Kulturális kaleidoszkóp - Magazin - NagyUtazás.hu Utazási Portál

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Városlátogatások Egy napos utak Körutazások Ünnepek, alkalmak Belföld

Külföld Belföld Online Szállásfoglalás

Élő radar! Repülőjegy foglalás Repülőjegy börze Légitársaság kereső

Hírek, aktualitások Belföld Programok Országok és népek Útravaló Kalandozóink Nagy utazók Gasztronómia

Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal

Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

Kulturális kaleidoszkóp - Magazin

A rovat további hírei

1 2 3 4 5

A román stílus
Történeti tényekRomán kori művészetnek vagy romanikának a 11-13. századi Nyugat-Európa művészetét nevezzük. Ahogy a keletről Európába érkező barbár törzsek végleg letelepedtek, valamint megerősödtek a térség keresztény uralkodói, úgy terjedt el mind szélesebb körben a román stílus, amely főként az ókori római, az ókeresztény és a bizánci művészeten alapult.Kelet felé némi késéssel kezdte éreztetni hatását a romanika, így Magyarországon is főként csak a 12-13. századtól kezdődően beszélhetünk jelenlétéről.Meghatározó stílusjegyekA román stílus főleg az építészetben jelentkezett, - elsősorban a templomépítészetben; de a világi építészetben is megtalálhatjuk nyomait. Az építészeti eljárások, technikák fokozatos tökéletesedése újszerű megoldásokat tett lehetővé, bár még erősen érezhető a római hatás. És noha újból feléled az érdeklődés a díszítőművészet iránt, az elsődleges szempont mindazonáltal az épületek védelmi szerepének érvényesítése marad.A román kor építészetére jellemzőek a tömörebb, zártabb formák, a vaskos falak, a nagy tömegek; gyakori megoldás a vízszintes vagy félköríves térlefedés (ez utóbbit nevezzük dongaboltozatnak); az ajtók és az ablakok általában kisméretűek, félköríves záródásúak; az oszlopok négyzetes fejezetűek, a rajtuk megjelenő alkalmazott plasztikák motívumaikban erősen stilizáltak; a kor építőmesterei előszeretettel képeznek még kupolákat és tornyokat. A kor építészetéből főként templomok maradtak fenn, ezeknél általános alaprajzi megoldás a háromhajós, valamint a kereszthajós térelrendezés; jellemző még a szentélykörüljáró és az ahhoz kapcsolódó kápolnakoszorú. A templombelsőket mozaikok és freskók egyaránt díszíthették.Jelentős volt még a korszak művészetében az ötvösség, az elefántcsont-faragás, a zománcművesség valamint a miniatúrafestés. A megjelenő díszítőmotívumokban és figurális alkotásokban a középkor ízlésvilága és életvitele enciklopédia-szerűen tárul fel.Ilyen stílusú példáulA román stílus legelevenebb, legmarkánsabb, legkiforrottabb megjelenéseit természetesen Nyugat-Európa egyházi építészetében találhatjuk meg (clunyi kolostor, 1095 körül; Notre-Dame-la-Grande, Poitiers, 1130-1148.). Magyarországon a romanika építészetét képviseli például a lébényi bencés apátsági templom (1208 után), valamint a Szt. György bencés apátsági templom, közismertebb nevén: a jáki templom (1220 körül).- cp -

Amit a korstílusokról röviden tudni érdemes - Új sorozatunk elé
A világot járva előfordulhat velünk olykor, hogy - megállva egy templom, egy középület vagy egy kastély előtt - elbizonytalanodunk, mikor és milyen stílusban is épülhetett az adott építészeti alkotás. Képtárakban, múzeumokban megfordulva néha hasonló tanácstalanságba eshetünk egy-egy műtárgy kapcsán.Pedig a művészeti korstílusok ismerete - azon túlmenően, hogy ez a tudás az emberi kultúra, az általános műveltség egyik alapvető elemét képezi - segít pontosabban tájékozódnunk, eligazodnunk a művészet fejlődéstörténetének csodálatos birodalmában is. Az egyes korstílusok elemi felismerése révén egyrészt már könnyebben elhelyezhetünk különféle műalkotásokat is, másrészt viszont valami többletet is megtudhatunk az adott alkotások sajátos világáról. A stílus ugyanis nemcsak külső forma, hanem egyfajta tartalmi üzenet is egyben az alkotók részéről. A külsődleges ismertetőjegyek mögött lényeges koncepcionális elvek húzódhatnak meg, amelyek megismerése magához az alkotáshoz szintén közelebb vihet minket.A következőkben tehát kísérletet teszünk egy-egy korstílus, stílusirányzat lényegre törő áttekintésére. A román stílus, a gótika, a reneszánsz és más korstílusok rövid bemutatásánál kitérünk majd a történelmi háttérre, az adott stílus művészettörténeti jelentőségére, helyére; továbbá az alapvető formai jellemzők számbavételével valamint konkrét példák segítségével ismerhetünk meg egy-egy stíluskorszakot.Bízunk abban, hogy az itt következő - egy-egy stílusirányzattal megismertetni szándékozó - rövid leírások a könnyebb tájékozódáshoz segítik majd hozzá az Olvasót és ily módon végeredményként a művészet gazdag, változatos világa is otthonosabbá válik.- cp -

Kiállítás: Hattyúk - El Kazovszkij kiállítása a Várfok Galériában
Kivétel nélkül valamennyi El Kazovszkij-képen megtalálhatjuk azt a bizonyos végzetesen nyugtalanító pontot, amely azonnal magára vonja a néző figyelmét, s amely aztán idővel nem is engedi továbbsiklani vagy kitérni a tekintetet. Talán csupán egy- elsőként aprónak tűnő - részlet, egy finoman elrejtett momentum, s a befogadót máris magába vonta az adott festmény örvényszerű teljessége.A hazai kortárs képzőművészet kapcsán gyakran elhangzik a vád, mely szerint alkotások egész tömege keletkezik anélkül, hogy akár egyetlen is felmutatna bármilyen különleges egyediséget, markánsan elütő tartalmi vagy formai jegyet. El Kazovszkij alkotói tevékenységét viszont éppen az jellemzi, hogy egyáltalán nem olvad bele semmiféle megszokottba, semmiféle jellegtelenbe, hanem egészen új, senki máséval össze nem vethető vizualitást hoz létre.De festményeit korántsem csupán a megjelenítés különleges jegyei emelik ki a mások képei alkotta tömegből. Bár már a következetesen- szinte névjegyként - alkalmazott élénk, izzó színek, valamint az azokból kialakított, feszültségekkel terhes kontrasztok is azonnal felismerhetővé, jól elkülöníthetővé teszik a művész alkotásait, ám ami igazán különlegessé teszi befogadásuk élményét, az a bennük felsejlő, kibontakozó világ. Végletesen letisztult, utalásszerű formák révén, a tér nyitottságának különféle elrendezésein keresztül születnek meg ezek a titokzatos világok, amelyek a létezés határélményeihez, fordulópontjaihoz vezethetnek el bennünket, és amelyekben újra és újra átgondolhatjuk mindazokat a végpontokat, amelyekhez valaha is elértünk vagy elérhetünk.El Kazovszkij Hattyúk című kiállítása még április végéig tekinthető meg az I. kerületi Várfok Galériában.Várfok GalériaBudapestI. kerület, Várfok utca 14. nyitva tartás: keddtől szombatig 11 és 18 óra között http://www.varfok-galeria.hu - cp -

Kiállítás: Indonézia arcai - Indonéz kulturális est a Virányosi Közösségi Házban
Indonézia neve a legtöbbünk számára egy egzotikus országot, egy egészen távoli világot jelent, ám az országnév ennél lényegesen többet nem igen mondhat nekünk. A több ezer szigeten elterülő, délkelet-ázsiai ország számtalan népcsoportjáról, és azok életmódjáról, sokszínű művészetéről általában már csak keveset tudunk. Pedig az indonéz világ, és benne a gazdag hagyományokra épülő, rendkívül változatos kultúra, amelyben a hinduizmus, a buddhizmus és az iszlám hatása egyszerre van jelen, igazán érdemes lehet a megismerésre.Erre nyújt kiváló alkalmat a XII. kerületi Virányosi Közösségi Házban március 31-én, szombaton 17 órától megrendezésre kerülő kulturális est. Itt igen sok oldaláról ismerhetjük meg az Indonéz-szigetvilág ezerárnyalatú hagyományvilágát és kultúráját. Indonézia egy fényképkiállítás révén, valamint a legkülönbözőbb előadó-művészeteken keresztül mutatja meg arcait; most mindenki kedvére belekóstolhat eme gazdag élményvilágba, amellyel a délkelet-ázsiai ország lepi meg az arra utazót.Az Indonéz Nagykövetség által támogatott kulturális est keretében tradicionális táncdarabokat (Bárdos Yvette és tanítványai, valamint Iris és csoportja közreműködésével) és hagyományos bábjáték- / árnyjáték-előadást (Ki Oemartopo előadásában) tekinthetünk meg. Koncertet ad továbbá a Topong Bang gamelánzenekar, ahol is a hagyományos - túlnyomórészt ütőhangszereken megszólaló - jávai gamelán zenével ismerkedhetünk meg.A rendezvényt Bárdos Yvette Indonézia arcai című fotókiállítása teszi teljessé, amelyet az est folyamán Ács László, az Indonézia útikönyv szerzője nyit majd meg, és amely tárlat képein keresztül bepillantást nyerhetünk az indonéz emberek hétköznapjaiba, megleshetjük gesztusaikat, szokásaikat, életük egyszerű pillanatait is.A kulturális est szervezői minden kedves Indonéziát látott, és még nem látott érdeklődőt egyaránt sok szeretettel várnak!Virányosi Közösségi HázBp., XII. ker.,Szarvas G. u. 8/ctel.: 200-87-13 megközelíthető: a Moszkva térről induló 156-os busszal a végállomásig; belépődíj: 550.- Ft,a korlátozott férőhelyre való tekintettel a belépőjegyek elővételben kaphatók.- cp -

Kiállítás: Útirajzok - Osztrák művészek Magyarország tájain 1820-1880
Milyennek látták a XIX. századi Magyarországot a korszak osztrák festőművészei? Egyáltalán: milyenek lehettek városaink, tájaink a korabeli nyugat-európai utazó szemével? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphat, aki ellátogat a Szépművészeti Múzeum Útirajzok címmel nem rég nyílt képkiállítására.A kiállítás a XIX. századi osztrák akvarellfestészet legkiválóbbjainak a történelmi Magyarországon készített rajzaiból és akvarelljeiből nyújt igen gazdag és színes válogatást. A korszak festőművészei részben udvari felkérésekre vagy éppen kiadók megbízásából utazták be a Habsburg Birodalom legkülönbözőbb tartományait, hogy tájakat, városokat, épületeket örökítsenek meg, így jutottak el magyar területekre is.A kiállított alkotások egy jelentős hányada három művész névéhez kapcsolódik. A még frankfurti születésű, de már főleg Bécsben alkotó Jacob Alt (1789-1872) 1838 és 42 között több alkalommal járt Magyarországon; Pest-Budán, a Felvidéken, valamint Nyugat-Magyarországon született alkotásai 1840-től kezdve jelentek meg litográfiák formájában. Jacob Alt fia, Rudolf von Alt (1812-1905) - akinek az udvar elismerése jeléül már nemesi rangot is adományozott - az 1840-es évektől az 1880-as évekig terjedő időszakban szintén többször tett látogatást Magyarországon, ahol apjához hasonlóan számos képet készített: zömmel Pest-Buda utcái, épületei jelennek meg itt született alkotásain. Thomas Ender (1793-1875) először 1837 és 39 között járt nálunk egy Duna menti útja során, majd az 1860-as években Erdélyben és a Felvidéken festett tájképeket, városképeket.Az itt kiállított képek egy szűkebb hányada ugyanakkor némileg más törekvéseknek köszönheti létrejöttét. Az 1850-es évek második felétől kezdődően ugyanis a korszak fiatal osztrák művészeinek egy csoportja - mint valamiféle különleges, kissé talán vad vidéket - fedezte fel magának az Alföldet. A vásáráról híres Szolnokon, valamint az alföldi tanyavilágban találtak új témákra a csoport festői, akik közül August von Pettenkofen (1822-1889), Ignaz Raffalt (1800-1857) és fia, Johann Gaulbert Raffalt (1836-1865), valamint Otto van Thoren (1828-1889) lettek a legismertebbek, és akik Pest-Budán és Bécsben egyaránt számos tárlaton mutatták be nagy sikerrel alkotásaikat.Jelen kiállítás képein főként a történelmi Magyarország híres várai és megkapó szépségű tájai jelennek meg, de ezek mellett felelevenedik a reformkor Pest-Budája, és több más nagyobb város arculata, valamint - főleg a szolnoki festőcsoportnak köszönhetően - a puszták világa, a paraszti élet hétköznapjai vagy a vásárok forgataga is. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy néhány képből több változat is megtekinthető, azaz nyomon követhetjük, miként lesz különböző fázisokon keresztül a helyszíni vázlatrajzokból gondosan kidolgozott litográfia vagy éppen akvarell.E páratlanul átfogó kiállítás megszületését több gyűjtemény együttműködése tette lehetővé, hiszen a Szépművészeti Múzeum anyaga mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiből is szerepelnek darabok.Szépművészeti MúzeumBudapestXIV. kerület, Hősök tere nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 17.30 között- cp -

Könyvajánló: Illúzió, képi paradoxon - Album M. C. Escher grafikáiból és rajzaiból
Akik szeretnek rejtvényszerű, ellentmondásos képek felett eltöprengeni, akik kedvelik a vizuális paradoxonokat, az illuzionista képi trükköket, minden bizonnyal nagy élvezettel veszik kézbe az M. C. Escher grafikáiból és rajzaiból immár magyar kiadásban is megjelentetett albumot. A kölni székhelyű, főként képzőművészeti albumairól ismert Benedikt Taschen Verlag Escher-albumának hazai gondozására a budapesti Vince Kiadó vállalkozott.A 20. század egyik legkülönösebb grafikusi teljesítménye fűződik a hollandiai születésű Maurits Cornelis Escher (1898-1972) nevéhez, aki műveivel inkább egy sajátos problémakör egyedi kidolgozását valósította meg, mint hogy az újabb és újabb utakat kereső, gyorsan cserélődő kortárs törekvések valamelyikéhez csatlakozott volna. Grafikái, rajzai tehát nem valamelyik modern (stiláris vagy tematikai) koncepció jegyében születtek, hanem bizonyos képi-értelmi problémákra adható válaszokként. Mint ahogy erre a művész kritikusai is gyakran rámutatnak, e képek inkább tartoznak a geometria, a logika, a matematikai gondolkodás világába, mint a szorosabban vett művészetébe. Ezt különben maga az alkotó szintén elismeri, amikor egy helyen így fogalmaz:"...amikor én érzéki módon, nyitottan állok szemben a rejtélyekkel, amelyek körülvesznek minket, s amikor megfigyeléseimet átgondolom és elemzem, a matematika birodalmába jutok; jóllehet semmiféle egzakt tudományos képzettségem és ismeretem nincs, mégis közelebb érzem magam a matematikusokhoz, mint tulajdonképpeni pályatársaimhoz."Escher - voltaképpen képrejtvényként is felfogható - grafikái egyfajta intellektuális, logikai játékra hívják a nézőt. Amikor szemben találjuk magunkat az alkotó valamely képével, először csak furcsa vizuális világán lepődünk meg, kezdetben azonban még rejtve maradnak előttünk e különösség okai; idővel viszont felfedezünk egy-egy apró, ám felettébb meghökkentő részletet, ezekből aztán igazi zűrzavar bontakozik ki: ellentmondásos, kifordított világ, melyben végül megszállottan keressük a választ arra a kérdésre, vajon hol "csalt" a rajzoló?Valójában persze e képek - amellett, hogy rendelkeznek egy bizonyos feladványjelleggel - leginkább érzékelésünk viszonylagosságára, illúzió és valóság érzékeny kapcsolatára irányítják rendkívüli erővel figyelmünket. A sorba rendeződő alkotások egy olyan ívet mutatnak fel, rajzolnak ki végül, amelyet bejárva az emberi érzékelés határterületeire juthatunk el: az egyes rajzok, metszetek, grafikák a képiség, a vizualitás, a képi ábrázolás egy-egy izgalmas, ellentmondásoktól sem mentes részterületére vezetnek el. Escher képei - E. Gombrich osztrák születésű, angol művészettörténész szavaival élve -"a képek 'olvasásáról', értelmezéséről szóló meditációk".Jelen kiadványban hetvennél is több - bizonyos kérdéskörök mentén csoportokba rendeződő - alkotáson követhetjük lépésről lépésre nyomon azt az utat, melyet alkotójuk az egyes problémák fokozatos átgondolása során bejárt; a képeket ugyanakkor a művész bevezető sorai, valamint a művekhez kapcsolódó kommentárjai előzik meg. Az album lényegében Escher grafikai alkotásainak átfogó gyűjteményét adja.M. C. EscherGrafikák és rajzokEvergreenBenedikt Taschen Verlag - Vince Kiadó- cp -

