Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Királyi szakácsot avattak Nagyszakácsiban
Nagyszakácsi, 2005. augusztus 8. - Az elmúlt hétvégén 13. alkalommal megrendezett "Királyi Szakácsok Nyomdokán" szakácsverseny zsűrije Semofcsán Róbert, nagyatádi szakácsnak ítélte oda a megtisztelő Királyi Szakács címet. A reneszánsz királyi szakácsok ételeit felvonultató versenyen a szakma legjobbjai mutatták be tudásukat. A látványos, hagyományőrző programokkal színesített háromnapos rendezvény idén is - a tavalyihoz hasonlóan - közel 20.000 látogatót vonzott.Az 1993 óta minden évben megrendezésre kerülő verseny keretében az "ősi" királyi szakácsok szokásait, titkait elevenítik fel korunk legjobb szakácscsapatai, akik szigorú feltételek és szabályok mellett küzdenek meg a "Királyi Szakács" címért. Az idén - mint eddig is minden évben - a királyi asztalra csak a XIV-XV. században használatos alapanyagokból, fűszerekből és korhű technikai eljárással készített ételek és italok kerülhetnek. További feltétel, hogy korunk minőségi követelményeinek és a higiéniai előírásoknak megfeleljenek az ételek.A magas szintű szakmai verseny zsűrije a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség- amely egyben a rendezvény védnöke is volt - Semofcsán Róbert, nagyatádi szakácsot választotta a 2005-ös év Királyi Szakácsává. A fiatal versenyző nem az első alkalommal indult a megmérettetésen, a zsűri évről évre végigkísérte szakmai fejlődését, igazi "királyi szakáccsá" válásának folyamatát. A nyertes ételsorában tíz étel szerepelt, köztük olyan ételkülönlegességek is, mint például a Kamillás-mézes szopós malac almával és körtével töltve vagy a Cipó tyúkfival áfonyás-boros lében, ezek az étkek akár Mátyás király asztalán is szerepelhettek volna.Nemcsak Királyi Szakácsot, hanem Királyi Borászt is avattak: a már korábban lezajlott királyi borok zsűrizésén Takler Ferenc, szekszárdi borász borai bizonyultak a legjobbnak, aki ünnepélyes keretek között a rendezvényen vehette át a Királyi Borásznak járó pecsétgyűrűt.A nagyközönség nemcsak a királyi borokat, hanem a királyi szakások étkeit is megkóstolhatta, hiszen az előző évek királyi szakácsai is jelen voltak, és különleges ételekkel várták a vendégeket.A háromnapos rendezvény első napján Somogy megye településeinek polgármesterei találkoztak. A rendezvény második napja, a péntek a böjt jegyében telt. Az egészséges táplálékok, korabeli gabonaételek és különlegességek bemutatója zajlott, valamint három megye biogazdászai is elhozták termékeiket.A királyi szakácsok versenye szombaton, augusztus 6-án zajlott. A falu az elmúlt években alakított ki egy kemence-skanzent, amely méltó sütő-főző helyet biztosít a gasztronómia mestereinek. A középkor csábító ízei mellett különböző programok mutatták be, idézték fel hazánk középkori kultúráját. Életre kelt a középkori piac a kézműves vásárral, a szórakozásról pedig reneszánsz kori zene, tánc, maskarások, lovasok, bajvívók gondoskodtak.
Orient Expressz, a nosztalgia luxusa
Hogy mi a legfontosabb tényező napjainkban? A gyorsaság. Érvényes ez az élet szinte minden területére, az üzleti világra, és természetesen a közlekedésre is. Gyorsulunk földön, vízen, levegőben, még az űrben is. Esetleg néha mégis szeretnénk megállni és visszanézni a múltba? Sokak számára magát a nosztalgiát jelentik a letűnt korok közlekedési eszközei: egy veterán autó vagy akár a korszak emblematikus jelképévé vált Orient Expressz.1883. október 4-én Párizsból a messzi Romániába indult egy vonat, amely két- korabeli mércével hatalmas - rendkívül fényűző hálókocsiból, főúri kényelemmel berendezett étkezőből és dohányzószalonból, valamint egy személyzeti kocsiból állt. Ez volt az Orient Expressz. A belga Georges Nagelmackers nemhiába volt büszke"teremtményére": a Venice Simplon Orient Expressz felszereltsége minden európai vonatét felülmúlta, vendégköre pedig a társadalom krémje- gazdagok, híres emberek, arisztokraták, befolyásos politikusok és közéleti személyiségek- közül került ki. Így érdemelte ki az Orient Expressz a "királyok vonata, vonatok királya" elnevezést.A vonaton az étkező számított a társasági élet központjának, ahol pezsgőt és kaviárt szolgáltak fel a fehér kesztyűs pincérek. Aki valamire is tartotta magát, mindenképp felkereste az étkezőkocsit, vagy elszívott egy szivart az erre fenntartott kupéban egy pohár finom konyak társaságában. Ehhez a képhez társultak később azok a legendák, amelyeket Agatha Christie híres krimije, a Gyilkosság az Orient Expresszen meg is erősített: a szűk folyosójú kocsik sötét fülkéi rejtélyek, cselszövések, csalások és megcsalatások színhelyévé váltak.A múlt azonban nem tűnt el végleg, bár az 1976-ig menetrendszerűen közlekedő vonat ma eredeti útvonalát évente már csak egyszer, ősszel teszi meg. Az európai kontinensen az eredeti Wagon-Lits kocsikból álló szerelvény hat napon át szállítja a legkülönfélébb utasokat Párizsból Budapesten, Bukaresten és Isztambulon át. Az utasok kényelmét egy- és kétszemélyes fülkék, lakosztályok, 40 fős személyzet biztosítja, francia szakácsokkal, olasz pincérekkel, valamint angol és francia kísérőkkel. A vendégek élvezhetik az elsuhanó tájakat, ünnepelhetnek vagy akár nászútra is mehetnek a romantikus hangulatú Orient Expresszen. Tavalyi, kétnapos itt tartózkodása alatt egyébként több ezren voltak kíváncsiak rá, úgyhogy most már magyar utasokra is számítanak, bár az ötezer eurós teljes jegyár kissé borsosnak tűnik.
HYDROPOLIS - már megint egy kuriózum
Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosa, Dubai eddig is kedvelt turisztikai célpontja volt a tehetősebb utazóknak. Ebben az is szerepet játszott, hogy ha itt valami különlegességet kitaláltak- legyen az földrészeket formázó mesterséges szigetcsoport vagy vitorlaként az égbeszökő szállodaépület-, azt meg is valósították. A kormányzat mindig is támogatta az innovatív projekteket annak érdekében, hogy Dubai igazán különleges célországgá váljon. A legújabb ötlet nyomán az "óceán meghódítására" készülnek.A Hydropolis terve Joachim Hauser német tervezőé, aki évek óta tanulmányozza a tartós víz alatti élet lehetőségét. A Dubai mellett épülő új szálloda szó szerint érezhető közelségben lesz a vízzel: fő épületei ugyanis az óceán alá kerülnek. Az egyedülálló létesítmény 3 fő egységből áll: a szárazföldi részből, amely a recepciót foglalja magában, az összekötő alagútból és a víz alatti komplexumból. A nyolcas alakzatot formáló, elliptikus épület architektúrája azért is különleges, mert az emberi szervezetet fogja "reprodukálni", az egyes belső terek a fontosabb emberi szervek működésének felelnek majd meg.A kívülről a víz hullámait idéző, 120 méter széles recepció a tulajdonképpeni összeköttetés a világgal: itt helyezkednek el a fontosabb kiszolgáló egységek, a konferenciaközpont, valamint egy plasztikai klinika. A membránszerű tetővel ellátott hall a látszólag úszó bálterembe vezet majd. A bálterem központi elhelyezkedésével és hatalmas átlátszó kupolájával az egyetlen helyiség, amely mind a víz alá, mind az ég felé kilátást nyújt.Ennek a hotelnek a lakosztályaiban valóban úgy érezhetjük: egy másik világba érkeztünk. A víz alatti szobák különlegessége, hogy a kontúrokat a fények játékának köszönhetően csak elmosódottan lehet majd kivenni. Akik azonban nem éreznék magukat komfortosan ebben a világban, azok számára olyan szobák is lesznek, amelyek természetes fénnyel rendelkeznek, és ablakuk az ég felé néz. A különcködők pedig a buborék alakú óceánvillákban foglalhatnak helyet, amelyek az építmény külső részén helyezkednek majd el.A hatalmas sparészleg egy római termálfürdő atmoszféráját idézi fel. A központi medence kristályüveg kupoláján keresztül pusztán a kilátás is lélegzetelállító lehet, de ezt még tovább fokozhatja, ha a víz fölé nyúló szépségkabinok egyikében kényezteti magát a vendég. A kültéri strandokat mesterséges ködfelhőkkel hűtik majd, amelyek éjszaka megvilágítva vizuális élménnyé válnak. Az egész építményt finom permet veszi majd körül, amelyre projektorokkal különböző színes fényeket, képeket vetítenek, így a Hydropolis messziről szemlélve is igen jellegzetes eleme lesz a dubai tájképnek.A hotelben három étterem és három bár lesz, a legérdekesebbnek talán a Jules Verne által elképzelt vízi világot idéző Nautilus bár ígérkezik. Külön helyiséget biztosítanak majd a pihenésre csak hölgyeknek, az uraknak pedig vízipipázásra lesz lehetőségük, de lesz kelet felé néző imaszoba is.A hotel máris kikiáltotta magát a kultúra és a művészetek központjának: itt lesz a világ első víz alatti múzeuma, de a víziszínpad is igazán különleges helyszíne lesz a koncerteknek és színdaraboknak. A tervezők nem titkolt célja, hogy a Hydropolisban tett látogatását soha életében ne felejtse el a vendég. Ezért az építmény több, mint egy víz alatti hotel: Hydropolis a tervek szerint a pihenés új dimenzióját fogja jelenteni. Bár a hotel tervezése két és fél éve elkezdődött, az építkezés a nem is olyan távoli jövőben, 2006 végén fejeződik be, amikor is Hydropolis összesen 107 ezer négyzetméter területen várja majd várhatóan exkluzív vendégeit.
