Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Magazin

További cikkek

224 225 226 227 228 229 230 231 232 233

Figyelemkoncentráció és tudatállapotok a jógában - Első lépések a jóga útján
A jógagyakorlatok megfelelő hatása, sikere szempontjából nem egyszerűen csak nagy jelentőséggel rendelkezik a figyelemkoncentráció, hanem éppen hogy elengedhetetlenül szükséges is. Ha ugyanis a jóga gyakorlatainak elsajátítása, illetve végrehajtása közben hagynánk gondolatainkat szabadon csapongani, egyáltalán semmilyen eredményt, kedvező élettani hatást nem érhetnénk el végül. A jóga gyakorlat-rendszerének éppen az az egyik lényegi eleme, hogy test és tudat között alakít ki irányítottabb kapcsolatot, ami viszont lehetetlen volna magasabb fokú koncentráltság nélkül.Másrészről viszont először talán azt hihetnénk, hogy erősen összpontosítani figyelmünket, azaz adott tárgyra koncentrálni nem is olyan nehéz feladat. Azonban csak az, aki már próbálta, tudja, mennyire nem könnyű huzamosabb időn keresztül szigorúan egy meghatározott dologra összpontosítani, s közben semmi másra nem gondolni. Erre általában előzetes gyakorlás nélkül nem is vagyunk kezdetben képesek: képtelenek vagyunk fegyelmezni tudatunkat, gondolataink szabálytalan folyamát; a gyakorlatlant akár a legkisebb neszek is megzavarhatják, a legapróbb külső hatások is eltéríthetik figyelmét.Idővel ugyanakkor meglehetősen nagy jártasságot szerezhetünk figyelmünk adott tárgyra való koncentrálásában. Ehhez azonban a jóga tudatállapotokról alkotott néhány alapvető tanításával szintén tisztában kell lennünk.A jóga mint gondolatrendszer ugyanis igen szemléletes elképzelésekkel rendelkezik az emberi tudat, elme (szanszkritül: csitta) különböző állapotait illetően: lényegében különböző fokozatokat különít el, amelyek az elme működése során merülnek fel, és amelyek lépcsőzetesen közelítenek egy magasabb rendű, abszolút-koncentrált állapot felé. Az egyes fokozatokat tehát alapjában a figyelem összpontosíthatóságának, illetve összpontosítottságának eltérő mértékei adják meg. Tulajdonképpen a jóga gyakorlásához is ezeken kell végighaladnunk, így az alábbiakban e tudatállapotokat tekintjük át röviden.Ksipta - a szétszórtság állapotaA tudatnak ezt a legáltalánosabb állapotát mindenki önmagán is megfigyelheti. Ez az az állapot, amikor gondolataink rendetlenül, fegyelmezetlenül torlódnak, kavarognak a fejünkben. Ilyenkor a legkülönbözőbb külső ingerek villanhatnak át tudatunkon, azonban ezek egyikére sem figyelünk fel igazán intenzíven, pillanatról pillanatra változnak bennünk a hatások, benyomások és az ezekből születő hírtelen szándékok. Ilyen állapotban lehetünk például egy minden különösebb cél nélkül tett utcai sétánk alkalmával, amikor csak úgy belevetjük magunkat a városi forgatagba, amely lehet igen ingergazdag, ám figyelmünk mégsem koncentrálódik semmi meghatározottra.Az elmének ez az állapota, amelynek kavargó zűrzavarában semmi sem tudatosodik hosszabb időre, az indiai hasonlat szerint olyan, mint a háborgó víz felszíne, a zavaros víztükör, amelyen még nem jelenhet meg tisztán a Hold képmása.Viksipta - a szétszórtság megszakításaHa azonban figyelmünket egy bizonyos dolog erősebben felkelti, vagy ha egy ideig tudatosan valamilyen probléma megoldására, tervre, elképzelésre (vagy éppen egy jógagyakorlat végrehajtására) koncentrálunk, abban a pillanatban az elme egy magasabb állapotába léptünk: az általános szórakozottságot, szétszórtságot rövid ideig valamilyen koncentráció váltja fel. Ilyen helyzet állhat elő például, amikor valamilyen feladatot ténylegesen is odafigyelve végzünk el, és az eredményesség érdekében valóban hosszabb-rövidebb ideig egy meghatározott elemre összpontosítunk.Az indiai gondolkodás ezt ahhoz hasonlítja, amikor a víztükör már valamelyest kisimult, ám a rajta megjelenő tükörkép még nem egészen szabályos.Ékagra - az "egyhegyűség" állapotaAz előbbi két tudatállapottal szemben - amelyek lényegében egy átlagos, normális tudatműködésű ember éber állapotában mindenkor váltakoznak - az "egyhegyűség" állapotával már nem találkozhatunk bárkinél, bármikor. Erről az erős koncentrációt jelentő helyzetről csupán azután beszélhetünk, hogy valamilyen probléma figyelmünket lényegesen hosszabb időre, tartósan is lekötötte, és ennek folyamányaként mintegy megszállottan összpontosítunk az adott dologra, miközben elménk működését semmilyen külső vagy belső inger nem zavarja meg e szoros koncentrációban. A jógában alapvetően erre a tartós figyelemösszpontosításra lesz szükségünk.Az indiai hasonlat szerint az elmének ez az állapota olyan, mint a tükörsima vízfelszín, amelyen végre egészen tisztán, torzítatlanul jelenik meg a Hold pontos képmása.Niruddha - a "leküzdöttség" állapotaAz egyhegyűségnek létezhet egy még huzamosabbá és rendkívül élessé fokozott változata, amelyben minden külvilági inger tartósan megszűnik, - egyfajta teljes és tökéletes befelé fordultság alakul ki, és amely nem egészen normális elmeállapotra a jógik a legmagasabb rendűként tekintettek. Ennek azonban csak a tradíció felőli megközelítésben van szerepe, a jóga nyugati alkalmazásában viszont nem tekintik elérendő célnak.A fentiekben felsorolt elmeállapotokon kívül még számos továbbit is megkülönböztetnek a jógában. Az egyes fokozatok újabb fokozatokra tagolódhatnak; újabb és újabb tudatállapotok rendelődnek a szellemi elmélyülés különféle stádiumaihoz, és más egyéb helyzetekhez (alvás, hipnózis, stb.) szintén.A figyelemkoncentráció begyakorlása lényegében azon a tényen alapszik, hogy alapvetően minden egészséges ember képes valamilyen mértékben figyelme rövid ideig tartó összpontosítására, csupán ezen időtartam kitolására kell erőfeszítéseket tennünk.Figyelemösszpontosító képességünk tehát koncentrációs gyakorlatok rendszeres végzésével tökéletesíthető. Ezek lényege a figyelem valamely pontra történő erőteljes irányítása, koncentrálása. Ilyenkor összpontosíthatjuk figyelmünket egy tárgy alakjára, színére, de koncentrációnk irányulhat akár egy hangra, hangszínre is. Elmélyedhetünk egy-egy részletben, majd koncentrálhatunk tárgyunk egészére; eközben pedig törekedjünk figyelmünket minél hosszabb ideig egy adott pontra irányozni!A jógázáshoz alapvetően szükséges tudatállapotot - a korábban már röviden leírt ékagra állapotát - valójában csak lassú átmenet folyamán sajátítjuk majd el igazán, és ennek maximumát már ténylegesen csak a jóga rendszeres gyakorlása közben érjük el. Azonban addig is: a jóga első lépéseihez nélkülözhetetlen a koncentrációs képesség elemi szintű tudatosítása és begyakorlása, ami a továbbiakban is alapjaiban befolyásolja a jógagyakorlatok hatékonyságát.- cp -