Kiállítás: Netsuke-gyűjtemény Budapesten - Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum
Még május 20-áig tekinthető meg az Andrássy úti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban az az igen gazdag netsuke-gyűjtemény, amely a tavalyi év során került kiállításra, és amely tárlat talán az eddigi legátfogóbb e témában Budapesten."De egyáltalán mi az a netsuke?" - merülhet fel mindjárt a kérdés.Nos: a történet ott kezdődött, hogy először is volt a kimonó, azaz egy köpönyegszerű ruhadarab a tradicionális japán öltözködésben. Ezt viszont valamilyen alkalmatossággal össze is kellett fogni. Erre itt nem övet használtak, hanem egyfajta zsinórfélét. E zsinórra azután dohánytartó zsákocska és írószertartó, gyógyfüves fiola és pipatartó egyaránt felkerülhetett; a zsinórt végül pedig valamilyen csatféleséggel fogták össze. Nos: hát ez a bizonyos csatszerű, apró tárgyacska a netsuke.Egyáltalán ne higgyük azonban, hogy csupán valami egyszerű csatról van itt szó. A netsuke ugyanis - amely a japán történelem érett feudális korszakában vált az öltözködés jellemző kellékévé - idővel egyre finomabban kimunkált iparművészeti remekké lett: rajta előbb egyszerűbb díszítőmotívumok, majd később aprólékosan megformált figurális elemek is megjelentek. Idővel ez a díszítőművészet mind fejlettebb formákat öltött, és igen kifejező, meghatározó tárggyá tette a netsukét. Ezek a miniatűr faragványok - amelyek anyaga elefántcsont, fa, fém egyaránt lehetett - a hagyományos japán képzőművészet számára jelentős formát képeztek.A netsukéval szemben követelmény volt, hogy lehetőleg minél könnyebb és kisebb legyen; ugyanakkor e tárgyak változatos figuralitásuk révén jelzésszerű értékkel is rendelkeztek: egy-egy netsukét alkalomhoz illően viseltek. Téma szerint állatábrázolásokat, mitológiai alakokat ugyanúgy találhatunk, mint akár valamilyen kisebb jelenet ábrázolását. Képzeljünk el például egy apró szobrocskát, amely hajót ábrázol, a hajó utasai pedig táblajátékkal játszanak, - és mindez finom részletességgel kifaragva egy sárgabarack nagyságú alkotáson!Ezekbe a kis szobrocskákba egyszerűen lehetetlen nem beleszeretni! Az apró kompozíciók megannyi figuráján megjelenik a japán forma- és képzeletvilág egésze, miközben már a puszta megmunkálás is bámulatba ejti a nézőt. Jelen kiállítás e miniatűr alkotások egész során keresztül teszi lehetővé, hogy elmerüljünk a hagyományos japán művészet csodájában.Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti MúzeumBudapestVI. kerület, Andrássy út 103. nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között.- cp -