A fagylalt története
A nagyvilágbanA "hideg nyalánkság" történetének közreadásával kedvet szeretnénk csinálni olvasóinknak a fagylaltozáshoz. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát, mely hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készült. A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A döntő újítás Marco Polo korából származik, amikor is rájöttek, a fagylaltkészítő edényt le kell hűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához. A világ első nyilvános fagylaltozóját 1672-ben, Párizsban alapította Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot árult, nagy népszerűségnek örvendett. Olyan történelmi alakok kedvenc helyei közé tartozott, mint Voltaire, Rousseau, Diderot, vagy Napóleon. A hideg édesség sokáig csak a fejedelmi udvarok különlegessége volt, ám az 1700-as évek végén Párizsban már nyolcvanféle fagylalt és szorbet közül válogathattak a vendégek.HazánkbanMagyarországon már a XVIII. században elterjedt nyalánkságnak számított a fagylalt, de akkoriban még inkább csak hideg nyalatnak nevezték. A fagylaltgépek eleinte kézi hajtásúak voltak. A jéggel bélelt nagy tartályban forgott egy kisebb: ebben hűlt és keveredett a massza. Ehhez azonban az inasoknak fokozatosan tekerniük kellett a gép karját, és a gyerekek is beállhattak segíteni egy fagyi reményében. A befagyott folyók vagy a Balaton jegét szalmából bélelt veremben gyűjtötték - ez fridzsiderként a kész fagylalt tárolására szolgált.A hosszú múltra visszatekintő "hideg nyalánkság" a jelenben is változatlanul őrzi népszerűségét a fogyasztók körében, remekül beleillik a modern kor étkezési szokásaiba. A nemes és ízgazdag alapanyagok, a gyümölcsök sokfélesége kielégíti az egészséges életmódot követők igényeit, édes íz utáni vágyát is. Hiszen a hagyományosnak mondott fagylaltok mellett megtalálhatjuk a csökkentett kalória tartalmút, a multivitamint, sárgarépa és narancs egyesítésével növelt C-vitamin tartalmút vagy éppen az egzotikus magvakkal ízesített készítményeket is. Magyarországon is egyre szélesebb a joghurt térhódítása, mely a cukrászati készítmények mellett a fagylaltkészítést is megérintette: a joghurt alapú és gyümölccsel megbolondított fagylaltok követik a modern étkezési kultúrát. A magyar cukrászok fantáziájának és alkotó kreativitásának köszönhetően a magas minőségű hazai fagylaltkészítmények - legyen az vanília vagy egy még alig ismert, újdonságnak számító íz - helytállnak az európai uniós kihívások közepette is. A kiváló mestereknek köszönhetően nálunk minden fogyasztó élvezheti a hűvös csemege sokoldalúságát és harmóniáját.
Fűszerek: a kávé
A legenda szerint egy etióp juhász megfigyelte, hogy az állatok egész éjszaka ébren maradnak, ha napközben egy bokor vörös bogyóit eszegetik. Tapasztalatairól beszámolt a közelben lakó szerzeteseknek, akik a bogyóból keserű italt főztek, és a hosszú imádságok alatt ezzel tartották magukat ébren. A történet egy másik változata, amely 1400 körül keletkezett, jemeni pásztorról és kecskékről szól. De arról is tudomásunk van, hogy 1000 körül Avicenna már gyógyszerként használta a kávét. Egy titokzatos, fekete, keserű, élénkítő hatású ital a sokkal régebbi arab mondákban is szerepel. Az sem kizárt, hogy a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettől erőre kapnak), az abesszínok pedig egyszerűen azért rágták a kávét, mert szerették.Ha a feketekávé eredete homályba vész is, a különböző források abban megegyeznek, hogy a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik és innen terjedt el.A XVI-XVII. században a Balkán és Észak-Afrika felé terjeszkedő török birodalom magával vitte a kávézás szokását. Velencében is hamarosan megjelent a kávé. Francesco Morosini, a Velencei Köztársaság követe, 1582-es konstantinápolyi jelentésében megemlíti, hogy Keleten számos olyan üzlet van, ahol az emberek naponta többször találkoznak egymással egy forró, sötét ital mellett. Az 1600-as évek első felében megnyílt az első velencei kávéház, és az olasz ízlésre átformált kávézók gyorsan szaporodtak az itáliai városokban. A fanatikus hívők ezúttal VIII. Kelemen pápát próbálták rávenni arra, hogy tiltsa be "az ördögi italt". VIII. Kelemen - a legenda szerint - megkóstolta a kávét, és úgy vélte, kár lenne, ha csak a hitetlenek fogyasztanák.Az