozzák. Fogas, rendszámtábla-tartó, fólia, DVD -és CD-tok, szemétlapát, sőt, ruhadarabok készülnek belőle! 27 PET-palackból állították elő férjünk jó meleg polárpulóverét.Az alumínium-dobozok sem kerülhetik el sorsukat, az újrafelhasználást. A beolvasztott fémet az autógyártásnál, karácsonyfatalpaknál, de még a londoni metró szellőzőventillátorainál is felhasználják. Gyermekünk bringájának legyártásához elegendő hatszázhetven alumínium üdítős doboz!Az üvegek szelektív gyűjtésénél ügyeljünk rá, hogy ne kupakkal együtt dobjuk a konténerbe. Az üveghulladék felhasználása a legegyszerűbb - tulajdonképpen újra üveg lesz belőle. Csakhogy, az így elkészített termék előállítása többször kevesebb energiát igényel, mintha ugyanezt homokból állítanák elő.A papírhulladékból a papírgyárban tizenöt perc alatt lesz pép, majd szárítás után toalettpapír vagy kéztörlő. De azok a vállalatok, amelyek adnak magukra, ma már a nyomtatóba is újrapapírt helyeznek, sőt a levelezésüket is efféle borítékban intézik.Keretesek: Mielőtt hulladékot termelnénk... Fontos, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot, de tudni kell, hogy környezettudatos háztartást vezetve még ebből az újrafelhasználható másodnyersanyagból is kevesebb képződik. Vásárláskor ezért - írjuk össze otthon előre, mit szeretnénk venni, és ne térjünk el ettől.- tervezzünk havi és heti bevásárlásokat, így egyszerre nagyobb tömegben tudunk vásárolni, és előre ki tudjuk választani az üzletet is.- akkor vegyünk meg valamit, ha szükségünk van rá, és kerüljük a "csatolt termékeket": a termékmintát, a nyereményakciókat, a termékhez járó ajándéktárgyakat!- ne fogadjunk be postaládánkba reklámújságot és egyéb szóróanyagot!- gondoskodjunk előre arról, hogyan szállítjuk haza a megvásárolt termékeket! A textiltáska és a fonott kosár nemcsak környezetbarát, de divatos és egyben praktikus is.- az üzletben keressünk környezetbarát termékeket!- válasszunk kimért terméket: felvágott esetén például nemcsak a csomagolóanyagot nem kell kifizetnünk, de frissebb és tartósítószer-mentes árut kapunk a pénzünkért.- mindig nagyobb kiszerelést válasszunk, valamint, részesítsük előnyben a koncentrátumokat és utántöltőket.- válasszunk az elektromos készülékekbe újratölthető elemet. Hosszútávon jobban megéri.- ha tehetjük, vegyünk "újrapapírból" készített termékeket, például: iskolai füzetet, WC-papírt, borítékot, fénymásolópapírt. Színkód Sárga: műanyag, tégladoboz*Fehér: fehér üvegZöld: színes üvegKék: papír, tégladoboz*Szürke: fém* városonként változhat (Igen-nem) Szelektíven gyűjthető hulladékok: Gyűjtőszigeten vagy hulladékudvarban gyűjthető: műanyag palack, fehér, zöld és barna italos üveg, befőttes és lekváros üveg, többrétegű italos doboz, műanyag flakonok, joghurtos-vajas-tejfölös doboz (kimosva), csomagolópapír, iroda-és géppapír, kartondoboz, újságpapír Szelektíven nem gyűjthető hulladékok Háztartási hulladékgyűjtő edényben (kukában) gyűjthető: gyerekjáték, mikrohullámú tálca, címke, matrica, indigó, hőérzékeny faxpapír, ablaküveg, jénai üveg, TV képcső, szélvédő, kerámia, kristály, villanykörte, szemüveg, agyagedény, tükör, ételmaradék, toll, emberi haj, állatszőr, alom, dió -és geszetnyefa levél, fagyapot és hamu Szelektíven nem gyűjthető veszélyes hulladékok Hulladékudvarban vagy veszélyes hulladékgyűjtési akciókban gyűjthető: lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelemek, növényvédő szerek és azok csomagolása, használt akkumulátorok, használt hűtőberendezések, takarítószerek, festékek, elekrtonikai cikkek, használt étolaj, leselejtezett számítógép Komposztálható: Kerti komposztládában gyűjthető: zöldségdarabok, gyümölcsdarabok, összetört tojáshéj, kávézacc, teafű, avar, levágott fű, faágak, összeaprított ágnyesedékKeressük a "Zöld Pont"-ot!Az üzletekben, a termékek csomagolásán keressük mindig a "ZöldPont"-ot, amely jellemzően az Európai Unió országaiban használatos jelzés. Arra hivatott, hogy megmutassa: a csomagolás gyártója fizet azért, hogy a hulladékká vált csomagolás előírt arányát szelektíven gyűjtsék be és hasznosítsák. A díjfizetésért cserébe, a vállalat használhatja termékein a Zöld Pont jelet. Ezt a védjegyet Magyarországon kizárólag az Öko-Pannon Kht. szerződéses partnerei használhatják jogszerűen.