Kiállítás: Virtualitás és valóság - Várnai-installációk a Ludwig Múzeumban
Korántsem a posztmodern műveiben jelenik meg először művészet és illúzió kapcsolata. E kettősség végigkíséri az alkotói kísérletek egész sorát már a kezdetektől fogva, bár kétségtelenül a modernségben valamint azt követően szélesednek ki igazán e problémafelvetés keretei.Valójában filozófiai - pontosabban mondva: ismeretelméleti - kérdésről van szó. Nevezetesen annak kérdéséről, hogy mi a viszony "látszólagos" és "valódi" között. Ha valamit érzékelek, akkor az létezik. De mitől vagyok egyáltalán ebben olyan biztos? És ha érzékelek valamit, úgy érzékelem-e azt, ahogyan az ténylegesen létezik? És mit jelenthet itt az, hogy "ténylegesen"?Ezeket a kérdéseket kutatják Várnai Gyula (sz.: 1956) művei. Talányos térkonstrukciók, különös fénymunkák képezik meg az egymásra rétegződő illúziók világát. Szokatlan rejtvények ezek, amelyekre "megoldás" nincsen, azonban létezhetnek megfejtések, - mégpedig abban az értelemben, hogy ki-ki megtalálhatja bennük saját válaszait.A Ludwig Múzeumban most kiállított tárgyegyüttes révén szintén valóság és illúzió határterületeit járhatjuk be. A dolgok és azok általunk észlelt megjelenései között jelentkező eltérésre, a nem-azonosságra hívják fel figyelmünket a művész alkotásai. Központi helyen pedig egy - az adott térre komponált - akusztikus installációt találunk: egy felfüggesztett hosszú hangszóróból nyílvessző suhanásának hangját halljuk, amely "nyílvessző" végül egy falra helyezett "céltáblába" csapódik be, legalábbis a teret megalkotó hanghatások ezt az illúziót keltik.Várnai művei érzékelésünk alapvető határkérdéseiről gondolkodtatnak el: bennük a tárgynak és hatásának viszonya merül fel újszerű, világos formában. Valóban létezik egy adott dolog, vagy csupán hatásaiból következtetjük vissza annak létezését - ez lehet tehát a végső kérdés, amelyet Várnai konstrukcióival szembekerülve körbejárhatunk.A kiállítás április 1-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeum kis.termében.Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti MúzeumBudavári Palota "A" épületI. ker., Szt. György tér 2. nyitva tartás: hétfő kivételével a hét minden napján 10 és 18 óra között- cp -

Könyvajánló: Stílusról férfiaknak - Schiffer Miklós könyve a férfi öltözködésről
Ma már talán mindannyian tisztában vagyunk azzal, milyen fontos ügyelnünk mindennapi megjelenésünkre, öltözködésünkre is. Az első benyomás a leghétköznapibb szituációban is meghatározó lehet, - és eme első benyomásban az általunk viselt ruhák alkotta összkép bizony szintén jelentős szerepet játszhat. Ma tehát már senkinek nem kell külön magyarázni, miért lehet lényeges nagyobb gondossággal, igénnyel öltözködni. A sikeres férfi azonban nem egyszerűen csak elegáns: az igazán sikeres férfinak stílusa van.Schiffer Miklós Stílusról férfiaknak című, nem rég megjelent könyve éppen erről a bizonyos "stílusról" - vagy inkább: magáról az általában vett stílusosságról - szándékozik beszélni. A több száz színes fényképpel és rajzzal illusztrált, rendkívül igényes kivitelű album végigjárja a férfi öltözködés megannyi stílusirányzatát, fejezetekre bontva tárgyalja a ruházat számtalan összetevőjét. Külön témaként találkozhatunk például olyan elemekkel, mint: a zakó és a nadrág, az ing és a nyakkendő, a zokni és a cipő. A szerző, aki öltözködési stílusszakértőként ismert személyek tanácsadójaként is dolgozik, magabiztosan és igen céltudatosan vezeti végig az olvasót a férfi öltözködés kérdésein. Megismerhetjük az ízléses, választékos ruházkodás legapróbb fogásait, átfogó képet kaphatunk a modern férfidivat legkülönfélébb tendenciáiról, és nem utolsósorban elsajátíthatjuk a helyes öltözködés íratlan szabályait is."A stílus maga az ember" - tartja egy ismert mondás, és mikor lehetne ez érvényesebb, mint épp jelenünkben, amikor valójában érvényesülni leginkább az képes, aki a lehető legtöbbet nyújtja, ugyanakkor egyéni ötletekkel, megoldásokkal lép elő. És bizonyos értelemben egyéni megoldás egyebek mellett maga a stílus is: stílusunk, melyet megformálunk a magunk számára, és amely egyediségünk kulcsa lehet.Schiffer Miklós: Stílusról férfiaknakRózsa Erika fényképeivelOfficina '96 KiadóBudapest, 2000.- cp -

Kiállítás: Új generációk a mai magyar képzőművészetben
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj tehetséges fiatal képzőművészek támogatására jött létre. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ennek révén kíván segítséget nyújtani most induló alkotók számára. Az ösztöndíjat a miniszter által felkért szakmai kuratórium ítéli oda. Az ösztöndíjban részesülő képzőművészek pedig évről évre beszámoló kiállításokon mutatják be alkotótevékenységük legújabb eredményeit.A képzőművészek ez évi beszámoló kiállításának a VI. kerületi Nagymező utcában található Ernst Múzeum adott helyet. Igen változatos a kép: a legkülönbözőbb koncepciók és alkotási technikák jelennek meg itt egymás mellett. Csak egy-egy alkotás, vagy éppen egész sorozatok egy-egy művész részéről; humor és érzékenység; kifinomult anyagkezelés, színek vagy formák vagy felületek iránti élénk érdeklődés.A bemutatott képeken, formatanulmányokon és tárgyakon érzékelhetően jelen vannak mind a képzőművészet új irányainak jegyei, mind pedig a legutóbbi időszak jellegzetes hangulati elemei. Az alkotások - különbözőségük mellett is - egységesen és igen erőteljes módon tükrözik egy posztmodern kor kihívásaira adott általános válasz lehetőségeit. Hogyan veheti fel a képzőművészet - mint tiszta önkifejezési forma - a versenyt az egyre nagyobb és nagyobb tömegben érkező olcsó látványáradattal? Talán erre a problémára is keresnek (és találnak) válaszokat a tárlat alkotói.Az Ernst Múzeum Derkovits-ösztöndíjas képzőművészeket bemutató kiállítása még március 9-éig tekinthető meg.Ernst MúzeumBudapestVI. kerület, Nagymező utca 8. nyitva tartás: keddtől vasárnapig 11-től 19 óráig- cp -