első párizsi kávéházat 1672-ben nyitotta meg egy örmény kereskedő, de nem aratott sikert. Később más örmény és perzsa vállalkozók is kísérleteztek - eredménytelenül. Valószínűleg nem ismerték a francia szokásokat. Nemsokára ugyanis franciák rendeztek be elegáns, tágas helyiségeket, ahol kávét, teát, csokoládét, egyéb üdítőket kínáltak, s ide már szívesen eljöttek az írók és a társasági emberek. Ötven év múlva több mint háromszáz kávézó volt Párizsban, ám Dubois bíboros a régenskorban (1715-23) betiltotta a kávéházi csevegéseket, és később - 1789-ig - szigorú rendőri ellenőrzésnek vetették alá a kávéházakat.Az első londoni kávéház néhány évvel megelőzte a párizsit. Az angol törvénykönyvek 1660-ban említik először a kávét; a kávéárusokra gallononként négy penny adót róttak ki. 1675-ben Károly király betiltotta a kávéházakat, amelyeket felforgató eszmék terjesztésével vádoltak, de a tilalmat néhány napon belül visszavonta.Az európai piacokra többnyire Alexandria és Szmirna kikötőiből érkezett a kávé. Az ital növekvő népszerűsége és a nagy kikötői adók miatt azonban megpróbálták a kávét a gyarmatokon is meghonosítani. A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák Martinique-on és az Antillákon, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta, Afrikából került a világ különböző tájaira.
Luxusszálló a kaszárnyában
Melyik kisfiú ne képzelte volna el valaha, hogy lovagként küzd az igazságért, harcol az ellenséggel vagy épp meghódítja szíve hölgyét? Az álomból felnőttként persze általában már csak az utóbbi valósul meg, de ha mégis kedvünk támadna egyszer visszautazni az időben, akkor Indiába kell menni.Delhitől nem messze, mintegy száz kilométerre, Jaipur irányában található az a hotel, amely lovagregényünk hangulatához igazán autentikus helyszínt szolgáltathat. A Neemrana Fort-Palace India legrégibb szállodája, 1464 óta magasodik Aravalli szikláin, egy csodálatos fennsíkon. A hely különlegessége, hogy eredetileg egy indiai uralkodó, Prithviraj Chauhan III. építtette védelmi célokra, azaz erődként szolgált. Persze mielőtt 1986-ban hotellé avanzsált, nagyobb átalakításon kellett keresztülesnie, amelynek során újabb szárnyakat is kapott. A patkó alakú építmény zegzugos folyosóival, jellegzetes lépcsőzetes elrendezésben tíz szinten kínálja az utazóknak az igazi indiai hangulatot. Az árkádok és a kertek között még egy római amfiteátrum is helyet kapott, ahol tradicionális indiai zenés-táncos előadásokat tartanak. Az öt nagy erődszárny a hatalmas méret ellenére mindössze 42 szobát rejt, amelyek mindegyikét értékes, a gyarmatosítás és a maharadzsák korából származó antik bútorokkal rendezték be. Az indiaiak amúgy nem spórolnak az elnevezésekkel: itt minden egyes szobának és helyiségnek külön neve van, csak győzzük megjegyezni őket, hiszen a mi fülünknek esetleg furcsa szavak, úgymint Hara, Hari vagy Geru jelölik a különböző helyeket. Ráadásul ezek helyettesítik egyben a szobaszámokat is. Persze mindezért kárpótolhat minket a minden szoba erkélyéről élvezhető kilátás, sőt, még a mellékhelyiségeket is úgy alakították ki, hogy azokban tartózkodva is elmélkedhessünk és gyönyörködhessünk a fenséges tájban - hát igen, ilyen az indiai gondolkodásmód! Ide egyébként is kikapcsolódni, relaxálni, netán jógázni érdemes jönni, a hotel kínál is ingyenes meditációs és jógaórákat. De van egy holisztikus szemléletű, ayurvédikus gyógyászati részleg is, ahol testi-lelki bajainkra egyaránt gyógyírt találhatunk. Mindemellett azért modernitásként egy szabadtéri medence és jacuzzi is megtalálható a néhai erődben, ahol napközben lazíthatunk. Akik mégis inkább az aktívabb pihenés hívei, azoknak a hotel lovas, tevés vagy dzsipes szafarikat ajánl. A Neemrana így ideális helyszín például nászútra az említett, meghódított hölggyel, akit lovagja a hotel indiai és francia konyhájának remekeivel kényeztethet tovább. Azonban jobb, ha nem lepődik meg, amikor a számlát átnyújtják neki: az indiai kormány adót, az adó adóját (különadót), de még luxusadót is kivet a szolgáltatásokra. Bár szobát már akár alig tízezer forintért foglalhatunk - igaz, légkondicionálás nélkül -, az "átlagos" légkondicionált, kétágyas szoba 25-30 ezer forintba kerülhet, a legdrágább apartmanért pedig 70 ezer forintot kell fizetnünk éjszakánként.
"Világot látni" utazunk a legtöbbet a tengeren túlra
Észak-Amerika és Ázsia a legkedveltebb - British Airways-Nagyutazás.hu közös felmérés a magyar utasok tengeren túli utazási szokásairólBudapest, 2005. július 27. - Jócskán elhúzott a repülő az autó, a vonat és a busz mellett, hiszen külföldi utazásaink közel 60 százalékára ma már repülőgépek fedélzetén indulunk útnak. Nemcsak egyre gyakrabban tesszük ezt, hiszen a repülő utasok 56 százaléka évente kettő vagy ennél több alkalommal emelkedik a felhők fölé, de egyre messzebbre is merészkedünk. Napjainkban már majdnem minden 4. utazás alkalmával keresünk fel tengeren túli, elsősorban észak-amerikai és ázsiai világvárosokat. Tengeren túli utazásainkat elsősorban a kalandvágy és egy ismeretlen kultúrába való betekintés lehetősége motiválja, hiszen háromból két utazó"világot látni" utazik az óceán túlpartjára, derül ki abból a felmérésből, amelyet a British Airways és a Nagyutazás.hu utazási portál készített 570 utazó megkérdezésével.Napjainkban már szinte a hétvégi kiruccanásokhoz is a repülőt vesszük igénybe. A repülés mint közlekedési mód, annak egyre kedvezőbb árfekvése miatt számos utast hódított el más közlekedési eszközöktől. A British Airways és a Nagyutazás.hu által megkérdezett 570 utas közel 60 százaléka ma már repülővel utazik, 26 százaléka az autót választja külföldi utazásaihoz és csupán 8 százalékuk száll buszra, 2 százalékuk pedig vonatra a határ átlépéséhez.A légitársaság és az utazási portál közös felmérésben megkérdezettek kétharmada Európa nagyvárosaiba utazik rendszeresen repülővel, de az előző évekhez viszonyítva jelentős emelkedést mutat a tengeren túlra utazók aránya. Ma már minden 4. utas látogat el tengeren túli desztinációkra, amelyek közül a magyarok körében Észak-Amerika és Ázsia világvárosai a legkedveltebbek. Az Amerikába utazó honfitársaink toplistáján New York, Miami, Los Angeles és Boston szerepelnek, míg Ázsiában Singapore, Bankok, Kuala Lumpur, valamint Tokio a magyar utazók által legkedveltebb uticél.Tengeren túli utazásai célállomását az utasok 46 százaléka családjával közösen előre, 21 százaléka utazási irodák ajánlatai alapján, 13 százaléka barátok, ismerősök ajánlására választja ki, derül ki a felmérésből. Ha a döntés megszületett kezdődhet a készülődés, informálódás. Az utazás ezen szakaszában már az utasok több mint 60 százaléka hagyatkozik kizárólag az Internet nyújtotta ismeretekre, adatokra, de 17 százalékuk forgat előszeretettel útikönyveket, ugyanakkor már csak 7 százalékuk él azzal a lehetőséggel, hogy utazási irodák képviselőitől kérjen tanácsot."A magyar utasok Amerikában és Ázsiába történő utazásait elsősorban a kalandvágy és egy ismeretlen kultúrába való betekintés lehetősége motiválja."- mondta Molnár Ferenc, a British Airways Értékesítési és Marketing igazgatója."Három utazóból kettő az adott város építészeti, kulturális, művészeti nevezetességeinek vagy természeti értékeinek megtekintése céljából, azaz"világot látni" utazik az óceán túlpartjára." - tette hozzá az igazgató.A kaland és az ismeretlen meghódításának vágya tehát korunk utazóit is több ezer kilométeres utak megtételére csábítja és habár háromból két esetben ez a vágy tetten érhető utazásaink hátterében, az utasok 17 százaléka pihenni, 10 százaléka pedig rokonait és barátait meglátogatni repüli át az óceánt.A British Airways és a Nagyutazás.hu felméréséből kiderül, hogy a tengeren túli utazásra a magyar utasok 42 százaléka párjával, 36 százaléka családjával utazik, míg 13 százalékuk egyedül, 7 százaléka pedig barátaival indul eltölteni az esetek döntő hányadában egy, két hetes vakációját.Érdekesség, hogy a tengeren túli uticélok kiválasztását a felmérésben megkérdezettek 38 százalékánál az adott város építészeti, kulturális és művészeti nevezetességeinek kínálata, 40 százalékánál a természeti értékek és a környezet befolyásolja, de arra gyakorlatilag nincs hatással a város gasztronómiai kínálata és az ott fellelhető szórakozási lehetőségek kínálata.A tengeren túli célállomásokra utazók 42 százaléka a 30 év feletti korosztály képviselője és legalább 200.000 forintot vagy annál többet költ a nagy utazásra.
Figyelem: leginkább az 50 euróst hamisítják
Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint az év első hat hónapjában az uniós jegybank 293 ezer darab hamis euró-bankjegyet vont ki a forgalomból. Az egy évvel korábbi hasonló adathoz képest csökkenés tapasztalható, hiszen 2004 első félévében 307 ezer darab hamis bankót regisztráltak. Szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a hamis bankjegyek száma elenyésző, hiszen "hiteles" euró-papírpénzből mintegy 9 milliárd darab van forgalomban világszerte - tudósít az euróhírek.hu.A címletek közül messze az 50-es a legnépszerűbb a hamisítók körében, az álpénzek címleteinek százalékos megoszlása:50 eurós: 62 százalék,20 eurós: 16 százalék,100 eurós: 9 százalék,10 eurós: 6 százalék,200 eurós: 5 százalék,5 eurós: 1 százalék,500 eurós: 1 százalékNem meglepő, hogy a forgalomból kiszűrt hamis eurók 97 százalékát az euróövezet 12 országában találták. További 2 százaléknyit az euróövezeten kívüli uniós országokban, a fennmaradó 1 százaléknyi pedig a világ többi részéből származik. Az EKB a most közzétett adatok kapcsán újólag felhívja az uniós polgárok figyelmét arra, hogy a számos biztonsági megoldás ellenére az euró-bankjegyekhez hasonló papírpénzek bárhol felbukkanhatnak. Egy kis figyelemmel ezeket könnyen fel lehet ismerni. Az EKB azt tanácsolja, hogy ha kételyeink vannak, a gyanús bankjegyet hasonlítsunk össze egy biztosan eredetivel.Amennyiben hamisítvány kerül hozzánk, azt a rendőrséghez, illetve az ország jegybankjához kérik eljuttatni, a lehető legrészletesebb leírást adva a pénz eredetéről. Nálunk az MNB Pénzforgalmi, emissziószabályozási és - szervezési főosztályára, ahonnan visszakapjuk a pénzt, ha az nem hamis, ellenkező esetben ellenérték térítése nélkül megőrzésre nyilvántartásba veszik. Forrás: Napi Gazdaság
Hat diszkont-légitársaság repül majd Ferihegy 1-rol
Szeptember 1-től hat diszkont-légitársaság: a Sky Europe (utasforgalmának további növelése, illetve az utazóközönség összetételének bővítése érdekében a légitársaság naponta autóbuszjáratot indít Nyíregyházáról és Debrecenből), a Wizz Air, a Easy Jet, a Germanwigs, a Malmö Aviation és a Norvegian Air használja majd a most felújított Ferihegy 1-es terminált - tudta meg a NAPI Gazdaság.A cégeknek sikerült megállapodniuk egymással, illetve a repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt.-vel menetrendjükről, vagyis némileg módosították az őszi indulásaikat, illetve érkezéseiket annak érdekében, hogy valamennyien elférjenek a légikikötőben. A légitársaságok utasainak fejenként 9,15 eurót kell majd reptérhasználati díjként kifizetniük, amit korábban sokalltak a légitársaságok, most azonban, miután sikerült menetrendjükben megállapodniuk, egyúttal elkerülték a felfelé történő licitet. Ez a 9,15 euró azonban kevesebb lesz a diszkontcégek utasai által ma a Ferihegy 2 után fizetett díjaknál, ott ugyanis meghaladják a 13 eurót. A diszkont-légitársaságok azonban már most attól tartanak, hogy a későbbiekben, például majd novemberben, amikor a következő időszak menetrendjéről kell megállapodniuk, nem találnak ilyen zökkenőmentesen megoldást. A légi közlekedés további várható növekedése miatt elképzelhetőnek tartják, hogy nem férnek majd el a terminálon, pontosabban egy-egy időszakokban számítanak zsúfoltságra, amikor valamennyien a legideálisabbnak tartanák a gépeik indulását, s ekkor már minden bizonnyal nem lesz elkerülhető az árlicit. A diszkontcégek egyébként már felvetették a Ferihegy 1 további bővítésének szükségességét.Amint korábban jelezték a Malév privatizációjában részt vevő Aviation Solution Befektetési Konzorcium szakmai befektető bevonását is tervezi, pénteken Pawel Klimiukra, a LOT szóvivője a Reutersnek arról számolt be, hogy a LOT csatlakozási tárgyalásokat folytat a Malév korábbi menedzsmentje által vezetett konzorciummal, de a tárgyalások jelenleg még kezdeti szakaszban vannak. A Malév másik vevőjelöltje, az orosz Airbridge Szövetség vezetője, a KrasAir. Az ÁPV Rt. tájékoztatója szerint 6-8 hét múlva várható döntés a Malév privatizációjában. Forrás: Napi Gazdaság
Újabb határátlépési lehetőség Ausztriába, Szlovéniába és Szlovákiába
Turisztikai célokat szolgálnak majd azok a tervezett határátlépési pontok, amelyekről a magyar kormány a szomszédos uniós tagországokkal, Ausztriával, Szlovéniával és Szlovákiával is folytat tárgyalásokat. Az egyezmény megkötéséről valamennyi érintett ország képviselője szándéknyilatkozatot írtak már alá, ám azt egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy végül hány határátlépési pontot fognak kijelölni. Ezeken a határátlépési pontokon ellenőrzés nélkül át lehet majd lépni, de egy meghatározott területet nem lehet elhagyni. A határpontok megnyitása elsősorban kulturális, turisztikai célú látogatásokra szolgálnak az európai unió polgárai számára, például a határ menti történelmi nevezetességek és vallási kegyhelyek elérését teszik könnyebbé.A határátlépési pontot használó uniós állampolgároknak érvényes úti okmányokkal kell rendelkezniük, az adott területen belül pedig számítaniuk kell a hatóságok szúrópróba szerű ellenőrzéseire. Így nem lehet majd csempészni, kereskedelmi mennyiségű árucikket vásárolni, vagy a megadott területet elhagyni. A szabályokkal vétőkkel szemben ugyanúgy járnak el, mint ha valaki nem a hatályos jogszabályok szerint lépte volna át a határt. Vas megyében Nardán, Felsőcsatáron, Pornóapátiban, Rönökön, Gasztonyban, Szentgotthárdon tervezik határátkelő pont megnyitását az Írottkőn 2002-ben megnyitott határátlépési ponton kívül. Ezeken a helyeknek a többségénél az ünnepek idején már eddig is többször volt ideiglenes határnyitás. A tervek szerint nyáron reggel 6 órától 22 óráig, télen reggel 7 órától 20 óráig lehet majd áthaladni gyalogosan, kerékpárral és néhány helyen lóval is. Forrás: Napi Gazdaság
Információs kártyák külföldre utazóknak
Összesen 23 ország adatait tartalmazó információs kártyákat jelentetett meg a külföldre utazók tájékozódásának megkönnyítésére a Külügyminisztérium. A zsebben is elférő lapokhoz utazási irodákban, pályaudvarokon, repülőtéren és a határállomásokon is hozzájuthatnak az utazók. Irattárcában, zsebben is elférő, a legfontosabb információkat, hívószámokat és a konzulátus elérhetőségét tartalmazó kártyák a napokban eljutnak a legtöbb utazási irodába, az IBUSZ kirendeltségeibe, a forgalmasabb pályaudvarokra, valamint a repülőterekre. Szintén hozzá lehet jutni a határállomásokon és a minisztérium ügyfélszolgálati irodáján.Az összehajtogatható kis lap tartalmazza az adott országba történő beutazás feltételeit, az egészségügyi biztosítás vonatkozó szabályait, a helyi nemzeti ünnepeket, a legfontosabb segélyhívószámokat és a Magyarországra történő telefonálás módját, a konzulátus elérhetőségét és olyan esetben, amikor a tiszteletbeli konzulátus vállal konzuli feladatokat, annak a címét is.Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője szerint, egyelőre 23 ország adatait tartalmazó kártyát készítettek el, összesen 420 ezer példányban. Németország, Ausztria, Románia és Horvátország kapcsán 40-40 ezer darabot, a további országok (például Portugália vagy Görögország) hasznos információiról 12-12 ezer darabot. A szóvivő hozzátette, ezek a magyarok által legtöbbet látogatott országok. Forrás: Napi Gazdaság
London rendezheti majd a 2012-es olimpiát
Évek óta a legszorosabb küzdelemben London győzött, és elnyerte a 2012-es nyári olimpiai játékok rendezésének jogát.London nemes versenyben végül legyőzte a legesélyesebbnek tartott Párizst: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) neki ítélte a 2012-es nyári olimpia rendezésének jogát, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a brit főváros ígérte a legnagyobb összegű beruházást. Igaz, ezek java része a versenyben végig hátrányának számító elmaradott infrastruktúra, elsősorban a tömegközlekedés korszerűsítését célozza- 13,7 milliárd dollárt fordítanak erre. Magukra a játékokra 2,46 milliárd dollárt szánnak, az olimpiai infrastruktúra megteremtésére pedig 2,1 milliárdot, amiből 700 millió jut az új sportlétesítményekre, 800 millió az olimpiai parkra és 600 millió utakra, vasutakra.A olimpiai park központi létesítménye egy 80 ezer ember befogadására alkalmas stadion lesz London eddig elhanyagolt keleti részén, amelynek új életet adnak a létesítmények. Itt épül meg az olimpiai falu 7860 kétágyas szobával, valamint 12 sportág létesítményei. Ezen a környéken, a szegénynegyedben nőtt fel David Beckham, a világhírű focista, aki elkísérte Tony Blair miniszterelnököt Szingapúrba, a NOB tanácskozásának helyszínére, hogy London mellett lobbizzon. A vesztes Párizs tulajdonképpen nem ígért sokkal kevesebbet: a játékokra még többet is adtak volna: 2,65 milliárd dollárt, míg az olimpiai játékok infrastruktúrájára 6,2, Párizs fejlesztésére 4 milliárd dollárt szántak.Ken Livingston londoni főpolgármester arra számít, hogy 1948 után a második londoni olimpia 9 milliárd dollárnyi befektetést fog a városba vonzani. Senki se akar hallani Athén példájáról, ahol az olimpia a tervezettnél 56 százalékkal többe került, és jelentősen hozzájárult a költségvetési hiány felduzzadásához. A görögök egyedül a biztonsági intézkedésekre mintegy 1,5 milliárd dollárt költöttek, s ezek vélhetőleg Londonban se lesznek elkerülhetőek, pedig a korábbi olimpiák többségének összköltsége nem volt több ennél. Az eddigi tapasztalatok ellentmondásosak, de a szakértők szerint nem minősíthető tipikusnak Los Angeles példája, amely 1984-ben nyereséges olimpiát rendezett. A helyzet ugyanis azóta drasztikusan megváltozott. Nemcsak a biztonsági költségek miatt, hanem azért is, mert a tévétársaságok egyre kevésbé hajlandók megfizetni a közvetítési jogokért kért óriási összegeket.A londoni kereskedelmi kamara felmérése szerint a fővárosi cégek több mint kétharmada támogatja az olimpia megrendezését, amiből az egész országnak haszna lesz, s azt várják tőle, hogy már a felkészülés új lendületet ad a lassuló gazdaságnak. Csupán az építőiparban mintegy 70 ezer munkással többre lesz szükség a jelenleginél. A bírálók egyik legfőbb érve, hogy tartani kell a lakbérek emelkedésétől abban a városban, amely már most is Tokió és Oszaka után a legdrágább a világon. A NOB döntésének hírére a font azonnal erősödött a dollárral szemben, és reagáltak a részvényárfolyamok is. Erősödtek a brit építőipari, szállodai, catering és szórakoztatóipari cégek papírjai és gyengültek az ugyanezen a területeken érdekelt francia cégek árfolyamai. Forrás: Napi Gazdaság
Virtuális vakáció Londonban
Londoni hétvége az "Álomutazásért" a British Council és a British Airways integrált kulturális pályázatánBudapest, 2005. július 6. - Az információs társadalom, az angol kultúra és az angol nyelv népszerűsítése céljából hirdetett rendhagyó, integrált kulturális pályázatot a British Council magyar fiatalok számára május 10-én. A pályázatra, amelynek keretében a 15-35 év közötti korosztályt ösztönözte egy londoni hétvége megtervezésére az angol kulturális szervezet közel 100 olyan pályamunka érkezett, amelyet beküldőik csak az internet segítségével terveztek meg, alakítottak ki. Az angol nyelvű"virtuális útitervekben" szerepelnie kellett mindennek, ami teljessé tehet egy Londonban eltöltött hétvégét, így az útitervek tartalmaztak szállást, étkezési lehetőségeket, utazási információkat linkekkel együtt, és ajánlanak látnivalókat és kulturális vagy szabadidős eseményeket is. A legjobb virtuális útiterv elkészítője egy Londoni hétvégét nyert a British Airways jóvoltából.A British Council az Egyesült Királyság kulturális kapcsolatainak vezető szervezete külföldön, így Magyarországon is. A szervezet legfontosabb feladata a partner országokkal való kulturális, oktatási és tudományos kapcsolatok építése. A British Council magyarországi irodájának tevékenysége az oktatás, a tudomány és a kultúra minden területére kiterjed. A szervezet aktívan részt vesz a hazai angol nyelvoktatásban és anyanyelvi tanárok közreműködésével nyelviskolát működtet, könyvtárat tart fenn és információt szolgáltat Nagy-Britanniáról."A Virtuális Vakáció pályázat a British Council küldetésének szinte minden célkitűzését felöleli."- mondta Patkó Györgyi, a British Council kommunikációs vezetője."Ebben a pályázatban egyszerre kellett használni az angol nyelvet, elmélyedni London és Anglia kultúrájában és történelmében és használni a manapság első számú információforrásnak tekinthetőInternetet." - tette hozzá a vezető.A pályázat fődíját, a British Airways Londoni hétvége csomagját két fő részére Hardy Dóra nyerte"Álomutazás" című pályázatával. A 10 legjobb virtuális túrát készítő pályázó londoni útikönyvet nyert, és a pályamunkák felkerülnek majd a brit kulturális intézet és a British Airways honlapjaira is, ahol ajánlott londoni programként szerepelteti majd azokat a légitársaság.A meghirdetett pályázatra komoly érdeklődés mutatkozott. A pályázatot közel 12.000 látogató töltötte le a British Council honlapjáról. A beérkezett közel 100 pályázat között nagyon sok ötletes pályamunka volt, amelyek érdekessége az, hogy sok kevéssé ismert londoni látnivalót vagy esemény weboldalait ajánlották a pályázók.Az első integrált kulturális pályázat sikere láttán a British Council és a British Airways már most újabb hasonló pályázat meghirdetését tervezi.