Kiállítás: Útirajzok - Osztrák művészek Magyarország tájain 1820-1880
2001. április 05.

Milyennek látták a XIX. századi Magyarországot a korszak osztrák festőművészei? Egyáltalán: milyenek lehettek városaink, tájaink a korabeli nyugat-európai utazó szemével? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki ellátogat a Szépművészeti Múzeum Útirajzok címmel nem rég nyílt képkiállítására.

A kiállítás a XIX. századi osztrák akvarellfestészet legkiválóbbjainak a történelmi Magyarországon készített rajzaiból és akvarelljeiből nyújt igen gazdag és színes válogatást. A korszak festőművészei részben udvari felkérésekre vagy éppen kiadók megbízásából utazták be a Habsburg Birodalom legkülönbözőbb tartományait, hogy tájakat, városokat, épületeket örökítsenek meg, így jutottak el magyar területekre is.

A kiállított alkotások egy jelentős hányada három művész névéhez kapcsolódik. A még frankfurti születésű, de már főleg Bécsben alkotó Jacob Alt (1789-1872) 1838 és 42 között több alkalommal járt Magyarországon; Pest-Budán, a Felvidéken, valamint Nyugat-Magyarországon született alkotásai 1840-től kezdve jelentek meg litográfiák formájában. Jacob Alt fia, Rudolf von Alt (1812-1905) - akinek az udvar elismerése jeléül már nemesi rangot is adományozott - az 1840-es évektől az 1880-as évekig terjedő időszakban szintén többször tett látogatást Magyarországon, ahol apjához hasonlóan számos képet készített: zömmel Pest-Buda utcái, épületei jelennek meg itt született alkotásain. Thomas Ender (1793-1875) először 1837 és 39 között járt nálunk egy Duna menti útja során, majd az 1860-as években Erdélyben és a Felvidéken festett tájképeket, városképeket.

Az itt kiállított képek egy szűkebb hányada ugyanakkor némileg más törekvéseknek köszönheti létrejöttét. Az 1850-es évek második felétől kezdődően ugyanis a korszak fiatal osztrák művészeinek egy csoportja - mint valamiféle különleges, kissé talán vad vidéket - fedezte fel magának az Alföldet. A vásáráról híres Szolnokon, valamint az alföldi tanyavilágban találtak új témákra a csoport festői, akik közül August von Pettenkofen (1822-1889), Ignaz Raffalt (1800-1857) és fia, Johann Gaulbert Raffalt (1836-1865), valamint Otto van Thoren (1828-1889) lettek a legismertebbek, és akik Pest-Budán és Bécsben egyaránt számos tárlaton mutatták be nagy sikerrel alkotásaikat.

Jelen kiállítás képein főként a történelmi Magyarország híres várai és megkapó szépségű tájai jelennek meg, de ezek mellett felelevenedik a reformkor Pest-Budája, és több más nagyobb város arculata, valamint - főleg a szolnoki festőcsoportnak köszönhetően - a puszták világa, a paraszti élet hétköznapjai vagy a vásárok forgataga is. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy néhány képből több változat is megtekinthető, azaz nyomon követhetjük, miként lesz különböző fázisokon keresztül a helyszíni vázlatrajzokból gondosan kidolgozott litográfia vagy éppen akvarell.

E páratlanul átfogó kiállítás megszületését több gyűjtemény együttműködése tette lehetővé, hiszen a Szépművészeti Múzeum anyaga mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiből is szerepelnek darabok.

Szépművészeti Múzeum
Budapest
XIV. kerület, Hősök tere

nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 17.30 között

- cp -