Miért változik a klíma?
Földünk klímáját több éghajlat-alakító tényező együttesen határozza meg. Ezeket- ha a légkörön belüli hatásoktól eltekintünk - két nagy csoportba sorolhatjuk: a légkört közvetlenül vagy közvetetten érő, Földön kívüli (extraterresztrikus) hatások és a légkörre ható földi eredetű (terresztrikus) tényezők.Bolygónk legfőbb energiaforrása a Nap sugárzása, így- érthetően - ez a legfontosabb Földön kívüli eredetű éghajlat-alakító tényező. A napsugárzás intenzitása és földrajzi eloszlása a Föld Nap körüli keringésével függ össze. A pálya lapultsága, a Föld tengelyének elhajlása, a tengely körüli forgás sebessége változik, mégpedig más és más periódusidővel (ezek rendre: 95 ezer, 41 ezer és 21 ezer év). A Föld ellipszispályáján egy év alatt járja körbe a Napot, de az évszakok a két féltekén nem egyenlő ideig tartanak: a déli félgömb nyári féléve öt nappal rövidebb, mint az északié. Ez az eltérés szintén nem állandó.A földi eredetű éghajlat-alakító tényezők közé tartoznak a légkörrel érintkező szférák: a litoszféra (szárazföldek), a hidroszféra (óceánok), a krioszféra (hóval-jéggel borított felszínek) és a bioszféra (élőlények) hatásai. Az élőlények közül az emberiség tevékenysége van a legnagyobb hatással bolygónk klímájára.A hó és a jégAz éghajlatot alakító szárazföldi hatások egy része szinte állandó (például a kontinensek elhelyezkedése), más része lassan változik (például a talaj tulajdonságai, a növényzet típusa), illetőleg gyorsan változik (ilyen a vegetációs ciklus, a hó- és jégborítottság).A beérkező sugárzást különböző mértékben nyeli el a felszín. Ennek mértékét az albedo mutatja, amely a visszavert és a beérkező energia hányadosa, s értéke 0 és 1 közé esik.Az óceánfelszínek albedója kicsi (0,08-0,10), az óceánok hőkapacitása pedig a szárazföldiekéhez képest nagy. Ezért az óceánok a Föld hőtározóinak szerepét töltik be. (Az óceáni hatások vizsgálatakor a leggyakrabban használt mutató a tengerfelszín-hőmérséklet.)Üvegházban élünkA kontinentális hótakaró és a vízfelszíneket borító jég a mérsékelt és a poláris éghajlati övben éves ciklussal változik. A hóval borított felszín és a tengeri jégfelszín albedója viszonylag nagy (0,42-0,85, illetve 0,30-0,40). Ezek a felszínek visszaverik a napsugárzás nagy részét, vagyis megakadályozzák, hogy a talaj felmelegedjen. Olvadáskor pedig tovább "hűtik" a környezetet.Az egyre növekvő népesség és a fokozódó ipari tevékenység ugyancsak hat a klímára. Közülük a legnagyobb hatású a légköri üvegházgázok koncentrációjának növekedése.Az üvegházgázok hatása a következőképpen foglalható össze. A Napból érkező sugárzás felmelegíti a földfelszínt, amely azonban az elnyelt többletenergiát- az infravörös tartományban - visszasugározza a világűr felé. E sugárzásnak egy részét a légköri üvegházgázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének, ózon) elnyelik, s visszasugározzák a felszín irányába.Ez a folyamat növeli a felszín besugárzását, végső soron pedig emelkedik a Föld-légkör rendszer hőmérséklete. Ez okozza azt, hogy a Földön az átlaghőmérséklet 15 Celsius-fok, ami 33 fokkal magasabb, mint az a Földnek a Naprendszeren belüli helyzetéből adódna. Magát a folyamatot, minthogy a kertészeti üvegházbelihez nagyon hasonlít, légköri üvegházhatásnak nevezik.Megoldásra várvaBolygónk klímája a múltban is állandóan változott. Az új keletű probléma nem maga a változás, hanem annak sebessége. A légkör kémiai összetételében az emberi tevékenység hatására manapság egy évtized alatt nagyobb változások következhetnek be, mint a természetes folyamatok által befolyásolt légkörben több százezer év alatt.A légköri üvegházhatás csaknem kétharmadáért a felhőzet - a vízgőz- felelős. A többi üvegházgáz légköri koncentrációja a vízénél jóval kisebb, ezért azt az emberi tevékenység számottevően módosíthatja, s ezzel befolyásolhatja Földünk éghajlatát.A szén-dioxid légköri koncentrációja ma csaknem harmadával nagyobb, mint az ipari forradalom kezdetekor volt. Súlyos gondot okoz a szén-dioxid hosszú légköri tartózkodási ideje is. A többi üvegházgáz koncentrációja jóval kisebb ugyan, de tulajdonságaiknál fogva többszörösen hatékonyabban nyelik el és sugározzák vissza a Föld által kisugárzott energiát, mint a szén-dioxid. Ezen anyagok légköri mennyisége is folyamatosan nő.A kibocsátott üvegházgázok menynyisége csak nemzetközi megállapodásokkal csökkenthető. Több ilyen egyezmény született már (például a montreali jegyzőkönyv, az ENSZ Rio de Janeiró-i éghajlat-változási keretegyezménye), de a megoldás még várat magára.Pongrácz Rita - Barcza Zoltán(ELTE, meteorológiai tanszék)Forrás: É.T.
Haldoklik a Titicaca-tó
Ökológiai katasztrófa fenyegeti a perui Titicaca-tavat. A beléömlő szennyvíz miatt már kipusztultak onnan az őshonos halak, s a víz felszínén lebegő zöld "pázsitszőnyeg", amelyet a szennyvízből táplálkozó púpos békalencse (Lemna gibba) alkot, fulladással fenyegeti a tó természetes élővilágát.A tragikus helyzet oka a népességrobbanás a tó partjára épült városban, Punóban. A fontos kereskedelmi és turisztikai központ lakossága két évtized alatt 40 ezerről 100 ezerre nőtt, s a sekély Punói-öbölbe becslések szerint már naponta 10 ezer köbméter szennyvíz ömlik, amit a tó nem képes feldolgozni. A helyzetet súlyosbítja az elmúlt három év aszályos időjárása is, amelynek következtében 1,8 méterrel apadt a tó vízszintje.A perui és a bolíviai kormány Japán és az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP) együtt próbálja megmenteni a két ország határán fekvő tó élővilágát. Míg Tokió Puno város szennyvíztisztítását és szemétbegyűjtését segít megszervezni, az ENSZ az őshonos halak és növények visszatelepítését, valamint a hagyományos természetvédelmi módszerek elterjesztését tervezi. Ezek egyike lehet, hogy a tatorát (Scirpus californicus), a Titicaca-tavon használt híres kákacsónakok alapanyagát használnák fel a tóparti kistelepülések szennyvizének természetes szűrésére.A tatorakáka, amelyből a tó közepén lebegő hatalmas szigetet is fonták, a tó partvidékének legjellegzetesebb, sokoldalúan hasznosítható növénye. A tavon lakó uru indiánok mindenfélére felhasználják, az úszó szigeten még a házakat és a bútorokat is abból készítik. Tatora a fűtőanyag azokban a cserép tűzhelyekben is, amelyeket a tó fenekéről felhozott agyagból égetnek ki. Friss hajtása remek édes csemege, pálinka készítésére is alkalmas. A Titicaca-tó