Kiállítás: Tradíció és új tendenciák a magyar iparművészetben
A Kozma Lajos kézműves iparművészeti ösztöndíjat 1987-ben alapította a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatal és már önálló művészi tevékenységet folytató iparművészeket támogassa. Évente öt művész részesülhet az ösztöndíjban, amely havonkénti hozzájárulás formájában valósul meg, és amely az odaítélést követően három éven keresztül teszi lehetővé, hogy a művészek az alkotómunkára koncentrálhassanak, hogy saját tervezési, alkotói koncepciójuk kidolgozásával foglalkozhassanak. Az ösztöndíjat a Képző- és Iparművészeti Lektorátus gondozza, a kuratórium tagjait mindenkor a minisztérium kéri fel a beérkezett pályázatok elbírálására. Az ösztöndíjasok évről évre beszámoló kiállításon mutatják be alkotói tevékenységük legújabb eredményeit.Az Iparművészeti Múzeumban február 27-én nyílt kiállításon 14 fiatal művész mutatja be a programjában vállalt feladatainak megoldását. Az iparművészeti formatervezés legkülönfélébb területeit magában foglaló tárlat számos érdekes, különleges alkotást vonultat fel, ötvözve hagyományos és modern technikákat. A kiállításon felsorakozó munkák a különböző alapanyagok felhasználási lehetőségeinek sokszínűségét, valamint a formaképzés új irányait jelenítik meg.Alkotásaikkal szerepelnek:Borkovics Péter, Csóka Melinda, Hegedűs Andrea, Kecskés Orsolya, Kertész Katalin, Kund Eszter, Páger Bernadett, Polyák János, Remete Kriszta, Szabó Tímea, Szalma Ágnes, Széles Edina, Varga Judit, Wisloczki Helga.A kiállítás március 25-éig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeumban:Iparművészeti MúzeumBudapestÜllői út 33-37. nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között- cp -

Kiállítás: Rezonanciák - Denise Green képei a Ludwig Múzeumban
"Festményeimben folyamatosan jelen van az igény , hogy élményeimet jól felismerhető, egyszerűsített és elvonatkoztatott képek szótárával közvetítsem. Művészetemben a növekedés és a változás forrása a festési folyamatból ered, amely - a beszélt nyelvtől eltérően - nyitott a tudattalanra. Az érzelmekre vonatkozó kifejezéseket illetően a szavak korlátozottak, - különösen, ha az élmény szokatlan. Amikor beszélek, szavakat választok és cenzúrázom magamat: gátolva vagyok; ellenben a festészetben az érzelmek kiáradhatnak..." - vallja Denise Green ausztrál születésű festőművész.Most kiállított alkotásain éppen a képteremtés ezen új lehetőségeit kutatja a művész, és e kísérletek során mintha tényleg tudattalan, szabad gondolatfolyamatok belső képei vetülnének ki. Élmények, benyomások, érzelmek jelennek meg, miközben a vásznakon csupán néhány motívum köré koncentrálódnak a kompozíciók. Különös, asszociatív utazás, melyet színek és formák mentén járhatunk be.Denise Green képein tehát mindössze pár elvonatkoztatott elemen keresztül jelennek meg konkrét tartalmak. Az absztrakció és a figuratív megjelenítés között húzódó teret járhatjuk be képein keresztül. A színvilágot egy festményen belül általában egy-egy szín különböző árnyalatai teremtik meg; a kompozíció pedig a dekoratív hatású hátterek és az azokból kiemelkedő előterek dinamikus - esetenként nagy mértékben oldott - kontrasztjából születik meg. A feltáruló látványok a szerkezetre és az alkotói elképzelés alakulására egyszerre irányítják figyelmünket.A művész képeit visszatérő motívumok hangsúlyos jelenléte jellemzi: ilyen "egyszerűsített ábrázolás" a ház, a legyező, a szék vagy a váza. Ezek idővel végsőkig leegyszerűsített, letisztult geometrikus formaként jelentkeznek, és metonímia-szerűen utalnak belső tudati állapotokra, személyes reflexiókra. Ugyanakkor megjelenésük és a köréjük épülő alkotási technika a festő törzsi művészet iránti érdeklődéséről is tanúskodik. Green véleménye szerint ugyanis éppen ez az a kifejezésmód, amelyben a legélénkebben jut érvényre a spirituális belső és a formai külső egyesülése.Jelen kiállítás tehát már csak éppen ezért sem a képek keletkezésének időrendje szerint halad, hanem a vissza-visszatérő motívumok alapján csoportosít, így követve nyomon azok fejlődését. A mintegy huszonöt év alkotói munkáját felölelő tárlat április 1-jéig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban.Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti MúzeumBudavári Palota "A" épületI. ker., Szt. György tér 2. nyitva tartás: hétfő kivételével a hét minden napján 10 és 18 óra között- cp -

