Tel.: 06 1 371 21 91 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00

szálláshelyek Ide utaznék Salzburg

Általános leírás

Meleg nyári este. A salzburgi dóm gigantikus kulisszája előtti téren színházi lakomához terítettek. Isznak, mulatnak Jedermann, a gazdag úr társaságában, aki dacol istennel és a világgal, és nem tudja, hogy ideje rég lejárt. Hugo von Hofmannsthal híres drámája mintha erre a színhelyre, ennek a városnak íródott volna, mely 80 kútjával, 36 templomával és 5 kolostorával akár kis Róma is lehetne. Salzburg a tegnap és a ma között ingadozik, és a világhírű ünnepi játékok kerete egy olyan városrészlet, amelyeket Alexander von Humboldt egykor a világ legszebbjei közé sorolt. Max Reinhardt, a zseniális rendező, felismerte a város színpadszerűségét, és a létrehozta a fesztivált. 1920. augusztus 22-én csendült fel először Jedermann hangja a Dómtéren, és a darab azóta is műsoron van.
Évente tíz színhelyen 200-nál több darabot visznek színre, és a zenei és prózai előadások magas művészi színvonala Salzburgot a világ egyik legjelentősebb fesztiválvárosává emeli.
Természetesen Mozart zenéje áll előtérben, hiszen a zseniális komponista itt született, itt fedezték fel, itt tanult, és innen "rúgták ki" (Mozart saját kifejezése) a hercegérsek szolgálatából, ami nem keserítette el túlzottan a zeneszerzőt, mert Salzburg - mondotta -, "nem igazán felel meg zsenimnek".
Most már mindez a múlté, ám a városnak ma is hasznára van: Mozart mindenütt jelen van, szülőháza és későbbi lakóháza megtekinthető, és képmása az egész világot bejárja - a híres Mozart-golyók aranypapír-burkolatán.

A "fehér arany"
A salzburgiak mindig is jó kereskedők hírében álltak, és a meggazdagodás forrását nagyon hamar felfedezték - mint ahogyan előttük már mások is: Kr. e. mintegy 1400 évvel kelta népek telepedtek meg a vidéken, majd 100 körül megjelentek a rómaiak, akik várost is alapítottak itt. A virágzó várost (lakói sóval és márvánnyal kereskedtek) 476-ban feldúlták a herulok, majd a bavarusok. 696-ban Szent Rupert wormsi püspök Benedek-rendi apátságot alapított a folyó partján, s ezzel megvetette a később szellemi és kulturális központ alapját. 798-ban érsekség lett, és amikor a 13. század elején új sóbányákat tártak fel, a város és az érsekség gazdasági helyzete egyaránt fellendült. Az érsekség növekvő világi hatalmának bizonysága volt a nagyarányú építőtevékenység is; a nagy barokk főpapok könyvtárakat, apátságokat alapítottak, templomokat emeltettek, és Hohensalzburg várát valóságos erődítménnyé építtették ki. A barokk és a rokokó kor számos világi épülettel gazdagította a várost.
Wolf Dietrich von Raitenau hercegérsek 1628-ban szentelte fel az olasz barokk stílusban épített Szent Rupert-székesegyházat, ez volt az első nagyszabású barokk építmény az Alpoktól északra. 80 évvel később egy újabb, hasonlóképpen pompás templommal dicsekedhetett a város: a Fischer von Erlach által tervezett Egyetemi templommal (Kollegienkirche), mely a Rezidenciával, a díszkutakkal és a kastélyokkal kivételesen egységes műalkotássá tette a várost.
A modern korszellem mintha elkerülte volna Salzburgot. 1803-ban ugyan világi állam lett, és 1809-ben Napóleon Bajorországhoz csatolta, az 1815-ös bécsi kongresszus Ausztriának juttatta. 1850-ben vált külön tartománnyá, ám Csipkerózsika-álmából csak mintegy száz év múltán kezdett ébredezni, amikor az ünnepi játékok jóvoltából a Salzach-parti város felé fordult a világ figyelme.

Természet és művészet egysége
Salzburg városa a Salzach mindkét partján, a Kapuzinerberg és a Mönchsberg közötti viszonylag szűk területen helyezkedik el. A legszebb kilátás a Kapuzinerberg tetejéről nyílik a városra és a völgyre; igazat kell adnunk a híres zeneszerzőnek, Franz Schubertnak, aki valóságos dicshimnuszt zengett a kertekről, kastélyokról éppúgy, mint a folyóról és a várost védelmezően körülvevő hegyekről. A salzburgiaknak e különleges érzékét a természet és a művészet harmonikus egységbe foglalásához leginkább a város parkjai és kertjei bizonyítják, de csodálatos parkok övezik az érsekek nyári rezidenciáit is: a hellbrunni vagy a Mirabell-kastélyt; ez utóbbi parkja a világ egyik legszebben elrendezett virágoskertje. Nem véletlenül, mert a híres építész, Fischer von Erlach tervezte.
Zene és életművészet - a salzburgiak szeretnek szépen és jól élni. És ehhez természetesen a kitűnő ételek, édességek is hozzátartoznak: a Salzburger Nockerln (pillekönnyű habgaluska), a barackos gombóc és a diós kifli éppúgy, mint a káposztás táska, a különféle gombócok, főtt húsok, pástétomok. Az apátsági pincében (St. Peter-Keller) pompás csapolt sört, tájjellegű borokat mérnek. Feledhetetlen órákat tölthet a látogató a hangulatos, patinás tonettbútorral berendezett salzburgi kávéházakban, remek kávéspecialitásokat kortyolgatva; a legelegánsabb a Tomaselli és a Bazar. És ha szerencséje van, az ünnepi játékok idején színpadi smink nélkül találkozhat Jedermann-nal. Természetesen egy jó mokka vagy tejeskávé mellett...
Vásárlás

Ajándékok: Mozart-golyó a Fürst-féle cukrászatból, iparművészeti tárgyak, népviselet.
Étkezés

Helyi ételek: Salzburger Nockerln, Krautspatzen, diós és mákos kifli, szilvás lepény.
Egyéb

Ünnepi alkalmak: Mozartwoche (Mozart-hét januárban), Oster-Festspiele (Húsvéti Ünnepi Játékok), Salzburger Festspiele (Salzburgi Ünnepi Játékok, július végétől augusztus végéig).