Amit a korstílusokról röviden tudni érdemes - Új sorozatunk elé
2001. április 12.

A világot járva előfordulhat velünk olykor, hogy - megállva egy templom, egy középület vagy egy kastély előtt - elbizonytalanodunk, mikor és milyen stílusban is épülhetett az adott építészeti alkotás. Képtárakban, múzeumokban megfordulva néha hasonló tanácstalanságba eshetünk egy-egy műtárgy kapcsán.

Pedig a művészeti korstílusok ismerete - azon túlmenően, hogy ez a tudás az emberi kultúra, az általános műveltség egyik alapvető elemét képezi - segít pontosabban tájékozódnunk, eligazodnunk a művészet fejlődéstörténetének csodálatos birodalmában is. Az egyes korstílusok elemi felismerése révén egyrészt már könnyebben elhelyezhetünk különféle műalkotásokat is, másrészt viszont valami többletet is megtudhatunk az adott alkotások sajátos világáról. A stílus ugyanis nemcsak külső forma, hanem egyfajta tartalmi üzenet is egyben az alkotók részéről. A külsődleges ismertetőjegyek mögött lényeges koncepcionális elvek húzódhatnak meg, amelyek megismerése magához az alkotáshoz szintén közelebb vihet minket.

A következőkben tehát kísérletet teszünk egy-egy korstílus, stílusirányzat lényegre törő áttekintésére. A román stílus, a gótika, a reneszánsz és más korstílusok rövid bemutatásánál kitérünk majd a történelmi háttérre, az adott stílus művészettörténeti jelentőségére, helyére; továbbá az alapvető formai jellemzők számbavételével valamint konkrét példák segítségével ismerhetünk meg egy-egy stíluskorszakot.

Bízunk abban, hogy az itt következő - egy-egy stílusirányzattal megismertetni szándékozó - rövid leírások a könnyebb tájékozódáshoz segítik majd hozzá az Olvasót és ily módon végeredményként a művészet gazdag, változatos világa is otthonosabbá válik.

- cp -