Kiállítás: Bútorművészet a gótikától a biedermeierig - Nagytétényi Kastélymúzeum
Hosszabb felújítási munkálatok, valamint egy két hónapos téli szünet után ismét megnyitotta kapuit a Száraz-Rudnyánszky kastély, ismert nevén a Nagytétényi Kastélymúzeum, amely az Iparművészeti Múzeum bútorművészeti gyűjteményének ad otthont. A 18. században épült kastély - amelyet európai vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű barokk műemlékként tartanak nyilván - 1948-tól része az Iparművészeti Múzeumnak, s ez időtől fogva búturkiállításáról híres.A kastélymúzeumban állandó kiállításként berendezett egyedülálló bútortörténeti tárlat végigkíséri az európai bútorművesség alakulását az asztalosművesség kezdeteitől a 19. század utolsó harmadáig, amikor a bútorkészítés kézműves korszakát a gyáripari tömegtermelés váltotta fel. A 29 teremben kiállított mintegy 300 bútor és bútoregyüttes mellett berendezési tárgyként funkcionáló kályhák, csillárok, szőnyegek, falkárpitok, kerámia-, üveg- és ötvöstárgyak érzékeltetik az egyes korabeli lakókörnyezeteket. A kiemelkedő művészi kvalitású bútorok és dísztárgyak egy-egy stíluskorszakot képviselve az iparművészet történetét és a történelmi korokon átívelő társadalmi, életmódbeli változásokat egyaránt dokumentálják.Az állandó kiállítás mellett a kastélymúzeum időről időre egyéb kiállításoknak is helyet biztosít: így március 25-e és szeptember 30-a között Wieber Marianne jelmeztervező művésznő korabeli viseleteket megjelenítő, korhű ruháival találkozhatunk; míg április utolsó hétvégéjén (április 27-28-29.) az egyes korok jellemző virágkötészetével ismerkedhetünk meg egy virágvásárral egybekötött kiállítás révén.Nagytétényi Kastélymúzeum1225 Budapest,Kastélypark utca 9-11. megközelíthető: A kastély autóval és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. A 33-as jelzésű autóbusszal a Móricz Zsigmond körtérről a Petőfi S. utca/Kastélymúzeum megállóig utazzanak, ahonnan a kastély bejárata 3 perc sétával érhető el. Ezen kívül új lehetőségként, de csak hétköznapokon, a 133E jelzésű autóbusszal is megközelíthető a kastély, mely a Bosnyák tér és a Nagytétény vasútállomás között közlekedik a reggeli és délutáni órákban.Vonattal: A kastély a Kelenföldi pályaudvartól vonattal is - mindössze 20 perc menetidő alatt- megközelíthető, a Kastélypark megállónál kell leszállni, ahonnan néhány perc séta a kastély bejárata. információ: tel.: (06 1) 207-0005fax: 207-4680. nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00 - 18.00hétfőn: zárva e-mail info@nagytetenyi.hu web http://www.nagytetenyi.huhttp://www.museum.hu/budapest/nagytetenyi- cp -

Kiállítás: Urbán György alkotásai a Budapest Kiállítóteremben
Még március 4-éig tekinthető meg az a Budapest Kiállítóteremben megrendezett tárlat, amely Urbán György festményeinek, objektjeinek ad helyet, és amely a művész legutóbbi években készült alkotásaiból nyújt átfogó válogatást.Urbán György nevét az avantgárd képzőművészet fejlődésében nemzetközileg is meghatározó szerepet játszó Moholy-Nagy Lászlóéval és Victor Vasarely-ével szokták együtt említeni. Az 1936-ban, Sátoraljaújhelyen született képzőművész 1961-ben végezte el az akadémiát, azután pedig itthon és külföldön (főként Németországban) egyaránt alkotott, és hamar széleskörű ismertségre tett szert. Alkotásai számos tárlaton szerepeltek: nagy sikerrel mutatkozott be hazai kiállítóhelyeken (pl. Műcsarnok (1970); Ernst Múzeum (1986)), valamint Nyugat-Európa sok nagyvárosában (München, Frankfurt, Lyon, Párizs, Hamburg, Strasbourg). Alkotói munkásságának elismeréseként számos díjjal is jutalmazták: 1964-ben Derkovits-díjat kapott, 1996-ban Pro Urbe kitüntetésben (Sárospatak) részesült.Urbán György az európai konstruktivizmus hagyományaihoz kapcsolódik, ugyanakkor e kör számos kérdését, problémáját igen ötletgazdag módon tovább is gondolja. Teljesen tárgymentes, absztrakt festészetből indul ki, majd érdeklődési körének bővülésével objektekkel kezd kísérletezni.A geometrikus formaalkotás, a vonal, a felületet betöltő szín és a forma festészetben megvalósuló viszonyai képezik kísérleteinek fő területét. Idővel - a kompozicionális egyensúly határterületeit kutatva - alkotásaiban dinamikusabb körformákat (hengerek, gömbök) helyez el, majd innen jut el a már objektek alakjában megszülető egyensúly- és színharmónia-tanulmányokhoz. Majd meghatározóvá válik a kollázstechnika bevonása: ezek objektjeinek alapfelületein jelennek meg; valamint fényforrások is feltűnnek egyes kompozíciókban. Vizsgálja továbbá zenei kompozíciók, szerkezetek absztrakt formákká való kivetítéseinek lehetőségeit is. Műveiben színezett, vagy olvasztott üvegfelületek, plexiből kialakított formák, beillesztett rajzok, fényinstallációk, geometrikusan megtört tükörfelületek, gömbök szervezik meg a sík és az abból kiemelkedő formák élénk játékát.A Budapest Kiállítóterem jelen tárlata szépen jeleníti meg annak a gondolati kísérletezésnek és az abból megszülető fejlődésnek az ívét, amelyet Urbán György a legutóbbi időkig bejárt, és amely izgalmas utakon kutatja a fény és a tér viszonyait.Budapest KiállítóteremBp., V. ker. Szabadsajtó út 5.nyitva: hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között- cp -

Kiállítás: Feketén fehéren - grafikai kiállítás a Műcsarnokban
Az ezredforduló tiszteletére megrendezett kortárs hazai festészeti tárlatot követően most friss termésű grafikai munkákból nyílt kiállítás a Műcsarnokban. A szervezők ezzel a kiállítással azonban nem egyszerűen bemutatni kívánták a hazai körképet, hanem egy bizonyos - több szempontú - kísérletet is szerettek volna megvalósítani a kiválasztott 153 mű jelen interpretációján keresztül.Először is: a legszembetűnőbb, hogy amikor belépünk, nem rajzlap-méretű grafikákkal találkozhatunk - ahogyan azt talán úgy általában várnánk -, hanem óriási lepedőkkel. A képek ugyanis nem eredetiben kerültek a falakra, hanem erőteljes nagyításban, egységesen 125 x 180 cm-es méretben. Az egyik teremben viszont gigantikus fiókos szekrények fogadják a látogatókat, mivel ezekben helyezték el az eredeti képeket. A látogató pedig igény szerint kikérheti azokat a nagyítások mellett olvasható számok alapján, tanulmányozhatja az eredetiket, vagy akár össze is vetheti azokat a falon függő nagyításokkal.Itt tehát máris két érdekes probléma merül fel: egyrészt annak kérdése, mi történik egy grafikával, ha (digitális úton) óriási méretben reprodukáljuk azt (változik-e kép és néző viszonya, és ha igen, akkor miért és hogyan, mennyiben módosul az alkotások hatása); másrészt pedig jelen tárlat a múzeum - mint intézmény - egy lehetséges működési módját is modellezi.A másik markánsan érvényre jutó elrendezői koncepció pedig a fehér és fekete közötti átmenet megvalósítása volt. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy a tárlaton egyre beljebb haladva fokozatosan uralkodóvá válik a fekete a grafikákon. A legelső teremben még alig néhány vonallal megtört fehér felületeket látunk, míg a legbelső térben már igen sötét tónusúak a képek.Bámulatosan szépen nyomon követhető így az a folyamat, melyben az egyre sűrűsödő vonalak, foltok megszervezik a grafikai képet. (A változatos vonalkezelési technikák részleteikben való tanulmányozását természetesen az erős nagyítás szintén nagyban segíti - és már alapjában is sugallja.)A fenti csoportosítási szempont révén viszont az is adódott, hogy a széles kört felvonultató gyűjteményben a legkülönbözőbb stílusú képek is egymás mellé kerülhettek. Irányok szempontjából különben tényleg nagyon változatos a kép: jellemző egyes alkotásokon a nyelviség (illetve az írás) iránti érdeklődés fokozott megjelenése (textuális és/vagy kalligrafikus képek, szövegképek); de találunk fényképhűségű alkotásokat vagy éppen karikatúrát egyaránt.A Műcsarnok "Feketén fehéren" címmel nyílt rajzművészeti, grafikai tárlata még február 18-áig tekinthető meg. Ezt követően pedig szobrászati kiállítás zárja majd le a Műcsarnok és a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete) közös millenniumi kiállítás-sorozatát.Feketén fehéren - grafikai kiállításMűcsarnokBudapestDózsa György út 37. (bejárat: a Hősök tere felől)nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között- cp -

1 2 3 4 5

ünnepi ajánlatok

Thaiföld Óriáskörút
14 nap / 11 éjszaka

399 000 /fő-től

még több ajánlat

Valutaváltó: EUR euró

HUF forint

Árfolyamok listája
Üzemanyagárak: Budapest

bármelyik ker.

95

Külföldi árak
Iránytű: EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
Hasznos információk: Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
Utazók sarka: Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000

magazin

Álomszép tengerpartokat veszélyeztet a mikroműanyag-szennyezés
A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon,...

Csodás Magyarország: Budapesti séták földön, vízen, levegőben
A hagyományos buszos vagy gyalogos, Budapest klasszikus látnivalóit bemutató városnézések melle...

Magyarország, a rendkívüli várak bölcsője
Magyarország történelme során számtalan várat építettek, melyek jó része ma már nem áll, vagy c...

még több hír

NagyUtazás.hu

Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.

Összes partneriroda megtekintése

Kiemelt partnereink: