Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Magazin

További cikkek

223 224 225 226 227 228 229 230 231 232

Vásár gőzerővel - Magasvasút és kátyúk: Thaiföld és Laosz
Február 9, szerda, 18:15. Bangkok, Khao San utca. Ilyenkor, sötétedés után a legnyüzsgõbb ez a párszáz méter hosszú utca. Itt van mindenki, aki hátizsákkal mászkál Délkelet-Ázsiában: innen indulnak tovább, ide érkeznek meg. Sokan itt ragadnak napokig: van itt minden, ami az utazástól megviselt utazónak kell: talpmasszázs és könyvcsere, csapolt sör és banános palacsinta, repülõjegyfoglalás és internet.Mi magunk sem voltunk kivételek. Négy hónapos "nélkülözés" után itt volt a Kánaán. Végre lehetett olyan luxuscikkeket kapni, mint tusfürdő, tej vagy éppen 44-es szandál. A tervezettnél több idõt azért kellett még Bangkokban töltenünk, mert itt három vízumot is be kellett szereznünk: a laoszit, a kínait és a vietnámit. Az utóbbi két ország követsége február közepén még mindig zárva volt, újévi szünet miatt (már jó egy hete); a laoszi meg egy Buddha háta mögötti helyen van.Bangkok nagyjából hatmilliós város, mindenki mindenhová igyekszik, hogy a többszáz üvegpalota-irodaház vagy hasonló bevásárlóközpont valamelyikébe eljusson. Közlekedési dugók állandóan vannak, és mindenhová legalább egy óra eljutni. Szerencsére december óta üzemel a hat-hét emelet magasságban suhanó magasvasút, a SkyTrain. Ez, és a várost behálózó magasépítésű autópályák sokat könnyítenek a helyzeten.Nekünk Bangkok a mindenbõl való feltankolást jelentette. Vízumok, újabb útikönyvek, kozmetikumok, filmek, pólók. Energiatartalékainkat is fel kellett táplálni... Február 16, szerda, 15:50. Mae Sarit felé vezető út. Nem volt elég 25 nap Burma, itt Thaiföldön is a keleti határ melletti úton találjuk magunkat. Egy õrült sofõr vezeti a kis nyitott furgont, az éles kanyarokat is féktelenül veszi be, szó szerint. Az egyik megállónál egy Red Bullt vesz, késõbb egy doboz sör van a kezében. Egy kis halálfélelem nem árt, annál édesebb a megérkezés. Na, de hová? Egy nagyobbfajta faluban (30 bambuszház) sötétedett ránk, csak másnap tudunk továbbállni. Az egyetlen szállás egy faépítmény, egy burmai menekült vezeti. Világítás petróleumlámpával, ideillő Omega-sláger éneklése mellett. Enni nem tudtunk semmit, az egyetlen étterem már bezárt. Egy bezárt boltból könyörögtünk ki egy fürt banánt, meg egy liter ivóvizet.Másnap "buszozunk" tovább észak felé. Az út mentén burmai menekülttáborok sorakoznak, nyomorúságos és zsúfolt körülmények között. Késő délutánra jutunk el Mae Hong Songba, ez már egy takaros kisváros, még éjjel-nappali bolt és internet is van. Innen nem messze három kis falucskában laknak talán a legfurcsább kinézetű törzs tagjai. Õk a "zsiráfnyakú" nõk (a férfiak nem dekorálják ki magukat, Chicago Bulls póló és szakadt farmernadrág van rajtuk), vagyis a padaung törzs. Maga a falu kis vállalkozássá nõtte ki magát, csak 1600 Ft-nyi belépő leperkálása után juthatunk be. Jó tudni, hogy ez a pénz ott is marad a faluban. Kicsit olyan, mintha állatkertben sétálnánk és egzotikus vadakat nézegetnénk, persze õk meg minket néznek hasonlóképpen. Ha valaki nem tudná, a padaung nõk vastag sárgaréz-spirált hordanak nyakukon, kislány koruk óta. Úgy néz ki, mintha megnyújtott nyakuk volna, de valójában a vállcsontjukat nyomja lefelé a fémspirál.Este a városban rendõrök figyelmeztetnek: maradjunk a járdán, sõt guggoljunk ott le. Rövid kérdezõsködés után kiderül, hogy a thai királyné és 50 autóból álló kísérete halad el nemsokára. Gondoltuk, biztos lesz majd integetés, pápa-módra, de csak elsötétített üveges terepjárókat láttunk.Következő állomásunk a Soppong nevű település. Ennek a környékén is el lehet barangolni hegyi törzsek falvaiba, - ezúttal a lahu és a liszu népekhez. Egy ötórás kirándulást terveztünk délutánra. Térképünk nem volt, csak egy kis vázlatunk. Egy kritikus ponton egyikünk elõhozakodott a természetben való tájékozódás "kiscserkész" módszerével. Ezt követve hamarosan egy fakitermelés közepén találtuk magunkat, majd a csapat józanabbik felének utasításait követve szépen visszabandukoltunk a járt útra. Mire a fõútvonalra visszaértünk, a királyné most éppen erre járt, újabb negyed óra guggolás az árokparton. (A nap hátralévő részében még négyszer haladt el ide-oda az ötvenautós menet.) Február 20, vasárnap, 22:38, Chiang Mai, éjszakai piac. Ami folyik: thai lányok árulnak pólókat és cK farmerokat, akha törzsbeli nénik ékszereket. Kapható itt mindenféle népmûvészeti dolog, egész Észak-Thaiföldrõl és a szomszédos területekrõl. Árulnak nádfonatú tálcákat, faintarziás evõpálcikákat, mintha egy hatalmas lakberendezési bolt rakodná ki áruit a járdaszegélyre. A kínálat mellett hatalmas nagy a kereslet is. Nyugati turisták hada özönli el a standokat. Fõleg a 40-50 év körüliekbõl álló turistacsoportok költenek; mi és a magunkfajták inkább csak nézelõdünk.Durván félúton Bangkok felé, útba esik Sukhothai városa, Sziám középkori székhelye. Ide még rövid északi körutunk elején ugrottunk be, két éjszakára. Biciklit bérelve kellemesen bejárható a szépen parkosított romváros. Vízililiomos tavacskák között egy-két sztúpa, néhány Buddha-szobor kínálja magát. Szóval, buszozunk le Bangkokba. Reggel hatra gördülünk be az északi buszpályaudvarra, de két és fél órába telik, míg onnan bebumlizunk a "hátizsákos gettóba", a Khao San utcára.Pár nap Bangkok levezetésnek: a vietnámi vízumot fölvesszük, rohanunk át a kínai követségre. Szerencsére már kiünnepelték magukat újév alkalmából, így pár nap alatt meglesz az újabb pecsét az útlevelünkben. Mellesleg kitaláltuk, hogy kis papírszeletekkel védjük a még üres oldalakat. Számításaink szerint még legalább öt oldalra lesz szükség.Amint megvan az összes vízum, még egy utolsó adag banános palacsinta, aztán irány a vasútállomás: másnap reggelre már a lao határon leszünk. Még tiszta szerencse, hogy a vonat indulása elõtt két és fél órával álltunk neki buszt keresni. A 7-esre vártunk már vagy 40 perce, de aztán rájöttünk, hogy a 15-ös is jó lesz. Ezzel újabb 40 perc kavargás után a kiindulási pontunkhoz értünk vissza; kezd felmenni a pumpa. Igaz, hogy hatszor megkérdeztük, hogy az állomásra megy-e, és bólogattak is, egy sötét utcasarkon kell leszállnunk, ahonnan majdnem fél órát kellett még gyalogolni - hátizsákokkal. Sebaj, még volt húsz percünk az indulásig. Közben nagyjából kétpercenként húztak el mellettünk a hetesek. Huhh, végre az állomás: a vonat egy órával késõbb indul csak... Február 26, szombat, 12:20. Vientiane fõutcája. Az éjszakai vonatozás után a thai oldalon még egy utolsó virtuális levél a családnak, aztán irány a "Barátság-híd"; ez vezet Laosz fõvárosába. Amikor a 14-es busz megérkezik a városba, valami gyanús lesz. Itt vagyunk a fõutcán, de városias jelleg csak erõs fantáziával fedezhető fel. A kétszintes épületek között egyszercsak jókora üvegpalota tornyosul: mostanában készül el a Lao Nép Kultúrpalotája. Bagettpékség elõtt úttörõnyakkendõs gyerkõcök bicikliznek el. Egyszerre él itt a koloniális múlt és a kommunista jelen.Ebben az álmos városkában - melynek nevét Vieng Csannak kell ejteni - nem lepõdnek meg, ha kiderül: magyarok vagyunk. Egy 60 körüli angol vendég az egyik étteremben elmeséli, hogy '56-ban fegyvert csempészett Szombathely környékén. A fõtéri kocsmáros két szóból felismeri, honnan vagyunk, nemsokára már fitogtatja is magyar nyelvismeretét, vagyis a nemes négylábú és az ember alantas viszonyára utal. Kiderült, hogy horvát az illető és nagyra értékelte közös történelmünket. A buszpályaudvaron pedig egy elcsigázott szempár köszön ránk, "sziasztok". Rudi akkor már nyolc hónapja csavargott Ázsiában, javarészt bicajjal; az utolsó egy hónapban vele tartott barátnõje, Kati is.A nem egész ötmilliós ország százezres fõvárosában egymást érik a nemzeti önkifejezés példái. Az elnöki palotától két sarokra, a horvát sörkert mellett van a nemzeti könyvtár (akkora, mint nálunk egy kisvárosi fiókkönyvtár), újabb száz méter a kultúrpalota, ez a maga hét emeletével messze a legmagasabb épület. De van itt repülõtérnek szánt betonból épült buddhista diadalív is, meg egy megyei másodosztály-szintű nemzeti stadion is, mindez egy egykilométeres körön belül.Első vidéki állomásunk Vang Vieng, apró városka egy karsztvidék kellõs közepén. Eszetlen sok a külföldi, fõleg a "fõutcán", ezen a százméteres utcaszakaszon, ahol egymást érik a pékségek, biciklikölcsönzõk és éttermek. Menekülünk ki a folyópartra, de ott is sokan vannak (vagyunk). A gyorsfolyású patakon kis bambuszhíd vezet át, félúton derül ki, hogy fizetõs (15 Ft). Néhányan inkább feltûrik a nadrágjukat és átgázolnak a térdig érő vízen (mi is). A túloldalon csodás karsztalakzatok sorakoznak. Ahogy közeledünk feléjük, egyre gyakrabban hívogatnak a gyatra angolsággal megírt táblák az ilyen meg olyan barlangokba. Az egyik legnagyobbikba be is merészkedünk. A nagy csarnokon belül egy fekvő Buddha világosodik meg éppen, ha megfelelő szögben süt be a nap. Nem vagyunk kifejezetten barlangászok, de egy kis lámpával felszerelkezve beljebb hatolunk a sötétség felé. Egy óra alatt sikerült egy kis kört tennünk, két belsõbb csarnokon keresztül.A városkában a barlangokon kívül a legjobb dolog a bambuszhídról lábat lógatni és bámulni a hegyeket vagy a folyón átgázoló olcsó kínai traktorok által húzott utánfutókat, tele emberekkel vagybambuszrudakkal. Március 2., csütörtök, 10:30. Útban Luang Prabang felé. Bármennyire is próbáltuk kideríteni, mikor és milyen busszal lehet eljutni az egykori királyi székhelyre, mindenkitõl ugyanazt a verziót hallottuk. Reggel kilenc. Mint kiderült, csak külföldieket szállít a busz, eléggé bizarr látvány ennyi jóltáplált egyed egyszerre, egy ilyen szegény vidéken. Nekünk csak a sorok közötti kis hokedlin jutott hely, de öt perccel késõbb már áldjuk a szerencsénket: nyolc srác már csak a busz tetején fért el. A helyiek vajon mivel utaznak? Mögöttünk egy ötgyermekes amerikai anyuka utazott mind az öt gyerekével. Még induláskor kért négy-öt nejlonzacskót, hátha kell. (Nem kellett.) Négy óra elteltével hárman leszálltak annál a keresztezõdésnél, ahonnan a 30 évvel ezelõtti híradásokból ismert Rizsesköcsög-síkság felé vezet az út. Állítólag elég veszélyes erre menni, gerillák tevékenykednek, pl. úton állnak.Luang Prabang nagyon büszke arra, hogy a világörökség része. A Mekong itt hömpölyög a lábainál, és egy sajátos templomépítészeti stílust látni mindenfelé a városban. 1975-ig hercegi/királyi székhely is volt itt, ma a palotában múzeum látogatható. Igazából csak egy álmos kisváros manapság, ahová a helyi lakossághoz viszonyítva túl sok külföldi látogató érkezik. Ez sajnos meglátszik az árakon is. Egy-egy templomnál viszonylag magas belépõt kell fizetni; '98-ban állítólag még sehol nem szedtek díjat.Leginkább csak céltalanul sétálgatni lehet a Mekong vagy az abba torkolló Nam Khan folyócska partjain. Pontosabban nem is a partokon, hanem jóval magasabban, az utca-szinten. A folyók vízszintje errefelé nagyon széles sávok között mozog. Most, a száraz évszak közepén a vízszint a meder szélétõl húsz-harminc méterrel lejjebb van. Amint visszahúzódik a víz, az emberek kis konyhakerteket alakítanak ki. Elõször jön az utca, aztán a karfiol-, hagyma- és kukoricakertek, egy rövid iszapos sáv, végül a hajók és csónakok.Luang Prabangban éppúgy, mint az Anglia méretű ország többi részén mindenhol, egymást érik a "Látogasson Laoszba Év 1999/2000" feliratok. Minden egyes szállodán, kifõzdén és buszmegállón ott ékeskedik a jelmondat. Csak az a kár, hogy Laoszon kívül errõl senki nem tud semmit. A viszonylag nagyszámú külföldi ellenére az emberek nagyon nyitottak és barátságosak. Amerre csak lép az utazó, hangos "szábadí" kiáltások kísérik. Fõleg a kisgyerekek lelkesek nagyon. Amikor egy nyitott furgon végigrobog egy kis falvakkal övezett úton, tízméterenként tucatnyi gyerek tör ki örömujjongásban, hogy megpillantottak egy (két-három) külföldit. Március 8., szerda, 7:45. Huay Xai, reggeli. Három napi hajózás után kifejezetten jól esett ágyban, párnák között aludni, s utána asztalnál reggelizni, sõt, egyáltalán reggelizni. Egész reggel az utcai hangszórókból "lelkesítő" zene szól, a helyi emberek boldog arccal sétálgatnak. Nem csoda: munkaszüneti nap van, gyengébbek kedvéért Nemzetközi Nõnap. A házak fellobogózva, a reggelizõhellyel szemközti szállodán még sarlós-kalapácsos (vagyis szovjet) zászló is lengedez.Ilyen idilli körülmények közepette vágunk neki egy tízórás "buszozásnak". Valójában tízen kuporgunk egy kis teherautó platóján két sorban, egymással szemben. 150 km, tíz óra alatt. Az első két óra még jól telt el, letaposott földúton haladtunk. Aztán egyre gyakrabban kellett leszállni megtolni a járgányt. Egyszer-kétszer pedig egy nagyobbacska patakon keltünk át - híd persze nem volt -, ilyenkor leszállás után hosszabb szünetet tartottunk: egyszer például ki kellett várnunk, míg a sofõr megfürdik a patakban. Nem panaszkodhatunk, végül is nem robbantunk le, fel, stb.Igy jutottunk el a kínai határhoz közeli Luang Nam Tha városkába. Itt aztán tényleg nem tud mit csinálni az utazó, csak megvárni a következő reggelt. Errõl a helyrõl ugyanis bárhová csakis és kizárólag reggel nyolckor indulnak furgonok, jobb esetben buszok. Még szerencse,hogy van egy reggeli piac, igaz, ehhez korán kell fölkelni. Nyolc körül már pakolnak össze. Előtte viszont mindenféle egzotikus finomságot láthat a piaci szemlélő. Van itt horogra felfûzött kecskebéka, ópium (fiatalabb olvasóknak: mák), vagy éppen szárított denevér. Ezt az arra érdemesek csemegeként rágcsálják. Mi azért megmaradtunk a bevált dolgoknál: nagyon ízlett az olajban kisütött banán, amolyan "banán schlafrockban".Innen két óra a határ felé Muang Sing városa (kb. száz ház). Laosznak ezen a vidékén lakik a legváltozatosabb, legkevertebb népesség. Elvileg el lehet látogatni környező falvakba, ha sikerül biciklit szerezni. Nekünk nem jutott már, de nem is nagyon bántuk. A leglátványosabbnak éppen az bizonyult, hogy az ember kiállt a piactér sarkára, ide jönnek be a "buszok" is, a környékbeli falvakból úgyis mindenki ide jön be. Egy-két óra leforgása alatt, ezzel a "módszerrel" öt-hat törzs képviselõit sikerült látnunk. Valami nagyon jellegzetes fejdísz, hajviselet, fülbevaló különbözteti meg õket egymástól.Itt hallottuk, hogy az elõző héten egy külföldit lelõttek a gerillák a rizsesköcsögökhöz vezető úton. Csak nem azok közül valakit, akikkel mi utaztunk? Mindenesetre, amikor kibámészkodtuk magunkat, az egyik reggel visszazötykölõdtünk Luang Nam Tha felé. Reméltük, hogy még aznap tovább tudunk jutni a kínai határátkelő felé, de délelõtt 11-kor ez már reménytelennek bizonyult. Másnap aztán megint nekirugaszkodtunk, most már sikerrel. Legközelebb tehát kínai útibeszámolót küldBán Csaba és Békeffy ZitaLEGeslegjobb az eddigi öt hónap alatt: három nap hajózás a Mekongon. Laosz úthálózata igen kezdetleges, ezért nagy szerep jut a folyami hajózásnak. Gondoltuk, mi is kipróbáljuk, milyen az élet a vízen. A fülsiketítő rohamcsónak helyett a sokkal lassabb hajót választottuk, ezzel három napig tart az út Luang Prabangtól Huai Xayig fölfelé árral szemben. A rozoga kis tákolmányba 15 külföldi szállt be és néhány helyi. A folyónak ez a középső szakasza nagyon vad: hegyes sziklák között zubog, örvénylik. Máshol meg finom fehér homokból épít zátonyt.Az első nap gyorsan telik: mindenki gyönyörködik, fényképez, beszélget. Egy tízházas falucskában ér minket az este. Egyetlen bambuszházikóba zsúfolódva majszoljuk a marék rizsbõl és tésztás levesbõl álló menüt. Kezd összeérni a társaság. Másnap újabb bámészkodás. Ebéd után páran kiszállnak, csak a tízfõs "kemény mag" marad. Közben át kellett szállni egy nem kevésbé rozoga teherhajóra. Rossz ómen? Este kiderül, hogy falu van, csak szállás nincs, vagyis a hajó padlózatán kellett berendezkedni az éjszakára. Alvás elõtt romantikus csillagböngészés: a Göncöl-szekér fejjel lefelé. Alvás csak szakaszosan sikerül, hely alig van. Reggel, 48 órás összezártság után már oldódnak a kötöttségek; még a mogorva angol úr is zoknira vetkõzik. A Mekong a thai határ felé már jóval szélesebb, megritkulnak a sziklagátak is, ideje partra szállnunk.

A román stílus
Történeti tényekRomán kori művészetnek vagy romanikának a 11-13. századi Nyugat-Európa művészetét nevezzük. Ahogy a keletről Európába érkező barbár törzsek végleg letelepedtek, valamint megerősödtek a térség keresztény uralkodói, úgy terjedt el mind szélesebb körben a román stílus, amely főként az ókori római, az ókeresztény és a bizánci művészeten alapult.Kelet felé némi késéssel kezdte éreztetni hatását a romanika, így Magyarországon is főként csak a 12-13. századtól kezdődően beszélhetünk jelenlétéről.Meghatározó stílusjegyekA román stílus főleg az építészetben jelentkezett, - elsősorban a templomépítészetben; de a világi építészetben is megtalálhatjuk nyomait. Az építészeti eljárások, technikák fokozatos tökéletesedése újszerű megoldásokat tett lehetővé, bár még erősen érezhető a római hatás. És noha újból feléled az érdeklődés a díszítőművészet iránt, az elsődleges szempont mindazonáltal az épületek védelmi szerepének érvényesítése marad.A román kor építészetére jellemzőek a tömörebb, zártabb formák, a vaskos falak, a nagy tömegek; gyakori megoldás a vízszintes vagy félköríves térlefedés (ez utóbbit nevezzük dongaboltozatnak); az ajtók és az ablakok általában kisméretűek, félköríves záródásúak; az oszlopok négyzetes fejezetűek, a rajtuk megjelenő alkalmazott plasztikák motívumaikban erősen stilizáltak; a kor építőmesterei előszeretettel képeznek még kupolákat és tornyokat. A kor építészetéből főként templomok maradtak fenn, ezeknél általános alaprajzi megoldás a háromhajós, valamint a kereszthajós térelrendezés; jellemző még a szentélykörüljáró és az ahhoz kapcsolódó kápolnakoszorú. A templombelsőket mozaikok és freskók egyaránt díszíthették.Jelentős volt még a korszak művészetében az ötvösség, az elefántcsont-faragás, a zománcművesség valamint a miniatúrafestés. A megjelenő díszítőmotívumokban és figurális alkotásokban a középkor ízlésvilága és életvitele enciklopédia-szerűen tárul fel.Ilyen stílusú példáulA román stílus legelevenebb, legmarkánsabb, legkiforrottabb megjelenéseit természetesen Nyugat-Európa egyházi építészetében találhatjuk meg (clunyi kolostor, 1095 körül; Notre-Dame-la-Grande, Poitiers, 1130-1148.). Magyarországon a romanika építészetét képviseli például a lébényi bencés apátsági templom (1208 után), valamint a Szt. György bencés apátsági templom, közismertebb nevén: a jáki templom (1220 körül).- cp -

Amit a korstílusokról röviden tudni érdemes - Új sorozatunk elé
A világot járva előfordulhat velünk olykor, hogy - megállva egy templom, egy középület vagy egy kastély előtt - elbizonytalanodunk, mikor és milyen stílusban is épülhetett az adott építészeti alkotás. Képtárakban, múzeumokban megfordulva néha hasonló tanácstalanságba eshetünk egy-egy műtárgy kapcsán.Pedig a művészeti korstílusok ismerete - azon túlmenően, hogy ez a tudás az emberi kultúra, az általános műveltség egyik alapvető elemét képezi - segít pontosabban tájékozódnunk, eligazodnunk a művészet fejlődéstörténetének csodálatos birodalmában is. Az egyes korstílusok elemi felismerése révén egyrészt már könnyebben elhelyezhetünk különféle műalkotásokat is, másrészt viszont valami többletet is megtudhatunk az adott alkotások sajátos világáról. A stílus ugyanis nemcsak külső forma, hanem egyfajta tartalmi üzenet is egyben az alkotók részéről. A külsődleges ismertetőjegyek mögött lényeges koncepcionális elvek húzódhatnak meg, amelyek megismerése magához az alkotáshoz szintén közelebb vihet minket.A következőkben tehát kísérletet teszünk egy-egy korstílus, stílusirányzat lényegre törő áttekintésére. A román stílus, a gótika, a reneszánsz és más korstílusok rövid bemutatásánál kitérünk majd a történelmi háttérre, az adott stílus művészettörténeti jelentőségére, helyére; továbbá az alapvető formai jellemzők számbavételével valamint konkrét példák segítségével ismerhetünk meg egy-egy stíluskorszakot.Bízunk abban, hogy az itt következő - egy-egy stílusirányzattal megismertetni szándékozó - rövid leírások a könnyebb tájékozódáshoz segítik majd hozzá az Olvasót és ily módon végeredményként a művészet gazdag, változatos világa is otthonosabbá válik.- cp -

A jóga és a helyes légzés - A jógalégzés alapjai
A jóga tanában a légzőgyakorlatok - szanszkrit nyelven: pránajámák - különleges jelentőségűek, ugyanis egyfelől: a jóga rendszerében elemi feltétel a helyes légzéstechnika elsajátítása, másfelől: csaknem minden kedvező hatás e gyakorlatok révén is valósul meg.Általánosságban elmondható sajnos, hogy az emberek többsége a levegővétel helytelen módjaihoz szokott hozzá, pedig a légzés - azon túl, hogy biztosítja a szervezet gázcseréjét - számtalan életfolyamatra - szívműködés, vérkeringés, izomműködések, idegi folyamatok - más utakon is kihat. Így a helyes légzéstechnika megtanulása már önmagában hozzájárul egy lépéssel az egészség megőrzéséhez.A jóga légzőgyakorlatainak végrehajtásához lényegében ugyanazok az alapvető feltételek szükségesek, amelyek általában a jóga többi gyakorlatcsoportjához is. Értelemszerűen igen fontos, hogy a légzőgyakorlatokat friss, tiszta, jó levegőjű helyen végezzük. Lehetőség szerint a szabadban - erdőben, kertben - kezdjünk neki a gyakorlatoknak, de természetesen szobában, zárt helyiségben is megteremthetők egy kiadós szellőztetéssel (10 percnyi kereszthuzat) a kellő feltételek. Szintén lényeges feltétel még a csend, a kellemes hőmérséklet valamint a félhomály is - ezek nagyban hozzájárulhatnak a légzőgyakorlatok elsajátításához szükséges ellazulás és figyelemkoncentráció kialakításához, és ezzel a hatékonyabb gyakorláshoz.A légzés egyik legfontosabb szabálya, hogy a levegőt lehetőleg mindig orron át szívjuk a tüdőbe. Az orrlégzés ugyanis az erőteljesebb légzőmunka eredményeként fejleszti a légzőizmokat, élénkíti a vérkeringést; különben pedig az orrüreg a beáramló levegőt portalanítja, felmelegíti és párásítja is. Fontos továbbá, hogy a mély belégzéshez mindig erőteljes kilégzés párosuljon; tulajdonképpen minden jógalégzést intenzív, kiadós kilégzéssel kezdünk.A légzés egyébként a jógalégzés esetén is négy fázisra osztható: belégzés (púraka), belégzés utáni légzésszünet - lélegzet-visszatartás (kumbhaka), kilégzés (récsaka) és kilégzés utáni szünet (szúnjaka). A kilégzés és a belégzés lehetőleg minél egyenletesebb legyen; a légzésszünetekkel együtt fokozhatjuk a légzés időtartamát is, azonban erőltetni semmit sem célszerű!Lehetőleg étkezés előtt gyakoroljunk, mivel az étkezést követő telítettebb állapot megnehezíti a légzés egyes elemeit! Helyezkedjünk el kényelmes testhelyzetben (ez álló, hanyatt fekvő, ülő helyzet egyaránt lehet), és nyugodt, egyenletes légzőmozgásokkal hajtsuk végre a gyakorlatokat!A következőkben az úgynevezett teljes jógi légzéssel és szakaszaival ismertetjük meg az olvasót. A teljes jógi légzés képezi a kiinduló pontját és az alapját a jóga valamennyi légzőgyakorlatának. Ezt lényegében három elem, illetve szakasz alkotja: hasi légzés, középlégzés és felsőlégzés.A hasi légzés elnevezése onnan ered, hogy fellépését a hasfal mozgása jelzi. Belégzéskor ugyanis a hasi szervek kissé lefelé és előretolódnak, ami által a hasfal jól láthatóan előredomborodik, kilégzésnél pedig ellenkező irányú mozgás adódik. E légzéstípus alkalmával elsősorban rekeszizmunkat használjuk. A hasi légzés legtöbbször normális esetben is megfigyelhető, és igen jelentős légzésszakaszt képez, mivel mély belégzéskor a levegő 60%-a ezzel a légzéstípussal kerül a tüdőnkbe.Az önálló hasi légzés begyakorlásakor különösen fontos a kiegyenesített testtarás, továbbá az, hogy lehetőség szerint öltözékünk minden szorosabb darabjától (öv, nadrágszíj) megszabaduljunk, és hogy ne telített gyomorral kezdjünk neki a gyakorlatnak, mivel mindezek gátolnák az érintett izomcsoportok mozgását.A hasi légzést - mint minden más légzést is - kilégzéssel kezdjük. Ilyenkor a rekeszizmot ellazítjuk, a hasizmokat pedig enyhén összehúzzuk. Rövid szünetet követően megkezdjük a belégzést. Ekkor ügyeljünk arra, hogy a mellkas középső és felső részébe ne kerüljön levegő, a mellkas has feletti részének izmait tehát itt ne használjuk! Belégzésnél a rekeszizom rostjait összehúzzuk, a hasizmokat pedig ellazítjuk. Fontos, hogy a levegőt sohase szívjuk, az az izmok mozgása révén szinte magától áramoljék a tüdő alsó részébe! Az egyenletes belégzés után ismét rövid szünetet tartunk, majd ugyancsak egyenletes kilégzésbe kezdünk. Itt szintén kizárólag csak a rekeszizom és a hasizom léphet mozgásba.A középlégzés a mellkas középső részének légzőmozgásával valósul meg. Mivel ebben a mozgásban főként a bordák vesznek részt, bordalégzésnek is nevezik. E szakasz a közönséges légzésben akár a levegő 30-50%-át is szolgáltathatja.A különálló bordalégzés gyakorlását szintén kilégzéssel kezdjük. Rövid szünet után egészen lassú belégzést kezdünk meg, amelynél tudatosan ügyelünk arra, hogy sem a hasfal és a rekeszizom, sem pedig a vállak és a kulcscsontok ne mozduljanak el, tehát hogy hasi és felső belégzés ne jöjjön létre. Belégzés után hosszabb ideig bent tartjuk a levegőt, majd egyenletes kilégzést végzünk, itt is ügyelve, hogy a hasfalunk és a vállunk ne mozduljon el.A felsőlégzés a mellkas felső részének mozgása révén jön létre. E mozgásban jelentős szerepet játszanak a kulcscsontok, ezért e légzésfajtát kulcscsonti légzésnek is nevezik. A belélegzett levegőmennyiség szempontjából e szakasz kevésbé tűnik jelentősnek, ám az igazán egészséges légzésformának mégis fontos eleme, mivel egyedül csak a felsőlégzéssel is kiegészülő teljes légzés teszi lehetővé a tüdőcsúcsok gázcseréjét.Elsajátítása, illetve a különálló felsőlégzés tudatos beidegzése ugyanolyan módon történhet, mint a középlégzésé, azzal a különbséggel, hogy itt a váll, a kulcscsontok emelkedése és süllyedése a cél, miközben a hasi és a középlégzés szakaszában az izmok nem mozdulnak el.A teljes jógi légzés - mint ahogy a neve is utal rá - az emberi légzés mozgásfolyamatainak lehető legteljesebb körét fogja össze, ugyanis mindhárom - az előbbiekben leírt - szakaszt egyesíti magában. A teljes légzés gyakorlatában a hasi szakasztól kezdve fokozatosan telítődik a tüdő, az egyes szakaszok azonban idővel éles határ nélkül simulnak egymásba.Légzés közben igyekezzünk egész figyelmünket kizárólag a légzés menetére irányítani, nem erőltetett megfeszítéssel, hanem nyugodtan. A teljes jógi légzés elsajátítása szempontjából elengedhetetlen a figyelemkoncentráció, amely a légzéssel való együttes alkalmazás révén segít minket hozzá a legkedvezőbb élettani hatások eléréséhez.A teljes jógi légzés egyesíti magában a korábban bemutatott részlégzések minden előnyét. Továbbá azok együttes jelenléte révén a légzés különböző izomcsoportjai között is fokozottabb együttműködés, mozgáskoordináció alakul ki; továbbá a teljes forma még inkább fokozza a helyi vérkeringéseket, fejleszti a légzésben résztvevő valamennyi izomcsoportot, de a tüdőt is.A teljes jógi légzés elsajátításával és rendszeres gyakorlásával - amellett, hogy a jóga egyik központi szerepű eleme lesz a sajátunk - fokozottan valósíthatjuk meg az egészségmegőrzés célját is, hiszen a jógalégzéssel egy valóban helyes légzésmódot tanulhatunk meg.- cp -

Számmisztika I. - Elemzés Cheiro rendszere alapján
Az emberiség nagy részét foglalkoztatja, s mindig is érdekelte az, hogy van-e végzet. A történelem folyamán rengeteg elmélet, hit és vallás született ezzel kapcsolatosan. Az alapjainkban kutakodva megláthatjuk, most is az egyik legérdekesebb filozófiai kérdés: van-e valami, ami sorsszerűen, vagyis megváltoztathatatlanul befolyásolja az életünket?Mindenképpen igen a válasz, s egy ilyen komoly tényező a nevünk és a születési dátumunk is. A születésnapunkat nem változtathatjuk meg, azt olyan erők intézték, ami felett a hétköznapi embernek nincs hatalma. Ha valaki mondjuk megindított szüléssel jön a világra vagy éppen császármetszéssel, akkor az sem véletlen. Földünkön minden - még a katasztrófák is - egy olyan felsőbbrendű akaratot szolgálnak, ami megadja nekünk a boldogság és belső béke lehetőségét is a maga tökéletesen szervezet rendszerén belül. Érezzük, hogy minden esemény mögött tervszerűség működik, de csak, ha visszatekintünk magunk mögé a múltba, akkor válnak a megtörtént csodák világossá előttünk.A születésünkön kívül van egy, a sorsunkat teljes bizonyossággal meghatározó tényezőnk: a nevünk. Ez viszont már megváltoztatható. Igaz ugyan, hogy Magyarországon a házasságkötésen kívül egyetlen alkalommal engedélyezett a névváltoztatás az ember élete folyamán. Érdemes azonban előre gondolkoznunk, például ha gyermeket várunk - úgysem a szülőszobában szokott a kicsinyünk neve eldőlni. Tehát, ha már tudjuk, milyen nevek tetszenek, akkor hasznos dolog kiszámolgatnunk, mit is okozhatunk annak a kis jövevénynek az ő nevével, amit a szüleitől kap, első, s egyetlen biztos ajándékként.Azt mindenki beláthatja, hogy egy furcsa, vagy nevetséges név miatt akár még csúfolhatják is a gyermekünket, s egy határozott, jó csengésű név máris a sikert ígéri. De ennél többet is megtudhatsz, ha egy-két numerológiáról szóló könyvet elolvasol vagy ezt az ismertetőt végigböngészed.Cheiro könyve elején hosszasan elemezgeti, hogy miért alakulhattak úgy a számok, ahogyan, s milyen módon kapcsolódunk a számok által a világegyetemhez. Én ettől most eltekintek, s csak a véleményem szerint érdeklődésre számot tartó részeket dolgozom fel.A számmisztika célja nem csupán a jól használhatóság, a szerencse előidézése, sokkal inkább az, hogy általa az ember tökéletesebbé válhat. Jobban megismeri önmagát, s hatékonyabban ki tudja fejezni azt, aki ő maga, ennek következménye képpen boldogabban élhet. Így összhangba tud kerülni a magasabb rendű törvényekkel, a rendszerrel és a dolgok rendjével, aminek létezését köszönheti. Segítségével bárki teljesebb életet élhet, ami önmagában is nagy teljesítmény egy emberi életben.Világunkban minden rezgésből áll, s mindennek megvan az arra a dologra jellemző rezgésszáma. A testeknek, tárgyaknak és a megfoghatatlan anyagoknak is van saját rezgésük, így a gondolatoknak, s a neveknek is. A név is egy gondolat tulajdonképpen, hiszen, ha valakire emlékezünk, arcán, küllemén kívül felidézhetjük nevét is. Ha valakinek csupán a nevét mondjuk ki, s nem állítjuk oda a másik ember elé, akkor is nyilvánvaló, kiről beszélünk. A fizikai világ dolgait is képesek vagyunk befolyásolni egy-egy rezgéssel, például az ember nevével. Ez már alapvetően meghatározhatja, hogy kit tartunk szimpatikusnak, s ki az, akivel még nem is találkoztunk, de máris ellenszenvesnek tűnik.A számok és jelentésükAz 1-es szám a Napot jelenti. Ő a legfőbb, a kezdet. Minden élet alapja a Földön a Nap, éppen így az összes szám alapja az egy. Ez a szám mindent képvisel, ami egyedi, kreatív és pozitív. Aki ennek a számnak a befolyása alatt született, az munkájában alkotókész, leleményes, találékony. Nézetei erősen egyediek és határozottak. Az ilyen emberek egyéni vállalkozásaikban makacsok és határozottak.Ez vonatkozik mindenkire, aki az 1-es szám jegyében született, így bármely hónap 1-ején, 10-edikén, 19-edikén, 28-adikán, de legfőképpen azokra, akik július 21. és augusztus 28. között születtek vagy pedig március 21. és április 28. között.Az 1-es számú emberek ambiciózusak, nem szeretik a korlátozásokat, s bármi is legyen a szakmájuk, mindig kitűnnek benne. Vezetők kívánnak lenni és képesek megőrizni tekintélyüket. Elérik, hogy beosztottjaik tiszteljék őket, s fölnézzenek rájuk. Legszerencsésebb nap a számukra a vasárnap és a hétfő, kiváltképp, ha az ő saját (születésnapi) számuk szintén erre a napra esik. Még figyelembe kell venni a felcserélhető számaikat is, amikkel együtt már igazán sok szerencsésnek mondható napjuk van: minden hónapban a 2., 4., 7., 11., 13., 16., 20., 22., 25., 29. és a 31.Szerencsés színeik az arany, a sárga és a borz összes árnyalatai egészen az aranybarnáig.Szerencsés ékszerek, amiket érdemes viselniük vagy otthonukban tartani belőlük: A topáz, a borostyán, a sárga gyémánt és minden sárgás színű kő. A 2-es szám a Holdat jelképezi. Birtokolja a Nap (1) feminin (nőies) tulajdonságait. Ez az oka, hogy karakterük különbözősége ellenére rezgéseik harmóniában vannak egymással, s felcserélhető számokként tarthatjuk őket számon.A hozzá tartozó emberek gyengéd természetűek, nagy a képzelőerejük, jó a művészi érzékük és nagyon romantikusak. Ők is leleményesek, de nem olyan erősen törekszenek ötleteik megvalósítására, mint az 1-esek. Tulajdonságaik inkább érzelmi és szellemi síkon, s nem annyira a fizikai világban nyilvánulnak meg.Fő hibáik, amik ellen védekezniük kell: a nyugtalanság és az izgatottság, a kitartás hiánya terveik és elképzeléseik megvalósítása során, valamint az önbizalom hiánya (ezért is nem eléggé kitartóak). Hajlanak rá, hogy túlérzékenyek legyenek, és túl könnyen válnak melankolikussá és csüggedtté, ha környezetük kellemetlen vagy kevés szeretetet kapnak.A 2-es szám jegyében született mindenki, aki bármely hónap 2-odikán, 11-edikén, 20-adikán vagy 29-edikén jött a világra, de jellegzetességük sokkal jobban érvényesül, ha június 20. és július 27. között, a Hold Házának nevezet időszakban születtek. Szerencsés napjuk a vasárnap, a hétfő és a péntek, s az egyeshez és a ketteshez tartozó napok: 1., 2., 4., 7., 10., 11., 13., 16., 19., 20., 22., 25., 28., 29. és a 31. Itt is van bőven választék, hogy mikor érdemes egy fontos dolognak nekiállni.Szerencsés színei a zöld összes árnyalata a legsötétebbtől a legvilágosabbig, a krémszín és a fehér. Azonban kerülniük kell minden sötét színt, különösen a feketét, a bíbort és a sötétvöröst. Ezek ugyanis fokozhatják depresszióra való hajlamukat.Szerencsés drágaköveik és ékszereik az igazgyöngyök, a holdkövek, és mindenféle halványzöld kövek, illetve a jádé. 3-as szám: Ez a Jupiternek megfelelő szám, a 6-tal és a 9-cel van rokonságban. Azokkal van kapcsolatban, akik bármely hónap 3-adikán, 12-edikén 21-edikén vagy 30-adikán születtek. Még nagyobb a jelentősége a 3-as számnak február 19-től március 27-ig, vagy november 21-től december 27-ig.A 3-as számú emberek kifejezetten ambiciózusak, sohasem elégednek meg alárendelt pozíciókkal. Céljuk, hogy kiemelkedjenek a világban, s uralomra és tekintélyre tegyenek szert mások fölött. Ha egy tekintélyt képviselő személy utasítja őket, akkor kiválóan hajtják végre a parancsokat. Szeretik a rendet és fegyelmet mindenben, szívesen segítenek, de ragaszkodnak hozzá, hogy az ő rendelkezéseiknek mások engedelmeskedjenek.Gyakran kerülnek a legmagasabb pozíciókba bármely szakmában. Elsősorban a hadseregben, a tengerészetnél, a kormányzatban jutnak tekintélyes posztokhoz, de az életben bárhol lehetséges ez, ahol a megbízhatóság és a felelősségteljesség alapkövetelménynek számít.Hibájuk, hogy hajlanak a diktátori viselkedésre, hogy megszabják a törvényt mások számára, és túlzottan ragaszkodnak saját elképzeléseik megvalósításához. Rendkívül büszkék, nem szeretnek bármilyen módon lekötelezve lenni másoknak.Függetlenségvágyóak, s a legcsekélyebb korlátozás is feldühíti őket.Azokkal vannak inkább összhangban, akik az ő saját számuk vagy a 6 és a 9 befolyása alatt születtek. Szerencsés napjuk a csütörtök, a péntek és a kedd, ezek közül a csütörtök a legjelentősebb.Szerencsés színeik a mályvaszín, a viola, a bíbor. Ezen kívül másodlagos színként kedvező számukra a kék, a karmazsin és a rózsaszín valamennyi árnyalata.Szerencsekövük az ametiszt, amiből jó, ha mindig hordanak egyet maguknál. 4-es szám: Az Uránusz bolygót jelképezi. Határozott, saját, egyedi jellemmel bíró emberek, akik mindenki máséval ellentétes nézőpontból képesek a világra tekinteni. A vitákban mindig az ellentétes oldalra állnak, bár nem akarnak veszekedni, mégis kiváltják az ellenkezést és sajnos sok ellenséget szereznek maguknak.Különös nézeteket vallanak mindenről, ami eléjük kerül. Ösztönösen lázadnak a szabályok és rendelkezések ellen, és ha kedvük szerint cselekedhetnek, akkor felfordítják a dolgok menetét, akár egész államok rendjét is. Gyakran lázadnak fel az alkotmányos tekintély ellen, és állítanak fel új szabályokat éppúgy a magán- és a közéletben is. A szociális reformokhoz vonzódnak, bajban mindig lehet számítani a segítségükre.Jó tulajdonságaik ellenére nem könnyű nekik barátokat szerezni, ugyanis nagyon függetlenségvágyóak. Úgy tűnik, leginkább az 1,2,7 és a 8-as számok jegyében született emberekhez vonzódnak.Fő hibájuk, hogy nagyon feszültek és túlérzékenyek, érzéseikben nagyon sebezhetőek és hajlamosak rá, hogy magányosnak és elszigeteltnek érezzék magukat.A 4-es számhoz tartoznak mindazok, akik bármely hónap 4-edikén, 13-adikán, 22-edikén, vagy 31-edikén születtek, s egyéniségük még erőteljesebben megnyilatkozik, ha június 21. és július 27., vagy július 21. és augusztus vége között jöttek a világra. Szerencsés nap számukra a szombat, vasárnap és a hétfő. Szerencsés színeik azok, amik elektrikus színek. Az "elektromos kék" és a szürke tűnik a leginkább jónak.Szerencsés drágakövük a zafír, minden árnyalatában. 5-ös szám: A Merkúr bolygót képviseli. Hozzá tartoznak azok, akik 5-ödikén, 14-ediként és 23-adikán születtek, de tulajdonságaik még erősebben megnyilvánulnak, ha május 21. és június 27., illetve augusztus 21. és szeptember 27. között látták meg a napvilágot.Könnyen ismerkednek, gond nélkül szereznek barátokat. Rendkívüli szellemi feszültségben élnek, ennek következtében felőrlik az idegeiket. Ha nincs izgalom az életükben, akkor csinálnak maguknak. Gyorsan gondolkodnak és döntenek, cselekedeteikben impulzívak. Nem nekik való a fárasztó fizikai munka. Jó érzékük van ahhoz, hogy új találmányokkal és ötletekkel pénzt keressenek. Született spekulánsok, hajlamosak a tőzsdei tranzakciókra.Rendkívülien rugalmas a jellemük, ami átcsaphat ingatagságba és csapongásba is. Gyorsan magukhoz térnek a legsúlyosabb csapás után is, semmi sem érinti meg őket igazán. Szerencsés napjuk a szerda és a péntek, különösen, ha saját számuk egybeesik ezekkel.Szerencsés színeik a világosszürke, a fehér és mindenféle csillogó anyag. Arra kell törekedniük, hogy gyakran viseljenek világos színeket, s a sötét árnyalatokat kerüljék el, amikor csak lehetséges.Szerencsés drágakövük a gyémánt és mindenféle csillogó-villogó dolog, az ezüst- és a platinadíszek. 6-os szám: A Vénusz bolygó uralma alá tartozik. Azoknak a születési számuk, akik bármely hónap 16-odikán, 15-ödikén, 24-edikén születtek, és különösen befolyásolja azokat, akik április 20. és május 20., illetve szeptember 21. és október 27. között születtek.Rendkívüli vonzerővel rendelkeznek, alárendeltjeik szeretik, sőt, gyakran imádják őket. Nagyon határozottak terveik véghezvitelében és valóban csökönyösek, kivéve, ha ők maguk kezdenek mélyen ragaszkodni valakihez. Ilyenkor szeretteik hűséges rabszolgáivá válnak.Szeretik a szép dolgokat, az ő otthonuk van a legművészibben berendezve. Kedvelik a színek gazdagságát, a festményeket, szobrokat és a zenét, de mindenben elsősorban a harmóniát. Ha jómódúak, akkor igen bőkezűen támogatják a művészetet, és a művészeket. Ki nem állhatják a viszályt és a féltékenységet (bár ők maguk ezt sokszor kiprovokálják). Szerencsés napjaik a kedd, a csütörtök és a péntek.Szerencsés színt nehéz megállapítani, talán a sárgás és az arany árnyalatok illenek a leginkább hozzájuk.Szerencsés drágakövük speciálisan a türkiz, és a smaragdok. 7-es szám: A Neptunusz bolygóhoz tartozik, és azokat képviseli, akik bármely hónap 7-edikén, 16-odikán vagy 25-ödikén születtek, s azokat befolyásolja leginkább, akik június 21. és július 27. között születtek. Jól megférnek a 2-es számhoz tartozó emberekkel, akik 2-odikán, 11-edikén, 20-adikán vagy 29-edikén jöttek világra. A 7-es számhoz tartozó emberek függetlenek, eredetiek, nagyon sajátos egyéniséggel. Szívből szeretik a változást, az utazást. Ha tehetik, szívesen látogatnak meg idegen földeket és érdeklődnek távoli országok ügyei iránt. Gyakran kiváló írókká, festőkké és költőkké fejlődnek, de bármivel is foglalkoznak, előbb vagy utóbb megmutatkozik a sajátos stílusuk, filozofikus életszemléletük, amely kihat minden művükre.Keveset törődnek az élet anyagi oldalával, mégis gyakran meggazdagodnak eredeti, intuitív üzleti elképzeléseik vagy ötleteik segítségével, de vagyonukból jelentős részt áldoznak jótékony célokra. Szükségük van egy racionális beállítottságú családtagra, nehogy az élet vihara vagy mások rosszindulata miatt elsodorja őket az élet.Sajátos hozzáállásuk van a valláshoz, nem szeretik a kitaposott utat ezen a téren, inkább alkotnak maguknak egy saját vallást. Ez mindig a képzeletre és a titokzatosságra alapul. Szerencsés napjaik a vasárnap és a hétfő, éppen úgy, mint a 2-es számhoz tartozóknak.Szerencsés színek a zöld valamennyi árnyalata, a halvány színek, a fehér és a sárga. Kerülniük kellene a kimondottan sötét színeket.Szerencsés drágaköveik a holdkövek, a macskaszemek és az igazgyöngyök. 8-as szám: A Szaturnusz bolygóhoz tartozik. A nyolcast az emberi igazságszolgáltatás szimbólumának nevezik az okkult tudományokban.Befolyásolja mindazokat, akik bármely hónap 8-adikán, 17-edikén vagy 26-odikán születtek. Még erősebb a hatása, ha december 21. és február 26. között született valaki.Ezeket az embereket gyakran félreértik, talán ez az oka, hogy szívük mélyén magányosnak érzik magukat. Mély és nagyon intenzív természetük van, s roppant erős egyéniségük. Rendszerint jelentős szerepet játszanak az élet színpadán. Bármilyen ügyet tesznek magukévá, megkísérlik azt minden érveléssel vagy ellenkezéssel szemben diadalra juttatni. Sokszor ridegnek és tartózkodónak tűnnek, bár valójában meleg szívvel fordulnak az elnyomottak felé, de titkolják érzéseiket. Nagy sikereik vagy nagy kudarcaik vannak, számukra nem létezik arany középút. Ha becsvágyók, akkor általában nagy felelősséggel járó állást vállalnak, ami részükről önfeláldozással jár.Az alacsonyabb erkölcsiséggel rendelkező 8-as szám alá tartozó egyének általában konfliktusba kerülnek az emberi igazságszolgáltatással és tragikus véget ér életük. Szerencsés színeik a sötétszürke, fekete, sötétkék és a bíbor minden árnyalata. Ha világos színekbe öltözködnek, félszegnek tűnnek, és olyan benyomást keltenek, mintha nem lenne velük rendben valami.Szerencsés napjaik a szombat, vasárnap és a hétfő. Szerencsét hozó köveik az ametiszt és a sötét árnyalatú zafír, valamint a fekete gyöngy vagy a fekete gyémánt. 9-es szám: A Mars bolygóhoz tartozik. Uralma alá tartozik bármely hónap 9-edike, 18-adika és 27-edike, de a március 21. és április 26. közötti időszak is.A 9-es szám az erő, energia, a pusztítás és a háború szimbóluma. A mindennapi életben erőt, becsvágyat, uralkodást és vezetést jelent. A vasat képviseli, amiből a harci eszközeink is készülnek.Ezek az emberek életük minden vállalkozásában küzdőknek mutatkoznak. Ifjúságuk nehéznek bizonyul, de általában szilárdságuk, erős akaratuk és elszántásuk segítségével végül sikeressé válnak. Hirtelen vérmérsékletűek, impulzívak és a maguk urai akarnak lenni.Ha a 9-es szám az általánosságnál jobban uralkodóvá válik életük dátumaiban és eseményeiben, akkor hajlamossá válnak, hogy viszályt szítsanak, s sok ellenséget szerezzenek maguknak. Ilyenkor nagy az esélyük a megsebesülésre vagy a háborús sérülésekbe való belehalásra.Nagyon bátrak, és remek katonákká vagy vezetőkké válnak, bármely olyan ügyben, amit magukévá tettek. Veszélynek leginkább a saját vakmerőségük miatt vannak kitéve. Különös hajlamuk van arra, hogy tűzzel vagy robbanással kapcsolatos sérüléseket szerezzenek maguknak.Nem viselik el a kritikát, s ha elégedetlenek az élettel, akkor is saját magukról jó véleménnyel vannak. Nem tűrnek beleszólást terveikbe. Szeretik, sőt elvárják, hogy felnézzenek rájuk és egyértelmű, hogy ők akarnak a ház urai lenni.Nagyon tehetségesek a szervezésben, de ha nem ellenőrzik magukat, akkor szétesnek a dolgok körülöttük túlzott mértékű kapkodásuk miatt.A szeretetért és a kedvességért szinte mindenre képesek, és belőlük lehet a legnagyobb bolondot csinálni, ha valaki az ujja köré csavarja őket.Tulajdonképpen szerencsés dolog a 9-es szám alatt születni, csakhogy az egyénnek uralkodnia kell magán, nem engedheti, hogy a vérmérséklete és az erőszakosságra való hajlama irányítsa, s ezek elsodorják. Szerencsés színei a karmazsin és a vörös összes árnyalata és a rózsaszín árnyalatok.Szerencsés napjuk a kedd, a csütörtök és a péntek.Szerencsét hozó kövük a rubin, a gránát és a vérkő, ezek valamelyikét jó a testükön viselni. Derita mNemos

Savászana - Ellazulás, önlazítás a jógában
A savászana kifejezés megközelítőleg annyit jelent: "a halott testhelyzete". És ez az elnevezés jól össze is foglalja a jóga ezen egyik alapvető gyakorlatának lényegét. Végrehajtása közben ugyanis a jógázó a külső szemlélő számára halotthoz válik hasonlóvá. Ha az illető végtagjait felemelik majd elengedik, azok éppen úgy esnek vissza, mintha élettelenek volnának. Emellett a gyakorlatot végző személy bizonyos mértékig érzéketlenné válik a külvilág ingereivel szemben is.Valójában persze a savászanának semmi köze sincs a halálhoz: ez az állapot sokkal inkább hasonlít a félig alvó állapotához, amikor a test már némileg elzsibbad, ellazul, az agy azonban még valamelyest éberebben működik, valamire összpontosítja gondolatfolyamatait.A savászanát - és a későbbiekben is valamennyi más jógagyakorlatot - ajánlatos a szabadban, csendes, árnyékos helyen, télen pedig ugyancsak csendes, félhomályos, kellemes hőmérsékletű és főleg jó levegőjű helyiségben végezni. Az egyes gyakorlatok sikere, hatékonysága, eredményessége elsősorban ezektől a feltételektől függ. Továbbá a gyakorlat megkezdése előtt lehetőleg szabaduljunk meg minden zavaróan szoros ruhadarabunktól (övtől, szemüvegtől, karórától), - ezek ugyan nem teszik lehetetlenné, de megnehezítik a gyakorlást.Testhelyzet szempontjából a kényelmen és az ellazuláson van leginkább a hangsúly. Legkedvezőbb a hanyatt fekvés, amelynél a karokat és a lábakat lazán kinyújtjuk. Fejünk alá lehetőleg ne helyezzünk párnát, de aki annak használatához már túlságosan hozzászokott, azzal is élhet. Emellett a gyakorlat végezhető bármilyen más kényelmes fekvésben, felhúzott lábakkal, kissé behajlított karokkal stb. is; ha pedig az alkalom nem tesz lehetővé fekvő helyzetet, ülésben is végrehajtható (azonban itt is fontos pl. a fej jó alátámasztása). Valamennyi testhelyzetben fontos még, hogy szemünket hunyjuk le, és (erőltetés nélkül) tartsuk csukva.Az önlazítás technikájának egyik alapvető eleme a megfelelően uralt figyelem. A figyelemkoncentráció minden lépés alkalmával fontossá válik. Ezen a ponton lép be a folyamatba a jóga egyik kiegészítő iskolája, a mantra jóga, amely tanaiban a verbális önhipnózis, önszuggesztió egy hagyományos módszerét dolgozza ki. Ez az igen összetett jógarendszer lényegében bizonyos szavak, rövidebb formulák ismételgetésével igyekszik hatásokat kiváltani az emberi szervezetre. Arról van itt szó, hogy a figyelem erős összpontosításához jó eredménnyel használható fel a nyelv is, hiszen az emberi tudatban nyelviség és gondolkodás számtalan ponton kapcsolódik. Egy-egy testi elemre, vagy elérni kívánt hatásra utaló tömör formula előbb halk, majd már csak gondolatban folytatott ismételgetése révén reflexszerű kapcsolatok alakíthatók ki. A savászana egyes helyzetgyakorlatai is lényegében az így kialakuló / kialakított önhipnózison alapszanak.Az önlazítási technika lényeges összetevője még a megfelelő légzésforma. Ez lényegében lassú, egyenletes, nyugodt légzést jelent. Gyakorlás közben légzésünket lassítsuk egészen le, hogy szinte csak pihegjünk, ugyanakkor vigyázzunk arra, hogy ezzel ne okozzunk szervezetünkben oxigénhiányos állapotot! Végrehajtásánál a hasi légzés domináljon, mert ehhez kell a legkevesebb izommunka. Ezek mellet viszont természetesen a légzés konkrét üteme és mélysége mindenkinél egyénileg alakulhat.Első gyakorlatVégtagjaink és törzsünk valamennyi izmát először igyekezzünk minél jobban megfeszíteni, mintha nyújtózkodnánk. Ezután testrészeinket és izmainkat lassan, fokozatosan ellazítjuk. Ezt kezdhetjük kezeinken, majd terjesszük ki lábainkra, majd törzsünk egészére, végül arcunk izmaira is! E műveleteket nagyban megkönnyítheti egy-egy adott elemre utaló formula megfelelő ritmusú ismételgetése (pl.: "jobb kezem ellazul", "bal kezem ellazul" - és így tovább). Ügyeljünk arra, hogy valamennyi izmunk elernyedjen!Második gyakorlatAz előbb leírt rend szerint most nehézség, valamint melegség érzetét alakítjuk ki testrészeinkben. Kezdjük tehát kezeinken, majd az érzetet vigyük át további testrészeinkre! Ha e lépéseket sikeresen elsajátítjuk, a melegségérzet és az elnehezülés érzése testünk egészére spontán módon kiterjed.Harmadik gyakorlatA savászana következő lépése az ideális légzésforma kialakítása. Erről korábban is szóltunk, hiszen megléte alapjaiban a gyakorlatsor egészéhez fontos, azonban a közvetlenül ez után következő lépések szempontjából itt válik fontossá külön is a légzésre összpontosítanunk. Itt kerülhet sor arra, hogy légzésünket előbb figyelemösszpontosítás révén, majd idővel mind nagyobb automatizmussal tökéletesen egyenletessé, ugyanakkor megfelelő intenzitásúvá tegyük.Negyedik gyakorlatEnnél a gyakorlatnál alakítjuk ki a szívműködés egyenletességét, szabályosságát. Első lépésben koncentráljuk figyelmünket szívünkre, dobogásának érzékelésére! Idővel - részben ezen összpontosításnak köszönhetően - szívverésünk ritmusa egyre egyenletesebbé válik. Itt lényegében egy látszólag tudatosan kevésbé irányítható hatásról van szó, ám az eddigi gyakorlatok helyes elsajátítása, végzése esetén - így többek között éppen a légzés egyenletessé tételével - az alapvető élettani működések szabályossága már járulékoson adódik, viszonylag hamar elérhető.Ötödik gyakorlatE lépésben a has táján idézzük elő szétáradó melegség érzetét. Itt is használhatunk utaló formulákat; arra azonban vigyázzunk, hogy ne a hasfal izmain keresztül igyekezzünk az érzetet megvalósítani, hanem kizárólag gyomrunkra összpontosítsunk, a melegség érzetének ugyanis onnan kell szétterjednie!Hatodik gyakorlatA gyakorlatsor utolsó lépéseként a homlok hűvösségének érzését kívánjuk előidézni. Ennek érzése lényegében ahhoz hasonló, mint amikor hidegvizes borogatást tartunk a homlokunkon; megvalósítására pedig - a megfelelő eredményességű figyelemkoncentráció elérésének érdekében - szintén alkalmazható verbális önszuggesztió. E lépés tetőzi be mindazt a pihentető, ellazító hatást, amelynek köszönhetően a gyakorlatsor elvégzése után akár éppoly kipihentnek is érezhetjük magunkat, mint egy kiadós alvásból ébredve.A savászana, vagyis az önlazítás gyakorlata életkorra, nemre, egészségi állapotra való tekintet nélkül mindenki számára előnyös hatású lehet. Bárki könnyen elsajátíthatja, és a későbbiekben szintén kedvező eredményekkel végezheti. Ez a maga nemében egyedülállóan jótékony hatású gyakorlat alkalmas a test valamennyi izmának teljes ellazítására, valamint a szellem pihentetésére egyaránt.- cp -

Kiállítás: Hattyúk - El Kazovszkij kiállítása a Várfok Galériában
Kivétel nélkül valamennyi El Kazovszkij-képen megtalálhatjuk azt a bizonyos végzetesen nyugtalanító pontot, amely azonnal magára vonja a néző figyelmét, s amely aztán idővel nem is engedi továbbsiklani vagy kitérni a tekintetet. Talán csupán egy- elsőként aprónak tűnő - részlet, egy finoman elrejtett momentum, s a befogadót máris magába vonta az adott festmény örvényszerű teljessége.A hazai kortárs képzőművészet kapcsán gyakran elhangzik a vád, mely szerint alkotások egész tömege keletkezik anélkül, hogy akár egyetlen is felmutatna bármilyen különleges egyediséget, markánsan elütő tartalmi vagy formai jegyet. El Kazovszkij alkotói tevékenységét viszont éppen az jellemzi, hogy egyáltalán nem olvad bele semmiféle megszokottba, semmiféle jellegtelenbe, hanem egészen új, senki máséval össze nem vethető vizualitást hoz létre.De festményeit korántsem csupán a megjelenítés különleges jegyei emelik ki a mások képei alkotta tömegből. Bár már a következetesen- szinte névjegyként - alkalmazott élénk, izzó színek, valamint az azokból kialakított, feszültségekkel terhes kontrasztok is azonnal felismerhetővé, jól elkülöníthetővé teszik a művész alkotásait, ám ami igazán különlegessé teszi befogadásuk élményét, az a bennük felsejlő, kibontakozó világ. Végletesen letisztult, utalásszerű formák révén, a tér nyitottságának különféle elrendezésein keresztül születnek meg ezek a titokzatos világok, amelyek a létezés határélményeihez, fordulópontjaihoz vezethetnek el bennünket, és amelyekben újra és újra átgondolhatjuk mindazokat a végpontokat, amelyekhez valaha is elértünk vagy elérhetünk.El Kazovszkij Hattyúk című kiállítása még április végéig tekinthető meg az I. kerületi Várfok Galériában.Várfok GalériaBudapestI. kerület, Várfok utca 14. nyitva tartás: keddtől szombatig 11 és 18 óra között http://www.varfok-galeria.hu - cp -

Kiállítás: Indonézia arcai - Indonéz kulturális est a Virányosi Közösségi Házban
Indonézia neve a legtöbbünk számára egy egzotikus országot, egy egészen távoli világot jelent, ám az országnév ennél lényegesen többet nem igen mondhat nekünk. A több ezer szigeten elterülő, délkelet-ázsiai ország számtalan népcsoportjáról, és azok életmódjáról, sokszínű művészetéről általában már csak keveset tudunk. Pedig az indonéz világ, és benne a gazdag hagyományokra épülő, rendkívül változatos kultúra, amelyben a hinduizmus, a buddhizmus és az iszlám hatása egyszerre van jelen, igazán érdemes lehet a megismerésre.Erre nyújt kiváló alkalmat a XII. kerületi Virányosi Közösségi Házban március 31-én, szombaton 17 órától megrendezésre kerülő kulturális est. Itt igen sok oldaláról ismerhetjük meg az Indonéz-szigetvilág ezerárnyalatú hagyományvilágát és kultúráját. Indonézia egy fényképkiállítás révén, valamint a legkülönbözőbb előadó-művészeteken keresztül mutatja meg arcait; most mindenki kedvére belekóstolhat eme gazdag élményvilágba, amellyel a délkelet-ázsiai ország lepi meg az arra utazót.Az Indonéz Nagykövetség által támogatott kulturális est keretében tradicionális táncdarabokat (Bárdos Yvette és tanítványai, valamint Iris és csoportja közreműködésével) és hagyományos bábjáték- / árnyjáték-előadást (Ki Oemartopo előadásában) tekinthetünk meg. Koncertet ad továbbá a Topong Bang gamelánzenekar, ahol is a hagyományos - túlnyomórészt ütőhangszereken megszólaló - jávai gamelán zenével ismerkedhetünk meg.A rendezvényt Bárdos Yvette Indonézia arcai című fotókiállítása teszi teljessé, amelyet az est folyamán Ács László, az Indonézia útikönyv szerzője nyit majd meg, és amely tárlat képein keresztül bepillantást nyerhetünk az indonéz emberek hétköznapjaiba, megleshetjük gesztusaikat, szokásaikat, életük egyszerű pillanatait is.A kulturális est szervezői minden kedves Indonéziát látott, és még nem látott érdeklődőt egyaránt sok szeretettel várnak!Virányosi Közösségi HázBp., XII. ker.,Szarvas G. u. 8/ctel.: 200-87-13 megközelíthető: a Moszkva térről induló 156-os busszal a végállomásig; belépődíj: 550.- Ft,a korlátozott férőhelyre való tekintettel a belépőjegyek elővételben kaphatók.- cp -

Kiállítás: Útirajzok - Osztrák művészek Magyarország tájain 1820-1880
Milyennek látták a XIX. századi Magyarországot a korszak osztrák festőművészei? Egyáltalán: milyenek lehettek városaink, tájaink a korabeli nyugat-európai utazó szemével? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki ellátogat a Szépművészeti Múzeum Útirajzok címmel nem rég nyílt képkiállítására.A kiállítás a XIX. századi osztrák akvarellfestészet legkiválóbbjainak a történelmi Magyarországon készített rajzaiból és akvarelljeiből nyújt igen gazdag és színes válogatást. A korszak festőművészei részben udvari felkérésekre vagy éppen kiadók megbízásából utazták be a Habsburg Birodalom legkülönbözőbb tartományait, hogy tájakat, városokat, épületeket örökítsenek meg, így jutottak el magyar területekre is.A kiállított alkotások egy jelentős hányada három művész névéhez kapcsolódik. A még frankfurti születésű, de már főleg Bécsben alkotó Jacob Alt (1789-1872) 1838 és 42 között több alkalommal járt Magyarországon; Pest-Budán, a Felvidéken, valamint Nyugat-Magyarországon született alkotásai 1840-től kezdve jelentek meg litográfiák formájában. Jacob Alt fia, Rudolf von Alt (1812-1905) - akinek az udvar elismerése jeléül már nemesi rangot is adományozott - az 1840-es évektől az 1880-as évekig terjedő időszakban szintén többször tett látogatást Magyarországon, ahol apjához hasonlóan számos képet készített: zömmel Pest-Buda utcái, épületei jelennek meg itt született alkotásain. Thomas Ender (1793-1875) először 1837 és 39 között járt nálunk egy Duna menti útja során, majd az 1860-as években Erdélyben és a Felvidéken festett tájképeket, városképeket.Az itt kiállított képek egy szűkebb hányada ugyanakkor némileg más törekvéseknek köszönheti létrejöttét. Az 1850-es évek második felétől kezdődően ugyanis a korszak fiatal osztrák művészeinek egy csoportja - mint valamiféle különleges, kissé talán vad vidéket - fedezte fel magának az Alföldet. A vásáráról híres Szolnokon, valamint az alföldi tanyavilágban találtak új témákra a csoport festői, akik közül August von Pettenkofen (1822-1889), Ignaz Raffalt (1800-1857) és fia, Johann Gaulbert Raffalt (1836-1865), valamint Otto van Thoren (1828-1889) lettek a legismertebbek, és akik Pest-Budán és Bécsben egyaránt számos tárlaton mutatták be nagy sikerrel alkotásaikat.Jelen kiállítás képein főként a történelmi Magyarország híres várai és megkapó szépségű tájai jelennek meg, de ezek mellett felelevenedik a reformkor Pest-Budája, és több más nagyobb város arculata, valamint - főleg a szolnoki festőcsoportnak köszönhetően - a puszták világa, a paraszti élet hétköznapjai vagy a vásárok forgataga is. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy néhány képből több változat is megtekinthető, azaz nyomon követhetjük, miként lesz különböző fázisokon keresztül a helyszíni vázlatrajzokból gondosan kidolgozott litográfia vagy éppen akvarell.E páratlanul átfogó kiállítás megszületését több gyűjtemény együttműködése tette lehetővé, hiszen a Szépművészeti Múzeum anyaga mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiből is szerepelnek darabok.Szépművészeti MúzeumBudapestXIV. kerület, Hősök tere nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 17.30 között- cp -

Könyvajánló: Illúzió, képi paradoxon - Album M. C. Escher grafikáiból és rajzaiból
Akik szeretnek rejtvényszerű, ellentmondásos képek felett eltöprengeni, akik kedvelik a vizuális paradoxonokat, az illuzionista képi trükköket, minden bizonnyal nagy élvezettel veszik kézbe az M. C. Escher grafikáiból és rajzaiból immár magyar kiadásban is megjelentetett albumot. A kölni székhelyű, főként képzőművészeti albumairól ismert Benedikt Taschen Verlag Escher-albumának hazai gondozására a budapesti Vince Kiadó vállalkozott.A 20. század egyik legkülönösebb grafikusi teljesítménye fűződik a hollandiai születésű Maurits Cornelis Escher (1898-1972) nevéhez, aki műveivel inkább egy sajátos problémakör egyedi kidolgozását valósította meg, mint hogy az újabb és újabb utakat kereső, gyorsan cserélődő kortárs törekvések valamelyikéhez csatlakozott volna. Grafikái, rajzai tehát nem valamelyik modern (stiláris vagy tematikai) koncepció jegyében születtek, hanem bizonyos képi-értelmi problémákra adható válaszokként. Mint ahogy erre a művész kritikusai is gyakran rámutatnak, e képek inkább tartoznak a geometria, a logika, a matematikai gondolkodás világába, mint a szorosabban vett művészetébe. Ezt különben maga az alkotó szintén elismeri, amikor egy helyen így fogalmaz:"...amikor én érzéki módon, nyitottan állok szemben a rejtélyekkel, amelyek körülvesznek minket, s amikor megfigyeléseimet átgondolom és elemzem, a matematika birodalmába jutok; jóllehet semmiféle egzakt tudományos képzettségem és ismeretem nincs, mégis közelebb érzem magam a matematikusokhoz, mint tulajdonképpeni pályatársaimhoz."Escher - voltaképpen képrejtvényként is felfogható - grafikái egyfajta intellektuális, logikai játékra hívják a nézőt. Amikor szemben találjuk magunkat az alkotó valamely képével, először csak furcsa vizuális világán lepődünk meg, kezdetben azonban még rejtve maradnak előttünk e különösség okai; idővel viszont felfedezünk egy-egy apró, ám felettébb meghökkentő részletet, ezekből aztán igazi zűrzavar bontakozik ki: ellentmondásos, kifordított világ, melyben végül megszállottan keressük a választ arra a kérdésre, vajon hol "csalt" a rajzoló?Valójában persze e képek - amellett, hogy rendelkeznek egy bizonyos feladványjelleggel - leginkább érzékelésünk viszonylagosságára, illúzió és valóság érzékeny kapcsolatára irányítják rendkívüli erővel figyelmünket. A sorba rendeződő alkotások egy olyan ívet mutatnak fel, rajzolnak ki végül, amelyet bejárva az emberi érzékelés határterületeire juthatunk el: az egyes rajzok, metszetek, grafikák a képiség, a vizualitás, a képi ábrázolás egy-egy izgalmas, ellentmondásoktól sem mentes részterületére vezetnek el. Escher képei - E. Gombrich osztrák születésű, angol művészettörténész szavaival élve -"a képek 'olvasásáról', értelmezéséről szóló meditációk".Jelen kiadványban hetvennél is több - bizonyos kérdéskörök mentén csoportokba rendeződő - alkotáson követhetjük lépésről lépésre nyomon azt az utat, melyet alkotójuk az egyes problémák fokozatos átgondolása során bejárt; a képeket ugyanakkor a művész bevezető sorai, valamint a művekhez kapcsolódó kommentárjai előzik meg. Az album lényegében Escher grafikai alkotásainak átfogó gyűjteményét adja.M. C. EscherGrafikák és rajzokEvergreenBenedikt Taschen Verlag - Vince Kiadó- cp -

A tangó szülőelye: Boca
Buenos Aires egy tangótáncosnő szeméveldocument.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');document.write('Tangó');Bánhidi Petra fotói a NagyUtazás-nak

Ezerarcú világ
Délkelet-Ázsia 17 508 szigete gyöngysorként köt össze óceánokat és kontinenseket, népeket és vallásokat. Az Indiai- és Csendes-óceán közé fűzött szigetek Földünk flórájának és faunájának kincsestárai.A 336 népcsoport tagjainak száma gyorsan közelít a 220 millió felé. A népesség eloszlása nagyon egyenlőtlen. Indonézia lakóinak csaknem kétharmada él a szárazföldi területek 7%-át kitevő Jáva szigetén, s alig 2%-uk az ország több mint egynegyedét elfoglaló Nyugat-Iriánon és Maluku-szigeteken.A maláj, kínai, pápua, indonézek az iszlám, a hinduizmus, a buddhizmus és az animizmus hívői; a lakosság 87%-a Allah követője. A vallás sok helyen keveredik a régi helyi hagyományokkal.Indonézia a kultúrák olvasztótégelye. A szigetvilág sárga, bronzbarna vagy szénfekete lakói imákat rebegnek Allahnak, Buddhának, Sívának vagy Krisztusnak, de a bennszülöttek néhol még állatokat áldoznak, hogy kiengeszteljék őseik szellemét.Az őskor és a legújabb kor találkozik egy zászló alatt. Míg Új-Guinea szigetén, Nyugat-Iriánon a pápuák legnagyobb becsben tartott eszköze a kőbalta, egyetlen ruházatuk pedig a pénisztartó "koteka", addig Dzsakarta polgárai csinos japán autókkal száguldoznak az üvegtől csillogó szórakoztató-és bevásárlóközpontok útvesztőiben.Az ősi színpompás hagyomány elevenen él és áthatja az indonéz emberek mindennapjait. De a szigetvilág hindu múltja is élő. A Rámájána és Mahábháráta elbeszélő költeményei az indonéz kulturális örökség magvát alkotják.A szigeteken rengeteg tánc-stílus és ritmus öröklődik több változatban és színben, mint amennyi nyelv és dialektus van. A táncok a legősibb mítoszoknak azt az üzenetét hordozzák, hogy a mi anyagi, szellemtelen világunk csak árnyéka a másiknak, a valódinak,a szelleminek, amelyben istenek és hősök élnek. Egyfajta meditatív lassúságból származó, tiszta, finom mozdulatok, kecses kéztartások, ujjmozdulatok (mudrák-kézjelek) szemvillanások, apró, érzékeny tánclépések jellemzik a táncokat. Mindemellett a táncosoknak ügyelni kell arra, hogy tartásuk hasonló legyen a Borobudur falain futó relief-szerű kőképekhez.Az idő és tér végtelensége, sokszínűsége lenyűgözi az utazót, akit látogatása során oly sok élmény ér, hogy nem is tudja, álom-e vagy valóság, ami körülveszi.

Kambodzsa: a trópusi fák ölelésében
Egy kora hajnali júliusi reggelen Londonból emelkedett fel hatalmas gépem, hogy aztán majd jó néhány óra múlva tizenegy ország és kultúra fölött átrepülve megérkezzen a thai fővárosba.Furcsa érzés volt belegondolni, hogy velem egyidőben az egyik barátom egy német, a másik barátom pedig egy japán gépen ül és szinte versenyt futunk a lomha idővel, hogy melyikünk érkezik elsőként Bangkokba. Talán mindegyikünk a másikra gondol tízezer méter magasban, hogy sikerül-e a nagy találkozás. Igen, sikerült, így összeállt háromfős expedíciónk és most már együtt zötykölődtünk egy harmadosztályú vonaton, a kambodzsai határ felé. Az éjszakát még a határ melletti vasúti végállomáson Aranya-praket-ben töltöttük, hogy aztán korán reggel kezdjük meg az átkelést, a thai királyságból a kambodzsai alkotmányos monarchiába.Szemerkélő esőben kászálódtunk ki, szinte családi méretű tuk-tuk-unkból mikor fejünk fölött, vékony gyerekkarok tartotta esernyők nyitódtak ki. Egy-két bath fizetség járt ezért a leleményes szolgálatásért. Aztán kitöltöttünk minden ilyenkor szokásos nyomtatványt és végre elindultunk a túlsó oldal felé. Egycsapásra megváltozott minden. Az eddigi jólétet felváltotta a nagyfokú szegénység. Az ilyenkor szokásos monszunesőben még jobban látható lett a nagy különbség. A földút iszonyatos sárhalmazzá változott, így irreálisnak hatott az út melletti három-négy, óriás méretű neonfényes kaszinó látványa. Vajon kik járnak ide, miután a sárban csak mezítlábas, szegényes öltözetű khmerek tolták alaposan megrakott, özönvíz előtti fa taligájukat. Csodák csodájára rövidnadrágunk, elázott pólónk és viseltes tornacipőnk ellenére bebocsájtást nyertünk az egyik szerencsebarlangba. Nem akartunk hinni a szemünknek. Mintha a pokolból a mennyországba kerültünk volna. Több száz, főleg kínai játékos ült nyugodtan a rengeteg rulett, póker és "félkarú rabló" előtt. Közöttük megszámlálhatatlan sok, igen csinos, piros formaruhás alkalmazott tüsténkedett. Óriási tétek cseréltek perceken belül gazdát. Egy külön helységben lóversenyre is lehetett fogadni, egy másikban pedig az európai intertotó meccsekre. Itt láttuk óriási meglepetésünkre, hogy a mi Tatabányánkra is lehet tippelni."Las vegasi" látogatásunk után vissza a sokkal izgalmasabb sárdagasztós világba. Némi kérdezősködés után kiderült, hogy innen pick-upokkal mehetünk tovább, a körülbelül 160 km-re lévő csodálatos Angkor felé. Természetesen csak akkor indultunk el, miután dugig megtelt a platós kiskocsink. Ekkor még nem gondoltuk, hogy ez lesz életünk egyik legnagyobb kalandja. Ugyanis az út minősége egyre csak rosszabbodott. Kocsink kerekének kátyúk millióin kellett keresztülhajtania, nekünk pedig emiatt erősen kellett kapaszkodnunk, hogy le ne repüljünk az út melletti rizsföld parcellákba. Közben az eső is újra rákezdte, így nem csak mi, hanem csomagjaink is alaposan átáztak. Egy jó órás zötykölődés után egy Sisophon nevű városkánál pick-upot cseréltünk, de a kaland szerencsére tovább fokozódott. Ugyanis többször megállásra kényszerültünk órák hosszára mivel vagy a kis fahidak szakadtak le, vagy egy pick-up kereke szorult be a híd pillére közé, vagy pedig a kátyúban elakadt kamioné állta utunkat. Azért minden akadályt legyűrve, a reggeli nyolc órás indulás után este tíz körül csak megérkeztünk, szó szerint nyakig sárosan Angkorba.Szállásunk tulajdonosnője látva viseltes kinézetünket, azonnali láb és cipőmosásra ítélt minket, mielőtt mezítláb beléphettünk házi birodalmába. Tisztálkodás után, úgy este tizenegy körül vacsorázni indultunk, de sajnos minden zárva volt. Végül találtunk egy pizzást, de miután megtudtuk az árakat inkább továbbálltunk. Így nem maradt más, mint megkóstolni a sült szöcskét és a sült lárvát. A helyiek között ekkor roppant népszerűségre tettünk szert, mert fehér ember nem nagyon próbál ki ilyesmit. Először fűszer nélkül, majd fűszerekkel is megszórva elropogtattunk néhány jól átsült óriás példányt. Furcsa érzés volt ilyet enni, de az ízük egészen jó volt, szerintem egy jól átsült hasábburgonyáéra emlékeztetett. Ezután a mozgalmas nap után esett csak igazán édesen a pihenés. Reggel azért alig bírtunk magunkkal, hogy minél hamarabb megpillanthassuk az angkori romokat.Hárman három motoros taxit béreltünk, fejenként és naponta öt dollárért. Úgy terveztük, hogy veszünk egy háromnapos bérletet negyven dollárért, így jut időnk a lényeges dolgokat alaposan megnézni. A belépővásárlóhelyről is érdemes néhány szót ejteni, mert ez is különleges a maga nemében. Az egész egy autópályabelépő rendszerre hasonlít. Van egynapos, kétnapos és háromnapos kapu. Miután eldöntöttük, hogy milyet kérünk, előzékenyen betessékeltek egy szobába és mindegyikünkről pillanatok alatt készítettek egy színes polaroid fényképet. Ezt beragasztották a háromnapos bérletszelvényünkbe, majd lefóliázták és már indulhattunk volna is, de a kedves pénztároslányok még megkínáltak ízletes sült hal adagjukból, amit persze nem lehetett visszautasítani.Nyílegyenes aszfaltúton, hatalmas trópusi fák jótékony védelmében jutottunk el Angkorvathoz a világ egyik csodájához. Óriási vizesárok veszi körül, így látványa még fenségesebb. A fő templomegyüttes képe az ország zászlajában és egyik pénzén is látható. Órákig bolyongtunk a finoman kidolgozott domborművek és különleges szépségű és faragású táncosnők - az apszarák -látványában gyönyörködve. Miután alaposan bejártunk minden zegzugot, felkapaszkodtunk roppant meredek lépcsőkön a 62 m-es tornyok közelében. Igazán innen érvényesült a XII. században Szúrjavarman istenkirály idejében épült templomváros nagysága.Mélázó szemlélődésünket egyszer csak fülünknek mindig kellemes spanyol szavak ütötték meg. Kiderült, hogy mexikói turisták voltak és hogy korábban már jártak hazánkban is. Nagy derültségünkre és meglepetésünkre tökéletes kiejtéssel elmondták, hogy Miskolcon és Egerben jártak néptánctalálkozón és roppantul ízlett nekik a híres Tokaji aszú. A következő napokban megnéztük a híres fejeket a Bajon templomban ahol kb. 200 titokzatos kőarc tekint le a mai vándorokra, majd a híres elefántteraszt ahol külön faragott óriás kövekből illesztették össze az elefántmenetet ábrázoló hosszú kőfalat. Naponta többször is áthaladtunk motorunkkal a díszes faragású hatalmas kőfejeket formázó városkapuk alatt, amelyeknél nem győztünk mindig csodálkozni, hogy milyen kellemes hangulatot is árasztanak. Utolsó napra hagytuk a Ta Prohm palota megnézését, amely arról híres, hogy itt szinte teljesen ellepte az őserdő az épületegyüttest. A vadul növő fák a falak közé ékelték be óriási törzsüket. A vándor itt kedvére bolyonghat, szinte egyedül a palánktörzsű fák kusza birodalmában. Mintha egy mesében lennénk törpe szereplők úgy érezzük itt magunkat. Nem nagyon akartunk továbbállni e szívünknek igen tetsző, kedves helyről, de pont úgy jött ki a lépés, hogy egy ósdi, Kolumbusz Kristóf korát idéző fa teherhajó fedélzetére fel tudtunk kéredzkedni. Így három nap után elhajóztunk Angkorból a hatalmas és a világ egyik halban leggazdagabb taván a Tonle Sapon keresztül a főváros irányába.Két napon át pöfögött motoros hajónk éjjel-nappal folyamatosan. Mi a fedélzeten vagy a vásárolt katonai függőágyunkban szundikáltunk és hadakoztunk a szúnyogok csípései ellen, vagy öreg kormányosunk társaságában kémleltük az előttünk álló víziutat. Még magyar zászlónkat is kitűztük így egy kis ideig otthoni felségjelzés alatt hajóztunk. Kormányosunk néha elképesztő módon vezette hajónkat. Lefeküdt függőágyába háttal a menetiránynak, kezét rátette a hatalmas fa kormánykerékre és így pihengetett. Néha felemelkedett, körültekintett majd pihent tovább. Így érkeztünk meg lassan, csordogálva - de útközben még vad elefántokat is látva - a khmer fővárosba Phnom Penhbe.Itt mindössze két napot szándékoztunk maradni, de barátunk betegsége közbeszólt, így egy hétre bővült itteni állomásozásunk. A 600 ezer lakosú város néhány történelmi épületen kívül elég lehangoló képet nyújt. Nincs sok látnivaló, így el kellett foglalnunk valahogy magunkat. Egyik ilyen rendszeres napirendi pont volt az itteni Népstadion melletti szabadtéri kosarazás. Úgy 20-30 betonos kosárpályán gyűltek össze délutánonként az itteni fiatalok és sötétedésig lankadatlanul szórták a kosarakat. Ki hinné, hogy a kosarazás közbeni egyik közös nyelv az orosz volt. Egyik csapattársunk még a Katyusát is elénekelte, mi pedig szinte fogtuk a hasunkat a nevetéstől. Emellett még lehetett focizni, röplabdázni és pénzért tizenegyes lövő versenyben indulni. A pontban öt órakor kezdődő hatalmas monszuneső sem tudta elkergetni az önfeledten sportolókat, sőt talán ekkor még lelkesebben küzdöttek egymással. Jó volt látni, hogy úgy ahogy vannak, munkából vagy iskolából jövet lepattannak motorukról és megbűvöli őket a mozgás szeretete. Nem kell ehhez márkás ruha, csupán pálya és harci kedv, amiben itt nincs hiány.Kicsiny szállodánk idős angol vendége - aki már évek óta éli nyugalmas nyugdíjas életét ezen a tájon - egyik reggel megkérdezte, hogy jártunk-e már azon a helyen, ahol pénzért lehet különböző fegyverekkel lőni. Mivel még nem, így elindultunk egy motoros taxival, de figyelmeztetett, hogy vigyázzunk magunkra, mivel elég sok arra a CIA-ügynök meg kommandós, akik össze-vissza szoktak lövöldözni. Az ismerős Mao Ce Tung és Csehszlovákia utcán végighaladva a trópusi hőségben érkeztünk a tetthelyre, egy laktanyához. Egy fiatal egyenruhás katona kedélyes üdvözlés után átnyújtott egy jókora, étlapformájú kartont. Gondoltam, hogy levesek, szendvicsek árai vannak rajta de tévedtem. Ez egy felettébb érdekes "étlap" volt. Például AK-47-essel 30 lövés 20 dollár, M16-tal 30 lövés 20 dollár. Desszertként pedig kézigránátdobás, 15 dollár. Ez aztán a választék! Később megsúgták, van még egy 80 dolláros fogás is, de az éppen elfogyott. Egy rakétaféle, ami a jövő héten már lesz. Mi nem lövöldöztünk, inkább csak szemlélődtünk és a fénykép kedvéért leemeltem a falról a Rambó filmekből ismert, félelmetes Ml 6-ost és egy rádió adó-vevőt. Szerencsére időközben - talán az elmesélt élmények hatására is - barátunk talpra állt, így az utolsó este immár közösen, elmentünk egyet biliárdozni, cso-csózni, amit itt bambinak mondanak és a törzshelyünkön elfogyasztottuk kedvenc gyümölcs turmixunkat is. Másnap reggel pedig felszálltunk a Vietnam felé tartó légkondis buszunkra. De ez már egy másik történet.

Ha már egyszer Utazás... - Egy NagyUtazó kiállító élményei
Fogtuk a léghajónkat, felvontuk a horgonyköteleinket és szépen, a szél hátán kivitorláztunk az Utazás 2001 Kiállitásra. Gondoltuk nem hagyhatunk ki egy ilyen sokak által látogatott érdekes helyet. A standépítésben (még) nem vagyunk olyan nagymesterek, mint az utazásban, így landolás nem volt döccenőmentes, de hamar rendeztük sorainkat és megmutattuk magunkat a nagyközönségnek.Szórtuk a lapot, csereberéltük a névjegykártyákat és szörfölgettünk az egereinkkel a site iránt erdeklődőknek. (Mondhatom voltak páran.)Megismerkedtünk személyesen is sok régi olvasónkkal, beszélgettünk versenyzőkkel, akik a fotópályázatunkra jelentkeztek (akik lemaradtak, azoknak üzenem: sebaj, a nagy érdeklődésre való tekintettel hamarosan újra indítunk pályázósdi versenyt) és persze tárgyalgattunk sok-sok leendő és régi üzletféllel.A kiállítás forgatagába kicsit mi is beleszédültünk, de kellemes meglepetés volt tudni, milyen sokan ismernek és mennyien szeretnének kapcsolatba kerülni velünk. Köszönjük az érdeklődést, reméljük elegendő felvilágosítással tudtunk szolgálni mindenkinek és akik eddig nem ismertek most kedvet kaptak hozzá, hogy meglátogassanak minket virtuális léghajónkban, az interneten is. Egy biztos: jövőre ismét kiállítjuk magunkat a tatra izé, akarom mondani a standra.

Kiállítás: Netsuke-gyűjtemény Budapesten - Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
Még május 20-áig tekinthető meg az Andrássy úti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban az az igen gazdag netsuke-gyűjtemény, amely a tavalyi év során került kiállításra, és amely tárlat talán az eddigi legátfogóbb e témában Budapesten."De egyáltalán mi az a netsuke?" - merülhet fel mindjárt a kérdés.Nos: a történet ott kezdődött, hogy először is volt a kimonó, azaz egy köpönyegszerű ruhadarab a tradicionális japán öltözködésben. Ezt viszont valamilyen alkalmatossággal össze is kellett fogni. Erre itt nem övet használtak, hanem egyfajta zsinórfélét. E zsinórra azután dohánytartó zsákocska és írószertartó, gyógyfüves fiola és pipatartó egyaránt felkerülhetett; a zsinórt végül pedig valamilyen csatféleséggel fogták össze. Nos: hát ez a bizonyos csatszerű, apró tárgyacska a netsuke.Egyáltalán ne higgyük azonban, hogy csupán valami egyszerű csatról van itt szó. A netsuke ugyanis - amely a japán történelem érett feudális korszakában vált az öltözködés jellemző kellékévé - idővel egyre finomabban kimunkált iparművészeti remekké lett: rajta előbb egyszerűbb díszítőmotívumok, majd később aprólékosan megformált figurális elemek is megjelentek. Idővel ez a díszítőművészet mind fejlettebb formákat öltött, és igen kifejező, meghatározó tárggyá tette a netsukét. Ezek a miniatűr faragványok - amelyek anyaga elefántcsont, fa, fém egyaránt lehetett - a hagyományos japán képzőművészet számára jelentős formát képeztek.A netsukéval szemben követelmény volt, hogy lehetőleg minél könnyebb és kisebb legyen; ugyanakkor e tárgyak változatos figuralitásuk révén jelzésszerű értékkel is rendelkeztek: egy-egy netsukét alkalomhoz illően viseltek. Téma szerint állatábrázolásokat, mitológiai alakokat ugyanúgy találhatunk, mint akár valamilyen kisebb jelenet ábrázolását. Képzeljünk el például egy apró szobrocskát, amely hajót ábrázol, a hajó utasai pedig táblajátékkal játszanak, - és mindez finom részletességgel kifaragva egy sárgabarack nagyságú alkotáson!Ezekbe a kis szobrocskákba egyszerűen lehetetlen nem beleszeretni! Az apró kompozíciók megannyi figuráján megjelenik a japán forma- és képzeletvilág egésze, miközben már a puszta megmunkálás is bámulatba ejti a nézőt. Jelen kiállítás e miniatűr alkotások egész során keresztül teszi lehetővé, hogy elmerüljünk a hagyományos japán művészet csodájában.Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti MúzeumBudapestVI. kerület, Andrássy út 103. nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.- cp -

223 224 225 226 227 228 229 230 231 232

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: