Kapcsolódó cikkek

Dél-afrikai Köztársaság
Hivatalos név: | Dél-afrikai Köztársaság | Időzóna: | GMT+01:00 |
Anyanyelven: | Republiek Van Suid-Afrika | Autójelzés: | ZA |
Államforma: | köztársaság | Pénznem: | dél-afrikai rand (ZAR) |
Főváros: | Pretoria | Elektromosság: | 220V |
Kulturális sokszínűségével, festői tájaival, vadvilágával, közmondásos vendégszeretetével és beruházási lehetőségeivel Dél-Afrika az utazók számára bőséggel kínál vonzó lehetőségeket.
A lakosság
A 40,6 millió dél-afrikai polgár 76,7%-a afrikai, 10,9%-a fehér, 8,9% színes bőrű és 2,6%-a indiai. Az ország területén élnek a szanok (busmanok) megmaradt leszármazottjai, a népesség kétharmadát kitevő, többnyire isiXhosa, isiZulu, isiSwati és isiNdebele nyelveket beszélő ngunik; a sotho-tswana népek, köztük a saját nyelveiket beszélő déli, északi és a nyugati sotho (tswana) törzsek; a tsongák; a vendék; a színes bőrűek; indiaiak; afrikánerek; angolok; továbbá azok, akik Hollandiából, Francia-, Olasz-, illetve azok, akik sok más európai országból települtek át és a nemzeti azonosságukhoz erősen ragaszkodó kínaiakhoz hasonlatosan őrzik hagyományaikat, nyelvüket.
Az ország területe
A Dél-Afrikai Köztársaság az afrikai kontinens legdélibb részén helyezkedik el, a déli szélesség 22. és 35., illetve a keleti hosszúság 17, és 33. foka között. Közös határa van Namíbiával, Botswana és Zimbabwe köztársaságokkal, míg északkeleti szomszédjai Mozambique és Szwáziföld Királyság. Dél-Afrika területének délkeleti részébe beékelődve található a Leshoto Királyság. Nyugatról, délről és keletről az Atlanti-, illetve az Indiai-óceán határolja. Cape Town-tól (Fokváros) délkeleti irányban 1920 km-re az Atlanti-óceánon találhatók a Prince Edward és a Marion szigetek, melyeket Dél-Afrika 1947-ben csatolt az országhoz.
A tengerek
Dél-Afrikát három világtáj felől tenger határolja, ennek következtében hosszú partvonallal rendelkezik. Partvidékét két nagy óceáni áramlat érinti: a Mozambique-Agulhas és a Benguela rendszer. Az előbbi meleg, déli irányú áramlat, mely a déli és a keleti partvidéket mossa egészen a Cape Agulhasig. A Benguela áramlat hideg és északi irányba halad Angola déli részéig, a nyugati part mentén. E két áramlat hőmérsékletbeli különbsége okozza részben Dél-Afrika keleti és nyugati partjának eltérő éghajlatát és növényzetét. A tengeri élővilág is jelentős eltérést mutat, mert a nyugati parti hideg vizek oxigén-, nitrát- és foszfáttartalma jóval magasabb, illetve planktonállománya jóval gazdagabb mint a keleti parté.
A partok
A partvonal tagolatlan és csak néhány öböl kínál természetes kikötőt. A 3000 km-es partszakasz egyetlen ideális természetes kikötője Saldanha Bay a dél-nyugati parton, habár a területen igen nagy hiány mutatkozik édesvízből és nem kínálkozik egyetlen természetes útvonal sem a kontinens belseje felé. A folyótorkolatok jobbára alkalmatlanok kikötésre a hullámok, valamint a bejáratukat az év nagy részében eltorlaszoló hatalmas homokzátonyok miatt. Az utóbbiak a szeszélyes vízjárású, nagy esésű, nehéz hordalékban gazdag folyók üledékéből épülnek fel. Kizárólag a legnagyobb folyamok - mint például az Orange és a Limpopo - torkolatában található állandóan keskeny csatorna a zátonyok között.
Domborzati jellemzők
Dél-Afrika felszíne két alapvető területi egységre osztható. Az egyik a belső fennsík, míg a másik a fennsík és a partvonal között húzódó terület. E két egység között a Great Escarpment, az ország legmagasabb és leghosszabb hegysége alkot határt. Tengerszint feletti magassága délnyugaton, a bazaltorgonás Roggeveldnél 1500 m, ám KwaZulu-Natal tartományban a Drakensberg eléri a 3482 m-t.