Út a test és a lélek egységéhez - A jógáról
Egy hindu legenda szerint Siva, a megújulás istene 8.400.000 emberi testtartásból kiválasztott 200 hasznos pozitúrát. E testtartások tudománya évezredekig szerzetesi közösségek, kolostorok féltve őrzött titka maradt. Később azonban világszerte elterjedt, mindazonáltal még ma is mintha valamiféle titokzatosság lengené körül.Ennek a 200 hasznos testtartásnak, testhelyzetnek - azaz a jóga gyakorlatainak - számos csodaszerű eredményt tulajdonítanak: egészségmegőrző, testfejlesztő, tudatformáló hatásában bíznak Keleten és Nyugaton egyaránt. De miből is áll a jóga tana tulajdonképpen? Erre a kérdésre keressük a választ a következőkben.A jóga a hindu, a tibeti és a kínai bölcsek, szerzetesek, mesterek titokzatos - misztikus elemekkel is gazdagon átszőtt - tudománya, amelynek az évezredek során sokféle rendszere, iskolája alakult ki. E rendszerek lényegében három csoportra oszthatók:hatha jóga (egészség-jóga: az egészség megőrzésére, az erőnlét javítására kidolgozott jóga, amely a magasabb szintű jógarendszerek küszöbéül is szolgál);lája jóga (az öntudat és az akaraterő jógája, a feloldódás útja);rádzsa jóga (a legmagasabb fokú jóga, "a ragyogás állapota").Ebbe a három csoportba megközelítőleg 10-15 jógaiskola, jógarendszer tartozik, amelyek bizonyos fokig összefüggnek egymással. Egy részük a mai ember számára nehezen követhető, más részük azonban felbecsülhetetlen értékű, évezredes lélektani valamint az emberi testtel kapcsolatos tudásanyagot, tapasztalatot őrzött meg az utókor számára.Maga a jóga szó - mint a szanszkrit nyelv szavai általában - többféleképpen is értelmezhető. Egyes feltevések szerint a jug (iga) szóból származik, és lényegében a testi indulatok igába hajtására utal. Mások a gondolkodás tudatos irányításaként értelmezik a jógát, megint mások pedig a tökéletessel, a jóval, az egészségessel való egyesülésként, vagy a boldogságban való elmerülésként.Valójában a kifejezés teljes jelentése mindezek egyesítéséből adódik ki. És így lesz a jóga az az átfogó egészségmegőrző gyakorlatrendszer, amely a test izmainak, a légzés technikájának, a tudat működésének szabályozását birtokunkba adva segít kialakítani test és lélek harmonikus egységét.A következőkben a hatha jóga alapvető elemeinek ismertetésével - a figyelemkoncentráció, az ellazulás, a légzőgyakorlatok valamint a statikus gyakorlatok leírásával - folytatjuk; majd pedig a jóga mindennapi alkalmazásának, gyakorlásának lehetőségeit mutatjuk be.- cp -

Célegyenesben: hírek az ÚTIFOTÓ 2000 pályázatról
Hírek az ÚTIFOTÓ 2000 pályázatról Kedves Pályázóink és Olvasóink!Nagy örömünkre szolgál, hogy közel 2700 remek fényképet kaptunk Önöktől a 2000. decemberében meghirdetett ÚTIFOTÓ 2000 elnevezésű pályázatunkra. A beküldési határidőt a rengeteg jelentkező miatt módosítottuk, így 2001. február 25-én zártuk le a pályázatot. Ezúton köszönjük a hatalmas érdeklődést és a számtalan jobbnál jobb képet! Talán lesz még ilyen pályázat? Nos, ez nemcsak rajtunk múlik... Várjuk a véleményeket! A beküldött anyag rendkívül változatos, ez is bizonyítja: a magyarok szeretnek és szeretnének utazni, tudnak pihenni, kikapcsolódni és bizonyították vállalkozó kedvüket! Reméljük, hogy a mi segítségünkkel a jövőben még többet és változatosabb formában látnak és tudnak majd a világról. Mi mindent megteszünk ezért, tartsanak velünk!Amint már talán sokan észre vették, az országban újra láthatóak óriásplakátjaink. Már csupán néhány nap és a plakáton megjelenik a győztes fotó is! Lehet, hogy éppen az Öné lesz az? A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére az Utazás 2001 kiállítás keretében idén márciusban kerül sor. A pontos helyről és időpontról néhány napon belül többet olvashat siteunkon és természetesen minden érintettet értesítünk!A beérkezett fotókban Ön is gyönyörködhet néhány hét múlva, amikor az összes kép megtekinthető lesz a www.NagyUtazas.hu címről elérhető fotógalériában. Találjon rá saját fotójára és közben fedezze fel a többi kép értékeit is!

Kiállítás: Virtualitás és valóság - Várnai-installációk a Ludwig Múzeumban
Korántsem a posztmodern műveiben jelenik meg először művészet és illúzió kapcsolata. E kettősség végigkíséri az alkotói kísérletek egész sorát már a kezdetektől fogva, bár kétségtelenül a modernségben valamint azt követően szélesednek ki igazán e problémafelvetés keretei.Valójában filozófiai - pontosabban mondva: ismeretelméleti - kérdésről van szó. Nevezetesen annak kérdéséről, hogy mi a viszony "látszólagos" és "valódi" között. Ha valamit érzékelek, akkor az létezik. De mitől vagyok egyáltalán ebben olyan biztos? És ha érzékelek valamit, úgy érzékelem-e azt, ahogyan az ténylegesen létezik? És mit jelenthet itt az, hogy "ténylegesen"?Ezeket a kérdéseket kutatják Várnai Gyula (sz.: 1956) művei. Talányos térkonstrukciók, különös fénymunkák képezik meg az egymásra rétegződő illúziók világát. Szokatlan rejtvények ezek, amelyekre "megoldás" nincsen, azonban létezhetnek megfejtések, - mégpedig abban az értelemben, hogy ki-ki megtalálhatja bennük saját válaszait.A Ludwig Múzeumban most kiállított tárgyegyüttes révén szintén valóság és illúzió határterületeit járhatjuk be. A dolgok és azok általunk észlelt megjelenései között jelentkező eltérésre, a nem-azonosságra hívják fel figyelmünket a művész alkotásai. Központi helyen pedig egy - az adott térre komponált - akusztikus installációt találunk: egy felfüggesztett hosszú hangszóróból nyílvessző suhanásának hangját halljuk, amely "nyílvessző" végül egy falra helyezett "céltáblába" csapódik be, legalábbis a teret megalkotó hanghatások ezt az illúziót keltik.Várnai művei érzékelésünk alapvető határkérdéseiről gondolkodtatnak el: bennük a tárgynak és hatásának viszonya merül fel újszerű, világos formában. Valóban létezik egy adott dolog, vagy csupán hatásaiból következtetjük vissza annak létezését - ez lehet tehát a végső kérdés, amelyet Várnai konstrukcióival szembekerülve körbejárhatunk.A kiállítás április 1-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeum kis.termében.Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti MúzeumBudavári Palota "A" épületI. ker., Szt. György tér 2. nyitva tartás: hétfő kivételével a hét minden napján 10 és 18 óra között- cp -

Könyvajánló: Stílusról férfiaknak - Schiffer Miklós könyve a férfi öltözködésről
Ma már talán mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen fontos ügyelnünk mindennapi megjelenésünkre, öltözködésünkre is. Az első benyomás a leghétköznapibb szituációban is meghatározó lehet, - és eme első benyomásban az általunk viselt ruhák alkotta összkép bizony szintén jelentős szerepet játszhat. Ma tehát már senkinek nem kell külön magyarázni, miért lehet lényeges nagyobb gondossággal, igénnyel öltözködni. A sikeres férfi azonban nem egyszerűen csak elegáns: az igazán sikeres férfinak stílusa van.Schiffer Miklós Stílusról férfiaknak című, nem rég megjelent könyve éppen erről a bizonyos "stílusról" - vagy inkább: magáról az általában vett stílusosságról - szándékozik beszélni. A több száz színes fényképpel és rajzzal illusztrált, rendkívül igényes kivitelű album végigjárja a férfi öltözködés megannyi stílusirányzatát, fejezetekre bontva tárgyalja a ruházat számtalan összetevőjét. Külön témaként találkozhatunk például olyan elemekkel, mint: a zakó és a nadrág, az ing és a nyakkendő, a zokni és a cipő. A szerző, aki öltözködési stílusszakértőként ismert személyek tanácsadójaként is dolgozik, magabiztosan és igen céltudatosan vezeti végig az olvasót a férfi öltözködés kérdésein. Megismerhetjük az ízléses, választékos ruházkodás legapróbb fogásait, átfogó képet kaphatunk a modern férfidivat legkülönfélébb tendenciáiról, és nem utolsósorban elsajátíthatjuk a helyes öltözködés íratlan szabályait is."A stílus maga az ember" - tartja egy ismert mondás, és mikor lehetne ez érvényesebb, mint épp jelenünkben, amikor valójában érvényesülni leginkább az képes, aki a lehető legtöbbet nyújtja, ugyanakkor egyéni ötletekkel, megoldásokkal lép elő. És bizonyos értelemben egyéni megoldás egyebek mellett maga a stílus is: stílusunk, melyet megformálunk a magunk számára, és amely egyediségünk kulcsa lehet.Schiffer Miklós: Stílusról férfiaknakRózsa Erika fényképeivelOfficina '96 KiadóBudapest, 2000.- cp -

Kiállítás: Új generációk a mai magyar képzőművészetben
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj tehetséges fiatal képzőművészek támogatására jött létre. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ennek révén kíván segítséget nyújtani most induló alkotók számára. Az ösztöndíjat a miniszter által felkért szakmai kuratórium ítéli oda. Az ösztöndíjban részesülő képzőművészek pedig évről évre beszámoló kiállításokon mutatják be alkotótevékenységük legújabb eredményeit.A képzőművészek ez évi beszámoló kiállításának a VI. kerületi Nagymező utcában található Ernst Múzeum adott helyet. Igen változatos a kép: a legkülönbözőbb koncepciók és alkotási technikák jelennek meg itt egymás mellett. Csak egy-egy alkotás, vagy éppen egész sorozatok egy-egy művész részéről; humor és érzékenység; kifinomult anyagkezelés, színek vagy formák vagy felületek iránti élénk érdeklődés.A bemutatott képeken, formatanulmányokon és tárgyakon érzékelhetően jelen vannak mind a képzőművészet új irányainak jegyei, mind pedig a legutóbbi időszak jellegzetes hangulati elemei. Az alkotások - különbözőségük mellett is - egységesen és igen erőteljes módon tükrözik egy posztmodern kor kihívásaira adott általános válasz lehetőségeit. Hogyan veheti fel a képzőművészet - mint tiszta önkifejezési forma - a versenyt az egyre nagyobb és nagyobb tömegben érkező olcsó látványáradattal? Talán erre a problémára is keresnek (és találnak) válaszokat a tárlat alkotói.Az Ernst Múzeum Derkovits-ösztöndíjas képzőművészeket bemutató kiállítása még március 9-éig tekinthető meg.Ernst MúzeumBudapestVI. kerület, Nagymező utca 8. nyitva tartás: keddtől vasárnapig 11-től 19 óráig- cp -

Kiállítás: Tradíció és új tendenciák a magyar iparművészetben
A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjat 1987-ben alapította a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatal és már önálló művészi tevékenységet folytató iparművészeket támogassa. Évente öt művész részesülhet az ösztöndíjban, amely havonkénti hozzájárulás formájában valósul meg, és amely az odaítélést követően három éven keresztül teszi lehetővé, hogy a művészek az alkotómunkára koncentrálhassanak, hogy saját tervezési, alkotói koncepciójuk kidolgozásával foglalkozhassanak. Az ösztöndíjat a Képző- és Iparművészeti Lektorátus gondozza, a kuratórium tagjait mindenkor a minisztérium kéri fel a beérkezett pályázatok elbírálására. Az ösztöndíjasok évről évre beszámoló kiállításon mutatják be alkotói tevékenységük legújabb eredményeit.Az Iparművészeti Múzeumban február 27-én nyílt kiállításon 14 fiatal művész mutatja be a programjában vállalt feladatainak megoldását. Az iparművészeti formatervezés legkülönfélébb területeit magában foglaló tárlat számos érdekes, különleges alkotást vonultat fel, ötvözve hagyományos és modern technikákat. A kiállításon felsorakozó munkák a különböző alapanyagok felhasználási lehetőségeinek sokszínűségét, valamint a formaképzés új irányait jelenítik meg.Alkotásaikkal szerepelnek:Borkovics Péter, Csóka Melinda, Hegedűs Andrea, Kecskés Orsolya, Kertész Katalin, Kund Eszter, Páger Bernadett, Polyák János, Remete Kriszta, Szabó Tímea, Szalma Ágnes, Széles Edina, Varga Judit, Wisloczki Helga.A kiállítás március 25-éig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban:Iparművészeti MúzeumBudapestÜllői út 33-37. nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között- cp -

Kiállítás: Rezonanciák - Denise Green képei a Ludwig Múzeumban
"Festményeimben folyamatosan jelen van az igény , hogy élményeimet jól felismerhető, egyszerűsített és elvonatkoztatott képek szótárával közvetítsem. Művészetemben a növekedés és a változás forrása a festési folyamatból ered, amely - a beszélt nyelvtől eltérően - nyitott a tudattalanra. Az érzelmekre vonatkozó kifejezéseket illetően a szavak korlátozottak, - különösen, ha az élmény szokatlan. Amikor beszélek, szavakat választok és cenzúrázom magamat: gátolva vagyok; ellenben a festészetben az érzelmek kiáradhatnak..." - vallja Denise Green ausztrál születésű festőművész.Most kiállított alkotásain éppen a képteremtés ezen új lehetőségeit kutatja a művész, és e kísérletek során mintha tényleg tudattalan, szabad gondolatfolyamatok belső képei vetülnének ki. Élmények, benyomások, érzelmek jelennek meg, miközben a vásznakon csupán néhány motívum köré koncentrálódnak a kompozíciók. Különös, asszociatív utazás, melyet színek és formák mentén járhatunk be.Denise Green képein tehát mindössze pár elvonatkoztatott elemen keresztül jelennek meg konkrét tartalmak. Az absztrakció és a figuratív megjelenítés között húzódó teret járhatjuk be képein keresztül. A színvilágot egy festményen belül általában egy-egy szín különböző árnyalatai teremtik meg; a kompozíció pedig a dekoratív hatású hátterek és az azokból kiemelkedő előterek dinamikus - esetenként nagy mértékben oldott - kontrasztjából születik meg. A feltáruló látványok a szerkezetre és az alkotói elképzelés alakulására egyszerre irányítják figyelmünket.A művész képeit visszatérő motívumok hangsúlyos jelenléte jellemzi: ilyen "egyszerűsített ábrázolás" a ház, a legyező, a szék vagy a váza. Ezek idővel végsőkig leegyszerűsített, letisztult geometrikus formaként jelentkeznek, és metonímia-szerűen utalnak belső tudati állapotokra, személyes reflexiókra. Ugyanakkor megjelenésük és a köréjük épülő alkotási technika a festő törzsi művészet iránti érdeklődéséről is tanúskodik. Green véleménye szerint ugyanis éppen ez az a kifejezésmód, amelyben a legélénkebben jut érvényre a spirituális belső és a formai külső egyesülése.Jelen kiállítás tehát már csak éppen ezért sem a képek keletkezésének időrendje szerint halad, hanem a vissza-visszatérő motívumok alapján csoportosít, így követve nyomon azok fejlődését. A mintegy huszonöt év alkotói munkáját felölelő tárlat április 1-jéig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti MúzeumBudavári Palota "A" épületI. ker., Szt. György tér 2. nyitva tartás: hétfő kivételével a hét minden napján 10 és 18 óra között- cp -

Kiállítás: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig - Nagytétényi Kastélymúzeum
Hosszabb felújítási munkálatok, valamint egy két hónapos téli szünet után ismét megnyitotta kapuit a Száraz-Rudnyánszky kastély, ismert nevén a Nagytétényi Kastélymúzeum, amely az Iparművészeti Múzeum bútorművészeti gyűjteményének ad otthont. A 18. században épült kastély - amelyet európai vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű barokk műemlékként tartanak nyilván - 1948-tól része az Iparművészeti Múzeumnak, s ez időtől fogva búturkiállításáról híres.A kastélymúzeumban állandó kiállításként berendezett egyedülálló bútortörténeti tárlat végigkíséri az európai bútorművesség alakulását az asztalosművesség kezdeteitől a 19. század utolsó harmadáig, amikor a bútorkészítés kézműves korszakát a gyáripari tömegtermelés váltotta fel. A 29 teremben kiállított mintegy 300 bútor és bútoregyüttes mellett berendezési tárgyként funkcionáló kályhák, csillárok, szőnyegek, falkárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak érzékeltetik az egyes korabeli lakókörnyezeteket. A kiemelkedő művészi kvalitású bútorok és dísztárgyak egy-egy stíluskorszakot képviselve az iparművészet történetét és a történelmi korokon átívelő társadalmi, életmódbeli változásokat egyaránt dokumentálják.Az állandó kiállítás mellett a kastélymúzeum időről időre egyéb kiállításoknak is helyet biztosít: így március 25-e és szeptember 30-a között Wieber Marianne jelmeztervező művésznő korabeli viseleteket megjelenítő, korhű ruháival találkozhatunk; míg április utolsó hétvégéjén (április 27-28-29.) az egyes korok jellemző virágkötészetével ismerkedhetünk meg egy virágvásárral egybekötött kiállítás révén.Nagytétényi Kastélymúzeum1225 Budapest,Kastélypark utca 9-11. megközelíthető: A kastély autóval és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. A 33-as jelzésű autóbusszal a Móricz Zsigmond körtérről a Petőfi S. utca/Kastélymúzeum megállóig utazzanak, ahonnan a kastély bejárata 3 perc sétával érhető el. Ezen kívül új lehetőségként, de csak hétköznapokon, a 133E jelzésű autóbusszal is megközelíthető a kastély, mely a Bosnyák tér és a Nagytétény vasútállomás között közlekedik a reggeli és délutáni órákban.Vonattal: A kastély a Kelenföldi pályaudvartól vonattal is - mindössze 20 perc menetidő alatt- megközelíthető, a Kastélypark megállónál kell leszállni, ahonnan néhány perc séta a kastély bejárata. információ: tel.: (06 1) 207-0005fax: 207-4680. nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00 - 18.00hétfőn: zárva e-mail info@nagytetenyi.hu web http://www.nagytetenyi.huhttp://www.museum.hu/budapest/nagytetenyi- cp -

Kiállítás: Urbán György alkotásai a Budapest Kiállítóteremben
Még március 4-éig tekinthető meg az a Budapest Kiállítóteremben megrendezett tárlat, amely Urbán György festményeinek, objektjeinek ad helyet, és amely a művész legutóbbi években készült alkotásaiból nyújt átfogó válogatást.Urbán György nevét az avantgárd képzőművészet fejlődésében nemzetközileg is meghatározó szerepet játszó Moholy-Nagy Lászlóéval és Victor Vasarely-ével szokták együtt említeni. Az 1936-ban, Sátoraljaújhelyen született képzőművész 1961-ben végezte el az akadémiát, azután pedig itthon és külföldön (főként Németországban) egyaránt alkotott, és hamar széleskörű ismertségre tett szert. Alkotásai számos tárlaton szerepeltek: nagy sikerrel mutatkozott be hazai kiállítóhelyeken (pl. Műcsarnok (1970); Ernst Múzeum (1986)), valamint Nyugat-Európa sok nagyvárosában (München, Frankfurt, Lyon, Párizs, Hamburg, Strasbourg). Alkotói munkásságának elismeréseként számos díjjal is jutalmazták: 1964-ben Derkovits-díjat kapott, 1996-ban Pro Urbe kitüntetésben (Sárospatak) részesült.Urbán György az európai konstruktivizmus hagyományaihoz kapcsolódik, ugyanakkor e kör számos kérdését, problémáját igen ötletgazdag módon tovább is gondolja. Teljesen tárgymentes, absztrakt festészetből indul ki, majd érdeklődési körének bővülésével objektekkel kezd kísérletezni.A geometrikus formaalkotás, a vonal, a felületet betöltő szín és a forma festészetben megvalósuló viszonyai képezik kísérleteinek fő területét. Idővel - a kompozicionális egyensúly határterületeit kutatva - alkotásaiban dinamikusabb körformákat (hengerek, gömbök) helyez el, majd innen jut el a már objektek alakjában megszülető egyensúly- és színharmónia-tanulmányokhoz. Majd meghatározóvá válik a kollázstechnika bevonása: ezek objektjeinek alapfelületein jelennek meg; valamint fényforrások is feltűnnek egyes kompozíciókban. Vizsgálja továbbá zenei kompozíciók, szerkezetek absztrakt formákká való kivetítéseinek lehetőségeit is. Műveiben színezett, vagy olvasztott üvegfelületek, plexiből kialakított formák, beillesztett rajzok, fényinstallációk, geometrikusan megtört tükörfelületek, gömbök szervezik meg a sík és az abból kiemelkedő formák élénk játékát.A Budapest Kiállítóterem jelen tárlata szépen jeleníti meg annak a gondolati kísérletezésnek és az abból megszülető fejlődésnek az ívét, amelyet Urbán György a legutóbbi időkig bejárt, és amely izgalmas utakon kutatja a fény és a tér viszonyait.Budapest KiállítóteremBp., V. ker. Szabadsajtó út 5.nyitva: hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között- cp -

Kiállítás: Feketén fehéren - grafikai kiállítás a Műcsarnokban
Az ezredforduló tiszteletére megrendezett kortárs hazai festészeti tárlatot követően most friss termésű grafikai munkákból nyílt kiállítás a Műcsarnokban. A szervezők ezzel a kiállítással azonban nem egyszerűen bemutatni kívánták a hazai körképet, hanem egy bizonyos - több szempontú - kísérletet is szerettek volna megvalósítani a kiválasztott 153 mű jelen interpretációján keresztül.Először is: a legszembetűnőbb, hogy amikor belépünk, nem rajzlap-méretű grafikákkal találkozhatunk - ahogyan azt talán úgy általában várnánk -, hanem óriási lepedőkkel. A képek ugyanis nem eredetiben kerültek a falakra, hanem erőteljes nagyításban, egységesen 125 x 180 cm-es méretben. Az egyik teremben viszont gigantikus fiókos szekrények fogadják a látogatókat, mivel ezekben helyezték el az eredeti képeket. A látogató pedig igény szerint kikérheti azokat a nagyítások mellett olvasható számok alapján, tanulmányozhatja az eredetiket, vagy akár össze is vetheti azokat a falon függő nagyításokkal.Itt tehát máris két érdekes probléma merül fel: egyrészt annak kérdése, mi történik egy grafikával, ha (digitális úton) óriási méretben reprodukáljuk azt (változik-e kép és néző viszonya, és ha igen, akkor miért és hogyan, mennyiben módosul az alkotások hatása); másrészt pedig jelen tárlat a múzeum - mint intézmény - egy lehetséges működési módját is modellezi.A másik markánsan érvényre jutó elrendezői koncepció pedig a fehér és fekete közötti átmenet megvalósítása volt. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy a tárlaton egyre beljebb haladva fokozatosan uralkodóvá válik a fekete a grafikákon. A legelső teremben még alig néhány vonallal megtört fehér felületeket látunk, míg a legbelső térben már igen sötét tónusúak a képek.Bámulatosan szépen nyomon követhető így az a folyamat, melyben az egyre sűrűsödő vonalak, foltok megszervezik a grafikai képet. (A változatos vonalkezelési technikák részleteikben való tanulmányozását természetesen az erős nagyítás szintén nagyban segíti - és már alapjában is sugallja.)A fenti csoportosítási szempont révén viszont az is adódott, hogy a széles kört felvonultató gyűjteményben a legkülönbözőbb stílusú képek is egymás mellé kerülhettek. Irányok szempontjából különben tényleg nagyon változatos a kép: jellemző egyes alkotásokon a nyelviség (illetve az írás) iránti érdeklődés fokozott megjelenése (textuális és/vagy kalligrafikus képek, szövegképek); de találunk fényképhűségű alkotásokat vagy éppen karikatúrát egyaránt.A Műcsarnok "Feketén fehéren" címmel nyílt rajzművészeti, grafikai tárlata még február 18-áig tekinthető meg. Ezt követően pedig szobrászati kiállítás zárja majd le a Műcsarnok és a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) közös millenniumi kiállítás-sorozatát.Feketén fehéren - grafikai kiállításMűcsarnokBudapestDózsa György út 37. (bejárat: a Hősök tere felől)nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között- cp -

A festészet nevében - Kortárs osztrák festők tárlata a Szépművészeti Múzeumban
Hol van már Kokoschka vagy Schiele expresszionizmusa? Klimtről és a bécsi szecesszióról már nem is beszélve. A progresszív osztrák festészet valamikor a 20. század hajnalán kezdte magára vonni a tágabb nemzetközi érdeklődést. A szecesszió, majd később az expresszionizmus kiemelkedő művészegyéniségeire hamar felfigyelt a mindenkori kortárs képzőművészeten csüngő nagyközönség. Azóta persze nyugati szomszédaink is haladtak tovább a korral, és ma már egészen más utakon járnak.Hogy legújabban milyen irányok alakultak a modern osztrák festészetben? Erre a kérdésre keresi a választ a Szépművészeti Múzeum nemrég nyílt kiállítása. A szervezők a tárlaton igyekeztek a legszélesebb körképet nyújtani: így a válogatás során a kortárs festészet minél több irányzatának valamint generációjának szándékoztak helyet adni a most kiállított anyagban. Itt egy helyen - akár épp egymás mellett - találunk olyan művészt, akinek művészete még a hatvanas évektől kezdődően bontakozott ki, és olyat, aki a legújabb technikákkal - mondjuk elektronikus úton - állítja elő képeit. Tehát meglehetőst változatos, színes az összkép. Persze éppen ezért egy kicsit távirati stílusúra sikeredett a dolog (általában egy alkotó - egy kép), de azért ismerkedésnek talán megteszi.Ha szeretnénk pillanatképet kapni a kortárs osztrák festészet jellemzőbb tendenciáiról, még március 7-éig látogathatjuk meg a Szépművészeti Múzeumban "A festészet nevében" címmel megrendezett kiállítást.Szépművészeti MúzeumBudapestXIV. kerület, Hősök terenyitva:hétfő kivételével naponta 10 és 17.30 között- cp -

Kiállítás - "A halál peremén" - François-Marie Banier képei a Ludwig Múzeumban
"Én a halál peremén festek. Mint akit valami más hajt. Egy nyomás, egy szorítás. Sürgetését sem kezelni, sem ellenőrizni nem tudom. Amint az ötlet, a reflexió megjelenik, a kép be van fejezve." - vallja François-Marie Banier saját alkotói folyamatáról.Az édesapja révén részben magyar származású François-Marie Banier 1947-ben született Párizsban. Nagyon korán felfedezi a fotóművészetet, első felvételeit már gyerekkorában egy Kodak-géppel készíti, ám igen hosszú ideig csak maga számára fényképez. Munkáit először 1991-ben publikálja Fotográfiák című könyvében; ugyanebben az évben ad helyet a párizsi Pompidou Központ első kiállításának is. Azóta számos nemzetközi fotókiállítás meghívottjai között szerepelt, emellett persze egyéni tárlatai is voltak.Munkáit több csoportra oszthatjuk fel: fekete/fehér fotográfiák, szöveges fotográfiák, átfestett fotográfiák és festmények képezik, alkotják a művész formakeresését, kísérletezőkedvének megnyilvánulásait. Leginkább az emberi arc kifejezőképességét kutatja, portréin hírességek (többek között Isabelle Adjani, Marcello Mastroianni, Samuel Beckett, François Mitterand) és a párizsi utcák és kávéházak hétköznapi figurái egyaránt megjelennek. Banier képein a téma megragadását életszeretet, mély humánum, kíváncsiságból eredő játékosság és finom humor jellemzi. A szövegekkel teleírt és átfestett fotográfiák, valamint a festmények a művészi spontaneitás, és a képalkotás formai lehetőségeinek kitágítása felé haladnak. "Azt festem meg, amit érzek, és nem azt, amit látok" - foglalja össze Banier alkotótevékenységének lényegét.Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti MúzeumBudavári Palota "A" épületI. ker., Szt. György tér 2.nyitva tartás:hétfő kivételével a hét minden napján 10 és 18 óra között- cp -

Kiállítás: A magyar pipa története - A magyar történelem pipákon, Pipakiállítás a Nemzeti Múzeumban
A Nemzeti Múzeumban február 23-án nyílt kiállítás a magyar kézművesség és iparművészet nagy hagyományú, ám talán kevéssé ismert ágát, a hazai pipakészítés kultúrtörténetét mutatja be a török kortól a XX. század első feléig.A pipázás szokását a törökök és a Nyugat-Európából érkezett zsoldos katonák ismertették meg a magyarokkal. Később fazekasaink mintául a török cseréppipát vették, ahol is az apró, gondosan formázott pipafejhez külön csatlakozott a más anyagból készült pipaszár. A cseréppipa-készítés legjelentősebb, világhírűvé vált központjai az Alföldön Debrecen városában majd a felvidéki Selmecbányán alakultak ki. Egyes legendák országunkhoz kötik a művészien faragható tajtékból készült pipák születését is.A hazai pipametsző mesterek munkáikon gyakran ábrázoltak kiemelkedő történelmi személyeket, eseményeket, valamint a népéletből vett jeleneteket, hiszen a pipa - azon túl, hogy az élvezetet szolgálta - sok mindent kifejezhetett annak készítőjéről vagy tulajdonosáról is: fokmérője lehetett a férfiember ízlésének, tekintélyének, de gyakran politikai állásfoglalást is hordozott. Így tehát az elmúlt századok során készített pipák sajátos módon mutatják be a nemzeti öntudat kibontakozását is.A Nemzeti Múzeum kiállítása mintegy 700 műtárgy révén ismerteti meg a látogatót a magyar pipakultúra történetével - valamint ezen keresztül a nemzeti öntudat kifejlődésének folyamatával is.Magyar Nemzeti MúzeumBudapestVIII. kerület, Múzeum krt. 14-16.nyitva tartás:hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között- cp -

Kiállítás: Milena Dopitová installációi Budapesten - Megjegyzések egy kiállítás kapcsán
A kortárs cseh képzőművészet jelentős alkotója, Milena Dopitová nem először állít ki Budapesten. Ezúttal a Ludwig Múzeumban nyílt nagyobb, átfogó tárlata a legutóbbi években született installációkból.Persze már rögtön az elején felmerül a kérdés, mi is az az ťinstallációŤ, mi mindent fedhet fogalma egyáltalán? Erre természetesen megpróbálhatnánk általánosságban válaszolni, ám itt konkrét művek mentén kell keresnünk feleleteket. És ugyanakkor azt is észre kell vennünk, hogy az installáció mibenlétére vonatkozó kérdés nem egyszerűen csak az, amelyik elsőként adódik, hanem egyszersmind az is, amely a lényegre kérdez rá. Ekkor ugyanis azt kutatjuk, mit jelenthet egy alkotó számára ez az új terület, és mit fejezhet ki számunkra?Dopitová képzőművészeti konstrukcióit szemlélve tehát az a kérdés jár az eszünkben, mit takarhat az "installáció" viszonylag újabb keletű fogalma itt? Csupán csak arról lenne szó, hogy feltűnt valahol a szobrászat és a festészet közelében egy újabb képzőművészeti ág vagy műfaj? Talán egy új forma, mely adott esetben sikerrel vegyítheti több (egymással határos) médium alkotójegyeit, sajátosságait. Alkalmazza a térbeli formahasználat plasztikusságát és a képiség szerteágazó tapasztalatait egyaránt. Térformálás, vagy a tér berendezése? Vagy inkább egy lehetséges térélmény megrendezése? Mi tehát?A kiállítás tereiben a legkülönfélébb objektumokkal találkozhatunk, amelyek a hétköznapiságukra való utalás mellett is rejtenek, hordoznak valamiféle szokatlanságot, feszültséget magukban. Fémkonstrukciók - textillel bevonva, fotográfiák - különböző módokon kapcsolva, iktatva a térbe, videofilmek és hajszárító, láncok és horogra tűzött horgászcsali, és mindezek különös címekkel ellátva...Dopitová számára a mindennapok formái, anyagai, tárgyai az érdekesek, ám azokat úgy helyezi el a térben, hogy egyrészt már a behelyezés mozzanatával is saját feszültséggel ruházza fel azokat, másfelől pedig a tárgyak egymáshoz, valamint a térhez való viszonyai nyitnak új lehetséges jelentéstereket. Mint amikor egy már magában is kifejező szó a megfelelő helyre kerülve még erősebb hatást vált ki bennünk. Pontosan ilyen hangsúly-erősödést tapasztalunk egy-egy installáció esetén is.És éppen ez az egyes elemek között megnövekedett feszültség készteti, vagy akár kényszeríti a befogadót ténylegesen is aktív belegondolásra, részvételre: részvételre egy adott érzésben, gondolatban, amelyet az alkotó helyezett bele a térbe. A különböző tárgyak, képek, hatások egyaránt egymásra mutatnak, míg idővel hálózatokat hoznak létre, amelyekben mintegy rejtvényszerűen képződnek le alapvető létélményeink. Az ezekhez mellékelt címek utalások és utasítások egyszerre, - szintén a rejtvények elemei. A közönség pedig birtokba veheti, játékba hozhatja az elrejtett fogalmakat, amelyek köré az alkotó az adott teret berendezte. Az installáció tehát végül az alkotó számára a minden korábbinál szuggesztívebb gondolatközlést teszi lehetővé; a befogadó számára pedig a különben semmilyen más módon nem lehetséges fogalomkapcsolások egyetlen megvalósuló terévé lesz, amennyiben elfogadja az alkotói szándékot, és aktívan is közreműködést vállal az adott alkotás képezte "feladvány" felfejtésében, megfejtésében. Olyan tipikus posztmodern jelenségnek lehetünk itt tanúi, amelynek Milena Dopitová művészete is jellegzetes prezentánsa.- cp -

224 225 226 227 228 229 230 231 232 233

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: