Tel.: 06 30 343 4343 Mail: info@nagyutazas.hu Nyitva: H-P 9:00-17:00
Magazin
További cikkek
Jeruzsálem, a béke városa
Izrael fiatal ország, több ezer éves történelemmel. Három világvallás bölcsője, és hatvan éve itt, a bibliai Ígéret Földjén találtak új hazára a holocaustot túlélő zsidók. Innen nézve állandó fenyegetettségben, terrorveszélyben élnek, ott tartózkodva úgy látjuk: teljes a béke és nyugalom. Az ország gyönyörű, tengerek, tavak, sivatagok és oázisok teszik változatossá. Bármerre nézünk, a történelemmel találkozunk, és a jövőnek szóló építkezésekkel.Egy hetet töltöttünk Izraelben a Turisztikai Minisztérium meghívására. Sokfelé jártunk, és elég sokat láttunk ahhoz, hogy tudjuk: mennyi mindent kellene még megnéznünk. A Júdeai-hegyek között, 800 m magasan fekszik Izrael fővárosa, Jeruzsálem. Négyezer éves történelme során mindhárom nagy monoteista (egyisten-hívő) világvallásnak (keresztény, zsidó, mohamedán) szent városa lett. Itt van a zsidók legszentebb helye, a Siratófal (Nyugati fal), a Szent Sír templom és a mohamedán Sziklamecset. Egy XVI. századi német metszet Európa, Ázsia és Afrika metszéspontjába állította s a világ középpontjának mutatta.A város neve minden bizonnyal két ősi sémi szó összetétele, a sok ezer éves település alapítói, a jebuszi nép nyelvén Uru Sálem (héberül Ír Hasalom), vagyis a béke városa. (Sajnos, ezt a nevet nem mindig igazolta a történelem.) A Szentírásban is Salem városaként említik először, amelynek királya - Ábrahám korában - a legendás Malkicedek volt. Miután Ábrahám, a bibliai történet szerint, háborús győzelmével megmenti Salem város szövetségeseit, s még a zsákmányból sem kér semmit, a király áldást mond rá: „Áldott legyen Ábrahám és áldott legyen a Legfelsőbb Isten!” (Mózes I. könyve, 14. fejezet, )Bár Micvá a KotelnélJeruzsálem óvárosát fal veszi körül, amelyet eredetileg Dávid király építtetett, de a ma is álló fal a XVI. századból való. A falnak 8 kapuja van, ebből 7 átjárható, a 8. be van falazva. Ez az Irgalom kapuja, vagy más néven az Arany kapu. Még Szaladin szultán falaztatta be 1187-ben, Jeruzsálem elfoglalását követően, s azóta sem bontották ki. A zsidó hit szerint, amikor eljön a megjövendölt Megváltó, ezen a kapun át fog felmenni a Templom-hegyre. Az Arany kapu az Olajfák hegyére, illetve a Gecsemáné kertre néz, ahol a Biblia szerint Júdás elárulta csókjával Jézust, s a rómaiak kezére adta. Az Olajfák hegyén ma is olajfák állnak. Állítólag ezek az igen öreg olajfák már Jézus idejében is itt álltak. Ez azért legendának tűnik, mert az olajfák ugyan nagyon sokáig élnek, de talán kétezer évig mégsem.Jeruzsálem a júdeai sivatag jelentéktelen, dombtetőn álló városkája volt, amikor i.e. 1000 táján Dávid elfoglalta a kánaánitáktól és fővárosává tette. Mikor Dávid fia, Salamon megépítette az első templomot, ahol Mózes kőtáblába vésett tízparancsolatát elhelyezték, Jeruzsálem a zsidó nép szent városa lett. I.e.587-ben Elő-Ázsia legnagyobb uralkodója, Nabu-kudurri-uszur (Nabukodonozor) megtámadta a várost, lerombolta Salamon templomát, a zsidókat pedig Babilonba hurcoltatta. A babiloni fogságból visszatérő zsidóság i.e. 520 táján újjáépítette a templomot, és 500 év múlva Nagy Heródes átépíttette azt. Ez a heródesi templom sem állt sokáig, i.sz. 70-ben a rómaiak földig rombolták. Csak a nyugati fala maradt állva, napjainkban ez a zsidók legszentebb helye, a Siratófal, héberül a Kotel.A zsidó hit szerint Isten szelleme nem távozott el a templomból, mikor azt lerombolták, hanem ma is a fal felett lebeg, ezért a hithű zsidók itt érzik magukat legközelebb Istenhez. A Siratófalnál bármely zsidó a nap bármely órájában imádkozhat., de az asszonyok csak a férfiaktól elkülönített részen. A fal repedéseibe, hézagaiba kis cédulákra felírt kívánságokat rejtenek, s remélik, hogy Isten teljesíteni fogja. Van egy jeruzsálemi mondás, mely szerint ha Istennel akarsz beszélni, akkor ezt itt csak helyi hívásnak minősül.Idegenvezetőnk, Chaim Laci elmondta, hogy amíg nem szabályozták, rengeteg zajos családi ünnepség volt a Siratófal közelében, ami zavarta az imádkozókat, akik bármikor, akár éjjel is felkereshetik a szent helyet. Pár éve csak a hét utolsó munkanapján, azaz csütörtökön lehet a Kotel-nél ünnepelni, és engedélyt kell kérni, a tumultus elkerülése miatt. Csütörtök lévén mi éppen egy Bár Micvá kellős közepébe csöppentünk. A Bár Micvá jelentése „a kötelességek, a parancsolatok fia”. A zsidó fiatalember életének 13. éve után elérkezik a felnőtté avatás pillanatához. Ezzel kezdődik el önálló életútja, amely sok tekintetben változás és kötelezettség is. E naptól beleszámít a minjánba (10 férfi), amely nélkül zsidó ima és istentisztelet nem működik. E naptól köteles valamennyi parancsolatot betartani, mivel már nem apja felelős tetteiért Isten előtt. A 13. évét betöltött ifjú tehát másnap imaszíjat ölt, és együtt imádkozik reggel férfitársaival, amely közösségben immáron teljes jogú tag. Az ezt követő olyan napon, melyen a tórát olvassák, őt hívják fel máftirnak, aki a háftárát (prófétai rész, zárszó..) olvassa. Ezen az alkalommal veszi fel először a táliszt (imalepel szemlélörojtokkal), amelyet haláláig kell újra és újra felvenni.Ez tehát egy nagyon nagy családi ünnep, ennek megfelelő felhajtással tartják meg. A családtagok rokonok kísérik a felnőtté vált ifjút, szól a zene, táncolnak, és így vonulnak a Falhoz, ahol még az a megtiszteltetés is érheti, hogy viheti egy darabon a Tórát, a zsidók szent könyvét, amit a világ ma Ótestamentumként ismer, és Mózes öt könyvét tartalmazza.Mecset a sziklánJeruzsálem talán legszebb épülete az Óváros szívében magasodó mecset, ahová lépcső vezet fel a Siratófaltól. A Sziklamecset nevet az ott látható hatalmas szikláról kapta, amely Jeruzsálemet szent várossá teszi. A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik. Mekka és Medina mecsetje után következik, de megelőzi Damaszkusz mecsetjét. Alapja az a sziklakő, mely egykor a muszlim zarándoklatok legfőbb célja volt. E szikla köré épült a Sziklamecset, a legrégibb ránk maradt iszlám szentély.A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Heródes templomát a ma is ott álló sziklára építették. Ezen a helyen történt Mária megtisztulása, amikor is az öreg Simeon a kis Jézussal a karján elmondta a Nunc dimittist.A Morfija (Sion) hegy környéke, ahova Salamon építtette templomát, nemcsak a zsidók, de a muszlimok szemében is szent és becses hely. Mohamed próféta (570-632) halála után mindössze 6 évvel, 638-ban a muzulmán Omar kalifa vette be a várost, és a templomot az iszlám szent körzetének nyilvánította. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról (fénylő lépcsőkön) szállt fel szent lován (Gábriel arkangyal kíséretében) a mennybe, a hegy tetején álló 4 m-es sziklatömbről, melyet a Korán „éjszakai utazás”-ként ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be. Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be, (kerülete 61 m.) Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. (A fundamentalisták a „végső jel”-ként tartják számon a sziklát, a zsidók és a keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a moszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás, a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe. A templomból ma nem tiltják ki a hitetleneket, nem úgy, mint a keresztesek uralma alatt, amikor a zsidók és a moszlimok nem tehették be a lábukat. A fundamentalisták sokszor igen elszántan versenyeznek az egyedüli birtoklás jogáért. A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.)A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A moszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát, akit a moszlimok Ísza prófétaként tisztelnek. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja. Jeruzsálemen kívül, Mária sírjának templomában az egyik falon lévő jel Mekka irányát mutatja a zarándokoknak.Stációk a bazárbanA mai Jeruzsálem modern nagyváros, ahol lépten-nyomon a történelemmel találkozunk. A legtöbb régi épületet, nevezetes helyet természetesen az óvárosban találjuk. Az óváros maga viszonylag kis terület: itt van a Jézus keresztútjával és halálával kapcsolatos emlékek többsége is. De ezek nem elkerített szentélyek, körülöttük a város mindennapi élete lüktet. A Via Dolorosa, a fájdalom útja például a bazáron vezet keresztül. Ezen az úton vitték Jézust a Golgota hegyére. A Via Dolorosa stációi azok a helyek, ahol a keresztény hagyomány szerint valamilyen jelentős esemény történt, például Jézus Pilátus elé idézése, megostorozása vagy éppen halálának helye. Bizony meglepő, amikor egy stációt két textilkereskedés között leljük meg.A Via Dolorosa a városfalon kívül ér véget, utolsó állomásait a Szent Sír-bazilikában találjuk. Helye azt a sziklasírt jelöli, ahova Arimateai József temette Jézus testét. 326-ban Constantinus téglalap alakban épületegyüttest emeltetett, a sír feltételezett helye fölé pedig kör alakú szentélyt építtetett. Ez az Anasztászisz-rotunda. Az épületegyüttes a Golgota (Kálvária-domb) feltételezett helyén kiegészült egy árkádos udvarral, valamint a Mártírium-templommal, ahol istentiszteleteket tartottak. A bazilikát a 12. században többször lerombolták, újjáépítették, majd 1149-ben a keresztes lovagok román templomot szenteltek fel a helyén. A jelenlegi Szent Sír-templom a keresztesek építményének hű másolata, amelyet az 1927-es földrengés után emeltek. Ma hat vallási közösség osztozik a templomon: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp. A bazilika kulcsát viszont a mohamedán gondnok őrzi.A sokféle multikulturális hatás meg is látszik a berendezésen: művirágok. Minden van itt: füstölők tömkelege, ezüst, márvány, és aranyozás bőven. Elég furcsa látvány. Különböző nemzetiségű és vallású turisták százai igyekeznek a Szent Sír közelébe jutni, hogy megcsókolják azt a követ. A Golgotára, ahol Jézus keresztje állt, lépcső vezet fel a templomból. A Golgota jelentése héberül koponya, ugyanis a hagyomány szerint itt temették el az emberiség ősatyjának, Ádámnak a koponyáját. A bazilikán belül kápolna áll a Szent Sír helyén, oltárát abból a kőből faragták, mely egykor Jézus sírkamráját zárta el.Visszafelé érdemes jobban körülnézni a bazárban. Természetesen ez is keleti bazár, azaz „suk”, de mégis nagyon eltér mondjuk az egyiptomiaktól. A legnagyobb különbség talán, hogy nincsenek koldusok, és baksisért könyörgő (követelő) gyerekek. Az is kellemes meglepetés, hogy a kereskedők nem agresszívek. Barátságosan invitálnak persze, de ha nem mész be, nem szaladnak utánad, nem ráncigálnak. És végül a tisztaság. Nem tudom hogyan csinálják, de a bazárban nincs szemét, az öreg kövekkel kirakott utcák olyanok, mintha frissen mosták volna fel őket.Az árú kínálat is eltér némiképp az arab országokban megszokottól. Nem látni a nagy márkák hamisított