partvidékének legjellegzetesebb növénye megjelenésében a nádra emlékeztet, de nem nád és nem is papirusz, mint Thor Heyerdahl csónakkísérletei nyomán beépült a köztudatba, hanem az erdeikáka-félék nemzetségébe tartoznak.A perui mitológia szerint Takaynamo isten hajdanában hatalmas tatoratutajon érkezett Peruba a világ másik végéről. A peruiak háromezer éve használják csónakkészítésre a tatorakákát, a tengerparton ma is ezen halásznak- újabban szörföznek - a helybéliek. A mocsaras vidékeken magasra növő növényt kivágják és a napon megszárítják. Minden évben fesztivált rendeznek, amelynek során elkészítik a caballitók, a "nádparipák" új nemzedékét. Két szakember képes fél óra alatt összeállítani egy ilyen egyszemélyes halászhajót, amely szárazon igen súlyos, de a hagyomány szerint a tulajdonosnak egymagának kell vízre bocsátania a "lovacskát", mert ha egyedül nem bírja el, akkor a háborgó tengeren sem boldogulna vele.(Peru-El Dorado)Forrás: É.T.
Hull az elsárgult levél...
Kutatók beszámoltak arról, hogy a világméretű felmelegedés hatására a gyomnövények elszaporodása várható. A feltételezett éghajlatváltozás következményei közül azonban a hőmérséklet-emelkedés hatásánál sokkal szembetűnőbbek a csapadékcsökkenés következményei. A természetet ismerő ember számos jelét fedezheti fel e kétségtelenül lassú, de azért emberi léptékkel mérve is észrevehető változásnak.Sokáig nem tudták, hogy az aszály az oka legfontosabb erdészeti fafajunk, a kocsánytalan tölgy tömeges pusztulásának is. A tölgypusztulás a hetvenes évek végén az Északi-középhegységben kezdődött, majd néhány évvel később a Dunántúli-dombvidék tájain is megjelent, bár sokkal enyhébb mértékben. A kutatók sokáig értetlenül álltak e jelenség előtt. Mikor azonban a nyolcvanas években más fafajok (kocsányos tölgy, bükk, akác, erdei- és feketefenyő) is pusztulni kezdtek, világossá vált, hogy a megbetegedések a szárazsággal függenek össze. A kocsánytalan tölgy megbetegedésének kezdeti jelei, vagyis a levelek halványzöld, már-már sárgászöld színe és a szokásosnál kisebb mérete a nitrogénhiány tüneteihez hasonlított. Így ismerték fel, hogy az igazi ok a csökkenő csapadékmennyiség hatására kialakuló talajszárazság. A száraz talajban lefékeződnek bizonyos talajbiológiai folyamatok, így például az avar lebomlása, ezért a nitrogén kisebb mértékben épül be a talajba. Az ennek következtében fellépő nitrogénhiány okozza a fák pusztulását.A feltevés helyességét Berki Imre, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kutatója trágyázási kísérletekkel igazolta. Nitrogénnel való trágyázás hatására a beteg fáknak legalább a fele egyértelműen meggyógyult, vagyis levelük színe és nagysága megegyezett az egészséges fákéval. A trágyázástól meggyógyult fák levelében a nitrogéntartalom a hiánytüneti határértéket jelző szint fölé emelkedett.A kutatók azt feltételezik, hogy a Nyugat-Dunántúlon elsősorban azért sokkal kisebb a kocsánytalan tölgy pusztulása, mert ott a hetvenes és nyolcvanas években sokkal több csapadék hullott, mint az Északi-középhegységben. Míg az utóbbinak a csapadékösszegei egyértelműen csökkennek, addig a Dunántúl nyugati részén ilyen tendencia nem mutatható ki.(M. K.)
A vadmacska
A vadmacska (Felis silvestris) földrészünkön kisebb-nagyobb szigetszerű területeken fordul elő. Összefüggő elterjedési területe csak a Kárpátok, a Balkán, valamint a Kaukázus vidékén van. A hazai vadmacskaállomány létszáma ennek ellenére nemcsak stabilnak, hanem kismértékben növekvőnek is mondható. Ez a védelmét szolgáló intézkedéseken túl az egyre gyakoribb hibridizációval magyarázható. A világszerte elterjedt házimacska ugyanis a vadmacska elterjedési területén mindenütt előfordul, és bizonyítottan kereszteződnek is. Sajnos, nem túlzás kijelenteni, hogy Európa minden vadmacska-populációja többé-kevésbé hibrid jellegű.Életéről, viselkedéséről mégis csak keveset tudunk. Ennek főképp rejtett életmódja az oka. Azt biztosan tudjuk róla, hogy magányosan jár, s minden egyes vadmacska körülbelül 3-4 négyzetkilométernyi vadászterületet birtokol. Csupán február-márciusra, a párzási időszakra vetkőzi le fajtársaival szembeni idegenkedését. Ilyenkor a kandúrok keresik a nőstényeket, s a hangjukat gyakrabban hallani. Az egymásnak válaszolgató kandúrok érces nyávogással, a verekedő egyedek acsarkodó nyivákolással, prüszköléssel adják jelét létezésüknek.A párzás után a párok valószínűleg csak másfél-két hétig maradnak együtt. A nőstény rendszerint két kölyköt hoz a világra. Életük első négy-öt hetében anyatejen élnek, majd fokozatosan szoknak rá a szilárd táplálékra. Tíz-tizenkét hónapos korukban a nőstény elűzi kölykeit.Hazánkban a vadmacska 1974 óta védett. Napjainkban mégis elsősorban vadászok veszélyeztetik, hiszen az erdőben szabadon kóborló házimacskák irtása kötelességük, s eközben puskavégre kerülnek vadmacskák is.Gera PálKép: Bagosi Zoltán
Ökomese - Sün
Egyszer volt, hol nem volt, az Ír-tengeren innen, de a La Manche-on túl egy óceáni klímájáról híres szigetország. Lakói, a királynő alattvalói nagyon érzékeny lelkű emberek voltak, nem csak egymásra figyeltek, de gondját viselték a kertekben, parkokban élő állatoknak is."Egy életünk, egy halálunk, fel kell lépnünk az érdekükben" - mondták többen is. Sokan meg is fogadták a jó szót és hamarosan ötezer fős magánhadsereg állt össze, amely a sünök életének jobbá tételét tűzte a zászlójára."Még kórházuk sincs, ez így nem mehet tovább!" - mondták egyhangúlag és közfelkiáltással benzinjüket és pénzüket ajánlották a nemes célra.A menhely gyorsan el is készült, és a jól szervezett ármádia tagjai nem átallottak akár 600 kilométert is autózni azért, hogy a tüskés rovarpusztítók szakszerű orvosi ellátásban részesüljenek. A kétkedőkben az is felmerült, hogy ki kellene fürkészni valahogy, vajon van-e értelme a nagy hűhónak, egyáltalán életképesek-e az újra szabadon eresztett állatok.Nosza, a vezérkar gyorsan összedugta a fejét, és támogatást szavazott meg arra, hogy tizenkét sünt rádióadóval szereljenek fel. A próbára kiválasztott, kellően megerősödött kísérleti alanyokat még megszabadították a külső és belső élősködőiktől, aztán "ütött" a szabadulás órája.Akadt egy sün, amely nem tudott megbirkózni a természetes körülményekkel, és tizenegy nap alatt elpusztult, mint utóbb kiderült, tüdőgyulladásban. A többiek sikeresen beilleszkedtek, táplálékot találtak, és nappalra kényelmes vacokba húzódtak. Kettő még a személyiségi jogait is megóvta. Az egyik az adó hibája miatt, a másik sikeres szabadulási kísérletnek köszönhetően kerülte el a sünmegfigyelők éber figyelmét. (A levetett adót egy kerítésen fennakadva találták huszonhat nappal a kísérlet megkezdése után.)Egy rádiós sün borzreggeli formájában a táplálékhálózat részévé vált. A megmaradt nyolc kicsi sün közül négy hónap leforgása alatt hárman elpusztultak a közutakon, egy negyediket pedig hatvanhét nap sikeres túlélés után kellett ismét kórházba szállítani, mert közlekedési balesetet szenvedett. A hetvennegyedik napon egy meredek falú kerti tó követelt újabb sünáldozatot. Egy további társuk pedig öt napig játszott az életével, aztán biztonságosabbra cserélte a közforgalom közepén kialakított vackát.A tizenkét kicsi sünből csak háromról állítható teljes bizonyossággal, hogy túlélte a négyhónapos vizsgálati időszakot. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kérdése. Annyi mindenesetre bebizonyosodott, hogy a szabadon eresztett sünök képesek"visszavadulni": táplálkozni és búvóhelyet találni. Az pedig aligha lehet kétséges, hogy a körülöttünk lévő természetnek minden segítségre nagy szüksége van.Puky MiklósForrás: É.T.
Pusztító magányos hullámok a tengeren
A tengeren nem csupán a viharok idézhetnek elő katasztrófát. Számos hajó pusztulását váratlanul- sokszor szélcsendes időben - támadó, gigantikus méretű hullámok okozták. Veszélyességükre jellemző, hogy 1942-ben Skócia partjainak közelében, a 15 ezer amerikai katonát Angliába szállító hatalmas óceánjárót, a Queen Maryt majdnem felborította egy ilyen minden előjel nélkül megjelenő, hegy magasságú hullám.A különös jelenség leírására a közelmúltban két amerikai matematikus, Fornberg és White kidolgozott egy modellt. Eszerint a tengeráramlatok és a nagy kiterjedésű örvénymezők az óceán állandó hullámzását bizonyos esetekben szokatlanul nagy hullámokká koncentrálhatják.Leggyakrabban Dél-Afrika délkeleti partjainál jelennek meg ilyen magányos hullámok, a méretük is itt a legnagyobb. Nincs olyan év, hogy ne okoznák néhány, a Közel-Keletről Európába vagy az Egyesült Államokba tartó óceánjáró pusztulását. A hajók, hogy sebességüket növeljék, a Dél-Afrika partjai mentén dél felé áramló Agulhas-áramlás mentén haladnak. Az uralkodó szélirány következtében ez az áramlás gyakran találkozik a vele csaknem szemközt haladó állandó (stacionárius) hullámzással. A hullámok és az áramlás kölcsönhatására megváltozik a hullámzás iránya, és a hullámok sűrűbben követik egymást.Az elmélet szerint a keskeny, gyors áramlás okozta irányváltozás jócskán növelheti a hullámok magasságát: az áramlás lencseként fokuszálja a hullámzást. (Az analógia megértésére gondoljunk arra, hogy a fényhullámok esetében is a lencse okozta irányváltozás teszi lehetővé a fokuszálást.) A számítógépes szimuláció szerint a magányos hullámoknak jellegzetes az alakja: egy bemélyedést követő meredek emelkedés. Ez egybevág azzal, ahogy a magányos hullámokkal találkozó tengerészek leírták a jelenséget: a hullám előtt "egy lyuk jelent meg a tengerben".Ezzel a fokuszáló mechanizmussal jól magyarázható, hogy az Agulhas-áramlásban furcsa, izolált hullámok bukkannak fel. Hasonló jelenség felléphet a Golf-áramban vagy annak közelében is.Fornberg és White most elméletileg kiszámította, hogy milyen valószínűséggel keletkezhetnek különlegesen magas hullámok egy szabálytalan áramlási fluktuációs mező különböző pontjaiban az áramlást keresztező szabályos hullámzás hatására. A hullám keletkezésének a valószínűsége elsősorban attól függ, hogy a hullámzás milyen hosszan keresztezte az örvénymezőt, és csak kisebb mértékben függ örvénymező szerkezetétől.A jelenség egyelőre csak az elmélet szintjén kutatható. A fő probléma az, hogy ilyen hullámok viszonylag ritkán keletkeznek, s még ritkábban észlelik őket; így nincs elég megbízható adat ahhoz, hogy a matematikai modellt ellenőrizni lehessen.A kutatók azt remélik, hogy a modell segítségével meghatározhatják, hol keletkeznek viszonylag gyakran magányos hullámok. Ennek ismeretében a hajók továbbra is kihasználhatnák az áramlások sebességnövelő hatását anélkül, hogy túl nagy kockázatot vállalnának.(Science News)Forrás: É.T.
Ökomese
A béka, a gólya és a vödörEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag északi ország, ahonnan - "hála" a gazdasági növekedésnek - szinte teljesen kipusztult a fehér gólya. Igencsak megfogyatkozott a gyepi békák száma is. Így aztán- ahogy egy magára valamit adó, tehetős országban szokás - nem csekély költséggel visszatelepítési program indult a két sokat szenvedett állatfaj érdekében.Telt-múlt az idő, és a békák annyira megszaporodtak, hogy már érdemes volt fóliakerítések segítségével irányítani a mozgásukat. A régi és új tavakat gondos kezek körülkerítették, s a kerítések mentén vödröket ástak a talajba. Alkalmas ágakat is helyeztek mindegyikbe, hogy a véletlenül oda tévedő apró emlősöknek legyen min kikecmeregniük a csapdából. A vödör alján mindig volt egy kis víz, nehogy a békák kiszáradjanak, míg megérkezik a segítség. A szorgos természetkedvelők minden reggel és este körbejárták a vödröket, és útjukra bocsátották az állatokat.Közben a gólyákat nevelő csoport sem tétlenkedett. Védenceiket csinos röpdében nevelték, és vödörből etették. Hála az odaadógondoskodásnak, hamarosan eljött a kirepülés ideje is. Történt egyszer, hogy a fiatal gólyákat épp azon a vidéken engedték szabadon, ahol a békákat is óvták. Az életrevaló gólyák, persze, azonnal felismerték az emberi gondoskodás jeleit, s gyorsan leereszkedtek a terített asztalhoz. S mivel ízlett nekik, amit a vödrökben találtak, úgy döntöttek, tanyát vernek, s ott maradnak.Lett is nagy ribillió. Egymásra mutogattak a természetvédők: a te védenced eszi az én védencemet. Végül megegyeztek: hogy a gólya is jóllakjon, és a béka is megmaradjon.Többé nem etetik vödörből a fiatal gólyákat.Puky MiklósForrás: É.T.
A nyestkutya
A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) eredeti hazája Ázsia távoli vidékeinek tundráin, erdeiben található. Értékes bundájáért- akárcsak a mosómedvét - telepeken tartják és tenyésztik. A nagyobb tenyésztelepek főképp a volt Szovjetunió területén (Oroszországban és Ukrajnában) jöttek létre.Terjedésére, általa addig nem lakott területeken való felbukkanására a negyvenes évek második felében, az ötvenes évek elején figyeltek fel. Valószínű, hogy tenyésztelepekről elszökött állatok szaporodtak el, mert- mint kiderült - jól alkalmazkodtak az új környezethez, szaporodtak, és sikeresen felnevelték az utódaikat.A nyestkutya testének tömege 4-6 kilogramm. Állatunk jóformán mindent megeszik: leginkább apró rágcsálókat, madarakat és azok tojásait zsákmányolja, továbbá bogarakat fogyaszt, és nem veti meg a különféle növényi eledelt sem. A nőstény vemhességi ideje60-65 nap, rendszerint négy-öt kölyköt fial, de olykor előfordul - mint 1995-ben a Fővárosi Állat-, és Növénykertben-, hogy kilenc kölyök születik. A szülőpár együtt neveli utódait.A kölykök életük első hónapjában vakok, a szemük 30-35 napos korukban nyílik ki. Három hónaposan már mindenevők, félévesen anyányiak, s tíz-tizenkét hónaposak, amikor elhagyják a szüleiket.Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt Szabolcs-Szatmár megyében. Azóta is szórványosan előfordul. A hatályos rendelet szerint egész évben vadászható, mert hazánk faunájában idegen, életmódjából adódóan érzékeny károkat okozhat a földön fészkelő madarak között, és terjeszti a veszettséget.Gera PálKép: Bagosi Zoltán