Az Escarpment vonulatai mögött terül el a belső fennsík, mely az északon a Szaharáig nyújtózó nagy afrikai felföld legdélibb nyúlványa. A fennsík átlagos magassága 1200 m. A sík vidék fölé jól körülhatárolható felföldek emelkednek. Ezek közül az erősen tagolt s néhol a 3000 m magasságot meghaladó Leshoto felföld a legjelentősebb. Általában az Escarpment alkotja a felföld legmagasabb részeit. A Great Escarpment és a partvidék között fekvő térség szélessége 80 és 240 km között váltakozik keleten és délen, ez azonban 60-80 km-re csökken nyugaton. Itt legalább három jelentős, kisebb tájegységet különböztethetünk meg: a keleti fennsík lejtőit, a Cape (Fokföld) hegyes vidékét a vele szomszédos területekkel illetve a nyugati fennsík lejtőit.
Éghajlati jellemzők
A 30. déli szélesség mentén elhelyezkedő ország alapvetően meleg éghajlatú. Dél-Afrika magasnyomású, szubtrópusi övben fekszik, aminek következtében időjárása száraz, ám napsütésben bővelkedő. A területét három oldalról határoló óceánok mérséklő hatást gyakorolnak a klímára. Ez legnyilvánvalóbban a meleg Agulhas és. a hideg Benguela áramlatoknak a keleti, illetve a nyugati partvidékre gyakorolt befolyásában mutatkozik meg. Míg Durban a keleti és Port Nolloth a nyugati parton közel azonos szélességen helyezkednek el, legalább 6 °C eltérés mutatkozik éves átlagos középhőmérsékletükben. Gyakorta dúlnak viharos szelek az ország partjain, mindenekelőtt a délnyugati és déli vidékeken.
Csapadék
Dél-Afrikában az évi átlagos csapadék mennyisége csupán 464 mm, szemben a Föld egészére számolt 857 mm-es átlaggal. Az ország területének 21%-án a csapadék mennyisége azonban éves szinten 200 mm-nél is kevesebb, a terület 48%-ára jut 200 és 600 mm közötti csapadék, míg csupán 31 % kap 600 mm-nél több esőt.
Összességében az ország területének 65%-án kevesebb az éves csapadék mennyisége 500 mm-nél, melyet a sikeres földműveléshez szükséges minimális értéknek tekintenek. Western Cape fővárosában, Cape Town-ban a tél a csapadékosabb, ellenben a többi tartományi fővárosban a nyár a csapadékos évszak. Dél-Afrikában az éves csapadék rendszerint kiszámíthatatlanul és szeszélyesen oszlik el. Rendre jelentős eltérések mutatkoznak az évi átlagtól. Dél-Afrika rendszeresen szenved súlyosan elhúzódó aszályos időszakoktól, melyek azután gyakran özönvízszerű áradásokkal érnek véget.
Hőmérséklet
A Dél-Afrikára jellemző hőmérsékleti viszonyok három alapvető vonása érdemel említést. Elsőnek: az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint egyéb azonos szélességen (Észak-Afrika, Ausztrália) elhelyezkedő területeké. Ez mindenekelőtt az ország tengerszint feletti magasságával hozható összefüggésbe. Másodjára: 13 szélességi foknyi észak-déli távolság dacára az éves átlaghőmérséklet meglepően egységes az ország területén.
Ez utóbbi jelenség a fennsík északkeleti irányban mutatkozó emelkedésével magyarázható, aminek következtében alig növekszik a hőmérséklet az egyenlítő felé közeledve. Cape Town átlagos évi középhőmérséklete 17 °C, míg a Pretoriára vonatkozó ugyanezen adat 17,5 °C. A harmadik említést érdemlő, jellemzően keleti és nyugati partvidék hőmérsékletében megmutatkozó éles ellentét. Nyaranta a 32 °C-t meghaladó hőmérsékleti adatok egészen megszokottnak tekinthetők, de az Orange River alsó szakaszán és a Mpumalanga Lowvelden rendszeresen mérnek 38 °C-nál magasabb értékeket is. Az eddig regisztrált legmagasabb hőmérsékletet, 48,8 °C-t a Northern Cape tartománybeli Vioolsdrifben mérték 1993 januárjában.
Fagy, páratartalom és köd
A fennsík belső vidékein gyakran esik fagypont alá a hőmérséklet a tiszta, hideg téli éjszakákon, és ilyenkor jégkéreg képződik a csendes vízfelületeken, illetve a vízvezetékekben. A fagyveszélyes időszak az Escarpment határolta keleti és déli fennsíkon a leghosszabb (április-október). A fagy esélye észak felé haladva egyre csökken, és a partok gyakorlatilag fagymentesek. A mérési adatok szerint az évi átlagos relatív páratartalom rendszerint a nyugati országrészben és a fennsík felett a legalacsonyabb, ellenben a partvidékeken alkalomadtán a 85%-ot is elérheti. A hűvös nyugati parton különösen nyaranta rendszeresen alakulnak ki alacsony rétegfelhők és köd. Az egyetlen térség, ahol szintén gyakran észlelnek ködöt az Escarpment keleti lábainál található "ködös övezet".
Napsütés
Dél-Afrika köztudomásúan napsütötte ország. Általában április és május a két legkellemesebb hónap. A nyári esők övezetének csapadékos időszaka ekkorra lezárul, ellenben a téli esők még nem kezdődnek el, és a nyári forróság, illetve az év egyéb hónapjaiban vad szelek ereje alábbhagy.
Bizonyos területeken, nevezetesen a forró párás KwaZulu-Natal partvidékén, Mpumalanga-ban és Northern Province-ban a június és a július tekinthetők nyaralók számára ideális hónapoknak.
A kilenc tartomány
Az Alkotmány értelmében a Dél-Afrikai Köztársaság területe kilenc tartományra oszlik, melyek mindegyike önálló törvényhozással és kormányzattal rendelkezik. A tartományokra más-más tájak, növényzet és éghajlat jellemző. A tartományok az alábbiak: Western Cape, Eastern Cape, KwaZulu-Natal, Northern Cape, Free State, North-West, Gauteng, Mpumalanga és Northern Province.
Városok
Utazási információk
A lakosság
A 40,6 millió dél-afrikai polgár 76,7%-a afrikai, 10,9%-a fehér, 8,9% színes bőrű és 2,6%-a indiai. Az ország területén élnek a szanok (busmanok) megmaradt leszármazottjai, a népesség kétharmadát kitevő, többnyire isiXhosa, isiZulu, isiSwati és isiNdebele nyelveket beszélő ngunik; a sotho-tswana népek, köztük a saját nyelveiket beszélő déli, északi és a nyugati sotho (tswana) törzsek; a tsongák; a vendék; a színes bőrűek; indiaiak; afrikánerek; angolok; továbbá azok, akik Hollandiából, Francia-, Olasz-, illetve azok, akik sok más európai országból települtek át és a nemzeti azonosságukhoz erősen ragaszkodó kínaiakhoz hasonlatosan őrzik hagyományaikat, nyelvüket.
Az ország területe
A Dél-Afrikai Köztársaság az afrikai kontinens legdélibb részén helyezkedik el, a déli szélesség 22. és 35., illetve a keleti hosszúság 17, és 33. foka között. Közös határa van Namíbiával, Botswana és Zimbabwe köztársaságokkal, míg északkeleti szomszédjai Mozambique és Szwáziföld Királyság. Dél-Afrika területének délkeleti részébe beékelődve található a Leshoto Királyság. Nyugatról, délről és keletről az Atlanti-, illetve az Indiai-óceán határolja. Cape Town-tól (Fokváros) délkeleti irányban 1920 km-re az Atlanti-óceánon találhatók a Prince Edward és a Marion szigetek, melyeket Dél-Afrika 1947-ben csatolt az országhoz.
A tengerek
Dél-Afrikát három világtáj felől tenger határolja, ennek következtében hosszú partvonallal rendelkezik. Partvidékét két nagy óceáni áramlat érinti: a Mozambique-Agulhas és a Benguela rendszer. Az előbbi meleg, déli irányú áramlat, mely a déli és a keleti partvidéket mossa egészen a Cape Agulhasig. A Benguela áramlat hideg és északi irányba halad Angola déli részéig, a nyugati part mentén. E két áramlat hőmérsékletbeli különbsége okozza részben Dél-Afrika keleti és nyugati partjának eltérő éghajlatát és növényzetét. A tengeri élővilág is jelentős eltérést mutat, mert a nyugati parti hideg vizek oxigén-, nitrát- és foszfáttartalma jóval magasabb, illetve planktonállománya jóval gazdagabb mint a keleti parté.
A partok
A partvonal tagolatlan és csak néhány öböl kínál természetes kikötőt. A 3000 km-es partszakasz egyetlen ideális természetes kikötője Saldanha Bay a dél-nyugati parton, habár a területen igen nagy hiány mutatkozik édesvízből és nem kínálkozik egyetlen természetes útvonal sem a kontinens belseje felé. A folyótorkolatok jobbára alkalmatlanok kikötésre a hullámok, valamint a bejáratukat az év nagy részében eltorlaszoló hatalmas homokzátonyok miatt. Az utóbbiak a szeszélyes vízjárású, nagy esésű, nehéz hordalékban gazdag folyók üledékéből épülnek fel. Kizárólag a legnagyobb folyamok - mint például az Orange és a Limpopo - torkolatában található állandóan keskeny csatorna a zátonyok között.
Domborzati jellemzők
Dél-Afrika felszíne két alapvető területi egységre osztható. Az egyik a belső fennsík, míg a másik a fennsík és a partvonal között húzódó terület. E két egység között a Great Escarpment, az ország legmagasabb és leghosszabb hegysége alkot határt. Tengerszint feletti magassága délnyugaton, a bazaltorgonás Roggeveldnél 1500 m, ám KwaZulu-Natal tartományban a Drakensberg eléri a 3482 m-t.
Az Escarpment vonulatai mögött terül el a belső fennsík, mely az északon a Szaharáig nyújtózó nagy afrikai felföld legdélibb nyúlványa. A fennsík átlagos magassága 1200 m. A sík vidék fölé jól körülhatárolható felföldek emelkednek. Ezek közül az erősen tagolt s néhol a 3000 m magasságot meghaladó Leshoto felföld a legjelentősebb. Általában az Escarpment alkotja a felföld legmagasabb részeit. A Great Escarpment és a partvidék között fekvő térség szélessége 80 és 240 km között váltakozik keleten és délen, ez azonban 60-80 km-re csökken nyugaton. Itt legalább három jelentős, kisebb tájegységet különböztethetünk meg: a keleti fennsík lejtőit, a Cape (Fokföld) hegyes vidékét a vele szomszédos területekkel illetve a nyugati fennsík lejtőit.
Éghajlati jellemzők
A 30. déli szélesség mentén elhelyezkedő ország alapvetően meleg éghajlatú. Dél-Afrika magasnyomású, szubtrópusi övben fekszik, aminek következtében időjárása száraz, ám napsütésben bővelkedő. A területét három oldalról határoló óceánok mérséklő hatást gyakorolnak a klímára. Ez legnyilvánvalóbban a meleg Agulhas és. a hideg Benguela áramlatoknak a keleti, illetve a nyugati partvidékre gyakorolt befolyásában mutatkozik meg. Míg Durban a keleti és Port Nolloth a nyugati parton közel azonos szélességen helyezkednek el, legalább 6 °C eltérés mutatkozik éves átlagos középhőmérsékletükben. Gyakorta dúlnak viharos szelek az ország partjain, mindenekelőtt a délnyugati és déli vidékeken.
Csapadék
Dél-Afrikában az évi átlagos csapadék mennyisége csupán 464 mm, szemben a Föld egészére számolt 857 mm-es átlaggal. Az ország területének 21%-án a csapadék mennyisége azonban éves szinten 200 mm-nél is kevesebb, a terület 48%-ára jut 200 és 600 mm közötti csapadék, míg csupán 31 % kap 600 mm-nél több esőt.
Összességében az ország területének 65%-án kevesebb az éves csapadék mennyisége 500 mm-nél, melyet a sikeres földműveléshez szükséges minimális értéknek tekintenek. Western Cape fővárosában, Cape Town-ban a tél a csapadékosabb, ellenben a többi tartományi fővárosban a nyár a csapadékos évszak. Dél-Afrikában az éves csapadék rendszerint kiszámíthatatlanul és szeszélyesen oszlik el. Rendre jelentős eltérések mutatkoznak az évi átlagtól. Dél-Afrika rendszeresen szenved súlyosan elhúzódó aszályos időszakoktól, melyek azután gyakran özönvízszerű áradásokkal érnek véget.
Hőmérséklet
A Dél-Afrikára jellemző hőmérsékleti viszonyok három alapvető vonása érdemel említést. Elsőnek: az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint egyéb azonos szélességen (Észak-Afrika, Ausztrália) elhelyezkedő területeké. Ez mindenekelőtt az ország tengerszint feletti magasságával hozható összefüggésbe. Másodjára: 13 szélességi foknyi észak-déli távolság dacára az éves átlaghőmérséklet meglepően egységes az ország területén.
Ez utóbbi jelenség a fennsík északkeleti irányban mutatkozó emelkedésével magyarázható, aminek következtében alig növekszik a hőmérséklet az egyenlítő felé közeledve. Cape Town átlagos évi középhőmérséklete 17 °C, míg a Pretoriára vonatkozó ugyanezen adat 17,5 °C. A harmadik említést érdemlő, jellemzően keleti és nyugati partvidék hőmérsékletében megmutatkozó éles ellentét. Nyaranta a 32 °C-t meghaladó hőmérsékleti adatok egészen megszokottnak tekinthetők, de az Orange River alsó szakaszán és a Mpumalanga Lowvelden rendszeresen mérnek 38 °C-nál magasabb értékeket is. Az eddig regisztrált legmagasabb hőmérsékletet, 48,8 °C-t a Northern Cape tartománybeli Vioolsdrifben mérték 1993 januárjában.
Fagy, páratartalom és köd
A fennsík belső vidékein gyakran esik fagypont alá a hőmérséklet a tiszta, hideg téli éjszakákon, és ilyenkor jégkéreg képződik a csendes vízfelületeken, illetve a vízvezetékekben. A fagyveszélyes időszak az Escarpment határolta keleti és déli fennsíkon a leghosszabb (április-október). A fagy esélye észak felé haladva egyre csökken, és a partok gyakorlatilag fagymentesek. A mérési adatok szerint az évi átlagos relatív páratartalom rendszerint a nyugati országrészben és a fennsík felett a legalacsonyabb, ellenben a partvidékeken alkalomadtán a 85%-ot is elérheti. A hűvös nyugati parton különösen nyaranta rendszeresen alakulnak ki alacsony rétegfelhők és köd. Az egyetlen térség, ahol szintén gyakran észlelnek ködöt az Escarpment keleti lábainál található "ködös övezet".
Napsütés
Dél-Afrika köztudomásúan napsütötte ország. Általában április és május a két legkellemesebb hónap. A nyári esők övezetének csapadékos időszaka ekkorra lezárul, ellenben a téli esők még nem kezdődnek el, és a nyári forróság, illetve az év egyéb hónapjaiban vad szelek ereje alábbhagy.
Bizonyos területeken, nevezetesen a forró párás KwaZulu-Natal partvidékén, Mpumalanga-ban és Northern Province-ban a június és a július tekinthetők nyaralók számára ideális hónapoknak.
A kilenc tartomány
Az Alkotmány értelmében a Dél-Afrikai Köztársaság területe kilenc tartományra oszlik, melyek mindegyike önálló törvényhozással és kormányzattal rendelkezik. A tartományokra más-más tájak, növényzet és éghajlat jellemző. A tartományok az alábbiak: Western Cape, Eastern Cape, KwaZulu-Natal, Northern Cape, Free State, North-West, Gauteng, Mpumalanga és Northern Province.
Nemzetközi repülőterek
Johannesburg, Cape Town, Durban, Bloemfontein, Upington. Beutazási feltételek, vámszabályok
Amennyiben a beutazás célja turizmus, üzleti tárgyalás, átutazás, konferencián, kongresszuson, sport rendezvényen való részvétel, magyar állampolgár vízummentesen maximálisan 30 napig tartózkodhat a Dél-Afrikai Köztársaságban megfelelő anyagi fedezet és oda-vissza érvényes repülőjegy felmutatásával. Az útlevélnek belépéskor a tartózkodás tervezett befejezésének időpontja után még további 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Az országba történő belépéskor a határőrizeti szervek megkövetelik, hogy az útlevélben még két üres oldal legyen.
A 30 napon túli tartózkodás, vagy a fent említett beutazási céloktól eltérő beutazási cél esetében magyar állampolgárok vízummal utazhatnak a Dél-Afrikai Köztársaságba.
Az elmúlt időszakban többször fordult elő, hogy külföldi állampolgárt azért fordítanak vissza a dél-afrikai repülőterekről, mert nincs legalább két üres oldal az útlevelében. Felhívjuk a Dél-afrikai Köztársaságba utazni szándékozó magyar állampolgárok figyelmét, hogy útlevelükben legyen legalább két üres oldal.
Fontosabb telefonszámokJohannesburg, Cape Town, Durban, Bloemfontein, Upington. Beutazási feltételek, vámszabályok
Amennyiben a beutazás célja turizmus, üzleti tárgyalás, átutazás, konferencián, kongresszuson, sport rendezvényen való részvétel, magyar állampolgár vízummentesen maximálisan 30 napig tartózkodhat a Dél-Afrikai Köztársaságban megfelelő anyagi fedezet és oda-vissza érvényes repülőjegy felmutatásával. Az útlevélnek belépéskor a tartózkodás tervezett befejezésének időpontja után még további 6 hónapig érvényesnek kell lennie. Az országba történő belépéskor a határőrizeti szervek megkövetelik, hogy az útlevélben még két üres oldal legyen.
A 30 napon túli tartózkodás, vagy a fent említett beutazási céloktól eltérő beutazási cél esetében magyar állampolgárok vízummal utazhatnak a Dél-Afrikai Köztársaságba.
Az elmúlt időszakban többször fordult elő, hogy külföldi állampolgárt azért fordítanak vissza a dél-afrikai repülőterekről, mert nincs legalább két üres oldal az útlevelében. Felhívjuk a Dél-afrikai Köztársaságba utazni szándékozó magyar állampolgárok figyelmét, hogy útlevelükben legyen legalább két üres oldal.
Ország előhívó: 27
Földrajz, gazdaság
Népesség adatok
Földrajzi, természeti adottságok
Földrajz
Átlagosan 1500 m-re emelkedő, bástyafalként sorakozó magasföldek határolják félkörívben a Kalahári-medence félsivatagos déli nyúlványát. A magasföldeket délen a Lange- és a Zvarte-hegység, keleten a Drakensberge zárja le, amely meredeken fut le a keleti parti síkságra. Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 2 670 USD
ipari-agrár ország.
Lakosság: | 34 492 000 fő |
Népsűrűség: | 28.20 fő/km2 |
Nyelvek: | afrikaans, angol, conga, csvana, déli szoto, északi szoto, ndebele, szvázi, venda, xhosza, zulu, indiai nyelvek. |
Népcsoportok: | bantu (76,1%), búr (7,7%), mulatt (8,5%), angol (5,1%), indiai (2,6%). |
Vallások: | protestáns (67,8%), római katolikus (10,2%), egyéb (22%). |
Terület: | 1 221 037.00 km2 |
Nagyobb települések: | Cape Town/Kaapstad (Fokváros) 777 000 (1 912 000), Durban 634 000 (982 000), Johannesburg 632 000 (1 609 000), Pretoria 443 000 (823 000), Port Elizabeth 273 000 (652 000), Umlazi 195 000, Roodepoort 142 000, Pietermaritzburg 134 000 (192 000), Germiston 117 000 (155 000), Boksburg 111 000 (165 000), Bloemfontein 104 000 (233 000), Benoni 95 000 (207 000), East London/Oos-Londen 85 000 (194 000), Kimberley 74 000 (150 000), Springs 68 000 (154 000), Vereeniging 61 000 (540 000). |
Legmagasabb pontok: | Injasuti 3408 m. |
Főbb folyók: | Orange/Oranje, Limpopo, Vaal. |
Főbb tavak: | St. Lucia-tó, Hendrik Verwoerd-víztároló. |
Átlagosan 1500 m-re emelkedő, bástyafalként sorakozó magasföldek határolják félkörívben a Kalahári-medence félsivatagos déli nyúlványát. A magasföldeket délen a Lange- és a Zvarte-hegység, keleten a Drakensberge zárja le, amely meredeken fut le a keleti parti síkságra. Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 2 670 USD
ipari-agrár ország.
ünnepi ajánlatok
- Valutaváltó
- Üzemanyagárak
- Iránytű
-
EURÓPA ÁZSIA AFRIKA ÉSZAK-AMERIKA DÉL-AMERIKA AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA ANTARKTISZ
- Hasznos információk
- Útiokmányok Pénzügyek Utazás előtt... Biztosítás Kommunikáció Utazás gépkocsival Utazás repülővel Utazás vonattal
- Utazók sarka
- Útitárs kereső Fórum Repülőjegy börze Útifotó 2000
magazin
NagyUtazás.hu
Több, mint 50 megbízható utazásszervező kínálata egy helyen.