utánzatait, inkább az emlékpólók és a népi ihletésű, színes ruhák, kézimunkák adják a választékot. Nagyon sok borostyán, ezüst és arany ékszer között válogathatunk. Természetesen a vallási emléktárgyak uralják a kínálatot, Dávid csillag, menóra, kereszt, félhold, vigyázó szem minden méretben és kivitelben kapható. Alkudni persze kötelező. Szívós munkával az induló ár harmadát is el lehet érni, de ez azért időigényes tevékenység. Aki a félárral is megelégszik, percek alatt lebonyolíthatja az üzletet.Nekünk úgy tűnt, Jeruzsálemben jól elvan egymás mellett a zsidó és az arab, de, hogy nincs teljesen béke, azt a mindenütt látható fegyveres katonák és rendőrök jelzik. A siratófalnál géppisztolyos katonák imádkoznak, de a templom előtt pihenő civil ruhás férfi mellett is ott volt a géppisztoly. A Siratófalhoz elektronikus ellenőrzőkapukon keresztül lehet bemenni, a nagyobb bevásárlóközpontok bejáratánál átvizsgálják a táskákat. De ez csak az első órákban feltűnő, utána úgy megszokjuk, hogy észre sem vesszük.A több ezer éves leleteket bemutató múzeumok mellett látni kell azt az egyet is, amely a II. világháború ideje alatt meggyilkolt zsidók millióinak állít emléket. A Hár Házikáron-on (Emlékezés hegye) találjuk a Yad Vashem intézet Holokauszt Múzeumát. A 2005-ben megnyitott komplexum építészetileg is fantasztikus. A háromszög keresztmetszetű betonkonstrukció egy hegyet „szúr” keresztül, nagy része a föld alatt húzódik, amelyből csak az üvegtetőcsúcs látszódik – felülről. Egy hídon át érkezünk a bejárathoz, ahol egy 12 méter magas háromszögű falra (az épület eleje) vetítik a Holokauszt előtti zsidó élet képeit, és induláskor keresztüllátunk a 180 méteres főtengelyen, ahonnan elérjük a kétoldalt elhelyezkedő kiállítótermeket. Elképesztő mindaz, amiről a kiállított anyag tanúskodik. Mai ésszel elképzelhetetlen, hogyan voltak képesek erre, de megtörtént. Látjuk a deportálások dokumentumait, a német tiszteket, akik halomra lőtt zsidók tetemei fölött koccintanak, a gázkamrákat, és az emberi testekből rakott máglyákat. És látjuk a „Világ Igazai”-nak fényképeit is, azokét, akik a legnehezebb időkben, életük kockáztatásával mentették az üldözötteket.Ezzel véget is ért egyhetes izraeli utazásunk. A repülőn, hazafelé, lapozgattuk a frissen vett Izrael albumot, és örömmel fedeztük fel az ismerős helyeket, de kiderült az is, mennyi mindent nem láttunk még. Szóval: ide vissza kell jönni!
Édenkert a lagúnák közt
Dőljünk hátra kényelmesen a fotelünkben pár percre és engedjük szabadon fantáziánkat! Képzeljünk el gyönyörű, tiszta vizű tengert, amint a kék és türkiz árnyalataiban játszik, képzeljünk filmekből irigyelt szépségű lagúnákat, szikrázó napsütést, vakítóan fehér homokot. Igen, némelyek szerint ez „az utolsó földi Paradicsom”, azaz közismert nevén a Maldív-szigetek.Ismerkedjünk hát meg az atollok és lagúnák országával, mely hivatalos területe ellenére meglepően kicsi szárazfölddel rendelkezik.Fekvése, földrajzA Maldív-szigetek az Indiai-óceánon mintegy 800 km hosszan és 120 km szélességben terülnek el észak-déli irányban az indiai kontinens csücskétől és Sri Lankától dél-nyugatra. Legészakibb pontja kicsivel több, mint 400 kilométerre van a kontinenstől, a legdélibb pedig 90 kilométerre az Egyenlítő alatt, azaz már a déli féltekén. A szigetek létüket a földtörténeti őskor kéregmozgásainak és az azzal összefüggő vulkanikus tevékenységnek köszönhetik. A tengerből kiemelkedő vulkánok lefolyó lávája a vízbe érve gyorsan lehűlt és megkötött, egy gallérszerű képződményt építve a hegy köré. Idővel a vulkán kúpja lassan megsüllyedt és alámerült, a láva galléron pedig korallok telepedtek meg, a korallépítményekből keletkeztek a gyűrű alakú atollok, melyek belsejét lagúnának hívjuk. A lagúnák vize védett az erős hullámzástól és belsejükben megtalálhatók a szigetet létrehozó vulkánok maradványai, többnyire már a víz színe alatt.Így keletkezett a Maldív-szigetek 19 csoportból álló lánca a maga közel 1200 szigetével, melyből az itteni lakosok csak kb. 200-at laknak, további 90-et pedig a turistáknak rendeztek be.A szigetek alkotják a Maldív Köztársaságot, melynek területe 90000 km2, de ennek csupán 0,33%-a, azaz 298 km2 szárazföld. A 350000 lakosú államnak legnagyobb városa, egyben fővárosa Male a maga 55000 lakosával.A szigetek ritkán emelkednek 2,5 méterrel a tengerszint fölé és egyikük sem nagyobb 13 km2-nél. A főváros leggyorsabban Sri Lankáról érhető el kb. egy órás repülőúttal. Aki csak teheti, ablak mellé kérje a jegyét, ha szeretne gyönyörű látványban részesülni. Felejthetetlen élmény, amint a csillogó, kéklő tengerben felbukkan az első korallsziget, majd a második, a harmadik és szépen előkerül egy egész füzér. Mert valóban olyanok fentről, mint egy-egy hanyagul lehajított nyakdísz, melynek minden ékköve egy-egy sziget. Ragyogásukat, mely fentről is látható a rikítóan fehér homok adja, ami nem másból, mint az apró szemekre tört korall darabkákból áll. Még a gyakorlott utazó is nyel egyet, mikor aztán fentről megpillantja Male repterének keskeny, pántlika szélességű leszálló pályáját, gyakorlatilag a tengerben. De nincs kegyelem, a pilóta ráteszi a gépet. Fékezés, csikorgás, megállás, aztán már jöhet is a meleg szél, napsütés, meg a levegő semmihez sem hasonlítható trópusi illata. Ne feledjük, hogy kb. egy Szentgotthárd-Záhony távolságra vagyunk az Egyenlítő fölött északra.ÉghajlatA szigeteken – fekvésüknek megfelelően – trópusi éghajlat uralkodik, aminek következtében a hőmérséklet 30 C fok körüli és csak éjszaka csökken 25 C fok alá, a tengervíz hőmérséklete pedig egész évben 27-28 C fok. Az időjárást kétféle monszun befolyásolja: az egyik májustól októberig tart, a másik pedig novembertől áprilisig. A nyári monszun két hónapja, június-július szelet és esőt hoz, de az év többi 10 hónapja igencsak alkalmas a nyaralásra.TörténelmeŐslakosaik kb. 2500 évvel ezelőtt vándoroltak be Indiából és népesítették be a szigetek kis hányadát, nem több mint 200-at. Őket malájok és szingalézek követték, mígnem a 12. században arab és perzsa kereskedők érték el a szigeteket. A jelek szerint igen nagy kedvüket lelték bennük, mert közülük sokan letelepedtek, majd szultanátust alapítottak és az addig buddhista szigeteken bevezették az iszlámvallást. A 16. század közepén az akkortájt a tengereken már nagyon erős portugálok tűzik ki zászlajukat a szigeteken, aztán őket a hollandok, a franciák és végül a brit védnökség követi. A II. világháború idején jelentős brit támaszpont volt. 1965-ben elnyerik függetlenségüket és pár évre rá elnöki köztársaság az államforma, ami a mai napig fennáll. Az 5 évvel ezelőtti indiai-óceáni földrengést követő cunami komoly károkat okozott, de azokat a turizmus érdekében – mely az egyik legfőbb bevételi forrásuk - gyorsan helyreállítottak. Turizmus, nyaralás, látnivalókA Maldív-szigetek ideális üdülőhely és ilyenből kevés van a világon. November és április között az égen alig látni felhőt, a napsütés garantált, a levegő és a víz hőmérséklete szinte egyformán meleg, aminél jobbat alig lehet kívánni fürdőzéshez, strandoláshoz, napozáshoz, szörfözéshez, búvárkodáshoz, a víz feletti, vagy éppen víz alatti világ fotózásához. Az itt készült képeket nem kell majd otthon mindenféle szoftverrel felturbózni, mert azok önmagukban is olyan színeket, árnyalatokat, kontrasztokat árasztanak, hogy versenyre kelhetnek a legtöbb hivatalos képeslappal.Aki járatos a víz alatti életben, itt megtalálhatja a világ talán legszebb, legkülönlegesebb korallfajait. Ágas-bogas „lombkoronájuk” között hihetetlenül élénk színű halak úszkálnak kisebb-nagyobb rajokban. Aztán, mikor elúsznak a szemlélődő előtt, olyan hatást keltenek, mintha egy jelmezbál tarka-barka maskarái vonulnának fel. A rikító citromsárga kezdi a sort, majd jönnek a lángoló narancs és piros színűek, egy másik csapat testét türkiz foltok tarkítják, előkerülnek pöttyösek is. Sorolni sem lehet a színek és minták variánsait. E halacskák jó része oly barátságos, vagy inkább kíváncsi, hogy alig lehet elhessegetni őket, de hajlandók akár a tenyerünkből is enni.Ha a vízből elegünk van (amit kétlek), tegyünk sétákat, kirándulásokat a szigeteken, melyekhez szépen ápolt utak, ösvények, a nagyobb szigeteken kerékpárok állnak rendelkezésünkre. A szinte dzsungelesen dús vegetáció növény és állatvilága elvarázsoló. Amint belépünk a kókuszpálmák, fügefák, a kúszónövények, a mangrovék, hibiszkuszok világába, azonnal megszólalnak a szigetvilág madarai, köztük is a rikoltozó hangú, a kakukkok családjába tartozó koel madár. Az itteni szürke gém szívesen pózol a fotósok kedvéért. Aki kedveli a hüllőket, az a gekkók, gyíkok szép példányaival találkozik lépten-nyomon, olykor még a szálláson is…De ne aggódjunk, ártalmatlanok.Látnivalók, emlékek tekintetében a fővárosba, Maleba érdemes menni, ahol az uralkodó iszlám vallás néhány régi épületét látogathatjuk meg – persze az elvárt és nekik kijáró tisztelet megadása mellett. Ilyenek a két és fél évszázada épült Friday Mosque mecset, vagy a Munnaaruu minaret. A közelükben található egykori szultán kertjét se hagyjuk ki a sorból!Kényeztetés, sportA szigetekre a napfény és a tenger szerelmeseinek érdemes utazniuk.A turistáknak fenntartott szigeteken többnyire csak szállodákat, éttermeket, sportlétesítményeket, no és hát magát a puszta természetet találjuk. A szállodák szárazföldre emelt építmények, de nagyon gyakran trópusi kerttel övezett, rendszerint a parton, a víz fölé cölöpökre emelt bungalók. Ha már kigyönyörködtük magunkat a naplementékben, vagy elbágyadtunk a melegtől és a pálmafák lombjainak susogásától, a víz, vagy a Nap kiszívta erőnket, akkor éttermek, bárok gondoskodnak a felfrissülésről üdítőkről, koktélokról. A vendéglátás, a személyzet kifogástalanul végzi a dolgát.Vízi sportok tekintetében szinte minden rendelkezésre áll: jól felszerelt eszközöket bérelhetünk a szörföléshez, vitorlázáshoz, vízisíeléshez, búvárkodáshoz. A kalandvágyók hajóval bejárhatják a lakatlan szigeteket, vagy éppen üvegfenekű hajókról csodálhatják a tarka vízi világot, részt vehetnek éjszakai merüléseken. Ez a hatalmas kiterjedésű szigetvilág természetesen nem csak a vízen, vagy víz alatt jártas profikat várja, mert a kezdőket jól képzett oktatók tanítják a helyes fogásokra, szabályokra. Már a nagy utazó, Marco Polo is nagy csodálója volt hét évszázaddal ezelőtt e világnak, hisz csak úgy hívta a mai Maldív-szigeteket, hogy az „Indiai-óceán virágoskertje”.Mindent egybevetve, a Teremtő jót tett a világgal, velünk, hogy kitalálta és megalkotta ezt a fajta szárazföldet, a meleg és hatalmas óceán közepén, hol a zöld és buja természet tényleg lágy ölén ringatja az odautazót. Aztán ha egy-két hét nyaralás után visszatér valaki, joggal érzi úgy, mint ha az elíziumi mezőkön járt volna és egyfolytában visszavágyik.
Ismét utazhatnak külföldi turisták Tibetbe
Kína ismét engedélyezi, hogy külföldi turisták felkeressék Tibetet, amely márciusban a kínai fennhatóság elleni 1959-es tibeti felkelés 50. évfordulója idején zárva volt - vált ismertté a helyi kormányzati forrásokból. A tibeti turizmusért felelős hivatal egy magát megnevezni nem kívánó tisztviselője elmondta, hogy április 5-től megnyitják Tibetet a külföldi látogatók előtt. Ezzel egy időben egy utazási iroda alkalmazottja a Szecsuán (Sichuan) tartománybeli Csengtu (Chengdu) városban, ahonnan sok csoport indul Tibetbe, azt közölte, hogy csupán április 28-tól indulhatnak külföldiek a térségbe. A tibeti főváros Lhásza (Lhassa) egyik szállodájának munkatársa nem tudta megerősíteni ezt az időpontot, mondván, ő azt hallotta, hogy április 14-től jöhetnek a külföldiek.Márciusban a kínai hatóságok megerősítették a biztonsági intézkedéseket Tibetben és azokban a körzetekben, ahol egy éve zavargások törtek ki. Peking szerint ezeknek 21 halálos áldozata volt, míg a száműzetésben élő tibeti kormányzat szerint mintegy kétszáz. A kínai külügyminisztérium rendszeresen cáfolta, hogy Tibet zárva lenne a külföldi utazók előtt, annak ellenére, hogy ezt a turisták megerősítették. Ennek ellenére a múlt vasárnap az Új Kína hírügynökség egy jelentésében a tibeti turizmusért felelős hivatal egyik vezetőjét idézte, aki szerint márciusban biztonsági okokból függesztették fel a turisták fogadását. Mint mondta, Tibetben most nyugodt és stabil a helyzet. Az utazási ügynökségek és a szállodák készek fogadni a külföldieket. A terület ugyanakkor továbbra is zárva marad a külföldi újságírók előtt - tette hozzá a tisztviselő.
Budapest lehet a Duna fővárosa
Immár másodszorra adott otthont Budapest annak a nemzetközi szakmai találkozónak, amelyen a közép-európai régió Dunával foglalkozó szakemberei vettek részt. A Duna-menti településeket képviselő résztvevők a találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy a Duna Régió közigazgatási központja Budapest legyen.A március 27-i „A fenntartható gazdaságfejlesztés a Duna Régióban” című DunaLog Konferencia célja az volt, hogy a résztvevők megvitassák a Fekete-erdőtől a Fekete–tengerig tartó térség önálló régióvá, azaz az Európai Unió új, önálló közigazgatási egységgé alakulásának lehetőségeit. „Komoly lehetőség nyílik meg a magyar főváros előtt azzal, hogy Budapest, mint az egyetlen dunai főváros az egyik legesélyesebb pályázó a Duna Régió központja, a „Duna Fővárosa” címre” – mondta el a konferencia előtt Gauder Péter, a konferenciát szervező Studio Metropolitana Kht. igazgatója. A városfejlesztési marketingközpont vezetője szerint az önálló régióvá alakulás előtt álló egységes fejlesztési övezet egyszerre jelent új kitörési pontokat a Duna-menti települések, így Budapest számára is a közlekedésben, a turisztikában, a kultúrában valamint a nemzetközi ingatlan- és vállalkozói piacon. A találkozón szerződést is aláírtak a felek a Duna Régióval kapcsolatos közös stratégiai fellépésről. Ugyanezt a célt szolgálja az a május 6-án Ulmban megrendezésre kerülő „Duna Csúcs”, amelyen a Duna-menti országok miniszterelnökei tárgyalnak majd a szükséges együttműködésről. A DunaLog Konferencia résztvevői szándéknyilatkozatot írtak alá Budapest régió-központi ambíciójának támogatásáról.
Szombat este sötétség borul a repterekre, hotelekre, turisztikai látványosságokra
A WWF környezetvédelmi szervezet által két éve útjára indított Föld Órája akcióra idén március 28-án kerül sor, amikor helyi idő szerint a bolygó jövőjét szívükön viselők egy órára 20.30 és 21.30 között leoltják villanyaikat és kikapcsolják elektromos készülékeiket. Az akcióhoz idén is világszerte csatlakoznak turisztikai vállalkozások, turizmusban érdekelt társaságok.A kezdeményezés 2007-ben indult útjára Sydneyből. Abban az évben 2,2 millió ember oltotta le a villanyokat. Tavaly 400 városban aludtak ki a fények, idén pedig már több mint 2 700 városban több tízmillió ember oltja le a világítást. Számos emblematikus turisztikai látványosság is sötétségbe borul március 28-án egy órára. Többek között Párizsban a Notre Dame-on és az Eiffel-tornyon, New Yorkban a Broadway színházain, a Rockefeller Centeren, a Chrysler Buildingen, az Empire State Buildingen és az ENSZ épületein, Egyiptomban a gízai piramosokon, Athénban az Akropoliszon, San Francisco-ban a Golden Gate-en alszanak ki a fények. A környezetvédelemnek való elkötelezettsége jeleként a Marriott International szállodalánc is csatlakozik az akcióhoz, és világszerte több száz hotelében oltja el, vagy mérsékli a nem létfontosságú világítást. Számos repülőtér is részt vesz a környezetbarát kezdeményezésben, de ne ijedjenek meg, nem a kifutó- és leszállópályák jelzőfényeit kapcsolják ki. A torontói Pearson repülőtér például a terminálok belső tereiben oltja el a villanyokat. A világ legjobban kivilágított városa, az űrből is látszó Las Vegas is sötétségbe borul egy órára, ezért az utcán tartózkodók között 5000 fluoreszkáló nyakláncot osztanak majd szét.
Hogyan viselkedjünk Dubaiban?
Semmiképpen ne szexeljünk nyilvános helyen, sőt az érzelmeink kimutatásától is tartózkodjunk. Szoknyánk/nadrágunk legyen megfelelő hosszúságú, és ne legyen átlátszó. Aki nem így viselkedik, börtönbe is kerülhet.A helyi médiában jelent meg a napokban az az útmutató, amelyben leírják, hogyan ajánlatos a turistáknak viselkedniük Dubai-ban. Az előírások sokmindenre kiterjednek a megfelelő ruházta definiálásától kezdve attól a felszólításig, hogy a turisták fogják vissza érzelmi kitöréseiket. Betiltották a nyilvános táncot és a hangos zenét. Őrizetbe vétel jár a nyilvános csókolózásért, ölelésért, sőt azért is, ha egy pár kézenfogva sétál. A szállodákon kívül a miniszoknya és a szűk póló viselése sem ajánlatos. Bikinit csak a luxusszállók elkerített strandjain szabad hordani. Tilos alkoholt fogyasztani a megengedett helyeken kívül, és tilos nyilvánosan heves vagy durva gesztusokat tenni. Ami most még útmutató, abból előbb-utóbb törvény lesz. Dubai-ban éles ellentét van az ország nyugati stílusú gazdasága – amibe a turizmus is beletartozik - és a konzervatív kultúra értékei között. Az „idegenek” – az ázsiai vendégmunkások, a nyugatról hazatelepültek és a napimádó turisták –aránya a népességben eléri a 20 százalékot. A vita úgy tűnik, most az ő kárukra dől el, hiszen az országot irányító uralkodó tradicionális és konzervatív értékeket vall. Az új rendelettel azt akarják elérni, hogy mindenki tartsa tiszteletben a helyi kultúrát és az értékeket. Ha törvényerőre emelkednek a szigorítások, ez oda is vezethet, hogy veszélybe kerülhet Dubai gondosan felépített imázsa, ami szerint az ország laza, nyugis oázis. A rendelet hírét ellenérzéssel fogadták az ország szórakozóhelyei és éjszakai klubjai, amelyekben ugyanúgy folyik az ital, és a vendégek ruházata éppen olyan, mint bármelyik trópusi üdülőhelyen. Az első komoly botrány tavaly tört ki, amikor egy brit párt elítéltek, amiért a tengerparton szexeltek. Később felfüggesztették a büntetésüket és kitoloncolták őket az országból.