A nyestkutya
2002. április 22.
Képgaléria - A nyestkutya
A nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) eredeti hazája Ázsia távoli vidékeinek tundráin, erdeiben található. Értékes bundájáért- akárcsak a mosómedvét - telepeken tartják és tenyésztik. A nagyobb tenyésztelepek főképp a volt Szovjetunió területén (Oroszországban és Ukrajnában) jöttek létre.
Terjedésére, általa addig nem lakott területeken való felbukkanására a negyvenes évek második felében, az ötvenes évek elején figyeltek fel. Valószínű, hogy tenyésztelepekről elszökött állatok szaporodtak el, mert- mint kiderült - jól alkalmazkodtak az új környezethez, szaporodtak, és sikeresen felnevelték az utódaikat.
A nyestkutya testének tömege 4-6 kilogramm. Állatunk jóformán mindent megeszik: leginkább apró rágcsálókat, madarakat és azok tojásait zsákmányolja, továbbá bogarakat fogyaszt, és nem veti meg a különféle növényi eledelt sem. A nőstény vemhességi ideje60-65 nap, rendszerint négy-öt kölyköt fial, de olykor előfordul - mint 1995-ben a Fővárosi Állat-, és Növénykertben-, hogy kilenc kölyök születik. A szülőpár együtt neveli utódait.
A kölykök életük első hónapjában vakok, a szemük 30-35 napos korukban nyílik ki. Három hónaposan már mindenevők, félévesen anyányiak, s tíz-tizenkét hónaposak, amikor elhagyják a szüleiket.
Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt Szabolcs-Szatmár megyében. Azóta is szórványosan előfordul. A hatályos rendelet szerint egész évben vadászható, mert hazánk faunájában idegen, életmódjából adódóan érzékeny károkat okozhat a földön fészkelő madarak között, és terjeszti a veszettséget.
Gera Pál
Kép: Bagosi Zoltán
Terjedésére, általa addig nem lakott területeken való felbukkanására a negyvenes évek második felében, az ötvenes évek elején figyeltek fel. Valószínű, hogy tenyésztelepekről elszökött állatok szaporodtak el, mert- mint kiderült - jól alkalmazkodtak az új környezethez, szaporodtak, és sikeresen felnevelték az utódaikat.
A nyestkutya testének tömege 4-6 kilogramm. Állatunk jóformán mindent megeszik: leginkább apró rágcsálókat, madarakat és azok tojásait zsákmányolja, továbbá bogarakat fogyaszt, és nem veti meg a különféle növényi eledelt sem. A nőstény vemhességi ideje60-65 nap, rendszerint négy-öt kölyköt fial, de olykor előfordul - mint 1995-ben a Fővárosi Állat-, és Növénykertben-, hogy kilenc kölyök születik. A szülőpár együtt neveli utódait.
A kölykök életük első hónapjában vakok, a szemük 30-35 napos korukban nyílik ki. Három hónaposan már mindenevők, félévesen anyányiak, s tíz-tizenkét hónaposak, amikor elhagyják a szüleiket.
Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt Szabolcs-Szatmár megyében. Azóta is szórványosan előfordul. A hatályos rendelet szerint egész évben vadászható, mert hazánk faunájában idegen, életmódjából adódóan érzékeny károkat okozhat a földön fészkelő madarak között, és terjeszti a veszettséget.
Gera Pál
Kép: Bagosi Zoltán
ünnepi ajánlatok
- Valutaváltó
- Üzemanyagárak
- Iránytű
- EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
- Hasznos információk
- Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
- Utazók sarka
- Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.